Juozui Karaciejui sukako 60 metų

S. AmbrAzAS. Juozui Karaciejui sukako 60 metų 343 SAULIUS AMBRAZAS Lietuvių kalbos institutas Juozui KaracieJui suKaKo 60 metų Juozas Karaciejus docens, daktaras, 2008 m. šventė 60-ąjį jubiliejų. 1948 m. sausio 12 d. (dokumentuose spalio 28 d.) gimė Cimaninuose, Lazdjų rajone. Šia proga, net jei tik trumpam atsigręšime į praeitį, ne vienoje vietoje išvysime jo giliai įrėžtus neišdildomus ženklus arba į ateitį nukreiptas punktyrines linijas. A történeti nyelvészet számára különösen jelentős az a filológiai tudományok kandidátusa (ma: doktora) cím elnyeréséhez 1987-ben a Vilniusi Egyetemen megvédett disszertáció, amelynek végleges változata az akkori követelményeknek megfelelően orosz nyelven íródott: История со циаль ных терминов литовского языка (на материале письменных па мят ни ков XVI–XVIII вв. ), tudományos témavezetője Algirdas Sabaliauskas. Ez meglehetősen nagy, két részből álló (több mint 200 gépelt oldal terjedelmű) munka. Ebben a litván nyelv régi társadalmi terminusainak eredetét vizsgálta, s ami a legfontosabb – különböző forrásokból összegyűjtötte használatukat a régi litván írásokban. Kár, hogy ez a sok tekintetben igen szükséges munka nem jelent meg önálló könyvként1. Csak néhány, különböző kiadványokban szétszórtan megjelent, a disszertáció egészét nem pótoló rövid tanulmány látott napvilágot e témában: a liáudis, šeimà, tautà terminusok korábbi eredetmagyarázatairól (Lietuvių kalbotyros klausimai 19, 1979, 125– 130), a rykūnia „fő ügyintézőnő” régi, ma már kihalt terminus alakjáról (Lietuvių kalbotyros klausimai 22, 1983, 124–127), a draũgas, bičiùlis szavakról (Mintis ir ženklas, 1983, 104–110), a svẽčias / svetỹs, viešnià szavakról (Ženklas ir prasmė, 1986, 62–75), a bérnas, mergà szavak történetéről (Žodžiai ir prasmės, 1991, 36–40), továbbá a kiemas „falu”, kiemionis „falusi ember”, kiemystė „falusias durvaság” szavakról (Kalbos kultūra 33, 1977, 81–82), valamint a giminė, gentis, šeimyna, valdonas „alattvaló” szavaknak Konstantinas Sirvydas írásaiban való használatáról (Lietuvių kalbotyros klausimai 20, 1980, 101–107). 1 Legfeljebb azzal vigasztalódhatunk, hogy ez a sors a szovjet korszakban írt számos disszertációt is utolérte. Az ilyen jellegű munkák előtt a kiadó ajtaja csak néhány évvel ezelőtt tárult szélesebbre, amikor a Litván Nyelvi Intézetben megkezdték az Opera Linguistica Lithuanica című könyvsorozat kiadását. 344 KaLbos KuLtūra | 81 Ezekhez kapcsolódnak még a vèsti(s) „feleségül venni” rokonsági terminus történetéről (LTSR MA darbai 2(95), 1986, 113–117), a sbras szó eredetéről (Baltistica 29(2), 1995, 184–187), a történeti és etimológiai szótár szerkesztésének problémáiról (Lietuvių kalbotyros klausimai 37, 1997, 209–214), Pranas Skardžius Lietuvių kalbos žodžių daryba című művében található etimológiai megjegyzésekről (Lietuvių kalbotyros klausimai 38, 1997, 21–26), továbbá Algirdas Sabaliauskas Lietuvių kalbos leksika című könyvéről (Baltistica 27(2), 1994, 100–102), Konstantīns Karulis lett nyelvi etimológiai szótáráról (Baltistica 29(2), 1994, 215–217), valamint Daniel Petit (Petit) Apophonie et catégories grammaticales dans les langues baltiques című monográfiájáról (Acta Linguistica Lithuanica 53, 2005, 111–116) szóló recenziók. Azt is hangsúlyozni kell, hogy Karaciejus 1987–1996 között másokkal együtt a Vilniusi Egyetemen a litván nyelv etimológiai szótárának cédulaanyagát készítette. Ezt a munkát Vincas Urbutis vezette. Így rakták le az új etimológiai szótár alapjait. Emellett a Linguistica Baltica című kiadványban közölt bibliográfiához Karaciejus több éven át (1–8. köt.) gyűjtött információkat a Litvániában kinyomtatott baltisztikai munkákról. A nyelvész munkásságának másik fontos területe a régi írások kutatása és kiadása. Kiadta a wolfenbütteli posztillát2 (1995), Kiprijonas Lukauskas Prédikációit3 (1996), Martynas Mažvydas karácsonyi énekeit (1997). Hamarosan meg kell jelennie a kiadónál hosszabb ideje heverő, a XVIII. század elejéről származó, kéziratos prédikációgyűjtemény, a Contiones Lituanicae tudományos kiadásának. Nyomtatásra készülnek más kéziratos prédikációgyűjtemények is (vö. Naujasis židinys 9, 1996). Karaciejus közreműködött a XVI–XVIII. századi litván egyházi énekek Giesmės dangaus miestui (1998) című antológiájának elkészítésében is. Jelenleg Vincentas Drotvinas munkáját segíti, aki Jokūbas Brodovskis szótárát készíti elő kiadásra. Részletes, elemző jellegű recenziókkal fogadta Jono Palionis (Baltistica 32(1), 1997, 131–132; Acta Linguistica Lithuanica 45, 2001, 187–201), Vincentas Drotvinas (Archivum Lithuanicum 1, 1999, 171–178), Guido Michelinis (Baltistica 32(2), 1998, 307–309; 36(2), 2002, 320–324; Acta Linguistica Lithuanica 53, 2005, 116–125), Dainora Pociūtė (Acta Linguistica Lithuanica 51, 2004, 115–121) által készített különböző régi szövegek 2 igaz, itt fénymásolatra támaszkodott, maga ennek az egyedülálló, XVI. századi litván nyelvemléknek a kézirata pedig, amely Wolfenbüttelben, a Herzog August Könyvtárban található (Herzog August Bibliothek Wolfenbüttel, jelzete: cod. Guelf. 11. 2 aug. 20), sajnos még nem állt Karaciejus rendelkezésére. Jelenleg Jolanta Gelumbeckaitė behatóan kutatja; 2007-ben habilitációját is megvédte Németországban. 3 Vytautas Zinkevičiusszal együtt elkészítette e kézirat számítógépes alaki konkordanciáját. Ennek alapján készül a szójegyzék. S. AmbrAzAS. Juozas Karaciejus 60 éves lett 345 kiadványban. recenziót írt Jochen D. range Bausteine zur BretkeFor schung (Linguistica Baltica 2, 1993, 251–252) című művéről, valamint Jonas Palionis Lietuvių rašomosios kalbos istorija (Darbai ir dienos 4(13), 1997, 223–225) című könyvéről. Karaciejus dolgozószobájának íróasztalán egy, a XViii. századi Litvánia Nagyfejedelemségének egyházi iratai nyelvéről szóló monográfia megkezdett kézirata fekszik. Erről a témáról már több tanulmány megjelent (Lietuvių kalbotyros klausimai 39, 1998, 134–139; Žmogus ir žodis 2, 2000, 24–26; Acta BalticoSlavica 30, 2006, 173–179). Ezekből lassanként világossá válik, hogy a XViii. században a Litvánia Nagyfejedelemségében nem volt akkora a litván írásbeliség hanyatlása4, mint amilyennek gyakran ábrázolják, hogy akkoriban tovább folytatódtak a középső interdialektuson alapuló (csupán a mindinkább megvastagodó žemaitisztikus réteggel rendelkező) írott nyelv hagyományai, amelyek mikalojus Daukša korában születtek, továbbá hogy a vizsgált időszakban használt szlavizmusok többsége lényegében ugyanaz, mint a XVi–XVii. századi írásokban, gyakoribb előfordulásukat pedig a barokk korszakra jellemző „makaronikus” nyelv okozta. Megemlítendők a martynas mažvydas Katekizmo című művéről szóló tanulmányok (Darbai ir dienos 4(13), 1997, 93–98; angol fordításuk megjelent a Martynas Mažvydas and Old Lithuania című kiadványban, 1998, 159–172); Jurgio Gerulis A régi litván nyelvi olvasmányok összeállításának elveiről és jelentőségükről a litvanisztika számára (Lie tuvių kalbotyros klausimai 36, 1996, 25–29). A dialektológusok hálásak lehetnek Karaciejusnak roberto Gauthiot (Gotjo) (1876–1916) Buivydžių šnekta (1990) című, litvánra fordított monográfiájáért. Ezenkívül külön tanulmányban tárgyalta az 1900-as litvániai utazás kevéssé ismert beszámolóját (Kalbos istorijos ir dialektologijos problemos 1, 2005, 224–240). Előkészületben van e tragikus sorsú francia tudós litvanisztika szempontjából fontos további műveinek kiadása is. Karaciejus érdeklődött adolfo Pictet (Piktė) svájci nyelvész litván szavak etimologizálására tett kísérletei iránt is (Kalbos kultūra 39, 1980, 95–97), litvánra fordította antoine meillet (antuano mejė) Kazimiero būga Aistiškus studijus című művéről írt recenzióját (Lietuvių kalbotyros klausimai 20, 1980, 50– 52), egyedül (ugyanott, 86–96), valamint algirdas sabaliauskasszal együtt (ugyanott, 54–86) közzétett egy csomó Būga-levelet. Írt Būga munkáinak a köznyelvi helyesírás szempontjából való jelentőségéről (Kalbos kultūra 28, 1975, 42–48), valamint a mai nyelvi kultúra számára aktuális témákról (Kalbos kultūra 26, 1974, 38–39; 27, 1974, 53–55). 4 Erre még a komor szovjet korszakban (1981-ben, Jonas Kabelka Baltų filologijos įvadas című tankönyvének belső recenziójában) aleksas Girdenis is felhívta a figyelmet (Kalbotyros darbai 2, 2000, 393). Az utóbbi időben pedig általában is egyre több olyan tudós akad, aki józanabbul értékeli annak az időszaknak az írásbeliségét (vö. Archivum Lithuanicum 5, 2003, 378, 3. jegyzetben megadott szakirodalom). Mindazonáltal itt még hiányoznak a részletes, mindenre kiterjedő tanulmányok. 346 Nyelvi kultúra | 81 Karaciejus a litván nyelvészek új nemzedékének képzéséhez is hozzájárult a vilniusi és a Vytautas Magnus Egyetemen. gyökereivel azonban leginkább a Litván Nyelvi Intézet Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztályához kötődik. Itt érett tudóssá, és itt dolgozik jelenleg is sikeresen. Befejezésül azt kívánom kedves Kollégámnak, hogy minden vihar és szélvész ellenére még nagyon sokáig érjenek szellemi kertjében a tudomány újabb, soha meg nem romló gyümölcsei.