Šešioliktoji Jono Jablonskio konferencija

Jablonskis Ján tizenhatodik konferenciája 319 TIZENHATODIK JABLONSKIS JÁN KONFERENCIA 2008. október 3-án a Vilniusi Egyetemen rendezték meg Jablonskis Ján 16. konferenciáját „A litván nyelv szociolingvisztikai kutatásai” címmel. A konferenciát a Litván Nyelvi Intézet Nyelvművelési Osztályának és a Vilniusi Egyetem Litván Nyelvi Tanszékének kutatói szervezték. Hét előadás hangzott el, amelyekben áttekintették a különböző intézményekben jelenleg végzett szociolingvisztikai kutatásokat, azok újszerűségét, módszertanát, céljait és eredményeit. Me i l u t ė Ra m o n i e n ė (Vilniusi Egyetem) „A nyelvhasználat és a nemzeti identitás a litvániai városokban” című előadásában bemutatta a Állami Tudományos és Tanulmányi Alap által támogatott, a Vilniusi és a Vytautas Magnus Egyetem, valamint a Litván Nyelvi Intézet kutatócsoportja által hollandiai és nagy-britanniai kollégákkal együtt 2007–2008-ban megvalósított „Városok és nyelvek” című projektet. A projekt fő célja a Litvánia nagyvárosaiban (Vilniusban, Kaunasban és Klaipėdában) használt nyelvek, egyéb nyelvváltozatok és a nemzeti identitás kapcsolatának, valamint az identitás megőrzési perspektíváinak elemzése volt. Szintén célul tűzték ki a nagyvárosok lakossága által otthon használt nyelvek vizsgálatát, a domináns és az egyéb használt nyelvek vagy nyelvváltozatok, a használatukra vonatkozó választás és használatuk életképességének, a beszélt és írott nyelv használati tendenciáinak, valamint a válaszadók munkaterületek és etnikai csoportok szerinti nyelvtudásának és a nyelvek közés magánszférában való használatának meghatározását. Az összeállított kérdőív alapján kvantitatív felméréseket végeztek tanulók (8–10 évesek) és felnőtt válaszadók körében. Ri t a Mi l i ū n a i t ė (Lietuvių kalbos institutas) bemutatta az elektronikus nyelv új megnyilvánulási formáját – az internetes naplók, vagyis blogok nyelvét. A blogok nyelve, ahogyan a szerző a „A blogok nyelvének helye a jelenlegi nyelvhasználat sémájában” című előadásában jellemezte, abban különleges, hogy közvetítők nélkül jön létre, és kívülről senki nem szabályozza külön, mégis ezen írják 320 KaLBOS KuLTūra | 81 a szövegek nyilvánosak és mindenki számára hozzáférhetők. A litván blogok körülbelül a 2000-es években jelentek meg az interneten, így kifejezésmódjuk vizsgálata lehetővé teszi a jelenlegi nyelv tényleges használatának megítélését. A használati terület szerint a blogok nyelve az elektronikus kommunikáció sajátos formájának tekinthető, nyelvi sajátosságai (a kifejezés formája, nyilvános nyitottsága, a használat stílusa) alapján pedig az elektronikus nyilvános szabad nyelvhasználat műfajának, amelyben folyamatosan új nyelvhasználati tendenciák és változások jelennek meg. Re g i n a Ko ž e n i a u s k i e n ė (Vilniaus universitetas) a frazeológia módosulásairól beszélt – az alkalmi frazeológia használatáról politikusok, jogászok, újságírók és reklámkészítők beszélt és írott szövegeiben („Vitatott frazeológiai diskurzus: a manipuláció és a nyelvi játékok lehetőségei”). Az ilyen használat célja nem az információ átadása, hanem a megértés megnehezítése különféle okokból: hogy felkeltsék az olvasók figyelmét, kijátsszák a törvényt (például az alkoholreklámban), vagy hogy a személyiség negatív megítélése esetén a kijelentés ne szolgáljon sértés alapjául. Leginkább a sértő, obszcén idiómák vonják magukra a figyelmet, amelyek nem szabványos célzás jellegével bírnak, és amelyek miatt időnként nyelvészeti szakértői vizsgálatokra is szükség van. Da i v o s Al i ū k a i t ė s (a Vilniusi Egyetem Kaunasi Humán Tudományok Karának) „A nyelvjárási beszéd érthetősége: attitűdvizsgálat” című előadásában a 2004–2006-ban elvégzett „A nyelvjárási beszéd értékelése” című kutatás adatait elemezték. A kutatási kérdőívet a percepciós dialektológia módszertanát alkalmazva állították össze. A kutatást Litvánia több néprajzi régiójában végezték. A kérdőív kitöltésekor a vizsgálati személyek a felkínált értékelések közül választottak: a nyelvjárási beszéd teljesen érthetetlen; szinte érthetetlen; részben érthető; könnyen érthető. A válaszadók mindössze 2–3 százaléka számára volt teljesen érthetetlen a nyelvjárási beszéd. A válaszadók többsége (több mint 60 százaléka) úgy vélte, hogy a nyelvjárási beszéd részben érthető. Megjegyzéseikben hangsúlyozták, hogy a nyelvjárási kifejezés akkor érthető, ha hasonlít a köznyelvhez, illetve magának az értékelőnek vagy annak környezetében hallható beszédhez. La u r a Si m o n av i č i e n ė (Vytautas Magnus Egyetem) a következő kérdést vetette fel: „vajon a férfiak és a nők eltérően kérdeznek?” (ez lett a címe az I. Balčiūnienėvel közösen készített előadásának is). Eddig a férfiak és a nők nyelvhasználatának különbségeit vizsgálva többnyire az írott vagy a nyilvános beszélt nyelv (tévéműsorok, előadások) elemzésére szorítkoztak. A Vytautas Magnus Egyetemen a Jono Jablonskisról elnevezett Tizenhatodik Konferencia 321 2006–2008-ban a Beszélt Litván Nyelv Korpuszának létrehozásával lehetőség nyílt a természetes, spontán beszélgetések elemzésére. A kutatás célja a spontán beszédben használt kérdő mondatok elemzése és annak megállapítása, hogy miben különbözik e mondatok szerkezete a férfiak és a nők nyelvhasználatában. Három hipotézis ellenőrzésére törekedtek: 1) a férfiak és a nők eltérő beszélgetésfejlesztési stratégiákat követnek, ezért a nők nyelvhasználatában a kérdéseknek gyakoribbaknak kell lenniük, mint a férfiakéban; 2) a beszélgetés során a nők nagyobb figyelmet fordítanak a beszélgetőpartnerrel való közösség kifejezésére, ezért várhatóan a nők nyelvhasználatában gyakrabban fordulnak elő eldöntendő kérdések, a férfiakéban pedig gyakoribbak lesznek a kiegészítendő kérdő mondatok; 3) a nőknek a férfiaknál gyakrabban kell használniuk olyan kérdő mondatokat, amelyek végén az ane, taip partikulák állnak, jelezve, hogy a beszélő figyelembe veszi a hallgató véleményét. A kutatás eredményei nem cáfolták meg az említett hipotéziseket, a konferencia résztvevőiben azonban kérdések merültek fel a módszertan pontosságával és a kiválasztott adatok reprezentativitásával kapcsolatban. Mantrimas Danielius (Vilniusi Egyetem, Vilniusi Főiskola) a litván jelnyelvet vizsgálta („A litván nyelv hatása a litván jelnyelvre”) – a litvániai több mint 6000 siket ember önálló nyelvét, amely sajátos és teljesen eltérő kifejezésmóddal rendelkezik. A siketek nyelvét meg kell különböztetni a megsiketült és a halló személyek által használt, kalkírozott beszédnek nevezett szó szerinti beszédformától: a litván beszéddel egyidejűleg jeleket is mutatnak. Az előadó áttekintette, hogy a litván nyelv milyen módokon befolyásolja a teljesen más kifejezésmódú vizuális jelnyelvet. Az előadó véleménye szerint a litván nyelv jelnyelvre gyakorolt egyik fő és legvilágosabban látható hatása az artikulált ajakmozgás. A litván nyelv hatására a jelnyelvre jellemző S-O-V mondatmodell is egyre gyakrabban S-V-O modellre változik, a jelzőt és az elöljárószókat a főnév elé helyezik stb. A jelnyelv és a litván nyelv kölcsönhatásának egy másik igen elterjedt módja a szavak kölcsönzése. Az ujjábécével mutatott szavakat – általában személyneveket, helyneveket, új tárgyak megnevezéseit – a litván jelnyelv idegen elemként használja, azonban ezeket nagyon gyorsan jelekkel helyettesítik. A „A beszélt nyelvre jellemző lexika: használata és viszonya a litván nyelv szótáraihoz” című előadásban Giedrius Ta m a š e v i č i u s (Litván Nyelvi Intézet) a beszélt nyelvre jellemző lexika kutatásának eredményeit elemezte. A kérdőíves vizsgálathoz a szavakat a Litván Beszélt Nyelv Korpuszából választották ki. A kutatás célja annak megállapítása volt, hogy a különböző korcsoportokban és a különböző nemű válaszadók körében mennyire elterjedtek bizonyos, a beszélt nyelvre jellemzőnek vagy zsargonnak tulajdonított szavak. 322 KaLBOS KuLTūra | 81 nui tulajdonított szavak. Az előadó szerint az ilyen kutatásoknak ösztönözniük kellene annak mérlegelését, hogy a beszélt nyelvre jellemző, leggyakrabban használt szavakat vagy azok jelentéseit milyen lehetőségek mentén lehetne felvenni a szótárakba. A konferencia végén megosztották véleményeiket és tanácsaikat arról, hogyan kell szociolingvisztikai kutatásokat végezni, és megvitatták, mi lehetne a jövő évi Jonas Jablonskis-konferencia témája. Érkezett: 2008 12 07 VILMa ZuBaITIENĖ Vilniusi Egyetem, Universiteto g. 5, LT-01513 Vilnius [email protected]