„Kitaip nepasakysi“ (metakalbiniai komentarai tekstuose)

KAZIMIERAS ŽUPERKA Šiauliai Egyetem MÁSKÉPP NEM IS LEHET MONDANI (METANYELVI MEGJEGYZÉSEK A SZÖVEGEKBEN) A tanulmány a metanyelvi megjegyzések (MK) funkcionális-szemantikai csoportját tárgyalja1, amelynek domináns megnyilvánulásaként a másképp nem is lehet mondani fordulat tekinthető. Ezekkel a megjegyzésekkel a beszélő azt fejezi ki, hogy meggyőződése szerint valamely szó vagy megfogalmazás alkalmas az adott tárgy megnevezésére: úgy véli, megtalálta a kifejezés optimális változatát (legalábbis neki úgy tűnik). Funkciójukat és szemantikájukat tekintve e csoport megjegyzései ellentétet alkotnak a kifejezés keresését jelző megjegyzésekkel (hogy is mondjam)2, a kifejezés megfelelőségével kapcsolatos bizonytalanságot kifejező megjegyzésekkel (ha szabad így mondani; mondhatni; úgy mondanám; mondjuk így; így fogalmazok), valamint a nem megfelelő kifejezésre utaló megjegyzésekkel (pl. nem ez a szó; ennél ostobábban nem is lehet mondani). A megjegyzés a kifejezés kiemelésén és kommentálásán túl mintegy mentegetőzésként is értelmezhető: kísérletként arra, hogy elejét vegye egy esetleges ellenvetésnek, másfajta megfogalmazásnak vagy megnevezésnek. Más szóval a közlő nemcsak maga van meggyőződve szava megfelelőségéről, hanem ezzel a címzettet is meg kívánja győzni. (Az ellentétes vagy egyszerűen másféle megfogalmazással szembeni óvatosság szándékát még világosabban jelzik az olyan MK-k, mint a nem félek ezt a szót használni.) Az elemzett példákat (több mint 700-at) különféle forrásokból gyűjtöttük: napjaink és a szovjet korszak írott és szóbeli sajtójából, szépirodalmi és tudományos irodalomból, valamint a beszélt nyelvből; emellett a Litván nyelv mai szövegkorpuszából és a Google keresőrendszer által megjelenített litván nyelvi szövegkörnyezetekből is. 1A metanyelvi megjegyzés terminus cseh nyelvészek publikációiból származik (lásd Jiřičková 1979; Mareš 1983). Ezt és a metanyelvvel, illetve metaszöveggel foglalkozó kutatások más jellegzetes terminusait a szerző korábbi tanulmányai tárgyalták (lásd Župerka 1995; Župerka, Inčiūrienė 2005; Macienė, Župerka 2007), ezért e tanulmányban magától értetődőként használjuk őket. 2E funkcionális-szemantikai csoport megjegyzéseiről lásd Župerka 1995. K. ŽUPERKA. Kitaip nepasakysi (metakalbiniai komentarai tekstuose) 141 JELLEGZETES MEGJEGYZÉSEK A tárgyalt funkcionális-szemantikai csoport alapvető megjegyzéséhez, a másképp nem is lehet mondani fordulathoz, a legközelebb álló MK-k a másképp nem lehet nevezni (ez még gyakoribb is, mint a másképp nem is lehet mondani), illetve a hogy(is) mondjuk (nevezzük; mondjuk, nevezzük) másképp. E csoportba sorolhatók, vagy legalábbis igen közel állnak hozzá, az alábbi MK-k: itt egyetlen másik szó sem megfelelő; itt feltétlenül szükség van erre a szóra; másik / másféle szót nem használhat az ember; az igazi szó (név) ez; pontosabb szót nem találok; ennél jobban nem lehet mondani; másképp beszélni / nevezni nem áll rá a nyelvem; nem tévedek, ha azt mondom és így tovább. E MK-k az általuk használt megfogalmazás megfelelőségébe vetett meggyőződést nem egyforma erővel fejezik ki. Egyes megjegyzések kategorikusan állítják valamely megfogalmazás megfelelőségét, mások óvatosabban, mintegy fenntartással fogalmaznak: a címzett úgy értheti, hogy a beszélő nem tekinti az adott megfogalmazást egyedülinek vagy optimálisnak, csupán alkalmasnak tartja a tárgy kommunikációs helyzetben vagy kontextusban való jellemzésére. Az MK-k kategorikussága vagy nem kategorikus jellege függ az MK-t kiegészítő modális szavaktól, valamint a nyelvtani kifejezésformáktól. A kategorikusságot bizonyos nyomatékosító elemek erősítik, például a semmiképpen határozószó a másképp mellett, a csak partikula a így határozószóval együtt, valamint az ismétlés alakzata: Azt a betegesen gyötrő érzést [=Azt... az érzést] másképp nem nevezheted, csak szerelemnek Ji 2003 23 12; A serdülőkort – csakis így nevezhetem, annak az állapotnak, amelyben most mindannyian vagyunk LR 1990 40. Annak az állításnak a kategorikusságát, hogy másképp nem lehet mondani, mérsékli, ha az MK-ban feltételes módú alakot használnak, továbbá olyan modális igéket, mint a tud, merészel (gyakran tagadással) és hasonlók: másképp nem mondanám / nem nevezném; másképp nem tudnám / nem tudnánk / nem tudom / nem fogod tudni / nem merem / nem tudom megmondani / megnevezni. Például: blogiausia tai tie etatiniai skolininkai / aš jų kitaip ir nepavadinčiau / etatiniai skolininkai šnek. 1985 (apie studentus); Mūsų įmonėje padėtis yra tragiška / kitokio žodžio aš negalėčiau panaudoti (= pavartoti) / nes žmonės palikti likimo valiai Rdj 2007 07 27; Aš neabejoju tokio spektaklio aktorių profesionalumu, tačiau nesiryžtu trupės pavadinti kitaip, tik saviveikline... KB 1986 3 21. E csoporthoz közel álló egyes megjegyzések azt jelzik, hogy a használt megfogalmazás különösen jól illik a tárgyalt helyzet leírására, de nem állítják, hogy az optimális volna: 142 KALBOS KULTŪRA | 81 Azt szokták mondani: politikai szerepet játszott; sehol sem illik annyira ez a kifejezés, mint a Népi Szejmre [1940-ben]. Nem ok nélkül indult el az Állami Színházban L. Dovydėnas (LM 1989 08 12); Örülni kell, hogy a háború elvonultával még idejében észbe kaptak, és megmentették a pusztulástól (itt valóban ez a szó illik) dalok és dallamok tíz- és százezreit S. Geda (LM 1986 01 18); Pénzügyi injekcióra van szükség / ez segít talpon maradnunk a Sajtópalota színháztermében / nagyon jól mondtam / a Sajtópalota színháztermében TV 2000 02 21 (a beszélő a megfogalmazás pontosságát hangsúlyozza: nem a palota a miénk, csak a terem). A vizsgált csoport kommentárjaival a beszélő általában a s a j á t megnyilatkozását kíséri. A beszélgetőpartner vagy egy harmadik személy nyelvi megnyilvánulását így sokkal ritkábban értékeli. A kommentárokban leggyakrabban az egyes szám második személyű általánosító forma szerepel, amely elsősorban magára, a saját szavára vonatkozik. Amikor a beszélő az egyes szám első személyű alakot használja, jobban hangsúlyozza önmagát, de éppen az első személyű formát tartalmazó kontextusokra jellemzőek a kategorikusságot enyhítő eszközök. Amikor az elemzett lexikai összetételű kommentárok kérdő intonációval hangzanak el (valódi, nem retorikai kérdésként, vagyis nem nyomatékos állításként vagy tagadásként), vagy akár anélkül, de az vagy, talán, esetleg, alighanem partikulákkal, akkor egy másik csoportba tartoznak: a megfogalmazás teljes megfelelőségével kapcsolatos kételyt fejezik ki. Ilyen kommentárok például: vagy talán másképp illik / kellene nevezni?; másképp aligha lehet nevezni; másképp talán nem lehetne nevezni; nehéz megmondani, másképp hogyan nevezzük. Például: Talán a szerencsétlenség előérzete volt? Hogyan nevezhetném másképp? <t>. Az MK a kitaip határozószóval és a joks, kitas, kitoks névmásokkal nem mondja meg, milyen szempontból megfelelő a kommentált megnyilatkozás (ez csak a helyzetből, a kontextusból érthető meg), míg a melléknévvel vagy melléknévi határozószóval (általában középfokú, néha felsőfokú vagy fokozhatatlan alakú) alkotott MK konkrétabban meghatározza, megjelöli, miért megfelelő a választott kifejezésmód – szépsége, találó vagy pontos volta stb. miatt. Ilyen például: jobban / találóbban / pontosabban nem is lehetne mondani; (nem találni) szebb jellemzést; a legpontosabb elnevezés (lenne)... A köztük [az optimisták és a pesszimisták között] lévő különbséget Justis Mikutis ironizálta meg a legjobban: az egyiknek a poloska konyakillatú, a másiknak pedig a konyak poloskaillatú... Ennél jobban nem is lehetne mondani! <t>; Nem véletlen, hogy nálunk van egy mondás: úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére. Valóban találóbban nem is lehetne mondani. A szemünkre vigyázni kell. Nem számít, hány éves vagy <t>; Váratlanul azt mondtam: / – Jó anyád van, Jonai! / Mivel nem válaszolt, egy idő múlva hozzátettem: / – A dal is jó. / Bizony, szebben nem is lehetne mondani: ha jó az anya, jó a dal is Marc 34; A litván jelleg terjeszkedése – úgy vélem – a legpontosabb elnevezése lenne szellemi megnyilvánulásainknak, K. ŽŪPERKA. Kitaip nepasakysi (metakalbiniai komentarai tekstuose) 143 egyáltalán nem tartva az „expanzió” szótól <...> A latin expansio jelentése – kiterjedés, terjeszkedés – e szó „békés” formája KT 1989 06 14; A valódi és csúnya hűtlenség pedig árulás és aljasság – csak ezek az igazi neveik TMot 1985 9 21. METANYELVI KOMMENTÁROK POZÍCIÓJA A vizsgált csoport MK-jának helye a metanyelvi egységben négyféle lehet: a) prepozíció: az MK-t a kommentált nyelvi eszköz előtt mondják ki; b) posztpozíció: a kommentár az után a nyelvi eszköz után áll, amelynek optimális voltát megerősíti; c) interpozíció: az MK ékelődik be a több szóból álló, kommentált megnyilatkozásba; d) a kommentált nyelvi eszköz ékelődik a kommentárba, eltávolítva egymástól az MK elemeit. Például: (a) A madárcsoportokat katasztrofális veszély fenyegeti, másképp nem is lehet mondani – h ú s b a v á g ó. Hiszen egyelőre még származási okmányaik sincsenek Š 2006 11; Hogyan másként, az egyszerű polgárok szemszögéből nézve nevezhetjük ezt, ha nem az egyre nyilvánvalóbb h a t a l o m e m b e r i m é l t ó s á g i r á n t i t i s z t e l e t l e n s é g é n e k? <t>; (b) a l e g m a g a s a b b f o k ú c s a l á s (hogyan nevezhetnénk másképp azokat, akik saját belátásuk szerint osztogatják mások pénzét) büntetlenül Dlg 2002 10 11; Az az ember, akit k i h a s z n á l n a k (a jelenlegi pedagógusi munkakörülményeket másképp nem nevezhetjük), nem bontakozhat ki szakemberként <int>; (c) Az illető rettenetesen fáradt volt, a lábát v o n s z o l t a (másképp már nem is lehet mondani) m i n t h a h ú z t á k v o l n a <t>; mégsem vette le a lábát a gázpedálról, és e m b e r f e l e t t i – másképp nem mondható – e r ő f e s z í t é s s e l kényszerítette életre a motort <int>; (d) Trolibusszal mentünk a térre, amelyet másképp, s z í n p a d i a s m ó d o n nem tudok nevezni. Sok fiatal, nagyon fiatal ember (talán tizennégy évesek...), mind részeg, mind dohányzik, mind énekelni próbál. Ilyen volt a közelgő újév előjátéka KT 1989 2; a megszálló hatalommal való együttműködést másképp k o l l a b o r á c i ó n a k nem nevezhetnénk <t>. Az (a) típusú prepozíciós esetekben az MK a beszédstratégia jelzése: mintegy figyelmezteti a címzettet, hogy erős kifejezés következik. A (b) posztpozícióban hozzáfűzött MK záró kommentár; megerősíti, hangsúlyozza a használt szót, továbbá valamiféle mentegetőzésként is értelmezhető, amiért a beszélő megfontoltan vagy önkéntelenül erősebb megfogalmazást használt. A (c) interpozíciós MK közelebb áll a posztpozíciós kommentárokhoz, mivel a kifejezésmód legfontosabb (legerősebb, jellemző) szava rendszerint a kommentár előtt hangzik el. A (d) típusú feldarabolás általában ilyen kommentárnál fordul elő: másképp hogyan (másként mint...) nevezhetnénk. Az MK interpozíciójához sorolhatnánk még az értékelő szó ismétléssel történő kiemelését is – amikor a szó az MK előtt hangzik el, majd az MK után megismétlődik. Például: 144 KALBOS KULTŪRA | 81 Örömmel lépett színpadra, és mohón, másképp nem is mondhatnánk, – mohón látott munkához <t>; Eközben az egyik [ablakuk] hirtelen kitárult, és azon át kizuhant, – másképp nem is mondhatnánk, vagyis kizuhant a levegőbe, – valami furcsa szárnyú, nehéz madár <int>. Az MK pozíciójára vonatkozó statisztikai adatokat csak azokból a metanyelvi egységekből számították, amelyekben szerepel az MK másképp nem mondhatod (nevezheted); hogyan (is) mondhatnád (nevezhetnéd) másként (mondani, nevezni). A 604 példából leggyakoribbnak a posztpozíció bizonyult (mintegy 80 százalék). A prepozíciós esetek körülbelül 12 százalékot tesznek ki. A kommentált kifejezés MK-ba való beékelésének esetei több mint 6 százalékban fordultak elő, a legritkább pedig az MK interpozíciója – valamivel több mint 2 százalék. A METANYELVI EGYSÉGEK HASZNÁLATA ÉS CÉLJA A szóban forgó csoport MK-i az úgynevezett kötetlen stílusokban fordulnak elő – főként az írott publicisztikában, valamint a nyilvános és magánjellegű beszélt nyelvben. Szakmai és tudományos szövegekben nagyon ritkák; olyan szerzők szövegeiben találkozhatunk velük, akik tudományos munkáikban sem ragaszkodnak a szigorú, száraz szakmai stílushoz, nem kerülik az élénkebb, szemléletesebb szavakat, személyesebb hangon beszélnek (bár személytelen szerkezetben), például: Maximalista – másképp nem is lehetne nevezni – M. Kū­sio követelményei <...> – minden egyes fontosabb közmondásnak külön monográfiát szentelni Sauk 273; Így a Naprendszer az univerzum térségében meglehetősen jól elkülönülő egységet alkot, amelyre éppen illik a „rendszer” elnevezés Slav 7. Ezek a megjegyzések a szépirodalmi szövegekre sem jellemzőek, de úgy tűnik, egészen más okokból. A szépirodalomnak tulajdonítják a legnagyobb szólásszabadságot (licentia poetica), a másképp nem mondhatod típusú megjegyzések pedig korlátozzák ezt a szabadságot. Arvydas Šliogeris filozófus például ezt mondja: „Íme, S. Geda leír néhány sort – virágzó galagonyák között leneket vetettem, a mag úgy ragyog, mint az arany az agyagdombokon... –, leírja ezeket, de nem mondja nekem: csak így lehet ezt mondani” (Mt 2007 12 80; az idézetben kiemelés tőlem). Eszerint amikor a költő azt mondja, hogy másképp nem mondhatod, abban a pillanatban, abban a szövegben nem költő? Sigitas Geda esszéiben nem kerüli az ilyen típusú megjegyzéseket. Néhány példa a szövegeiből: Ez már az örökkévalóság lehelete, és másképp itt nem is lehetne mondani. Ilyen képeket, hasonlatokat, az örökkévalóság és az eszményiség ilyen összecsengéseit suttogta az isteni Múzsa Maironiui; a költői kinyilatkoztatás oly csodálatos, hogy nem találni rá szebb jellemzést annál, mint hogy földöntúli LM 1987 44. K. ŽUPERKA. Kitaip nepasakysi (metakalbiniai komentarai tekstuose) 145 A beszélő által használt kifejezés, amelyet az optimális megfogalmazás változataként jellemez, lehet (a) saját, eredeti vagy (b) közkeletű, az adott beszédhelyzetre jellemző mondás, akár közhellyé vált trópus is, például: (a) Ez volt életem legmagasztosabb éjszakája. Nem, nem, más szó nem illik ide; csak amikor kimondom, hogy „legmagasztosabb”, akkor látom meg annak az éjszakának valódi színét – a sötétkéket, a világosodót, a hajnalodót... P. Dirgėla (Prg 1986 5 53); (b) A mezőket tengerhez hasonlítani nem számít eredetinek. De amikor az autó Kisinyovtól délkelet felé száguld, az ablakon túlnyúló szőlőskertekre más szó nem illik. Tenger, igazi, végtelen szőlőtenger T 1979 08 08. Az összegyűjtött anyag alapján, amely a tárgyalt funkcionális-szemantikai csoport MK-it tartalmazza, látható, hogy ezeket a megjegyzéseket általában kifejező, értékelő megnyilatkozások mellett használják, gyakran hangsúlyos, erőteljes szavak és kifejezések közelében. Az értékelés lehet pozitív vagy negatív. A negatív értékelést kifejező megnyilatkozások (szavak, kifejezések) jóval gyakrabban fordulnak elő (több mint tízszer olyan gyakran), és változatosabbak. A mai nyelvhasználatban a másképp nem mondhatod csoport megjegyzéseihez társuló pozitív (a) és negatív (b) értékelő szavakat a metanyelvi egységekből vett alábbi példákkal szemléltethetjük: (a) angyal, angyalka, emberfeletti (erőfeszítésekkel), aranyom, újjászületés, elit (2 alkalommal), fantasztikus, (egyszerűen) zseni, kiemelkedő (személyiség), boldogság, mesés (2 alkalommal), paradicsom, (irodalmi) szárnyalás, csoda (3 alkalommal), remekmű; (b) közöny (a közöny láncaiba merevedve), abszurdum, magyarellenes, hanyagság, átvert, (valamiféle) megszállottság, siralmas (helyzet), szamár (2 alkalommal), (emberek) csordája, banditák (2 alkalommal), őrültek, őrült (projekt) (2 alkalommal), majombiznisz, szörnyeteg, banya, (valódi) selejt, cirkusz (3 alkalommal), bunkó, huliganizmus, retardált nő, retardáltak (a retardáltak országa), lezüllés, mocskolja, dezinformáció, vénemberek (férfiakról pejoratívan), dilettáns, zabál („enni”), komédia, banda, népirtás, kakas (férfira mondva), kígyófészek (emberekről), állatok (emberekről), grafománia, idióta, -k (6 alkalommal), idióta (3 alkalommal), rokkantak (rokkantfelvonulás), perverz alakok (a perverzek nemzedékének zűrzavara), őrült (rajongók), degeneráltak, arcátlanság, fekete (vasárnap), kurva (te valami kurva vagy), (valódi) háború, katasztrofális, giccs, kollaboráció, kommersz (zene), nevetséges, butácska, hülyék (3 alkalommal, a hülyék filozófiája, hülyék bandája), mániákusok, kiscsajok, kisfiú, (stílusok) keveréke, szörnyek, tökfej, valami fejletlenség, tiszteletlenség (az ember iránt), hülyeség(ek) (2 alkalommal), tisztességtelenség (2 alkalommal), kudarc, rendetlenség, gazemberek (testvérisége), ellopta, szörnyeteg (emberre mondva), őrültek, emberek kigúnyolása, tejfölösszájú (fiatalemberre mondva), rosszindulat, provokáció, provokatív (lépés), pszichózis, engedély nélküli (építkezés), félkegyelműek, erőszak, erőszakos (eszközök), csalók (csalóbanda), megbolondulás, (el)intézték, szemétláda, undorító, kutyafajzatok, (pénz) elherdálása, tragédia, tragikus (költségvetés), kísérteties, képmutató nő, pokoli felfordulás, rabszolgák, tyúk (a beszélő önmagáról mondja). 146 KALBOS KULTŪRA | 81 A kommentált szó értékelő árnyalatát (a) egy jelző fokozhatja vagy (b) enyhítheti: (a) arcátlanul szégyentelen halogatás, klasszikus remekmű, nagyon lenyűgöző, dühös pofák, undorító nacionalizmus, válogatott patkányok (emberekről); (b) kissé ütődött. MK másképp nem lehet mondani értékelő frazeologizmusokat, körülírásokat és szólásokat is kísér, amelyek (a) pozitív vagy (b) negatív értékelést fejeznek ki: (a) aranykezű mesterek, mindenhez értő Barbie, álomcsapat; (b) az abszurd színháza, gödörásás, lelki koldusok, az arcátlanság csúcsa, trágyadomb, mesebeli ország (iron.), önmaga ellensége, aprópénz-mosás, politikai prostituáltak (a hatalom), (általános) elmebaj, elmebetegség, lakoma az éhínség idején, rossz magot vetve, csodák országa (iron.), a bojtos sapkák népe, komédia és hiúságok vására; nagy írás közben átlépte a határt, ostobaság ellen nincs orvosság. Értékelő szóként idegen, szleng- és trágár szavak, illetve kifejezések is használatosak. Az ilyen szókészletet tartalmazó példákra leginkább az interneten bukkantunk (Google-keresés), például: best game, brudas, cool (őrülten cool), munkamániás nő, hülye, hülye (hülyék hajója, hülyék honlapja, hülyék népe), klassz, ostobák, király!, élvezet, ügyesek, malades, pimasz, na, ez hihetetlen, a mezőkre terelni, suka (fn., oroszul „kurva”), szuper, ribanc, ostoba, seggfejek, csalók. A szó kiválasztása elsősorban attól függ, hogyan viszonyul a szerző a szóban forgó dologhoz, továbbá műveltségétől, nyelvi kifejezőkészségétől, etikettfelfogásától, nyelvi attitűdjeitől, szándékaitól és hangulatától. A nyelv eltorzítására és megrontására, a nyelvtudás hiányára (pl. másként nem nevezhető, csak (= mint) naivaknak), valamint a legegyszerűbb írástudatlanságra a legtöbb példát, mint tudjuk, az interneten találjuk. Az értékelő szó a szöveg témájával és stílusával is összefügg. Befejezésül még meg kell említeni, hogy a metanyelvi kommentárhoz nagyon hasonlóan a kifejezés kiemelésének, illetve a használt szó rögzítésének funkcióját a kötőszószerűen használt nevezetesen szó is betöltheti: Ezeken a [csúszós] lépcsőkön mindennap felkúsznak, nevezetesen különböző korú emberek RV 1986 02 21. K. ŽUPERKA. Kitaip nepasakyti (metakalbiniai komentarai tekstuose) 147 KÖVETKEZTETÉSEK Az MK funkcionális-szemantikai csoportjának áttekintése után, amelyekkel a beszélő vagy az írott szöveg szerzője jelzi, hogy az általa használt megnyilatkozás állítólag megfelelő, sőt a szóban forgó helyzetben a legmegfelelőbb, néhány általános következtetés vonható le. 1. E csoport és a hozzá közel álló MK-k, valamint változatosságuk lehetővé teszik a megfelelő megnyilatkozás kiválasztásába vetett meggyőződés kifejezésének és erősségének árnyalását, vö.: itt ez a szó feltétlenül szükséges / nagyon jól fogalmaztam / másképp nem is lehetne mondani. 2. A másképp nem is lehetne mondani csoportba tartozó megjegyzések gyakrabban fordulnak elő posztpozícióban, az általuk megfelelőnek minősített megnyilatkozás után, vagyis ezek a megjegyzések a metanyelvi egységben rendszerint záróelemek. Ebből arra lehet következtetni, hogy a megjegyzésekkel kísért, sokszor használt „optimális” megnyilatkozások közül sok nem előre eltervezett, átgondolt (vö. a stratégia jelzéseit), hanem a beszédaktus során jön létre, és nemegyszer váratlanul bukik ki, a szóban forgó dologhoz fűződő erős érzelmi viszony miatt. 3. Ezek a megjegyzések megerősítik a nyelvi univerzálék egyikét: a negatív értékelés nyelvi kifejezése jóval nagyobb teret foglal el, mint a pozitív értékelésé, és rá sokkal gyakrabban irányul a figyelem. ŠALTINIAI Dlg – Dialogas (savaitraštis). <int> – internetas – pavyzdžiai iš paieškos sistemos Google (www.google.lt) lietuvių kalba (žiūrėta 2007 m. gruodžio mėn.). Ji – Ji (žurnalas). KB – Kultūros barai (žurnalas). KT – Komjaunimo tiesa (sovietmečio dienraštis). LM – Literatūra ir menas (savaitraštis). LR – Lietuvos rytas (dienraštis). Marc – Just. Marcinkevičius. Dienoraštis be datų, Vilnius, 1981. Mt – Metai (žurnalas). Prg – Pergalė (sovietmečio žurnalas). Rdj – radijas. RV – Raudonoji vėliava (sovietmečio Šiaulių miesto dienraštis). Sauk – D. Sauka. Tautosakos savitumas ir vertė, Vilnius, 1970. Slav – P. Slavėnas. Saulės sistema, Kaunas, 1946. Š – Šeimininkė (žurnalas). šnek. – šnekamoji kalba. T – Tiesa (sovietmečio dienraštis). 148 KALBOS KULTŪRA | 81 <t> – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas. Interneto prieiga: http://donelaitis.vdu.lt TMot – Tarybinė moteris (sovietmečio žurnalas). TV – televizija. LITERATŪRA Jiřičková J. 1979: Metařečový komentář. – Slovo a slovesnost XL (2), 149–151. Macienė J., Župerka K. 2007: Kalbinės raiškos švelninimo komentarų vartojimas. – Filologija 12, Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla, 55–65. Mareš P. 1983: Metajazyk, metařeč, metatext. – Slovo a slovesnost XLIV (2), 123–131. Župerka K. 1995: Raiškos paieškų metakalbiniai komentarai. – Filologija ir metodika 2, Šiauliai: Šiaulių pedagoginis institutas, 102–109. Župerka K., Inčiūrienė S. 2005: Teigiamas kalbinės raiškos vertinimas nelingvistiniuose tekstuose. – Lietuvių katalikų mokslo akademijos suvažiavimo darbai 19, Vilnius, 505–515. Gauta 2008 11 03 YOU CANNOT SAY OTHERWISE (META-LINGUISTIC COMMENTS IN TEXTS) Summary In a large variety of meta-linguistic comments there is a distinct functional semantic type of comments where the addressor evaluates his/her expression (a word or a phrase) as important, relevant, most precisely worded and indispensable in the situation. Stereotypical meta-linguistic comments of the type include such phrases as kitaip nepasakysi / nepavadinsi; kitaip kaip (...) nepasakysi / nepavadinsi; kaip kitaip pasakysi / pavadinsi. The above comments most frequently occur in post-position, i.e. the commentary follows the language item which is treated as optimum, or the most precise. The final, post-positional, comment emphasises the preceding word or phrase; moreover, the comment can be treated as justification for a stronger expression or a slip of the tongue. The most frequent post-position of the comment presumably attests to the fact that the preceding words and phrases are created in a flow of speech and are definitely emotionally coloured; they are not instances of prefabri- K. ŽUPERKA. Kitaip nepasakysi (metakalbiniai komentarai tekstuose) 149 cated language. In contemporary Lithuanian texts, comments of you cannot say otherwise type are four times less frequent in pre-position. They are usually used to signal a strategy of speaking: the addressee is warned beforehand that a stronger word is likely to be used. The meta-linguistic comments of the above type are used in the so-called free styles, mainly written publicist texts, in public and private spoken language. The data of ca. 700 meta-linguistic items has shown that comments of the above type are used with expressive evaluative expressions, usually with expressions referring to negative evaluation. In the corpus, the expressions referring to negative evaluation are 10 times more frequent than those referring to positive evaluation. KAZIMIERAS ŽUPERKA Šiaulių universitetas P. Višinskio g. 38, LT-76352 Šiauliai [email protected] 150 KALBOS KULTŪRA | 81