Profesoriui Vincentui Drotvinui – 80

370 NYELVI KULTÚRA | 82 BIRUTĖ TRIŠKAITĖ A Litván Nyelv Intézete VINCENTAS DROTVINAS PROFESSZORNAK – 80 A Vilniusi Pedagógiai Egyetem professzora, nyelvtörténész, Kis-Litvánia lexikográfiájának kutatója, Vincentas Drotvinas betöltötte 80. életévét. A szép jubileum alkalmából szeretnénk egy pillantást vetni a múltba, és felidézni a Professzor által megtett utat. Vincentas Drotvinas 1929. július 10-én született Stakiuose, Jurbarko járásban. Tanulmányait Stakiben kezdte, később a Raudõnėsi és Vãdžgirysi iskolákba járt, tanulmányait pedig a Raséiniai járásbeli Betýgala Maironis Középiskolájában fejezte be, ahol a legnagyobb tekintélyt számára a neves pedagógus, Antanas Juška jelentette. Kedvelt tanára ösztönzésére 1949-ben felvételt nyert a Vilniusi Pedagógiai Intézetbe (ma egyetem), ahol már idősebb bátyja, Leonardas1 is tanult, és a litván nyelv és irodalom szakot választotta. Itt a nyelvi tárgyakat Juozas Budzinskis professzor, Zenonas Slaviūnas professzor, Petronėlė Bernadišienė docens, Elzbieta Mikalauskaitė docens és mások tanították. 1 Leonardas Drotvinas (1924–1983), szintén nyelvész, a Vilniusi Egyetemen és a Vilniusi Pedagógiai Intézetben tanított, és cikkeket publikált a litván nyelv mondattanáról (különösen a régi írásokról), valamint más kérdésekről. B. TRIŠKAITĖ. Vincentas Drotvinas professzor – 80 371 Tanulmányai befejezése után, 1953-ban Vincentas Drotvinas felvételt nyert a Vilniusi Egyetem litván nyelvi aspirantúrájára. Jonas Palionis professzor irányításával megírta, és 1967-ben megvédte A XVI–XVIII. századi litván írások összetett főnevei című disszertációját, amelyért elnyerte a filológiai tudományok kandidátusa (ma: doktora) fokozatot. Disszertációja témájában tudományos cikkeket publikált, amelyekben a régi litván írások – köztük Kristijonas Donelaitis Évszakai című művének – összetett főneveinek (összetételeinek) tagjait és összekapcsolási módjait vizsgálta. A disszertációjához a régi litván szövegekből anyagot gyűjtve részletesebben megismerkedett a Kis-Litvániában készült első német–litván szótárakkal is. Ez alapvetően meghatározta későbbi tudományos érdeklődését – ettől kezdve tudományos tevékenységének fő területévé Kis-Litvánia kétnyelvű litván lexikográfiája vált. Elmélyülten foglalkozott a régi német–litván és litván–német szótárak – mind a kéziratos, mind a nyomtatott művek – készítésének különféle problémáival: keletkezésük körülményeivel, szerzőségével, datálásával, forrásaival, lexikográfiai módszerével, valamint a bennük rögzített lexikával és frazeológiával. Litvánia függetlenségének visszanyerése után a Kis-Litvánia szótárainak forrásait kutató tudós Németország (Berlin, Halle, Münster, Wolfenbüttel) és Lengyelország (Gdańsk, Toruń) könyvtáraiban keresett. A kutatások és vizsgálatok eredményeit olyan tanulmányokban foglalta össze, amelyeket nemcsak litvániai, hanem külföldi tudományos kiadványokban is közzétett (például: Europa in der Frühen Neuzeit, Geschichte der Sprachtheorie, Hallesche Forschungen, Kulturgeschichte Ostpreußens in der Frühen Neuzeit, Zeitschrift für Slawistik és mások). Nemzetközi tudományos konferenciákon számos előadást tartott a régi litván írásbeliség különféle kérdéseiről, elsősorban a szótárakról. Vincentas Drotvinas nem korlátozta érdeklődését a lexikográfiai kutatásokra, hanem a litván lexikológia, terminológia és nyelvművelés kérdéseivel is foglalkozott. Számos tanulmányt írt a litván nyelv kölcsönszavairól, tükörfordításairól, nemzetközi szavairól, a terminusok (például a nyelvtudományi, lexikológiai, hadtudományi, oktatási, postai és pénznevek) kialakulásáról, valamint a frazeologizmusokról. Elkészítette a Kalbininkas Kazimieras Jaunius című tanulmányt (Vladas Grinaveckisszel közösen, 1970), közzétette e nyelvész összetett szavakról szóló munkáját (1970), és K. Jaunius kéziratos hagyatékának lexikai kérdéseiről is írt. Megjelentette az Augustas Šleicheris lituanistas (1979) című füzetet, valamint értékes levéltári anyagokat közölt a litván nyelvészekről: Kazimieras Būgáról, Jurgis Gylysről, Fridrichas Kuršaitisról, Antanas Salysról, Andrius Ugianskisról, August Schleicher leveleiről stb. Jelentős hozzájárulást jelent a litván lexikográfia történetéhez és általában a nyelvtörténet tudományához a Professzor következtetése a Kis-Litvánia szótárainak datálásáról: 372 KALBOS KULTŪRA | 82 a kéziratok papírjának vízjeleit megvizsgálva pontosította a Clavis GermanicoLithvana keletkezésének dátumát (az 1680-as év tekintendő a szótár terminus post quemjének), és megállapította, hogy az úgynevezett Krauzė- (Krause-) szótár a XVIII. század 3–4. évtizedében készült, megcáfolva ezzel azt a korábban elterjedt nézetet, miszerint szerzőjének a XVII. században Nybudžiuose élt Andrejus Krauzėt kell tekinteni. A litván filológusok közössége hálás a Professzornak a lituanisztika szempontjából jelentős források – a jelenleg a Litván Tudományos Akadémia könyvtárának kézirattárában őrzött kéziratos német–litván nyelvű szótárak – közzétételéért. 1987-ben megjelent egy XVII. század közepén készült névtelen kéziratos szótár, a Lexicon Lithuanicum fakszimiléje, átírása és a litván szavak mutatója, 1995–1997-ben pedig kiadták a kétkötetes Clavis Germanico-Lithvana kéziratának fakszimiléjét (1–4. kötet). Mindkét kiadványhoz V. Drotvinas bevezető tanulmányokat írt, amelyekben tárgyalta e szótárak keletkezésének körülményeit, vizsgálta a szerzőség kérdéseit, a szótárak szerkezetét és a bennük közölt litván nyelvi lexikát. Megjelent továbbá a gondos, sok erőfeszítést és hosszú éveken át tartó munkát igénylő munka gyümölcse – Jokūbas Brodovskis Lexicon Germanico-Lithvanicum et Lithvanico-Germanicum című szótárának háromkötetes kiadása: az első és a második kötetben a kézirat digitális másolata és átírása kapott helyet, a harmadik kötet pedig a szótár litván szavainak indexét tartalmazza. Így a Professzornak köszönhetően a gótikus gyorsírással írt, nehezen olvasható kéziratok nemcsak a tudomány, hanem a szélesebb közönség számára is hozzáférhetőbbé váltak. Meg kell említeni azt is, hogy Vincentas Drotvinas kezdeményezésére a Vilniusi Pedagógiai Egyetem Litván Filológiai Karán megkezdődött a kéziratos szótárak elektronikus változatainak elkészítése: már összegyűjtötték a Clavis Germanico-Lithvana litván szövegrészét (ennek alapján elkészítik a szóalakok elektronikus konkordanciáit), valamint az említett Krause-szótár szövegét. A professzornak sikerült megtalálnia Michael Mörlin Principium primarium in lingva Lithvanica (1706, Königsberg; elveszettnek hitt) című értekezésének egy példányát a Lengyel Tudományos Akadémia gdański könyvtárában. E lelet fakszimiléje, szövegtani kommentárokkal ellátott dokumentarista átirata, litván fordítása és a litván szavak jegyzéke együtt jelent meg az 1706-ban Kis-Litvániában lezajlott filológiai vita két másik forrásával (2008). Három évvel ezelőtt a Professzor megünnepelte pedagógiai munkájának ötvenedik évfordulóját saját Alma Materében – a Vilniusi Pedagógiai Egyetemen. Több mint öt évtized alatt a litván filológusok több nemzedékét nevelte fel. Kezdetben a litván filológus hallgatóknak a nyelvtudományi bevezetést és az irodalmi (írott) nyelv történetét oktatta, az utóbbi évtizedekben pedig a lexikológia B. TRIŠKAITĖ. Vincentas Drotvinas professzor – 80 373 és a lexikográfia kurzusait tartja. Az általa oktatott tantárgyakból a hallgatók szívesen választanak témákat nemcsak szemináriumi dolgozataikhoz. A Professzor évente vezet alapés mesterképzéses dolgozatokat, négy doktorandusza pedig lexikográfiából, onomasztikából és terminológiából védte meg doktori disszertációját. Emellett több oktatási könyvet is írt: A lexikológia alapfogalmai (1986), A litván nyelv lexikája és frazeológiája (1987), Lexikológiai feladatok (2002). 1969-ben Vincentas Drotvinas docensi, 1987-ben pedig professzori címet kapott. Bár a Professzornak sikerült összehangolnia az oktatott tantárgyat és tudományos érdeklődését, nemegyszer említette, hogy ő elsősorban pedagógus, és csak azután tudós. A kizárólagos tudományos kutatómunkát az adminisztratív munka is akadályozta, amelyet csaknem négy évtizeden át végzett: 1962–1983 között oktatási ügyekért felelős rektorhelyettes volt, 1983–1991 között a Litvánisztikai Kar Litván Nyelvi Tanszékének, 1991–2002 között pedig a Litván Nyelvészeti Tanszéknek a vezetője. Tudományos kutatói és pedagógiai munkája mellett V. Drotvinas az iskoláról sem feledkezik meg. A litván nyelv iskolai oktatásának kérdéseiről szóló cikkeket publikált, valamint összeállította a Litván nyelv az iskolában (1–3. kötet, 1983–1989) című tanulmánygyűjteményt. Emellett már egy ideje aktív résztvevője a VPU Litván Filológiai Kar oktatói által megvalósított ismeretterjesztő tevékenységi projektnek, és kollégáival együtt kiutazó konferenciákat, valamint szemináriumokat szervez Litvánia különböző városainak litván filológusai számára. A Tisztelt Professzor úrnak e szép évforduló alkalmából lankadatlan lelkesedést, jó egészséget és erőt kívánnánk ahhoz, hogy tovább fejtse a régi litván írások rejtélyeit, és a litván történeti lexikográfia területén munkálkodjon.