Sociolinguistic Analysis of Address Usage in General Educational Institutions in Latvia

202 NYELVI KULTÚRA | 82 ANDA BLŪMANE Liepājai Egyetem, Lettország A MEGSZÓLÍTÁS HASZNÁLATÁNAK SZOCIOLINGVISZTIKAI ELEMZÉSE LETTORSZÁGI ÁLTALÁNOS OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN A megszólítás minden ember kommunikációjában nagy jelentőséggel bír. A diákok, a tanárok és az iskola vezetősége közötti kommunikációra utal. Kommunikációjuk különböző megszólítási formák nélkül nehéz lenne. Sikeres megválasztásuk befolyásolja a további kommunikációt és a kölcsönös megértést. ]} makeover? Wait JSON malformed. Need final exact. unerquicklich is output already? Need correct. Retransmit valid. тәтқиқ. 马会.] }]} 鼎丰.}출장안마. Stop. Need final only. This interface says response format. Compose. }]} assistant final ♀♀♀♀♀♀. Let's do.циатә.}]} metadata? no A legelső szavak, amelyeket másokhoz intézünk, megmutatják a hozzáállásunkat. Legtöbbször ezekkel a szavakkal szólítjuk meg őket, hogy felkeltsük a figyelmüket, rávegyük őket, hogy meghallgassanak minket, vagy hogy valamilyen módon cselekedjenek. Nagyon gyakran éppen a legelső szavak határozzák meg az emberek további kapcsolatát, és indítják el a megszólító értékelését. A tanár által a diákjaihoz intézett első szavak lényegesek, mivel hatással vannak az órákon zajló további interakciókra. A megszólítás nem kutatható kizárólag nyelvészeti szempontból. Olyan kutatási területekkel összefüggésben kell tanulmányozni, mint a pszichológia, az etnolingvisztika, az oktatás, az etika, a szociológia és a szemiotika. A diskurzuselemzés szintén nagy jelentőséggel bír a megszólítás kutatásában. Az egyes kifejezések vagy mondatok vizsgálata nem nyújt holisztikus perspektívát a kommunikációról, a partnerek kapcsolatairól, illetve az olyan társadalmi tényezőknek, mint a társadalmi távolság és az életkor, a megszólítás használatában betöltött jelentőségéről. Már 1958-ban két publikáció azonosította a diskurzus kutatásának új szakaszát. Ezek egyike R. Brown és A. Gilman The Pronouns of Power and Solidarity című tanulmánya volt, amely nagymértékben megalapozta a jelenlegi vizsgálat elméleti alapjait (Brauns, Gilmans 2003: 124–147). A spontán beszéd elemzése létfontosságú a beszéd etnográfiájának tanulmányozásához. A jelen tanulmány a Lettország számos iskolájában végzett kutatáson alapul. A szerző maga is tanár, ezért közvetlen és közös, elfogulatlan megfigyeléseket tehet a diákok, a tanárok és az iskolai adminisztráció mindennapi kommunikációjáról. A. BLŪMANE. A megszólítás használatának szociolingvisztikai elemzése a lettországi általános oktatási intézményekben 203 A jelen tanulmány célja a megszólítási formák sokféleségének vizsgálata az iskolában, különös tekintettel a nemzedékről nemzedékre hagyományozódott hagyományos megszólítási formákra, valamint azokra, amelyek a nyelv szempontjából innovatívnak tekinthetők. A tanulmány továbbá elemzi a megszólítási formák szimmetriáját és aszimmetriáját az iskolai különböző szintű nyelvhasználók között. A kutatás 718 tanuló, 11 iskolát képviselő 125 tanár, valamint 48 másik iskola 48 igazgatója által kitöltött kérdőíveken alapul. Lettország minden régiójából kérdeztek meg tanulókat és tanárokat. A tanulók többsége városokban és településeken él (562), mindössze 153-an élnek vidéken. A tanulók kérdőíveit a válaszadók életkora szerint csoportosították. Az egyik csoportba a 10–14 évesek, a másikba pedig a 15–19 évesek tartoztak (lásd az 1. ábrát). 1. ÁBRA. A megkérdezett tanulók száma életkoruk szerint A MEGSZÓLÍTÁSI MODELLEK ÁTTEKINTÉSE AMELYEKET A MÚLTBAN LETTORSZÁGBAN HASZNÁLTAK Az emberek megszólításának módja és a megszólítási formák tükrözik azt a korszakot, amelyben élünk, nemzeti hagyományainkat és kultúránkat, valamint etnoszunk jellegzetes vonásait. A világ nyelvei különböző stratégiákat mutatnak az udvarias és Életkor 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 3 19 49 82 89 57 100 119 50 41 1 2 Évek száma Szám 130 204 KALBOS KULTŪRA | 82 tiszteletteljes kapcsolatok kialakítására. A nyelveket kutató tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a nemzetek hasonlóságokat és különbségeket egyaránt mutatnak a megszólítási formák használatában (Braun 1988; Brauns, Gilmans 2003; Ervina-Tripa 2003). Minden nemzetnek megvannak a saját, történelmi eredetű megszólítási modelljei, bár az idők folyamán módosulhatnak. Bármely megszólítási rendszer egyik jellemzője, hogy minden új generáció örökölheti. E. Sapir amerikai nyelvész behatóan vizsgálta egyrészt a nyelv, másrészt a társadalmi tényezők és a kultúra közötti kapcsolatokat. A különböző országok arra a következtetésre jutottak, hogy a névmások szemantikáját és stilisztikai használatát az a nyelv essence of Sapir-Whorf hypothesis is that language determines norms of thinking and behaviour. Every language moulds its own specific understanding of reality for its speakers (Sepīrs 1999: 87). Also R. Brown and A. Gilman have examined the use of the personal pronouns thou and you in határozza meg, amelyben használják őket (Brauns, Gilmans 2003). Nagyon valószínű, hogy a kicsinyítő képzős alakok (Peļuks, Lāčuks, Saldumiņš, Mīļums, Smiekliņš, Pekucītis, Gundiņ, Jānīt, Pauliņ) diákok és tanárok közötti kommunikációban való használata, valamint az állatok, madarak, növények és fák neveinek (Briedis, Lapsa, Gliemezis, Žubīte, Cielava, Gulbis) becenévként való alkalmazása a diákok kommunikációjában a lett nemzet nyelvhasználatának régi hagyományaihoz kapcsolódik. A diákok beceneveit részletesebben elemezték a Minden diáknak egy becenév? című cikkben. (Blūmane 2008). Mivel számos más nemzet mindig is Lettország területén élt, kultúráik nyomokat hagytak a lett nyelv használatában és a megszólítási formákban is. Ezért nehéz elkülöníteni a megszólítás használatának a lett etnoszra jellemző sajátosságait a más etnoszoktól átvett elemektől. A viszonyítási alapot a folklór jelenthetné. Napjainkban a lett folklór anyagai szolgálnak forrásul a megszólítási formák használatában megnyilvánuló etnikai hagyományok és azok tradícióinak rekonstruálásához. A lettországi történelmi és politikai helyzet változásai szintén befolyásolták a megszólítási formák használatát. Nagy különbség van például a megszólítási formák megválasztása között a 19. század végén, amikor a címek használata elterjedt volt a társadalmi osztályok között, valamint a 20. század 20-as és 30-as éveiben használt formák között, amikor Lettország független ország volt. Íme néhány példa az 1899-ben írt levelekben található megszólításokra: Viņa Augstībai kņazam / firstam / hercogam N. N. („Őfőméltóságának, N. N. nagyhercegnek / hercegnek / grófnak N. N.’); Viņas Augstībai kņazienei / firstienei / hercogienei (‘to Her Highness A. BLŪMANE. A megszólítás használatának szociolingvisztikai elemzése Lettország általános oktatási intézményeiben 205. főhercegnő / hercegnő / grófnő’); A grófoknak, báróknak és von uraknak (földbirtokosoknak) („grófoknak, báróknak és von uraknak (vidéki nemeseknek) ‘Tiszteletre méltó men)’); Viņa Godībai grāfam (‘to Honourable Count’); Augstdzimušam un dižciltīgam baronam N. N. kungam (‘to Highly Born and Noble Baron Mr N. N.’); Augstigodājamai dižciltīgai baronietei fon N. N. kundzei (‘to HighNemes Báróné von N. N.-nek’); A birtok báró von / Báróné von N. N. nagyságos N. N. lielkungam / lielmātei (‘to Highly Honourable Baron von N. N. Lord birtokosnőjének’). A legjellemzőbb azért, mert nagyon gyakran mind a teristic address forms in the 20s and 30s of the 20th century were kungs / kundze (‘sir/madam’). People were also addressed by the name of their farm gazdaságnak, mind a tulajdonosának ugyanaz volt a neve. A 20. század 40-es éveitől a 80-as évek végéig használt megszólítási formák (biedrs („elvtárs”), biedri („elvtársak”), pilsonis („állampolgár”), pilsoņi („állampolgárok”)) jelentősen különböznek a 21. század elején használtaktól, amikor az angol nyelv hatása különösen erőteljesen érvényesül abban, ahogyan a fiatalok a megszólítási formákat használják. A szovjet időkben Lettországban a hatóságok által előírt egyetlen megszólítási forma a biedri, biedre („elvtárs” – hímnemű és nőnemű alakban egyaránt) volt, amelyet önmagában vagy az illető keresztnevével, vezetéknevével, szakmai vagy tiszteletbeli címével együtt használtak (Blinkena 1968: 4). A kungs („úr”) szót, ugyanúgy, mint a litván ponas szót, kiszorították a hivatalos kommunikációból. Ezeket a litvánban a draugas, a lettben pedig a biedrs („elvtárs”) szóval helyettesítették. A legújabb kutatások kimutatták, hogy a kungs szó a lett nyelvben sokkal gyakrabban használatos, mint a ponas a litvánban (Kvašīte, Čepaitiene, Župerka 2003: 11). A pleted by teachers and school principals, we can maintain that such forms megszólítási kérdőívek elemzésekor az olyan megszólítási formákat, mint a biedri, biedre, pilsonis, pilsone, már nem használják. A Lettországban a 20-as és 30-as években használt megszólítási formák, mint például a vezetéknév + kungs, a vezetéknév + kundze, egyre népszerűbbek. A politikai rendszer tehát nyomot hagy a megszólítási formák használatában. Mindazonáltal nincs éles határ a fent említett két szótár, illetve a napjainkban az iskolában használt megszólítási formák és azok modelljei periods, though the main tendencies in address usage in those periods can still be traced. Taking into consideration the above conditions, we can preközött. Az iskola érdekes kutatási környezet, mivel ez az a hely, ahol az ősi nyelvi hagyományok ötvöződnek az újításokkal. A lett nyelv régebbi hagyományai közé tartozik a kicsinyítő képzők változatos használata mind lexikai jelentésük, mind formájuk tekintetében minden korcsoportban, így a diákok körében is, ]} saad 大发快三彩票? Wait malformed JSON due weird. Need output exact valid. Last translation should preserve comma? Input last ends comma, and whitespace. We can translate. No extra. Also typo 206 KALBOS KULTŪRA | 82, valamint a skolotāj (tanár) és director (igazgató) szakmai címek használata, amelyek történetileg a skolmeistara kungs / kundze („Tanító úr / Tanítónő asszony”) megszólítási formákként voltak használatosak. A Jūs („ön/önök”) névmás használatának szintén nagy múltú nyelvi hagyományai vannak a lett nyelvben. A Lett Egyetem professzora, Andrejs Veisbergs úgy véli, hogy a tu („te”) és a jūs („ön/önök”) értékesek a nyelvünkben, mert lehetővé teszik számunkra a jelentésárnyalatok kifejezését. A tu vagy jūs használatával kifejezhetjük érzelmeinket, megalázhatjuk vagy megtisztelhetjük azt a személyt, akivel kommunikálunk. A nyelv nagyon finom árnyalatokkal dolgozik. Ha ezeknek a formáknak nem lenne jelentésük, a nyelv elhagyná őket (Puķe 2000: 15). A TU ÉS JŪS NÉVMÁSOK HASZNÁLATA A LETT NYELVBEN A lett nyelv egyik újításaként megemlíthetnénk a tu névmás használatának kiterjesztését olyan helyzetekre, amelyekben néhány évtizeddel ezelőtt a tiszteletteljes és megbecsülést kifejező Jūs megszólítási formát használták. A fiatalabb nyelvhasználók tanáraikat vagy osztályfőnökeiket a tu névmással szólítják meg. A felnőttek körében is ingadozás tapasztalható a tu only at school. Sometimes in a magazine or newspaper, television and raés a jūs használata között, és nem ritkán az elfogadott Jūs megszólítási (Lauze 2003: 344; Ernstsone 2005: 27). So there are situations when people formától való eltérések figyelhetők meg: azok, akik alig ismerik egymást, vagy egyáltalán nem ismerik egymást, kölcsönösen a tu formát választják. Nem chy which have been strictly observed up to now. Similar observations can veszik figyelembe az életkort és a társadalmi státuszt, ahogyan az az iskolai környezetben a tanárok és az igazgató, esetenként pedig a diákok és a tanárok közötti kommunikációra vonatkozóan kialakult. Mi lehet ennek a jelenségnek az oka Lettországban? Az egyik ok más kultúrák hatása, mivel vannak nemzetek, amelyek elhagyták az egyik névmást; például az angolban az egyes számú thou névmás már régen eltűnt, és csak archaikus stílusban használják. Egy másik ok a társadalom demokratizálódási hulláma lehet, amely Lettországban 1990 körül kezdődött. Lettország valamennyi nyelvhasználója időről időre bizonytalannak érzi magát a tu és jūs közötti választásban, különösen akkor, amikor a kommunikáció egy informal setting and both the addresser and the addressee are not as close A. BLŪMANE. A megszólítás használatának szociolingvisztikai elemzése a lettországi általános oktatási intézményekben a Tu megszólítási forma használatát illetően 207. Az udvariasság, a jó baráti kapcsolatok, a hatalom, a szolidaritás — ezek a tu vagy jūs névmás választását meghatározó szempontok. Egyetérthetünk A. Veisbergs nyelvész véleményével, miszerint kétség esetén biztonságosabb a Jūs megszólítási formát használni. A lett nyelvben a Jūs névmás használatának több évszázadra visszanyúló régi hagyományai vannak. A Jūs névmás nagy értéket képvisel a nyelvben, mivel ez a megszólítási forma lehetővé teszi számunkra a tisztelet kifejezését, a másik személytől való távolságtartást, valamint a tu használatára való áttérést, amelynek a lett nyelvben a kölcsönös meghittség és barátság árnyalata van. Az utóbbi szempont lehetetlen az ezzel a formával nem rendelkező nyelvekben. A tu névmás használata olyan kommunikációs eszköznek tekinthető, amely korlátozott lehetőségeket biztosít a társadalmi árnyalatok és különbségek kifejezésére. MEGSZÓLÍTÁSI MODELLEK A fiatalok körében nagyon népszerűek a keresztnevek vagy vezetéknevek különféle becenevei és fonetikai módosításai, például Siņča, Sindžs, Eļuka, Antrucīte, Lindočka, Santočka, Arčiks, Ārčijs, Zaņuks, Megucis, Ilžuks, Renčs, Giņčs, Janka, Janķels, Valčs, Kalvels, Dančiks, valamint a személynevek rövidített formái, például Rēne (a Renāte névből), Sola (a Solveiga névből), Mona (a Monika névből), Ruža (a Rudīte névből). Mivel a kérdőívet írásban kellett kitölteni, ez megerősítette az angol nyelv rendkívül nagy hatását e nevek helyesírására és kiejtésére, például: Pingy, Snoopy, W-man, Henrix, Džonis, Džastons. A lettországi iskolákban leggyakrabban használt megszólítási formák a névszói és névmási megszólítási formák: egy név, egy becenév, egy asszociatív becenév (egy név vagy vezetéknév fonetikai módosítása), egy név vagy vezetéknév rövidített formája, csupán a vezetéknév használata (ami a 15–19 évesek körében nagyon népszerű megszólítási forma), a név és az apai név használata, egy név vagy vezetéknév kicsinyítő képzős formája, megszólítási inverzió (meit (‘lányom’), dēls (‘fiam’)), összetett megszólítási formák: egy indulatszó + megszólítás, kolēģīt (‘kolléga’) + Tu, kolēģīt + Jūs, draugs (‘barát’) + Tu, Jūs + a név, skolotāj (‘tanár’) + a név, skolotāj + a vezetéknév, direktor (‘igazgató’) + a vezetéknév, direktor + a név és más hasonló formák. Néha az igealak jelzi a választott megszólítást, például: lūdzu, pasakiet! (‘meg tudná mondani, kérem?’). 208 KALBOS KULTŪRA | 82 Harmadik személyű alakokat is használnak. Ha valaki nincs tisztában a kölcsönös kapcsolatok közelségével, a hallgatót egyes szám harmadik személyű alakban szólítják meg (Lauze 2004: 28). A jelen tanulmány szerzője ilyen megszólítási formákat figyelt meg a tanárok közötti kommunikációban a szünetek alatt, illetve amikor az előadó üdvözli a közönséget. Az iskolai korrelációs szabályok vertikális és horizontális szinten egyaránt érvényesülnek. A vertikális viszonylagosság a hatalmi elvek működésében, a horizontális pedig az együttműködési kapcsolatokban válik nyilvánvalóvá. A vertikális dimenzió egy diák és egy tanár, egy diák és az igazgató, illetve egy tanár és az igazgató között valósul meg, a horizontális dimenzió pedig a diákok, illetve a tanárok között. A vertikális megszólítási modellt főként formális kommunikációban, a horizontálisat pedig informális kommunikációban használják. A megszólítási formák változatai leginkább horizontális szinten azonosíthatók. A tanár és az igazgató között fennálló megszólítási formák túlnyomórészt aszimmetrikusak. A tanárok az igazgatót olyan megszólítási formákkal szólítják meg, mint az ön, igazgató (iskolai igazgató), ön + vezetéknév. Az igazgatók viszont a tanárokat a keresztnevük használatával szólítják meg, és tegeződnek velük, ami hierarchiára és társadalmi távolságra utal (lásd a 2., 3. és 4. ábrát). 2. ÁBRA. Az iskolaigazgató által a fiatal tanárok megszólítására használt formák: Address forms 46 35 67 23 4 15 0 10 20 30 40 50 60 70 80 1 Szám TU JŪS Keresztnév SKOLOTĀJ (teacher) First name, surname Diminutive form derived from personal name A. BLŪMANE. A megszólítás használatának szociolingvisztikai elemzése a lettországi általános oktatási intézményekben 209 3. ÁBRA. Az iskolaigazgató által az idősebb tanárok megszólítására használt formák 4. ÁBRA. A tanárok által az iskolaigazgató megszólítására használt formák A 10–14 éves diákok osztálytársaikat főként keresztnevükön, becenevükön és az egyes szám második személyű tu névmással szólítják meg. Ebben a korcsoportban a fiatalok 85%-a a keresztnevet használja. Az iskolai évek alatt használt megszólítási formák örökre fennmaradnak a kölcsönös kommunikációban. Amikor az osztálytársak és barátok hosszú évek után találkoznak, informális kommunikációban a régi megszólítási formákat használják. A 15–19 éves tizenévesek körében a domináns megszólítási formák a keresztnév, a becenév (az esetek 66%-ában) és az egyes szám második személyű tu névmás. A diákok meglehetősen gyakran használnak a személynevükből képzett becéző formákat. 71 52 6 29 23 13 613 0 20 40 60 80 1 Address forms Szám Önök Keresztnév First name, surname SKOLOTĀJ (teacher) SKOLOTĀJ (teacher) + keresztnév SKOLOTĀJ (teacher) + vezetékDiminutive form derived from personal name TU 55 41 56 22 32 0 10 20 30 40 50 60 1 Address forms Szám Önök Keresztnév IGAZGATÓ (iskolaigazgató) TU First name, surname SKOLOTĀJ (teacher) 210 NYELVI KULTÚRA | 82 A diák és a tanár közötti kommunikációban az esetek többségében az aszimmetrikus megszólítási modellt használják. A 10–14 éves diákok körében tanáraik megszólítására leggyakrabban a skolotāj („tanár”) szó használatos (37%), a tegező megszólítás ritkábban fordul elő (25%) (lásd az 5. ábrát). 5. ÁBRA. A tanárok iskolai megszólításának formái A tanár a 10–14 éves diákot tegezve, keresztnevén szólítja meg. A tanár és a diák közötti szimmetrikus megszólítási formák is megjelennek. A diák a következő formák valamelyikével szólítja meg a tanárt: skolotāj („tanár”) + keresztnév, keresztnév, te. Ha a tanár és a diák szimmetrikus megszólítási formákat használ, az egyik vagy a másik formában elfojtott konfliktus nyilvánulhat meg. Ha ilyen megszólítási formákat használnak, a tanár érezhet pszichológiai kellemetlenséget, ha a kölcsönösen szimmetrikus megszólítási formák választására vonatkozó javaslat nem tőle származott. A kölcsönösen szimmetrikus megszólítási formák választása tanárok, illetve egy tanár és az igazgató között általában nem szolgál konfliktusok okául a kommunikációs partnerek között. A kölcsönösen szimmetrikus formák használata azonban egy diák és egy tanár között konfliktusokat okozhat a kommunikációban. Ezeket a megszólítási formákról szóló kölcsönös megállapodással oldják meg. A tanárok közötti szimmetrikus megszólítási formákban nincs távolság; vagy ha van is, az rejtett, „néma” távolság. Aszimmetrikus megszólítási formák használatakor a távolság nyilvánvaló. A hatalmi aszimmetria nemcsak a te névmással, hanem a titulussal, egy ige többes számú alakjával vagy más eszközökkel is kifejezhető. SKOLOTĀJ (teacher) 37% SKOLOTĀJ (teacher) + név vezetéknév 12% SKOLOTĀJ (teacher) + keresztnév 17% TU 3% Keresztnév 4% becenév 2% ÖN 25% SKOLOTĀJ (teacher) + vezetéknév SKOLOTĀJ (teacher) + keresztnév SKOLOTĀJ (teacher) ÖN TU Keresztnév Háziállat neve