Iš frazeologizmo žodžio neišmesi

52 NYELVMŰVELÉS | 82 VINCENTAS DROTVINAS Vilniaus pedagoginis universitetas A SZÓT NEM LEHET KIVETNI A FRAZEOLÓGIZMUSBÓL Nemegyszer hallani vagy olvasás közben találni idegen szavakat tartalmazó szemléletes szólásokat, amelyeket önmagukban igyekszünk kerülni. Az ilyen szólások (közmondások, szólásmondások, hasonlatok) bőven megtalálhatók a régi írásokban, és gyakran bekerülnek a frazeológiai szótárakba. Hogyan kellene tehát ezeket a frazeologizmusokat használnunk anélkül, hogy vétenénk a nyelvi tisztaság követelményei ellen? Ez a kérdés a frazeologizmusok kifejezésmódjával (lexikájával) kapcsolatos, vagyis azzal, hogy milyen szavak alkotják a frazeologizmusok összetevőit, és hogyan jelennek meg, illetve hogyan kezelik az idegen szavakat tartalmazó frazeologizmusokat a frazeográfiában. Anélkül, hogy részletesebb magyarázatokba bocsátkoznánk, elmondhatjuk, hogy a frazeologizmusok összetevői távolról sem lehetnek a litván nyelv bármely szavai. Ezért a frazeológiai szótár mindig szűkebb, mint az egész nyelv lexikájának lehetőségei. A frazeologizmusok összetevőiként szereplő szavakat többféleképpen jellemezhetjük: használati gyakoriságuk, eredetük és egyéb szempontok szerint. A frazeologizmus alkotó szavak gyakorisága alapján a frazeologizmusok szókészletének két csoportját különböztetjük meg: 1) köznyelvi használatú, az aktív szókészlethez tartozó szavakból álló frazeologizmusok. Az ilyen frazeologizmusok lexikailag hasonlítanak a szabad szókapcsolatokhoz, valójában szabad szókapcsolatokból erednek, csak átvitt használatukban különböznek, vö. nuleisti rankas és nuleisti rankas „elkeseredni”; 2) olyan frazeologizmusok, amelyek korlátozott használatú szavakat tartalmaznak, amelyek szabad kontextusokban ritkábban vagy egyáltalán nem használatosak, hanem csak frazeologizmusokban fordulnak elő. Leggyakrabban archaizmusokról és a nyelvjárási szókészlet elemeiről van szó, amelyek a beszélt nyelvjárásokban maradtak fenn, vagyis nem váltak a köznyelvi szókészlet részévé. (Az archaizmusokat és a nyelvjárási szókészlet elemeit a frazeologizmusokban külön kellene megvizsgálni.) A köznyelvi használatú szavak közül a frazeologizmusokban a leggyakoribbak a szomatizmusok (gör. soma „test”). Eredetüket tekintve ezek az örökölt szókészlet (indoeurópai, balti és szláv, balti) szavai, amelyek a mai nyelv aktív szókészletének magvát is alkotják. A szomatizmusokat tartalmazó frazeologizmusok bősége és változatossága számos nyelvre jellemző. A szomatizmusokat tartalmazó litván frazeologizmusokat Jonina Lipskienė gyűjtötte össze, vizsgálta és mutatta be lexikográfiailag (Lietuvių kalbos somatiniai posakiai (su galvos dalių pavadinimais), 1979). Az újban V. DROTVINAS. Az autorinő Vaizdingieji lietuvių kalbos posakiai (2008) című munkájában 53 olyan frazeologizmus és egyéb szemléletes kifejezés szerepel, amelyekben a test valamennyi részének megnevezése megtalálható, hiszen a frazeologizmus szavát nem lehet kidobni. tematikus csoportokat). Ez a litván Patys somatizmai kaip leksikos teminė grupė nepasižymi grynumu, tarp jų pasitaiko nemaža ir skolintos leksikos (beje, tai pasakytina ir apie kitas nyelv más nyelvekkel való kölcsönhatásának bizonyítéka. A köznyelvi használatban meghonosodott régi jövevényszavak (germanizmusok és szlavizmusok) mellett újabb jövevényszavak is vannak, amelyeket ma idegenszerű szavaknak tekintenek. A köznyelv használata nélkülük teljes mértékben megvan, mivel jó litván megfelelőik vannak; például az idegenszerű szavakat nem veszik fel a szinonimaszótárakba. Az élő nyelvből azonban nem tűntek el, a közmondásokban, szólásokban és frazeologizmusokban pedig sajátosságuk (elsősorban szerkezetük állandósága, megmerevedése) miatt szinte teljesen megváltoztathatatlanok. A frazeologizmusokban szereplő idegen szavak „ügye” az első Litván frazeológiai szótár (1977) megjelenésekor merült fel. A szótár szerzője, Jonas Paulauskas, a bevezetőben megjegyezte, hogy „a frazeológiai kapcsolatokban nem litván eredetű szavak, idegen szavak is előfordulnak, [...], például: ant tuščios dūšios, iš vienos bačkos eiti“. Egyúttal megjegyezte, hogy „ha az idegen szót [...] a köznyelv szavával cserélnénk fel, a frazeológiai kapcsolat megszűnne. Ezért a köznyelvben az ilyen, idegen szavakat tartalmazó frazeológiai kapcsolatok [...] toleráltak“ (LFŽ bevezetés, 9). Az ilyen frazeologizmusok szótárakba való felvételével kapcsolatban a recenzensek véleménye nagyon óvatos volt, ha nem mondjuk – kritikus. Íme, a lexikográfus Vytautas Vitkauskas a köznyelv kincsének tekinti az idegen szavakat tartalmazó frazeologizmusokat. Hangsúlyozza, hogy „a köznyelvi frazeologizmusokra lényegében a helyességnek a teljes lexikára alkalmazott hasonló kritériumait kellene alkalmazni, ezért a barakatas, čiupryna, dralas, dūšia, murinas, melnyčia, strainuška, patieka, tarba, pasamonas és más kölcsönszavakkal alkotott frazeologizmusokat a köznyelv határain kívül állóként kell értékelni, és csak stiláris megfontolásokból használhatók“ (Vitkauskas 1978: 56). A recenzens hasonló gondolatot más alkalommal is hangsúlyozott, mondván, hogy „a frazeologizmusok az a terület, ahol az idegen szavak különösen aktívan törnek be és akarnak meghonosodni, kiszorítva a litván kapcsolatokat“ (Vitkauskas 1977: 37). A szóban forgó szótár másik recenzense, Klementina Vosylytė lexikográfus még szigorúbban fogalmaz. Véleménye szerint az olyan frazeologizmusokat, amelyek kölcsönszavakat tartalmaznak (cacka pacacka, iš čiuro eiti, pilni delmonai stb.), egyáltalán nem kellett volna a szótárba felvenni (Vosylytė 1978: 177). Hogyan reagáltak ezekre a megjegyzésekre a gyakorlatban? Az idegen elemekről más jellegű frazeologizmusok esetében sem mondanak le. Íme, a Lietuvių kalbos palyginimų žodynas (1985) című összehasonlító 54 KALBOS KULTŪRA | 82 murzinas kaip pečius; šalta troba lyg ledaunė; úgy hazudik, mint a zalatyi zalatija és mások. Egyes idegen szavakkal alkotott hasonlító frazeologizmusokat egész kötegekben találunk, például az ubagas (ubagė) – közel 60-at (érdekességképpen – a Frazeológiai szótárban [2001] szintén 57 van belőlük), a svietas – 40-et és másokat. A litván nyelv legújabb frazeológiai gyűjteményében, a Frazeológiai szótárban (2001), az említett frazeologizmusok talán valamivel kisebb számban szerepelnek, de teljesen megszabadulni tőlük nem sikerült. A frazeologizmusokban előforduló idegen szavak jegyzéke legalább hozzávetőlegesen is hosszú lenne, például: abrozdas, bačka, mačyti, nabašnikas (nabašninkas), navyna, skūra, svietas, svodba, spicė, šaiba, šalamojus, šaldra, špokas, šriubas, terba, ubagas, zalietos, zerkolas, zomatas és mások. Az idegen szavak egyaránt előfordulnak a frazeologizmus fő szavaiként (itt kereszt (x) jellel vannak megjelölve), valamint a frazeologizmus más szavaiban is. Nem ritkák a két idegen szót tartalmazó frazeologizmusok sem: bieso abrozdėliai „neg. kártyák“, ubago šmotas „olyan káromkodás“, ubago terba „szegény ember“, ubagas su terbom matos „híg főzetről“, ubagas ženijasi „akkor mondják, amikor eső közben süt a nap“, cacka pacacka; ir prie tanciaus, ir prie ražanciaus. Két idegen szóval összehasonlítások is vannak, például: kaip smerčio adyna és stb. Ebben a szótárban azonban már jól kirajzolódnak a lexikográfusok arra irányuló törekvései, hogy bizonyos válogatást végezzenek az idegen szavakat tartalmazó frazeologizmusok között. A szótár szerkesztője rámutat, hogy „az FŽ-ben nem szerepel néhány olyan szókapcsolat, amelynek egyik eleme nagyon ritka (kiemelés tőlem – V. D.) idegen szó, például: ant truco, ant to norako” (Paulauskas 2002: 13). J. Lipskienė új frazeológiai szótárában az idegen szavakat „szinonim kapcsolatokkal rendelkező, ritkábban használt megnevezésekként” értelmezik, például a daiktavardžio koja sinonimai: sl. kačérgos, kadõkai (kadùkai, kudõkai), pãdkavos, vok. kégeles (kêgeliai), kantãpliai, šlpės, lat. kuibena. Más szomatizmusok esetében is szerepelnek idegen szavak, például: kailis – lenk. kučnėrius, kūtnara, kutnerius; ranka – bračnagė, brančnagė és egyebek. Az idegen szavak frazeologizmusok címszavaiként is megjelennek, például: klynas (ágyék, fenék): skystas klynas „jelentéktelenről, gyengéről”; blėkas, blėkai (plėkai): eik šunims blėkų šinkuoti „kereskedni”; čiupryna (fehérorosz чупрына, lengyel czupryna), vö. į čiupryną susikibti „összeverekedni”; kaltūnas (orosz калтун, lengyel kołtun), vö. kaltūną nuo galvos rauti és egyebek. frazeologizmusgyűjteményben a következő frazeologizmusokat találjuk: Fontos hangsúlyozni, hogy az idegen elemek nem csupán a 20. század első felének évtizedeiben gyűjtött és a Lietuvių kalbos žodyne, illetve az annak cédulaanyagán alapuló, fent említett speciális szótárakban közzétett frazeologizmusokra jellemzők. Az újabb tájszótárakban is meglehetősen sok újonnan feljegyzett ilyen elem található: V. DROTVINAS. A frazeologizmusból a szót nem lehet kihagyni 55 Zanavykų šnektos žodynas (1–3. köt., 2003–2007), Daukšių šnektos žodynas (2004), Kupiškėnų tarmės žodynas (1. köt., 2008) és egyebek. Mindez azt mutatja, hogy az idegen szavak (emlékeztetünk rá: noha csaknem valamennyi kikerült a mai litván nyelv szinonimakészletéből) napjainkban is makacsul továbbra is jelen vannak az élő nyelv szókincsében. Igaz, minduntalan előfordulnak olyan esetek, amikor az idegen szóval alkotott frazeologizmus mellett annak párhuzamos változatát is használják – a megfelelő litván elemet tartalmazó frazeologizmust, például: balkis – sija: vieno (dešimto, devinto, devynių, penkių) balkio trūksta, balkio stinga és – sija palūžo galvoje stb. ; šriubas – šulas: šriubo trūksta (galvoje), šriubas atsisuko galvoje és – vieno šulo stinga galvoje; skūra – oda: į jaučio skūrą nesurašysi és – į jaučio odą netilps stb. Ezért az a kérdés, hogy a litván elemet tartalmazó frazeologizmus az idegen szavak elkerülésére irányuló erőfeszítéseink eredménye-e, vagy önállóan, vagyis magában a litván nyelvben alakult ki, nem annyira a lexika megtisztításának, hanem általában a frazeologizmusok történetének kérdése lenne. Ezért V. Vitkauskas véleménye, miszerint a frazeologizmusok olyan közeg, amelybe az idegen szavak különösen aktívan igyekeznek behatolni, hogy kiszorítsák a frazeologizmus litván szavait, megfontolandó (vö. Vitkauskas 1977: 37). Ezt ellenőrizhetnénk. Íme, a Frazeologizmų žodyne a velnias szóval mintegy 470 frazeologizmus található (és további 17 más címszavak alatt), míg a biesas szóval csupán 35 (itt még megemlítendők a nelabasis, raguotasis stb. szinonimákkal alkotott frazeologizmusok). Ezt azonban nem mondhatnánk el a litván elgeta szóval és az idegen ubagas szóval alkotott frazeologizmusokról: az elgeta mindössze három frazeologizmusban szerepel (elgeta paleisti, elgetomis paleisti, dvasios elgeta stb.), az ubagas pedig mintegy 60 frazeologizmusban. Hogy mi jelent meg előbb – az idegen szóval alkotott frazeologizmus vagy a litván szóval alkotott frazeologizmus –, és hogy „melyik szorítja ki a másikat”, azt maguknak az összetevők litván (nem litván) voltára vonatkozó adatai némiképp megvilágíthatják. K. Sirvydas szótárában például csak a sija (balka tram. Trabs, trigum, siia, sienoias) SD3 6 található; vele ma csupán egyetlen frazeologizmus van, vö. sija palūžo galvoje „elment az esze”: galvoje to žmogaus palūžo sija, kursai tiki niekams ir niekų bijo (D. Poška). A frazeologizmusokban sokkal gyakrabban használják a germanizmust: balkis, vö. vieno (dešimto, devinto, devynių, penkių) balkio trūksta stb. K. Sirvydas szótárában szerepel az oda skura SD3 27; oda iβ werbludo, lapes pilkos oda 164; vö. továbbá odininkas (a kaʒémekas mellett), míg Kis-Litvánia szótáraiban mindkét szó megtalálható: Haut Skura, ôs. Oda C III 346 és másutt. A skūra idegen szóval nem kevesebb mint 40 frazeologizmus fordul elő, továbbá néhány más frazeologizmusban is, az oda szóval pedig csak 5. Néhány, idegen szóval alkotott frazeologizmus és litván szóval alkotott frazeologizmus hozzávetőlegesen egyformán elterjedt, például: šriubas atsisuko galvoje „ostobán viselkedett”, šriubo trūksta galvoje „nem egészen értelmes” (FŽ 722), valamint varžtai atsileido „értelmetlenül cselekedett”, varžtai atsisuko „értelmetlenül cselekedett”, vienas varžtelis išklibęs „ingatag eszű emberről” stb. (FŽ 796). 56 KALBOS KULTŪRA | 82 ostobán viselkedett” Hasonló jelentésű, litván šulas szót tartalmazó frazeologizmusok, például: ne visi šulai „félkegyelmű“, vieno šulo stinga galvoje „nem egészen értelmes“, šulų nepritenka galvoje „félkegyelműről“ stb. (FŽ 723). Vagyis nyilvánvalóan kollízióval állunk szemben: maguk a jövevényszavak a köznyelvben nem normatív szavak, használatuk egyre korlátozottabbá válik (például a jelenlegi litván szakos hallgatók sok jövevényszó jelentését egyáltalán nem ismerik), a frazeologizmusokban azonban fennmaradnak. Más szóval a jövevényszavak megőrzése a frazeologizmusokban a frazeologizmus mint nominációs egység egyik alapvető jellemzője, azaz állandóságának, reprodukálhatóságának feltétele. Ezért nem kellene túlbecsülnünk a jövevényszavakat tartalmazó frazeologizmusok jelentette veszélyt a litván nyelv frazeológiájának tisztaságára nézve. Hiszen a jövevényszavakat tartalmazó frazeologizmusok jelentős részét nem használják gyakran. Nem egy ilyen, korábban az élő nyelvben elterjedt frazeologizmus ma már csak a szótárak lapjain található meg. A Frazeologizmusok szótára (2001) a teljes litván nyelv frazeologizmusainak gyűjteménye. Ha például rendelkeznénk a mai (köznyelvi) nyelv frazeologizmusainak gyűjteményével, differenciáltan tekinthetnénk a jövevényszavakat tartalmazó frazeologizmusokra, figyelembe véve maguknak a jövevényszavaknak a nyelvbeli korábbi és jelenlegi elterjedtségét. Itt érdemes emlékeztetni arra, hogy a szlávizmusok litván szavakkal való általános helyettesítését már 1922-ben szigorúan elítélte Kazimieras Būga, hangsúlyozva, hogy Kristijonas Donelaitisnak meg kell maradnia a maga glūpas, sopagai szavaival, Antanas Baranauskasnak pedig az iščinto és más szavaival (Būga 1959: 37). A kölcsönszavak és a litván szókincs viszonyának ezt a törvényszerűségét a frazeologizmusokban előforduló idegen szavakra is alkalmaznunk kell. Nyilvánvalóan teljes mértékben elfogadható a legnevesebb litván frazeológus, Jonas Paulauskas állítása, miszerint „[...] a frazeologizmusban használt idegen szavak tagadása az érzelmekkel teli gondolatkifejezés elítélését jelentené” (FŽ įvadas, VII). Litván megfelelő híján az olyan frazeologizmusok használata, mint az į užpečkį sulįsti „gyávának lenni”, az ubago kąsniai „a hulló hó nagy pelyhei” és mások, indokolt (FŽ įvadas, VIII). A litván frazeológia e sajátos jelenségét részletesebben kell tárgyalni, szélesebb körben kell kutatni az ilyen frazeologizmusok forrásait, sajátos funkcióit és használati területét (ez összefügg a litván frazeológiai tanulmányok általános fejlődésével). A frazeologizmusok népünk és nyelvünk múltjának tanúi. Több száz évvel ezelőtt keletkeztek, és tömören megtestesítik őseink létének és mindennapi életének tapasztalatát – történelmi emlékezetünk, mentalitástörténetünk dokumentumai. E történelmi emlékezet kifejeződései a szavak, jelentéseik, a buvu- V. DROTVINAS. A frazeologizmus szavából nem lehet kitörölni fejlődésének 57. részét. A frazeologizmusok idegen elemekkel való eltávolítása nyelvi sios mūsų protėvių lūpose frazeologizmų susidarymo ir tolesnio jų gyvavimo metais. Tie žodžiai yra neatskiriama lietuvių kalbos istorijos, jos leksikészletünk mesterséges megtisztítását (purifikálását) jelentené. Vajon a magyarosítással nem csökkentenénk-e a frazeologizmusok egész kincsét, és nem torzítanánk-e el mesterségesen frazeológiánk mint az egész nyelv (szókincs) részének történeti fejlődését? Ezért, ha a frazeologizmusokat nyelvünk és nemzetünk mentalitásának örökségeként akarjuk megőrizni, ne gyorsítsuk fel a frazeologizmusok természetes fejlődését, ne siessünk magyarosításukkal. LITERATŪRA Būga K.1959: Rinktiniai raštai 2, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla. FŽ 2001: Frazeologijos žodynas. Red. J. Paulauskas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. LFŽ 1977: J. Paulauskas. Lietuvių kalbos frazeologijos žodynas, Kaunas: Šviesa. LPŽ 1985: Lietuvių kalbos palyginimų žodynas. Sud. K. Vosylytė, Vilnius: Mokslas. Lipskienė J. 1979: Lietuvių kalbos somatiniai posakiai (su galvos dalių pavadinimais), Vilnius: Mokslas. Lipskienė J. 2008: Vaizdingieji lietuvių kalbos posakiai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Paulauskas J. 2002: Išaugęs iš „Lietuvių kalbos žodyno“. – Gimtoji kalba 7–8, 11–13. Vitkauskas V. 1977: Sušvytėjo frazeologizmai vienoje knygoje. – Naujos knygos 8, 37. Vitkauskas V. (rec.) 1978: Jonas Paulauskas. Lietuvių kalbos frazeologijos žodynas. – Mūsų kalba 6, 54–58. Vosylytė K. 1978: Frazeologijos žodyno sulaukus. – Pergalė 10, 175–178. Beérkezett 2009. 11. 06. 58 NYELVI KULTÚRA | 82 EGY IDIÓMÁBÓL NEM LEHET KITÖRÖLNI EGY SZÓT Összefoglalás A tanulmány litván frazémákat tárgyal, amelyek lexikai kölcsönzéseket tartalmaznak. Azok a frazémák, amelyekben litván szavak helyettesítik a kölcsönzéseket, kettős alakokat hoznak létre. A frazémák stabilitásának megőrzése érdekében a kölcsönzéseket nem szabad litván szavakkal helyettesíteni. VINCENTAS DROTVINAS Vilniaus pedagoginis universitetas T. Ševčenkos g. 31, LT-03111 Vilnius [email protected]