Jonas Jablonskis ir bendrinės lietuvių kalbos šimtmetis
Full text
Jonas Jablonskis és a standard litván nyelv évszázada 359 JONAS JABLONSKIS ÉS A STANDARD LITVÁN NYELV ÉVSZÁZADA (Jonas Jablonskis 18. konferenciája születésének 150. évfordulója alkalmából) Október 7–8-án a Litván Nyelv Intézetben nemzetközi Jonas Jablonskis-konferenciát rendeztek „Jonas Jablonskis és a standard litván nyelv évszázada” címmel, a nyelvész születésének 150. évfordulója alkalmából való megemlékezésként1. A már tizennyolcadik alkalommal megrendezett konferenciát a standard litván nyelv megteremtője, Jonas Jablonskis emlékének szentelték, a standard nyelvek kialakulásának és fejlődésének sajátosságait vitatták meg, valamint a mai aktuális kodifikációs problémákat és a jövőbeli kilátásokat vizsgálták2. A jubileumi nemzetközi konferencián, amelyet a Litván Nyelv Intézete és a Vilniusi Egyetem Litván Nyelv Tanszéke szervezett, huszonegy előadás hangzott el, közülük hét külföldi kutatóktól. A konferencián meghívott vendégek vettek részt az Egyesült Királyságból, Németországból, Norvégiából és Észtországból, továbbá tudósok érkeztek a szomszédos Lettországból is. A konferencia első részét, amelyet Jonas Jablonskis dédunokája, Eglė Lukėnaitė-Griciuvienė nyitott meg, a nyelvész életének és tevékenységének szentelték. A vendég bemutatta a nemrég megjelent levelek és visszaemlékezések könyvét (Eglė Lukėnaitė-Griciuvienė, Konstancijos ir Jono Jablonskių šeima: Jonas Jablonskis pro anūkių akimis). Megvitatták, mennyire megalapozott azt mondani, hogy J. Jablonskis a litván köznyelv atyja, valamint tárgyalták a nyelvész tudományos tevékenységét. Munkáiban nemcsak az analógia, hanem az összehasonlító nyelvészet módszereit is alkalmazta. Sajnálattal állapították meg, hogy a nyelvészek mindeddig nem kísérelték meg kiemelni a J. Jablonskis munkáiban rejlő nyelvi normázási elveket (Arnoldas Piročkinas, Dėl ku 1 A konferenciát a Litván Tanulmányok Hagyományainak és Örökségének Megörökítésével Foglalkozó Bizottság, a Litván Tudományos Tanács, Šakiai járás önkormányzata, az UAB „Vuorė” (Šakiai) és az UAB „Govilis” (Utena) támogatta. 2 A konferencia programját a Litván Nyelvi Intézet honlapján olvashatják a http://www. címen. lki.lt/LKI_LT/images/Naujienos/Jono%20Jablonskio%20konferencijos%20programa_2010, a téziseket pedig itt: http://www.lki.lt/LKI_LT/images/Naujienos/Jono%20Jablonskio%20konferencijos% 20tézis
360 NYELVI KULTÚRA | 83 néhány, J. Jablonskis nyelvi tevékenységével kapcsolatos fejtegetés). Részletesen tárgyalták J. Jablonskis társadalmi tevékenységét is, feltárták a nyelvész életrajzának néhány összetett fordulatát, áttekintették pedagógusként, tudósként, a sajtótilalom ellen küzdő – nemzeti társadalmi ébresztőként végzett munkáját (Vitas Labutis, Jono Jablonskio kova su lietuvių spaudos draudimu). Felidézték J. Jablonskis nemzeti nézetei változásának okait. Vinco Kudirka és Jono Jablonskis nemzeti identitás felé vezető útját összehasonlítva kijelenthető, hogy V. Kudirka a Varpas ideológusává, J. Jablonskis pedig segítőjévé és támogatójává vált. Kísérletet tettek J. Jablonskis kapcsolatának feltárására más litván kulturális személyiségekkel is (Giedrė Čepaitienė, Jonas Jablonskis – varpininkas). A Jono Jablonskis egyes munkáinak szentelt konferenciarészben a nyelvész lexikográfiai tevékenységét, munkáinak a nyelvművelésre és stilisztikára gyakorolt hatását, valamint a közzétett recenziók litvánisztika fejlődésében betöltött jelentőségét vizsgálták. Áttekintették J. Jablonskis által írt szótárrecenziókat és szerkesztéseket. A nyelvész maga is szótárt kívánt írni, és nagy szókártyagyűjteményt halmozott fel (Vilija Sakalauskienė, Jono Jablonskio leksikografinė veikla). A nyelvi stílus hiányosságainak javításakor a célszerűség, a világosság és az érthetőség kritériumait alkalmazta; mindenekelőtt a gondolati tartalom logikáját követelte meg, cikkei szakmai-tudományos, különösen pedig eleven publicisztikai stílusban íródtak (Regina Koženiauskienė, Jono Jablonskio dėmesys stiliui). J. Jablonskis megkülönböztette a közbeékelt mondatokat, valamint a közbeékelt kijelentéseket és szavakat; szintaktikai szempontból a mondatok közbeékelését a mondatok hozzácsatolásához, összekapcsolásához és egybeeséséhez sorolta (Gintautas Akelaitis, Įterpiniai, jų aiškinimas Jono Jablonskio gra matikos darbuose). J. Jablonskis recenzióiban kirajzolódnak a nyelvi normalizálás legfontosabb értékelési elvei. Áttekintették az ő és egy másik opponens, Juozas Tumas-Vaižgantas párhuzamait és polemikus álláspontjait; ennek „Aukštaičių vaizdelius” című művét a nyelvész szerkesztette (Ilona Čiužauskaitė, Jonas Jablonskis – va dovėlių mokykloms recenzentas: Švietimo ministerijos Knygų leidimo komisijos Jablonskiui recenzuoti pavesti kūriniai). Tisztázták, milyen hatással volt J. Jablonskis Juozas Damijonaitis litván nyelvi ábécéskönyvének nyelvére. A nyelvészt leginkább az általános iskola számára készült litván nyelvtankönyv tartalma, a nyelvoktatás módszertana, valamint a nyelv minősége és helyessége érdekelte (Vaida Buivydienė, Penkios Jono Jablonskio recenzijos – penki Juozo Damijonaičio „Lietuvių kalbos gramatikos mokslo pradžiai“ leidimai). A névszóragok javításának történetét J. Jablonskis Linksniai ir prielinksniai című műve indította el. A nyelvész által a nyelvjárási és folklórforrásokból gyűjtött mondatok közül sok megtalálható a mai kutatók munkáiban is, és megőrizték a névszóragok jelentéseinek leírására alkalmazott módszerét is (Irena Smetonienė, Brigita Dambrauskaitė, A nominativus
Jonas Jablonskis és a litván köznyelv évszázada 361 a nyelvhelyességi javítás története). J. Jablonskis alkotói örökségének népszerűsítésében és a köznyelv kodifikálásában fontosak voltak a Panevėžio balsas napilap „A nyelv zugocskája” rovatának kezdeményezője és szerzője, Petras Būtėnas munkái is (Lionė Lapinskienė, Petras Būtėnas – Jonas Jablonskis munkájának folytatója a nyelvművelés területén). Az eredeti és az adaptált tulajdonnévi formák közötti választás továbbra is vita tárgya Lettországban és Litvániában egyaránt (Dzintra Šulce, A más nyelvek tulajdonneveinek használati problémái a lett nyelvben). A lettországi oktatási intézmények szimbolikus elnevezéseinek képzési problémái és pontatlanságai a normatív dokumentumok és a nyelvhasználat közötti ellentmondásokból erednek (Velga Laugale, A lettországi iskolanevek szabályozásának problémái). Azt vizsgálták, hogy a hallgatók nyelvművelési ismeretei és nyelvhasználati készségei mennyiben függnek a középiskolai nyelvoktatástól és az állami vizsgák feladatainak változásától (Kęstutis Bredelis, Az orvostanhallgatók nyelvi rendszer alkalmazásával kapcsolatos készségei). Az európai népek köznyelveinek és fejlődésüknek szentelt konferenciarészben röviden áttekintették a német köznyelv fejlődését és jelenlegi helyzetét. Tárgyalták azon országok nyelvpolitikáját, amelyekben a német államnyelv, a német köznyelv és a nyelvjárások, valamint más európai nyelvek – különösen az angol – kapcsolatát is (Gerhard Stickel, Az európai nyelvek fejlődése: a német köznyelv). A Norvégiából érkezett vendég megismertette a konferencia résztvevőit az új norvég írott nyelv megalkotójának, Ivar Osennek (Aasen) életrajzával, nyelvi, irodalmi és társadalmi tevékenységével, valamint áttekintette az új norvég írott nyelv szabványosításának elveit (Stephen J. Walton, Iva ras Aasen és az új norvég írott nyelv keletkezése). Megvizsgálták, hogy a szintaxisra, morfológiára és szókincsre alkalmazott „köznyelvi” vagy „normatív” fogalmak mennyiben használhatók a brit köznyelvi angol beszélőinek kiejtésének értékelésére. Az utóbbi időben az Egyesült Királyság nyelvészei körében terjed az a nézet, hogy a köznyelvet bármely dialektusban lehet beszélni, míg az úgynevezett Received Pronunciationt a köznyelv semleges, inkább előíró jellegű változataként kell értelmezni (Clive Upton, „A »köznyelvi« akcentus helye a köznyelvben: brit angol és Received Pronunciation”). A konferencia záróülésén megvitatták a köznyelvek mai szerepét, működésüket és a kodifikáció kérdéseit. A varėnai és telšiai diákok köznyelvi és nyelvjárási kódhasználatának választása feltárta, hogy az oktatás területén, amely a hivatalos területekhez tartozik, és rendszerint a köznyelvi kóddal kapcsolatos, a nyelvjárási kód a nyelvi kifejezés szerves részévé vált (Daiva Aliūkaitė, Jolanta Jončaitė, A köznyelv területei (attitűdvizsgálatok). Az Észtországból érkezett vendég röviden bemutatta az észt nyelvtervezésért felelős
362 NYELVI KULTÚRA | 83 a releváns intézményeket és az állami észt nyelv használatát szabályozó dokumentumokat (Peeter Päll, A köznyelv – kinek és miért?). Áttekintették Észtország egyik legnépszerűbb szótárának keletkezéstörténetét, megvitatták a szavak eredet szerinti osztályozásának problémáit, valamint az új szótárkiadás főbb fejlesztéseit (Tiina Paet, Tuuli Rehemaa, A „Nemzetközi szavak szótárának” új – 8. kiadása). Felhívták a figyelmet a standard litván nyelv kodifikálásának aktuális problémáira, és megvitatták a kodifikálók társadalmi megítélésének változásait Jablonskis korától napjainkig. Napjainkban a digitális modernizmus megnyilvánulásai lehetővé teszik, hogy a kodifikációs tevékenységbe a társadalom legaktívabb tagjait is bevonják (Rita Miliūnaitė, A standard nyelv kodifikálói a digitális modernizmus körülményei között). A konferencia második napján felkeresték Jonas Jablonskis szülőföldjét Šakiai járásban. A Zanavykai-vidék múzeumában tartott záró konferenciaülésen és vitán Jonas Jablonskis munkásságának jelentőségéről és a nyelvész emlékének megörökítéséről Šakiai vidékén Albinas Vaičiūnas művelődéstörténész, Juozas Bertašius, Šakiai járás polgármestere, Augenija Kasparevičienė, a Šakiai járási önkormányzat Kulturális és Turisztikai Osztályának vezetője, valamint Vilija Sakalauskienė és Rima Bacevičiūtė, a Litván Nyelvi Intézet tudományos főmunkatársai beszéltek. A kirándulás résztvevői felkeresték a Rygiškiai faluban található tanyát, ahová 1877-ben költözött át a Jablonskis család. Felkeresték az egyedülálló, fából készült, nyolcszögletű Griškabūdžisi templomot is, valamint a Zypliai-kastélyt. Beérkezett: 2010 11 19 SKAISTĖ ALEKSANDRAVIČIŪTĖ Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius [email protected]
