Jonas Jablonskis ir bendrinės lietuvių kalbos šimtmetis

JONAS JABLONSKIS ÉS A KÖZLITHUÁN NYELV CENTENÁRIUMA (Jonas Jablonskis 18. konferenciája születésének 150. évfordulója alkalmából) Október 7–8-án a Litván Nyelvi Intézetben rendezték meg Jonas Jablonskis nemzetközi konferenciáját „Jonas Jablonskis és a közlitván nyelv centenáriuma” címmel 1. A tizennyolcadik alkalommal megrendezett konferencia célja a közlitván nyelv megalkotója, Jonas Jablonskis emlékének méltó megőrzése, a köznyelvek kialakulásának és fejlődésének sajátosságairól való eszmecsere, valamint a jelenkor aktuális normatív problémáinak és jövőbeli kilátásainak vizsgálata volt2. A Litván Nyelvi Intézet és a Vilniusi Egyetem Litván Nyelvi Tanszéke által szervezett jubileumi nemzetközi konferencián huszonegy előadás hangzott el, közülük hét külföldi kutatóktól. A konferencián az Egyesült Királyságból, Németországból, Norvégiából és Észtországból érkezett meghívott vendégek vettek részt, és a szomszédos Lettországból is érkeztek kutatók. A konferencia első szekcióját, amelyet Jonas Jablonskis dédunokája, Eglė Lukėnaitė-Griciuvienė nyitott meg, a nyelvész életének és munkásságának szentelték. A vendég bemutatta a közelmúltban megjelent levél- és emlékkönyvet (Eglė Lukėnaitė-Griciuvienė, Konstancijos ir Jono Jablonskių šeima: Jonas Jablonskis proanūkių akimis). Megvitatták, mennyire megalapozott J. Jablonskist a litván köznyelv atyjának nevezni, és szó esett a nyelvész tudományos tevékenységéről. Munkáiban nemcsak az analógia, hanem az összehasonlító nyelvészet módszereit is alkalmazta. Sajnálattal állapították meg, hogy a nyelvészek mindeddig nem próbálták feltárni a J. Jablonskis munkáiban rejlő nyelvi normatív elveket (Arnoldas Piročkinas, Dėl ku- 1 A konferenciát a Litvánisztikai Hagyományok és Örökség Megőrzésével Foglalkozó Bizottság, a Litván Kutatási Tanács, a Šakiai járási önkormányzat, az UAB „Vuorė” (Šakiai) és az UAB „Govilis” (Utena) támogatta. 2 A konferencia programját a Litván Nyelvi Intézet honlapján olvashatja a következő címen: http://www.lki.lt/LKI_LT/images/Naujienos/Jono%20Jablonskio%20konferencijos%20programa_2010,; az előadások összefoglalói: http://www.lki.lt/LKI_LT/images/Naujienos/Jono%20Jablonskio%20konferencijos%20tezes Jonas Jablonskis ir bendrinės lietuvių kalbos šimtmetis 359 rių ne kurių samprotavimų apie Jono Jablonskio kalbinę veiklą). Részletesen tárgyalták J. Jablonskis közéleti tevékenységét is, feltárták a nyelvész életrajzának néhány összetett fordulatát, és áttekintették pedagógusként, tudósként, a sajtótilalom ellen küzdő, a nemzeti közösséget ébresztő alaként végzett munkáját (Vitas Labutis, Jono Jablonskio kova su lietuvių spaudos draudimu). Felidézték J. Jablonskis nemzeti nézeteinek változásait kiváltó okokat. Vincas Kudirka és Jonas Jablonskis nemzeti identitás felé vezető útját összehasonlítva elmondható, hogy V. Kudirka a Varpas ideológusa, J. Jablonskis pedig segítője és támogatója lett. Megpróbálták feltárni J. Jablonskis kapcsolatát más litván kulturális személyiségekkel is (Giedrė Čepaitienė, Jonas Jablonskis – varpininkas). A konferencia Jonas Jablonskis egyes műveinek szentelt szekciójában a nyelvész lexikográfiai tevékenységét, munkáinak a nyelvművelésre és a stilisztikára gyakorolt hatását, valamint publikált recenzióinak a litvánisztika fejlődése szempontjából betöltött jelentőségét vizsgálták. Áttekintették J. Jablonskis szótárakról írt recenzióit és szerkesztői munkáját. A nyelvész maga is gondolt arra, hogy szótárt írjon, és nagy szócédula-gyűjteményt halmozott fel (Vilija Sakalauskienė, Jono Jablonskio leksikografinė veikla). A nyelvhasználat stiláris hiányosságainak javításakor a célszerűség, a világosság és az érthetőség szempontjait alkalmazta; mindenekelőtt a gondolatmenet logikáját követelte meg. Cikkei tárgyszerű tudományos, de különösen eleven publicisztikai stílusban íródtak (Regina Koženiauskienė, Jono Jablonskio dėmesys stiliui). J. Jablonskis megkülönböztette a közbeékelt mondatokat a közbeékelt kifejezésektől és szavaktól; szintaktikai szempontból a mondatbeékelést a mondatok kapcsolásához, összekapcsolásához és egybeeséséhez sorolta (Gintautas Akelaitis, Įterpiniai, jų aiškinimas Jono Jablonskio gramatikos darbuose). J. Jablonskis recenzióiban kirajzolódnak a nyelvi normák értékelésének alapelvei. Áttekintették Jablonskis és egy másik vitapartner, Juozas Tumas-Vaižgantas párhuzamait és polemikus álláspontjait; Tumas-Vaižgantas „Aukštaičių vaizdeliai” című művét a nyelvész szerkesztette (Ilona Čiužauskaitė, Jonas Jablonskis – vadovėlių mokykloms recenzentas: Švietimo ministerijos Knygų leidimo komisijos Jablonskiui recenzuoti pavesti kūriniai). Megvizsgálták, milyen hatást gyakorolt J. Jablonskis Juozas Damijonaitis litván nyelvi tankönyvének nyelvezetére. A nyelvészt leginkább az általános iskolai litván nyelvtankönyv tartalma, a nyelvtanítás módszertana, a nyelv minősége és helyessége foglalkoztatta (Vaida Buivydienė, Penkios Jono Jablonskio recenzijos – penki Juozo Damijonaičio „Lietuvių kalbos gramatikos mokslo pradžiai“ leidimai). A ragok helyesbítésének történetét J. Jablonskis Linksniai ir prielinksniai című műve alapozta meg. A nyelvész által nyelvjárási és népköltészeti forrásokból gyűjtött mondatok közül sok a mai kutatók munkáiban is megtalálható, és a ragok jelentéseinek leírására használt módszere is fennmaradt (Irena Smetonienė, Brigita Dambrauskaitė, Vardininko 360 KALBOS KULTŪRA | 83 javítási történet). J. Jablonskis alkotói örökségének népszerűsítésében és a köznyelv kodifikálásában fontos szerepet játszottak Petro Būtėnas, a Panevėžio balso napilap „Kalbos kertelė” rovatának kezdeményezője és szerzője munkái is (Lionė Lapinskienė, Petras Būtėnas – Jono Jablonskio darbų tęsėjas kalbos kultūros srityje). Az eredeti és az adaptált tulajdonnevek közötti választás továbbra is vita tárgya Lettországban és Litvániában egyaránt (Dzintra Šulce, Kitų kalbų tikrinių vardų vartojimo problemos latvių kalboje). A lett oktatási intézmények szimbolikus elnevezéseinek megalkotásával kapcsolatos problémák és pontatlanságok a normatív dokumentumok és a nyelvhasználat közötti ellentmondásokból erednek (Velga Laugale, Latvijos mokyklų pavadinimų norminimo problemos). Azt vizsgálták, hogy a hallgatók nyelvművelési ismeretei és nyelvhasználati készségei mennyiben függenek a középiskolai nyelvi neveléstől, illetve az állami vizsgák feladattípusainak változásától (Kęstutis Bredelis, Medicinos studentų kalbos sistemos taikymo įgūdžiai). Az európai népek köznyelveivel és azok fejlődésével foglalkozó konferenciarész röviden áttekintette a német köznyelv fejlődését és jelenlegi helyzetét. Szó esett azoknak az országoknak a nyelvpolitikájáról, ahol a német hivatalos nyelv, a német köznyelv és a nyelvjárások, valamint más európai nyelvek – különösen az angol – viszonyáról (Gerhard Stickel, Europos kalbų raida: bendrinė vokiečių kalba). A norvégiai vendég bemutatta a modern norvég írott nyelv megalkotója, Ivar Osen(o) (Aasen) életrajzát, nyelvi, irodalmi és közéleti tevékenységét, és áttekintette a modern norvég írott nyelv kodifikálásának alapelveit (Stephen J. Walton, Ivaras Aasenas ir naujosios norvegų rašomosios kalbos genezė). Megvitatták, hogy a szintaxisra, morfológiára és szókincsre alkalmazott „köznyelvi” vagy „normatív” fogalmak mennyiben használhatók a brit angol köznyelvi beszélőinek kiejtésére vonatkozó értékelésekben. Az utóbbi időben a brit nyelvészek körében terjed az a nézet, hogy köznyelven bármely nyelvjárásban lehet beszélni, a tanult kiejtést pedig a köznyelv semleges, inkább leíró jellegű változatának kell tekinteni (Clive Upton, „Bendrinio“ akcento vieta bendrinėje kalboje: britų anglų kalba ir įgytoji tartis). A konferencia záróülésén megvitatták a köznyelvek mai szerepét, működését és kodifikációs kérdéseit. A varėnai és telšiai diákok köznyelvi és nyelvjárási kód közötti választása azt mutatta, hogy az oktatás területén – amely a hivatalos doménekhez tartozik, és rendszerint a köznyelvi kódhoz kapcsolódik – a nyelvjárási kód a nyelvi kifejezés szerves részévé vált (Daiva Aliūkaitė, Jolanta Jončaitė, Bendrinės kalbos domenai (nuostatų tyrimai). Az észtországi vendég röviden bemutatta az észt nyelvtervezésért felelős Jonas Jablonskis ir bendrinės lietuvių kalbos šimtmetis 361 intézményeket és az észt államnyelv használatát szabályozó dokumentumokat (Peeter Päll, Bendrinė kalba – kam ir kodėl?). Áttekintették az egyik legnépszerűbb észtországi szótár készítésének történetét is, szó esett a szavak eredet szerinti osztályozásának problémáiról és az új szótárkiadás legfontosabb fejlesztéseiről (Tiina Paet, Tuuli Rehemaa, Naujas – 8-asis „Tarptautinių žodžių žodyno“ leidimas). Felvetették a litván köznyelv kodifikálásának aktuális problémáit, és szó esett a kodifikálók társadalmi megítélésének Jablonskis korától napjainkig bekövetkezett változásairól. A digitális modernizmus mai megnyilvánulásai lehetőséget teremtenek arra, hogy a normatív tevékenységbe a társadalom legaktívabb tagjait is bevonják (Rita Miliūnaitė, Bendrinės kalbos normintojai skaitmeninio modernizmo sąlygomis). A konferencia második napján felkeresték Jonas Jablonskis szülőföldjét a Šakiai járásban. A Zanavykai Tájmúzeumban tartott záró konferenciaülésen és vitán Jonas Jablonskis munkásságának jelentőségéről, valamint a nyelvész emlékének Šakiai vidékén való megőrzéséről Albinas Vaičiūnas kultúrtörténész, Juozas Bertašius, Šakiai járás polgármestere, Augenija Kasparevičienė, a Šakiai Járási Önkormányzati Hivatal Kulturális és Turisztikai Osztályának vezetője, valamint Vilija Sakalauskienė és Rima Bacevičiūtė, a Litván Nyelvi Intézet tudományos főmunkatársai beszéltek. A kirándulás résztvevői felkeresték Rygiškiai faluban azt a tanyát, ahová Jablonskis családja 1877-ben költözött. Meglátogatták az egyedülálló, nyolcszögletű, fából épült Griškabūdis-templomot és a Zypliai-kastélyt is. Beérkezett: 2010. 11. 19. SKAISTĖ ALEKSANDRAVIČIŪTĖ Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio u. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] 362 KALBOS KULTŪRA | 83