Iš kur kilęs „kìbiras“ („kibìras“)

VINCENTAS DROTVINAS Vilniusi Pedagógiai Egyetem HONNAN EREDEZIK A KÌBIRAS (KIBÌRAS) A litván kibiras szó eredetéről több vélemény is elhangzott. Kazimieras Būga figyelmét először a hangsúlyozása keltette fel. A „Litván nyelvi szótár szerkesztőjének közleményében” rámutatott, hogy a megjelent szótárak nem jelölik a szó hangsúlyát és a hangsúlyos magánhangzók hanglejtését: „az ilyen szótárakból még ha akarod sem tudod meg, hogyan kell kiejteni az egyik vagy másik ritkább szót. Tegyük fel, valakinek meg kell tudnia, hogyan ejtendők ezek a szavak [...] kibirai ’vödrök’ és kibirai ’a fa apró hulladéka, rőzse, gally’” (Lietuva, 1921, Nr. 91). Később azt írta, hogy „[e]gy jó szótárban azt a választ találnánk, hogy így kellene ejteni [...] kibirai ’vödrök’ és kibirai” (Būga 1959: 379). A hangsúlyozás és a jelentés különbsége alapján a Lietuvių kalbos žodyne homonimapárként tünteti fel: 1 kibìras (kibìras) ’apró, száraz ágacska, rőzse, vessző’ (az eredetéről lásd Smoczyński 2007: 283), valamint 2 kibìras ’kútból víz merítésére és hordására szolgáló edény’ (LKŽ V 1959: 725); a kibìras ’a kútból felhúzott víztartó edény’ hangsúlyozásáról bővebben lásd Vitkauskas 2006: 125. A Dabartinės lietuvių kalbos žodyne (1972, 1993, 2004, 2006) két hangsúlyozási változat szerepel: kibìras ir kìbiras. A Litván Nyelvi Állami Bizottság a kìbiras (3b) változatot határozta meg fő hangsúlyozási változatként, a kibìras (2) változatot pedig mellékváltozatként. A „Szláv–balti etimológiák” című cikkben K. Būga e szó eredetét is magyarázta: a litván kibìras a =ős-szláv čьbьrъ szóból ered. Az –ira-s képzőt az inkst-iras, bimb-iras szavak képzőjével vetette össze (Būga 1958: 326). A kibiras szó eredetét másképpen próbálta magyarázni Viktoras Kamantauskas litván nyelvész és műfordító (1899–1951). Ő állította össze a Trumpą lietuvių kalbos kirčio mokslą című művet (I–II, 1928–1929), valamint a jövevényszavak és litván megfelelőik szótárát, a Kalbėkime lietuviškai című kiadványt (1933). Az 1928-as Trumpame lietuvių kalbos netaisyklingumų ir barbarizmų žodynėlyje V. Kamantauskas a barbarizmusok helyesírási és hangsúlyozási hibáinak, valamint a nyelvművelők által kétesnek ítélt vagy tévesen javított szavaknak a szótárát adja közre, amelyet „a nagyközönségnek és a tanulóknak” szánt. Javításait K. Būga, Rygiškių Jonas, F. Kuršaitis, P. Skardžius, valamint a régi szerzők, M. Daukša, K. Sirvydas, S. Daukantas és M. Valančius véleményére alapozza. A kibiras szó eredetéről ezt írja: „A Kibiras, amelyet a nyelv litvánosítói meg akarnak parancsolni…” V. DROTVINAS. Iš kur kilęs kibìras (kibìras) 169 hogy helyettesítse az „idegen” viedrą szót, éppoly kevéssé litván szó, mint a viedras (amely a zsidó nyelvből származik).” (Kamantauskas 1928: 35). V. Kamantauskas szótárfüzetéről hamarosan Jonas Jablonskis is véleményt nyilvánított, aki Rygiškių Jonas álnéven adta ki a füzethez fűzött megjegyzéseinek gyűjteményét (Mūsų kalbos žodynėlio dalykai, 1929). Anélkül, hogy J. Jablonskis egyes megjegyzéseit részletesebben áttekintenénk, elmondható, hogy a nyelvész V. Kamantauskas javításaiban gyakran hiányolja a vélemény alaposabb megindoklását. Azt követeli, hogy „bővebben beszéljen”, vagyis hozzon több élő nyelvhasználati példát és illusztrációt; azt mondja, nem értette meg teljesen a javító érveit; olykor rámutat, hogy a javítások szerzőjének nincs mindenben igaza, mert nem látja a nyelvjárási vagy szóalkotási formák közötti különbségeket; emlékeztet arra, hogy S. Daukantas és F. Kuršaitis egyes példáinak helyességét kritikusan kellene megítélni, és így tovább. Ezt mutatja a nyelvésznek a kibiras eredetéről alkotott véleménye is. J. Jablonskis kétségbe vonta a kibiras szó eredetének magyarázatát, és szkeptikusan értékelte a szerző állítását: „A szerző a kibirą szót, úgy látszik, a zsidó nyelvből eredezteti, csak azt nem mondja meg, melyik mai zsidó szóból alakult. A szerzőnek ez az újdonsága számomra valóban váratlan. Mielőtt ilyen határozottan állítaná a viedrą (szláv) vagy a kibirą eredetét, a szerzőnek legalább valamilyen világos bizonyítékkal kellett volna alátámasztania ezt az állítást.” (Rygiškių Jonas 1929: 44–45). J. Jablonskis tehát az ilyen, érvekkel alá nem támasztott eredetmagyarázatot „újdonságnak” tartja, maga azonban nem pontosítja a szó eredetét. Amint azt a litván szótárak mutatják, a kibiras (kibìras) nyugati aukštaitiai szó, amely megtalálható Kis-Litvánia szótáraiban – a 17. századi német–litván kéziratos szótárban, a Lexicon Lithuanicum címűben: Eymer wiedras, kibiras 33a.; Schöpffeymer kibirras 76a. A Lietuvių kalbos žodyne a szó adatolásának története a 17. századi Clavis Germanico-Lithuana szótárnál kezdődik: Eimer. Wedras, ô. M. Kibbiras, ô. M. C I 23 (de az itt közölt bibliai idézetben csak a wiedras szó szerepel, akárcsak Konstantinas Sirvydas szótáraiban). A kibiras szó szerepel Jokūbas Brodovskis, Pilypas Ruigys, Kristijonas Gotlybas Milkus, Georgas Heinrichas Ferdinandas Nesselmanno, Fridrichas Kuršaitis és későbbi szótáraiban is, továbbá Antanas Juška dalaiban, valamint August Schleicher, August Leskien és Karl Brugmann litván folklórgyűjteményeiben. Jonas Jablonskis maga is lejegyezte (LKŽ V 1959: 725); ma a köznyelvben általánosan használatos. Miért eredeztette V. Kamantauskas a kibiras szót a zsidó nyelvből? Nézzük meg, mi lehetett a forrása a jiddisben. Maga a zsidó nyelvi emer ’vödör’ szó (← német Eimer) nem állt közvetlen kapcsolatban a litván kibiras szóval (Jankelovičius, Kačergis 1940). A zsidó nyelvi ceber ’füles, alacsony faedény’ szó, amely valószínűleg a litván kibiras szóval társult, 170 KALBOS KULTŪRA | 83 megtalálható napjaink jiddis szótáraiban is, például: Русско-еврейский (идиш) словарь […], 1984: 60, 619; cuber = ceber = ciber „цэбар“ (Астравух 2008: 202); vö. a lengyel ceber, cebr szavakkal. A litván nyelvben e jövevényszó čābaras, càberis és cabàrkas, cèberas változatai ismertek „füles, alacsony faedény, rečka, pūskubilis” jelentésben, továbbá cèberis, cẽberis, ceberỹs, cebẽrkas, cẽbras, cèbras 1 lásd ceberas, 2 bidonas (LKŽ II 1969: 8). A lengyel ceber, cebr eredetét többféleképpen magyarázzák. Aleksander Brückner azt írja, hogy a lengyel ceber nem függ össze a német Zuber, Zober szavakkal, csak megtévesztően hasonlít a litván kib- gyökre, amelynek jelentése „lóg, függ, csüng” (Brückner 1989: 56, 107). A polonizmus ceber, cebr azonban a német felsőnémet nyelvjárás zuber, zuibar szavára vezethető vissza (összetétel: zwei „kettő” + beran „vinni”) (Duden 2001: 952; Paul 2002: 1211); vö. még Zuber „nagy, kétfülű víztartó edény”, szemben az Eimer szóval, amelynek jelentése „vödör” (Pfeifer 1995: 1624). M. Fasmer szerint a szláv čьbьrь alak összefügg a litván kibiras szóval, amelynek jelentése „ведро”. A legújabb lengyel etimológiai szótárak szerint a ceber nem függ össze a litván kibiras szóval, és megjegyzik, hogy a kibiras csupán „a kút emelőkarján állandóan függő merítőedény” (Bańkowski 2000: 109). Tehát a kibiras (kibiras) kétségtelenül litván szó. LITERATŪRA Bańkowski A. 2000: Etymologiczny słownik języka polskiego. Tom I, A–K, Warszawa: Wydawnictwo naukowe. Brückner A. 1989: Słownik etymologiczny języka polskiego, Warszawa: Wydawnictwo wiedza powszechna. Būga K. 1958: Славяно-балтийские этимологии. – Rinktiniai raštai 1, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla. Būga K. 1959: Lietuvių kalbos žodyno redaktoriaus pranešimas. – Rinktiniai raštai 2, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla. Duden 2001: Duden das Herkunftswörterbuch. Etymologie der Deutschen Sprache, 3. völlig neu bearbeitete und erweiterte Auflage. Duden Verlag. Fraenkel E. 1962: Litauisches etymologisches Wörterbuch, Heidelberg–Göttingen. Jankelovičius Ic., Kačergis S. 1940: Kišeninis Lietuvių Kalbos Raktas. Žydiškas–lietuviškas Žodynas. Stud. Ic. Jankelovičiaus ir S. Kačergio leidinys, Kaunas: C. Kagano spaustuvė. Kamantauskas V. 1928: Trumpas kalbos netaisyklingumų ir barbarizmų žodynėlis, Kaunas: Valstybės spaustuvė. LKŽ 1969: Lietuvių kalbos žodynas 2. Atsak. redaktorius J. Kruopas, Vilnius. LKŽ 1959: Lietuvių kalbos žodynas 5. Atsak. redaktorius K. Ulvydas, Vilnius. V. DROTVINAS. Iš kur kilęs kibiras (kibiras) 171 Paul H. 2002: Deutsches Wörterbuch. Bedeutungsgeschichte und Aufbau unseres Wortschatzes. 10. überarbeitete und erweiterte Auflage von Helmut Henne, Heidrun Kämper und Georg Objartel, Max Niemeyer Verlag, Tübingen. Pfeifer W. 1995: Etymologisches Wörterbuch des Deutschen, Deutscher Taschenbuch Verlag, München. Rygiškių Jonas 1929: Mūsų kalbos žodynėlio dalykai. Atskiras pastebėjimas dėl V. Kamantausko „Trumpo kalbos netaisyklingumų ir barbarizmų žodynėlio“, Kaunas: Tulpės B-vės leidinys. Smoczyński W. 2007: Etymologiczny słownik języka litewskiego, Wilno. Vitkauskas V. A. 2006: Žodžių istoriją iškreipiame. – Acta Linguistica Lithuanica 55, 125–126. Астравух А. 2008: Идыш-беларускі слоўнік, Мінск: Медисонт. Фасмер М. 1986: Этимологический словарь русского языка. Том II, Москва: Прогресс. Gauta 2010 10 26 ON THE ORIGIN OF KÌBIRAS (KIBÌRAS) Summary The article discusses the origin of two Lithuanian homonyms, namely, 1. kìbiras, kibìras ‘a small dry twig, a dry branch’, and 2. kibìras ‘a container to carry water and draw it from a well’ (Lietuvių kalbos žodynas, 1959, vol. V). The Dictionary of Contemporary Lithuanian (Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, 2006) gives two stress variants for the second homonym: kìbiras, kibìras. The dictionaries of Lithuanian provide convincing evidence testifying to the Lithuanian origin of the word. This word originates in the Western Highlanders (Aukštaitian) subdialect, it has also been traced in some dictionaries that were published in the 17th c. in the Prussian Lithuania, or Lithuania Minor, is found in dictionaries and folklore collections. Moreover, the word belongs to the general lexicon of current Lithuanian. Etymologists K. Būga (1958, 1959), E. Fraenkel (1962), A. Brückner (1989), M. Vasmer (1986), and A. Bańkowski (2000) suggest different interpretations of its origin: OSlav. čьbьrъ (< OHG zwibar) and Lith. kib-ti „an.?“, kyb-oti „an.?“ VINCENTAS DROTVINAS Vilniaus pedagoginis universitetas T. Ševčenkos g. 31, LT-03111 Vilnius [email protected] 172 KALBOS KULTŪRA | 83