Danų asmenvardžių ypatumai

BIRUTĖ SPRAUNIENĖ Vilniaus universitetas A DÁN SZEMÉLYNEVEK SAJÁTOSSÁGAI KULCSSZAVAK: névtan, dán személynevek, nyelvtervezés. A globalizáció által formált világban egyre többet érintkezünk más kultúrákkal, ezért felmerül az igény, hogy jobban megismerjük őket. A határok megnyílásával sok litván választja azt, hogy külföldön dolgozzon, tanuljon vagy egyszerűen csak nyaraljon; számos külföldi vendég is érkezik hozzánk, és egyre több a vegyes házasság. A külföldi nevek jogi dokumentumokban, újságok lapjain és kulturális rendezvények hirdetéseiben tűnnek fel; velük különféle szakemberek (rendvédelmi tisztviselők, anyakönyvi hivatalok munkatársai, fordítók) és a szélesebb közönség egyaránt találkozik. E cikk célja, hogy bemutassa a dán személynévadási hagyományokat és a Dániában hatályos, a személynevek adományozását szabályozó jogi rendelkezéseket. A dán személynevekről szóló törvény a hagyományos keresztnév (dánul fornavn) és vezetéknév (dánul efternavn) kategóriái mellett egy, a litvánok számára szokatlan fogalmat is használ: a középső név (dánul mellemnavn) fogalmát. A középső név olyan személynév, amely a személy utolsó keresztneve és vezetékneve között áll, és tipológiailag inkább a vezetéknévhez kapcsolódik. Történetileg a gyermekeknek kereszteléskor középső nevet adó hagyomány Dániában a 19. század végén alakult ki. Középső névként sokféle személynevet választottak: apaneveket (dánul patronymer1), történelmi hírességek neveit, az anya leánykori nevét, idegen vezetékneveket (azaz olyan vezetékneveket, amelyeket az illetőnek nem volt joga örökölni vagy rokoni kapcsolat alapján megszerezni); az apa keresztnevét a lányának középső névként is adhatták, és így tovább. Az 1961-es dán személynévtörvény hivatalosan elismerte a középső neveket, és meghatározta 1 Az apaneveket elsődleges és másodlagos apanevekre osztják (dánul primer-/sekundærpatronymer). Az elsődleges apanév a szó szoros értelmében vett apanév: az apa vagy az anya nevéből képzik a -søn ‘fia’ vagy -datter ‘lánya’ elemmel. A másodlagos apanevek olyan apanevek, amelyek örökletes vezetéknevekké váltak. Például a Jensen személynév egykor apanév volt (‘Jens fia’), vagyis elsődleges apanév; örökletes vezetéknévvé válva azonban már nem egyetlen személyhez kapcsolódik, ezért másodlagos apanévnek tekintendő. E cikkben az ‘apanév’ és az ‘apanévi eredetű vezetéknév’ kifejezések elsődleges apaneveket jelölnek. 240 KALBOS KULTŪRA | 84 megadásuk szabályait. A vezetéknevükön kívül a dánok több mint egyharmadának egy vagy több köztes neve is van, például: Hans Peter Skovgaard Jensen utónév(ek) köztes név vezetéknév A köztes neveket azért tették hivatalossá, hogy növeljék a dán személynevek változatosságát, és könnyebbé tegyék a személyazonosság megállapítását. Az alábbiakban röviden áttekintjük a dán személynevek három típusát – az utóneveket, a köztes neveket és a vezetékneveket –, valamint a Dániában hatályos jogszabályok szerinti adományozásuk lehetőségeit. Az utónév a személy névsorának első eleme, amelyen a személyt nevezik („szólítják”). Egy személynek több utóneve is lehet. Két utónév kötőjellel kapcsolható össze, például Anne-Sophie. A gyermek utónevét a szülők választják ki, legkésőbb a gyermek születésétől számított 6 hónapon belül. A szülők a gyermeknek utónevet (neveket) választhatnak a Családügyi Hivatal honlapján (www.familestyrelsen.dk) közzétett, jóváhagyott utónevek listájáról. Ha a szülők olyan utónevet szeretnének adni a gyermeknek, amely nem szerepel ezen a listán, kérhetik annak jóváhagyását. Az újonnan jóváhagyott utónév automatikusan felkerül a listára. Az említett lista a férfi- és női utónevek mellett nemsemleges, fiúk és lányok számára egyaránt alkalmas utóneveket is tartalmaz, például: Kim, Nikita. A vezetéknév a személy névsorának utolsó eleme, és rendszerint a rokoni kapcsolatokat jelöli. Például a Jens Hald Jensen névben a vezetéknév a Jensen. Egy személynek csak egy vezetékneve lehet. Például ha Susanne Hansen azt szeretné, hogy a vezetékneve Vildbjerg legyen, elveszíti a Hansen vezetéknevet. A kettős vezetéknevek egy vezetéknévnek számítanak. A skandináv eredetű kettős vezetékneveket kötőjellel írják, például: Hald-Jensen. A spanyol nyelvű országokból származó kettős vezetékneveket az adott országok hagyománya szerint külön írják, például: Castillo Morales. A gyermeknek legkésőbb élete első 6 hónapjában vezetéknevet kell adni. A gyermek vezetéknevét a szülők választják ki. Ha a szülők nem döntenek a gyermek vezetéknevéről annak 6 hónapos koráig, a gyermek az anya vezetéknevét kapja. Ha az anya vezetékneve apanév (például Helgesdatter, szó szerint: „Helge lánya”), akkor a gyermek az anya utónevét kapja vezetéknévként, a gyermek nemének megfelelően a –søn „fia” vagy a –datter „lánya” utótaggal. A dán vezetéknevek örökölhető vezetéknevekre oszlanak, amelyeket gyermekek, unokák, házastársak, élettársak és mások is átvehetnek, valamint nem örökölhető (személyes) vezetéknevekre, amelyeket nem adnak tovább a rokonoknak. A nem örökölhető (személyes) vezetéknevek kategóriájába tartoznak az említett apanévek – olyan személynevek, amelyek képz B. SPRAUNIENĖ. Danų asmenvardžių ypatumai 241 az apa vagy az anya nevéből képzett, „fiú” jelentésű -son, illetve „lány” jelentésű –datter elemet tartalmaz, például: Pedersøn, Pedersson, Anderssøn, Fatimasdatter. Ha az anyának patronimikus vezetékneve van, például Kirsten Hansdatter, a lánya nem feltétlenül Mette Hansdatter, hanem Mette Kirstensdatter is lehet, ha a szülők úgy döntenek, hogy patronimikus vezetéknevet adnak a lánynak. A patronimikus vezetéknevek adásának gyakorlata Dániában viszonylag új; ezt csak 2005-ben legalizálta a dán személynévtörvény. Minden más vezetéknév örökölhető, vagyis szabadon átadható a rokonoknak. A Dániában több mint 2000 személy által viselt vezetéknevek szabadon választható vezetékneveknek minősülnek. A Dán Statisztikai Hivatal a Központi Személynyilvántartás adatai alapján minden évben közzéteszi a szabadon választható vezetéknevek aktualizált jegyzékét. A jegyzékben szereplő vezetéknevet bárki választhatja, rokoni kapcsolatától függetlenül. Ha egy vezetéknév nem szerepel a szabadon választható vezetéknevek jegyzékében, az azt jelenti, hogy Dániában legfeljebb 2000 lakos viseli. Az ilyen vezetéknév a védett vezetéknevek kategóriájába tartozik. Csak rokoni kapcsolat alapján vagy a vezetéknév valamennyi viselőjének írásos hozzájárulásával adható valakinek. Az ember bármikor visszaveheti korábbi vezetéknevét, függetlenül attól, hogy az szabadon választható vagy védett vezetéknév-e. Ez a házasság vagy élettársi kapcsolat révén szerzett vezetéknevekre is érvényes. Az illető megkaphatja azt a vezetéknevet, amelyet szülei, nagyszülei, dédszülei vagy ükszülei viselnek vagy viseltek. Ez a házasság, élettársi kapcsolat stb. révén megszerzett vezetéknevekre is vonatkozik. Ez a rendelkezés – amint már említettük – nem terjed ki a személyes vezetéknevekre, vagyis a patronimikumokra. Például Susanne Jensen nem kaphatja meg anyja Olesdatter vezetéknevét, ha ez az anya apai nevéből képzett vezetékneve. Az illető megkaphatja nevelőszülője vagy örökbefogadó szülője vezetéknevét, amennyiben ők nem ellenzik. Ha a házastársak (vagy élettársak) ugyanazt a vezetéknevet szeretnék viselni, választhatják egymás vezetéknevét (a feleség felveheti a férj nevét, vagy a férj a feleségét). A dán vezetéknevek ragozhatatlanok, és nincs férfi vagy női végződésük. A patronimikus vezetéknevek természetesen jelzik az illető nemét, például Helgesdatter (nő) és Gunnarson (férfi). A dán személynévtörvény azonban lehetővé teszi, hogy valaki férfi vagy női végződésű vezetéknevet kapjon, ha az hagyományosan olyan kultúrához kötődik, amelyben léteznek férfi és női vezetéknévformák; ilyen például a lengyel női –a, férfi –i, a görög női –ou, -u vagy –i, férfi –is, illetve a cseh női –ova, férfi –il végződés. A külföldi eredetű patronimikumok szintén adhatók vezetéknévként, például az izlandi, második elemként –son / –dóttir végződésű, illetve a muszlim, első elemként Al / El kezdetű név. Például, ha az anya neve Bjørk, a lánya izlandi névadási hagyomány szerint vezetéknevet kaphat… 242 KALBOS KULTŪRA | 84 …például Björkdóttir nevet (függetlenül attól, hogy az anya izlandi-e vagy sem); hasonlóképpen, ha az apa neve Muhammed, a fiúnak a muszlim hagyomány szerint Al-Muhammed vagy Al Muhammed. vezetéknevet lehet adni. A középső nevet a személy keresztneve(i) és vezetékneve között álló személynévként határozzák meg. A középső név nem kötelező. Egy személynek több középső neve is lehet. Új középső név választásakor a korábbi középső név (vagy nevek) nem vésznek el automatikusan. A vezetéknevekhez hasonlóan a középső nevek is lehetnek örökölhetők, vagyis rokonokra átruházhatók, illetve nem örökölhetők (személyesek). A nem örökölhető középső nevek közé tartoznak a patronimikumok (például Jakobsson, Helgesdatter) és a keresztnevek (például Andrea Vagn Jensen, Hans Lykke Hansen). A dán személynévtörvény lehetővé teszi, hogy középső névként bármely, a jóváhagyott nevek jegyzékében szereplő férfi vagy női keresztnevet válasszanak. Az így szerzett középső név személyesnek (nem örökölhetőnek) minősül, és nem adható tovább gyermeknek, házastársnak vagy élettársnak. Nő is választhat férfi keresztnevet középső névként (és fordítva); például Tina Jensen a Michael férfi keresztnevet választhatja középső névként. Az ilyen személyes középső név később nem válhat az illető vezetéknevévé; például ha Tina Michael Jensen szeretné, nem nevezheti át magát Tina Michael névre. Minden más középső név örökölhető, és továbbadható a rokonoknak. Középső névként bármely olyan személynév választható, amelyet az illető a hatályos jogszabályok szerint vezetéknévként is választhat. Így patronimikumok, a szülők, nagyszülők, nevelőszülők, örökbefogadó szülők vezetéknevei stb. is lehetnek középső nevek. Az illető átveheti szülei, nagyszülei, dédszülei vagy ükszülei középső neveit. Középső névként az illető megkaphatja házastársa vagy élettársa középső nevét vagy vezetéknevét, ha a rokon nem tiltakozik. Ez a rendelkezés – amint már említettük – nem vonatkozik a patronimikumokra; például a Jens Gunnarson nevű férj Susanne Hansen nevű feleségének nem adhatja át a Gunnarson vezetéknevét középső névként, ha ez patronimikus vezetékneve. Az illető dönthet úgy, hogy középső nevét vezetéknévként jegyezteti be; például Jens Hald Jensen a Hald középső nevet választhatja vezetéknevéül, és így Jens Hald néven szerepelhet. Mivel a dán személynévtörvény biztosítja a korábban viselt középső név visszavételének jogát, Jens Hald visszaveheti korábbi Hald középső nevét, és Jens Hald Hald. néven szerepelhet. Amint ebből a rövid áttekintésből is látható, a dán személynévtörvény meglehetősen nagy szabadságot biztosít Dánia polgárainak, hogy maguk válasszák meg a személynevüket. A törvény azon az alapelven nyugszik, hogy az állampolgár neve a saját személyes B. SPRAUNIENĖ. Danų asmenvardžių ypatumai 243 olyan ügy, amelybe a társadalomnak csak a szükséges mértékben kellene beavatkoznia. A személynevek megválasztásának ilyen nagyfokú szabadságát részben a dán politikusok és nyelvtervezők azon törekvése tette lehetővé, hogy növeljék a dán családnevek változatosságát. Az elmúlt néhány évszázadban ugyanis a dán családnévkészletben a -sen elemet tartalmazó másodlagos patronimikumok domináltak, például Hansen, Andersen vagy Jensen2. Ez nehézséget okozott a személyazonosság megállapításában, ezért több személynévtörvényt is elfogadtak a családnevek változatosságának növelése érdekében, ám kevesen éltek azzal a lehetőséggel, hogy lemondjanak a -sen elemet tartalmazó családnevükről. A családnévváltoztatást pszichológiai tényezők is befolyásolják: az ember azonosul a családnevével, és nem szívesen változtatja meg. Úgy tűnik, a 2005-ös személynévtörvény elfogadásával végre sikerült megoldani a problémát: a -sen elemet tartalmazó 20 leggyakoribb családnév száma 2007-ben az 1971-es adatokhoz képest egyértelműen csökkent. Ezt a törvény azon rendelkezése tette lehetővé, amely megengedi, hogy az illető a közbeékelt nevét családnévként hivatalosan bejegyeztesse, és lemondjon a -sen elemet tartalmazó családnevéről. A közbeékelt név a skandináv nyelvekre jellemző személynévtípus. Amint korábban említettük, a közbeékelt neveket azért kezdték használni, hogy könnyebben meg lehessen állapítani a személyek azonosságát. Bár közbeékelt névként családnevek és utónevek egyaránt szolgálhatnak, ezek a nevek – noha nem részei a családnévnek – mégis inkább a családnév funkcióját töltik be. Azt, hogy a közbeékelt név közelebb áll a családnévhez, mint az utónévhez, az is mutatja, hogy nő választhat férfi utónevet közbeékelt névként, férfi pedig női utónevet. A dán családneveknek nincsenek külön férfi- és nőnemű alakjaik, az utóneveket viszont férfi-, női és nemsemleges nevekre osztják, és a dán személynévtörvény tiltja, hogy valakinek a nemével ellentétes utónevet adjanak (kivételek csak a transzneműek esetében lehetségesek). Mivel a közbeékelt névként használt utónevek mindkét nemű személy számára egyaránt megfelelőek, ez azt mutatja, hogy a családnevekhez hasonlóan nem jelölik a nemet. LITERATŪRA Meldgaard E. V. 2008: Det drejer sig om: Efternavnets historie [Apie pavardės istoriją]. Institut for Navneforskning. Prieiga per internetą: http://nfi.ku.dk/publikationer/webpublikationer/ddsoefternavnetshistorie.pdf (žiūrėta 2011 06 20–27). 2 1970 m. atliktas tyrimas parodė, kad danų pavardžių fondą sudarė 85 000 skirtingų pavardžių, tačiau net pusė Danijos gyventojų turėjo vieną iš 14 įprasčiausių pavardžių su dėmeniu -sen, o du trečdaliai turėjo vieną iš 50 dažniausių pavardžių, iš kurių vos keletas pavardžių (pvz.: Møller, Schmidt, Lund, Holm) buvo ne antriniai patronimai su dėmeniu -sen. 244 KALBOS KULTŪRA | 84 Lov nr. 524 af 24/06/2005 (Navneloven) [2005 m. birželio 24 d. įstatymas Nr. 524 (Danijos asmenvardžių įstatymas)]. Prieiga per internetą: https://www.retsinformation.dk/Forms/R0710.aspx?id=31494 (žiūrėta 2011 06 20–27). Vejledning om behandling af navnesager [Rekomendacijos dėl asmenvardžių suteikimo]. Prieiga per internetą: https://www.retsinformation.dk/Forms/R0710.aspx?id=127432 (žiūrėta 2011 06 20–27). Danijos teisingumo ministerijos Šeimos departamento interneto svetainėje skelbiama informacija. Prieiga per internetą: www.familestyrelsen.dk (žiūrėta 2011 06 27). Gauta 2011 09 15 PECULIARITIES OF DANISH PERSONAL NAMES S u m m a r y The paper gives a concise overview of the traditions of Danish personal names and giving them to people in Denmark in accordance with the Danish legislation. When discussing the types of Danish personal names, most attention is given to the specific category of a middle name by highlighting the function of this type of personal names characteristic of Scandinavian languages and its differences from more usual categories of names and surnames. KEY WORDS: onomastics, Danish personal names, language planning. BIRUTĖ SPRAUNIENĖ Vilniaus universiteto Skandinavistikos centras Universiteto g. 5, LT-01513 Vilnius [email protected] B. SPRAUNIENĖ. Danų asmenvardžių ypatumai 245