Naujažodžiai su dėmeniu „(-)tinkl-“

JURGITA GIRČIENĖ Litván Nyelvi Intézet ÚJ SZAVAK A (-)TINKL- ELEMMEL KULCSSZAVAK: új szó, szóalkotás, képzés: szócsalád, mód, típus, kategória, jelentés, (előtag-, képző-, végződés-) képzett szó, összetétel. Az elmúlt évtizedben több mint százhúsz új szó1 jelent meg a használatban – új képzett alakok, amelyek a (-)tinkl- elemet tartalmazzák, például: ikitinklinis, įtinklinti, tinklaraštininkauti, tinklumas, tinklalapynas, supertinklas, tinklaerdvė, plepatinklis, mikrotinklaraštininkas. Ezek alkotják a cikk tárgyát: 123 új szó2 szerkezetének és használatának minőségi és mennyiségi elemzését végezzük el – szófajok, eredet, szóalkotási módok és típusok, valamint szóalkotási kategóriák szerinti megoszlásukat vizsgáljuk. Tárgyaljuk az új képzett alakok tipikusságát, továbbá (röviden) a különböző tövű, kettős alakú új jövevényszavakkal való kapcsolatuk, funkcióik, valamint lexikalizációjuk és szocializációjuk, vagyis a nyelvi rendszerben és a használatban való meghonosodásuk kérdéseit. 1. Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy a cikkben tárgyalt új szavakat összekapcsoló elem – a tinklas főnév (angolul network) szintén neologizmusnak tekinthető, csakhogy a vizsgált mintába tartozó új lexémáktól eltérően az új szemémák közé sorolandó. A digitális korban ez a szó új, internetes jelentést nyert3: a számítástechnikai szótárakban 1Új szóa tanulmányban hagyományosan minden olyan újonnan megjelent szót jelent, amely újonnan felbukkant. Neologizmus lehet újonnan átvett, újonnan alkotott, vagy a szemantikai fejlődés következményeként létrejött. A litván nyelvtudományban ezeket általában új jövevényszavaknak, új alkotásoknak, szemantikai neologizmusoknak. Új alkotás nevezik. Az új szó hagyományosan szűkebb értelemben használatos: olyan új szó, amely szóalkotással jött létre, azaz új képzés (lásd: Urbutis 1978: 28–29; Jakaitienė 1980: 82–84; Offord 2001: 98; Girčienė 2006: 74–75 stb.). 2A (-)tinkl- elemet tartalmazó új szavakat 2011 augusztusáig írott és elektronikus használatban egyaránt megtalálták. A teljes sokaság meghatározása érdekében a Google általános internetes keresőrendszer segítségével kiegészítő módon ellenőrizték a teljes lehetséges szóalkotási paradigmát, beleértve a tinklas főnév valamennyi hipotetikus származékát és összetételét. 3 Plg. Miliūnaitė 2010: 109; šį atvejį būtų galima interpretuoti ir kaip terminologizuotą bendrinės kalbos žodžio tinklas reikšmę, t. y. „susisiekimo, kelių, ryšių ir kt. linijų sistema“ (DLKŽ, LKŽ). J. GIRČIENĖ. Naujažodžiai su dėmeniu (-)tinkl- 165 A tinklas meghatározása: „kommunikációs vonalakkal összekapcsolt számítógépek és más eszközök csoportja, amely lehetővé teszi az adatok közötti cserét”, a „legnagyobb számítógépes hálózat pedig az internet” (EKŽ). Érthető, hogy a számítástechnikai tinklas szócsaládjába tartozó számos új képzés szintén számítástechnikai szakkifejezés, referenciális funkcióval. Megjegyzendő, hogy jelentős részük különböző tövű új jövevényszavak megfelelőjeként született, például: tinklalapis ((vebpeidžas, angolul web page), žiniatinklis (vebas, angolul World Wide, Web), potinklis (subnetas, angolul subnet, subnetwork), tinklaraštis (blogas, angolul blog). 2. Az új szavak között – ahogy a nomináció fejlődésének szakaszaiban megszokott (Цуруна 1984: 181; Cichocki 1996: 779) – a főnevek dominálnak (77%; például videotinklaraštininkas). Az igék csaknem hatszor ritkábbak (14%; például tinklėti), a melléknevek tizenegyszer ritkábbak (7%; például tinklaveikinis), a határozószóból pedig mindössze néhány akad (2%; például žiniatinkliškai). 1. ÁBRA. Megoszlás szófajok szerint (százalékban) 3. Az új képzések többsége (80%) litván, például tinkladraugis. Az új szavaknak csak egyötöde (20%) hibrid, vagyis kölcsönzött elemet is tartalmaz, például fototinklaraštis (vö. a kölcsönzött fotoblogas szóval, angolul photoblog). A hibrid képzések között a legtöbb összetétel (16; például megatinklas), csaknem háromszor kevesebb a nemzetközi előtaggal képzett szó (6; például subtinklas), legritkábbak pedig a nem litván képzőket tartalmazó új szavak (3; például tinklistas). 166 KALBOS KULTŪRA | 84 4. A vizsgált új képzések többsége tipikus szóalkotási eredménynek tekinthető. A szóalkotás valamennyi módját képviselik4 (lásd a 2. ábrát). 2. ÁBRA. Az új szavak megoszlása a szóalkotási módok szerint (százalékban) Az új szavak körülbelül fele (48%) összetett szó, például tinklažmogis. Az 59 összetett szó közül kevesebb mint egyharmad (16) hibrid képzésű, például skautatinklis. Figyelemre méltó, hogy az ilyen összetett szavak mintegy felét olyan, korábban a litván szóalkotásra nem jellemző hibridek alkotják, amelyek összetételi és nemzetközi elemeket vegyítenek, például videotinklaraštis. Az összetett szavak közül 53-nak az egyik tagja a tinklas főnév, haté pedig a tinklaraštis, például: darbatinklis, pseudotinklaraštis. Megjegyzendő, hogy még több új szóban található összetett tő; ezek az összetett szavakkal együtt a vizsgált új szavak mintájának több mint felét, összesen 73 szót tesznek ki, mivel 14 (több lépcsős) összetétel szóképzések alapszava, például fototinklaraštininkas, tinklaraštėti. Az összetételek számos származéka új szóalkotási tendenciaként értékelhető, amely az utóbbi évtizedekben vált láthatóvá (Keinys 1979: 155; Gaivenis 1980: 31; Mikelionienė 2000: 10–12, 17; Girčienė 2005: 53–54 stb.). Ezt valószínűleg a kommunikációt megkönnyítő, pontosabb megnevezések iránti igény idézi elő, amely abban nyilvánul meg, hogy a képzett szó lexikai jelentése és szóalkotási jelentése közelebb kerüljön egymáshoz (bővebben lásd Girčienė 2005: 54 stb.)5. Hasonló folyamatok más 4 A visszaható igéből képzett származékokat a DLKG: 406–409 alapján külön szóalkotási mód képviselőinek tekintik. 5 Ha a képzett szót lexikai egységként használjuk, úgy tűnhet, hogy motivációja, vagyis a szó felépítéséből következő jelentése háttérbe szorul (Gaivenis 1996: 31). A képzett szavak azonban másodlagos nominációs egységek, amelyek nemcsak a valóság egy bizonyos tárgyára vonatkozó információt rögzítenek, hanem a valóság dolgai, valamint az azokat megnevező szavak közötti bizonyos viszonyokat is (Jakaitienė 1988: 24, 92). Amíg a képzett szó motivációja világos marad, működése… J. GIRČIENĖ. Naujažodžiai su dėmeniu (-)tinkl- 167 3. ÁBRA. A képzők megoszlása a képzett szavak száma szerint kalboms (Picone 1996: 15) (daiktavardiniai dėriniai plačiau aptariami daiktavardžių darybos analizės poskyryje 5.1). ezért különbözik az egyszerű szóétól. A szóalkotási szerkezet kijelöli a használat irányait, és megakadályozza, hogy a lexikai jelentés bizonyos határokon túlterjedjen (Urbutis 1978: 56–64). A lexikai változatok közül a használatban rendszerint azok honosodnak meg, amelyek hangalakja nem félrevezető és a lehető leginformatívabb (Urbutis 1978: 63–65; Haugenas 1994: 23; Skardžius 1997: 79–80; Girčienė 2005: 107–127). 168 KALBOS KULTŪRA | 84 Az összetételeknél csak kevéssel ritkábbak (36%) a képzős származékok, például tinklija. Az új képzések mintegy tizedét (11%) előtagos származékok alkotják, például betinklis. Nagyon ritkák a visszaható (3%; például įsitinklinti)6 és a végződésképzős (2%) származékok, például tinklius. A 64 képzett szó alkotásához összesen 20 különböző képzőt használtak fel, ezek közül három nem litván (lásd a 3. ábrát); 12 különböző előtagot, amelyek közül öt idegen eredetű: két-két ne- és super- előtagos származék; egy-egy be-, į-, iš-, po-, už-; valamint egy-egy anti-, inter-, meta-, sub- előtaggal képzett szót; továbbá 2 különböző végződést: egy-egy -is és -us végződéses származékot. A származékok között a főnevek dominálnak (73%; 47), az igei származékok aránya kevesebb mint egyharmad (27%; 17). A 3. ábrából látható, hogy a legtermékenyebb formánsok a -imas és a -ininkas képzők. 5. Mint említettük, a (-)tinkl- elemet tartalmazó vizsgált neologizmusok többsége főnév, ezért a továbbiakban ezekre fordítjuk a legtöbb figyelmet. A 95 főnév között szintén az összetett szavak dominálnak (62%), ezeknél kevesebb mint feleannyi a képzett szavak aránya (29%), kevesebb mint egytizedük előtaggal képzett szó (7%), a legritkábbak pedig a végződéssel képzett szavak (2%). 5.1. A többségük (75%) – az 59 összetett szó közül 44 – a litván nyelvben megszokott módon (vö. DLKG 151; Keinys 1999: 69) második főnévi taggal alkotott összetétel. Közülük a leggyakoribb főnév a hálózat: 21 összetett szóban ez a második tag, ezek közel felében kötőhangzóval, például: naudatinklis. A második leggyakoribb az új szavak mintájába tartozó összetett szó, a tinklaraštis, amely hat további, második szintű összetett szó második tagja, például: mikrotinklaraštis. Figyelemre méltó, hogy minden ilyen második tagot tartalmazó összetett szó hibrid: első tagjuk nemzetközi elem, például foto-, video-, mikro-, makro- stb. Ezek a főnévi összetételek a használatban rendszerint nemcsak a kölcsönszóval, hanem annak két szóból álló litván megfelelőjével is versengenek: vö. audiotinklaraštis és audioblogas, illetve garso tinklaraštis (‘hangblog’). A hálózat második tagú összetett szavak között a hibridek aránya közel a fele, például: megatinklas. Némelyikük az atipikus, alkalmi összetett szavak közé sorolható, például a sociatinklis. Vannak köztük stilisztikailag jelölt neologizmusok is, amelyek a referenciális funkció mellett érzelmi-expresszív, illetve metalingvisztikai funkciót is betöltenek (vö. Jakobson 2004: 10–17 stb.), például: Aligha van értelme a világhálót 6 Az ilyen morfémaszerkezetű szavak visszaható igékből képzett előtagos származékoknak is tekinthetők, ebben az esetben a tinklintis igéből (lásd V. Urbutis megfigyeléseit a kialakult képzési szintbeli sorrend nélküli származékokról: Urbutis 1978: 91–93). J. GIRDŽIENĖ. Naujažodžiai su dėmeniu (-)tinkl- 169 leszűkíteni vagy a tartalma alapján olvasni. Akkor jöhet még a „paskalatintklis”, a „plepatinklis”, a „pornotinklis” és így tovább [internetes megjegyzés]. A második tagként főnevet tartalmazó összetett főnevek többsége determinatív, azaz első tagjuk meghatározza, leszűkíti a második tag jelentését (Urbutis 1961: 68; LKG I: 457; DLKG: 151). Az összetételek több mint egyhatodának (13-nak) második tagja igei, például tinklavaldą. Ez alapvetően megfelel a litván nyelv új szavainak képzési tendenciáinak: állítólag csak nagyjából minden ötödik összetétel második tagja alapul igén (Keinys 1999: 69). Első tagjuk mind főnév (tinklas), és egy kivételével mindegyikben szerepel az –a– kötőhangzó (tinklokūra, de a tinklakūra szinonima is használatos). A vizsgált összetételek többségében az első tag hagyományosan a második taggal kifejezett cselekvés tárgyát jelöli, például tinklas klaida. Hagyományosan az ilyen típusú összetételek mindkét tagja többnyire képzetlen tő, például tinklat arša (vö. Girčienė 2005: 68). Mindössze két összetételnek van másfajta tagja: az egyiknek melléknévi: tinklapalaikis; a másiké egy önállóan nem használatos nemzetközi elemként kifejezett: tinklomatas (lásd Mikelionienė 2000: 132 stb.). Az összetételeket összegezve megállapítható, hogy közülük csak néhány honosodott meg a használatban számítástechnikai szakkifejezésként, kiszorítva kettős kölcsönszóváltozatait. Ilyennek tekinthető a tinklalapis, tinklaraštis, žiniatinklis. A használatban az új összetételek is terjednek: tinklavietė, tinklaveika, tinklažmogis. Egyébként az utóbbi nemcsak az internautas kölcsönszó megfelelőjeként használatos: vannak szövegek, amelyekben ez az új szó az interneto vartotojas-nál szűkebb, specializált jelentésben szerepel – „fiatal, 20–29 éves internetes úttörők, akik elsők között akarják kipróbálni az összes újdonságot; az ügyintézés interneten keresztül a mindennapjaik része; az internetre az önkifejezés eszközeként van szükségük, kapcsolattartásra és szabadidős tevékenységre használják.” Vö. az internetfelhasználók más megjelölt típusait: célirányosak, társaságiak, tehetetlenek, konzervatívak (lásd http://mediametamorfozes.wordpress.com/2011/02/05/inter-neto-vartotoju-paveikslas-lietuvoje-2011-m/). 5.2. A 12 különböző képzővel alkotott új képzős főnevek (27) között csaknem kétszer annyi a főnévből képzett (65%), mint az igéből képzett származék (35%). Összességében a képzős főnevek hat képzési kategóriát képviselnek. A legnépesebb a főnévi tulajdonság hordozóinak kategóriája (31%), amelybe három különböző képzővel alkotott származékok tartoznak. Ezek közül a legtermékenyebb e kategória produktív képzője, az –ininkas (vö. DLKG: 94). Hat új képzés: tinklaraštininkas, fototinklaraštininkas, mikrotinklaraštininkas, videotinklaraštininkas, tinklasaitininkas, tinklaveikininkas, amelyek 170 KALBOS KULTŪRA | 84 Az alapok szintén új szóalkotások: (többlépcsős) összetételek, amelyeknek eleme -tinkl-; személyeket neveznek meg foglalkozásuk, érdeklődési körük vagy a hozzájuk kapcsolódó dolog alapján (vö. DLKG: 114). Az említett származékok közül a használatban leginkább az első honosodott meg: a referenciális funkciót betöltő, szintén igen gyakori új jövevényszó, a blogeris megfelelője. A -tinklarašt- elemet tartalmazó, szűkebb, részleges fogalmakat megnevező új szóalkotások szintén terjedőben vannak. A tulajdonság hordozóit megnevező főnévi kategóriába tartozó további két új szóalkotás – a -išius képzővel alkotott tinkličius származék, valamint a nemzetközi -istas képzővel alkotott tinklistas – a tinklas főnévből származik. A használati adatok azt mutatják, hogy ezek egyszeri, stilisztikailag jelölt új szóalkotások, amelyek a referenciális mellett érzelmi-expresszív és metanyelvi funkciót is betöltenek, például: E kifejezés alapján más, valamely másik (akár meglehetősen szűk!) terület szakértőjét velejéig pontosan leíró szavakat is alkothatunk (ki mondta először, hogy tinkličius?;-) [intern. kom.]; Bizony, fordulj Algirdashoz, nálunk ő az igazi tinklistas☺ [intern. kom.]. Megjegyzendő, hogy a játékosság, a nyelvi játék a posztmodern korszak megkülönböztető jegyének számít, amelyre általában különösen jellemzőek a neologizmusok (Lapenienė 2007; Lyotard 2010: 32 és másutt). A képzések számát tekintve a második helyen a cselekvések megnevezései, más néven a cselekvést kifejező absztrakt főnevek kategóriája áll (23%). Ide sorolható e kategória legproduktívabb képzőjének, az -imas képzőnek (vö. DLKG: 94) hat származéka: tinklaraštinimas, tinklaraščiavimas, tinkl(i)avimas(is), tinklėjimas, tinklinimas(is), į(si)tinklinimas. Ezek egyedi használatú, többlépcsős képzések (az utolsó kettő kivételével), amelyek alapszavai szintén a vizsgált korpusz új szóalkotásai. Valamivel kevesebb új képzés tartozik a tulajdonságok hordozóinak, más néven a főnévi absztraktumoknak a kategóriájába (15%). Ezek négy, három különböző képzővel: -umas, -ystė és a nemzetközi -izmas képzővel alkotott származékok. Egyikük első fokú képzés: a tinklas főnév nem egészen tipikus származéka, a tink#lumas. Az e képzővel alkotott származékok leggyakrabban melléknevekből képződnek (lásd DLKG: 100–101), vö. a másik, többlépcsős képzéssel: tinkliškumas. E kategória további képzései, amelyek alapszavai a korpusz új szóalkotásai, a tinklaraštystė és a tinklaraštizmas, stilisztikailag jelölt, egymással versengő lexikai változatoknak tekintendők; egyelőre – akárcsak a másik kettő – igen ritkák a használatban. A használatban terjedőben vannak a helynevek kategóriájába tartozó, ugyanennyi új szóalkotást számláló képzések (15%): az -ija és az -ynas képzővel alkotott származékok, amelyek képzési alapja szintén a korpusz új szóalkotása, a tinklaraštis. Ezek a tinklaraštynas és a tinklaraštija. Az utóbbi, bár nem egészen tipikus, sikeresen verseng az új jövevényszóval, a blogosfera szóval (bővebben lásd Girčienė 2008). J. GIRČIENĖ. Naujažodžiai su dėmeniu (-)tinkl- 171 6. Összefoglalásképpen elmondható, hogy a (−)tinkl− elemet tartalmazó neologizmusok csaknem egyhatoda (22) más új képzések alapszava; ezek a teljes korpusz mintegy harmadát (44) teszik ki. Többségüknek egyetlen származéka van, például: tinklažmogis → tinklažmogiškas; tinkl(i)uoti → tinkl(i)avimas; tinklinėti → tinklinėtojas. Néhány szó két-három származék képzési alapja, például: tinklaveika → tinklaveikininkas, tinklaveikinis; tinklalapis → tinklalapynas, tinklalapiškas, tinklalapinti. A legnagyobb képzési szócsalád az új összetett főnév, a tinklaraštis köré épül. Ez a neologizmus nem kevesebb mint 19 új képzés alapszava, például: tinklaraštis → tinklaraštininkas, tinklaraštiškas, tinklaraštija, tinklaraštynas, tinklaraščiauti, mikrotinklaraštis (az összes példát lásd a neologizmusok jegyzékében). Emellett 8 többlépcsős képzés elemeként is szerepel, például: tinklaraštininkauti, tinklaraštiškai, tinklaraščiauvimas, mikrotinklaraštininkas. A világos motivációjú, rendszerszerű (az idegen szavak rendszerének megfelelő) viszonylag gazdaságos és termékeny, (−)tinklarašt− elemet tartalmazó új szóalkotások gyorsan terjednek a használatban, és nemcsak a párhuzamos jövevényszavakkal, hanem azok más megfelelőivel is képesek versengeni: vö. tinklaraštis és blogas, asmenraštis, interneto dienoraštis (a (−)blog− gyököt tartalmazó jövevényszavak, valamint a különféle gyökű megfelelőik – amelyeknek több mint fele a (−)tinklarašt− elemet tartalmazza – versengési tendenciáiról bővebben lásd Girčienė 2008). KÖVETKEZTETÉSEK Az elmúlt évtizedben 123 neologizmus jelent meg a használatban: a (−)tinkl− elemet tartalmazó új képzések, például: įsitinklinti, betinklis, žiniatinkliškai. Köztük a litván új szóalkotások vannak túlsúlyban (80%); a hibrid képzések, például a megatinklas, csupán a korpusz egyötödét teszik ki. Sok új szóalkotás különféle gyökerű új jövevényszavak referenciális funkciót betöltő megfelelőjeként jött létre; ezek egy része számítástechnikai szakkifejezésnek tekinthető, például: žiniatinklis (vebas). A szóalkotás tehát kétségtelenül továbbra is fontos ellensúlya az új neologizmusok keletkezésének egy másik módjának, a kölcsönzésnek. Vannak olyan új képzések is, köztük a posztmodern korra különösen jellemző, stilisztikailag konnotált alakulatok, amelyek érzelmi-expresszív, metanyelvi és más funkciót töltenek be, és nem köthetők konkrét jövevényszavakhoz vagy számítástechnikai szakkifejezésekhez, például: plepatinklis. A megnevezéskészlet bővülésének ebben a szakaszában a neologizmusok között a főnevek vannak túlsúlyban (77%). Az új szóalkotások többsége tipikus képzésnek tekinthető. Az általánosabb, új szóalkotási tendenciák közül megemlítendő, hogy korábban a litván nyelv szóalkotásában nem volt jellemző 172 KALBOS KULTŪRA | 84 a sajátos összetett szavak és nemzetközi elemeket tartalmazó hibridek, valamint összetett szavakból képzett származékok nagy száma, például videotinklaraštis, tinklalapynas. A minta csaknem fele (48%) összetett szó, amelyek között hagyományosan a determinatív összetételek dominálnak, második tagjuk főnév, például tinkladraugis. Az olyan összetett szavak gyakorisága, amelyek korábban kevésbé voltak jellemzők a litván nyelvre, megerősíti az utóbbi évtizedekben kirajzolódó tendenciát, hogy számuk növekszik. Ennek valószínűleg a kommunikációt megkönnyítő, pontosabb megnevezések iránti igény az oka: a használatban rendszerint azok az új szavak honosodnak meg, amelyek hangalakja nem megtévesztő és a lehető leginformatívabb; ez csökkenti a memória terhelését, és megkönnyíti az új szavak beépülését az aktív szókincsbe. A gyakoriság szerinti második csoportot (36%) a képzővel képzett származékok alkotják, például tinklija. Az új képzések mintegy tizedét (11%) előtaggal képzett származékok teszik ki, például potinklis. A visszaható képzős (3%) és a végződéssel képzett származékok (2%) nagyon ritkák. A származékképzésben összesen 20 különböző képzőt, 12 előtagot és 2 végződést használtak. A leggyakoribb formánsok a –imas és a –ininkas képzők: egyenként hat olyan származékot találtak, amelyek az igéből képzett elvont főnevek (például tinklaraštinimas), illetve a főnévi tulajdonság hordozóinak (például tinklaraštininkas) kategóriájába tartoznak. A (-)tinkl- elemet tartalmazó új szavak csaknem egyhatoda más új képzések alapszava; ezek a teljes minta több mint egyharmadát (36%) teszik ki. A tinklaraštis új összetett főnév legnagyobb képzési családja (27). A gyors lexikalizációs és szocializációs folyamatok – a képzés elágazása, egyes új szavak nagy használati gyakorisága (például: tinklalapis, tinklaraštis, tinklaraštininkas, tinklavietė, žiniatinklis), az a képességük, hogy versenyre keljenek a különböző tövű jövevényszavakkal és más megfelelőikkel, valamint az (-)tinkl- elemet tartalmazó új szavak többsége számára kedvező elektronikus diskurzus lehetővé teszik, hogy az új szavak alkotóinak nyelvi és társadalmi előrelátásáról, valamint a további fejlődés lehetőségéről beszéljünk. A (-)TINKL- ELEMET TARTALMAZÓ ÚJ SZAVAK BETŰRENDES JEGYZÉKE antitinklaraštis audiotinklaraštis betinklis darbatinklis fototinklaraštininkas fototinklaraštis ikitinklinis infotinklas intertinklas intratinklas išsitinklinti ištinklinti hálózatba kapcsolódás hálózatba kapcsolódni hálózatba kötni makroblog megahálózat metahálózat mikroblogger mikroblog használati háló J. GIRCĖNIENĖ. Naujažodžiai su dėmeniu (-)tinkl- 173 újháló hálózatba nem kapcsolni nem hálózatos pletykaháló fecsegőháló popzene-háló pornóháló alhálózat álblog álhálózat cserkészhálózat társas hálózat szociális hálózat alhálózat szuperblog szuperhálózat világháló közháló csevegőháló hálózat(i)ás hálózat(i)zni hálózati munkatárs hálózatépítő hálózati napló hálózati böngésző hálózati barát hálózati tér hálózati hang hálózati szakadék hálózati könyv hálózati kultúra podcast weboldallá tenni weboldal weboldalszerű weboldalgyűjtemény hálózati évkönyv weboldal-tartós weboldal hálózati lemez blogolni blogolás blogot írni blogoló nő blogíró blogolni blogvilág blogosítás blogger blogolni bloggerekhez kapcsolódó bloggerré alakítani blog blogos módon blogos bloggizmus bloggyűjtemény bloggerség hálózati közvetítő hálózati média hálózatszennyezés hálózatépítő hálózati kép hálózatirányító hálózati uralkodó hálózatnév hálózatszövő hálózatépítés hálózati szakember hálózati webhely hálózati tudás hálózati ember hálózati jellegű hálózás hálózódni hálózati háló hálózni hálózgató hálós hálózatosodás hálózatba kapcsolódni hálózathasználó kis hálózat háló hálózati szakértő hálózatot szövő hálózatiság hálózatos hálózatépítészet hálózatmetafora hálózatosság hálózatba szerveződni hálózatba kötni videoblogger videoblog közösségi háló szuperháló világháló webes webböngésző webes módon LITERATŪRA Cichocki W. 1996: Data Analysis. – Contact Linguistics 1 (HSH 12.1), Berlin–New York, 776–787. DLKG 1997: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. 174 KALBOS KULTŪRA | 84 DLKŽ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, elektroninis variantas. Prieiga per internetą: http://www.lki.lt/dlkz. EKŽ – Dagienė V., Grigas G., Jevsikova T. Enciklopedinis kompiuterijos žodynas. 2-as papildytas leidimas, Vilnius: TEV, 2008. Prieiga per internetą: http://www.likit.lt/term/enc.html (žiūrėta 2011 m. rugpjūčio mėn.). Gaivenis K. 1980: Naujadarai ir naujažodžiai. – Mokslas ir gyvenimas 2, 31. Gaivenis K. 1996: Kalbiniai ir loginiai terminų reikalavimai. – Terminologija 3, 26–38. Girčienė J. 2005: Naujųjų skolinių atitikmenys: struktūra ir vartosena, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Girčienė J. 2006: Verstinės literatūros naujažodžiai. – Kalbos kultūra 79, 74–90. Girčienė J. 2008: Naujieji svetimžodžiai su šaknimi blog- ir jų atitikmenys. – Kalbos kultūra 81, 50–64. Haugenas E. 1994: Kalbotyra ir kalbos planavimas. – Sociolingvistika ir kalbos kultūra, Vilnius: Gimtoji kalba. Jakaitienė E. 1980: Lietuvių kalbos leksikologija, Vilnius: Mokslas. Jakaitienė E. 1988: Leksinė semantika, Vilnius: Mokslas. Jakobson R. 2004: Lingvistika ir poetika. – Baltos lankos 18–19, 5–49. Keinys S. 1979: Galūninė terminų daryba. – Lietuvių kalbotyros klausimai 19, 155–183. Keinys S. 1999: Bendrinės lietuvių kalbos žodžių daryba, Šiauliai: Šiaulių universitetas. Lapėnienė D. 2007: Žodžiai ir prasmės perteikiant postmodernistinę realybės sampratą. Prieiga per internetą: http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:rc6O21MAmtcJ:www.lhpa.net/files/Straipsniai/Lapenaite_Zodziai_ir_prasmes.doc+Dalia+Lap%C4%97nien%C4%97+%C5%BDOD%C5%BDIAI+IR+PRASM%C4%96S+PERTEIKIANT+POSTMODERNISTIN%C4%98+REALYB%C4%96S+S%C4%84MPRAT%C4%84&cd=7&hl=lt&ct=clnk&gl=lt (žiūrėta 2011 m. rugpjūčio mėn.). Lyotard J. F. 2010: Postmodernus būvis, Vilnius: Baltos lankos. LKG 1965: Lietuvių kalbos gramatika 1, Vilnius: Mintis. LKŽ – Lietuvių kalbos žodynas, t. 1–20, 1941–2002, elektroninis variantas (2005). Prieiga per internetą: http://www.lkz.lt. Mikelionienė J. 2000: Naujoji lietuvių kalbos leksika (daktaro disertacija), Kaunas, VDU. Miliūnaitė R. 2010: Bendrinės kalbos normintojai ir besikurianti skaitmeninio modernizmo visuomenė. – Kalbos kultūra 83, 98–118. Offord M. 2001: French Words: Past, Present and Future, Clevedon etc.: Multilingual Matters. J. GIRČIENĖ. Naujažodžiai su dėmeniu (-)tinkl- 175 Picone M. 1996: Anglicisms, Neologisms and Dynamic French, Amsterdam / Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. Skardžius P. 1997: Rinktiniai raštai 2. Bendrinė kalba ir jos vartojimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Urbutis V. 1961: Dabartinės lietuvių kalbos sudurtinių daiktavardžių daryba. – Dabartinė lietuvių kalba, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla, 65–121. Urbutis V. 1978: Žodžių darybos teorija, Vilnius: Mokslas. Цурупа Л. Ю. 1984: Некоторые наблюдения над УСНФХ английского языка. – Исследование семантических структур слов и их сочетаемости, Москва: МГПИ. Gauta 2011 11 04 NEOLOGISMS WITH THE COMPONENT (-)TINKL- Summary The paper examines the structure and usage of 123 recently adopted neologisms, or new words, with the element –tinkl– from the quantitative and qualitative point of view. The analysis focuses on new coinages within the word-building entry of the noun tinklas (‘network’) and their distribution according to part of speech, origin, ways and types of word-building. An attempt is made to discuss issues of typicality of new coinages as well as related issues of their relationship with alternative new loan words (containing various roots), functions as well as lexicalisation and socialization, or their entrenchment in the language system and actual usage. As an established tendency in periods of nomination development, among neologisms nouns clearly prevail (77 per cent). A large number of neologisms have emerged as equivalents of new loan words performing a referential function, e.g. žiniatinklis (also webas) (‘web’). Therefore, it seems natural that Lithuanian coinages make up the majority (80 per cent) of all researched neologisms. Thus word building remains an important counterpart of borrowing, the other way of emerging neologisms. However, we also have neologisms which could be hardly related to any specific loan words, including words with stylistic connotations, performing an emotive and expressive, metalinguistic and other functions, characteristic of post-modern society, e.g. plepatinklis (~‘chatter-web’). Most neologisms should be treated as typical coinages. About half of them (48 per cent) are compounds, e.g. tinkladraugis (~‘web-pal’). The abundance of compounds, which previously were not so frequent in Lithuanian, has confirmed 176 KALBOS KULTŪRA | 84 a clearly identifiable tendency in their increase during the last decades. It might be concerned with a need to more detailed nomination, which makes our communication easier. The need is seen in an attempt to bring lexical and derivational meanings closer to each other. The second most frequent neologisms are suffixal derivatives (36 per cent), e.g. tinklija. About one tenth (11 per cent) of new coinages are prefixal derivatives, e.g. potinklis (‘subweb’). Reflexive and inflectional derivatives are very rare. Most productive are the formants –imas and –ininkas building abstract verbs and carriers of features, e.g. tinklaraštinimas (‘putting up on the webpage’), tinklaraštininkas (‘author of a webpage’). Other new coinages (about one third of all the data) constitute the derivational basis of almost one sixth of the neologisms with the element (–)tinkl-. Of all derivational entries, the most abundant is the derivational entry of the noun tinklaraštis (‘webpage’, 27 coinages), e.g. tinklaraštis → tinklaraštininkas, tinklaraštinis, tinklaraštija, tinklaraštynas, audiotinklaraštis. Fast processes of lexicalisation and socialisation, which include the emergence of new derivational patterns, particularly frequent usage of some neologisms, competitiveness with loan words consisting of various roots and with their equivalents, electronic discourse favourable to many neologisms with the element (–)tinkl- lead to a discussion about linguistic insights of individual authors and the society and further development of the paradigm. KEY WORDS: neologism, new coinage, word-building: entry, way, type, category, meaning, (prefixal, suffixal, inflectional) derivative, compound. JURGITA GIRČIENĖ Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] J. GIRČIENĖ. Naujažodžiai su dėmeniu (-)tinkl- 177