scieee AI-readable full text Open interactive document viewer

Naujažodžiai su dėmeniu „(-)tinkl-“

Jurgita Girčienė

Full text

J. GIRČIENĖ. Új szavak a (-)tinklelemével165 JURGITA GIRČIENĖ Litván Nyelvi Intézet A (-)TINKL ELEMÉT TARTALMAZÓ ÚJ SZAVAKKULCSSZAVAK: új szó, új képzés, szóalkotási: fészek, mód, típus, kategória, jelentés, (előtag-, képző-, végződés-) képzett szó, összetett szó. Az elmúlt évtizedben több mint százhúsz, (-)tinklelemet tartalmazó új szó1 jelent meg a nyelvhasználatban – új képzések, például: ikitinklinis, įtinklinti, tinklaraštininkauti, tinklumas, tinklalapynas, supertinklas, tinklaerdvė, plepatinklis, mikrotinklaraštininkas. Ezek képezik e tanulmány tárgyát: 123 új szó2 szerkezetének és használatának kvalitatív és kvantitatív elemzése történik – a szófajok, a származás, a szóalkotási módok és típusok, valamint a szóalkotási kategóriák szerinti megoszlás. Tárgyalja az új képzések tipikusságának kérdését, továbbá (röviden) a velük összefüggő viszonyt a többgyökerű, dublett jellegű új jövevényszavakkal, valamint funkcióikat, illetve lexikalizációjuk és szocializációjuk, vagyis a nyelvi rendszerben és a nyelvhasználatban való megszilárdulásuk kérdéseit. 1. Mindenekelőtt megjegyzendő, hogy a tanulmányban tárgyalt új szavakat egyesítő elemet – a tinklas (angl. network) főnevet – szintén neologizmusnak tekinthetjük, csakhogy a vizsgált mintához tartozó új lexémáktól eltérően az új szémák közé sorolandó. A digitális korban ez a szó új – internetes – jelentésre tett szert3: a számítástechnikai szótárakban 1 A tanulmányban az új szó hagyományosan minden újonnan megjelent szót jelent. A neologizmus lehet újonnan kölcsönzött, újonnan alkotott, illetve szemantikai fejlődés következményeként létrejött szó. A litván nyelvészetben ezeket rendszerint új kölcsönszavaknak, új képzéseknek, illetve szemantikai neologizmusoknak nevezik. Az új képzés hagyományosan szűkebb értelemben használatos: olyan új szó, amely szóképzés következtében keletkezett, vagyis új származék (lásd: Urbutis 1978: 28–29; Jakaitienė 1980: 82–84; Offord 2001: 98; Girčienė 2006: 74–75 stb.). 2 Az (-)tinkl elemet tartalmazó új szavakat 2011 augusztusáig írásbeli és elektronikus használatban fedezték fel. A teljes körűség elérése érdekében az általános internetes keresőrendszer, a Google segítségével kiegészítő módon ellenőrizték a teljes lehetséges képzési paradigmát, amely magában foglalja a tinklas főnév valamennyi hipotetikus származékát és összetételét. 3 Vö. Miliūnaitė 2010: 109; ezt az esetet a tinklas köznyelvi szó terminologizálódott jelentéseként is lehetne értelmezni, azaz „közlekedési, úthálózati, távközlési stb. vonalak rendszere” (DLKŽ, LKŽ). 166 KALbOS KULTūRA | 84 A tinklas meghatározása: „kommunikációs vonalakkal oly módon összekapcsolt számítógépek és egyéb eszközök csoportja, hogy lehetővé váljon az adatok közötti cseréjük”, továbbá „a legnagyobb számítógépes hálózatnak az internet tekinthető” (EKŽ). Érthető, hogy a tinklas számítástechnikai terminus képzési szócsaládjához tartozó új képződmények nagy része szintén számítástechnikai terminus, amely referenciális funkciót tölt be. Megjegyzendő, hogy jelentős részük a különböző tövű új kölcsönszavak megfelelőiként keletkezett, pl.: tinklalapis ((veb)peidžasz, ang. web page), žiniatinklis (vebasz, ang. World Wide, Web), potinklis (subnetasz, ang. subnet, subnetwork), tinklaraštis (blogasz, ang. blog). 2. Az új szavak között, ahogy a nomináció kibővülésének szakaszaiban szokásos (Цу рупа 1984: 181; Cichocki 1996: 779), a főnevek vannak túlsúlyban (77%; pl. videotinklaraštininkas). Az igék csaknem hatszor ritkábbak (14%; pl. tinklėti), a melléknevek tizenegyszer ritkábbak (7%; pl. tinklaveikinis), a határozószavakból pedig mindössze néhány akad (2%; pl. žiniatinkliškai). 1. ÁBRA Megoszlás szófajok szerint (százalékban) 3. Az új képzések többsége (80 százalék) litván, például: tinkladraugis. Az új szavaknak csupán egyötöde (20 százalék) hibrid, azaz kölcsönzött elemet is tartalmaz, például: fototinklaraštis (vö. a fotoblog kölcsönszóval, angolul photoblog). A hibrid képzések között a legtöbb az összetett szó (16; például: megatinklas), csaknem háromszor kevesebb a nemzetközi előtaggal képzett szó (6; például: subtink las), a legritkábbak pedig a nem litván képzőket tartalmazó új szavak (3; például: tink listas). J. GIRČIENĖ. A (-)tinklelemet tartalmazó új szavak-167 4. A tárgyalt új szavak többsége tipikus képzésnek tekinthető. A szóalkotás valamennyi módját képviselik4 (lásd a 2. ábrát). 2. ÁBRA Az új képzések megoszlása a képzési módok szerint (százalékban) Az új képzések mintegy fele (48 százaléka) összetett szó, pl. tinklažmogis ’hálóember’. Az 59 összetett szó kevesebb mint egyharmada (16) hibrid, pl. skautatinklis ’cserkészháló’. Figyelemre méltó, hogy az ilyen összetett szavak mintegy felét olyan összetett szavak és nemzetközi elemek hibridjei alkotják, amelyek korábban nem voltak jellemzőek a litván szóképzésre, pl. videotinklaraštis ’videoblog’. Az összetett szavak közül 53-ban az egyik alkotóelem a tinklas ’háló’ főnév, 6-ban pedig a tinklaraštis ’blog’, pl.: darbatinklis ’munkahelyi háló’, pseudotinklaraštis ’pszeudoblog’. Megjegyzendő, hogy még több új képzésnek van összetett töve; ezek az összetett szavakkal együtt a vizsgált neologizmuskorpusz több mint felét alkotják – összesen 73 egységet, mivel 14 (többlépcsős) összetett szó képzett szavak alapszava, pl. fototinklaraštininkas ’fotoblogger’, tinklaraštėti ’bloggá válni’. Az összetett szavakból képzett származékok nagy száma új képzési tendenciaként értékelhető; ez az utóbbi évtizedekben bontakozott ki (Keinys 1979: 155; Gaivenis 1980: 31; Mikelionienė 2000: 10–12, 17; Girčienė 2005: 53–54 és mások). Ezt minden bizonnyal a kommunikációt megkönnyítő, pontosabb megnevezések iránti igény idézi elő, amely abban nyilvánul meg, hogy törekednek a képzett szó lexikai és képzési jelentésének közelítésére (bővebben lásd Girčienė 2005: 54 és mások)5.}]}] ellenőrzési kívül! стop. in final answer only JSON please. unerquicklich. тәшки. sorry. matimba. Tokie procesai būdingi ir kitoms 4 Sangrąžiniai vediniai atskiro darybos būdo atstovais laikomi pagal DLKG: 406–409. 5 Vartojant darinį kaip leksikos vienetą, atrodytų, jo motyvacija, iš pačios darinio sandaros išplaukianti reikšmė turėtų likti šešėlyje (Gaivenis 1996: 31). Tačiau dariniai yra antriniai nominaciniai vienetai, kuriuose užfiksuota informacija ne tik apie tam tikrą tikrovės objektą, bet ir apie tam tikrus santykius, esančius tarp tikrovės dalykų bei juos pavadinančių žodžių (Jakaitienė 1988: 24, 92). Kol darinio motyvacija tebėra aiški, jo funkcionavimas vis 168 KALbOS KULTūRA | 84 kalboms (Picone 1996: 15) (daiktavardiniai dūriniai plačiau aptariami daiktavardžių darybos analizės poskyryje 5.1). dėlto skiriasi nuo paprastojo žodžio. Žodžio darybos struktūra nurodo jo vartojimo gaires, kliudo leksinei reikšmei išeiti už tam tikrų ribų (Urbutis 1978: 56–64). Iš įvairių leksikos variantų vartosenoje paprastai įsigali tie, kurių garsinis pavidalas yra neklaidinantis ir maksimaliai informatyvus (Urbutis 1978: 63–65; Haugenas 1994: 23; Skardžius 1997: 79–80; Girčienė 2005: 107–127). 3. ÁBRA A képzős származékok megoszlása a származékok száma szerint J. GIRČIENĖ. A (-)tinklelemet tartalmazó neologizmusok169 A szóösszetételeknél alig ritkábbak (36%) a képzős származékok, pl. tinklija. Az új képzések mintegy tizedét (11%) az igekötős származékok alkotják, pl. betinklis. Nagyon ritkák a visszaható képzések (3%; pl. įsitinklinti)6 és a végződéses származékok (2%), pl. tinklius. A 64 származék képzéséhez összesen 20 különböző képzőt használtak fel, amelyek közül három nem litván (lásd a 3. ábrát); 12 különböző előtag, amelyek közül öt idegen eredetű: két-két neirés superelőtagos származék; egy-egy be-, į-, iš-, po-, uželőtagos származék; anti-, inter-, meta-, subelőtagos származék; 2 különböző végződés: egy-egy -is és -us képzős származék. A származékok között a névszói képzések vannak túlsúlyban (73%; 47), az igei származékok kevesebb mint egyharmadot tesznek ki (27%; 17). A 3. ábrából látható, hogy a legproduktívabb formánsok a -imas és az -ininkas képzők. 5. Már említettük, hogy a (-)tinkl elemet tartalmazó vizsgált új szavak többsége főnév, ezért a továbbiakban ezekre fordítjuk a legtöbb figyelmet. A 95 főnév között szintén a szóösszetételek vannak túlsúlyban (62%), ezeket kevesebb mint felével a képzős származékok követik (29%), kevesebb mint egytizedük előtagos származék (7%), a legritkábbak pedig a végződéses származékok (2%). 5.1. A többségük (75 százalék) – 59-ből 44 – az összetett szavaknak a litván nyelvben szokásos módon (vö. DLKG 151; Keinys 1999: 69) második főnévi taggal készült. Közülük a legnépszerűbb főnév a tinklas ’hálózat’ – 21 összetett szóban ez a második tag, amelyeknek csaknem a fele kötőhangzóval áll, pl. naudatinklis ’használati háló’. A második leggyakoribb a neologizmusok mintájához tartozó tinklaraštis ’blog’, amely 6 másik, már második fokozatú összetett szó második tagja, pl. mikrotinklaraštis ’mikroblog’. Megjegyzendő, hogy minden ilyen második tagot tartalmazó összetett szó hibrid: első tagjaik nemzetközi elemek, például a foto-, video-, mikro-, makroés más elemek. Ezek a főnévi összetett szavak a használatban rendszerint nemcsak a kölcsönszóval, hanem annak kétszavas litván megfelelőjével is versengenek: vö. audiotinklaraštis és audioblogas ’audioblog’, garso tinklaraštis ’hangblog’. A tinklas ’hálózat’ második tagot tartalmazó összetett szavak között a hibridek aránya csaknem a fele, pl. megatinklas ’mega-hálózat’. Egy részük atipikus, szórványosan használt összetett szónak tekinthető, pl. sociatinklis ’szociális háló’. Közöttük stilárisan jelölt neologizmusok is vannak, amelyek a referenciális mellett érzelmi-expresszív és metanyelvi funkciót is betöltenek (vö. Jakobson 2004: 10–17 és másutt), pl. Aligha van értelme a világhálót 6 Az ilyen morfémaszerkezetű szavak a visszaható igékből képzett prefixumos származékoknak is tekinthetők, ebben az esetben a tinklintis igéből (lásd V. Urbutis megállapításait a képzési lépések nem rögzült sorrendjével rendelkező származékokról: Urbutis 1978: 91–93). 170 KALbOS KULTūRA | 84 tartalma alapján szűkíteni vagy felosztani. Akkor kell majd „kibeszélőháló”, „fecsegőháló”, „pornóháló” és így tovább is [intern. kom.]. A második főnévi tagot tartalmazó összetett főnevek többsége determinatív, vagyis első tagjuk meghatározza, illetve szűkíti a második tag jelentését (Urbutis 1961: 68; LKG I: 457; DLKG: 151). Az összetételek egyhatodának (13) második tagja igei, például: tinklavalda. Ez lényegében megfelel a litván nyelv új szavainak képzési tendenciáinak: állítások szerint körülbelül csak minden ötödik összetétel második tagja alapul igéken (Keinys 1999: 69). Mindegyikük első tagja főnévi (tinklas), és mindegyikükben szerepel az -akötőhang, egy kivételével (tinklokūra, de használatos a tinklakūra szinonima is). A tárgyalt összetételek többségében az első tag hagyományosan a második tag által kifejezett cselekvés tárgyát jelöli, például: tinklasklaida. Hagyományosan az ilyen típusú összetételek mindkét tagja többnyire nem származékos tő, például: tinklatarša (vö. Girčienė 2005: 68). Mindössze két összetételnek van másféle tagja: az egyiknek melléknévi: tinklapalaikis; a másiké önállótlan nemzetközi elemként van kifejezve: tinklomatas (lásd Mikelionienė 2000: 132 és köv.). Az összetételeket összefoglalva elmondható, hogy közülük csak néhány honosodott meg a használatban számítástechnikai terminusként, kiszorítva a kettős kölcsönszavakat. Ilyennek tekinthető a tinklalapis, a tinklaraštis és a žiniatinklis. A használatban az újabb összetételek, a tinklavietė, a tinklaveika és a tinklažmogis is terjednek. egyébként az utóbbi nemcsak az internautas kölcsönszó megfelelőjeként használatos: vannak szövegek, amelyekben ezt az új szót az internetfelhasználónál szűkebb, specializált jelentésben használják – „20–29 éves fiatal internetes úttörők, akik elsőként akarják kipróbálni az összes újdonságot, az ügyintézés interneten keresztül – ez a mindennapjaik része;” számukra az internet az önkifejezés egyik formájaként nélkülözhetetlen, kommunikációra és szabadidejük eltöltésére van szükségük rá.” Vö. az internetfelhasználók további megjelölt típusait: célirányosak, társaságkedvelők, tehetetlenek, konzervatívak (lásd: http://mediametamorfozes.wordpress.com/2011/02/05/interneto-vartotoju-paveikslas-lietuvoje-2011-m/). 5.2. A 12 különböző képzővel létrehozott új képzős főnevek (27) között csaknem kétszer annyi a névszói (65%), mint az igei (35%) származék. Általában véve a képzős főnevek hat szóképzési kategóriát képviselnek. A legnépesebb a névszói tulajdonság hordozóinak kategóriája (31%), amelybe három különböző képző származékai tartoznak. Közülük a legtermékenyebb e kategória produktív -ininkas képzője (vö. DLKG: 94). Hat új képzett szó: tinklaraštininkas, fototinklaraštininkas, mikrotinklaraštininkas, videotinklaraštininkas, tinklasaitininkas, tinklaveikininkas, amelyek J. GIRČIENĖ. A (-)tinklelemet tartalmazó neologizmusok171 alapjai szintén új képződmények – olyan (többlépcsős) összetételek, amelyek a -tinklelemet tartalmazzák, és személyeket szakmájuk, érdeklődésük vagy az azzal kapcsolatos dolog alapján neveznek meg (vö. DLKG: 114). Az említett származékok közül a használatban leginkább az első honosodott meg – a referenciális funkciót betöltő, szintén igen gyakori új kölcsönszó, a blogeris megfelelője. A -tinklaraštelemet tartalmazó, szűkebb, részleges fogalmakat megnevező további új képződmények szintén terjedőben vannak. A főnévi tulajdonsághordozók kategóriájába tartozó további két új képződmény – a -išius képzős tinklišius és a nemzetközi -istas képzővel alkotott tinklistas – a tinklas főnév származékai. A használati adatok azt mutatják, hogy ezek egyszeri, stilárisan jelölt új képződmények, amelyek a referenciális mellett érzelmi-expresszív és metanyelvi funkciót is betöltenek, pl. E terminus alapján más, valamely másik terület (akár kellően szűk!) specialistáját csontvelőig pontosan megnevező szavakat is lehet alkotni (ki mondta először, hogy tinklišius?;-) [intern. kom.]; : Tényleg, fordulj Algerdához, nálunk ő erős tinklistas [intern. kom.]. Megjegyzendő, hogy a játékosság, a nyelvi játék a posztmodernizmus korszakának – amelyre általában különösen jellemzők a neologizmusok – megkülönböztető vonásának számít (Lapėnienė 2007; Lyotard 2010: 32 és mások). A származékok gyakorisága szerint a második helyen a cselekvésnevek, illetve az igei absztraktumok kategóriája áll (23%). Ide sorolható e kategória hat, legproduktívabb -imas képzős származéka (vö. DLKG: 94): tinklaraštinimas, tinklaraščiavimas, tinkl(i)avimas(is), tinklėjimas, tinklinimas(is), į(si)tinklinimas. Ezek többlépcsős, egyedi használatú (az utolsó kettő kivételével) származékok, amelyek alapszavai szintén a vizsgált minta neologizmusai. Valamivel kevesebb új származék tartozik a tulajdonsághordozók, illetve a névszói absztraktumok kategóriájába (15%). Ezek három különböző képző, a -umas, a -ystė és a nemzetközi -izmas négy származékai. Egyikük első fokú származék: a tinklas főnév nem egészen tipikus származéka, a tinklumas. E képző származékai leggyakrabban melléknevekből képződnek (lásd DLKG: 100–101), vö. a másik – többlépcsős – származékot, a tinkliškumas-t. E kategória további származékai, amelyeknek alapszavai a minta tinklaraštystė és tinklaraštizmas neologizmusai, stilisztikailag jelölt, egymással versengő lexikai változatokként értékelendők; egyelőre, a másik kettőhöz hasonlóan, a használatban nagyon ritkák. A használatban hasonlóképpen terjedni hajlamos, ugyanennyi új képzett szót tartalmazó helynévkategóriába (15 százalék) sorolhatók az -ija és -ynas toldalékos származékok, amelyek képzési alapja szintén a minta új képzett szava, a tinklaraštis: ezek a tinklaraštynas és a tinklaraštija. Az utóbbi, bár nem teljesen tipikus, sikeresen versenyez az új blogosfera kölcsönszóval (bővebben lásd Girčienė 2008). 172 NYELVI KULTÚRA | 84 6. Összefoglalóan elmondható, hogy a (-)tinklelemet tartalmazó új képzett szavak csaknem hatoda (22) olyan más új képzések alapszava, amelyek a teljes minta körülbelül egyharmadát (44) alkotják. Többségüknek egy-egy származéka van, pl.: tinklažmogis → tinklažmogiškas; tinkl(i)uoti → tinkl(i)avimas; tinklinėti → tinklinėtojas. Néhány szó két-három származék képzési alapja, pl.: tinklaveika → tinklaveikininkas, tinklaveikinis; weboldal → weboldalhálózat, weboldalszerű, weboldalasítani. A legnagyobb, új összetett főnév, a tinklaraštis, képzési családja. Ez a neologizmus nem kevesebb mint 19 új származékszó alapszava, pl.: tinklaraštis → tinklaraštininkas, tinklaraštiškas, tinklaraštija, tinklaraštynas, tinklaraščiauti, mikrotinklaraštis (az összes esetet lásd a neologizmusok jegyzékében). Emellett 8 többlépcsős származék összetevője is, pl.: tinklaraštininkauti, tinklaraštiškai, tinklaraščiavimas, mikrotinklaraštininkas. Az egyértelmű motivációjú, rendszerszerű (a jövevényszavaknak adekvát rendszert alkotó), viszonylag gazdaságos és termékeny, (-)tinklaraštösszetevőt tartalmazó új képzések gyorsan terjednek a használatban, és nemcsak a kettős jövevényszavakkal, hanem azok más megfelelőivel is képesek versenyezni: vö. tinklaraštis és blogas, asmenraštis, interneto dienoraštis (a (-)blogtövet tartalmazó jövevényszavak és sokféle tövű megfelelőik – amelyeknek több mint a fele (-)tinklaraštösszetevőt tartalmaz – versengési tendenciáiról bővebben lásd: Girčienė 2008). KÖVETKEZTETÉSEK Az elmúlt évtizedben 123 neologizmus jelent meg a használatban – (-)tinklösszetevőt tartalmazó új származékszavak, pl.: įsitinklinti, betinklis, žiniatinkliškai. Közöttük a litván új szóalkotások dominálnak (80 százalék), a hibrid képzések, például a megatinklas, a minta mindössze egyötödét teszik ki. Jelentős számú új szó keletkezett különböző tövű új jövevényszavak referenciális funkciót betöltő megfelelőiként; ezek egy része számítástechnikai terminusnak tekinthető, például a žiniatinklis (vebas). Így a szóalkotás kétségtelenül továbbra is fontos ellensúlya az új szavak keletkezésének egy másik módjának – a kölcsönzés folyamatának. Vannak olyan új képzések is, köztük a posztmodernre különösen jellemző, stilárisan konnotált, érzelmi-expresszív, metanyelvi és egyéb funkciókat betöltő alakulatok, amelyek nem kapcsolhatók konkrét jövevényszavakhoz és számítástechnikai terminusokhoz, például a plepatinklis. A megnevezés fejlődési szakaszaira jellemző, hogy az új szavak között a főnevek dominálnak (77 százalék). Az új szóalkotások többsége tipikus képzésnek tekinthető. Az általánosabb új képzési tendenciák közül említést érdemel a korábban a litván nyelv szóalkotására nem jellemző J. GIRČIENĖ. A (-)tinklelemet tartalmazó neologizmusok: 173 összetett szó és nemzetközi elemek hibridje, továbbá összetett szavakból képzett származékok sokasága, pl. videotinklaraštis, tinklalapynas. A minta csaknem felét (48 százalékát) összetett szavak alkotják, amelyek között hagyományosan a determinatív összetételek dominálnak, második főnévi taggal, pl. tinkladraugis. Az olyan összetett szavak gyakorisága, amelyek korábban nem voltak ennyire jellemzőek a litván nyelvre, megerősíti az utóbbi évtizedekben kirajzolódó, gyarapodásukra irányuló tendenciát. Ezt valószínűleg a kommunikációt megkönnyítő, pontosabb megnevezés iránti igény idézi elő – a használatban általában azok az új képzések honosodnak meg, amelyek hangalakja nem félrevezető és maximálisan informatív: így csökken a memória terhelése, és megkönnyíti az új szavak integrálását az aktív lexika állományába. Gyakoriság szerint a második helyen (36 százalékkal) a képzős származékok állnak, pl. tinklija. Az új képzések mintegy tizedét (11 százalékát) az igekötős származékok alkotják, pl. potinklis. Nagyon ritkák a visszaható (3 százalékos) és a végződéses (2 százalékos) származékok. A származékképzéshez összesen 20 különböző képzőt, 12 igekötőt és 2 végződést használtak fel. A leggyakoribb képzők a -imas és az -ininkas: egyenként hat olyan származékot találtunk, amelyek az igék absztraktumainak (pl. tinklaraštinimas) és a névszói tulajdonság hordozóinak (pl. tinklaraštininkas) kategóriájába sorolhatók. A (-)tinklelemet tartalmazó új szavak csaknem egyhatoda olyan újabb képzések alapszava, amelyek a teljes minta több mint egyharmadát (36 százalékát) teszik ki. A legnagyobb új összetett főnév, a tinklaraštis képzési családja (27). A lexikalizáció és a szocializáció gyors folyamatai – a képzés elágazása, az új képzések jelentős részének, pl.: tinklalapis, tinklaraštis, tinklaraštininkas, tinklavietė, žiniatinklis, nagy használati gyakorisága, a többágú kölcsönszavakkal és egyéb megfelelőikkel való versenyre való képessége, valamint a (-)tinkl elemet tartalmazó új szavak többsége számára kedvező elektronikus diskurzus lehetővé teszik, hogy az új szavak szerzőinek nyelvi és társadalmi éleslátásáról, illetve további fejlődésük lehetőségéről beszéljünk. A (-)TINKL ELEMŰ ÚJ SZAVAK BETŰRENDES JEGYZÉKE antitinklaraštis audiotinklaraštis betinklis darbatinklis fototinklaraštininkas fototinklaraštis ikitinklinis infotinklas intertinklas intratinklas išsitinklinti ištinklinti į(si)tinklinimas įsitinklinti įtinklinti makrotinklaraštis megatinklas metatinklas mikrotinklaraštininkas mikrotinklaraštis naudatinklis