Padėkos raiškos galimybės

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 GIEDRĖ ČEPAITIENĖ Šiaulių universitetas A HÁLA KIFEJEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI KULCSSZAVAK: hála, címző, címzett, nyelvi kifejezés. BEVEZETÉS A hála a nyelvi etikett egyik helyzete. Ennek a helyzetnek az alapja a címző által érzett, azaz valódi vagy színlelt hálás érzés a címzett által végrehajtott vagy végrehajtani ígért cselekedet miatt. Valódi hálás érzés akkor áll fenn, amikor a címzett tevékenysége hasznos a címző számára, vagy kellemes érzéseket kelt benne. A színlelt hála a közélet bizonyos helyzeteihez kapcsolódik (például egy nyilvános beszéd befejezésekor mondanak köszönetet), ez nem magához a címző érzéséhez, hanem egy adott közösség számára elfogadható nyelvi viselkedési normákhoz kapcsolódik. A hála célja, hogy a címzett iránti figyelmet kifejezze, és megmutassa, hogy a címző észreveszi a címzett cselekedeteit, és értékeli azokat. Maguk a köszönetnyilvánítás szavai a beszédaktus referenciális funkcióját töltik be. Ez kibővíthető, ha megjelölik a köszönet okát. A köszönet kifejezésének formuláiban gyakran megnevezik a címzettet. A deixis egyéb témái (idő, hely) nem szükségesek a köszönet kifejezéséhez, és ritkán említik őket. A köszönet kifejezését általában különféle módosítók és értékelő szavak bővítik; ezek expresszív funkciót töltenek be. E tanulmány célja a köszönetnyilvánítási helyzet okainak és kifejezési lehetőségeinek tárgyalása a litván nyelvben. Forrásai a Kortárs litván nyelv szövegtárának (a továbbiakban: Szövegtár) anyagai, valamint magának a szerzőnek az élőbeszédből és különböző írók, kulturális szereplők leveleiből összegyűjtött anyaga. A tanulmány alapvetően a szemantikai elemzés módszerére támaszkodik; a szavak jelentését a Litván nyelv szótára alapján magyarázza. A KÖSZÖNET OKAI A köszönetnyilvánítás szükségessége minden ember gyakori helyzete. A köszönet oka lehet a címzett fizikai, intellektuális vagy lelki cselekvése. Ezeket a következő csoportokba lehet sorolni: • a címzett fizikai segítsége a feladónak (köszönöm, hogy felemelt, egyedül nem lettem volna rá képes stb.); • az információ, amelyet a címzett a feladónak nyújtott (köszönöm, hogy értesített; figyelmeztetett stb.); a feladó pozitív jellemzése vagy álláspontjának támogatása, szóban vagy írásban kifejezve BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 GIEDRĖ ČEPAITIENĖ. A hála kifejezésének lehetőségei | 2 (köszönöm a kedves szavakat; köszönöm, hogy egyetértett); üdvözletek, jókívánságok, amelyeket a beszédaktus során vagy valamivel korábban mondtak a címzettnek (köszönöm, hogy…; köszönöm, hogy emlékezett rám, nem felejtett el); érdeklődés a címzett vagy hozzátartozói élete, egészsége stb. felől (köszönöm, minden rendben; köszönöm, mindenki egészséges); bók mondása; • ígéret arra, hogy a címzett elvégzi a címzett számára szükséges fizikai vagy szellemi cselekvést, például elmegy a közös munkára, ajánlást ír (köszönöm, hogy beleegyeztél / beleegyezett…). A HÁLA KÖZVETLEN KIFEJEZÉSE A litván nyelv szótárában a padėka szó meghatározása a következő: „a jó tettért érzett hála érzésének kifejezése, köszönetnyilvánítás”. Így a hála – egy bizonyos érzés kifejezése. A köszönetnyilvánításkor leggyakrabban használt indulatszó az ačiū. A korpusz (T) azt mutatja, hogy ez az indulatszó több tucatszor felülmúlja a hála egyéb kifejezéseit: az ačiū szóval 10 208 példát találtak, a dėkui indulatszóval – 1 042-t, a dėkoju performatív igével alkotott példák hasonló tus. Taigi, nors jaustukas dėkui gerai dera su dėkojimo žodžių paradigma (dėkoju – padėka – száma – 1 476, a padėkoti forma 452 alkalommal fordult elő (kardėkingumas – dėkingas), ez csaknem 10-szer ritkábban használatos, mint az ačiū. Az indulatszót „olyan változatlan szófajként jellemzik, amelyet az érzelmeket, akarati aktusokat és ösztönzéseket közvetlenül és kifejezően, azok megnevezése nélkül közvetítő szavak alkotnak” (DLKG 1994: 462), a köszönetnyilvánító indulatszavak azonban mindig a köszönet aktusát hajtják végre, a dėkoju performatív ige versenytársai, amelyek bármely helyzetben helyettesíthetik egymást, mindennapi stílusú beszédben éppúgy, mint hivatalos környezetben. Ezen indulatszavak mellett a köszönet kifejezésére analitikus szerkezeteket is használnak, amelyek közvetlen jelentése a címzett jelenlegi (vagy a jövőben várható) állapotának megnevezése. Ezeket a dėkingas (-a) melléknév alkotja a būti ige jelen vagy jövő idejű, egyes szám első személyű formáival: esu1 (būsiu) dėkingas (-a), ritkábban pedig a feltételes mód egyes szám első személyű alakjával (būčiau dėkingas), azaz összetett állítmányként. E szerkezetek közvetlen jelentése a címzett állapotának leírása, a köszönet aktusában azonban nem ez, a címzett állapotát leíró megnyilatkozásjelentés valósul meg. Itt a közvetett jelentés aktualizálódik, vagyis az esu (būsiu) dėkingas megnyilatkozást a dėkoju performatív megnyilatkozás helyett használják, és azzal egyenértékű. Az esu (būsiu; būčiau) dėkingas (-a) szerkezet minden pozícióban helyettesítheti a dėkoju igét. A köszönet kifejezése melléknévi szerkezettel történve intenzifikátorokkal, például a labai, didžiai, nepaprastai és hasonlókkal bővíthető. A köszönet ilyen lehetséges kifejezését a következő példák mutatják: Hálás vagyok M.G.-nek személyem túlságosan nagyfokú idealizálásáért, csak nem akarom, hogy másokat megtévesszenek Bit451; Hálás vagyok minden régi Barátnak [...] Bit471; Jó! Képtelen vagyok kifejezni, mennyire hálás vagyok Önnek a rólam való gondoskodásért Bit290; [...] Ugyancsak nagyon hálás vagyok a megtett, folyamatban lévő és ígért szívességekért AVien654; Nagyon hálás vagyok Önnek a kis írógépért SNėr391; Kedves mama, hálásak vagyunk az Ön gondoskodásáért, kezének gyengédségéért, az álmatlan éjszakákért és megértéséért GyvK; Végtelenül hálás vagyok Önnek, hogy elvitt GyvK; Hálás leszek, ha kinyomtatod a folyóiratban, és arra kérlek, ne halaszd el T; Hálás leszek Neked. A Te E. Mieželaitis T; Örökké hálás leszek neki – mondtam T; A sírig hálás leszek neked T; Rendkívül hálás lennék, ha minden katona egyenként nagyon rövid időre bejönne T; Hálás lennék, ha egyetértenének ezzel T; Miniszter úr! Nagyon hálás lennék, ha elmagyarázná T. Kai kal1 Kai az alany gyűjtőnév, többes számú alakokat használunk (hálásak vagyunk). BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 GIEDRĖ ČEPAITIENĖ. A hála kifejezésének lehetőségei | 3 bama harmadik személy nevében beszél, a feltételes mód 3. személyű alakját használjuk, pl. : A Főigazgatóság hálás lenne, ha a minisztérium jóváhagyná T. Az összetett állítmány mellett a hála kifejezésére olyan összetett állítmányi formák is használatosak, amelyeket a turiu ige ragozott alakja, a būti főnévi igenév és a ragozható alak – a dėkingas melléknév – alkotnak, pl. : Hogy rábukkantam erre a kincsre, azt Mirčiai Larsennek, a testvéremnek kell megköszönnöm T; Az ilyen kifejezésnek a privalėjimo árnyalata is turiu būti dėkingas už tokį pakantumą T; už savo išgelbėjimą turiu būti dėkingas Džonsonui T. van, amelyet a turėti ige kölcsönöz neki, ez az ige pedig kötelezettséget vagy kötelességet is kifejez, jelentése: „szükségesnek lenni, kell (valamit tenni)”. A būti ige alakjain kívül az ilyen köszönetnyilvánításokban más igéket is használnak. Néha éppen a címző érzéseit hangsúlyozzák, ilyen a jausti ige, amelynek jelentése: „külső és belső érzékleteket észlelni”. A köszönetnyilvánításokban a jelen idő egyes szám első személyű alakjai használatosak, pl. : Egyáltalán nem tudom elmondani, mennyire hálásnak érzem magam T; Nagyon hálásnak érzem magam, hogy szerencsém volt élni a T lehetőségével; Hálásnak érzem magam mindannyiuknak T. Így rögzül az, amit a címző a beszédaktus során érez. Némileg eltérő árnyalatot kölcsönöz az likti ige alakjainak használata. Ennek az igének a 7. jelentése: „továbbra is ugyanolyannak, ugyanabban az állapotban lenni”. Így a lieku (likau) dėkingas szókapcsolattal kifejezett köszönet nemcsak a címzett jelenlegi állapotát jelzi, hanem azt is, hogy ezt az állapotot a jövőben is fenn fogja tartani, pl.: lieku visiems giliai dėkingas T; Már öregember vagyok, két fejszécske korát élem... Lieku dėkingas, telaimina jus Dievas T; Intenzív kutatások után különösen hálás maradtam egy személynek T. A címzett és a megszólított közötti hivatalos kapcsolatot olyan köszönetnyilvánítások jelzik, amelyekben a cselekvés megnevezésére a padėka főnévvel és bizonyos igékkel alkotott analitikus formákat használnak, azaz: reikšti (išreikšti; pareikšti) padėką; tarti padėką; tarti padėkos žodžius; siųsti padėką. Így mondunk köszönetet akkor, amikor a beszédaktus helyzete nemcsak hivatalos, hanem ünnepélyes is. Ez mintegy megerősíti azt a tézist, hogy a litván nyelvre az igei kifejezésmód jellemző: a főnévi szerkezeteket rendszerint nem használják, ezért ezeket másfajta, nem mindennapi használat példáiként értelmezik. A padėka főnév ezekben a megnyilatkozásokban a didelis, ypatingas, nuoširdus, širdingas melléknevekkel bővíthető. Ilyen pagarbą ir padėką T; Už gramatiką tariu didelės padėkos žodžius Bit231; Šiuo reiškiu didžią használatot mutatnak a következő példák: Dar kartą reiškiu savo padėką T; Reiškiu didelę padėką T; Už tai šiam kolektyvui reiškiu nuoširdžią padėką T; Ypatingą padėką reiškiu […] T; Tariu tau padėką už palaimą lemty T; Szívből mondok köszönetet Önnek, Bit284. Néha kétszer is megismétlődnek a köszönetre vonatkozó, azonos tövű szavak, például: (hálás vagyok) és köszönetet mondani, hálás vagyok és hálámat kifejezni: Jóasszony! Nem tudom kifejezni, mennyire hálás vagyok Önnek azért, hogy gondoskodik rólam. Ön már túlságosan is jó volt hozzám. Nem tudom, hogyan is köszönjem meg, Bit290; Hálás vagyok Önnek e kéziratok átnézéséért, de úgy vélem, pontosabban fejezné ki hálámat, ha Ön szíveskedne magának valamilyen százalékot kijelölni a tiszteletdíjból [...] Bit315. A HÁLA REJTETTEBB KIFEJEZÉSE A megszokott, közvetlen hála kifejezésén kívül némileg rejtettebb megfogalmazások is lehetségesek2. Ezeknek általában van valamilyen kiegészítő szemantikai árnyalatuk, amelyet az ige ragozott alakja fejez ki. A hála kifejezésében akár 6 szemantikai árnyalat is felfedezhető: vágy, lehetőség, kérés, ma2 Bővebben lásd Čepaitienė 2007: 179–200. BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 GIEDRĖ ČEPAITIENĖ. A hála kifejezésének lehetőségei | 4 gfejezése, a beszédaktus lezárása, a kifejezés hiányának megjelölése. E szemantikai árnyalatokat a választott modális igék határozzák meg; például a vágy árnyalatát a norėti vagy trokšti igék alakjai, a szükségességet a reikėti, a kötelezettséget pedig a szükségességet kifejező igék jelzik. A hála mint vágy kifejezése A hálát gyakran mintegy vágyként mondják ki, pl.: szeretnék (szeretnénk) köszönetet mondani, meg akartam köszönni, szeretném megköszönni. A kívánságok, mint tudjuk, mindig a jövőre irányulnak, mintegy még nem tükrözik a valós cselekvést, a köszönetnyilvánítás helyzetében pedig a norėti ige noriu (norime; nori), norėjau, norėčiau alakjai csupán a modalitást mutatják, és a kívánt cselekvés árnyalatát adják. A köszönetnyilvánítás ezen kifejezésén kívül időnként a norėjau padėkoti, nori padėkoti alakokat is használják. E köszönetnyilvánítási változatok együttesen több szempontból is különböznek a köszönetnyilvánítás alapvető kifejezésétől. Elsősorban abban, hogy a modális ige alakjainak több változata lehetséges: 1) a kijelentő mód jelen idejének egyes szám 1. személyű noriu, többes szám 1. személyű norime és egyes szám 3. személyű mens formos norėčiau, norėtų. Šių formų pagrindinės reikšmės skiriasi. Tiesioginės nuosakos esamojo laiko vienaskaitos 1-ojo asmens forma noriu rodo, kad adresantas ketina šiuo metu nori alakja; 2) a kijelentő mód egyszerű múlt idejének egyes szám 1. személyű norėjau alakja; 3) a feltételes mód egyes szám 1. vagy 3. személyű asatlikti prašymo veiksmą: Noriu padėkoti tiems, kurie myli mūsų teatrą, o 3-ojo asmens forma paprastai nurodo apie kuopinį adresantą, pvz. : Balsų skaičiavimo komisija nori padėkoti už darbą. Az egyszerű múlt idejű alakok használata (norėjau padėkoti) általában azt jelöli, hogy a köszönetnyilvánítás cselekménye hosszabb, már megköszönték valaki másnak, és e aktus lezárásakor még egy köszönet címzettje jut eszükbe, pl. Szerettem volna köszönetet mondani T. miniszter asszonynak. A feltételes mód egyes szám első személyű szeretnék alakja azt mutatja, hogy a beszélő bizonytalan abban, hogy végrehajtsa-e a kérésben foglalt cselekvést vagy sem. Amikor a köszönet kifejezésére a feltételes mód egyes szám harmadik személyű szeretne alakot választják, a beszélő mintegy elrejtőzik, saját maga által végzett cselekvését kívülről szemléli, pl. A „Quarto“ Kiadó szeretne köszönetet mondani az alábbi szervezeteknek. Természetesen az etikettformulákban e formák közvetett jelentései valósulnak meg. Így mind a megköszönni szeretném, mind a szeretnék köszönetet mondani szerkezet azt jelenti, hogy köszönöm, és e performatív ige szinonimái. Mindazonáltal nem teljesen szinonimák, mivel stiláris különbség van közöttük. Ezt a feltételes módú alakok használata határozza meg: ennek a módnak nincs kategorikusságot kifejező jelentése, ezért általában enyhébbnek, valamivel udvariasabbnak tekintik. A vágy szemantikájához kapcsolódik a hálát szeretnék kifejezni szerkezet. Ebben a szerkezetben aktualizálódik a trokšti szó 2. átvitt jelentése: „nagyon akarni, vágyakozni”. Így a köszönet ilyen kifejezése kifejezőbb, mivel a vágy kifejezését itt annak intenzitását jelző „nagyon” szeméma egészíti ki. A köszönet kérésszerű kifejezése Más árnyalatot mutatnak a köszönetet kifejező, a leisti ige felszólító módú, többes szám 2. személyű leiskite alakjával alkotott szerkezetek is: leiskite padėkoti, pl. : Először is engedjék meg, hogy őszintén köszönetet mondjak azért, hogy lehetőség nyílt T meghallgatására; Tisztelt Tanács! Először is engedjék meg, hogy köszönetet mondjak az Önök Elnökségének T; Ugyancsak engedjék meg, hogy az egész emigráció nevében köszönetet mondjak az állampolgársági törvényért T. E megnyilatkozás közvetlen jelentése kérés: a címzetthez imperatívusszal kifejezett igével fordul a beszélő, aki engedélyezheti vagy megtilthatja, hogy a beszélő végrehajtsa a kívánt cselekvést. Azonban a köszönetnyilvánítási aktusban (és általában az udvariassági formulákban) a leiskite forma desemantizálódott. Csupán BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 GIEDRĖ ČEPAITIENĖ. A köszönetnyilvánítás kifejezésének lehetőségei | 5 a címzetthez intézett udvarias megszólítást jelöli, és rendszerint azt jelenti, hogy a beszédaktus a magas hierarchikus pozíciót betöltő beszélgetőpartnerek között távolságtartó udvariassági stratégiát választva, azaz emelkedett stílusban valósul meg. Általában akkor használatos ez a forma, amikor a kommunikációs aktus nem két résztvevő között zajlik, hanem nyilvánosság előtt: amit a címzetthez intéznek, azt valamiféle nyilvános közönség (ünnepi ülések, szimpóziumok stb. résztvevői) is hallja. Nem ritkán az ilyen köszönetnyilvánításkor a beszélő személyét is megnevezik. Erre utalnak a Tekstynas, a sajtó és a beszélt nyelv példái is: Engedjék meg, hogy minden szabadságszerető férfi és nő nevében köszönetet mondjak azoknak önök közül, akik […] T; Az itt egybegyűltek nevében engedjék meg, hogy köszönetet mondjak sp. ; Engedjék meg, hogy a Rektor nevében köszönetet mondjak Önöknek a GyvK.-ban végzett odaadó munkájukért. A hivatalosságot, a távolságtartó udvariassági stratégia hangsúlyosabb kifejeződését a padėka főnévvel és a prašau vagy priimkite igékkel alkotott analitikus szerkezetek mutatják: prašau išreikšti / perduoti / pareikšti padėką; fogadják köszönetemet. Ebben a kifejezésmódban mintegy két nyelvi etikett-helyzet találkozik: a kérés (ezt a prašau ige vagy a felszólító módú igealak jelzi) és a köszönet (ezt a főnév jelzi). Így a beszélő, amikor ezt a kifejezésmódot választja, különleges viszonyt alakít ki a címzettel: arra kéri a címzettet, hogy fogadja el köszönetét, például: : Köszönöm Önöknek ezt, fogadják szívből jövő köszönetemet valamennyi honfitársam nevében is T; Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Fogadják szívből jövő köszönetemet azért, hogy rám, az öregasszonyra emlékezve, jókívánságaikat küldték el [...] Bit452; Fogadják leghálásabb köszönetemet a gondoskodásért; öreg vagyok, és attól tartok, hogy már nem lesz alkalmam Önnek bármiben is szolgálatára lenni... Bit189; Tisztelt Uram! Fogadja szívből jövő köszönetem szavait a szép ajándékért, egyúttal azért is, hogy megígérte a beszéd kijavítását Bit371. A köszönetet olykor nem közvetlenül a címzettnek fejezik ki, hanem a beszédaktus egy harmadik résztvevőjén – egy tanún – keresztül adják át, akit mintegy köteleznek a köszönet továbbítására. Erre utalnának a következő használati példák: Kérem, fejezze ki neki őszinte köszönetemet T; Megkérem, adja át őszinte köszönetemet T; Adja át köszönetemet és jókívánságaimat T. A 20. század eleji kulturális szereplők leveleiben e kifejezésnek még egy változata előfordult – fogadja a hálám kifejezését, pl. : Fogadja [...] és egyúttal (vagyis – együtt G. Č.) hálám kifejezését jó szívéért, amelyből oly sokat tanúsított utolsó levelében Bit77. A köszönet kifejezése mint lehetőség Létezik a köszönet olyan kifejezése, amelyben a feladó a lehetőség megfogalmazását választja. Ezt a galėti ige különböző formái mutatják: galiu, galėčiau, galima, galėdamas padėkoti.. Ennek az igének – amint azt a Litván nyelv szótára mutatja – a 2. jelentését „lehetőséggel rendelkezni”-ként határozzák meg. A jelen idő és a feltételes mód alakjainak használata adekvát a vágy kifejezésének árnyalataihoz: a jelen idő a jelenlegi állapotot nevezi meg, a feltételes mód közvetett cselekvést fejez ki, pl. : Milyen kellemes, hogy ismét megköszönhetem önöknek T; hogyan köszönhetném meg önöknek? T. Másrészt a feltételes módú alakkal megfogalmazott kérdés formájú köszönetnek van még egy másik szemantikai jegye is: a feladó mintegy azt mondja, hogy a köszönet kifejezése lehetetlen, hogy nem találja a megfelelő kifejezési formát. A rejtett köszönet másik kifejezési lehetőségétől a lehetőség megfogalmazása abban különbözik, hogy itt az ige személytelen formái használatosak: a szükségességet kifejező participium, a galima, vagy a pusdalyvis galėdamas alakja. A szükségességet kifejező participiummal kifejezett köszönet mintegy azt a feladói álláspontot jelzi, hogy a címzett csak részben érdemel köszönetet, mivel a galima padėkoti kifejezés egyben azt a gondolatot is magában foglalja, hogy ez nem szükséges, pl. : Megköszönhetik nekik az élet szépségét T. Más a helyzet, amikor a köszönetet határozói igenévvel fejezik ki. Ezekben az esetekben a közlő értékeli a kialakult lehetőséget, például: örülök, hogy nyilvánosan megköszönhetem mindenkinek T. BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 GIEDRĖ ČEPAITIENĖ. Padėkos raiškos galimybės | 6 Padėkos kaip būtinybės raiška Néha a közlő a köszönetnyilvánítás helyzetét szükségszerűségként érzékeli. Ezt jelzik a köszönet kifejezésére használt, a turėti ige különféle alakjai: meg kell (meg kell [nekünk]) köszönnöm. A Litván nyelv szótárában ennek az igének a 33. jelentése: „szükséges, köteles (valamit tenni)”. A köszönet ilyen árnyalatát a következő köszönetnyilvánítási példák mutatják: mindannyiuk nevében meg kell köszönnöm önöknek T; Most meg kell köszönnünk Istennek T; meg kell köszönnünk a másodlagos tapasztalat médiumhasználatban történő értelmezését T; A hozzájárulásért és a türelemért sok embernek kell köszönetet mondanunk T.; Köszönetet kellene mondanom ezért a fiamnak T. Előfordulnak olyan példák, amelyekben a būtinas melléknév szerepel. A Litván nyelv szótára az első jelentését így határozza meg: „ami nélkül nem lehet boldogulni, nagyon szükséges”. Ezért az ezzel a melléknévvel alkotott köszönetnyilvánításoknak is szükségességi árnyalatuk van, pl. : Kezdetben feltétlenül köszönetet kell mondani a megtiszteltetésért T. Az üzenetek címzettjei a köszönetet néha kötelességként fogják fel. Az utóbbi főnevet a Litván nyelv szótára így magyarázza: „az, amit szükséges, kötelező elvégezni”. Így az ilyen köszönetnyilvánításoknak is szükségességi árnyalatuk van, pl. : A szerző kellemes kötelességének érzi, hogy köszönetet mondjon e folyóirat főszerkesztőjének T. Ezekhez a köszönetnyilvánításokhoz közel állnak a szükségesség árnyalatát hordozó köszönetnyilvánítások. Ezt az árnyalatot általában a reikėti ige különböző alakjai jelölik. A Lietuvių kalbos žodyne meghatározása: „szükségnek, szükségszerűségnek lenni”. A Sinonimų žodyne a reikėti szó a privalėti szócikkben szerepel, mellette pedig a turėti ige is fel van tüntetve. A szükségszerűség és a szükségesség között azonban még ha csekély szemantikai különbség is van. A szükségszerűség árnyalata azt mutatja, hogy nem lehet választani: a cselekvés szükséges, kötelező. A reikėti ige látszólag nem hordozza a szükségszerűség szemáját, hozzá közelebb áll a „kívánatos” séma. A szükségesség árnyalatát kifejező köszönetnyilvánításokban a kijelentő mód jelen idejű vagy a feltételes mód 3. személyű alakjai használatosak: reikia, reikėtų padėkoti. Ezt mutatják a Tekstynas példái: ir už tai reikia ypač padėkoti sumaniam jaunuoliui T; Valójában meg kell köszönni, nem pedig azt mondani, hogy rosszul dolgoznak T; meg kellene köszönni ezeknek az embereknek T; meg kellene köszönni az itt letelepedett Kulturális Kutatási Központnak T. A szükségességet igen ritkán fejezik ki a tekti ige jelen idejű, 3. személyű alakjával: O tai yra jau geras ženklas ir už jį tenka jums padėkoti T. A kifejezés hiánya Pasitaiko atvejų, kai adresantas užima tarsi nežinios poziciją, jaučiasi ir sakosi esąs arba pats túl kevés áll rendelkezésre a köszönet kifejezéséhez, vagy állítólag túl szegényes a szókincse. Valójában e megnyilatkozások aktuális jelentése a köszönet. Ekkor a köszönet közvetetten fejeződik ki. A megszólaló általában az egyes szám első személyű jelen idejű, neelőtaggal ellátott igealakokat választja (nežinau, nerandu, nemoku, neturiu), amelyek mintha a megszólaló zavarát, a köszönet megfogalmazására való képtelenségét jeleznék, pl. : Fogalmam sincs, hogyan fejezhetném ki hálámat a GyvK-nak; Annyira hálás vagyok, hogy nem találok szavakat, GyvK; Megkaptam tőled a várt fotót, egész vakáció alatt örültem neki. Már nem is tudom, hogyan köszönjem meg VMač351; Nem tudom, hogyan is köszönjem meg, nagybátyám. Nem maradunk adósok! JBalt166; Nincsenek olyan jó szavaim, hogy megköszönjem T-nek; Nem találom a megfelelő szavakat, hogy megköszönjem T-nek. Ritkábban választanak olyan, a helyzetet inkább általánosító formákat, mint a szenvedő melléknévi igenév (lehetetlen megköszönni) vagy a 3. személyű forma (nincsenek szavak). A címzett így mintegy eltávolodik a konkrét helyzettől, nemcsak saját érzéseit fogalmazza meg, hanem azt is, hogy egy hasonló helyzetben bármely beszélő így érezne, például: […] lehetetlen megköszönni az ilyen szívből jövő nyíltságot Žem10; Nincsenek a világon olyan szavak, amelyekkel kifejezhetném hálámat T-nek; Nincsenek szavaim, hogy kifejezhessem hálámat a GyvK.-nak. BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 GIEDRĖ ČEPAITIENĖ. A hála kifejezésének lehetőségei | 7 Előfordulnak rendkívül egyéni köszönetnyilvánítások, amelyek tagadás révén fejeződnek ki. Ekkor a címzettek szándékosan a köszönetnyilvánításra képtelen személy pozícióját foglalják el, ezzel csak még inkább kiemelve, hogy valójában nagyon hálásak. Ezt olyan példák mutatják, mint: Drága! Az Ön levele – álom vagy mese... Nem gondoltam volna, hogy manapság még léteznek ilyen emberek!.. Annyi jóság van abban a levélben, hogy önmagában meg kellene gyógyítania... Köszönetet mondani nem tudok. Tegnap vettem kézbe azt a levelet, ma pedig, rá visszagondolva, még mindig hullanak a könnyeim... Bit162; Csak sírni támad kedvem, mert soha, de soha nem tudom meghálálni... Már túl öreg vagyok... Bit434. Az ilyen köszönetnyilvánítások a címző és a címzett közötti szoros kapcsolatot jelzik, mivel az ilyen nem hagyományos köszönetnyilvánításokkal a címző mintegy feltárja lelkét, nagyon intim élményekről beszél. A beszédaktus lezárása Ritkán (a Szövegtárban mindössze 2 példát találtak) a köszönetnyilvánítással zárul a beszédaktus, amit a címző külön is hangsúlyoz. Ezt a helyzetet a likti ige jelen vagy egyszerű múlt idejű alakjai jelzik, pl. : Man belieka padėkoti Reglamento autoriui T; Man beliko padėkoti T. A belieka, beliko előtagos alakok használata köszönetnyilvánítás kifejezésére nem megalapozott: az előtag csupán a vos, vis, jau, tik, čia partikulumok jelentésének felel meg, és rendszerint a cselekvés folytatódását (LKG II: 295), nem pedig annak befejeződését jelzi, ahogyan azt a köszönet címzettjei szeretnék. A lieka (tik) padėkoti; liko (tik) padėkoti A korpuszban nem rögzítették. KÖVETKEZTETÉSEK A köszönetnyilvánítási helyzetet a címzett többféle cselekvése jellemzi: fizikai segítség, különféle szóbeli támogatások (egyetértés, érdeklődés, bók) vagy a jövőbeni segítségnyújtásra tett ígéret. A közvetlen köszönetnyilvánítás leggyakrabban az ačiū indulatszóval, ritkábban a dėkui szóval, a dėkoju performatív igével és olyan analitikus szerkezetekkel fejeződik ki, mint az esu (būsiu, būčiau) dėkingas. A feladó és a címzett közötti hivatalos kapcsolatot azok a köszönetnyilvánítások jelzik, amelyekben a cselekvés megnevezésére a padėka főnévvel és a köszönet kifejezésére szolgáló egyes igékkel alkotott analitikus formákat használnak; tarti padėką; tarti padėkos žodžius; siųsti padėką). A rejtett köszönet kifejezésében 6 szemantikai mą, privalėjimą, kalbėjimo akto užbaigimą, raiškos trūkumo nusakymą. Šiuos semantinius árnyalat különböztethető meg: a vágy, a lehetőség, a kérés; az árnyalatokat leggyakrabban a választott modális igék határozzák meg, például a vágy árnyalatát a norėti vagy trokšti igék alakjai jelzik, a szükségességet a reikėti, a kötelezettséget pedig a szükségszerűséget kifejező igék. A szemantikai árnyalatokat a választott grammatikai formák is jelölik: a felszólító mód elsősorban a kéréssel, a feltételes mód pedig a cselekvés meghatározatlanságával kapcsolható össze. A címzett zavarára (valós vagy csak látszólagos) utal az igék előképzővel ellátott alakjának használata elmaradása (nerandu; nėra žodžių). BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 GIEDRĖ ČEPAITIENĖ. A köszönet kifejezésének lehetőségei | 8 IRODALOM ÉS RÖVIDÍTÉSEK AVien – Vienuolis A. Raštai 6, Vilnius: Vaga, 1988. Čepaitienė G. 2007: Lietuvių kalbos etiketas: semantika ir pragmatika, Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla. DLKG 1994 – A jelenlegi litván nyelv grammatikája, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Bit – Bitė-Petkevičaitė G. Művei 6, Vilnius: Vaga, 1968. JBalt – Baltušis J. Juzáról szóló monda, Vilnius: Vaga, 1989. GyvK – élő nyelv. LKG II – A litván nyelv grammatikája 2. Szerk. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis, 1971. LKŽ I–XX – A litván nyelv szótára, 1−2, 2. kiadás, Vilnius: Mintis, 1968−1969; 3−6, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla, 1956−1962; 7−9, Vilnius: Mintis, 1966−1973; 10−15, Vilnius: Mokslas, 1976−1991; 16−17, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1995−1996; 18−19, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 1997−1999; 20, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla, 2002. SNėr – Nėris S. Írások 3, Vilnius: Vaga, 1984. sp. – nyomtatás. T – A mai litván nyelv szövegtára. Elérhető az interneten: http://tekstynas.vdu.lt (megtekintve: 2014. 02. 20.). VMač – Mačernis V. A tudatlanság ködös ege alatt: versek, levelek, próza, Vilnius: Vaga, 1990. Žem – Žemaitė. Válogatott írások 6, Vilnius: Valstybinė grožinės literatūros leidykla, 1957. Beérkezett: 2014. 04. 14. BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 GIEDRĖ ČEPAITIENĖ. A hála kifejezésének lehetőségei | 9 A HÁLA KIFEJEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGE Összefoglalás A hálával az ember figyelmet tanúsít a címzett iránt, demonstrálja, hogy a közlő észleli a címzett cselekedeteit, és értékeli azokat. A hála kifejezésének szavai maguk egy beszédaktus referenciális funkcióját töltik be. Kibővíthető, ha meghatározzák a hála okát. A hála formuláiban igen gyakran megemlítik a címzettet. A hála kifejezését rendszerint különféle módosítószavakkal, értékelő szavakkal bővítik, amelyek expresszív funkciót töltenek be. A tanulmány a hálás helyzet okait és annak kifejezési lehetőségeit tárgyalja a litván nyelvben. A felhasznált források a Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas (A kortárs litván nyelv korpusza) adatai, valamint a szerző által gyűjtött, különböző írók és kulturális dolgozók élőbeszédéből és leveleiből származó anyagok. A tanulmány lényegében a semódszerén alapul. mantic analysis. A hála helyzetét a címzett több cselekvése feltételezi: fizikai segítség, változatos verbális támogatás (egyetértés, érdeklődés, bók), illetve a jövőben nyújtandó segítség ígérete. A közvetlen hálát általában az ačiū indulatszóval, ritkábban a dėkui szóval, a dėkoju performatív igével, valamint az esu (būsiu, būčiau) dėkingas(-a) elemző szerkezetekkel fejezik ki. A megszólaló és a megszólított közötti formális kapcsolatot olyan hálakifejezések jelzik, amelyekben a cselekvést a padėka főnévvel és egyes igékkel alkotott elemző formák jelölik. Az implicit hála kifejezésében akár 6 szemantikai árnyalat is megkülönböztethető: kívánság, lehetőség, kérés, kötelezettség, egy beszédaktus befejezése, a kifejezés hiánya. Ezeket a szemantikai árnyalatokat általában a választott modális igék határozzák meg: például a norėti vagy trokšti igealakok kívánságot, a reikėti szükségletet, a szükségességet jelentő igék pedig kötelezettséget sugallnak. A választott grammatikai formákból is szemantikai árnyalatok válnak nyilvánvalóvá: a felszólító módot elsősorban a kéréssel, a kötőmódot pedig egy cselekvés meghatározatlanságával kell összekapcsolni. A megszólított zavarának (valós vagy csupán látszólagos) jelenlétét a neelőtaggal ellátott igék használata jelzi (nerandu; nėra žodžių). KULCSSZAVAK: hála, megszólító, megszólított, nyelvi kifejezés. GIEDRĖ ČEPAITIENĖ Šiaulių universitetas P. Višinskio g. 38, LT-76352 Šiauliai [email protected]