Jausmų raiška jaustukais mokinių kalboje

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AGNĖ ALEKSAITĖ Litván Nyelvi Intézet AZ ÉRZELMEK KIFEJEZÉSE INDULATSZAVAKKAL A TANULÓK NYELVÉBEN KULCSSZAVAK: indulatszavak, tanulói nyelv, kölcsönszavak, káromkodások. Az indulatszavakat aktívan használják a beszélt nyelvben a legkülönfélébb érzelmek kifejezésére. Ezt a ragozhatatlan szófajt „azok a szavak alkotják, amelyek közvetlenül és kifejezően közvetítik az érzelmeket, az akarati aktusokat és ösztönzéseket anélkül, hogy megneveznék őket” (DLKG 2006: 462). Bár a szóbeli kommunikációt napjainkban gyakran felváltó elektronikus kommunikációban erre a célra gyakran használnak érzelemjeleket (lásd Wolf 2000: 827-833; Tossell 2012: 659–663), itt sem kerülik a verbális érzelemkifejezést, amelyre az indulatszavak a legalkalmasabbak. Mindazonáltal szinte nincsenek kutatások arról, hogyan funkcionálnak az indulatszavak a mai litván nyelvben, milyen változások és újítások figyelhetők meg (nagyobb kutatói érdeklődés övezi az indulatszavak fonoszemantikáját, vö. Zabarskaitė 2009: 91–110). A kutatásokhoz különösen alkalmas a tanulói nyelv, amelyben különféle nyelvi újítások vagy változások kezdeményei fedezhetők fel. 2015 óta a Litván Nyelvi Intézet Köznyelvi Kutatóközpontjában működik az Iskolai Litvanisztikai Csoport (vezetője dr. Aurelija Tamulionienė), amely a tanulók nyelvét és nyelvi attitűdjeit vizsgálja. A „Lituanistų sambūris” egyesület az Iskolai Litvanisztikai Csoport tudósaival együttműködve, az Oktatásfejlesztési Központ által támogatott, „A modern litván nyelvi lexika változásainak integrálása a tananyagba és a tanárok tantárgyi kompetenciáinak fejlesztése” című projekt keretében két felmérést szervezett a tanulók és a tanárok körében a litván nyelv lexikájáról, annak használatáról, oktatásáról és értékeléséről. 2015 szeptemberében az apklausa.lt felmérési honlapon a tanulók számára egy 15 kérdésből álló kérdőívet tettek közzé, amely a nemzetközi szavak, a nyelvjárási szavak, az új szavak és a káromkodások használatára, valamint a nyelv gazdagságára terjedt ki (a tanulóknak meg kellett magyarázniuk, mit jelentenek az aukštielninkas és meldai szavak, meg kellett nevezniük, milyen indulatszavakkal fejezik ki érzéseiket a megadott helyzetekben, amikor barátaik között vannak és velük kommunikálnak, stb.). Vizsgálták továbbá a tanulók elektronikus kommunikációval kapcsolatos írási szokásait, valamint azt a képességüket, hogy használják-e a nyomtatott vagy internetes szótárakat. A kérdőív célja annak felmérése volt, hogy a tanulók mennyire ismerik a lexika különböző rétegeit, továbbá a szélesebb körű kutatások lehetőségeinek kipróbálása a felmérés egyes kérdéstémái alapján. A tanulmány célja – a tanulók számára készített kérdőív eredményeire támaszkodva – megvizsgálni az érzelmek indulatszavakkal való kifejezését a tanulók nyelvében, valamint értékelni a litván és nem litván indulatszavak arányát. A tanulóknak feltett 15 kérdés egyike a következő volt: Milyen indulatszavakkal fejezné ki érzéseit a megadott helyzetekben, amikor barátai között van és velük kommunikál? E kérdéssel azt kívánták megvizsgálni, hogy a tanulók tisztában vannak-e azzal, mik az indulatszavak, valamint fel kívánták deríteni, mely indulatszavakat használják a leggyakrabban. Felvetődött az a hipotézis, hogy a használatban erősen versengenek a litván és az angol indulatszók, vagy akár az utóbbiak kerülnek fölénybe (lásd az ábrát). Az idegen nyelvi elemek anyanyelvben való megjelenésére óriási hatással van az angol nyelv presztízse (bővebben lásd: Sauciuc BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Jausmų raiška jaustukais mokinių kalboje | 2 2006: 269; Vaicekauskienė 2007: 34). „Két kultúra kapcsolata valószínűleg ritkán kölcsönösen egyenrangú, gyakrabban a »adó« és az »átvevő« fél viszonya. Az adó fél a presztízst élvező kultúra, amelyhez az átvevő kultúra igazodik, és amelynek presztízse annak nyelvét is presztízsértékűvé teszi” (Vaicekauskienė 2007: 39), ezért az indulatszókat, akárcsak a nyelvi kifejezés egyéb eszközeit, a tanulók elsősorban a presztízsnyelvből kölcsönzik; ezzel nemcsak saját nyelvüket igyekeznek presztízsértékűvé tenni, hanem azt is el akarják kerülni, hogy kortársaik csoportjából kilógjanak. Hangsúlyozni kell, hogy ez az idegen nyelvből érkező érzelmi-expresszív kifejezőeszköz hamar meghonosodik az anyanyelvben, és megszilárdul a nyelvhasználók tudatában (ehhez egyáltalán nincs szükség az »átvevő« és az »adó« kultúra hosszú és szoros kapcsolatára). Például egy romániai felsőoktatási intézmény hallgatóinak túlnyomó többsége, akik kulturális csereprogram keretében érkeztek Olaszországba, és ebben az országban mindössze 10 napot töltöttek, azonnal átvették az olasz nyelvből, és használni kezdték az olyan indulatszavakat, mint a bah és a boh (Sauciuc 2006: 269). ÁBRA. Részletek 8–11 éves lányok beszélgetéseiből a www.super.lt internetes oldalon (2010). (Rita Miliūnaitė diája. A litván és nem litván emotikonok félkövérrel kiemelve.) Robert Plutchik amerikai pszichológus az alapvető érzelmek (érzések) elméletében nyolc fő érzelmet (érzést) különböztetett meg, nevezetesen az elfogadást, az undort, a haragot, a félelmet, az örömöt, a bánatot, a meglepetést, a várakozást (kíváncsiságot) (Lekavičienė 2008: 383). A tanulóknak feltett, emotikonokra vonatkozó kérdés a nyolc alapvető érzés közül ötöt ölel fel, amelyeket a tanulók jobban érzékelnek, nevezetesen a haragot, a félelmet, az örömöt, az undort és a meglepetést. Annak feltárása érdekében, hogy a tanulók milyen emotikonokat használnak, konkrét, a tanulók mindennapi életéhez közel álló helyzeteket mutattak be, amikor érzést kell kifejezniük. Feltételeztük, hogy a tanulók többsége őszintén válaszolt a feltett kérdésekre. A felmérésben Litvánia különböző városaiból 532 tanuló vett részt, és ez a válaszadói létszám már lehetővé teszi annak felismerését, hogy a tanulók milyen hajlamot mutatnak érzéseik kifejezésére, milyen emotikonokat használnak, amikor barátaik között vannak és velük kommunikálnak. Mivel a felmérés anonim volt, a tanulóknak (életkor szerinti csoportosítás nélkül) csak azt kellett megadniuk, melyik iskolában tanulnak. Amint a válaszokból látható, a felmérésben Anykščiai, Elektrėnai, Kaunasi, Kėdainiai, Kretingai, Mažeikiai, Palangai, Plungėi, Raseiniai, Telšiai, Trakai, Ukmergė, Vilnius és Zarasai iskoláinak, illetve gimnáziumainak tanulói vettek részt. A felmérésben a tanulóknak először bemutatott helyzet a következő volt: elmesélitek, hogy menet közben megbotlottatok valamiben, és megütöttétek a lábatokat. Amint az 1. táblázatból látható, a tanulók válaszaiban a köznyelvben nem használatos angol auč és a hozzá legközelebb álló litván megfelelői – ai, oi – dominálnak (bővebben erről BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Az érzelmek kifejezése indulatszókkal a tanulók nyelvében | 3 előfordul, hogy a jaustuką auč ir jo vartoseną žr. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyną (ND)). Labai retais atvetanulók indulatszók helyett hangutánzó szavakat választanak (pyst, keberiokšt, pokšt stb.), azonban nem állítható, hogy ne különböztetnék meg a két különböző szófajt – az indulatszót és a hangutánzó szót –, valószínűleg némelyek nem a maguk által átélt érzelmeket, hanem egy konkrét cselekvés – a megbotlás – hangjait akarták kiemelni. Egyébként „a hangutánzó szavakat csak a litván és még néhány nem indoeurópai nyelvben tekintik külön szófajnak. Más nyelvek grammatikáiban rendszerint az indulatszók közé, olykor pedig az igék közé sorolják őket” (DLKG 2006: 469). 1. TÁBLÁZAT. A dühös tanulók által használt indulatszók és az azokat helyettesítő szavak1 Litván indulatszók, hangutánzó szavak Nem litván (idegen szavak) indulatszók Az indulatszókat helyettesítő szavak (káromkodások, eufemizmusok) Ai, aj (72) Auč, au, auch, auuch, ouč, jauč, tauč (85) ouch, [kövér orosz káromkodás] Oi, oj, oooj (65) Ups (3) Blemba, bliamba, blmb (17) Ui, uj, uoj (18) For fuck sake, ffs (3) Velnias, po velnių (8) Bam, bum (15), bumt (1) Eina namas (1) Pyst, pist (12) Po šimts perkūnų (1) Keberiokšt (3) Po šimts pypkių (1) Pokšt (3) Az expresszív lexika kutatója, Jolanta Zabarskaitė a „Jaustukai kalboje ir šnekoje” című tanulmányában hangsúlyozza, hogy „ugyanazt az érzelmi funkciót, mint az indulatszók – a lexika perifériájának azon egységei is betöltik, amelyek a rendszerben az indulatszók és a frazeologizmusok között ingadoznak” (Zabarskaitė 2009: 93–94), ezért sok tanuló haragjának kifejezésekor nem az indulatszavakat, hanem inkább a káromkodó szavakat részesíti előnyben. A fiatalok többnyire különféle orosz káromkodásokat írtak össze, bár litván káromkodásokat is megjelöltek (csak kétséges, hogy valóban így is használják őket), például: a pokolba, száz mennydörgésbe, száz pipába. A litván káromkodásokhoz orosz káromkodások eufemizmusai is társulnak, mint például a bliamba és az eina namas. A válaszokat vizsgálva megfigyelhető volt, hogy a harag kifejezésére sok tanuló egyáltalán nem adott meg hangulatjeleket – vagy nem értették a feladatot, vagy nem is használják őket. Itt és a tanulmány más részeiben a tanulók autentikus nyelvhasználata szerepel: Ma egy kis baj történt:D Nem fogod elhinni, mi történt.. a lépcsőn felfelé menet nem vettem észre még egy lépcsőfokot, és elestem.. Nagyon butának éreztem magam:D; Nagyon lehorzsoltam a lábamat, mennyire fáj; Képzeld, mentem, és megbotlottam, ahogy odavágtam a lábamhoz. A második helyzet: kellemesen meglepődtetek – váratlan ajándékot kaptatok. A kellemes meglepetés kifejezésére a tanulók válaszaiban a litván hangulatjelek dominálnak (lásd a 2. táblázatot). A tanulók, hogy óriási meglepettségüket kifejezzék, az indulatszó magánhangzóját vagy mássalhangzóját hosszan ejtik, és ezt írásban is tükrözik – azt 1 Ebben és a többi táblázatban az indulatszavak és más érzelmileg konnotált szavak mellett zárójelben feltüntetett számok azt mutatják, hogy a kérdőív kérdéseire adott tanulói válaszokban milyen gyakorisággal fordultak elő ezek a kifejezőeszközök. A fő érzelmileg konnotált szó mellett más helyesírási változatok is szerepelnek. BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Az érzelmek kifejezése indulatszavakkal a tanulók nyelvében | 4 megkettőzik, például: oo, avv, vagy megháromszorozzák, például: ooo. A harag kifejezésekor a fiatalok rendszerint elsődleges, vagyis nem származékos indulatszavakat használnak, amelyeknek „nincs meghatározott morfológiai formájuk” (DLKG 2006: 462), a második helyzetben azonban másodlagos, vagyis származékos indulatszavak is megjelennek – „olyan önálló szavakból képzett származékok, amelyek elvesztették megnevező funkciójukat, és gyakran morfológiai jegyeiket is” (DLKG 2006: 463), például: valio (vö. valioti). A meglepettség kifejezésekor a fiatalok nemcsak a nyelvi etikettet kifejező szavakat használják, például: ačiū, labai ačiū, hanem káromkodásokat is, mivel „[a] káromkodások nem mindig a valósággal szembeni negatív érzéseket fejezik ki, néha egyszerűen azért káromkodnak, hogy erős, »túlfűtött« érzelmeket fejezzenek ki (például váratlanságot, erős meglepettséget, sőt a hirtelen bekövetkező sikert stb.)” (Zabarskaitė 2009: 101). 2. TÁBLÁZAT. A meglepődött tanulók által használt indulatszavak és az ezeket helyettesítő (anglicizmai) szavak Litván indulatszavak Nem litván indulatszavak Az indulatszavakat helyettesítő szavak (keiksmažodžiai, žargonas) Hűha (91) Wow (14); vau wau (2) de jó (1) (42); Jó (4); na, ez jó (1); Ó, oo, ooo (47) Omg (21) Király (3) Köszönöm (30), nagyon köszönöm [cenzúrázott szó] nagyon köszönöm (5) (4), Aww, aw (16); avv (2) py... Ah (18) Hurrá (10) Néhány tanuló a köszönettel vegyes meglepetését nem indulatszavakkal, hanem hosszabb mondatokkal fejezi ki, pl. : A mindenit, milyen cuki a részedről; Milyen jó! Most kaptam először ilyen váratlan ajándékot; Öregem, jó ajándékot kaptam, egyáltalán nem számítottam rá. Egy másik, a tanulóknak bemutatott helyzet – undorodtak egy kellemetlen szagtól. A tanulók válaszaiban kizárólag litván emotikonok dominálnak, anglicizmusok csak elvétve fordulnak elő (lásd a 3. táblázatot). A tanulók által leggyakrabban használt „fu” indulatszó nem szerepel a Kortárs litván nyelv szótárában (DŽ), noha a Litván nyelv szótárában és a készülő Általános litván nyelv szótárában (BŽ) ez az indulatszó megtalálható. Igaz, a Lietuvių kalbos žodynas (LKŽ) nem tesz egyértelmű különbséget a fu, fui és fe indulatszavak között, mégis létezik olyan vélemény, hogy a viszolygást kifejező indulatszavak stiláris árnyalatai mégis különböznek: „fe – 1. az undor kifejezésére (érzelmi funkció): Fe, dobd el! ; 2. undorodva (érzelmi funkció): Fúj, milyen pattanásos. fi – az undor kifejezésére (érzelmi funkció): Fi, milyen ízléstelen. fu – 1. az undor kifejezésére: Fúj, milyen koszos kutya; 2. undorodva: Pfuj, ez a lány nem való nekem. pfuj – 1. az erősebb undor kifejezésére: Pfuj, ne edd meg azokat a gyümölcsöket; 2. nagyobb undor kifejezésére: Nem értem ezeket az új szokásokat – pfuj” (Zabarskaitė 2009: 93). BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Az érzelmek kifejezése indulatszavakkal a tanulók nyelvében | 5 3. TÁBLÁZAT. A tanulók által az undor kifejezésére használt indulatszavak és az azokat helyettesítő szavak Litván indulatszavak Nem litván helyettesítő szavak (anglicizmusok) Az indulatszavakat indulatszavak (szitokszavak) Fu, fuu (195); fu kaip smirda (8); fū (12); fuj, számon, hogy fuj (88); fe (22); feh (2); fech Omg (1) [Lelkesedve mesélek, kiszaladhat a (1) orosz szóval] Ve (5); ew (12); vek (1) Hoppá (1) [Leggyakrabban használom] a mindenit, széklet.. Hm (5) Pfuj (3); pfuj, milyen büdös (1) pff, pf, pfu (3); tfuuu, tfu (2) A tanulók válaszainak elemzése során látható, hogy a fiatalok többsége meglehetősen bátran fejezi ki undorát a kellemetlen szaggal szemben, néhányan azonban visszafogottabbak maradnak, és nem mutatják ki a kialakuló érzést: Milyen kellemetlen szag! ; Attól függ, milyen barátok között vagyok, úgy beszélek, valószínűleg, ha büdös lenne, egyszerűen nem mondanék semmit; Nem mondok semmit. Másik helyzet – megijedt. Jellemzésére a tanulók válaszaiban a litván elsődleges (nem származékos) indulatszók dominálnak, pl.: a, ai, oi, o (lásd a 4. táblázatot). A litván másodlagos (származékos) indulatszók, mint az o Dieve, o Viešpatie, o Jėzau, versengenek az angol omg rövidítéssel (angl. oh my God! „Istenem!”). 4. TÁBLÁZAT. A tanulók által a félelem kifejezésére használt indulatszók és az azokat helyettesítő szavak Litván indulatszók Nem litván Az szavak indulatszók (anglicizmusok) indulatszókat helyettesítő (káromkodások, régi idegen szavak, eufemizmusok) A (93) Omg (25) Po šimts pypkių! (1) Ó, Istenem (28); ó, Uram; ó, Jézus (10); ó, Jézus, te Mária (1); ó, Jézus, Mária és minden Ó, istenkém (1). istenem (2) szent a legszentebbekkel (1); Ó (28); ój (8); uoj (3) Ó, vakond (1) Ó, óóó (23) Aj (17); aj (1) Ah (11) BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Az érzelmek kifejezése indulatszavakkal a tanulók nyelvében | 6 Előfordul egy-egy litván vagy orosz káromkodás, illetve azok enyhébb változatai – eufemizmusok, pl. ó, vakond2. Igaz, egyes tanulók hangsúlyozzák, hogy az ijedtség kifejezésében különféle nem nyelvi elemek, azaz arcmimika és gesztusok segítik őket. Csak kevés tanuló jelzi, hogy amikor megijed, nem használ nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközöket, csupán magát az ijedtség tényét állapítja meg: Na, jól megijesztettél! ; Ne ijesztgess; Te hülye! A tanulóknak bemutatott utolsó helyzet – nagyon megörültetek. Az 5. táblázatból látható, hogy a (litván és nem litván) indulatszók használata nagyjából azonos arányú, bár ebben a helyzetben a tanulók több és változatosabb nem litván indulószó-példát adnak meg. Feltételezhető, hogy a fiatalok, amikor barátaikkal kommunikálnak, gyakrabban hajlamosak örömöt kifejezni, mint haragot, meglepetést, undort vagy félelmet, ezért éppen ebben a helyzetben olyan változatos az indulószók kifejeződése. A hatalmas öröm érzékeltetésére, illetve elégedettségük kifejezésére a tanulók hajlamosak az indulószó magánhangzóját vagy mássalhangzóját elnyújtva ejteni, pl.: jeeee, vuuuuuu, avvvv stb. 5. TÁBLÁZAT. A tanulók által az öröm kifejezésére használt indulatszók és az azokat helyettesítő szavak Litván indulatszók Nem litván indulatszók (anglicizmusok) Az indulatszókat helyettesítő szavak (káromkodások, szlengszavak) Hurrá (45) Yes (20); yey (12); yay (16); (3); yaaaaaaas (6) jay; jej; jejejejej (3); jes Erő (15) Hűha (22) Hehe (23); jé (19); juhú (2); (1) juhú, igen (7); jék (2); jéééj Milyen klassz (13) Ó (20) Hűha (15); vauč; wow (5) Hihetetlenül (2) Aaa (8) Úristen (10) Ó, Istenem (4); Ó, Istenem, köszönöm! (1) Juhú (2); juhú (2); jūhū; woho, woohoo (4); wooo, woo woo, uhu (2); voho (2); vuuuuuu (1); yohoo (1) Ó (4) Aww (4); avvvv... (1) A válaszokból kiderült, hogy csak kevés tanuló fejezné ki örömét nem verbális eszközökkel, hanem testbeszéddel: Örömömet testmozdulatokkal fejezem ki – elmosolyodom; A boldogságtól ugrándoztam. A tanulók nyelvhasználatában előforduló indulatszavakról vizsgált és összefoglalt adatok a 6. táblázatban találhatók. 2 Ez az indulatszó nem véletlenül fordul elő. Bár nem túl gyakran, a beszélt nyelvben és az elektronikus kommunikácijoje. BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Az érzelmek indulatszavakkal való kifejezése a tanulók nyelvhasználatában | 7 6. TÁBLÁZAT. A litván és nem litván indulatszó-kifejezések aránya a tanulók nyelvhasználatában Sorszám Helyzetek Litván és nem litván emotikonok aránya (százalékban) Litván emotikonok Nem litván emotikonok 1. Elmeséli, hogy miközben ment, megbotlott valamiben, és megütötte a lábát 67,5 32,5 2. Kellemesen meglepődött – váratlan ajándékot kapott 67,9 32,1 3. Undorodott a kellemetlen szagtól 99,4 0,6 4. Megijedt 90 10 5. Nagyon megörült 38,7 61,3 Mivel a kutatáshoz a kérdőíves módszert választották, meg kell jegyezni, hogy ezek az eredmények csak a tanulók saját nyelvük megfigyeléséről alkotott szubjektív képét mutatják. A felkiáltószók használatának tényleges helyzete jobban kirajzolódna, ha objektív kísérletet végeznének a tanulók nyelvhasználatának megfigyelésére (rögzítették volna a tanulók élőbeszédét). Az elvégzett felmérés azonban a tanulók jelenlegi expresszív beszélt nyelvének bizonyos tendenciáit is megmutatja. KÖVETKEZTETÉSEK A tanulók nyelvi kifejezőeszközökkel történő érzelemkifejezésről adott válaszainak elemzése alapján több következtetés is levonható: 1. A tanulók magánbeszédében a litván és az angol felkiáltószók élesen versengenek egymással. 2. A litván indulatszók közül a tanulók elmondásuk szerint leggyakrabban különféle elsődleges (nem származékos) indulatszókat használnak. 3. A tanulók hajlamosak ugyanazokkal az indulatszavakkal meglehetősen különböző érzelmeket kifejezni – a haragtól az örömig. 4. A meglepetés, az undor és az ijedtség kifejezésére a tanulók elmondásuk szerint leggyakrabban litván indulatszavakat használnak, míg a harag és az öröm kifejezésére litván és nem litván indulatszavakat egyaránt nagy számban használnak. Mindazonáltal örömük kifejezésekor a tanulók elmondásuk szerint több és változatosabb nem litván indulatszót használnak, ezért kijelenthető, hogy ennek az érzelemnek a kifejezése a megkérdezett tanulók nyelvhasználatában a leginkább angolos. LITERATŪRA BŽ – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas (rengiamas). Prieiga internete: http://bkz.lki.lt DLKG – Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, red. V. Ambrazas. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2006. BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Jausmų raiška jaustukais mokinių kalboje | 8 DŽ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas (elektroninis variantas), red. S. Keinys , Vilnius: Lietuvių kal-, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2006. Prieiga internete: http://www.dz.lt L e k av i č i en ė R. ir kt. 2008: Psichologija šiandien. Kaunas: Technologija. LKŽ – Lietuvių kalbos žodynas 1–20 (elektroninis variantas), vyr. red. G. Naktinienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005. Prieiga internete: http://www.lkz.lt ND – Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas. Internetinė duomenų bazė. Sudarė R. Miliūnaitė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://naujazodziai.lki.lt/. Sauciuc G. 2006: Borrowings – a source of innovation in the class of interjections. – Revue Roumaine de Linguistique 2, 267–300. Prieiga internete: http://www.lingv.ro/RRL%202%202006%20Sauciuc. pdf. Tossell Ch. C. 2012: A longitudinal study of emoticon use in text messaging from smartphones. – Computers in Human Behavior 28(2): 659–663. Va i c e k a u s k i e n ė L. 2007: Naujieji lietuvių kalbos svetimžodžiai. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Wolf A. 2000: Emotional expression online: gender differences in emoticon use. –CyberPsychology & Behavior 3(5): 827-833. Zabarskaitė J. 2009: Jaustukai kalboje ir šnekoje. – Kalbos kultūra 82, 91–109. Beérkezett 2015 11 17 Elfogadva 2015 12 28