Skaitmeninių technologijų keliami iššūkiai ir siūlomi būdai juos įveikti

BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ A DIGITÁLIS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL FELVETETT KIHÍVÁSOK ÉS A LEKÜZDÉSÜKRE JAVASOLT MÓDSZEREK A Jono Jablonskis-konferencia 24. kiadása Az 1993 óta ősszel a Litván Nyelvi Intézet és a Vilniusi Egyetem Litván Nyelvi Tanszéke által megrendezett Jono Jablonskis-konferenciák összessége feltárja, hogy ezeken leggyakrabban meglehetősen konkrét kodifikációs és nyelvhasználati problémák, illetve a norma és a nyelvhasználat viszonya került vizsgálatra (pl.: Nyelvi norma és nyelvhasználat, 1994; Új nyelvi jelenségek és értékelésük, 1998; A normák változása és a nyelvhasználat, 1999; A nyelvi normák és a nyelvhasználat szintjei, 2000; Nyelvhasználat és nyelvművelés, 2001). Mindazonáltal valószínűleg nem volt egyetlen 1 olyan konferencia sem, amelyen valamilyen formában ne merültek volna fel alapvetőbb kérdések is – a köznyelv fogalma, határai, rendeltetése, társadalommal való viszonya, a körülmények változásával bekövetkező átalakulása, fennmaradása. Az ezredfordulótól kezdve pedig, miközben a nyelvre ható különféle körülmények egyre lényegesebben változtak, az ilyen kérdéseket már tudatosan is a tanácskozások fő tárgyaként vetették fel (vö. : A köznyelv határai, 2002; Köznyelv és társadalom, 2005; Köznyelv és más nyelvváltozatok, 2006; A nyelv változatossága és a nyelvi attitűdök, 2009; A litván nyelv fennmaradása és megújulása a modern társadalomban, 2013). A konferenciák fejlődése egy másik tendenciát is feltár: miközben a figyelem az alapvető kérdések felé fordul, tehát e tekintetben mélyül, ezzel együtt egyre szélesebb perspektívát fog át. Már négy konferenciát rendeztek nemzetköziként, ami azt jelenti, hogy ezeken nemcsak a litván köznyelv állapotát vagy fogalmát 2 vitatták meg, hanem más országokban kidolgozott köznyelvi koncepciókat is, illetve – ha ilyen koncepciókat nem alkalmaznak – a nyelvtervezés, a nyelvpolitika és a nyelvrendezés irányait. Az idei, 24. konferencián különösen széles körű perspektíva nyílt meg – az európai, amely felöleli a többnyelvű Európai Uniót és a benne felmerülő nyelvi sokféleség problémáját. A témakör alapján, amelyre összpontosított, a Litván Nyelvi Intézetben megrendezett DIGITÁLIS NYELVI ERŐFORRÁSOK, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI című konferenciát (2017. szeptember 29.) még szélesebb hatókörű szinttel – a globálissal – is össze lehetne kapcsolni. És bár a globalus, -i melléknév helyett olyan litván szavak használatát javasolják, mint a pasaulinis, -ė; visuotinis, -ė; didžiulis, -ė 1 J. Jablonskis egyes konferenciáinak előadás-összefoglalói megtalálhatók a Litván Nyelvi Intézet internetes honlapján a http://lki.lt/tarptautin%C4%97-jono-jablonskio-konferencija/#1501063755178-1d439107-84e9 címen. A Bendrinė kalba folyóiratban (korábban – Kalbos kultūra) konferencia-összefoglalókat közölnek. 2 Hogyan szervezték meg a nemzetközi konferenciákat 2005-ben, 2009-ben, 2010-ben és 2016-ban. RAMUNĖ VASKELAITĖ. A digitális technológiák által támasztott kihívások és a leküzdésükre javasolt BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 módszerek | 2 vagy óriási, -a, az idei megfontolásokat a legpontosabban több szemantikai árnyalatot 3 magában foglaló nemzetközivel lehet megnevezni. Először is, a digitális tér nemcsak világméretű, hanem egyetemes és óriási is: számítógépek, de okosórák, telefonok, hangvezérlésű porszívók, ar net beribė, juolab kad pranešėjų kaip skaitmeninių technologijų sritis minėti ne tik robotok, általában véve mesterséges intelligencia. Másodszor, a globális, -i szó azonnal megmutatja a globalizációval és a globalizálódással való összefüggéseket, és nemcsak a vizsgálatra kiválasztott nyelvhasználati területnek vannak ilyen nyilvánvaló kapcsolatai, hanem a konferencián felvetett fundamentális kérdésnek is. Ezt a kérdést Laimutis Telksnis, a matematikai tudományok habilitált doktora által megfogalmazott tétel foglalná össze: „Hogyan viselkedjünk mi, néhány millió litván, hogy ne tűnjünk el a több mint 7 milliárd író és beszélő ember, valamint az érkező intelligens gépek óceánjában?”. Mindazonáltal mind az akadémikus plenáris ülésen adott konkrét és tárgyilagos válasza, mind pedig a konferencia másik négy ülésén a filológusok, matematikusok, programozók és mérnökök által egymás után bemutatott közös projektek azt mutatták, hogy az átfogó stratégiai irány tökéletesen ismert. Ez a nyelv és szerkezete beépítése a digitális térbe, valamint annak aktív biztosítása, hogy ott működjön – mind írásbeli, mind szóbeli formában. A konferencián a stratégiai irányt inkább nem megvitatták, hanem a kis ország nyelvének a digitális korban való fennmaradásának egyetlen lehetőségeként, az egyetlen lehetséges választásként értékelték. Algirdas Saudargas európai parlamenti képviselő ezt ahhoz a választáshoz hasonlította, amellyel a könyvcsempészeknek kellett szembenézniük a cirill betűkkel író környezetben: a latin betűs litván írás választásához; a Vilniusi Egyetem Filológiai Karának projektvezetője, dr. Audrius Valotka pedig a választások következetes láncolatát említette: azok a népek maradtak fenn, amelyek valamit agyagba vagy pergamenre írva választottak; majd a történelem útján azok a népek maradtak fenn, amelyek a Gutenberg által feltalált nyomdagéppel szövegeket nyomtattak; most pedig elérkezett az elkerülhetetlen választás sora: át kell költözni a digitális térbe. A konferencián valamivel gyakrabban említették a stratégiai iránynál azokat a nehézségeket, amelyek a világosan felismert irány követése során merülnek fel, ám ezek sem képezték a konferencia tanácskozásainak alapját. Többen problémaként nevezték meg, hogy a technológia világában az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban – USA) vállalatai uralkodnak, mint például a Microsoft, az Amazon vagy a Google, és a kis országok piaca, még inkább pedig azok nyelve, alig érdekli őket. Ezért többször is arra a következtetésre jutottak, hogy a nyelv digitális térben való használatával és fennmaradásával magunknak kell törődnünk. Azonban többen azok közül, akik már foglalkoznak ezzel, az erőforrások – köztük a humán erőforrások – hiányát említették. Érthető, hogy egy kis országnak a nyelvtechnológia területén kevés lehetősége van versenyre kelni a piaci cápákkal vagy az óriásokként többször említett, az USA magántőkéjéből működő vállalatokkal, azonban az Európai Unió (a továbbiakban – EU) helyzetét megvitató 3 Például az ilyen helyettesítő formákat a Litván Állami Nyelvi Bizottság által vezetett Konzultációs Bank is felsorolja: http://www.vlkk.lt/konsultacijos/5531-globalus. RAMUNĖ VASKELAITĖ. A digitális technológiák által támasztott kihívások és a leküzdésükre BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 javasolt módszerek | 3 Rafael Rivera spanyol tudós előadásából kiderült, hogy e vállalatok uralma az információs technológiák világában uniós szinten is problémákat vet fel. Másfelől magában az EU-ban is az angol nyelv felé fordulnak, ami különösen megnehezítheti a litván nyelv bevezetését és fennmaradását a digitális térben. A konferencia azonban teljesen más perspektívát nyitott meg. A plenáris ülést Algirdas Saudargas a kalba dirbtiniame prote pradėjęs Europos Parlamente dirbantis Nepriklausomybės Akto signataras Győzelem című előadásával nyitotta meg; a 34 ország 60 kutatóközpontját magában foglaló META-NET kiválósági hálózat kutatása kimutatta, hogy a nyelvtechnológiák szempontjából a litván nyelv állapota kapta a legalacsonyabb pontszámot, vagyis úgy értékelték, hogy „csekély technológiai támogatással rendelkezik, vagy egyáltalán nem rendelkezik ilyennel”, ami azt jelenti, hogy a nyelvet a kihalás veszélye fenyegeti; ezért már néhány évvel korábban kutatást kezdeményezett az Európai Parlamentben Nyelvek egyenlősége a digitális korban címmel. A kutatás annak feltételeként, hogy az EU-ban valódi integráció valósuljon meg, nem az egynyelvűséget, hanem éppen a nyelvi sokféleséget tárta fel. Később ezt kiegészítette az Anyanyelvi projekt, amely különböző szinteket átfogó stratégiai irányokat javasol arra, miként érhet el az EU technológiai áttörést, amely lehetővé tenné, hogy az Unió minden polgára a közös digitális térben a használt nyelvtől függetlenül hozzáférjen a szolgáltatásokhoz és kommunikáljon. Az elvégzett kutatás és annak alapján elkészített tanulmány bemutatására a kutatás egyik végrehajtója – az iClaves tanácsadó cég igazgatója, Rafael Rivera – érkezett. Megnevezte az EU nyelvi sokfélesége által felvetett ellentmondást: egyrészt ez – mint az európai kulturális sokféleség megnyilvánulása – a 24 hivatalos, valamint több mint 60 nemzeti és regionális kisebbségi nyelvvel rendelkező unió egyik legnagyobb kincsének számít, másrészt a kialakuló nyelvi akadályok az egyik legfőbb gátját jelentik egy valóban integrált unió létrehozásának. Miattuk különösen a kevésbé iskolázott és az idősebb emberek, valamint a kisebbségi és regionális nyelvek képviselői szenvednek hátrányt. Így nyelvi kirekesztettség alakul ki. A nyelvi akadályok gazdasági és társadalmi következményei jelentősek: a közös piac, az áruk és a munkaerő szabad mozgása, a lakosság politikai folyamatokban való részvétele, valamint az elektronikus kereskedelem által kínált lehetőségek nem használhatók ki teljes mértékben, és az ezek igénybevételére jogosult polgárok nem tudnak megfelelően élni velük. Ez a probléma pedig különösen aktuálissá válik a digitális korban. Az olyan új technológiák megjelenésével, mint az önmagukat tanító neurális hálózatok, lehetőségek nyílnak a nyelvi akadályok leküzdésére, ezt azonban akadályozza az európai nyelvtechnológiai piac széttagoltsága, a kutatások összehangolatlansága, az elégtelen finanszírozás, továbbá az is, hogy az uniós politikusok napirendjén ezekre a kérdésekre nem fordítanak elegendő figyelmet. Mindezek az okok és problémák magyarázzák azt is RAMUNĖ VASKELAITĖ. A digitális technológiák által támasztott kihívások és a leküzdésükre BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 javasolt módszerek | 4 egy olyan európai anyanyelvi projekt megvalósulása, amely az intézményi, tudományos, ipari, piaci és közszektorbeli szinteket átfogó intézkedéscsomagot 4 irányoz elő. A nyelvtechnológia területén dolgozó, a Vilniusi Egyetem Matematikai és Informatikai Intézetének professzora, a litvániai internetfejlesztés úttörője, nemcsak Litvániában találmányairól híres tudós, habil. dr. Laimutis Telksnys A litván írott és beszélt nyelv a hagyományos és az elektronikus közegben című előadásában, a saját maga által felvetett, a milliárdos óceánban való fennmaradás 5 lehetőségére vonatkozó kérdésre válaszolva, a fennmaradás szükséges feltételeiként meglehetősen konkrét feladatokat fogalmazott meg: az írott és beszélt nyelv szabályainak, valamint a technikai és popieriniuose dokumentuose ir elektroninėje terpėje išliktų taisyklinga lietuvių kalba, reikia szoftveres eszközöknek, továbbá olyan transzkribátoroknak a létrehozását, amelyek a beszélt nyelv leistų nelietuvių rašytinės kalbos ženklus pavaizduoti lietuviškais rašytinės kalbos ženklais, o hangjait a litván beszélt nyelv jeleivel adják vissza, és amelyek alkalmasak a litván beszéd szavai hangjainak automatikus szintézisére. Így biztosítható lenne, hogy mind a számítógépekkel, mind a telefonokkal, más beszélő okoseszközökkel és robotokkal helyes litván írott és beszélt nyelven folyjon a kommunikáció, a litvániai elektronikus adattárakban pedig a nem litván személynevek a litván írásjelek kódjaival és az eredeti írásjegyekkel legyenek feltüntetve; kiejtésük hangosan, litván nyelvi fonémák hangjaival és az eredeti nyelven készült hangfelvételekkel legyen megadva. Maga a professzor és a Matematikai és Informatikai Intézet más szakemberei már jelentős mértékben gondoskodtak a helyes beszélt litván nyelv digitális térben való használatáról – ez derült ki az első ülésen, a BESZÉDFELISMERÉS ÉS -SZINTÉZIS szekcióban elhangzott előadásokból. (A konferencia valamennyi többi ülésén is alig esett szó a nehézségekről, inkább tárgyszerűen és konstruktívan mutatták be az elvégzett munkát, és felsorolták a további feladatokat.) Filológusokkal – a Litván Nyelvi Intézettel, a Vilniusi Egyetem Filológiai Karával, a Vilniusi Pedagógiai Egyetemmel és a Šiauliai Egyetemmel – együttműködve a habil. dr. L. Telksnys vezetésével a Vilniusi Egyetem Matematikai és Informatikai Intézetének, valamint Matematikai és Informatikai Karának szakembereiből álló csoport 2013–2015-ben megvalósította a Litván beszéddel vezérelt szolgáltatások (LIEPA) című projektet. Eredménye hét, mindenki számára hozzáférhető, szabályos beszélt litván nyelven nyújtott szolgáltatás: az iskolákban a sejtek felépítésének magyarázatát segítő Pažintuvas, az UNESCO örökségi helyszíneivel megismertető Ieškotuvas, valamint a számítógép és a keresés hangparancsokkal történő vezérlését lehetővé tevő 4 Tanulmány: Nyelvi egyenlőség a digitális korban. A Towards a Human Language Project és annak angol nyelvű összefoglalója nyilvánosan hozzáférhető. Ezek az Európai Parlament internetes oldalán találhatók (http://www.europarl.europa.eu/thinktank/en/document.html?reference=EPRS_STU(2017)598621), azonban a szöveg nem kereskedelmi célú reprodukálása vagy lefordítása csak az Európai Parlament engedélyével lehetséges. 5 Pagal pranešimą parengtą straipsnį žr. Bendrinės kalbos šio tomo „Apžvalgų“ skyriuje. RAMUNĖ VASKELAITĖ. A digitális technológiák által támasztott kihívások és a leküzdésükre javasolt BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 módszerek | 5 A Valdytuvas és a Naršytuvas, a szabályos litván nyelvet oktató Pagalbininkas és Tartuvas, valamint a vakok számára készült számítógépes szintetizátor, amely a szöveget a számítógép képernyőjén olvassa fel. Ezzel együtt létrehozott infrastrukturális szolgáltatások: elektronikus szövegolvasó, internetes oldalak hangvezérléssel történő megnyitására szolgáló 6 program, litván beszédfelismerő motor, beszédkorpusz, hangfelvételi laboratórium. Úgy tűnhet, hogy sok minden megvalósult, azonban L. Telksnys, miközben ugyanazon intézet Projektosztályának Helyzet. vyresniuoju specialistu Gediminu Navicku parengtą pranešimą Lietuvių šneka valdomos paslaugos. Perspektívák című kiadványát olvasta, ezeket a munkákat csupán úgy nevezte, mint az ajtó résnyire nyitását a litván beszélt nyelv elektronikus térbe való belépése előtt. A projekt eredményeiről beszámoló előadó inkább nem a létrehozott szolgáltatásokat emelte ki, hanem az informatikusok és filológusok birtokában lévő ismeretek „összeolvasztásának” fontosságát, valamint a példa jelentőségét – annak bemutatását a termelőknek és szolgáltatóknak, hogy milyen lehetőségeket kínálnak a litván beszéddel vezérelt szolgáltatások. A világ technológiai területének irányzatait felismerő tudós jelenleg egyre sürgetőbb, már nem annyira a nyelvtechnológiák létrehozóira és fejlesztőire háruló feladatnak a robotok tantervekbe való bevonását tartotta, de ezt megelőzően még a tanárok felkészítését is. A LIEPA projekt munkálatait csupán egy kapu megnyitásaként nevezte meg a Vilniusi Egyetem projektvezetője, dr. Audrius Valotka is. A Gutenbergtől távolabb a nyomdai sajtóprésnél: a litván beszéd a legújabb technológiákban című előadásában (társszerző: G. Navickas) azt állította, hogy „jelenleg a litván beszéd az információs technológiákban hasonló helyzetben van, mint 30 évvel ezelőtt, amikor a litván ékezetes jelek számítógépes használatának kérdéseit oldották meg”. Ez az állapot további munkák megkezdésére ösztönöz – a LIEPA 2 projektre. A már megkezdett projekt eredményének infrastrukturális megoldásoknak kellene lennie: 1 000 órányi litván beszédkorpusz, 3 000 szavas litvánbeszéd-felismerő, tökéletesebb litvánbeszéd-szintetizátor. Új szolgáltatások is létrejönnek: a gyermekek döntéshozatali képességeit fejlesztő humanoid robot, a mobiltelefonban lévő személyes névjegyek hanggal vezérelhető kezelője, taxihívó, internetes hírolvasó, a litván és kínai nyelvet magában foglaló nyelvek közötti kommunikátor. Az új projekt legfontosabb eredményeként azonban azt a lehetőséget irányozták elő, hogy természetes beszéddel kommunikáljunk tárgyakkal (mobiltelefonokkal, táblagépekkel, okosórákkal, robotokkal), emberi hangon adjunk parancsokat, és megértsük a válaszaikat. A Matematikai és Informatikai Intézet egy másik képviselője – Pijus Kasparaitis docens a A litván beszéd számítógépes szintézisének jelene és perspektívái című előadásában (társszerzők: a Vilniusi Egyetem Matematikai és Informatikai Karának asszisztense, dr. Gintaras Skersys és a lektor 6 Ezeket részletesebben a litván nyelv és írásbeliség integrált forrásainak Raštija.lt weboldala ismerteti: https://liepa.rastija.lt. RAMUNĖ VASKELAITĖ. Skaitmeninių technologijų keliami iššūkiai ir siūlomi būdai juos įveikti | 6 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Margarita Beniušė), filmfelvételek és 7 internetes weboldalak segítségével szemléltette a projekt A LIEPA keretében létrehozott szintetizátor felhasználási lehetőségeit: a szintetizátort a 2014-es Sirenos színházi fesztiválon bemutatott Remote Vilnius című előadás során használták (a nézők, akik egyben színészi szerepet is betöltöttek, Vilnius utcáin sétáltak, és fejhallgatón keresztül szintetikus hangokat hallgattak); egyes online újságok (lzinios.lt, ukininkopatarejas.lt, vilnius.lt, delfi.lt) cikkeit nemcsak el lehet olvasni, hanem meg is lehet hallgatni; a Vilkaviškisi buszpályaudvaron szintetikus hangon olvassák be az utasoknak szóló közleményeket; a RoboBraille szövegfelolvasó szolgáltatás bármilyen szöveges dokumentumot automatikusan hangfájlokká alakít; valósággá vált a litvánul beszélő robot is – a humanoid NAO arra hívta fel a figyelmet, hogy látogassák meg a litván standot az EU-tagállamok bemutatkozó, Brüsszelben rendezett eseményén, és elszavalta Kristijonas Donelaitis Metai című művét a Parlamentben megrendezett A robotok litvánul fognak beszélni? című konferencián A jövőbeli beszédszintézis-felhasználási lehetőségeket felsorolva, amelyek megvalósítása terén már bizonyos lépések történtek, P. Kasparaitis megemlítette a cikkek felolvasását Linux-alapú webhelyeken, a virtuális asszisztenseket, valamint a parkban harapnivalókat vagy italokat kínálni képes mobil értékesítési automatát, a MIO mobile kioskot. A következő három ülésen bemutatott munkák, amelyek többnyire az írott nyelv megőrzésére irányuló erőfeszítésekhez kapcsolódtak, azt a benyomást keltették, hogy a szótárak, szövegkorpuszok, adatbázisok és kartotékok digitális térbe való áthelyezésétől egyre inkább olyan nyelvdigitalizálás felé haladunk, amely lehetővé tenné, hogy a nyelvi erőforrásokat ne csak a nyelv használói és kutatói, hanem a nyelvtechnológiai programok és a mesterséges intelligencia is használhassák. Ezt a stratégiai irányt, amely a mesterséges intelligencia egyre nagyobb 8 fejlődésével válik időszerűbbé, A. Saudargas nyelvstratéga mind a sajtóban megjelent cikkekben, mind ezen a konferencián hangsúlyozta. A konferenciára benyújtott tézisekben ezt a következőképpen fogalmazták meg: „a mesterséges intelligencia fejlődése egy hibrid forma felé konvergál, amelyben a neurális hálózatok a tudattalan agyi mechanizmusoknak felelnek meg, míg az elme tudatos működését a hagyományos, úgynevezett szimbolikus mesterséges intelligencia modellezi. Ugyanez érvényes a nyelvtechnológiákra is, ha azokat az emberi agy nyelvi mechanizmusainak (az élő nyelvnek) modelljeiként értelmezzük. Ezért minden nyelvi közösségnek gondoskodnia kell arról, hogy a szimbolikus mesterséges intelligenciának megfelelő nyelvtechnológiák (az úgynevezett „szabályalapú“ programok) átfogóan és pontosan tükrözzék az anyanyelv teljes szerkezetét, a neurális hálózatok önálló tanulása számára pedig gazdag anyanyelvi (és anyanyelvi kulturális) környezetet kell létrehozni“. 7 Pagal pranešimą parengtą straipsnį žr. Bendrinės kalbos šio tomo „Apžvalgų“ skyriuje. 8 Például a Fulgura plango című, a Bernardinai.lt napilapban megjelent cikkben: ko Google neišspręs, a Lietuvos žiniosban (http://www.bernardinai.lt/straipsnis/2012-12-05-algirdas-saudargas-fulgura-plango/91787), straipsnyje Gimtoji közzétett írásban (http://lzinios.lt/lzinios/Mokslas-ir-svietimas/gimtoji-kalbako-google-neisspres/246316) . RAMUNĖ VASKELAITĖ. A digitális technológiák által támasztott kihívások és a leküzdésükre javasolt BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 módszerek | 7 A konferencia második, DIGITÁLIS LITVÁN NYELVI FORRÁSOK című ülésén, a Litván Nyelvi Intézet által megvalósított új projekt bemutatásakor szintén elhangzott, hogy a nyelvi forrásoknak az új igények, kihívások és elvárások megjelenésével változniuk kell: új digitálisnyelvi-forrás-ideológiáknak és -koncepcióknak kell létrejönniük, jelentésfolyosóknak, fogalomtervezési megoldásoknak, az információkeresési lehetőségek sokféleségének stb. kell kialakulnia. A Közös Ügyek Infrastruktúra Osztályának vezetője, Deimantė Budriūnaitė által felolvasott E. kalba – skaitmeninių kalbos išteklių naudojimo(si) inovacija (E. nyelv – a digitális nyelvi források használatának innovációja) című előadásban bemutatott új intézeti projekt, amelyet Jolanta Zabarskaitė igazgatóval és a Netcode projektvezetőjével, Skirmantas Šermukšnys-szel együtt valósít meg, valójában a korábbi nyelvdigitalizálási projekt folytatása. Akkoriban 11 9 egynyelvű és kétnyelvű szótárat, valamint 5 cédulaanyagot digitalizáltak, és így létrehozták a Litván Nyelvi Források Információs Rendszerét, az új projekt pedig már nemcsak új források integrálását célozza, hanem technológiák, megoldások és eszközök létrehozását is a források szemantikai kereséséhez, eredményeinek vizualizálásához, valamint technológiaalapú szolgáltatások kialakítását a felhasználók számára: Paieška žodžių tinkle, E. rinkodara, E. sąvokos és E. patarimai. A tervek szerint a forrásokat marketingcélokra is alkalmazni lehet majd nyilvános és magán elektronikus szolgáltatások nyújtásával, továbbá biztosítani kívánják a szóképzési eszközök és a nyelvi tanácsok nagyobb internetes hozzáférhetőségét, valamint lehetőséget kívánnak teremteni arra, hogy a litván nyelv szószótára több mint 200 más nyelv szószótárával legyen összekapcsolható. Az internetre már felvitt litván nyelvi források használatával való törődést a Litván Nyelvi Intézet képviselői által bemutatott két adatbázis is jelezte: ezek közül az egyik integrálva van a Litván Nyelvi Források Információs Rendszerébe, a másikat pedig előkészítik az integrálásra. A Litván Nyelvi Intézet Normatív Nyelv Kutatóközpontjának vezető kutatója, dr. Rita Miliūnaitė, a litván nyelv XXI. század eleji új szavainak rögzítésére és lexikográfiai leírására szolgáló, készülő internetes kézikönyvként jellemezte a Litván Nyelv Új Szavainak Adatállományát, előadása azonban feltárta, 10 hogy annak jelenlegi fejlesztési szakaszában mindenekelőtt az adatállomány felhasználók számára való hasznossága áll a középpontban. Ennek érdekében lehetővé tették a keresést címszó, az új szó eredete, eredeti alakja, helyesírási változatai, használati területe, bizonyos különlegesebb jellemzői, valamint az új szót használó nevesebb személy vagy szerzője vezetékneve alapján; a különálló célzott felhasználói csoportokat szem előtt tartva pedig bővített keresőrendszert fejlesztenek. Mind az adatállomány, mind az új szavak iránt nagy az érdeklődés, így egyelőre csak azt említették problémaként, hogy nem győzik feldolgozni a felhasználók által beküldött adatokat. Másfelől a küldemények bősége cáfolja a két visuomenėje gajus mitus – kad lietuvių kalba miršta ir kad žodžius kuria kalbininkai. Vis dėlto 9 A Litván nyelv erőforrásainak információs rendszere a http://lkiis.lki.lt/home. címen érhető el. 10 A Litván nyelv új szavainak adatbázisa a http://naujazodziai.lki.lt. címen érhető el. RAMUNĖ VASKELAITĖ. A digitális technológiák által támasztott kihívások és a leküzdésükre javasolt BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 módszerek | 8 dr. Daiva Murmulaitytė, aki szintén az Általános Nyelv Kutatóközpontban dolgozik, az Új szavak képzésének kutatási perspektívái (A Litván nyelv új szavainak adatbázisa esete) című előadásában azt is javasolta, hogy gondoskodjanak ezen adatbázisnak a nyelvkutatók számára való nagyobb használhatóságáról. Ehhez az adatbázist megfelelően hozzá kellene igazítani. Javasolták, hogy az új szavakat indexekkel jelöljék – ezekkel rögzítve a képzett szó alapszavának szófaját, a képzés alapjának változásait, az analógia és a fordítás szerepét az új szó létrehozásában, az atipikus szóalkotás megnyilvánulásait stb. Az előadó megfigyelése szerint az erre irányuló kísérlet olyan új szavak képzési jelenségeit tárta fel, amelyeket alig vizsgáltak, vagy egyáltalán nem vizsgáltak. Amikor egy másik adatbázis – a Litvániai helynevek geoinformációs adatbázisa – létrehozásának céljait 11 sorolta, dr. Laimutis Bilkis, a Litván Nyelvi Intézet Balti Nyelvek és Névtan Kutatóközpontjának vezető kutatója, szintén említette mind a gyakorlati célokat, azaz a helyes nyelvhasználat oktatását, mind pedig a nyelv kutatását (beleértve a nyelv megőrzését és terjesztését is). Hogy ez az adatbázis mind a nyelvhasználókat, mind a kutatókat célozza, azt a keresési és információközlési lehetőségek mutatják: a helynevekre vonatkozó információ név, nem, szám, hangsúlyozás, szóalkotási mód, az alapszó nyelvhez való tartozása szerinti eredet, valamint az alapszó lexikai csoporthoz való tartozása szerinti eredet alapján kereshető, a helynevek elemzésének területén pedig megadják a helynevek valamennyi esetének hangsúlyozását, továbbá eredetük és szóalkotásuk magyarázatát. Az adatbázisba mintegy 25 000 helynévi egységet töltöttek fel. Már néhány kapcsolatról is gondoskodtak: az adatbázisnak a Litván Nyelvi Erőforrások Információs Rendszerébe történő integrálásával létrehozták a hivatkozásokat arra a másik helynévre, amelyből a keresett helynév származik, arra a személynévre, amely a Litván Családnévi Adatbázisban található, és amelyből a helynév származik, valamint az adott helynév történeti lejegyzéseire a Történeti Helynévi Adatbázisban. További kapcsolatok is várhatók a köznyelvi vagy nyelvjárási lexikával, különösen szemantikai, szóalkotási és lokális kapcsolatok, azonban néhány problémát is megemlítettek – nemcsak a helynevek nagy száma, hanem a finanszírozás töredezettsége miatt is. A nyelvi adatok gyűjtésétől azok felhasználásának kutatásai felé történt nyilvánvaló elmozdulást a korpusznyelvészet képviselőinek munkái is jelezték. A konferencia harmadik, KORPUSZNYELVÉSZET című ülésén a Litvániában e munkát főként a Vytautas Magnus Egyetem képviselőiként végzők két Kompiuterinės lingvistikos centro mokslininkai kartu su Baltijos pažangių technologijų instituto csoportos projektet mutattak be, amelyek feltárták a korpuszok annotálására, ezáltal pedig nyelvkutatásra és más nyelvi erőforrások létrehozására való törekvést. A korpusznyelvészet első képviselői csoportjának – Erika Rimkutė, Agnė Bielinskienė, Loïc Boizou és Andrius Utka – által készített előadásban bemutatták a morfológiailag annotált MATAS-korpuszt és a szintaktikailag 12 annotált ALKSNIS-korpuszt. A MATAS korpusz egy 1 millió szavas korpusz alapján készült. Ez az adatbázis a http://lkiis.lki.lt/lietuvos-vietovardziu-geoinformacine-duomenu-baze címen is elérhető. 11 12 Pagal pranešimą parengtą straipsnį žr. Bendrinės kalbos šio tomo „Kalbos technologijų“ skyriuje. RAMUNĖ VASKELAITĖ. A digitális technológiák által támasztott kihívások és a leküzdésükre javasolt BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 módszerek | 9 statisztikai modellek alkalmazásával készült, annotálásához a Számítógépes Nyelvészeti Központ által kidolgozott morfológiai annotátort használták. Az ALKSNIS annotálása az automatikus morfológiai és szintaktikai annotálás elvein alapul, és a szintaktikai függőségi modellt alkalmazták. A kutatók második csoportja – Erika Rimkutė, Agnė Bielinskienė, Loïc Boizou, Ieva Bumbulienė, Jolanta Kovalevskaitė, Tomas Krilavičius, Justina Mandravickaitė és Laura Vilkaitė – által végzett projekt feltárta, hogy a Delfi.lt korpusz annotálása után megkezdődik a mai írott litván nyelv állandósult szókapcsolatai vizsgálati módszertanának kidolgozása, valamint a litván nyelv kollokációs szótárának összeállítása. A korpusz alapján létrehozandó állandósult szókapcsolati adatbázisban a tervek szerint a kapcsolatokra vonatkozóan grammatikai és lexikai információkat, használati gyakoriságot, a szöveg rovatát, konkordanciapéldákat stb. fognak megadni. Jelenleg az adatbázisban mintegy 2 700 lemma és több mint 35 000 ragozott alak található. A korpuszok gyakorlati felhasználási lehetőségeit tárta fel a Vilniusi Egyetem Litván Nyelv Tanszékének oktatói, Gintarė Judžentytė és dr. Vilma Zubaitienė által készített előadás is: Korpuszokon alapuló akadémiai fráziskutatás: formai struktúra és szemantika. A korpuszokon alapuló, a tudományos nyelv vizsgálatára irányuló korábbi kísérletek áttekintése után bemutatták maguknak a szerzőknek a projektjét is, amelynek célja a tudományos nyelv frazeológiai szerkezetének és szemantikájának vizsgálata a Vilniusi Egyetemen e célból létrehozott Hallgatói írásbeli munkák korpuszára támaszkodva. A korpusz anyagának és az elvégzett kutatás eredményeinek felhasználásával összeállítják a tudományos nyelv frazeológiai szerkezeteinek jegyzékét, amely hasznos lehet a különböző képzési szinteken és különböző szakokon tanuló hallgatók számára. A konferencia negyedik, A NYELVI SZERKEZET ÉS A SZÖVEGEK AUTOMATIZÁLT ELEMZÉSE című ülése feltárta az új technológiák nyelvi elemzésben való alkalmazásának még összetettebb lehetőségeit. Virginijus Dadurkevičius, a Vilniusi Egyetem Alkalmazott Tudományok Intézetének mérnöke, a Litván nyelvtan a nyílt forráskódú digitális világban című előadásában áttekintette a Litván Nyelvi 13 Intézet programozója, Vytautas Zinkevičius által a litván nyelv morfológiai vizsgálata és analizės srities darbus, beveik du dešimtmečius buvusius nepamainoma ir vienintele modernaus számítógépes alkalmazásai terén végzett munkát, és bizonyos elmozdulást is bemutatott. A kompiuterinės morfologijos srityje, kurią leido pasiekti Hunspell platformos panaudojimas. platformon a nyelv morfológiáját két szövegfájl írja le; mindkettő összeállításának alapját a Mai litván nyelv nyelvtana, valamint a Vilniusi Egyetem, a Vytautas Magnus Egyetem és a Litván Köztársaság Seimjének korpuszai képezik. Az előadó szerint összesen mintegy 5 000 címkézhető szabálycsoportot rögzítettek, és több mint 170 000 lexémát választottak ki. A lexémák kiválasztásakor csak a helyes modern litván nyelvre korlátozódtak. Az előadó szerint ez a morfológiai elemző helyesen 13 Pagal pranešimą parengtą straipsnį žr. Bendrinės kalbos šio tomo „Kalbos technologijų“ skyriuje.