Reikšmių apibrėžimo ypatumai „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne“: augalai ir gyvūnai

BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ A Litván Nyelv Intézete REIKŠMIŲ APIBRĖŽIMO YPATUMAI A KORTÁRS LITVÁN NYELV SZÓTÁRÁBAN: NÖVÉNYEK ÉS ÁLLATOK ALAPVETŐ SZAVAK: jelentés, meghatározás, kognitív meghatározás, hagyományos meghatározás, szótár, A kortárs litván nyelv szótára. ĮVADINĖS PASTABOS A szó lexikai jelentésének és a szó jelentése meghatározásának fogalma a magyarázó szótárak elválaszthatatlan része. Tudjuk-e, hogyan értelmezik ezeket a fogalmakat a szótárak szerkesztői? A magyarázó litván nyelvi szótárak bevezetőiben általában meglehetősen formálisan mutatják be a szavak jelentésének magyarázati módjait és a szavak jelentésének grafikus megjelenítését a szótári szócikkben. Nem mindig világos azonban, hogy e szótárak milyen lexikai jelentéskoncepciót követnek, milyen meghatározási formulákat alkalmaznak a különböző szemantikai csoportok szavainak meghatározásakor, a lexikai jelentés mely jegyeit emelik ki leggyakrabban stb. A tanulmány tárgya a növények és állatok kategóriáinak szótárakban való jellemzése. E kategóriák kiválasztását több dolog határozta meg: mivel a botanika és a zoológia tudománya nagyon fejlett terminológiai rendszerrel rendelkezik, a növényeket és állatokat megnevező szavakat lehet (és hajlamosak is) nagyon tudományosan meghatározni, megemlítve a különböző országokhoz, családokhoz, nemzetségekhez stb. való tartozást; másrészt a növényeket és állatokat megnevező szavak mindennaposak, megszokottak, állandóan használatosak és hallhatók, ezért hétköznapian is meghatározhatók, megemlítve azokat a tipikus jellemzőket, amelyek ezekhez a növényekhez és állatokhoz kapcsolódnak. E két alternatíva tekintetében a magyarázó litván nyelvi szótárak nem egységesen járnak el. A cikk több, növényeket és állatokat megnevező konkrét főnév jelentésmeghatározásait vizsgálja. A főneveket a Bendrinės lietuvių kalbos žodynas (a továbbiakban – BŽ) kéziratából és annak már interneten közzétett részéből választották ki. 1 A cikk célja a kiválasztott, növényeket és állatokat megnevező szavak jelentésmeghatározási sajátosságainak megvitatása a Bendrinės lietuvių kalbos žodynasban, valamint javaslatok megfogalmazása e és az adott területhez tartozó más elnevezések meghatározásainak megfogalmazására. 1 A szótár interneten (http://bkz.lki.lt) közzétett részére és a még közzé nem tett részek kéziratára támaszkodunk. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos žodyne: augalai ir gyvūnai |2 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 A cél elérése érdekében a következő feladatokat tűztük ki: 1) atskleisti, kaip žodžio leksinė reikšmė suvokiama BŽ rengėjų; 2) nustatyti, kokiõs žodžio reikšm s apibrėžties – tradicinės ar kognityvinės – a BŽ-ben leggyakrabban a növény és állat kategóriák általános megnevezéseinek, valamint a šioms kategorijoms priklausančius žodžius (naminiai gyvuliai, medžiai, vaisiai ir kt.) ir palyginti juos su kitų aiškinamųjų lietuvių bei kai kuriais anglų ir rusų kalbų žodynų apibrėžtimis; 3) nustatyti, kokie požymiai dažniausiai pasirenkami BŽ apibrėžiant konkrečius kiválasztott kategóriák – a növények és az állatok – megnevezéseinek meghatározásakor 1. ŽODŽIO REIKŠMĖS KONCEPCIJOS IR BENDRINĖS LI ETUVIŲ KALBOS ŽODYNAS Kalbotyroje esama daugybės semantinių koncepcijų – struktūralistinė, kognityvinė, loginė ir kt. (plačiau žr. Jakaitienė 1988: 30–40; Gudavičius 2007: 14–27 ir kt.). Toliau 1 lentelėje pateikiamos Dirko Geeraetrso (2006: 387) apibendrintos semantinės koncepcijos, követett eljárást alkalmazzák. amelyek egy adott időszakban léteznek vagy léteztek a 2 nyelvészetben: 1 LENTELĖ. Semantinės koncepcijos (pagal D. Geeraetrsą) IDŐSZAK KONCEPCIÓ FŐBB ELVEK EMPIRIKUS MAGYARÁZÓ ELV 1870–1930 Történeti-filolójelentések változásáról A giai A nyelv mint hatékonyság és a saviraiška az egyén kifejezés Állítások a szemantikája vagy a közösség nyelve elvei 1930–1975 Strukturálisparadigmatikus és A A nyelv mint jelentés autonóm Állítások a felosztása struktúra semantinius ryšius jelentés szemantika szintagmatikus szerkezetének posztulátumai 1970–Logikai A nyelv mint hivatkozás Állítások a nyelvi egység) propozíciók Algoritmikus igazság-/hamissági szemantika a lehetséges feltételeiről jelentésének 1975–Kognitív A nyelv mint szótárban: növények és világokra (az összetett feloszthatósága Állítások a Természetes a állatok |3 2 Informaciją išvertė A. Gaidienė. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 semantika kognityvinis įrankis lankstumą, vidinę sandarą, patirtinį alapját, enciklopedinį pobūdį ir kt. kategorizavimas (prototipiškumas) valamint a kognitív strategijos Talán a nyelvészetben legelterjedtebbnek a strukturális és a kognitív szemantikát kognityvinę semantikas, pateikiančias visiškai skirtingą požiūrį į žodžio reikšmės sampratą. tekinthetnénk. Nikolaj Boldyrev (Boldyrev 2004: 7–8) szerint a strukturális szemantika egyik elméleti álláspontja az, hogy világos határ húzódik a nyelvi és az extralingvisztikai tényezők között, azaz a szó jelentése nem függ attól, hogy a beszélő mit tud a valós vagy elképzelt Gaidienė 2016: 16). Kitaip sakant, struktūralistų požiūriu, reikšmė yra gana savarankiška világról (bővebben lásd: a szemantikai elemek szervezett összessége (Jakaitienė 2010: 56). A kognitivisták szerint a szó jelentése a kognitív tevékenység eredménye (Mikulskas 2009: 40), mąstomosios būties apraiška (Jakaitienė 1988: 40), t. y. žodžio reikšmė kognityvistų felfogható az adott terület ismeretei által formált mentális tartalom elválaszthatatlan részeként (Gudavičius 2011: 113). A szó, illetve általában a nyelvi egység jelentése világra vonatkozó ismereteinknek csak egy részét közvetíti, fő részük pedig a hozzájuk kapcsolódó fogalmakban rejlik (Boldyrev 2014: 87). Állítható, hogy a lexikai jelentés a nyelvben, konkrét koncepto dalis. Svarbu pabrėžti, kad žodžio reikšmė tampa suprantama tik kitų kognityvinių megnyilatkozásban az (a beszélők tudatában aktiválódó) struktúrák kontextusában aktualizálódik, és egyáltalán nem fontos, hogy e struktúrák verbalizáltak-e, vagyis a szó jelentése kognitív kontextusokhoz kapcsolódik – kognityvinėmis struktūromis arba žinių blokais, kurie ir leidžia tas reikšmes suprasti (Boldyrev 2004: 8–9; bővebben lásd: Gaidienė 2016: 21). Sok nyelvész (vö. Geeraerts 1989: 142; Vežbickaja 1996) egyetért abban, hogy „<...> teljes mértékben összeegyeztethető a szó jelentésének kognitív és strukturális megközelítése is” (Jakaitienė 1988: 57). A BŽ szerkesztői éppen a szó jelentésének ilyen – kognitív és strukturalista – felfogásbeli ötvözetét alkalmazzák. A szó jelentésének strukturalista aspektusa természetes módon tárul fel sintagminius ir paradigminius aiškinamųjų žodžių santykius konkrečiuose pasakymuose az (illusztrációs példákban) történő elemzés, valamint a hiponimáikkal / hiperonimáikkal vagy szinonimáikkal stb. fennálló kapcsolataik során, e szavaknak a tágabb mentális struktúrákkal (fogalmakkal) való összefüggéseinek vizsgálata pedig lehetővé teszi, hogy jelentésmeghatározásaikat prototipikus jegyekkel egészítsük ki, a többjelentésű szó jelentéseit motivált hálózatba kapcsoljuk, és más módon is tökéletesítsük a szótári szócikk struktúráját. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos szótár: növények és állatok |4 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Így ebben a tanulmányban a növényeket és állatokat megnevező szavaknak a BŽ-ben megadott definíciói alapján bemutatjuk e két szemantikai koncepció összehangolását. A Aiškinamieji žodynai dažnai kritikuojami dėl to, kad juose kurios nors leksinės reikšmės sampratos laikomasi nenuosekliai. Evaldos Jakaitienės (2005: 81) teigimu, Dabartinės Lietuvių kalbos žodyne (főszerkesztő: S. Keinys) a szokásos, mindennapi szavakat 3 szemantikai jegyek megadásával definiálják. A jelentések definiálásának ezt az nedaug semantinių požymių, bet gerai žinomi augalai, gyvūnai ir pan. apibrėžiami išsamiai egyenetlenségét több tényező okozza: a szójelentések definiálásában tapasztalható leksikos įvairovė, žodyno paskirtis, žodyno adresatas ir kt. Šiuolaikinėje leksikografijoje norint egyenetlenségek elkerülése érdekében gyakran javasolják a prototípuselmélet alkalmazását (bővebben lásd: Geeraerts 2006: 327–355). Mindenekelőtt ez az elmélet abban esminius leksemos reikšmės požymius, taip pat siūlo konceptualias priemones, leidžiančias segíti a szótár szerzőjét, hogy egységes alapokon különítse el a poliszém szavak jelentéseit, például egy vagy több csomópont (prototípus) által dominált, motivált jelentéshálózatként. 2. PROTOTIPŲ TEORIJA IR LEKSIKOGRAFINĖ PRAKTIKA A prototípus fogalma Eleonora Rosch XX. században végzett kísérleti kutatásaihoz kapcsolódik, amelyek eredményei megmutatták, hogy a kategóriák egyes tagjai több, mások pedig kevesebb, az adott kategóriára jellemző vonással rendelkeznek, maguknak a kategóriáknak a határai pedig nem élesek. A kategória legjellemzőbb tagját, amely alapján a kategória felismerhető, E. Rosch prototípusnak nevezte (Ungerer, Schmid 2006: 10). Általában véve a kognitív pszichológia szakemberei számára a minket körülvevő valóság kategorizálása – amelyet az emberi kognitív tevékenység perspektívájából kezdtek szemlélni – alapvető jelentőségűvé vált (Kubriakova 1996: 45–46). Prototipų teorijos požiūris į kategorinę narystę prieštaravo klasikinei teorijai. A klasszikus elmélet szerint a kategóriák határai világosak: egy kategória minden tagját ugyanaz a (szükséges) jegyekből álló készlet egyesíti, így az ugyanahhoz a kategóriához sorolt tagok kito atžvilgiu yra lygūs (Dirvenas 2009: 15). Toliau pateiksime Holgerio Diesselio 4 lentelę 5 , egymást amelyben összefoglalják a klasszikus és a prototípuselmélet közötti különbségeket (lásd a 2. táblázatot). 3 E. Jakaitienė a Kortárs litván nyelv szótárának 2000-ben kiadott negyedik kiadására támaszkodott. 4 Bővebben lásd: jena.de/~x4diho/Script.Language%20and%20Cognition%201.pdf. 5 Informaciją išvertė A. Gaidienė. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos http://www.personal.unižodyne: növények és állatok |5 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 2. TÁBLÁZAT. A klasszikus és a prototípuselmélet közötti különbségek Klasszikus elmélet Prototípuselmélet Kategorijos apibrėžiamos vadovaujantis közös jegyek alapján. A Kategorijos apibrėžiamos pagal geriausią narį. kategóriáknak világos határaik vannak. A Visi kategorijos nariai yra lygūs. Vieni kategorijos nariai yra geresni už kitus kategóriáknak Kategorijų reikšmė yra pastovi. Kategorijų reikšmė priklauso nuo kultūros ir elmosódott határaik vannak. a kategória tagjait. a kontextust. A kognitív szemantika a kognitív pszichológiából vette át és kezdte alkalmazni a sąvoką. Pasak Aloyzo Gudavičiaus (2009: 67), „[s]emantinio aprašymo centru tapo prototipas – daiktas ar reiškinys, kuris kalbantiesiems atrodo tipiškas, pavyzdinis, normalus margoje panašių prototípus fogalmát a tárgyak vagy jelenségek sokféleségében“. A prototípus fogalma a lexikográfiában két szinten használható és alkalmazható: a) žodžio reikšmė apibrėžiama remiantis prototipu. Tokiu būdu apibrėžiant reikšmes eltávolodnak a logikai szükségességi és elégségességi kritériumoktól, mivel a meghatározásban először azokat a jegyeket sorolják fel, amelyek a kategória prototipikus tagját írják le (Jakaitienė 2005: 82). b) a többjelentésű szó prototipikus jelentésének azt a szójelentést tekintik, amelyet az átlagos beszélő (a nyelvi közösség) tudatában először társítanak az adott szóhoz. Más szóval, a szó különböző jelentései ugyanazon elv szerint strukturálódnak, mint egy kategória különböző tagjai, vagyis azt a nézetet vallják, hogy a szónak van egy prototipikus jelentése, amelyhez kevésbé prototipikus jelentések kapcsolódnak. A Pragglejaz (2007: 3) csoportjának tagjai szerint a prototipikus jelentések általában konkrétabbak, könnyebben elképzelhető, látható, hallható, érezhető, szagolható vagy ízlelhető dolgokra utalnak, testi cselekvésekkel kapcsolatosak, meghatározottabbak, gyakran történetileg régebbiek, továbbá nem feltétlenül gyakoribbak. A szótárakban az ilyen jelentéseket nem ritkán elsőként adják meg. Rolandas Mikulskas (2009: 72) szerint „[a] lexikográfiai egyik fő képviselője a valóságban“. Éppen ezt segítik elő a prototípusokat meghatározó jegyek. apibrėžimo uždavinių yra padėti žodyno skaitytojui atpažinti žodžiais žymimų kategorijų Bár ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos a szótárban: növények és állatok |6 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 a prototípuselmélet haszna a lexikográfusok számára kétségtelen, ennek az elméletnek a gyakorlati alkalmazása azonban hiányosságokkal jár – a valóban prototipikus jegyek elkülönítése a nem prototipikusaktól. E. Jakaitienė (2005: 83) szerint „a lexikográfia egyik legösszetettebb ir kokių žodžiu pavadinamo dalyko (prototipo ar sąvokos) požymių reikia įtraukti į patikimą feladata annak meghatározása, hogy hány jelentésmagyarázó elemet kell megadni, és ezeket hogyan kell a magyarázatban elrendezni“.. Ebben a tanulmányban azt próbáljuk megvizsgálni, hogyan valósítják meg a feladatot a BŽ szerzői. 3. A SZÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS A LITVÁN KÖZNYELV SZÓTÁRA A litván értelmező szótárak bevezetőiben a szavak jelentésének magyarázatáról meglehetősen formálisan beszélnek. Általában a szójelentések magyarázatának három fő módját 6 adják meg – a leíró, a szinonimikus és a hivatkozásos módot, az értelmező 7 szótárak bevezetőiben pedig röviden megemlítik a szójelentések 8 magyarázatának elveit (lásd a 3. táblázatot). 3. TÁBLÁZAT. A szójelentések magyarázatának elvei a BŽ-ben és a DŽ7i-ben BŽ DŽ7i „A jelentések leíró módon történő meghatározott „A szó jelentéseinek meghatározó-leíró magyarázat.” Ezzel jellemző ismérvei kerülnek megjelölésre, a magyarázatakor röviden megadják a magyarázatának fő módja a jellegzetes röviden a tárgyak, jelenségek, fogalmak tárgyak, jelenségek, fogalmak <...>“9. ismérvei, enciklopédiai pontosságra és részletezésre való törekvés nélkül“10. Amint látható, a szótárak szerkesztői csupán a tárgyak, jelenségek és fogalmak jellemző ismérveire való utalásra szorítkoznak. Jogosan merül fel a kérdés, hogyan értelmezik, és milyen kritériumok alapján állapítják meg és választják ki ezeket a „jellemző” ismérveket. Hiszen valójában „[a] jelentés definíciójában a szemantikai jegyek minimális komplexumának meghatározása, annak elkülönítése, ami a jelentéshez tartozik attól, ami a valóságról való tudásunk része, a konkrét jelentés meghatározásának fő és talán legösszetettebb feladata“ (Gudavičius 2009: 61). 6 E három mellett a jelentésmagyarázatnak további módjai is lehetnek, pl. a leíró, az egyszavas, a vegyes, pan. (plg. Naktinienė 2006: 22; Svetikienė 2006: 181). 7 és E magyarázati mód megnevezése változó; leírónak (vö. Murmulaitytė 2006: 37; Naktinienė 2006: 22), Svetikienė 2006: 181; LKŽe skyrius „Struktūra“, skyrelis „Žodžio reikšmių aiškinimas), aiškinamuoju (plg. meghatározónak (vö. Jakaitienė 2005: 79), meghatározó-leírónak (DŽ7i, fejezet „Įvadas“, skyrelis „Žodžių reikšmių aiškinimas“), apibrėžiamuoju-aiškinamuoju (Murmulaitytė 2000: 148) ir pan. 8 Az LKŽe internetes változatában, a „Szójelentések magyarázata“ című fejezetben, sinoniminis ir nuorodinis reikšmių aiškinimai, todėl lentelėje cituojami tik BŽ ir DŽ7i. 9 Žr. http://bkz.lki.lt/?pg=reiksmiu_aiskinimas, skyrių „Reikšmių aiškinimas“, skyrelį „Reikšmių részletesebben csak a magyarázati módok vannak leírva“. 10 Žr. http://lkiis.lki.lt/lkz-ivadas, skyrių „Žodžių reikšmių aiškinimas“. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos žodyne: augalai ir gyvūnai |7 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Lietuvių kalbos aiškinamuosiuose žodynuose paprastai naudojamos tradicinės meghatározások, vagyis a szó jelentésének meghatározásakor a tudományos kategorizálás (tudományos nomenklatúra) elemeire támaszkodnak. A kognitív szemantika, különösen a prototípuselmélet, új eszközöket kínál a szavak értelmező szótárakban szereplő definícióinak javításához. Az alábbiakban röviden bemutatjuk, miben különböznek a szójelentések hagyományos és kognitív definíciói. A hagyományos definícióban gyakran a 11 tudományos ismeretek elemeit használják, ezáltal olyan kategóriátörekedve, amelyet egy perteikti maksimaliai objektyvų tikrovės elemento vaizdą, remiamasi hierarchine vidine nemfogalom (hiperonim fogalom) és az alacsonyabb szintű (hiponim) fogalmat jellemző specifikus (megkülönböztető) jegyek alkotnak (Gudavičius 2009: 70–72; Smetonienė 2015: 64–65). A kognitív definíció a világ mindennapi, személyes megismerésén és megtapasztalásán alapul; 12 egy szó említésekor; a lexikai jelentés valamennyi jegye tükröződik, vagyis a központi és joje stengiamasi parodyti, kokios asociacijos kyla kalbėtojo sąmonėje šnekos akto metu periférikus jegyek egyaránt, anélkül hogy éles határt húznánk az úgynevezett denotatív és konnotatív jegyek között, különösen akkor, ha az utóbbiak bizonyos megszokott kontextusokhoz kapcsolódnak (Gudavičius 2009: 70–72; Smetonienė 2015: 64–65). Hasonlítsuk össze a garbė szó DŽ7i-ben megadott definícióját és e szó Irena Smetonienė (2015: 80) által megfogalmazott kognitív definícióját (lásd a 4. táblázatot). 4 LENTELĖ. Žodžio garbė apibrėžtis Tradicinė apibrėžtis Kognityvinė apibrėžtis garb‖ė (4) a társadalom által elismert tisztelet az érdemekért; dicsőség, jó hírnév: T ai yra ~ės dalykas. Nuplėšti garbę. Netekti ~ės. Toks pasiūlymas teikia jums garbę. Tai nedaro tau ~ės. ~ės narys (pagerbiant išrinktas). ~ės sargyba (tiszteletadás céljából). ◊ ~ės žodis patikinimas žodžiu) (DŽ7i). garbė – „tai savivertės bei atsakomybės (szilárd érzés, amikor az ember úgy érzi, hogy gyvenimą, nuveiktus darbus, ir geras vardas, pelnytas visuomenėje už gerus ir önzetlen tetteiért, becsületes viselkedéséért és becsületes életéért, magas erkölcsiségéért, tisztességéért, igazságosságáért, szavának ir rūpinimąsi kitais, už pasiaukojimą tėvynei, megtartásáért, mások iránti tiszteletéért, mások eszméi és jóléte iránti elkötelezettségéért, hazafiságáért és hősiességéért megbecsülik“ (Smetonienė 2015: 80). 11 Ezt klasszikus, szótári definíciónak is nevezik. 12 J. Bartminskio (1988), A. Gudavičiaus (2009), I. Smetonienės (2015) és mások munkáiban a kognitív definícija terminust használják. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos a szótárban: növények és állatok |8 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Amint látható, a garbė szó kognitív meghatározása jóval tágabb, mint a DŽ7i által megadott szó hagyományos meghatározása. A kognitív meghatározásban arra törekedtek, hogy bemutassák e fogalom minden lehetséges jegyét, amelyek bizonyos kontextusokban és helyzetekben fontosak lehetnek. Például a becsület fogalma itt nem csupán külső jelenségként, „az érdemekért a társadalom által elismert tiszteletként” értendő, amit akkor hangsúlyoztak, paklotas konceptualusis DŽ pamatas, bet ir kaip „savivertė bei atsakomybės jausmas“, t. y. amikor a társadalomban becsületesnek tartott viselkedés kritériumait az egyénnek internalizálnia kellett, saját viselkedése belső imperatívuszaként kellett felfognia. Állítható, hogy a BŽ szerkesztői gyakran ötvözik a szó jelentésének hagyományos és kognitív meghatározását. Nézzük meg, hogyan határozza meg a BŽ a már említett 13 garbė szót: fn. (4) 1. az ember erkölcsi értékeinek (tisztesség, becsületesség, kötelességtudat stb.) összessége: Jó 2. visuomenės pripažįstama pagarba už nuopelnus: Šlov (tisztelve lenni). 3. jó név, jó hírnév; szin. dicsőség: Nupl garb žr. žodis. (ką) pagerbiant: Sv . A kognitív definícióban bemutatott becsület fogalom főbb jellemzői a BŽ becsület szócikkében is rögzítve vannak, csak külön jelentésekre bontva (lásd az 5. táblázatot). 5 LENTELĖ. Sąvokos garbė apibrėžčių palyginimas A BŽ-ben megadott jelentések I. Smetonienė által bemutatott kognitív apibrėžtis 1. az ember erkölcsi értékei (tisztesség, becsületesség, ir kt.) visuma  kötelességtudat, vagyis a felelősségérzet 2. visuomenės pripažįstama pagarba už érdemek, önbecsülés érzése, amikor az  ember úgy érzi, hogy élete és elvégzett munkája elismerést kapott 13 A becsület szó véglegesen szerkesztett szócikke a BŽ-ben változhat. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos a szótárban: növények és állatok |9 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 3. jó név, jó hírnév, a társadalomban jó és  önzetlen tettekért, tisztességes viselkedésért és tisztességes életért, magas erkölcsért, becsületességért, igazságosságért, a szó megtartásáért, a laikymąsi, pagarbą kitiems ir rūpinimąsi haza vagy egy eszme iránti önfeláldozásért kiérdemelt jó név, kitų žmonių gerovei, patriotizmą ir didvyriškumą Most hasonlítsuk össze a Europa tulajdonnév BŽ-ben megadott definícióját és Mariusét is Smetonos suformuluotą šios sąvokos kognityvinę apibrėžtį (žr. 6 lentelę). 6 LENTELĖ. Žodžio Europa apibrėžtys BŽ M. Smetona (2016: 154) a nagy lehetőségeket megnyitó gazdaságot“. Europà főnév egyes szám kontinensen található, a kontinenst14: Euròpa pusrutulyje, su Azija sudaranti Eurazijos ottság [Tanács]. Keliáuti põ Euròpą. államai. Euròpai gazdasági térség. Euròpai Biz o besidriekiančiame nuo Pirėnų pusiasalio iki Uralo kalnų, civilizacijos lopšys su turtinga történelem, a különböző kultúrák, népek, nyelvek, szokások szimbiózisával, építészettel, amelyre alapozva akár egyetlen nagy államként is felfogható, bendradarbiavimu, humanistinėmis idėjomis, amelyben béke, biztonság és igazságosság uralkodik, és amely egyesíti a különböző szabad államokat és embereket, közös valutával rendelkezik. Nyilvánvaló, hogy a bemutatott definíciók már jelentősen eltérnek egymástól. A BŽ-ben valamennyi államot, a világ részeit (függetlenül attól, hogy közel állnak-e (2) a világ része Észak-Európa – „ami a hozzánk vagy távoliak) és így tovább szisztematikusan, egységes módon, mintegy enciklopédiában választották meghatározni – egyszerűen a földrajzi helyzetük 15 megjelölésével, vö. : 14 Ugyanez a meghatározás található a DŽ6p.-ben is. 15 A BŽ szerkesztői, M. Smetona Europa szócikkének meghatározását szem előtt tartva, még elgondolkodhatnának annak meghatározásán, mivel Európa nemcsak kontinens, hanem olyan fogalom is, amely több történelmi, kulturális vagy politikai sztereotípiát hív elő. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos a szótárban: növények és állatok |16 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 11. TÁBLÁZAT. Az állat meghatározása az angol nyelvű szótárakban Szótár A meghatározásokban rögzített reáliák jegyei as opposed to a bird, reptile, fish, or WEBSTER valamelyik, élő ‘élő’, ‘többsejtű’ vagy királyság (Animalia) élőlényei, amelyek közé soksejtű protozoonok) és gyakran egysejtű szervezetek is tartoznak, és amelyek abban különböznek a fotoszintézist’, hogy cellulózfalak igényeltetik sejtjeik vannak, nem ‘képesek rendelkeznek klorofillal és a gyorsan bizonyos mértékben fotoszintézis képességével, összetettebb táplálékanyagokat (például környezetükhöz nagyobb mértékben alkalmazkodnak. a. bármely élő mozgás képessége és a gyors rovar-, madárvagy halmozgás b. bármely élő motoros válasz az ingerlésre ‘egysejtű’, a növényektől abban különböző dolgok tartoznak, hogy ‘a sejtfalakban nincs cellulóz’, ‘nincs klorofilljuk’, ‘nem végeznek általában ‘összetettebb táplálék növényektől, számukra (például fehérjék)’, nélküli önállóan mozogni’, ‘képesek reagálni az ingerekre’, környezetük OXFORD ‘élő’, 1 Olyan élő szervezet, amely szerves anyagokkal táplálkozik, jellemzően speciális érzékszervekkel és idegrendszerrel rendelkezik, és képes ingerek. 1.1 Az emberi lénytől eltérő élő szervezet. 1.2 Emlős, anyagokkal’, reptilija, žuvis ar vabzdys’ Az állat (angl. animal) szó ‘szerves anyagokkal táplálkozik’ ‘érzékszervei vannak MACMILLAN gyorsan reagálni az ingerekre’; ‘élő, de nem ember’; ‘emlős, de nem madár, amely önállóan meghatározása insect. bármely élőlény, amely képes ‘élő’, ‘képes önállóan mozogni’, szervei és mozog, és érzékszervei vannak a felismerésére és az arra való fehérjéket) igényelnek, és vagy állat, beleértve az embereket is’; összetettség, valamint a spontán ember’ idegrendszere van’, ‘képes ‘érzékeli a környezetet és reagál a reagálásra, ami nem ember, növény ‘élő, de nem ember, rovar, madár, hal’; COLLINS ‘élő, de nem madár, hal, 1. Az állat olyan élőlény, mint ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos a szótárban: növények és állatok ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 |17 mint egy kutya, oroszlán vagy ember’; „gyvas madár, hal, rovar 2. Bármely élőlény, kivéve egy human being can be referred to as an állatot. […] 3. Bármely élőlényt, beleértve az emberi lényt is, állatnak lehet nevezni. nyúl, nem pedig ‘rovar vagy vagy emberi lény. élőlény, de nem ember’; ‘minden ‘élőlény’ CAMBRIDGE ‘élő’, ‘mozog, de nem ember, A1 something that lives and moves but is not a human, bird, rovar’; ‘minden, ami él és mozog, beleértve az embert is, A növény meghatározásához hasonlóan két szótár (WEBSTER, részben az OXFORD is) meghatározásai több tudományos jellemzőt rögzítenek, amelyek az állatot írják le, vagyis hogy ‘többsejtű’ vagy ‘egysejtű’, ‘képes önállóan mozogni’, ‘gyorsan reagál az ingerekre’, és ‘szerves anyagokkal táplálkozik’. A WEBSTER szótár fish, or insect B2 anything that lives and moves, including people, birds, etc. madár’ madár, hal vagy rendelkezik ‘klorofillal’, ‘nem végez fotoszintézist’, ‘sejtfalai nem tartalmaznak cellulózt’, és számára ‘összetettebb táplálék, például fehérjék szükségesek’. Más angol nyelvű szótárakban meghatározása azt is hangsúlyozza, hogy az állat abban különbözik a növénytől, hogy nem azonban (a továbbiakban – az OXFORD-ban is), miután hangsúlyozzák, hogy az állat ‘élő’ és ‘mozog’, az állat szó több jelentését különítik el, hasonlóan a BŽ-hez, vagyis azt, hogy az állatok lehetnek minden élőlény, hogy az állatok lehetnek minden élőlény az ember kivételével, és hogy az állatok csak emlősök. Ezenkívül a COLLINS szótár az egyik elkülönített jelentés mellett felsorolja a tipikus emlősöket is, amelyek jellemzői vélhetően az adott jelentés prototípusának középpontját alkotják. Tehát az angol nyelv szótárai – a WEBSTER kivételével – az állat meghatározásakor a kognitív jelentés stratégiáját követik. Az alábbiakban az állat orosz nyelvű szótárakban megfogalmazott meghatározásait közöljük (lásd a 12. táblázatot). Az állat (oroszul животное) szó meghatározásaiban 12 LENTELĖ. Gyvūno apibrėžtis rusų kalbos žodynuose Žodynas apibrėžtis Realijų požymiai, fiksuojami СЕМ 1. Живой организм, существо, обладающее (за исключением губок, коралловых полипов и некрых других) способностью ‘gyvas’, ‘(išskyrus koralus ir kai kurias kitas rūšis) geba judėti’, „szerves anyagokkal táplálkozik,” medžiagomis’; ‘gyvas padaras, bet ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos žodyne: augalai ir gyvūnai |18 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 двигаться и от большинства растений, готовыми органическими веществами. 2. Живое существо в противоп. человеку (обычно о млекопитающих). питающееся, в отличие ne žmogus’ МАKС 1. Всякое живое существо, исключая растения. || Élő существо в противоположность человеку. ‘viskas, kas gyva, išskyrus augalus’; „élőlény, de nem ember” ТСОШ „gyvas“, 1. Живой организм, существо, обладающее способностью двигаться и питающееся, в отличие от растений, готовыми szerves vegyületekkel. 2. Такое живое существо, в противоп. человеку. „geba judėti“, „skirtingai negu augalai maitinasi organinėmis medžiagomis’; „gyvas padaras, bet ne žmogus’ Rusų kalbos žodynuose nurodomi pagrindiniai gyvūno požymiai: „gyvas“, „judantis“ ir „maitinasi organinėmis medžiagomis“. Toliau, kaip ir anglų kalbos žodynuose bei BŽ, rusų kalbos žodynai gyvūnui priešina žmogų. Tačiau žinduolių priešprieša su kitais gyviais (žuvimis, paukščiais, vabzdžiais, reptilijomis) šiuose žodynuose neiškeliama, išskyrus CEM žodyną, kuriame nurodoma, kad dažniausiai turimi mintyje žinduoliai. Pastarojo žodyno žodžio gyvūnas apibrėžtis yra išsamesnė už kitų dviejų – joje dar išvardijama, kokie gyviai (pintys, koraliniai polipai) „negali judėti“. Palyginus apžvelgtas gyvūno reikšmės apibrėžtis visų trijų kalbų žodynuose, matyti tkios reikšm s apibrėžimo strategijos. A litván nyelv szótáraiban (LKŽe és DŽ7i) a környezet által gyvūną laikomasi tradicinės reikšmės strategijos. BŽ pirma šio žodžio reikšmės apibrėžtis taip pat yra tradicinė, tačiau antros ir trečios reikšmių skyrimas ir apibrėžimas atspindi kultūrinės meghatározott mindennapi, nem pedig tudományos kategorizáció meghatározásakor tehát a jelentés kognitív meghatározási stratégiájához kapcsolódik. Ugyanez mondható el az orosz nyelv szótárairól is. WEBSTER žodžio gyvūnas apibrėžtis yra tradicinė (labiau mokslinė). Kiti anglų kalbos žodynai (OXFORD, MACMILLAN, COLLINS, CAMBRIDGE), panašiai kaip ir BŽ, skirdami ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos a szótárban: növények és állatok |19 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 több állati jelentést, valamint tipikus emlősöket felsorolva (COLLINS) inkább kognitív megközelítést követ reikšmės apibrėžimo strategijos. 5. A FÁK JELENTÉSÉNEK MEGHATÁROZÁSAI Némileg másképp határozzák meg a növényés állatkategóriákba tartozó szavakat. Hasonlítsuk össze, hogyan határozzák meg a szótárak három fa – a nyír, a rezgő nyár és a yra labai būdingi Lietuvos kraštovaizdžiui ir tikėtina, kad jų požymiai didžia dalimi formuoja fenyő – jelentését. Ezeket a fákat azért választották, mert ebben a földrajzi régióban, tágabb értelemben pedig ugyanazon földrajzi szélességen élők nyelvi tudatában a fa lietuvių kalbos žodynuose pateiktos žodžio beržas apibrėžtys. kategória prototípusát képviselik. A 13. táblázatban a 13. TÁBLÁZAT főbb elemei vannak felsorolva. A nyírfa szó meghatározása a litván nyelv szótáraiban Szótár A nyírfa szó meghatározása tavasszal nedvet eresztő (Betula) fehér kérgű lombos fa (Betula) fehér kérgű lombos fa (Betula) BŽ lombos fa rendszerint fehér, könnyen hámló kéreggel, barkával DŽ7i virágzó, LKŽe Mindhárom szótári meghatározásban először azt jelzik, hogy a nyírfa a fák kategóriájába tartozik, majd megemlítik a nyírfa mindenki által felismerhető külső jellegzetességét, 22 amely megkülönbözteti más fáktól – „fehér kéreg”. A BŽ a nyírfa szó meghatározásába további, a litvánok számára felismerhető jellegzetességeket is bevon – „kérge könnyen hámlik”, és „barkával virágzik”. Ezenkívül a BŽ még egy jellegzetességet megad: azt, hogy a nyírfa „nedvet ereszt”. A 14. táblázatban a vizsgált szó angol nyelvű szótárakban szereplő meghatározásai találhatók. 14. TÁBLÁZAT. A nyírfa szó meghatározása az angol nyelvű Žodynas szótárakban A beržas (angl. birch) szó meghatározása a Realijų požymiai, fiksuojami meghatározásokban WEBSTER „egylaki”, „lombhullató”, (Betula nemzetségébe tartozó Betulaceae, the birch family) of egylaki lombhullató fák vagy cserjék cserje’, Külső jegyeknek azokat a jegyeket nevezzük, „egy fa vagy a család bármely, amelyek vizuálisan, tapintással vagy egyéb módon érzékelhetők ‘lapai su paprastais lapkočiais’, 22 būdais. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos a szótárban: növények és állatok |20 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 egyszerű, nyeles levelekkel és ‘könnyen lehámló kéreggel’ rendelkező kéreg, amely könnyen typically a layered membranous outer gyorsan növő fa, amelynek vékony ‘karcsú’, ‘gyorsan növő’, ‘könnyen MACMILLAN magas fa lehámlik barkaszerűen’ mint a papír külső borítás) és vékony ágakkal ágak’ OXFORD karcsú, további külső jegyeit csak valamelyik egyetlen szótár említi: ‘karcsú’, ‘gyorsan nő’, ‘barkavirágzattal virágzik’, ‘általában fehér kéreg’, ‘sima kéreg’. A litvánokat ez utóbbi jegy bark (often peeling) and bears catkins talán kissé meglepné, mivel a Litvániában növő nyírfák kérge gyakrabban repedezett, mint sima. nusilupanti tošis’, ‘žydintis vékony ágakkal és ‘magas’, ‘vékony ágak’, ‘könnyen COLLINS magas, vékony ágú fafajta ‘magas’, Az is érdekes, hogy a nyírfa törzsének fehérségét csak egyetlen CAMBRIDGE-szótár említi – noha a nyírfák törzse nem feltétlenül fehér, a litvánok számára ez a nyírfák megkülönböztető outer layer that comes off in thin strips ‘vékony ágak’ Ahogyan a litván nyelv szótáraiban is, az angol nyelvű szótárakban idézett jegye. Ezt a fát sem tartjuk különösebben magasnak, ezért a „magas” jegyet a litván nyelvi (tarsi popierinėmis juostomis) meghatározásokban a nyírfa tudományos jegyei (a WEBSTER ‘család’, ‘egylaki’, ‘lombhullató’ szótárak sem tüntetik fel. Hasonlítsuk össze a beržas szó orosz nyelvi szótárakban megadott meghatározásait (lásd a 15. táblázatot). CAMBRIDGE a tree with smooth, often white bark (= jellemzőit kivéve) nem szerepelnek, viszont e fa legtipikusabb külső jegyei: ‘könnyen lehámló ‘lygi’, ‘ppr. balta žievė’, ‘plonos kéreg’ (három szótárban), ‘vékony ágak’ (három szótárban), ‘magas’ (két szótárban). A nyírfa apibrėžtis jau kitokia negu žodžių augalas ar gyvūnas. Anglų kalbos žodynuose nurodomi ne Lietuvoje augantys plaukuotasis ir karpotasis beržai 23 pasižymi būtent baltais kamienais ir 24 23 Litvániában más nyírfajok is vannak, de ezek a legelterjedtebbek. 24 Vö. https://lt.wikipedia.org/wiki/Karpotasis_ber%C5%BEas. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos a szótárban: növények és állatok |21 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 15. TÁBLÁZAT. A beržas szó meghatározása az orosz nyelvi Žodynas Žodžio beržas (ru. берёза) apibrėžtis Realijų požymiai, fiksuojami szótárak meghatározásaiban levelekkel A СЕМ a ... család lombhullató fája vagy берёзовых с белой (реже тёмной) корой és szív alakú levelekkel cserjéje. „lombhullató”, „fa vagy cserje”, „fehér žievė (rečiau tamsi)’, ‘širdiški lapai’ MAКС lombhullató fa fehér kéreggel ‘lombhullató’, ‘fehér kéreg’ ТСОШ lombhullató fa fehér (ritkábban тёмной) корой и с сердцевидными ‘lombhullató’, ‘fehér kéreg (ritkábban tamsi)’, ‘širdiški lapai’ Kaip iš 15 lentelės matyti, rusų kalbos žodynams, kaip ir lietuvių kalbos žodynams, a nyírfa legfontosabb külső ismertetőjegye a ‘fehér kéreg’ (háncs), valószínűleg azért, mert ezek a mi szomszédaink, és a nyírfáik hasonlítanak a mieinkre. Az orosz nyelv szótáraiban lapai’. BŽ šio požymio nėra, kaip ir ‘liaunų šakelių’, kurias mini kai kurie anglų kalbos žodynai. rögzített másik ismertetőjegy a ‘szív alakú levelek’. Ez csak azért van így, mert a BŽ meghatározásában már elegendő tipikus ismertetőjegy található, amelyek alapján a nyírfa azonosítható, vagyis ‘fehér háncs’, ‘könnyen lehántható háncs’ és ‘barkákban virágzik’. Azt a tényt, hogy szinte kizárólag a 25 nyírfa kérge, rendszerint annak felső, lehántható rétege (vö. azonban a tošis „a nyírfa kérgének parafaszövete” (VLE XXIV: 50)), a litván nyelvben külön – tošis – elnevezést érdemel (vö. a számos származékot: tošėti, tošiauti, tošininkas (-ė), toši nė, tošinukas stb. (LKŽe)), minden bizonnyal a tošis jelentésével kell összefüggésbe hozni a hagyományos litván falu lakóinak mindennapi életében, vö. : Ka i kada molinius indus apvyniodavo beržo tošimi – kad būtų patvaresni (DLKT). Egyik kaptártól a másikig járunk, és megfigyeljük, hogy a negyven évvel ezelőtt a kaptár teteje alá helyezett nyírfakéreg még egyáltalán nem korhadt el <…> (DLKT). Nyírfakéregből különféle kosarakat és dobozkákat fontak, kátrányt, cserzőanyagokat stb. készítettek. Amint már említettük, a BŽ meghatározásában a nyírfa egy további jellemzőjét is rögzítik, amely a külföldi szótárakban nem szerepel – azt, hogy tavasszal „nedvet ereszt”. Nyilvánvalóan a BŽ 26 meghatározásában említett jellemző azonban néha analógia alapján más fák kérgét is tošisnak yra svarbus ir atpažįstamas lietuviams, kurie pavasarį leisdavo (ar vis dar leidžia) sulą ir ją geria, 25 nevezhetik, vö. az LKŽe-ben rögzítettet pavyzdį: Vyžikės būdavo iš liepos tošų Erž. 26 A vizsgált angol nyelvű szótárakban a sap „nedv” szó jelentését keresve csak egyetlen CAMBRIDGE-szótár (lásd: http://dictionary.cambridge.org/dictionary/english/sap?a=british) említi példájában a juharfák nedvét, amely (különösen) Amerikában és Kanadában sokkal népszerűbb a nyírfák nedvénél. Az angol és német nyelvű WIKIPÉDIA szerint (lásd: https://en.wikipedia.org/wiki/Birch_sap, https://de.wikipedia.org/wiki/Birkensaft) a nyírfanedvet szélesebb körben használják szomszédos országainkban és Észak-Kínában. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos a szótárban: növények és állatok |22 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 vö. : Megtelt egy vödör nedvvel, ezzel az édes tavaszi örömmel J. Marcin (LKŽe). A nyírfanedvet a 27 litván parasztok ősidők óta italként fogyasztják, ritkábban levest főznek belőle, illetve céklát savanyítanak vele MLTEIII340 (LKŽe). A. Gudavičius (2007: 22), vö. „a kéreg fehér színe, a lombkorona Nebėr žiemų šaltų, nebėr nė sul ų saldžių Šts (LKŽe). Šį beržo požymį, kaip ir daugelį kitų, mini ir kúpos formája, a szív alakú levelek, az ágak karcsúsága, a litván tájra jellemző volta, valamint az, hogy az emberek tavasszal isszák a nedvét – a nyírfanedvet stb.” Egyébként a tárgyalt szótárak közül kettő – a WEBSTER és a СЕМ – a meghatározásában megadja, hogy a nyírfa cserje is lehet. A BŽ (a többi szótárhoz hasonlóan) nem említi ezt a jellemzőt, noha Litvániában nő törpenyír és szálas nyír, amelyek cserjék. A nyelvhasználó 28 (litván) tudatában azonban a nyírfa mégis fa, ezért a BŽ szerzői a meghatározásban a cserjét nem is említik. Így itt, az átlagos nyelvhasználó tudatára támaszkodva, már figyelembe veszik a kognitivisták által folyamatosan hangsúlyozott, a minket körülvevő valóság mindennapi (hétköznapi) kategorizálásának elvét, amely szerint a szó jelentésének deskriptív jegyeiként elsősorban a kategória prototipikus tagjainak jegyeit választják. A WEBSTER és a СЕМ kivételével hasonlóképpen járnak el a tárgyalt angol és orosz nyelvi szótárakban is. Nézzük meg a továbbiakban, hogyan határozzák meg a litván, angol és orosz nyelv szótárai egy másik, Litvániában gyakori fa – a rezgő nyár (lásd a 16–18. táblázatot). 16. TÁBLÁZAT. A drebulė szó meghatározása a litván nyelv szótáraiban Szótár A drebulė szó meghatározása vėjelio lapais (ppr. paprastoji drebulė, Populus tremula); szin. epušė szürke vagy szürkészöld kérgű és remegő levelű fa (Populus tremula), epušė ilyen, remegő levelű fa, epušė (Populus tremula) BŽ magas fa, amelynek levelei majdnem kerekek, hosszú nyélen ülnek, DŽ7i LKŽe és a legkisebb A nyírfa meghatározásához hasonlóan a szótárak itt is megadják, hogy a drebulė fa. Ezután a rezgőnyár egyik megkülönböztető külső jegyét rögzítik – „remegő (reszkető) levelek”. Az LKŽe meghatározása erre korlátozódik. A BŽ azt is leírja, hogyan néznek ki ezek a levelek, vagyis 29 „majdnem kerekek”, „hosszú levélnyélen” vannak, valamint azt, hogy miért remegnek, vagyis „a legkisebb szellőtől” (külső jegy). A meghatározásban említenek még egy, a rezgőnyárra požymiai, manytina, yra tipiškiausi ir pirmiausia asocijuojami su šiuo medžiu (juk ir paties medžio pavadinimo motyvacija susijusi su vienu iš minėtų požymiu – ‘drebėjimu’). DŽ7i jellemző külső jegyet – „a kéreg színét”, amely szürke vagy A források és helyek rövidítései, 27 mint az LKŽe. 28 Plg. VLE III: 121–122 ir https://lt.wikipedia.org/wiki/Ber%C5%BEas. 29 Čia turima omenyje lietuviška apibrėžties dalis. Apie lotyniškus pavadinimus, t. y. papildomą apibrėžties informaciją, bus kalbama vėliau. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos a szótárban: növények és állatok |23 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 pilkai žalia. BŽ žievės spalvos požymio apibrėžtyje neteikia, nes šio medžio žievės spalva jam augant kinta 30 , tačiau nurodo kitą išorinį požymį – kad drebulė yra ‘aukštas’ medis 31 . 17 LENTELĖ. Žodžio drebulė apibrėžtis anglų kalbos žodynuose Žodynas A rezgőnyár (angl. aspen, quaking aspen) szó meghatározása a Realijų požymiai, fiksuojami meghatározásokban WEBSTER „nyárfa az Egyesült tremuloides) főként a Az Egyesült Államok és Kanada kis, circular leaves that have flattened csaknem levélnyél nélküli, finoman fűrészes szélű, már a legenyhébb szellőben is rezgő példányaival Államokban és Kanadában”, (Populus „kicsi”, „majdnem kerek levélkék”, „kiszélesedő levélnyelekkel” és „a pakraščiais’, ‘virpa nuo legkisebb szellőtől OXFORD egy nyárfa, lekerekített, hosszú-„kerek, nyelű, és rendszerint durván levelek” levelek, amelyek még a fogazott” breeze little fogazott levelek” „hosszú fogazott nyéllel”, „a legkisebb legkisebb szellőben is MACMILLAN magas, karcsú fa, amely Amerika és Európa, és levelei that rustle (=make a noise as they rub against each other) in the wind Észak-Amerikában nő és Európában vannak’, ‘magas, karcsú’ (medis), ‘nuo vėjo virpa lapai’ COLLINS: a nyárfa magas fa, levelei pedig ‘magasak’ sokat mozognak a levelek’ (fa), ‘a széltől nagyon CAMBRIDGE a nyárfafélék családjába tartozó fa, levelei megremegnek szellő” that wind „a legkisebb szellőtől remegő shake even when there is only a lapai’ Tipiškiausi drebulės požymiai, fiksuojami minėtų anglų kalbos žodynų šio žodžio apibrėžtyse, būtų šie: ‘aukštas’, ‘plonas’ (medis), ‘nedideli’, ‘beveik apskriti lapai’, ‘su išplatėjusiais lapkočiais’ ir ‘dantytais pakraščiais’, ‘lapai ilgais kotais’. Taip pat visose šio žodžio a meghatározásokban a ‘levelek legkisebb széltől való rezgése’ is szerepel. Két szótár még azt is megadja, hogy ez 30 VIKIPEDIJA pateikia tokią informaciją: „Jaunų medžių kamieno žievė glotni, blyški, žalsvai pilka su a foltosság, később megrepedezik és elsötétedik. Az érett fák kérge a talajtól néhány méter magasságig ir gruoblėta, dar aukščiau glotni ir lygi, žalsva ar balzganai žalia“ (plačiau žr. szürkésbarna, foltos https://lt.wikipedia.org/wiki/Drebul%C4%97). 31 Akár 35 m magasra is megnő (vö. VLE V: 134). ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos a szótárban: növények és állatok |24 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 a fa az USA-ban és Kanadában (WEBSTER), illetve Észak-Amerikában és Európában (MACMILLAN) nő. Egyébként ez a fa valóban nemcsak Észak-Amerikában és Európában, hanem Észak-Afrikában és Ázsiában is elterjedt (lásd a Litván Köztársaság terminológiai adatbankját – a továbbiakban LRTB: http://terminai.vlkk.lt/pls/tb/tb.result). Két szótárban tudományos jellemzőt adnak meg, kad šis medis priklauso poplar (family) 32 . 18. TÁBLÁZAT. A drebulė szó meghatározása az orosz nyelvű Žodynas szótárakban A drebulė (oroszul осина) szó МАKС lombhullató Realijų požymiai, fiksuojami СЕМ lombhullató fa, rokon a ‘lombhullató’, ‘a тополю, с гладкой серой корой и с листьями, постоянно дрожащими на тонких длинных nyárfával rokon’, ‘szürke sima kéreg’, ‘hosszú nyelű levelek’, ‘nuolatos virpantys lapai’ fa a nyárfafélék nemzetségéből, ‘lombhullató’, ‘a nyárfával rokon’, ‘zöldes ТСОШ lombhullató fa, rokon a ‘lombhullató’, ‘a черешках nyárfával rokon’ meghatározás meghatározásokban зеленовато-белой гладкой корой fehér sima kéreg’ тополю Mindenekelőtt az orosz nyelvű szótárak arra utalnak, hogy a drebulė ‘lombhullató fa’ és ‘a nyárfával rokon’ (vö. angol poplar (family)). És valóban, mind a rezgő nyár, mind a nyárfa a fűzfafélék családjába tartozik. A BŽ e szavak meghatározásaiban ez az információ nem kurią galima susirasti pagal BŽ pateikiamą lotynišką pavadinimą. Apie tokį, rodos, akivaizdų szerepel, mivel másodlagosnak tekintik; a külső jegyről – „a remegő levelekről” – csak a CEM szótárban esik szó, amelyben a rezgő nyárat általában is a vizsgált orosz nyelvi szótárak közül a požymis nurodoma ‘žievės spalva’ – viename pilka, kitame žalsvai balta. Kaip jau minėta, BŽ legrészletesebben határozzák meg. Két szótárban ez nem szerepel az ilyen jegy tipikus jellemzőjeként, ezért azt sem jelzik, hogy ez a szín változik (lásd a 30. lábjegyzetet). Mindhárom drebulė apibrėžtis panaši tiek į rusų, tiek į anglų kalbų žodynuose teikiamas apibrėžtis ir dažniausiai išsamumu joms nenusileidžia. Dar panagrinėkime žodžio pušis apibrėžtis (žr. 19–21 nyelv szótárainak áttekintése után (16–18. táblázat) megállapítható, hogy a BŽ szó táblázatait). 32 Poplar lietuviškai yra tuopa, family – šeima. Lietuvoje drebulė priskiriama gluosninių šeimai (žr. LRTB: http://terminai.vlkk.lt/pls/tb/tb.result). ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos a szótárban: növények és állatok |25 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 19. TÁBLÁZAT. A pušis szó meghatározásai a litván nyelv szótáraiban Szótár DŽ7i barna kérgű, hosszú tűlevelekkel és kerek tobozokkal rendelkező fa (Pinus) LKŽe örökzöld fa hosszú Žodžio pušis apibrėžtis kankorėžiais, išskiriantis daug sakų (Pinus) tűlevelekkel és kerek tobozokkal a meghatározásokban értékes faanyagú fák és dísznövények terpentin BŽ örökzöld tűlevelű fa hosszú, csomókba tömörült tűlevelekkel, kerek A pušis szó meghatározásában mindhárom litván nyelvi szótárban (lásd a 19. táblázatot) először azt jelzik, hogy ez „örökzöld” (mindig zöldellő) fa. Ezt követően a szótárak a fenyő mindenki számára „sok gyantát választ ki”. 20. TÁBLÁZAT. A pušis szó meghatározásai az angol nyelvű Žodynas szótárakban A pušis szó (angolul pine, pine tree) apibrėžtis Realijų požymiai, fiksuojami felismerhető külső jegyeit rögzítik – a „hosszú tűleveleket” és a „kerek tobozokat”. A BŽ WEBSTER „örökzöld”, any of a genus (Pinus of the family Pinaceae, a fenyőfélék családja) tűlevelű, örökzöld fák, amelyeknek hegyes hosszúkás tűleveleknek” további külső jegyet is megad – „a tűlevelek csomókban csoportosulnak”, és hozzáteszi a „tobozokat érlel”, „hosszú, vékony tűlevelek”, „értékes faanyag”, „egyes fafajok dísznövényként szolgálnak” OXFORD an evergreen coniferous tree that has hosszú, tű alakú levelek csoportjai. Many kinds are grown for their soft timber, which is widely used for furniture and pulp, or for tar and következő jegyet – ‘visžalis’, ‘brandina kankorėžius’, „a tűlevelek csomókban ‘vertinga mediena’, ‘išgaunama derva, terpentinas’ vékony MACMILLAN magas fa, vékony, hegyes levelekkel, amelyeket neveznek, és vannak olyan tűleveleik is, csoportosulnak”, és kemény, barna, „örökzöldnek”, „magasnak”, „vékony, amelyek télen nem hullanak le, tűlevelei”, „barna tobozai” COLLINS a pine tree or a pine is a tall tree which has very thin, sharp leaves and a fresh toboznak nevezett termései vannak smell. A fenyőfáknak egész évben ‘visžalis’, ‘aukštas’, ‘ploni aštrūs spygliai’, ‘gaivus kvapas’ ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos vannak leveleik szótárban: növények és állatok |32 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 2. any geraniaceous plant of the genus Geranium, such as cranesbill and gólyaorr, karéjos levelekkel és rózsaszínű vagy lilás virágokkal AMERIKAI HERITAGE 1. A Pelargonium nemzetség különféle növényeinek bármelyike, amelyek főként Dél-Afrikában őshonosak, és amelyeket széles körben termesztenek kerekded, gyakran tarkázott leveleik, valamint mutatós, vörös, rózsaszín vagy fehér, szabálytalan virágokból álló fürtjeik miatt. Egyes fajok leveleiből illóolajat nyernek. Pelargóniumnak, gólyaorrnak is nevezik. 2. A Geranium nemzetség különféle növényeinek bármelyike, tenyeresen osztott levelekkel és rózsaszín vagy bíboros, szabályos virágokkal. Gólyavirágnak is nevezik. <…> INFOPLEASE 1. a Geranium nemzetség számos növényének bármelyike, amelybe a gólyaorrok tartoznak. 2. a kelet-észak-amerikai erdei gólyaorr (G. maculatum)44, laza fürtökben álló levendulaszínű virágokkal. 3. A Pelargonium rokon nemzetség különféle, Dél-Afrikában őshonos növényeinek elnevezése is; látványos virágaik vagy illatos leveleik vannak, széles körben Taigi cultivated in gardens and as houseplants. <…> akivaizdu, kad lotyniški pavadinimai kai kuriais atvejais gali būti traktuojami net ne kaip papildoma, bet kaip būtina informacija. 9. SAVŲ / SVETIMŲ REALIJŲ APIBRĖŽTYS A nemzeti meghatározási aspektusról szólva A. Gudavičius (2009: 85) kijelenti, hogy a szó jelentéseinek nemzeti sajátosságát meghatározzák a megnevezett tárgy vagy jelenség kapcsolatai is a nemzet teljes anyagi és szellemi életével, valamint a szó által kiváltott érzelmek és képzetek. A nemzetiség elvét követve A. Gudavičius (2009: 86) szerint a közeli szavak (amelyekkel a nemzet együtt élt és él) jelentéseinek részletesebb, tágabb meghatározásokkal kell rendelkezniük, mint az idegen kultúrákhoz tartozóké. A DŽ példái alapján azt állítja, hogy ebben a szótárban és számos orosz értelmező szótárban többnyire fordított kép tárul elénk, míg az angol szótárak egyformán részletesen határozzák meg a saját és az idegen reáliákat is (Gudavičius 2009: 86–88). Nézzük meg, hogyan határozza meg a három említett litván szótár a Litvániából származó növényeket (saját reália), valamint azokat a növényeket, amelyek nem is olyan régen kerültek Litvániába (idegen reália). 44 Foltos gólyaorr. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos a szótárban: növények és állatok |33 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 9.1. Először a saját reáliák (a Litvániában megszokott növények) – az alma, a csipkebogyó, a burgonya és a takarmányrépa – meghatározásait tárgyaljuk (lásd a 26. táblázatot). Mivel a bulvė és a runkelis szavaknak két jelentésük van − maga a növény, illetve a gumó / gyökérgumó −, csak az utóbbiakat hasonlítjuk össze. a) Savų realijų apibrėžimas 26. TÁBLÁZAT. A Litvániában termő zöldségek és gyümölcsök meghatározásai Szó BŽ-meghatározás DŽ7i-meghatározás LKŽe-meghatározás kis magvakkal alma kerek, kemény, lédús almafa-gyümölcs az almafa gyümölcse az almafa gyümölcse zöld, sárga vagy piros héjjal és (Solanum tuberosum)); csipkebokor termése, bogyó a csipkebokor termése, bogyó hosszúkás vagy kerek, piros vagy narancssárga, vitamindús, amelynek (zöldség, amelynek a cékla fehér, sárgás vagy sötét (a disznóparéffélék családjába tartozó (vastag, húsos csipkebogyó a csipkebokor (1. jelentés) termése – a édes-savanykás bogyó, amelyben sok van annak a zöldségnek a magjából gumó gumó burgonya kerek vagy ovális (zöldség, gumói sok keményítőt tartalmaznak kerek föld feletti szárú kerti növény vagy hosszúkás gyökérzöldség, illetve hosszúkás lila nagyon vékony sok keményítő héjú gumó, zöldségként fogyasztva45 gyökerű gyökérzöldség, fehér, sárgás, piros vagy gumó ehető (Solanum tuberosum); táplálékként, takarmányként és cukorforrásként használják gyökérzöldségként (Beta); ) gumó annak gyökérzöldsége cékla (Beta); ) annak A „alma” és „csipkebogyó” szavakat a DŽ7i és az LKŽe nagyon lakonikusan határozza meg, róluk sužinoma tik tiek, kokio augalo jie yra vaisiai. BŽ šių žodžių apibrėžtis visai kitokia, joje 45 E szó második jelentése: „elágazó szárú kerti növény, amely ilyen gumókat terem (rendszerint bulvė, Solanum tuberosum)“. BŽ tokie atvejai (augalas ir jo vaisius) visur sistemiškai buvo atskirti į dvi reikšmes – étkezési növény és annak termése. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos žodyne: augalai ir gyvūnai |34 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 nurodoma, ne tik, kokio augalo tai vaisiai, bet ir išsamiai apibūdinami tipiškiausi šių vaisių išoriniai požymiai – forma (obuolys – ‘apvalus’; erškėtuogė – ‘pailga’ ir ‘apvali’), spalva (alma – „zöld”, „sárga” vagy „piros” héjjal; csipkebogyó – „piros” vagy „narancssárga”), továbbá pateikiami ir vidiniai 46 vaisių požymiai – skonis, konsistencija (obuolys – ‘kietas’, ‘sultingas’; erškėtuogė – ‘saldžiarūgštė’). Žodžių bulvė ir runkelis apibrėžčių schema BŽ yra iš esmės tokia pati, t. y. minimi külső jellemzők – forma (burgonya – „kerek” és „ovális”; cékla – „kerek” és „hosszúkás”), szín, (bulvė – ‘balta’, ‘gelsva’, ‘raudona’ ar ‘violetine’ žievele), vidinis požymis (bulvės) – ‘krakmolingumas’, tik dar nurodoma, kam jie vartojami (bulvė – ‘valgoma kaip daržovė’, cékla – „táplálékként, takarmányként és cukorforrásként használják”). Ez utóbbi jegy a ízjegy 47 helyett szerepel, mivel a zöldségeket leggyakrabban különféle formákban fogyasztják – nyersen, sütve, főzve, párolva stb. Az elkészítés módjától függően a zöldség íze is ennek megfelelően változik. Ha mind a négy szó meghatározását összehasonlítanánk a DŽ7i-ben és az LKŽe-ben, nyilvánvaló, runkelio apibrėžtys išsamesnės. Tačiau ir pastarųjų dviejų apibrėžčių schema skiriasi: runkelio hogy a burgonyánál külső jegyeket (megjelenést) adnak meg, míg a burgonya esetében belső jegyet, azaz annak ‘keményítőtartalmát’, így következetlenül járnak el. A DŽ7i és az LKŽe meghatározásai abban is különböznek a BŽ-től, hogy a gyökértermés vagy a gyökérgumó tulajdonságait e két szótárban a növény leírásakor illesztették hozzá, vagyis az egyik 48 objektum tulajdonságait egy másik objektumnál magyarázzák. b) Svetimų realijų apibrėžimas Az idegen realitások (a Litvániában szokásos körülmények között nem növő növények) leírásakor, akárcsak a saját realitások leírásakor, nem magának a növénynek, hanem a termésének meghatározását adják meg (lásd a 27. táblázatot). 46 Belső jegyek – azok a jegyek, amelyek nem kapcsolódnak a növények látható alakjához, hanem belső, az ízzel, állaggal stb. kapcsolatos sajátosságaikat tárják fel. 47 Prie žodžių bulvė ir runkelis nenurodoma, koks augalas juos veda, nes tai aišku iš antros reikšmės: bulvė <...> 2. kerti növény elágazó szárral, amely ilyen gumókat terem (rendszerint étkezési burgonya, Solanum tuberosum); runkelis <...> 2. nagy levelű kerti növény, amely ilyen gyökértermést fejleszt (Beta). 48 Analogiškais atvejais, kai kalbama apie augalą ir jo vaisių, DŽ7i ir LKŽe taip dažniausiai ir elgiamasi, o BŽ vaisiaus (šakniavaisio, gumbo ir pan.) apibrėžimas teikiamas ten, kur jis logiškai ir turėtų būti – apibūdinant gyökérzöldséget vagy gumót. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos žodyne: augalai ir gyvūnai |35 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 27. TÁBLÁZAT. A Litvániában nem termő zöldségek és gyümölcsök meghatározásai Szó BŽ-meghatározás DŽ7i-meghatározás LKŽe-meghatározás annak szárított termése padlizsán a burgonyafélék családjába tartozó, hengeres, körte alakú vagy (a burgonyafélék családjába tartozó, fényes, rendszerint rutulio pavidalo vaisius valgomas kaip daržovė kraštų augalas, vedantis (Solanum melongena); ) ehető termése augalas su panašiais į termése (Solanum a melongena)); ennek augalo vaisius (Armeniaca)); sárgabarack kerek, édeskés-savanykás, a kaulavaisis gelsvai oranžine dažnai családjába tartozó családjába tartozó, pelyhes héjú, hosszanti barázdával, kerek, őszibarackra emlékeztető húsos, (meleg égövi, rózsafélék vaismedis, vedantis sultingus vaisius su (az eperfafélék csonthéjas termése sötétlila, hosszúkás vagy körte alakú uborka ehető, lila héjú (1. sárgabarackfa.) 2. családjába tartozó datolya kis, ovális, (pálma, amely (pálma ehető, termést hoz (Phoenix saldus finiko vaisius su termése gyümölcseivel sötét színű, húsos, édes, dactylifera)); annak (Phoenix a fa termése édes hagyma vagy meleg ehető, egy magvú égövi gyümölcsfa, dactylifera)); to trópusi égövi fa, ehető sárgabarackfa termése füge puha, termése (Ficus carica)); kriaušės pavidalo fügelevelű termése, rendszerint termése húsos, (az annak termése vedantis minkštus, eperfafélék (Ficus carica)); bei jo vaisius A BŽ szótárban a padlizsán, a sárgabarack, a datolya és a füge meghatározása lényegében ugyanúgy történik, mint a hazai realiáké – külső jegyeiket emelik ki – alakjukat (padlizsán – rutulio pavidalo’; abrikosas – ‘apvalus’; datulė – ‘nedidelė, ovali’; figa – ‘kriaušės pavidalo’), „hengeres, körte alakú vagy színüket (padlizsán – „fényes, rendszerint sötétlila héj”; dažnai pūkuota odelė’; datulė – ‘tamsi’), taip pat pabrėžiami vidiniai požymiai – skonis sárgabarack – „sárgásnarancssárga (sárgabarack – „édeskés-savanykás”; datolya – „édes”; füge – „édes”) vagy rendeltetésüket (padlizsán – „zöldségként fogyasztják”; füge – ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos „rendszerint szárítva fogyasztják”). DŽ7i mind a négy szó meghatározásai meglehetősen bővek: növények és állatok |36 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 részletesek, azonban eltérő kritériumokra támaszkodnak: a padlizsáné – a megjelenésre (külső tulajdonság), a sárgabaracké – a megjelenésre (külső tulajdonság) és az állagra („lédús” – belső tulajdonság), a datolyáé és a fügéé – az ízre vagy az állagra („édes”, „puha” – belső tulajdonságok). Az LKŽe a padlizsánt a megjelenése alapján határozza meg, és megjelöli, hogy ehető gyümölcs, a sárgabarack, a datolya és a füge azonban nagyon tömören, ugyanazon séma szerint van meghatározva, mint az alma vagy a csipkebogyó (vagyis hogy minek a gyümölcse). Így a fent említett szavak jelentésmeghatározásainak három litván szótárban (27. táblázat) végzett sava ar svetima realija, apibrėžiama pagal tam tikrą schemą: kieno vaisius (šakniavaisis ar pan.), vizsgálata alapján látható, hogy a BŽ-ben minden esetben egységesen járnak el – a meghatározások részletesek, nem különítik el a megjelenést (formát, színt), a legjellemzőbb reikšmės apibrėžiamos pakankamai išsamiai ir panašiai, savų vaisių reikšmės apibrėžiamos itin belső tulajdonságokat (ízt, állagot stb.) és/vagy (különösen a zöldségek esetében) a rendeltetést. A DŽ7i e tekintetben háromféleképpen jár el: a saját és idegen zöldségeket tömören, az idegen gyümölcsöket pedig részletesebben, de eltérő kritériumok alapján – egyeseket a megjelenés és az íz, másokat csak az íz stb. alapján – határozza meg. Az LKŽe rendszeresebben jár el, bár ez a rendszer is kérdéseket vet fel: a zöldségek (sajátok és idegenek) jelentését meglehetősen részletesen, a gyümölcsökét (sajátokét és idegenekét) pedig nagyon tömören határozza meg. Természetesen szem előtt kell tartani, hogy az ilyen feltevések csak néhány példa megvizsgálása alapján születtek. 9.2. Ebből a szempontból egy másik kategóriát – az állatokét – is meg lehet vizsgálni. a) Savų realijų apibrėžimas A 28. táblázatban a saját reáliák (Litvániában élő állatok) meghatározásai lietuvių kalbos žodynuose. 28 LENTELĖ. Lietuvoje gyvenančių gyvūnų apibrėžtys szerepelnek Szó BŽ-meghatározás DŽ7i-meghatározás LKŽe-meghatározás vulpes) farok (általában vörös róka, Vulpes állatka (Vulpes) szépen omló sörénnyel és olyan állat, amellyel dolgoznak, farok, amelyet nehéz szótárban: növények és állatok |37 lapė plėšrus brangiakailis žvėris su smailiu snukiu ir ilga, puria plėšrus brangiakailis žvėrelis plėšrus šunų šeimos arklys didelis stiprus naminis gyvulys darbinis gyvulys naminis vienanagis važiuojama, jojama (Equus ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 tárgyak szállítására, lovaglásra stb. használnak. (Equus caballus)49 csőrrel flamingó fehér-rózsaszín, és nagy vadés házi vadvagy házi vízimadár, házi (Anser) vízimadár (Anser) (általában csak vízimadár hosszú nyakkal és széles vízimadár A BŽ-ben, akárcsak más szótárakban, a vizsgált szavak meghatározásaiban először azt az osztályt jelölik meg, amelyhez az állat / állat tartozik, vö.: róka – „vadállat”, ló – „háziállat”, lúd – „vadvagy házi vízimadár”, valamint a megkülönböztető jegyeket, vö.: róka – „ragadozó, értékes szőrű”, ló – „nagy, erős”, lúd – „nagy, jól úszó”. A BŽ-meghatározások azonban a legnagyobb figyelmet az állat azonosítása szempontjából fontos külsejére (külső jegyeire) fordítják, mivel először megpillantjuk, vö.: róka – „hegyes pofával és hosszú, dús farokkal”. A arklys – ‘gražiai krentančiais karčiais ir uodega’, žąsis – ‘ilgu kaklu ir plačiu snapu’. háziállatok jellemzésekor rendeltetésüket is megadják, vö. ló – „nehéz tárgyak szállítására, lovaglásra stb. használják”. b) Svetimų realijų apibrėžimas A 29. táblázatban a magyar szótárakban szereplő idegen reáliák (más tájak állatai, amelyek Litvániában csak állatkertekben vagy hasonló helyeken élnek) meghatározásai szerepelnek. 29. TÁBLÁZAT. Más tájak állatainak meghatározásai: elefánt, hatalmas közönséges lúd, Anser) Szó BŽ-meghatározás DŽ7i-meghatározás LKŽe-meghatározás afrikai és déli, nagy ormányos, a meleg tájak nagy állata Hosszú ormányú ázsiai ormánnyal és két agyarral (Loxodonta) emlős állat, a meleg tájak (Elephas és Loxodonta) caballus) ormányos emlőse, (Elephas), tájak a meleg égövi fehér-rózsaszín, a meleg vízimadara, tájak égövi olyan meleg égövi vízi vízimadara lúd nagy, jól úszó, nagy vadrózsaszínű 49 A BŽ szerkesztői számára még nem teljesen világos, hogy egy ilyen latin elnevezésnek meg kell-e maradnia. Az LRTB szerint az Equus caballus vadlovat jelent. A VLE a házilovak leírásakor azt írja, hogy vadlovaktól származnak (feltehetőleg a przewalski lótól és a tarpántól), de latin elnevezést nem ad meg (VLE I: 779). A WEBSTER a ló (horse) meghatározásában ugyanezt a latin elnevezést, az Equus caballust adja meg, és azt állítja, hogy a lovakat nagyon régen háziasították; rendeltetésüket is megjelöli, így érthető, hogy házilóról, nem pedig vadlóról van szó. A WIKIPÉDIÁBAN a háziló leírásakor az Equus ferus caballus latin elnevezés szerepel (bővebben lásd: https://lt.wikipedia.org/wiki/Naminis_arklys). ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos szótárban: növények és állatok |38 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 hosszú lábú, hosszú (Phoenicopterus) (Equus zebra) nyakú madár, lefelé (Phoenicopterus) hajló csőrrel (Phoenicopterus roseus) zebra lóhoz hasonló afrikai csíkos a páratlanujjúak állata a lófélék afrikai csíkos rendjének fekete lóhoz (Equus zebra) lóféle fehér és állat, csíkos egypatás családjába tartozó Az idegen állatokat a BŽ ugyanúgy határozza meg, mint a hazaiakat, vagyis részletezi a megjelenésüket, vö.: elefánt – ‘hosszú ormánnyal és két agyarral’, flamingó – ‘fehéres rózsaszínű’, ‘hosszú lábú, hosszú nyakú, lefelé hajló csőrű’, zebra – ‘lóhoz hasonló’, ‘fehér és fekete csíkokkal’. A BŽ ezenkívül azt is megadja, hol élnek ezek az állatok, vö.: elefánt – 50 ‘Afrikában és DélÁzsiában’, flamingó – ‘meleg vidékeken’, zebra – ‘Afrikában’. A DŽ7i ezeket az állatokat nagyon hasonlóan határozza meg (meglehetősen lakonikusan mutatja be megjelenésüket és élőhelyüket). Az LKŽe hasonlóképpen jár el. Ha azonban az LKŽe-ben a zebra szó meghatározásában nem lenne feltüntetve a külső jellegzetesség: „csíkos”, aligha értené meg a nem szakember, milyen állatról van szó, vö. a zebra meghatározásában megadott tudományos osztályozást: a lófélék családja, a páratlanujjú patások rendje, egypatás állat. Továbbá ha akadna egy olyan ember, aki még nem látott elefántot, aligha segítene neki az az információ, hogy az elefánt ormányos emlős (ezt a meghatározást a DŽ7i is átvette). Feltételezhető, hogy a straublinis szó jelentése „ormánnyal rendelkező”, a DŽ7i-ben azonban ilyen szó egyáltalán nincs, az LKŽe-ben pedig a straublinis, -ė jelentése: „1. az ormányos emlősök rendjéhez tartozó; 2. az ormányos bogarak rendjéhez tartozó”. Nos, a straubliniai szó magyarázata pedig: „1. a magasabb rendű emlősök rendje; 2. bogárrend”. Így ismét megbizonyosodhattunk arról, hogy a legmegfelelőbb és az átlagos beszélő számára a legérthetőbb meghatározás nem az, amely enciklopédikus ismereteket közöl, hanem az, amely a mindennapi megértésen alapul, és a minket körülvevő valóság mindennapi kategorizálásának alapját képezi. Amint tehát látható, a BŽ szerkesztői az állatok (Litvániában aukštesnei kasdienio kategorizavimo klasei, prototipiniu požiūriu apibūdinama gyvūno išvaizda (kiti lietuvių kalbos žodynai gyvūno išvaizdos dažnu atveju išvis nemini), jeigu tai naminis élő és ott nem élő állatok) meghatározásakor lényegében ugyanarra a sémára támaszkodnak: gyvena. 50 Taip pat daroma ir apibūdinant svetimus augalus (žr. abrikosas, citrinmedis). ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos rögzítik az állat valamely állatféléhez való tartozását, és megjelölik rendeltetését. Az idegen eredetű állatok meghatározásában megemlítik azt a helyet, ahol az állatok a szótárban szerepelnek: növények és állatok |39 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 IŠVADOS 1. Több, növényeket és állatokat megnevező szó jelentésmeghatározásának vizsgálata után matyti, kad Bendrinės lietuvių kalbos žodyno (toliau – BŽ) autoriai dažnai derina tradicinę (labiau mokslinę) ir kognityvinę žodžio reikšmės apibrėžtis. 2. BŽ autoriai aiškindami bendras kategorijas pavadinančių žodžių augalas ir gyvūnas (turima omenyje pirmoji žodžio gyvūnas reikšmė) reikšmes pasirinko tradicinę (labiau megállapítható a szavak jelentésének tudományos meghatározása: rögzítik a növény és az állat augalai ir gyvūnai yra ‘organizmai’, kad augalai minta ‘neorganinėmis medžiagomis’, gyvūnai – ‘organinėmis medžiagomis’, kad augalams būtina ‘šviesos energija’, kad gyvūnai ‘ppr. gali legjellemzőbb tulajdonságait, azaz azt, hogy egyik helyről a másikra mozogni’. Mivel a növényés állatfajokból a természetben nagyon sok ismert, nehéz lenne ezeket a szavakat például legkiemelkedőbb prototipikus képviselőik tulajdonságain keresztül meghatározni – egy ilyen meghatározás elkerülhetetlenül sematikus és informatívumokban szegény lenne, és aligha lenne elegendő egy szócikkhez. A gyvūnas szó második és harmadik jelentésének elkülönítése és meghatározása azonban a BŽ-ben már a jelentés kognitív meghatározási stratégiájához bulvė, lapė, žąsis, reikšmes BŽ autoriai pirmiausia nurodo, kokiai klasei priklauso aprašomas kapcsolódik. 3. A növényés állatkategóriákhoz tartozó szavak, például: ber žas, pušis, žodis meghatározásakor ezt követően leggyakrabban e növények és állatok több, legtipikusabb, legkönnyebben felismerhető külső és (vagy) belső tulajdonságát sorolják fel – tehát a jelentések kognitív meghatározási stratégiáját követik. Gyakran megjelölik a növények és állatok rendeltetését, valamint előfordulási vagy növekedési helyét, különösen akkor, ha ezek a tulajdonságok segítenek a denotátum meghatározásában. Megjegyzendő, hogy a BŽ-ben a bogyós gyümölcsű cserjéket és a gyümölcsfákat másképpen határozzák meg, vagyis nem a legtipikusabb külső és (vagy) belső jegyeik alapján, hanem vedamus vaisius, pagal kuriuos jie paprastai žmonių yra atpažįstami. 4. A növényeket és állatokat megnevező szavak meghatározásakor a legtipikusabb jegyek kiválasztása gyakran a nemzeti sajátosságoktól függ, vagyis a szavak meghatározásaiban rögzített jegyek összefügghetnek az emberek tevékenységével, szokásaival és hagyományaival, az ország tájképével stb. Ezért a növények és állatok egyes, a BŽ-ben e szavak meghatározásaiban rögzített jegyei nem feltétlenül szerepelnek az angol vagy orosz nyelv szótáraiban az említett szavak meghatározásaiban, és fordítva. 5. A BŽ-ben – a tanulmányban tárgyalt többi értelmező apibrėžiant daiktavardžių, pavadinančių gyvūnus ir augalus, reikšmes nenurodomos jų taksonominės grupės, t. y. šeimos, gentys ir pan. Taip elgiamasi todėl, kad vidutiniam litván nyelvi szótártól eltérően – ez az információ a beszélő (nem pedig a botanikus vagy zoológus) számára kevéssé hasznos. 6. A BŽ-ben, akárcsak néhány más értelmező litván nyelvi szótárban, a teikiami lotyniški augalų ir gyvūnų terminai. BŽ autorių manymu, lotyniškų terminų ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos žodyne: augalai ir gyvūnai |40 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 pateikimas žodyno straipsniuose naudingas tais atvejais, kai pagal žodžio apibrėžtį sunku hasonló növények vagy állatok felismerése. a többi értelmező litván nyelvi szótártól eltérően a 7. Išnagrinėjus kai kurių vaisių ir daržovių reikšmių apibrėžtis pastebėta, kad BŽ, saját és idegen realitások jellemzésekor egyformán járnak el – a szavak meghatározásai részletesek, hasonló séma szerint határozzák meg őket, például megadják, hogy minek a termése (gyökértermése vagy hasonló), leírják a megjelenést (alakját, színét), a legjellemzőbb belső, savybės (skonis, konsistencija ir pan.) ir (ar) (ypač prie daržovių) nurodoma paskirtis. Kitaip mondhatni, a realitások meghatározásakor nem tesznek különbséget a saját és az idegen között, hanem egyformán részletesen jellemzik. 8. Išnagrinėjus BŽ ir anglų bei rusų kalbų aiškinamuosiuose žodynuose pateiktas a növényeket és állatokat megnevező szavak meghatározásaiból kiderült, hogy a BŽ meghatározásai részletességben és rendszerszerűségben nem maradnak el az említett szótárak meghatározásaitól. 9. Összefoglalva megállapítható, hogy a BŽ szerzői bátrabban követik a kognitív utat, vagyis gyakran eltekintenek az értelmező szótárakra jellemző kurios paprastam bendrinės kalbos vartotojui yra mažai kuo naudingos. BŽ autoriai tudományos vagy enciklopédikus meghatározásoktól; az (a tanulmányban vizsgált) szavak meghatározásakor nagyobb figyelmet fordítanak a realitások legtipikusabb, legjellemzőbb, regimuoju, lytėjimu ir kt. būdais. Tokiu būdu žodžių apibrėžtys žodyno skaitytojams tampa könnyebben felismerhető jegyeire, amelyek világosabban, érthetőbben, informatívabban és egyértelműbben érzékelhetők, felfoghatók. 10. Nur wenige Beispiele aus zwei Kategorien (Pflanzen und Tiere) zu analysieren, würde es schwierig machen, irgendwelche unumstößlichen Schlussfolgerungen über das gesamte BŽ zu ziehen. Daher wäre es zweckmäßig, eine analoge Untersuchung einer anderen Kategorie (anderer Kategorien) durchzuführen und die erhaltenen Ergebnisse mit den Ergebnissen dieser Untersuchung zu vergleichen. Dies würde es ermöglichen, fundiertere Schlussfolgerungen zu ziehen und weitere Maßnahmen zur Verbesserung des Wörterbuchs vorherzusehen perspektyvas. ŠALTINIAI AMERICAN HERITAGE – The American Heri tage® Dictionary of the English Language. Prieiga internete: https://www.ahdictionary.com/word/search.html. ANGLONAS2 – B. Piesarskas. Kompiuterinis anglų – lietuvių kalbų žodynas, UAB „Fotonija“. BŽ – Bendrinės lietuvių kal bos žodynas. Redaktorių kolegija: D. Liutkevičienė (vyr. redaktorė), G. Naktinienė, R. Petrokienė, D. Svetikienė, K. Vosylytė, J. Zabarskaitė. (rengiamas). – Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://bkz.lki.lt. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Ben drinės lietuvių kalbos žodyne: augalai ir gyvūnai |41 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 CAMBRIDGE – Cambridge Dictionary. Prieiga internete: http://dictionary.cambridge.org/dictionary/english/. COLLINS – Collins English Dictionary. Prieiga internete: https://www.collinsdictionary.com/dictionary/english/. DLKT – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas. Prieiga internete: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/. DŽ6p – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas: 6-as patais. ir papild. leid., kompaktinė plokštelė. Vyr. red. Stasys Keinys, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2006. DŽ7i – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas: 7-as patais. ir papild. leid. Vyr. red. Stasys Keinys, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2012; elektroninis variantas, 2015 (atnaujinta versija, 2017). Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt/dabartinis. INFOPLEASE – Infoplease Dictionary. Prieiga internete: https://www.infoplease.com/dictionary. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas (t. I–XX, 1941–2002): elektroninis variantas. Redaktorių kolegija: Gertrūda Naktinienė (vyr. redaktorė), Jonas Paulauskas, Ritutė Petrokienė, Vytautas Vitkauskas, Jolanta Zabarskaitė.Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005 (atnaujinta versija, 2008). Prieiga internete: www.lkz.lt. LRTB – Lietuvos Respublikos terminų bankas. Prieiga internete: http://terminai.vlkk.lt. LTE I – Lietuviškoji tarybinė enciklopedija 1, Vilnius: Mokslas, 1976. MACMILLAN – Macmillan Dictionary. Prieiga internete: http://www.macmillandictionary.com/. OXFORD – Oxford Dictionaries. Prieiga internete: https://en.oxforddictionaries.com/. VIKIPEDIJA – Laisvoji enciklopedija. Prieiga internete: https://lt.wikipedia.org/wiki/Pagrindinis_puslapis. VLE I – Visuotinė lietuvių encikl opedija 1, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2001. VLE II – Visuotinė lietuvių enciklopedija 2, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2002. VLE III – Visuotinė lietuvių enciklopedija 3, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2003. VLE V – Visuotinė lietuvių enciklopedija 5, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2004. VLE X – Visuotinė lietuvių enciklopedija 10, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2007.