Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai

DAIVA MURMULAIT YTĖ Litván Nyelvi Intézet Az értelmező szótár mikrostruktúrája: a szemantikai információ közlésének sajátosságai ALAPVETŐ SZAVAK: lexikográfia, értelmező szótár, szótári mikrostruktúra, szemantika, lexikai jelentés, munkajelentés. BEVEZETÉS A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a szemantikai adatok értelmező szótárakban való közlésének néhány esetét, és példájukon többek között azt is bemutassa, hogy a lexikográfia nem csupán gyakorlati, alkalmazott tevékenység. Az elemzés az általános értelmező szótárak mikrostruktúrájára terjedt ki (lásd a források jegyzékét), amelyeket a széles közönség használ leggyakrabban. A kutatás összehasonlító, analitikus-leíró, szóalkotási és lexikai szemantikai elemzési módszerekkel készült. Felületesen szemlélve azt mondhatjuk, hogy a szótárak készítői csupán a szemantika, a grammatika, az akcentológia, a terminológia, a szóalkotás-elmélet, a stilisztika és más tudományágak kutatási eredményeit hasznosítják, gyakorlati munkájukhoz igazítva azokat. De vajon nem éppen a szótárírók számára válik láthatóvá egyes elméletek valamely hiányossága vagy fehér foltja, amikor fő céljukra, az adatok rendszerszerű közlésére törekednek? A tanulmány néhány, látszólag egészen formai kérdést kíván megvizsgálni az értelmező szótárakban szereplő szemantikai és munkainformáció közlésével kapcsolatban, és bemutatni, hogy ezek is visszacsatolás útján összefügghetnek a lexikai szemantikai vagy szóalkotási kutatásokkal, illetve azok eredményeivel. Amint az idézetből kitűnik: „[м]ногие проблемы, исследуемые терминоведами, возникли в практике разработки терминологических словарей, и решение этих проблем влияет на методы составления словарей” („számos, terminológusok által vizsgált probléma a terminológiai szótárak gyakorlati kidolgozása során merült fel, és e problémák megoldása hatással van a szótárkészítés módszereire”; Гринев–Гриневич 2008: 30), ez legalábbis a terminográfia területén nyilvánvaló. A kortárs lexikográfia-elmélet egyik feladata a szótárak mikrostruktúrájára vonatkozó elvek kidolgozása, vagyis a szócikk szerkezetének, összetevői tartalmának és terjedelmének, formájának (az adatok közlésének és jelölésének módjainak), a kiegészítő információknak stb. a meghatározása (vö. Jakaitienė 2005: 15). BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 2 Az elektronikus szótárak talán már fontosabbá váltak a nyomtatottaknál (vö. Granger, Paquot 2012, Fuertes-Olivera, Bergenholtz 2011)1, és az adatok megjelenítésének más, pontosabb formáját is megkövetelik. Ha a szótár készítője nem volna tudós, talán fel sem ismerné az ilyen jellegű problémákat; ha nem venné észre őket, megoldásukkal sem próbálkozna, és sem önmagának, sem más területek szakembereinek nem tenne fel kérdéseket. A probléma felismerése és a kérdés felvetése a tudományban legalább olyan fontos, gyakran még fontosabb is, mint a rá adott válasz megtalálása. „Jó, korszerű szótárt csak olyan tudós vagy más terület szakembere írhat, aki ismeri a lexikográfia törvényszerűségeit” (Jakaitienė 2005: 10). Másfelől „[a] lexikográfia elmélete természetesen nemcsak a szótárírás gyakorlatára (és így a szótárszerzők tapasztalatára) támaszkodik, hanem ebből a gyakorlatból nő ki és kristályosodik ki” (Jakaitienė 2005: 14). 1. SZEMANTIKAI ADATOK ÉS A MAGYARÁZÓ SZÓTÁR MIKROSTRUKTÚRÁJA Tehát hogyan jelenik meg a szemantikai információ a szótárakban, hogyan viszonyul egymáshoz a képzési és a lexikai jelentés, miként tükrözi a választott adatmegjelenítési mód a szemantikai kapcsolatokat, és mit mond mindez a nyelvtudósnak, illetve az egyszerű szótárhasználónak? Az alább tárgyalt néhány esetnek azt kell bemutatnia, hogyan tükrözi a szócikk szerkezete a szó szemantikai struktúráját, jelentéseinek hierarchiáját és egymás közötti kapcsolatait, valamint milyen további információkhoz juthat a szótár használója pusztán azáltal, hogy tanulmányozza a lexémák szócikken belüli elrendezését. 1.1. A lexémák általános értelmezése egy többjelentésű szó szócikkében Íme néhány szócikk egy nemzetközi szavak szótárából, az Interleksisből: migrācija [lat. migratio – költözés, elvándorlás], költözés, elvándorlás, egyik helyről a másikra való áttelepülés: 1. a lakosság egyik helyről a másikra költözése; 2. az állatok egyik helyről a másikra költözése; 3. kém. elemek mozgása a földkéregben vagy a felszínen, geokémiai folyamatok során. Interleksis 1 S. Tarp szerint a lexikográfia érdekes, ugyanakkor nehéz átmeneti időszak közepén jár: a nyomtatott szótárakról az elektronikusakra való áttérés korszakában (Tarp 2012: 322). BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 3 metamorfózis [gör. metamorphosis], egyik forma átalakulása egy másikká, valaminek a megváltozása: 1. a mitológiában – emberek csodás állatokká változása, egyes állatok másokká változása stb.; 2. biol. egyes állatok posztembrionális fejlődésének egyik szakaszából a másikba való átmenete, pl. az ebihal békává, a rovarlárva bábbá alakulása; 3. a növényi szervek alakjának funkcióváltozással összefüggő módosulása, pl. a porzók sziromlevelekké, a gyökér gyökérzöldséggé alakulása. Interleksis A lexémák számozásából egyértelmű, hogy a migráció és a metamorfózis három-három jelentéssel rendelkezik. Mindkét esetben azonban található egy általános magyarázat is, amely az első lexéma előtt szerepel. Mi ez? A meghatározás közös része, amelyet nem akartak minden lexéma előtt megismételni? Szükséges-e, vagy mondjuk a „felemelkedés, elköltözés, egyik helyről a másikra való átmenet” általánosabb magyarázat nélkül a migráció 1. lexémájának, „a lakosság egyik helyről a másikra költözése” meghatározása hiányos, nem elég világos lenne? A szemantikai információ e közös része elvontabb, mintha a görög vagy latin nyelvből való közvetlen fordításra emlékeztetne – a migráció esetében nyilvánvalóan megismétli azt, ami a szögletes zárójelben, az etimonnal együtt szerepel. Az elvontabb magyarázat után következnek a lexikalizálódott lexémák, a különböző szakterületek terminusai. Ez a szótári mikrostruktúra, pontosabban az adatok szócikken belüli bemutatásának egyik módja, valószínűleg nem zavarja azt, aki egyszerűen csak kinyitja a szótárt, hogy megnézze, mit jelentenek ezek a szavak. Minél részletesebb az információ, annál jobb neki. Talán arra sem figyel fel, és nem is gondolkodik el azon, hogy például a koncentráció, kondenzáció vagy a kompresszió szócikkében miért másképpen rendezik el az információkat, az általános magyarázó rész nélkül: koncentráció [ang. concentration < lat. com – együtt, közösen + centrum – központ]: 1. felhalmozás, összegyűjtés, besűrítés; 2. kém. fizikai kémiai rendszer (keverék, oldat, olvadék) egyik komponense mennyiségének és a rendszer térfogatának, illetve a komponens tömegének és a rendszer térfogatának aránya; 3. fiz. a rendszer részecskeszámának és térfogatának aránya; 4. bány. az ércek hasznos komponensének felhalmozása (dúsítása), hogy az érc további feldolgozása műszakilag megvalósítható és gazdaságilag kifizetődő legyen; BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 4 5. élettan. az izgalom vagy gátlás korábban az agykéregben szétterjedt (irradiáció) folyamata a kiindulási helyre összpontosul; 6. közg. olyan piaci helyzet, amikor a gazdasági tevékenység ellenőrzése egy vagy több vállalat kezében összpontosul; 7. közg. vállalatok egyesülése, növekedése. Interleksis kondenzáció [lat. condensatio – sűrűsödés]: 1. kém. reakció – két azonos vagy különböző szerves vegyület molekulájának egyesülésekor víz vagy más kis molekulatömegű vegyület válik le; 2. a gőz folyadékká vagy szilárd testté alakulása; 3. valaminek a sűrűsödése vagy besűrítése. Interleksis kompresszió [lat. compressio – összenyomás]: 1. techn. levegő, gáz vagy munkakeverék összenyomása egy dugattyús gép (kompresszor, belső égésű motor) hengerében; 2. orv. a test egy részének, egy szervnek az összenyomása. Interleksis Mindazonáltal az utóbbi esetek közül az első kettőben is található közös, elvontabb szemantikai információ – a koncentráció esetében külön első jelentésként szerepel („felhalmozás, összpontosítás, besűrítés”), míg a kondenzáció esetében harmadikként („valaminek a sűrűsödése vagy sűrítése”) szerepel a lexéma2. A szótáríróban (akit nemcsak az adatok teljessége, hanem azok rendszerezett közlése is foglalkoztat), amikor olyan információt lát, amely a lexémák meghatározásai előtt szerepel, és tudja, hogy az nem nyelvtani, hangsúlyozási, stilisztikai, használati körre vonatkozó stb. adat, amelyeket rendszerint a szócikk ezen a helyén közölnek, azonnal fel kell merülnie a kérdésnek: a szócikk mely szerkezeti részéről van szó, hozzátartozik-e (az egyes lexémák) meghatározásához, kiegészítő információ (magyarázat)-e, vagy valami más, ami nem lexikai jelentés? Talán ez az elsődleges jelentés, 2A TŽŽ 2013-ban a kondensacija szó mikrostruktúrája alapvetően más: az említett harmadik, elvontan meghatározott lexéma helyett egy jóval konkrétabb, második jelentés szerepel: „folyadékok sűrűsödése vagy sűrítése párologtatással” (a konkretizáló szemák: „folyadékok”, „párologtatni”), az első lexéma pedig (az Interleksis szerint) összetett szakkifejezésként, a kondensacijos reakcija szókapcsolatként szerepel. BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 5 amelyből (a metamorfozė esetében) később különféle szakterületek terminusai fejlődtek ki? Ebben az esetben ez nagyon emlékeztetne arra a helyzetre, amikor kezdetben a képzett szó valamennyi lexémáját az általános derivációs jelentés megadásával jellemzik, majd külön-külön meghatározzák a lexémákat, megadva mindegyik lexikai jelentését, például: meridiā́ninis, a meridiánnal kapcsolatos: 1. meridiánkör – az égitestek rektaszcenziójának és deklinációjának mérésére szolgáló műszer; 2. észak–déli irányú. Interleksis Az Interleksio nyomtatott változatában (TŽŽ 2001), az előszóban és a szótár felépítését ismertető bevezetőben nem írják le ezt az információközlési módot. Első pillantásra a migracija, metamorfozė szavakhoz hasonló eset a nemzetközi szóelem szócikkében található: mikro… [gör. mikros – kicsi], összetett szavak első eleme, amely kicsinységet, apró méretet jelent: 1. kis méretű, nagyon apró; 2. kis méretű dolgok vizsgálatával vagy mérésével kapcsolatos; 3. egy fizikai mértékegység nevének első eleme, amely azt jelzi, hogy az adott egység a rendszerbeli egységnél egymilliószor (106) kisebb, például mikrosekundum (a másodperc egymilliomod része). Interleksis Ebben is van három lexéma, amelyek előtt az értelmezés általános része szerepel. Az értelmező lexikai egységet, a mikro- elemet először szóalkotási szempontból jellemzi („az összetett szavak első eleme…”), majd felsorol két konkrétabb jelentést, amelyet az összetételeknek ad (de nem a saját jelentéseit!), a harmadik, szakosított (fizikai tárgyú) lexémát pedig szóalkotási és szemantikai szempontból is leírja, valamint egy megmagyarázott használati példával illusztrálja. A szócikk formája a migracija ir metamorfozė szócikkek formájához hasonlónak tűnik, ám az adatok jellege és szerkezete más: az összetételi elem esetében a lexikai-szemantikai adatok mellett szóalkotási és szóalkotás-szemantikai adatok is szerepelnek (legfeljebb annyi a hasonlóság, hogy az egyes lexémák előtt elvontabb információ jelenik meg). Vö. az angol szótárban az összetételi elemről szóló micro- szócikkel BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 6 az adatok jellege és szerkezete szempontjából jóval egységesebb: négy jelentést ad meg (az első két aljelentésből áll, amelyeket a litván szótár nem különít el, hanem egyetlen, első lexémaként közöl), amelyeket az összetételeknek ad, továbbá magukat az ilyen szóalkotást szemléltető összetételeket: micro- 1) a) kicsi, apró, parányi: microcosm b) rendkívül kicsi, rendellenesen kis méretű: microcephaly 2) nagyító vagy erősítő: microscope, microphone 3) mikroszkópokkal kapcsolatos, mikroszkopikus: micrography 4) egymilliomod része valaminek; a 10-es szorzótényező: jelölése?: rövidítése: mc: microsecond Webster‟s New World College Dictionary, http://www.yourdictionary.com/micro#yMP22hIdBTP8wrk1.99 A TŽŽ 2013 mikro- szócikkének szerkezete külsőre inkább az angol változatra hasonlít, mint az Interleksis változatára (hiányzik az említett általános értelmező rész), de a közölt adatok rendszerszerűsége tekintetében elmarad az angol változattól: mikro- [gör. mikros – kicsi] 1 kis méretű, nagyon apró 2 μ, a rendszerbeli egység egymilliomod részének megfelelő mérési egység nevének első eleme, pl. mikrosekundė (a másodperc egymilliomod része) TŽŽ 2013 Látható, hogy a szóalkotási információ csak a második lexéma értelmezésében jelenik meg. Ebben az esetben már a nem nyelvész olvasóban is felmerülhet a kérdés, hogy miért melléknévként határozzák meg az első lexémát, ahogyan a definícióból tűnhet. Vö. a melléknévi mikroskopinis, -ė szócikkel ugyanebben a TŽŽ 2013-ban: mikroszkopikus 1 mikroszkóppal végzett, pl. ~elemzés 2 csak mikroszkóppal látható 3 nagyon kicsi, parányi TŽŽ 2013 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 7 A jelző szó vizsgált szócikkében a meghatározás általános része két, eltérő szemantikát meghatározó részből áll, amelyek megjelenítési formájukat tekintve a jelentésárnyalatokra emlékeztetnek (ezeket a szótárakban gyakran pontosvesszővel választják el): jelző [⇧ jel], jelölő, elsődleges; hírt adó, jelző: 1. nyomdai mintapéldány – egy nyomtatott kiadvány mintapéldánya, amelynek jóváhagyása után engedélyezik a példányszám legyártását; 2. nyelvt. jelölő jelentés – olyan szó jelentése, amely arra utal, hogy valami létezik, de konkrétan nem nevezi meg, pl. „ő”, „ez”, „fölött”. Interleksis Azonban a továbbiakban két lexémaként összetett terminusokat – olyan szókapcsolatokat – tüntetnek fel, amelyeknek az összetételébe címszó tartozik. Tehát ebben az esetben az első sorban közölt szemantikai információ nem egyetlen lexikai egység (szó) különböző lexémáira, hanem különböző lexikai egységekre vonatkozik közösen. 1.2. A szóképzés és a lexikai szemantika kapcsolata A szóalkotási és lexikai szemantika kapcsolata jól megmutatkozik az új szavak köréből vett példák alapján. Csak a szótárakban már szereplő és az új, -iklis képzős származékok szóalkotási és szemantikai elemzésének elvégzése, valamint utóbbiak használatának vizsgálata után rajzolódtak ki azok a fő szempontok, amelyekre támaszkodva megkísérelhető mind az új szavak, mind általában az ilyen szóalkotási típusú származékok szemantikai struktúrájának és jelentésrendszerének rendszerszerű bemutatása az értelmező szótárban (részletesebben lásd Murmulaitytė 2014). Kiderült, hogy talán a szóalkotási jelentés meghatározatlansága és a „szemantikai lehetőségek sokasága miatt, amelyeknek a használat síkján való aktualizálódását nehéz előre jelezni” (Urbutis 2009: 203), számos -iklis képzős származékot a szótárak többé-kevésbé konkrét, de lényegében szóalkotási jelentéssel határoznak meg, például: véső „vésésre szolgáló eszköz”, oldószer „oldásra szolgáló anyag” (DŽ₇) stb. Az ilyen meghatározások az új valóságok megnevezéseire is illenek, amíg azok nem lexikalizálódtak eléggé ahhoz, hogy önálló lexémaként szerepeljenek. Ezúttal egy új szó használatát, szemantikáját és lexikográfiai feldolgozását vizsgáljuk tovább. Fényesítőszereknek nevezik azokat a sokféle vegyi készítményeket, amelyek különböző dolgok (lábbeli, gépkocsi, festék, ajkak, állati szőrzet, növényi levelek, élelmiszerek stb.) fényesítésére, fényes megjelenésük biztosítására szolgálnak, de A litván nyelv új szavainak BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 8 a szótárban az újonnan alkotott blizgbilis egyetlen lexémaként szerepel. 2014 elején úgy határozták meg, mint „eszköz egy tárgy fényes megjelenésének biztosítására” (Murmulaitytė 2014: 17). A használat alaposabb vizsgálata után a korábbi, lényegében munkajellegű jelentést 2015 májusában konkrétabb lexikai jelentés váltotta fel: „cipők, bútorok, padlók, autók, haj és növényi levelek stb. fényesítésére szolgáló eszköz; élelmiszereknek fényes megjelenést kölcsönző anyag”. Lényegében ugyanazon jelentés két árnyalatáról, vagyis aljelentésekről van szó, figyelembe véve, hogy az élelmiszer-adalékanyagok nevei rendszeresen ezzel a képzővel jönnek létre. Mellette a felhasználóknak szóló megjegyzés olvasható: „az ajkaknak fényt adó kozmetikai termék megnevezésére egyre inkább a blizgis változat honosodik meg”. Ez mintha azt jelezné, hogy az ajkakra vonatkozó szemantikai jegy visszaszorul a blizgiklis jelentéstanából, és ebben az értelemben a képzős (blizgiklis) és a végződéses (blizgis) fényesítőeszköz-nevek jelentésük szerint elkülönülnek. A blizgiklisnek nevezett más valóságok sokasága azonban azt mutatja, hogy ezzel a szóval továbbra is könnyen megnevezhető bármely új, azonos rendeltetésű valóság (többnyire anyag), amelynek tárgya még nem szerepel a blizgiklis lexikai meghatározásában. Következésképpen még nem indokolt ennek az új szónak a szemantikáját külön jelentésekre bontani pusztán azért, mert nagyon különböző dolgokat jelöl – ahogy ezeknek a dolgoknak a száma nő, mindig újabb jelentéseket kellene létrehozni. Az is fontos, hogy a származék minden esetben ugyanarra az alapul szolgáló igei jelentésre épül3. A legvalószínűbb, hogy az élelmiszer-adalékanyag megnevezése külön lexémaként lesz elkülönítve. Az ilyen elkülönítés komoly alapja lehet az említett lexikai csoport elnevezéseinek rendszeres képzése a tárgyalt képzővel4. Felidézve mindazt, amit a migracija, metamorfozė szavak, valamint a mikro- szóelem szótári cikkeinek szerkezetéről megállapítottunk, felmerül a kérdés, vajon hasonló módon nem lehetne-e bemutatni a blizgiklis új szót és a szerszámképzés kategóriájának más (új) származékait is, különösen azokat, amelyek lexikai szemantikája még nem állapodott meg, amelyekkel egyre újabb valóságokat neveznek meg, és amelyek lexikai jelentéseinek meghatározásaiban nem tükröződik a munkajelentés stb.? Például: 3 Vö. az új szavak gaiviklis jelentései: 1. „frissítő, frissességet vagy friss illatot kölcsönző eszköz”; 2. „felélénkítő, életerőt adó eszköz”; a puriklis jelentései: 1. „tésztához adott természetes vagy szintetikus élelmiszer-adalék, amely lazábbá teszi a süteményt”; 2. „a haj dúsabbá tételére szolgáló kozmetikai termék”; illetve a rūgštiklis jelentései: 1. „természetes vagy szintetikus élelmiszer- vagy takarmány-adalék savanyú íz elérésére”; 2. „a talaj savasságát növelő vagy lúgosságát csökkentő anyag”; ezek a lexémák az alapigék gaivinti, purinti és rūgštinti különböző jelentéseire épülnek (részletesebben Murmulaitytė 2014: 8–10). 4 A blizgiklis példájával többek között azt kívántuk bemutatni, milyen gyorsan pontosíthatók manapság a szótári adatok – a használat folyamatos vizsgálatával, amelynek változásait rögzíteni önmagában kevéssé hasznos, ha nem ismerjük a szóalkotás szabályait, a lexikai szemantika törvényszerűségeit stb. Az ND nem szótár, fő céljai mások, de vannak a lexikográfiai munkára jellemző vonásai, és ami a legfontosabb: adataira mint a használat változásaira gyorsan reagáló forrásra támaszkodnak a Bendrinės lietuvių kalbos žodynas és más értelmező szótárak készítésekor. BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 9 blizgiklis fn. (2) fényesítőeszköz: 1. cipők, bútorok, padlók, autók, haj, növényi levelek stb. fényesítésére szolgáló eszköz; 2. élelmiszereknek fényes megjelenést kölcsönző anyag. spalviklis fn. (2) színezőeszköz: 1. a szöveg kiemelő színnel való megjelölésére szolgáló eszköz; 2. más vegyi anyagoknak (festékeknek, lakkoknak, kozmetikai termékeknek stb.) színt kölcsönző anyag; 3. röv. élelmiszer-adalékanyag – színezőanyag. Ebben az esetben az összes lexéma meghatározása előtt mindkettőjük elvontabb, közös munkajelentése szerepelne. Ez azonban nem lexikai, hanem munkaszemantikai, vagyis más típusú információ lenne, így nem merülne fel a kérdés, hogyan kellene azt az adatbázisban a lexikai jelentésekhez kapcsolni. Egyszerűen ez az általános információ (akárcsak az egész szóra, nem pedig az egyes lexémákra vonatkozó egyéb adatok – a szófaji, hangsúlyozási paradigmajelölések stb.) külön, az erre szolgáló helyen lenne tárolva az adatbázisban. A szócikk mikrostruktúrájában kisebb betűmérettel vagy más módon lehetne elkülöníteni a lexikai szemantikai adatoktól. Nagyjából ugyanez a gondolat, csak más formában megvalósítva, merül fel a DŽ₁-ben szereplő, -inis, -ė képzős melléknevek szócikkeinek vizsgálatakor. Emlékeztetni kell arra, hogy ennek a produktív (Kniūkšta 1976: 3, 7) képzési típusnak a melléknevei jelentésváltozatosságban „messze felülmúlják az összes többi melléknevet” (Kniūkšta 1976: 56–57, 59 és másutt), (konkrét) munkajelentéseik pedig rendkívül változatosak (DLKG 2006: 209; LKG 1965: 568–573). Az ilyen, viszonyt jelölő származékok esetében nemcsak az alapszó szemantikája fontos, hanem az alapszavak és a jelölt szavak közötti szemantikai kapcsolatok is (Kniūkšta 1976: 57; lásd még az ott hivatkozott irodalmat). A DŽ különböző kiadásaiban régóta sokkal gyakrabban választják azt, hogy nem magát a címszóként szereplő viszonyjelölő melléknevet magyarázzák, hanem annak példaként megadott, jelölt szavakkal alkotott kapcsolatait, előtte pedig egyszerűen feltüntetik az alapszót. Ez különösen akkor jellemző, ha az alapszavak olyan dolgokat jelölnek, amelyeknek más dolgokkal többféle kapcsolatuk lehet; ezért a származékos melléknév jelentése is többféle lehet, és az alapszó nélkül nem egyértelmű (Kniūkšta 1976: 59). Például: aliejin||is, ~ė (1) → a l i e j u s: ~ė hordó. A. étel (olajjal). ~ės növénykultúrák (olajat adó növények). ~iais festékkel festették a képeket DŽ₆ BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 10 bulvin||is, ~ė (2) → b u l v ē: B. zsák (burgonya betöltésére). ~ė püré (burgonyából készítve). ~ė föld (amelyben jól terem a burgonya) DŽ6 bažnyč||is, ~ė (1) → b a ž n y č i a: 1.: ~iai ruházat (a pap áldozati ruhája vagy az ünnepi templomlátogató öltözéke). 2.: ~ė jog. ~ė művészet, zene DŽ6 Vö. a nemzetközi szavak szótárában szereplő, első pillantásra analóg, -inis, -ė képzős melléknevek bemutatását -inis, -ė Interleksis szótárban: algebrinis, mat. ⇧algebra (1)-val kapcsolatos; pl. algebrai egyenlet (polinomokat összekapcsoló egyenlet), algebrai kifejezés (betűkből és számokból álló kifejezés, amelyeket az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, egész kitevőre emelés és gyökvonás műveleti jelei kapcsolnak össze), algebrai számok (egész együtthatós algebrai egyenletek megoldásai). Interleksis analizinis [gör. analytikos], az elemzéssel kapcsolatos, arra jellemző, elemző, pl. analitikus geometria (a geometriai objektumok tulajdonságait a matematikai analízis eszközeivel vizsgálja), analitikus függvény (hatványsorként kifejezve), analitikus kémia (kémiai és fizikai módszerekkel vizsgálja az anyagok mennyiségi és minőségi összetételét, valamint szerkezetét). Interleksis Mindazonáltal e szótári szócikkek mikrostruktúrájának azonossága a DŽ₇i-hez képest csupán látszólagos, mivel az algebrinis, -ė; analizinis, -ė melléknevek esetében az Interleksis szótárban illusztrációként nem szabad szókapcsolatok (vö. bulvinis maišas, aliejinė statinė), hanem összetett szakkifejezések szerepelnek, amelyek szemantikája konkretizálódott, és jobban eltávolodott az egyes alkotóelemek jelentésétől. Figyelmet érdemel továbbá a szóalkotási információ formájának változatossága: az egyik esetben a szóalkotási jelentést határozzák meg (analizinis, -ė), a másikban (algebrinis, -ė) pedig a meghatározás közvetlen utalást is tartalmaz az alapszóra. Vö. az akademinis, -ė melléknév szócikkében a szóalkotási BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai 11 a jelentés másképpen is meg van adva – külön, első lexémaként (az ilyen megadásról lásd még alább a baltyminis, -ė; jūrinis, -ė melléknévi szócikkeket a BŽ-ben), amelyek meghatározásában az alapszóként szolgáló főnév, az akademija második jelentésében szerepel: „a legmagasabb szintű tudományos és művészeti intézmények, egyesületek és felsőoktatási intézmények elnevezése, például a Lietuvos mokslų akademija, a Vilniaus dailės akademija”5: akademinis: 1. az ⇧ akademija (2) szóhoz kapcsolódó; 2. oktatási, tanulási, tudományos (főként felsőoktatási), például: akadémiai óra, akadémiai ifjúság; 3. szigorúan ragaszkodik a hagyományokhoz, kánonokhoz; az akadémizmusra jellemző, például: akadémikus festészet; 4. mintaszerű, például: akadémiai színház; 5. tisztán elméleti, gyakorlati jelentőséggel nem bíró, például: akadémiai vita. Interleksis Vö. az Interleksio olyan eseteit is, amikor a használati információ csupán az alapszóra való utalásra korlátozódik: laboratóriumi [⇧ laboratórium], laboratóriumban végzett, például: laboratóriumi kísérlet; laboratóriumban található, a laboratóriumhoz tartozó vagy annak szánt, például: laboratóriumi műszerek. Interleksis rakétaalakú [⇧ rakéta]: 1. rakétaelven működik; 2. rakétákhoz való; 3. rakétákkal felszerelt. Interleksis 5A TŽŽ 2013 az akademinis, -ė melléknevet szinte hasonló módon adja meg, azzal a kivétellel, hogy a 4. és az 5. lexéma helyet cserél. Az első lexéma szintén az alapszóként szolgáló akademija második jelentésére utal. Ebben a szótárban azonban az akademija szónak 3 jelentése van: 1 „filoz. Platón által (Kr. e. 387 körül) Athén közelében, az Akadémosz mitikus hősről elnevezett kertekben alapított iskola; Kr. u. 529-ig állt fenn; a görög filozófia központja 2 a XVIII–XIX. században Olaszországban és Nyugat-Európa más országaiban zenés koncert – zeneszerzői vagy előadói est 3 a legmagasabb tudományos és művészeti intézmények, társaságok, felsőoktatási intézmények megnevezése, pl. Lietuvos mokslų Δ, Vilniaus dailės Δ. Tehát úgy kell érteni, hogy a TŽŽ 2013 akademinis, -ė az ókori koncerthez kapcsolódik, nem pedig a tudományos, művészeti stb. intézményekhez. E gyakori szó használatából nyilvánvaló, hogy ez sajtóhiba, nem pedig a származékszó első lexémájának a Interleksiu-hoz képest más alapjelentéssel való tudatos összekapcsolása, ahogyan az a megadás alapján látszik. BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 12 A raketinis, -ė melléknév szócikke abban is különbözik az Interleksio korábban bemutatott példáitól, hogy többjelentésű szó szerkezetű, vagyis a fent említett, az alapszavak és a jelölt szavak közötti különböző szemantikai viszonyok ebben az esetben külön lexémákként valósulnak meg; a használatot szemléltető szókapcsolatokat ezúttal nem közöl. Vö. a Bendrinės lietuvių kalbos žodyne (a továbbiakban BŽ) található hasonló szócikk-mikrostruktúrával, ahol a lexémákat szabad szókapcsolatokkal vagy összetett szakkifejezésekkel definiálják és szemléltetik; ezek további magyarázatot nem igényelnek, jelentésük megértéséhez elegendő a lexéma definíciójában foglalt információ: bahreiniėtiškas, bahreiniėtiška mn. (1) 1. a bahreiniakra, kultúrájukra vagy Bahreinre jellemző: Bahreiniėtiška bankininkystė. 2. Bahreinben előállított, ott található: Bahreiniėtiška nafta. BŽ baktèrinis, baktèrinė mn. (1) 1. baktériumok által okozott: Baktèrinis ódos [akių gleivinių] uždegimas. Baktèrinė būlių liga. Baktèrinės kilmės žarnyno infekcija. Baktèrinės dantų ãpnašos. 2. baktériumokat tartalmazó: Baktèrinis raugas. Baktèrinės trąšos. Baktèrinis naftos skáidymo preparãtas. BŽ zigzãginis, zigzãginė mn. (1) 1. cikkcakkhoz (1. jelentés) hasonló, cikkcakk alakú: Zigzãginė siūlė [linija]. 2. cikkcakkban végzett vagy történő (1. jelentés): Zigzãginis ekskavãtoriaus judėjimas. Zigzãginis jungìmas [apsisukìmas]. BŽ Az új szavakra visszatérve elmondható, hogy éppen a szóalkotási jelentés megadása lehet hasznos – amikor egy szó még új, kevéssé ismert és ritkábban használt, szóalkotási szemantikája segíthet lexikai jelentésének jobb megértésében. Más esetekhez hasonlóan azonban itt is ügyelni kell a rendszerességre: ha a szótárban olyan mikrostruktúrát alakítanak ki, amely a szóalkotási és lexikai szemantikai adatokat tükrözi, azt következetesen be kell tartani. Tegyük fel, hogy úgy döntünk, BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 13 hogy a szócikkben a szóalkotási szemantika adatait a lexikai szemantikára vonatkozó információ elé helyezzük; akkor nem kellene azokat külön lexémaként is feltüntetni, például: baltyminis, baltyminė mn. (2) 1. amelynek legfontosabb összetevői a fehérjék: Baltyminis maistas. Baltyminiai augalai [papildai]. 2. fehérjékkel kapcsolatos: Baltyminė terpė. Baltyminiai klijai. Karvės pienas – baltyminis alergenas. BŽ jūrinis, jūrinė mn. (1) 1. a tengerről fújó: Jūrinis vėjas. 2. a tenger, az óceán által befolyásolt, meghatározott: Jūrinis klimatas. 3. a tenger mellett található: Jūrinė valstybė. 4. a tengerrel kapcsolatos: Jūriniai žemėlapiai. 5. a tengerben vagy a tenger mellett élő vagy növő: Jūriniai karošai. BŽ A baltyminis, -ė szó második, valamint a jūrinis, -ė szó negyedik lexémáját lényegében e szavak általános szóalkotási jelentésének megadásával definiálják; ezek természetesen elvontabbak más lexikai jelentéseiknél, ezért definíciójuk mindegyik másik jelentésre is illik, azokat is magában foglalja. Valóban, a baltyminis maistas vagy a baltyminiai papildai olyanok, amelyek legfontosabb összetevői a fehérjék, de tágabb értelemben az élelmiszerek és a táplálékkiegészítők baltyminiai, mivel bizonyos (összetételbeli) szempontból kapcsolódnak a fehérjékhez. A jūrinis vėjas, klimatas, jūrinė valstybė ir jūriniai karošai, csakúgy, mint a jūriniai žemėlapiai, ilyen vagy olyan módon (hely, hatás stb. szempontjából) kapcsolódnak a tengerhez. A szótárak mikrostruktúráit a szóalkotási és lexikai jelentések megadásának szempontjából vizsgálva más mintázatokat is megfigyeltünk. Például: bankinis, bankinė mn. (1) bankokkal kapcsolatos, bankban végzett stb.: A pénzintézet arra biztatja ügyfeleit, hogy előbb intézzék el banki ügyeiket. Egy francia autóipari konszern banki tevékenységet tervez Litvániában. BŽ BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 14 Az előbbi példák a BŽ-ből származnak. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy e szótár szerzőit az adatok rendszertelen közlésével vádolni a szóalkotási és lexikai szemantika terén elhamarkodott lenne. Mindenekelőtt azért, mert nem tűzték ki célul e különböző típusú adatok elkülönítését, és nem alakítottak ki megfelelő mikrostruktúrát. Valószínű, hogy a szótár jövőbeli bővítése és adatainak pontosítása során sikerül majd megoldást találni a felmerülő kétértelműségek és logikai hibák kiküszöbölésére. A legegyszerűbb megoldásnak az tűnne, ha a baltyminis, -ė és jūrinis, -ė szavak esetében a szóalkotási meghatározást a másképpen szóval egészítenénk ki – „másképpen a fehérjékkel kapcsolatos”, „másképpen a tengerrel kapcsolatos”. Ezzel elkerülhető lenne a szóalkotási és lexikai jelentések korábban tárgyalt átfedése, amikor az elvontabb szóalkotási meghatározás lényegében a konkrétabb lexikai jelentésekre is illik. Ez azonban sértene egy másik lexikográfiai elvet, amely az elektronikus szótárak és lexikográfiai adatbázisok számának növekedésével egyre fontosabbá válik. 1.3. Utaló meghatározások A terminológiai szótárak összeállítására vonatkozó frissített általános követelményeket tárgyalva Alvydas Umbrasas felhívta a figyelmet az utaló meghatározásokra – amikor egy későbbi „jelentést helyettesítő névmásokkal fogalmaznak meg, vagyis úgy írnak le, mintha az első jelentésben említett dolgok folytatása volna <...>” (Umbrasas 2008: 222). A BŽ-ben például ilyenek a biblioteka, basutė, butelis főnevek második jelentésének meghatározásai: bibliotekà, bibliotèkos dkt. (2) 1. olyan intézmény, amely könyveket és más nyomtatványokat gyűjt, szerez be, őriz meg, és az olvasók rendelkezésére bocsátja őket: Nyilvános [iskolai, falusi] könyvtár. Mozgókönyvtár. A falusi könyvtárakat számítógépekkel ellátni. Az intézeti [egyetemi] könyvtár használata. 2. ilyen intézmény helyiségei: A könyvtárban kiállítás nyílik. Egész nap a könyvtárban ültem. A szemináriumot az intézeti könyvtárban tartják. | könyvek tárolására szolgáló helyiség: Amikor apa bezárkózott a könyvtárszobába, a dada kivitt minket, hogy ne zavarjuk. – Jó napot, professzor úrhoz jöttem. – Jöjjön be a könyvtárszobába. <...> BŽ BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 15 basūtė dkt. (2) 1. könnyű, nyitott nyári cipő: Elszakadt a szandál pántja. A kutya megrágta a két szandált – az enyémet és a nővéremét. 2. ilyen cipőpár: Strandszandál. Vettem egy szandált. Fűzős szandált szeretnék. BŽ būtelis1 dkt. (1) 1. keskeny, dugóval lezárható vagy csavaros nyakú üveg- vagy műanyag edény: Sörös [szörpös] üveg. Ne igyál ki az egész üveggel. Vigyázz, a lépcsőházban két összetört üvegdarab hever. 2. az ilyen edényben elférő mennyiség: Elég volt neked abból a kólából, már majdnem egy üveggel egyedül megittál. Férfiak, két üveggel megittatok, elég lesz már abból a vodkából! ◊ kiengedi a dzsint az üvegből lásd: kienged. BŽ Előfordul, hogy az ilyen megfogalmazások nemcsak jelentéseket, hanem egyazon jelentés aljelentéseit is összekapcsolják: váistinė sf. (1) <...> olyan intézmény, ahol gyógyszereket készítenek és árusítanak; annak helyiségei: A milíciához és a gyógyszertárba ritkán megy az ember önszántából J.Mik. Aki gyakran jár az erdőbe, ritkán tér be a gyógyszertárba rš. Belőlem a gyógyszertár nem élne meg, mert nem vagyok beteg Krt. <...> LKŽe A terminográfiában „[a]z egyes jelentések minél önállóbb meghatározására ösztönöz a szótárak számítógépesítése, terminológiai adatbázisokba való felvétele. A fogalmak közötti kapcsolatok és az azokat megnevező terminológiai szócikkek elemeinek kényelmesebb jelölése érdekében az adatbázisokban a jelentéseket külön szócikkekben szokták megadni (így történik például a Matematikai és Informatikai Intézet legrégebbi terminológiai adatbázisában http://www.terminynas.lt és a Litván Köztársaság Terminológiai Bankjában), ezért a terminológiai szótárak meghatározásainak alkalmasnak kell lenniük egymástól való elkülönítésre, strukturálásra és adatbázisba való átemelésre” (Umbrasas 2008: 222). A BŽ-ben – amint a példákból látható – a kapcsoló meghatározások rendszeresen szerepelnek a páros megnevezések (cipők stb.), valamint a helyiségek, az edényekbe férő mennyiségek stb. elnevezéseinek megadásakor. A szótár információit a nyomtatott szótárakhoz hasonlóan, a teljes szócikkben, nem pedig külön lexémákban tervezték közölni. A papíralapú szótárakban az ilyen BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 16 meghatározások beválnak, mert lehetővé teszik, hogy a szócikk egészét gördülékenyebben, a már elmondottak ismétlése nélkül fogalmazzák meg (a nyomtatás esetében a helytakarékosság és a tömörség is fontos). Feltételezhető, hogy a használónak nem okoz nehézséget, ha egy kapcsoló meghatározás megtalálása után a szó többi jelentését is megvizsgálja. Tehát bár a terminológiai szótárakban „[a] terminus minden jelentését önálló egységként kell meghatározni – meghatározásának világosnak kell lennie, ha a többi jelentéstől külön vizsgáljuk” (Umbrasas 2008: 222), a BŽ-ben – legalábbis ebben a szakaszban – a kapcsoló meghatározások nem tekinthetők a legnagyobb problémának. 1.4. Aljelentések (jelentésárnyalatok) E jelenség létezése és szótári bemutatása az emberi gondolkodás sajátosságait, a kialakult képzetek és fogalmak közötti kapcsolatokat is megmutatja. Az idézett szócikkek, a gyógyszertár és a könyvtár felépítéséből látható, hogy a BŽ és az LKŽₑ azonos jelentéshierarchiát eltérően értelmezi: az egyik esetben az intézmény és a helyiség jelentése egyenrangú, önálló lexémaként jelenik meg, a másikban pedig a helyiség jelentése mintha nem különülne el kellőképpen az intézmény jelentésétől, ezért ezeket egyetlen jelentés árnyalatainak (aljelentéseinek) tekintik, és együtt, egy lexémaként közlik. Vajon ez csupán a szótárírók különböző választása arra, hogy ugyanazokat a dolgokat egyik vagy másik módon mutassák be, vagy mégis egységesen kellene bemutatni őket? Rendszeres poliszémiáról és szemantikai derivációról van szó (vö. Babickienė 1985, 2012)? A litván beszélő számára kellően elkülönül-e az intézmény és annak helye mint fogalom, vagy minden használati példa (pontosabban: bármely használati példa) egyértelműen és kétség nélkül az intézmény, illetve a helyiség jelentéséhez rendelhető? Például amikor azt mondjuk, hogy a gyógyszertár / könyvtár alkalmazottai vagy a gyógyszertár / könyvtár nyitvatartási ideje már lejárt, a gyógyszertárat és a könyvtárat intézményként értjük. Nyilvánvalóan a helyiségekre gondolunk, amikor épülő, javítás alatt álló, felújított stb. gyógyszertárakról (könyvtárakról) beszélünk. Ugyanaz a szókapcsolat azonban a kontextustól függően kétértelmű lehet – vö. bementem a gyógyszertárba / könyvtárba: ha gyógyszerért / könyvért, akkor az intézményre gondolunk; ha azért, hogy megvárjuk, amíg eláll a heves eső, akkor a helyiségre. Ahhoz, hogy a jelentések és aljelentések viszonyát rendszeresen lehessen bemutatni a szótárban, ezt a rendszert a használat tanulmányozásával, valamint az adott vagy más szemantikai csoportba tartozó szavak saját és más nyelvek szótáraiban való bemutatásának vizsgálatával kell tisztázni – mind a szavak jelentésekre bontását, mind a lexémák használati példákkal való illusztrálását. Az idegen nyelvek használatának és szótárainak vizsgálatakor figyelembe kell venni e nyelvek sajátosságait is: nem szükségszerű, hogy egy angol beszélő ugyanazokat a fogalmakat ugyanolyan szemantikai viszonyokkal kapcsolja össze, mint egy litván, ezért a litván nyelv szótárának nem kell az angol szótár mikrostruktúráját másolnia. BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 17 Ugyanez természetesen a rendszeres poliszémia (szemantikai szóalkotás) más eseteire is vonatkozik: az edényre és a benne elférő mennyiségre (műanyag vödör – egy vödör krumpli), a színre és az azt viselő dolgokra (piros szín – piros kendő) utaló elnevezésekre6 is. Vö. a korábban bemutatott BŽ-beli palack-szócikkel és az LKŽe üvegcse-szócikkével (ez utóbbi esetben a kicsinyítő képző jelentésmozzanata nem lényeges): buteliùkas sm. (2) 1.fél üveg (vodka):Letettek az asztalra egy üveget, és kortyolgatják Èr. Mennyit is ittunk mi ott – hárman egy üveggel Pnd. <…> LKŽe Látható, hogy az utóbbiban az edény és a benne elférő mennyiség szemémája egyáltalán nincs elkülönítve – sem külön jelentésként, sem aljelentésként. Hiszen nyilvánvaló, hogy az asztalra az edényt teszik le, a hárman elfogyasztott üvegről szóló mondatban pedig az elfogyasztott szeszes ital mennyisége a lényeg, nem az, hogy egy edényből ittak (és egyébként nem feltétlenül ugyanabból az edényből; ezt akkor is mondhatjuk, ha külön poharakból ittak, vagy hasonló módon). Összefoglalva a szavak jelentéseiről és azok aljelentéseiről, valamint a kapcsoló meghatározásokról elmondottakat, felmerül a kérdés, hogy a szócikk külön lexémákra bontása, illetve az ezekhez tartozó információ külön bemutatása mennyiben befolyásolja (a) a szó egészének szemantikai szerkezetéről és (b) a vele azonos tövű szavakhoz fűződő kapcsolatairól alkotott képet. A nyomtatott szótárakban az azonos tövű szavak egy része (gyakran a nagyobbik része) rendszerint egymás mellett található (lásd az 1. ábrát): 6 J. Apresjan az orosz nyelvben a főnevek rendszeres poliszémiájának 39 típusát különítette el. Némelyikük „a monoszémia határán áll”, és az ide tartozó szavakat a szótárak nem mindig tekintik többjelentésűnek (azonban az ilyen típusú szavak közül legalább egynél a szótárak vagy különböző jelentéseket, vagy jelentésárnyalatokat ismernek fel) (Апресян 1995: 200–203). Például a növény és a belőle készített élelmiszer nevei (A trópusi erdőkben a fekete bors bors komlóként vagy liánként hosszú szárakon nő – őrölt fekete bors), a fák és fájuk nevei (cédrus facsemeték – cédrus bútor), az állatok és prémjük nevei (rókakölykök – rókakucs), az állatok és húsuk nevei (tojó tyúk – és megint vacsorára csirke?), az anyagok és az azokból készült termékek nevei (gipszet bányászni – lehet-e vezetni gipsszel (eltört ujj)?), a tartályok és tartalmuk nevei (tágas előadóterem – hallgatóság állva tapsoló) stb. BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 18 1. ÁBRA. DŽ4 töredék Ezek ugyanahhoz a szóalkotási családhoz tartozó, nem igekötős szavak (az igekötős, azonos tövű származékok az ábécérendű szótárban szétszóródnak, és más, azonos igekötővel képzett származékok mellé kerülnek). Ha egy ilyen, akár hiányos szóalkotási családot tartunk szem előtt, könnyebb tagjait szemantikai kapcsolatok révén összekapcsolni, észrevenni a jelentésfejlődés elmozdulásait, esetleg jobban megérteni egyik vagy másik lexéma meghatározását, különösen, ha az valamilyen okból nem tökéletes. Ez természetesen az általános szótárak esetében releváns. Mint említettük, a terminográfiában, különösen az elektronikus terminográfiában a jelentések külön szócikkekben való közlése beválik, mivel így kényelmesebben lehet jelezni a fogalmak közötti kapcsolatokat és az azokat megnevező terminusok szócikkeinek elemeit. 2. ALEXIKOGRÁFIA GYAKORLATI ÉS ELMÉLETI ASPEKTUSAI Mivel a szótári szócikkek mikrostruktúrájának vizsgálatakor nem csupán a szemantikai információ magyarázó szótárban történő közlésének sajátosságait kívántuk alaposabban megvizsgálni, hanem példájukkal a szótárírás tudományosságát és elméleti jellegét is alátámasztani, befejezésül még visszatérnénk a lexikográfia meghatározásához. Ezt a fogalmat a szótárak különféleképpen határozzák meg, például: „a szótárkészítés gyakorlatát és elméletét felölelő tudományág” (Interleksis); „a nyelvtudomány azon ága, amely BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai 19 szótárak készítésével foglalkozik; a szótárak kidolgozásának elmélete és gyakorlata” (MLVV), 1) szótárírás, szótárak összeállítása; 2) a nyelvtudomány szótárak összeállításának elméletét és gyakorlatát tanulmányozó ága (НСИС); „az alkalmazott nyelvészetnek a szótárak kidolgozásának elméletével és gyakorlatával foglalkozó ága” (ISWDJP) stb.7 Számos angol szótár úgy határozza meg a lexikográfiát, hogy elméleti oldalát közvetlenül nem említi, az azonban valamilyen módon (például más nyelvészeti ágakkal való összevetés révén) mégis tükröződik a meghatározásaiban vagy az adott szó használatára hozott példákban, például lexicography 1. „szótár szerkesztése vagy készítése”; 2. „a szótárkészítés alapelvei és gyakorlata” (MV); „a szótárak összeállításának gyakorlata”: Bár ez a két kategória – a grammatika és a lexikográfia – szervesen összefügg és összefonódik, a maximális világosság érdekében külön tárgyaljuk őket; Winchester kiválóan tárgyalja a lexikográfia elméletét és gyakorlatát <...> (EOLD); „szótár vagy szótárak írásának, összeállításának vagy szerkesztésének cselekvése, folyamata, művészete vagy munkája” (WNWCD) stb. Tehát vajon fontosak lennének-e a cikkben tárgyalt kérdések egy, a lexikai anyag gyűjtésében nem kreatív összeállító számára, vagy kellő lexikográfiai és más nyelvészeti ismeretek híján észrevenné-e itt a rendszertelenséget, az információközlés pontosságával és megbízhatóságával, illetve más szakmai kérdésekkel kapcsolatos problémákat? Vajon az információ helye a szótár mikrostruktúrájában, a lexikográfiai technika (betűtípusok, rövidítések, különleges jelek, az adatok közlési sorrendje stb.) csupán a szótárkészítés gyakorlati oldala? Különféle szótárakból vett számos példával kimutattuk, hogy még a szemantikai és szóalkotási információ magyarázó szótárban történő közlésének e látszólag teljesen formai kérdései is kölcsönhatásban állhatnak a lexikai szemantikai vagy szóalkotási kutatásokkal és azok eredményeivel. Az információ helye a szótár mikrostruktúrájában, az adatok közlési sorrendje és a lexikográfiai technika más kérdései nemcsak a szótáríró gyakorlati munkája szempontjából fontosak: a lexikográfia nem csupán a szótárkészítés gyakorlata, hanem a megismerési eredmények egyfajta rendszere, elmélet, vagyis tudomány8. „A lexikográfia elméletét és gyakorlatát szigorúan elkülöníteni lehetetlen <...>” (Jakaitienė 2005: 7, vö. Tarp 2011: 462). 7 Az idézett szótárak a szó egy másik jelentését is megadják, például: „nyomtatott szótárak, illetve szótárszerű művek összessége” (Interleksis), „szótárszerű nyomtatott művek összessége, szótári irodalom” (НСИС), „szótárszerű művek összessége; szótári irodalom” (LKŽₑ), „szótárak összessége (például valamely országban vagy nyelvben)” (LLVV, MLVV), „egy adott nyelv, ország vagy korszak szótárainak összessége” (ISWDJP). 8 Ezt a nézetet számos különböző lexikográfiai hagyomány (orosz, német, részben kínai stb.), valamint különféle dán és dél-afrikai szótárírók, L. Zgusta cseh–amerikai lexikográfus (1992) és mások vallották, illetve vallják (Tarp 2012: 322). Vannak azonban olyanok is, akik nem hisznek a lexikográfia elméletének létezésében (Atkins, Rundell 2008: 4), és a szótárírást mesterségnek, hivatásnak, művészetnek, de nem tudománynak tekintik: „Az elmélet olyan eszmerendszer, amely megmagyaráz olyan jelenségeket, amelyek másként nem magyarázhatók. A tudománynak van elmélete, a mesterségnek nincs. Minden természeti jelenséghez elmélet szükséges, de hogyan lehetne elmélete a tárgyak előállításának? Vannak nyelvelméletek, talán a lexikológiának is lehet elmélete, de a lexikográfiának nincs elmélete.” BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 20 Csak a lexikai szemantika, a szóalkotás és a logika segítségével lehet megoldani a lexikográfia mint gyakorlati tevékenység ilyen feladatait. E nyelvészeti területek és más területek ismerete nélkül a szótárakat talán lehet, mint gyakran mondják, összeállítani (vö. a telefonkönyvekkel vagy valamely dolog betűrendes, leltárszerű listáival), de semmiképpen sem megírni, létrehozni, pedig alapvetően ezt kellene tenni ahhoz, hogy tudományosan elemzett és rendszerezett információt nyújtsunk. „<...> a lexikográfiát kétségtelenül nemcsak a társadalom szükségletei, hanem a nyelv kutatása is meghatározza” (Jakaitienė 2005: 10). KÖVETKEZTETÉSEK 1. A magyarázó szótárak szemantikai információközlésének négy aspektusát vizsgáltuk: a poliszém szócikkben a lexémák általános értelmezését, a műveleti és lexikai szemantika viszonyát a szavak értelmezésekor, a visszautaló definíciókat, valamint a jelentésárnyalatok elkülönítését és szótári szócikkben való megadását. Nyilvánvaló, hogy ezek fontos szempontok, amelyeket szem előtt kell tartani a jövő rendszerszerű, illetve minőségi szótárainak megalkotásakor, mind az elektronikus, mind a hagyományos, nyomtatott szótárak esetében. 2. A szótárakban előfordulnak olyan poliszém szócikkek, amelyekben a szemantikai információ általánosabb, elvontabb részét az első lexéma értelmezése elé helyezik, vagyis az minden lexémára érvényes. Gyakran azonban még egyazon szótáron belül sem alkalmazzák ezt következetesen. A szóösszetevők jelentésének magyarázatakor olykor műveleti információt is ilyen módon közölnek. 3. A műveleti szemantika közlése segíthet jobban megérteni a címszavak (különösen az új szavak) lexikai jelentéseit. Talán a poliszém szavak esetében is alkalmazható lenne hasonló megoldás: a műveleti jelentést a poliszém szó valamennyi lexikai jelentése elé helyezve. 4. A visszautaló definíciók, amelyeket úgy fogalmaznak meg, mintha a korábban elmondottak folytatásai lennének, meglehetősen elterjedtek a hagyományos szótárakban. Az ilyen definíciókat azonban kerülni kellene, az elektronikus szótárakban pedig – ahol az egyes lexémákat gyakran a szó többi jelentésétől elkülönítve közlik – egyáltalán nem volna szabad előfordulniuk. 5. A jelentésárnyalatok elkülönítése sem következetes, sem a különböző szótárak összehasonlításakor, sem egy-egy szótár mikrostruktúrájának értékelésekor. Nem mindig, különösen akkor, amikor nem lehet A lexikográfia mindenekelőtt mesterség, a szótárkészítés mestersége, de művészet is, ahogyan Landau (2001) mondja. Lehet, hogy egyre tudományosabbá válik, de tudománnyá nem lett.” (Béjoint 2010: 381); „A lexikográfiának nincsenek elméleti alapjai, és még a legjobb lexikográfusok sem tudják soha megmagyarázni, hogy mit csinálnak, vagy miért, ha szorult helyzetben kérdőre vonják őket” (Wierzbicka 1985: 5). BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 21 Ha kétségkívül az egyik vagy a másik jelentésárnyalatot szemléltető használati példákra támaszkodunk, sikerül betartani a rendszeresség elvét. A rendszeres poliszémia eseteit azonban gyakran ugyanabban a szótárban is lehet, sőt kell is eltérő módon bemutatni. 6. Keveseknek jutna eszébe kétségbe vonni a lexikológia, a szóalkotás és a lexikai szemantika tudományos jellegét, a lexikográfia azonban, amely ezek és más nyelvészeti ágak megállapításaira épít, módszereiket elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt alkalmazza, követi a nyelvészet különböző területein folyó kutatások újdonságait, és (lehetőségeihez mérten) figyelembe veszi eredményeiket, valamiért – különösen a tudományos hivatalnokok értékeléseiben – folyamatosan a tudományként való elismerés és annak tagadása közötti határon ingadozik. A lexikográfia gyakorlati és elméleti aspektusai mégis mintegy közlekedőedényekként szorosan összefüggenek, egymás eredményeire épülnek, és előmozdítják a fejlődést. A lexikográfia nem csupán szakma vagy mesterség, hanem a nyelvtudomány egyik ága, amely valójában „mintha az egész nyelvészetért felelne, hiszen a szótárakból megítélhető az adott ország nyelvtudományának általános színvonala” (Jakaitienė 2005: 10). ŠALTINIAI BŽ – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. D. Liutkevičienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://bkz.lki.lt/ (žiūrėta 2017 m. birželio – spalio mėn.). DŽ4 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. S. Keinys. 4-as leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2000. DŽ6 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. S. Keinys. 6-as (3-ias elektroninis) leidimas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2006. DŽ7i – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. S. Keinys. 7-as pataisytas ir papildytas leidimas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2012; elektroninis variantas, 2015 (atnaujinta versija, 2017). Prieiga internete: http://lkis.lki.lt/dabartinis. EOLD – English Oxford Living Dictionaries. Prieiga internete: https://en.oxforddictionaries.com/ (žiūrėta 2017 08 15). Interleksis – Kompiuterinis tarptautinių žodžių žodynas „Interleksis“, Vilnius: Alma littera, Fotonija, 2008. ISWDJP – Internetowy słownik wyrazów i definicji języka polskiego online Definicja.NET. Prieiga internete: http://definicja.net (žiūrėta 2017 08 18). BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 22 LKŽe 2008 – Lietuvių kalbos žodynas 1–20 (elektroninis variantas). Vyr. red. G. Naktinienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: www.lkz.lt (žiūrėta 2017 m. balandžio–spalio mėn.). LLVV – Latviešu literārās valodas vārdnīca, 1–8. Rīga: Zinātne, 1972–1996. Prieiga internete: http://tezaurs.lv/llvv/ (žiūrėta 2017 09 23). MW – Merriam-Webster.com. Prieiga internete: https://www.merriam-webster.com/ (žiūrėta 2017 06 15). MLVV – Mūsdienu latviešu valodas vārdnīca. Prieiga internete: http://www.tezaurs.lv/mlvv (žiūrėta 2017 09 23). TŽŽ 2001: Tarptautinių žodžių žodynas. Ats. red. A. Kinderys, Vilnius: Alma Littera. TŽŽ 2013: Tarptautinių žodžių žodynas. Red. D. Svetikienė, Vilnius: Alma Littera. WNWCD – Webster’s New World College Dictionary, 4th edition. Prieiga internete: http://www.yourdictionary.com/ (žiūrėta 2017 06 15). НСИС – Захаренко Е. Н., Комарова Л. Н., Нечаева И. В. Новый словарь иностранных слов: 25 000 слов и словосочетаний. Москва: Азбуковник, 2003. Prieiga internete: http://slovari.ru/default.aspx?s=0&p=232 (žiūrėta 2017 09 30). LITERATŪRA Atkins B. T. S., Rundell M. 2008: The Oxford Guide to Practical Lexicography, Oxford: Oxford University Press. Babickienė Z. 1985: Reguliariųjų išvestinių reikšmių pateikimas aiškinamuosiuose lietuvių ir rusų kalbų žodynuose. – Lietuvių kalbotyros klausimai 24, 223–235. Babickienė Z. 2012: Veiksmažodžių abstraktų semantiniai pokyčiai. – Santalka: Filologija, Edukologija 20(1), 18–25. Béjoint H. 2010: The Lexicography of English, Oxford: Oxford University Press. DLKG 2006: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika. Red. V. Ambrazas. 4-ta pataisyta laida, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Fuertes-Olivera P., Bergenholtz H. (Eds.) 2011: e-Lexicography: The Internet, Digital Initiatives and Lexicography, London, New York: Continuum. Granger S., Paquot M. (Eds.) 2012: Electronic Lexicography, Oxford: Oxford University Press. Jakaitienė E. 2005: Leksikografija, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 23 Kniūkšta P. 1976: Priesagos -inis būdvardžiai (Daryba, reikšmės, gramatiniai sinonimai), Vilnius: Mokslas. LKG 1965: Lietuvių kalbos gramatika 1. Vyr. red. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis. Murmulaitytė D. 2014: Priesagos -iklis naujadarų apibrėžčių sistemiškumas. – Bendrinė kalba 87, 1–17. Prieiga internete: http://www.bendrinekalba.lt/Straipsniai/87/Murmulaityte_BK_87_straipsnis.pdf. Tarp S. 2011: Reflections on the Academic Status of Lexicography. – Lexikos 20 (AFRILEX-reeks/series 20: 2010), 450–465. Prieiga internete: https://www.researchgate.net/publication/271292019_Reflections_on_the_Academic_Status_of_Lexicography (žiūrėta 2017 10 27). Tarp S. 2012: Do We Need a (New) Theory of Lexicography? – Lexikos 22 (AFRILEX-reeks/series 22: 2012), 321–332. Prieiga internete: https://www.researchgate.net/publication/271292019_Reflections_on_the_Academic_Status_of_Lexicography (žiūrėta 2017 10 27). Umbrasas A. 2008: Atnaujinti „Terminų žodynų rengimo bendrieji reikalavimai“. – Terminologija 15, 216–225. Urbutis V. 2009: Žodžių darybos teorija, 2-as leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Wierzbicka A. 1985: Lexicography and conceptual analysis, Ann Arbor: Karoma. Zgusta L. 1992: The Czech–Chinese Dictionary and the Theory of Lexicography. – International Journal of Lexicography 5(2), 85–128. Апресян Ю. 1995: Лексическая семантика: Синонимические средства языка. Второе исправленное и дополненное издание. – Ю. Д. Апресян. Избранные труды 1, Москва: Школа „Языки русской культуры“. Гринев-Гриневич С. 2008: Лексикография и терминоведение. – Terminologija 15, 30–42. Įteikta 2017 10 30 Priimta 2017 12 20 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 24 MICROSTRUCTURE OF EXPLANATORY DICTIONARY: THE PECULIARITIES OF PRESENTING SEMANTIC INFORMATION Summary The goal of this article is to analyse several cases of semantic data presentation in explanatory dictionaries in order to show that lexicography is not just a practical and applied discipline. The article also aims at explaining how semantic information in dictionaries is provided, how derivational and lexical meanings are correlating with each other, how the semantic relationships are reflected by the manner of presenting the chosen data, what it says to the linguist and to an ordinary dictionary user. Several aspects are reviewed in the article: the general explanation of lexemes in a polysemic word entry, the relationship between derivational and lexical semantics of words, bound definitions, submeaning (shades of meaning) distinctions and their presentation in a dictionary entry. It also analyses how the structure of a dictionary entry reflects the semantic structure of a word, the hierarchy of its meanings, their relationship, what additional information a dictionary user can get by only studying lexeme arrangement in the entry. On the basis of extensive examples from various dictionaries, it is shown that even the formal aspects on semantic and derivational information presentation in the explanatory dictionary could be related to feedback on lexical semantics or word formation research and their results. The place of information in the microstructure of a dictionary entry, data presentation order, and etc., aspects of lexicographic technique are important not only for the practical work of a lexicographer; and lexicography is not only dictionary-making practice, but also a certain system of result recognition, i.e. a science. Vertė L. Inčiuraitė-Noreikienė KEYWORDS: lexicography, explanatory dictionary, microstructure of a dictionary, semantics, lexical meaning, derivational meaning. DAIVA MURMULAITYTĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204