„Gėlės“ samprata aiškinamuosiuose žodynuose

ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ Litván Nyelvi Intézet VIRÁGOK FOGALMA ÉRTELMEZŐ SZÓTÁRAKBAN KULCSSZAVAK: szótár, jelentés, jelentésárnyalat, meghatározás, virág. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A tanulmány tárgya a gėlė főnév jelentése (jelentései), valamint a jelentés(ek) meghatározása a litván, lett, orosz és angol nyelv értelmező szótáraiban. Általában véve a növények témája a nyelvészeket, az irodalomtudósokat, az etnológusokat és másokat is foglalkoztat. A konkrétan vett gėlė azonban mindeddig nem keltette fel különösebben a nyelvészek figyelmét. Különböző virágnevekről számos tanulmány jelent meg, például Aurelija Gritenienė az ibolya képét vizsgálta (2014), Rūta Kazlauskaitė pedig a virágzó mák (2010) és a virágzó napraforgó képét (2014) elemezte. Džiuljeta Maskuliūnienė és Regina Kvašytė Janina Degutytė és Arturo Guoba gyermekverseiben vizsgálta a virágnevek szemantikáját (2010). Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a gėlė szó nagyon konkrét, világos, könnyen felismerhető és érthető. Ha azonban megvizsgáljuk e szó jelentésének (jelentéseinek) meghatározásait a litván és az említett nyelvek értelmező szótáraiban, valamint más forrásokban1, számos kérdés merül fel. A tanulmány célja annak megállapítása, hogy hány jelentése lehet a gėlė szónak, a gėlė jelentés(ei) meghatározásának sajátosságait összehasonlítani a litván, lett, orosz és angol nyelv értelmező szótáraiban, továbbá javaslatokat tenni arra, miként szerepeljen ez a szó a Bendrinės lietuvių kalbos žodyne-ben (a továbbiakban: BŽ). A cél elérése érdekében a következő feladatokat tűztük ki: meghatározni azokat a jegyeket, amelyeket leggyakrabban választanak a gėlė jelentésének (jelentéseinek) meghatározásakor; továbbá feltárni, hogy a szó jelentésének meghatározásakor melyik megközelítéshez – a hagyományoshoz vagy a kognitívhoz – folyamodnak leggyakrabban, és összehasonlítani a litván szótárakban szereplő meghatározásokat a lett, orosz és angol szótárak meghatározásaival. Aloyzas Gudavičius szerint az összehasonlító szemantikai vizsgálatok nagyon fontosak a valóság nyelvi kategorizálásának sajátosságai feltárásában: „a kategorizációs jegyek talán legvilágosabban a szó jelentésének szerkezetében tükröződnek, ez pedig leginkább más jelentésekkel, különösen más nyelvek megfelelő jelentéseivel összevetve válik láthatóvá” (Gudavičius 2009: 93). Ezért ebben a tanulmányban nemcsak a litván nyelv értelmező szótáraiban megadott gėlė jelentését kívántuk vizsgálni, 1 A Visuotinė lietuvių enciklopedija-re gondolunk (a továbbiakban: VLEe), a Laisvoji enciklopedija-ra (a továbbiakban: Vikipedija) és a Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas-ra. Utóbbi forrás anyagát a szerzők egy másik, e folyóiratkötetben megjelent tanulmányban részletesen elemzik. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Gėlės samprata aiškinamuosiuose žodynuose | 2 a szótárakban, hanem annak összehasonlítása is, hogyan virágot határozzák meg a legközelebbi szomszédaink, a lettek és az oroszok, valamint a valamivel távolabbi angolok2. Pasak Kristinos Rutkovskos ir kt. (2017: 30), „[k]albinio vieneto reikšmė, kaip žmonių pasaulio interpretacijos rezultatas, yra nulemta kultūros, ir tai <...> turi būti parodyta definicijoje“. Kitaip tariant, skirtingos tautos žodyne tie patys žodžiai gali būti apibrėžti skirtingai, t. y. išryškinti tie jų požymiai, kurie yra svarbūs ir atpažįstami būtent tos tautos žmonių. Šiame straipsnyje, remiantis žodynų reikšmių apibrėžtimis ir iliustraciniais pavyzdžiais, rekonstruojamas leksikografinis gėlės vaizdas3 skirtingose kalbose. Apie šio vaizdo skirtumus ir panašumus bus kalbama toliau. A szótárakban a jelentéseket leggyakrabban a jelentésmeghatározás hagyományos vagy kognitív stratégiája alapján határozzák meg. Az alábbiakban bemutatjuk a hagyományos és a kognitív definíciók közötti különbségeket. A hagyományos4 definícióban gyakran tudományos ismeretek elemeit alkalmazzák, így a valóság valamely elemének lehető legobjektívebb képét igyekeznek közvetíteni; a kategória hierarchikus belső szerkezetére támaszkodnak, amely egy nemfogalomból (hiperonimából) és az alacsonyabb szintű (hiponim) fogalmat jellemző specifikus (megkülönböztető) jegyekből áll (Gudavičius 2009: 70–72; Rutkovska et al. 2017: 30). A kognitív definíció5 a világ mindennapi, személyes megismerésén és megtapasztalásán alapul; arra törekszik, hogy megmutassa, milyen asszociációk merülnek fel a beszélő tudatában a beszédaktus során a szó említésekor; a lexikai jelentés valamennyi jegyét – a központiakat és a periférikusakat – tükrözi, anélkül, hogy éles határt húzna az úgynevezett denotatív és konnotatív jegyek között, különösen, ha az utóbbiak bizonyos szokásos kontextusokhoz kapcsolódnak (Gudavičius 2009: 70–72; Rutkovska et al. 2017: 30). Megemlíthető, hogy a BŽ szerzői gyakran ötvözik a szójelentés hagyományos (inkább tudományos) és kognitív definícióját (bővebben lásd Gaidienė, Liutkevičienė 2017). 1. A VIRÁG SZÓ ÉS SZINONIMÁINAK DEFINÍCIÓI A LITVÁN NYELV ÉRTELMEZŐ SZÓTÁRAIBAN Először nézzük meg, hogyan definiálja a virág szót a Litván nyelv szótára (a továbbiakban: LKŽe). Meg kell említeni, hogy az LKŽe a gėlė „virág” szinonimáit is rögzíti: žolynas, ×kvietka, ×kvietkas, 2 A BŽ szerzői a szótári szöveg megírásakor a jól ismert (különösen a jelen tanulmányban bemutatott) idegen nyelvű szótárak (lett, orosz és angol szótárak) tapasztalataira is támaszkodtak. 3 Dėl termino leksikografinis pasaulio vaizdas plačiau žr. Rutkovska ir kt. 2017: 31. 4 Ezt klasszikus, szótári definíciónak is nevezikklasikine, žodynine definicija. 5 Jerzio Bartminskio (1988), A. Gudavičiaus (2009), K. Rutkovskos ir kt. (2015) ir kt. darbuose vartojamas terminas kognityvinė definicija. 6 Az LKŽe különleges „×” jellel jelöli a köznyelvi használatra nem ajánlott kölcsönszavakat. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Gėlės samprata aiškinamuosiuose žodynuose |3 koszorú7, de ezeket a tanulmány nem tárgyalja részletesen; csupán azt szemléltetik, mennyi bizonytalanság merül fel a virágot megnevező szavak jelentésének vizsgálatakor. 1. TÁBLÁZAT. A gėlė, kvietka, kvietko, žolynas és vainikas jelentéseinek meghatározása az LKŽe szerint Címszó A szó jelentésének meghatározása az LKŽ-bane virág 1. szépen virágzó vagy dísznövény, lágyszárú növény8 kvietka (fehérorosz: цветка) 1. virág, lágyszárú növény9 kvietkas lásd kvietka 1. gyomnövény 2. virág | szobanövény10 koszorú 6. virág11 Amint látható, a virág szó LKŽe-beli meghatározása: ‘szépen virágzó vagy dísznövény, gyomnövény’. Más szóval a virág szóval két növényfajtát neveznek meg: a) szépen virágzó növények; b) olyan növények, amelyek egyszerűen díszesek, szépek (de nem feltétlenül van szép viráguk). Tehát az LKŽe a virág szó meghatározásában a látás útján érzékelhető legjellemzőbb jegyeket rögzíti – a virágzást és magának a virágnak a szépségét. Az 1. táblázatból látható, hogy a vizsgált szótárban a virág (virág), a növényzet és a koszorú szavak szinonimikusan vannak meghatározva, tehát úgy érthető, hogy a szótár ezeket a szavakat szinonimáknak tekinti12. Néhány, az LKŽe virág szócikkében szereplő szemléltető példa azonban szembetűnő: A réteken növények nőnek, a virágoskertben pedig virágok. A virágok papírból vannak, a virágoskertben pedig virágok. A virágok szobanövények, a „virágok” pedig kerti növények (LKŽe). Ezek a mondatok arra utalnak, hogy az emberek tudatában a virág, virág és növényzet nem egészen ugyanazt jelentette – termőhelyük különbözik; másfelől viszont ezek a példák ellentmondanak egymásnak, vö.: • virág – a virágoskertben nő, de nem a réten; szobában nő, de nem a virágoskertben; • kvietka (kvietkas) – papírból van, a virágoskertben növő növényt viszont nem nevezik így; a kvietkas a virágoskertben nő, de nem a szobában. 7 Természetesen mindezek a szavak csak egy jelentésükben szinonimák. 8 Az LKŽe a virág második jelentését is megadja: ‘májvirág’, de ebben az esetben ez nem releváns. 9 A kvietka szónak az LKŽe még három jelentését sorolja fel: ‘virág’, ‘virág- vagy gyomnövénycsokor’ és ‘dísz’. 10 A žolynas szónak az LKŽe több jelentését adja meg: ‘bármilyen lágyszárú (élő vagy leszedett) növény’, ‘gyomnövény’, ‘gyógynövény’, ‘rét, szellőrózsa’, ‘virágágyás, virágoskert’, ‘herbárium’, ‘csokor’. 11A koszorú szó az LKŽe-ben több jelentéssel szerepel, amelyek közül az első: „virágokból vagy más lágyszárú növényekből font, rendszerint kör alakú füzér”. 12A szinonimaszótár a virág szó következő szinonimáit sorolja fel: lágyszárú növény, koszorú (bővebben lásd: http://lkiis.lki.lt/sinonimu). BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Gėlės samprata aiškinamuosiuose žodynuose 4 Hasonlítsuk össze továbbá azokat a mondatokat, amelyekkel a virág szó használatát szemléltetik annak szócikkében: Csak azok a „virágok”, amelyeknek virágjuk van (’szirmaik’ – magyarázzák a szócikk szerzői), egyébként mind növények (LKŽe), valamint a növényzet szócikkben: Most virágok, régen pedig, mondják, növények (LKŽe). Tehát a bemutatott szemléltető példákból látható, hogy a virág és a növényzet közötti különbségeket próbálják bemutatni. A szótár további anyaga azonban ezt nem támasztja alá. A tárgyalt szemléltető példák alapján a virág szó szobanövényt vagy kerti virágot jelenthet. Az LKŽe azonban olyan szemléltető mondatokat is tartalmaz, amelyekből a virágok jelentése nem derül ki, például: Virágok nyíltak. Vannak szép virágú virágok, és egészen virágtalanok is. A második virág nyílt, ahogy a hold haladt. Az LKŽe által közölt, a virág szóhoz tartozó további szemléltető példák vizsgálata során e szó jelentésének három, a virág termőhelyével összefüggő árnyalata különíthető el: • Egyszerűen virág (a termőhely pontos megadása nélkül). Gyakrabban feltételezhető, hogy mezei vagy kerti virágról van szó (például egy csokor virágot szedett – ki tudja, talán cserepekből), de termesztett virág is lehet (például locsold meg a virágokat, vagyis a kerti és a szobai virágokat, de nem a mezei virágokat). További szemléltető példák: Már a virágok is kinyíltak. Szeretem a virágok illatát. Egy egész csokor virágot írt nekem. A virágocskák virágzását már nem látni. A méhecske... virágról virágra gyűjti a virágport. Tavasszal minden virág kinyílt. A földön virágok nyílnak. Locsold meg a virágokat. • Kerti virág, például: Az a kertbe lépett, és virágot szed. Rūta a legszebb virág. A bazsarózsa szép virág. Szép virágocskákat fogok nevelni a kertben. Eisma a kertbe vezet, skirsma három virágocskát vezet. • Szobanövény, például: Anyámnál olyan vagyok, mint az ablakban a virág. Saját anyámnál olyan vagyok, mint az ablakban a virág, nálad pedig, kedves legény, mint a sarokban a seprű. Az ablakban virágok nyíltak, a kezeken virágocskák ragyogtak. A LKŽe idézett mondataiból kiderül, hogy gyógy- és fűszernövényeknek nevezik azokat a növényeket, amelyek nem feltétlenül réteken nőnek (ahogyan az a korábban említett mondatból tűnt: A réten gyógy- és fűszernövények nőnek, a kertben pedig virágok). Nézzük meg, milyen jelentésárnyalatokat lehet megkülönböztetni a gyógy- és fűszernövény szó más LKŽe-beli szemléltető példái alapján: • Egyszerűen fű (a növekedési hely pontos megjelölése nélkül), például: Szép a növényke, de nem tudom, mi a neve. A növénykéket a lányok szétszórták. A növények teljes virágzása. Nővérem, vendégem, hol szedted a növénykéket, hol fontad a koszorút. Lábuk alatt elhervadtak a növénykék, testvérkéink pedig, mint a levelek, lehullottak. • Kerti virág (a ház mellett, a kunyhó mellett ültetett vagy vetett, illetve konkrét kerti virágként megnevezett), például: Nekem minden virágnál szebb a dália. Virágokat ültet BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Gėlės samprata aiškinamuosiuose žodynuose 5 mindenfélét – sarkantyúkát, körömvirágot. Elvetettem egy mákot, egy sárga virágot. Az asszony gyönyörű kerítést készített, virágokkal ültette be. A ház mellett virágokat kell ültetni. Gyönyörű virágokkal ültette tele. A gereblyét a kertben, a virágok között hagytam: azt gondoltam, majd én is pihenek, és a gereblyém is pihenhet. • Szobanövény (a szótárban a jelentés árnyalataként különítették el), például: Virágokból nála minden évben tele van az ablakpárkány. Volt egy ilyen virágom, eső előtt a levelei nedvesek és csöpögnek. Így elhelyezve a virág nem díszíti az ablakot. Hosszú idő elteltével elhervadnak a virágok. Öntök [v]izet, hát meg kell itatni a virágokat. A LKŽe-ben nincs sok szemléltető példa a koszorú szóhoz, ezért nem lehet elkülöníteni az olyan jelentésárnyalatokat, mint a virágok, kvietkos (kvietko) és gyógyfüvek, vö.: A koszorúk szép virágokkal virágoznak. Ne törj le a koszorúból. Szedj magadnak koszorúkat. Náluk mindenütt koszorúk vannak – az ablakpárkányokon is, a szobában az asztalon is [vízbe téve]. Az idézett példákból látható, hogy ebben az esetben a legfontosabb a „virág”: a koszorú virágzik, le lehet szedni, és díszként vízbe lehet tenni. Megjegyzendő, hogy a köznyelvben a koszorú jelentése már nem használatos. Így arra a következtetésre juthatunk, hogy a négy szó – „gėlė”, „kvietka” („kvietko”), „žolynas”, „vainikas” – jelentése az LKŽe anyaga alapján szinte nem különbözik. Lássuk azonban, mi áll a Lietuvių kalbos atlase (a továbbiakban: LKA; 1977: 188–189) című műben: „A virágzó vagy dísznövény jelentésű gėlė szó régi elterjedési területe az LKA-ban rögzített anyagból nem rajzolódik ki – a térkép lényegében e megnevezés jelenlegi használati területét tükrözi, amely az utóbbi évtizedekben jelentősen megnőtt, különösen az irodalmi nyelv hatására. <...> A žolynas / žolė jelentését olykor tovább pontosítják: ‘szobanövény’ <...>, ‘szobanövény vagy kerti virág’ <...>, ‘kerti virág’<...>, ‘mezei virág’ <...>, ‘a réten vagy a kertben növő virágzó és nem virágzó növény’ <...>, ‘sokféle virág’ <...>. A vainikas szó jelentését néhol így magyarázzák: ‘virág vagy virágzat’ <...>, ‘virágzó virág’ <...>. Az LKA anyaggyűjtőinek megjegyzései azt mutatják, hogy a kvietka / kvietkų szót néhol csak virágzó <...>, kerti <...>, szobanövényként tartott <...>, leszedett <...> virágként, egy virág virágaként <...>, illetve virágként és virágcsokorként <...> értik.” Jelentős az LKA-ban (1977: 188) szereplő lábjegyzet is: „Néhol gėlė-nek csak a kicsi <...>, virágzó <...>, szép <...> növényt, illetve a papírból készült virágot <...> nevezik.” Nézzük meg a továbbiakban, hogyan határozzák meg a vizsgált szavakat a Dabartinės lietuvių kalbos žodyne (a továbbiakban: DŽ71). BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Gėlės samprata aiškinamuosiuose žodynuose | 6 2. TÁBLÁZAT. A gėlė, žolynas13 jelentésének meghatározásai a DŽ₇ᵢ-ben Címszó A szó jelentésének meghatározása a DŽ₇ᵢ-ben gėlė szépen virágzó vagy szép levelekkel rendelkező növény: Szobanövények. Kerti, vadon élő, réti, erdei virág. ~okból álló csokor. Tedd ~eket vázába žolynas 1. fű, virág14: Kerti virágok. A kapuk virágokkal vannak díszítve. Virágokkal teli mezők. Virágaim virágzásnak indultak (költ.). A DŽ₇ᵢ-ben a gėlė szó jelentésmeghatározása majdnem ugyanolyan, mint az LKŽₑ-ben, csupán pontosabban meghatározza, mi az a ‘dísznövény’ (lásd a 2. táblázatot). A DŽ₇ᵢ-ben tehát a gėlė is úgy értelmeződik, mint a) olyan növény, amely szépen virágzik, vagy b) olyan növény, amelynek szép levelei vannak, vagyis a meghatározás a virág legjellemzőbb, látással érzékelhető jegyeit rögzíti – a virágzást és a szép leveleket. A žolynas szó jelentését a DŽ₇ᵢ nemcsak ‘virágként’, hanem ‘fűként’ is meghatározza. Ez meglehetősen zavaró, különösen azért, mert egyetlen meghatározásban szerepel, hiszen az ember tudatában a fű és a virág két különböző dolog. Talán azonban érthető, miért jártak el így – a žolynas ‘virág’ jelentése visszaszorul, és az ember tudatában a žolynas szó egyre inkább nem virágot, hanem bármilyen lágyszárú növényt jelent. Ha összevetjük az LKŽₑ és a DŽ₇ᵢ žolynas szóhoz tartozó jelentésmeghatározásait a BŽ-ben szereplő meghatározással, azt látjuk, hogy a BŽ-ben már egyáltalán nem maradt meg a žolynas ‘virág’ jelentése; a žolynas meghatározása: ‘bármilyen lágyszárú növény’15: Kerti növények. A lucerna nélkülözhetetlen növény a tejgazdaságban. Ökológiai illóolajos növényeket termesztő gazdaság. Összefoglalva megállapítható, hogy a gėlė szó jelentésének meghatározása az LKŽₑ-ben és a DŽ₇ᵢ-ben nagyon általános, nem konkrét, azaz csupán a virág legjellemzőbb, látással érzékelhető tulajdonságait említi – a virágnak lehet szép virága vagy szép levele –, tehát a jelentés meghatározása kognitív stratégiát követ. A két szótárban szereplő példákat figyelembe véve azonban felmerül a kérdés, hogy nem kellene-e több gėlė jelentést megkülönböztetni. Mint említettük, az LKŽₑ elkülöníti a ‘szobanövény’ jelentésárnyalatot. Az LKŽₑ néhány szemléltető mondata arra utal, hogy a kerti, mezei és házi virágokra még különböző szavakat is használtak – gėlė, kvietka (kvietkas), žolynas –, ezek azonban elszigetelt, nem rendszerszerű előfordulások voltak. Ezenkívül a szemléltető példákban: Visas gėles sumerkė (LKŽₑ) és Gėlių puokštė. Pamerk gėles (DŽ₇ᵢ) vágott virágokról van szó 13 A kvietka (kvietkas) szó nem tekinthető a köznyelvben elfogadhatónak, ezért a DŽ₇ᵢ-ben nem szerepel. A vainikas szó ‘virág’ jelentését ez a szótár szintén már nem rögzíti. 14 A žolynas szónak a DŽ₇ᵢ-ben még két jelentése van: ‘hely, ahol valamilyen fűféle nő’ és ‘füvek gyűjteménye’. 15 A žolynas szónak a BŽ-ben további két jelentése és egy jelentésárnyalata van: ‘füvekkel benőtt hely | önmaguktól növő vagy vetett takarmányfüvekből álló talajtakaró’, valamint ‘füvek gyűjteménye, csokor’. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Gėlės samprata aiškinamuosiuose žodynuose 7 leszedett virágokról van szó, tehát itt már nem az egész növényről (virágról), hanem annak egy részéről – gyökér nélkül – beszélünk. Emlékeztetünk arra, hogy az LKŽe kvietka (kvietkas) szónak ‘virág’ jelentése is van. Az említett példák tehát azt mutatják, hogy a gėlė szónak valószínűleg több jelentése van, és az elsődleges jelentést is a virág több jellemző tulajdonságának említésével kellene meghatározni. Érdemes megvizsgálni, hogyan határozzák meg a gėlė szót, és hány jelentését különítik el más nyelvek szótárai. 2. A GĖLĖ SZÓ MEGHATÁROZÁSAI A LETT NYELV ÉRTELMEZŐ SZÓTÁRAIBAN Ez a fejezet azt vizsgálja, hogyan határozzák meg a gėlė szót két lett értelmező szótárban, az MLVV-ben és az LLVV-ben. 3. TÁBLÁZAT. A gėlė szó jelentéseinek meghatározásai a lett nyelv szótáraiban Szótár A gėlė szó (lettül puķe) meghatározása A meghatározásokban rögzített valós tulajdonságok MLVV 1. Dekoratīvs, ziedošs lakstaugs, arī puskrūms <...> | Dekoratīvs lakstaugs telpu izdaiļošanai <...> 2. Zieds (parasti ar kātu) <...> 1. (a gėlė mint augvény) ‘dísznövény’, ‘virágzó’, ‘lágyszárú növény vagy félcserje’ | (szobanövény) ‘dísznövény’, ‘lágyszárú növény’, ‘a lakást díszítő’ 2. (a gėlė mint a növény része) ‘virága van’, ‘általában szára is van’ LLVV 1. Dísznövényként termesztett, virágzó (pompás vagy vadon élő) lágyszárú növény, esetenként félcserje <...> | Dísznövényként (virágzó vagy nem virágzó) termesztett szobanövény <...> 2. Virág (általában szárral) <...> 1. (a virág mint növény) ‘dísznövény’, ‘virágzó’, ‘kerti vagy vadon élő növény’, ‘lágyszárú növény vagy félcserje’ | (szobanövény) ‘dísznövény’, ‘virágzó vagy nem virágzó’, ‘szobanövény’ 2. (a virág mint a növény része) ‘virága van’, ‘általában szára is van’ Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy a lett értelmező szótárak külön jelentésként kezelik a virág ‘növény’ jelentését és a virág ‘az adott növény része’ jelentését, vagyis a ‘virág (általában szárral)’ jelentést (lásd a 3. táblázatot). Ez utóbbi jelentést úgy is meg lehetne határozni, hogy ‘gyökér nélküli növény’, ‘leszedett növény BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Gėlės samprata aiškinamuosiuose žodynuose 8 (virág)’ vagy hasonló. Ez a különbségtétel logikusnak tűnik, mivel a szótárakban a jelentések vagy jelentésárnyalatok általában elkülönülnek, ha a megnevezés azonos; ilyen például a gyümölcs és az azt termő növény (körte – ‘fa’, körte – ‘gyümölcs’; banán – ‘trópusi növény’, banán – ‘gyümölcs’)16. A vizsgált esetben ugyanez a viszony: növény és annak része. Figyelemre méltó az is, hogy a virág első jelentésének (‘növény’) az MLVV-ben és az LLVV-ben is két, a virág növekedési helyével kapcsolatos jelentésárnyalata van: 1) ‘a szabadban növő virágok’ és 2) ‘a lakásban növő virágok’. A ‘szabadban növő virágok’ jelentésárnyalat szemléltető példái (az LLVV-ben a meghatározás is) azt mutatják, hogy a kertbe ember által vetett vagy ültetett, valamint a réten vagy másutt vadon növő, önmaguktól kikelő virágokat egyaránt ideértik, vö.: Stādīt dārzā puķes (Virágot ültetni a kertbe); Pļavā auga dažādas puķes (A réten különféle virágok nőttek); Lauku puķes (Mezei virágok). A jelentésárnyalatok ilyen megkülönböztetése is teljesen indokoltnak tűnik, mivel a lakásban növő virágok általában csak lágyszárú növények (nem pedig cserjék vagy félcserjék). A lett szótárak virág-meghatározásairól szólva meg kell állapítani, hogy részletesebbek, mint a litván szótárakban e szóhoz megadott meghatározások – már csak azért is, mert nem egy, hanem három jelentést (jelentést vagy jelentésárnyalatot) különítenek el. Az alapjelentés a virág legjellemzőbb tulajdonságait nevezi meg: ‘virágzó’, ‘dísznövény’ (érzékszervileg észlelhető tulajdonságok); ‘kerti vagy vadon élő növény’ (a növekedési helyre utaló tulajdonság); ‘lágyszárú növény vagy félcserje’17 (tudományos besorolás). Mindkét szótár első jelentésárnyalatának (azaz a ‘szobanövény’ jelentésnek) meghatározása a virág külső tulajdonságát, a ‘dísznövény’ jelleget (vagyis a pompás, szép voltát) nevezi meg; az LLVV azt is jelzi, hogy lehet ‘virágzó vagy nem virágzó’ (tehát a növényt nem feltétlenül a virágáról lehet felismerni). E jelentésárnyalat másik, mindkét szótárban rögzített ismérve a növény rendeltetését tárja fel: ‘a lakás díszítésére szolgáló növény’ (vagy egyszerűen ‘szobanövény’). A mindkét szótárban megadott második jelentés egyetlen feltüntetett ismérve a ‘virág (általában szárral)’. Tehát a lett értelmező szótárak a 18 virág szó három jelentését (vagy jelentésárnyalatát) különítik el, amelyek meghatározása inkább kognitív jelentésmeghatározási stratégián alapul. 16 A BŽ szerzői azt az álláspontot képviselik, hogy például a növényt és annak részét jelentésük szerint, nem pedig jelentésárnyalatként kell elkülöníteni. A BŽ szerzőinek álláspontját az is alátámasztja, hogy bizonyos esetekben a növényt és annak részét különböző szavak nevezik meg, például: obelís – obuolys; juodmedis ‘fa’ – persimonas ‘annak gyümölcse’. 17 A litván nyelvben nem félcserjék, hanem cserjék. Vö. VLE: „a virágok díszítő célból szabadban, szobában vagy üvegházban termesztett egyéves, kétéves vagy évelő lágyszárú növények, ritkábban cserjék (a cikk szerzőinek kiemelése), amelyeknek virágai, levelei, szárai díszítő értékűek. <...>“ (lásd https://www.vle.lt/Straipsnis/geles-43169); vö. Vikipedija: „A virágok többsége lágyszárú növény, a többi cserje (a cikk szerzőinek kiemelése)” (lásd https://lt.wikipedia.org/wiki/Gėlė). 18 Valójában a lett szótárak a virág két jelentését különítik el, ám a szótárakban megadott egyik jelentésnek van egy további jelentésárnyalata. Az egyszerűség kedvéért a cikk szerzői az ilyen esetekben a jelentésárnyalatot külön jelentésként számítják, és a „jelentés (vagy jelentésárnyalat)” kifejezést használják. Megjegyzendő, hogy ha a szótárak külön jelentésárnyalatot különítenek el, akkor az már nem tekinthető a szó „egységes” jelentésének. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Gėlės samprata aiškinamuosiuose žodynuose 9 3. A VIRÁG SZÓ MEGHATÁROZÁSAI AZ OROSZ ÉRTELMEZŐ SZÓTÁRAKBAN Nézzük meg, hogyan határozzák meg a virág szót az orosz értelmező szótárak – a CEM, a МАКС és a ТСД. 4. TÁBLÁZAT. A virág szó jelentéseinek meghatározásai az orosz szótárakban Szótár A virág szó (oroszul цветок) meghatározása A meghatározásokban megadott valós tulajdonságok CEM19 1. (többes szám: цветки', -о'в). A virágos növények szaporítószerve, amelynek a termő és a porzók körül sziromkoszorúja van <...> 2. (többes szám: цветы', -о'в). Lágyszárú növény, amely virágzás idején élénk színű, gyakran illatos, bimbóból kinyíló virágfejet vagy virágzatot hoz <...> 3. (többes szám: цветы', -о'в). Élénk színű, gyakran illatos virágfej vagy virágzat egy lágyszárú növény szárán (a цветок szó 2. jelentésében) <...> 1. (virág mint szaporítószerv) „sziromkoszorúja van a termő és a porzók körül” 2. (virág mint növény) „lágyszárú növény”, „virágzás idején élénk színű, gyakran illatos, a bimbóból kinyílt virága vagy virágzata van” 3. (virág mint növényi rész) „élénk színű, gyakran illatos virága vagy virágzata van”, „szára van”, „a lágyszárú növényekhez tartozik” МАКС 1. (többes szám: цветы, szaknyelvi спец. цветки). A növény része, amely rendszerint a termőt a porzókkal körülvevő sziromkoszorú alakját ölti. <...> | Növényt. A növény ilyen része mint szerv 1. (virág mint növényi rész) „a növény része”, „sziromkoszorúja van a termő és a porzók körül” | (virág mint szaporítószerv) „a növény része”, 19 Megvizsgálták még az orosz nyelv értelmező szótárát, a Az orosz nyelv értelmező szótára (ТСОШ) című művet is, de abban az anyagot gyakorlatilag a CEM-hez hasonlóan mutatják be, ezért nem került be a táblázatba. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Gėlės samprata aiškinamuosiuose žodynuose 10 szaporodás. 2. (többes szám: virágok). Ilyen szaporítószervvel rendelkező növény. ‘szaporítószerv’ 2. (a virág mint növény) ‘ilyen szaporítószervvel rendelkező növény’ ТСД <...> часть растения, рождающая плод и семя <...> (a virág mint szaporítószerv) ‘a növénynek az a része, amelyből a termés és a magok fejlődnek’ Az orosz nyelvi szótárak szintén több jelentését különböztetik meg a gėlė szónak (a ТСД kivételével). A gėlė elsődleges jelentése – az előzőleg vizsgált litván és lett nyelvi szótárakkal ellentétben – ‘a virág mint a növény szaporítószerve’ (a МАКС-ban ez az első jelentés árnyalata). E jelentés tudományos jegyei között szerepel, hogy ‘a termő és a porzók körül sziromkoszorúja van’, illetve ‘a növénynek az a része, amelyből a termés és a magok fejlődnek’. Megjegyzendő, hogy e botanikai jelentés többes száma (цветки) eltér a másik két jelentés (vagy jelentésárnyalat) többes számától (цветы). A МАКС elsőként a gėlė ‘a növény részeként értett virág’ jelentését adja meg, rendeltetésének említése nélkül. Ezt a jelentést szintén tudományos módon határozza meg: ‘a növény része’, ‘a termő és a porzók körül sziromkoszorúja van’. A СЕМ harmadik jelentése szintén a növény egy részére vonatkozik, ez esetben azonban nem ‘virág’, hanem ‘szárral rendelkező virág’. A definíció egyik jegye tudományosnak tekinthető – ‘a lágyszárú növények közé tartozik’ –, a többi viszont már az átlagos beszélő tudatára irányul: szaglással és látással érzékelhető, például ‘feltűnő, gyakran illatos virága vagy virágzata van’, ‘szára van’. Az orosz nyelvi szótárakban rögzített további jelentés megegyezik a litván és a lett nyelvi szótárakban szereplővel: ‘a virág mint növény’. A МАКС meghatározása következetesen tudományos jegyekre épül: ‘ilyen szaporítószervvel rendelkező növény’. A СЕМ szótári meghatározása részletesebb, és a többi jelentéshez hasonlóan tudományos jegyeket (‘lágyszárú növény’20, ‘virágbimbó’), valamint az átlagos beszélő számára könnyen felismerhető jegyeket is megad (szín, illat, idő – a virágzás ideje): ‘virágzáskor feltűnő, gyakran illatos, a virágbimbóból kibomló virága vagy virágzata van’. Hozzá kell tenni, hogy bár a ТСД csak a gėlė egyetlen jelentését határozza meg (‘virág mint szaporítószerv’), a ‘virág mint növény’ jelentést szemléltető példákkal is bemutatja, vö.: Цветы полевые, дикие, и садовые, тепличные (Mezei virágok, vadvirágok és 20 A СЕМ-ben megadott meghatározás szerint ‘virág mint növény’ csak lágyszárú növény lehet, a rózsa viszont nem lágyszárú növény, az orosz nyelvben mégis virágnak tekintik, vö. http://www.flowerbank.ru/?p=6522. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Gėlės samprata aiškinamuosiuose žodynuose | 11 kerti, üvegházi virágok). Ezenkívül a ТСД külön említi a szobanövényeket is: „Комнатными цветами зовут и всякое горшечное растение, которое держать для цвету“ (Szobanövényeknek neveznek bármilyen cserepes növényt is, amelyet a virágaiért tartanak). Ez a magyarázat tehát a virág rendeltetését is jelzi: virágaiért tartják. A CEM a szobanövényeket szintén megemlíti, de csak a „virág mint növény” jelentés szemléltető példájaként. A vizsgált orosz nyelvű szótárak anyaga alapján a virág szó kizárólag olyan növényt jelent, amelynek virága van (a lett és a litván nyelvű szótáraktól eltérően). A CEM még azt is hangsúlyozza, hogy ez a virág nem akármilyen, hanem élénk színű vagy illatos (vagyis valamiben kiemelkedő). Összefoglalva, az orosz nyelvű szótárakban megadott virág jelentésekről elmondható, hogy meghatározásuk mind a hagyományos, mind a kognitív jelentésmeghatározási stratégiára támaszkodik. 4. A VIRÁG SZÓ MEGHATÁROZÁSAI AZ ANGOL ÉRTELMEZŐ SZÓTÁRAKBAN Ebben a fejezetben a virág szó meghatározásait vizsgáljuk az angol értelmező szótárakban: MERRIAM-WEBSTER, OXFORD, MACMILLAN, COLLINS és CAMBRIDGE. 5. TÁBLÁZAT. A virág jelentésének meghatározásai angol szótárakban Szótár A virág (angolul flower) szó meghatározása A meghatározásokban rögzített valós jellemzők MERRIAM-WEBSTER 1 a¹: the specialized part of an angiospermous plant that occurs singly or in clusters, possesses whorls of often colorful petals or sepals, and bears the reproductive structures (such as stamens or pistils) involved in the development of seeds and fruit <...> b: a cluster of small flowers growing closely together that resembles and is often viewed as a single flower <...> 1 a: (a virág mint szaporítószerv) „a zárvatermők²³ speciális része”, „egyenként vagy fürtökben fordul elő”, „gyakran színes szirom- vagy csészelevelek örvei alkotják”, „szaporítószerveket, porzókat vagy termőket hordoz, amelyek részt vesznek a magok és a termés fejlődésében”; b: (virágzat) „apró virágok sűrű csoportja”, „virágra hasonlít”, „gyakran egyetlen virágnak tekintik” 21 A tanulmány megtartotta az angol szótárakban megadott eredeti jelentésszámozást (az angol szövegben és annak fordításában egyaránt). 23 Ez a növényvilág egyik törzse. Bővebben lásd a VLEe-ben (https://www.vle.lt/Straipsnis/magnolijunai-10860). BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Gėlės samprata aiškinamuosiuose žodynuose 12 c: virágaiért termesztett vagy nagyra értékelt növény <...> d: virágos növény levágott szára22 c: (virág mint növény) ‘virágaiért termesztett növény’, ‘virágaiért nagyra értékelt növény’ d: (virág mint növényi rész) ‘virágos levágott szár’ OXFORD 1. A növény magokat hordozó része, amely szaporítószervekből (porzókból és termőlevelekből) áll, amelyeket jellemzően élénk színű párta (szirmok) és zöld csésze (csészelevelek) vesz körül. 1.1 A növény virágának élénk színű és feltűnő példánya a szárával együtt; jellemzően másokkal együtt díszként vagy ajándékként használják24 <...> 1. (a virág mint szaporítószerv) ‘magokat érlelő növényi rész’, ‘szaporítószervekből (porzókból és termőlevelekből) áll25, amelyeket élénk színű párta (szirmok) és zöld csésze (csészelevelek) vesz körül’ 1.1 (virág mint növényi rész) ‘feltűnő’, ‘élénk színű, szárral rendelkező virág’, ‘díszként használják’, ‘ajándékként használják’ MACMILLAN 1 a növény színes része, amelyből a növény termése fejlődik. A virág gyakran sok sziromból áll <...> a. egy virág és a szára, amelyet levágtak a növényről <...> 2 olyan növény, amelyet azért termesztenek, mert virágai szépek 1. (a virág mint szaporítószerv) ‘a növény színes része’, ‘ebből fejlődik ki a termés’, ‘általában sok sziromból áll’ a. (virág mint növényi rész) ‘a növényről leszakított, szárral rendelkező virág’ 2. (virág mint növény) ‘szép virágaiért termesztett növény’ COLLINS 1. <...> A virág a növény olyan része, amely gyakran élénk színű, a szár végén nő, és csak rövid ideig marad életben <...> 2. <...> A virág olyan növényi szár, amelyen egy vagy több virág van 1. (virág mint növényi rész) ‘a növény része’, ‘gyakran élénk színű’, ‘a szár végén nő’, ‘csak rövid ideig marad életben’ 2. (virág mint növényi rész) ‘egy vagy több virággal rendelkező szár’, ‘leszakított, 22 A MERRIAM-WEBSTER-ben a flower szónak további jelentései is vannak, de ezek nem kapcsolódnak a cikkben vizsgált virág jelentéseihez. 24 Az OXFORD-ban a flower szónak további jelentései is vannak, de ezek nem kapcsolódnak a cikkben vizsgált virág jelentéseihez. 25 Vö. LRTB: „A termőlevél a növényi virág módosult levele. Egy vagy több összenőtt termőlevél alkotja a termőt” (lásd http://terminai.vlkk.lt/pls/tb/tb.result). BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Gėlės samprata aiškinamuosiuose žodynuose 13 és leszedték, általában másokkal együtt, például ajándékba adás vagy vázába helyezés céljából <...> 3. <...> A virágjukért termesztett kis növények, szemben a fákkal, cserjékkel és zöldségfélékkel26 <...> általában más virágokkal együtt, ajándékként’, ‘leszedett, általában más virágokkal együtt, vázába helyezés céljából’ 3. (virág mint növény) ‘kis növény’, ‘virágaiért termesztik’, ‘nem fa, nem cserje, nem zöldség’ CAMBRIDGE a növénynek az a része, amely gyakran élénk színű és kellemes illatú, vagy az ilyen részt hozó növényfajta <...> 1.27 (a virág mint a növény része) ‘a növény része’, ‘gyakran élénk színű’, ‘gyakran kellemes illatú’ 2. (virág mint növény) ‘élénk színű virágai vannak’, ‘kellemes illat jellemzi’ A tárgyalt angol szótárak alapján az angolok számára a flower elsősorban virág (ahogyan az oroszok számára a цветок). A litván szótárak nem adják meg ezt a jelentést, noha valószínűleg létezik, ezért a használatát kell vizsgálni. A lett szótárakban hasonló jelentés szerepel, de nem ‘egyetlen virág’, hanem ‘virág, rendszerint szárral’. Három angol szótár hangsúlyozza, hogy a virág szaporítószerv, és a meghatározások tudományos jegyeket sorolnak fel, vö.: ‘a zárvatermő növények specializált része’, ‘gyakran színes szirom- vagy csészelevelek örveiből áll’, ‘szaporítószerveket, porzókat vagy termőket tartalmaz, amelyek a magok és a termések fejlődéséhez kapcsolódnak’ (MERRIAM-WEBSTER); ‘a növény magokat termő része’, ‘szaporítószervekből (porzókból és termőlevelekből) áll, amelyeket élénk színű párta (sziromlevelek) és zöld csésze (csészelevelek) vesz körül’ (OXFORD); ‘ebből (a virágból – a cikk szerzőinek magyarázata) fejlődik ki a termés’, ‘többnyire sok sziromlevélből áll’ (MACMILLAN) stb. Ezekben a meghatározásokban azonban érzékszervileg, látás útján észlelhető jegy is szerepel: mindenütt megadják a virág élénk színét. A COLLINS és a MACMILLAN inkább olyan, kognitív és az átlagos beszélő számára érthető jelentésjegyeket választ, amelyek a színnel, az illattal, a létezés időtartamával és a virág növekedési helyével kapcsolatosak (vö. ‘gyakran élénk színű’, ‘a szár végén nő’, ‘csak rövid ideig él’ – ez a jegy csak ebben a szótárban szerepel; illetve a MACMILLAN esetében: ‘gyakran kellemes illatú’). 26 A COLLINS a flower további jelentéseit is megadja, ezek azonban nem kapcsolódnak a cikkben vizsgált virág jelentéseihez. 27 Ebben az esetben a cikk szerzői a CAMBRIDGE-ben megadott jelentést két jelentésre (vagy jelentésárnyalatra) bontották. A két jelentés (vagy jelentésárnyalat) elkülönítésének lehetőségére a szótári meghatározásban használt or (vagy) szó is utal. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Gėlės samprata aiškinamuosiuose žodynuose 14 A MERRIAM-WEBSTER egy további virág jelentést (vagy jelentésárnyalatot) is rögzít, amely egyetlen eddig vizsgált szótárban sem szerepel: ‘virágzat’ (a megadott jellemzők: ‘apró virágok fürtje’, ‘virághoz hasonló’, ‘gyakran egyetlen virágként kezelik’). Ez a jelentés (vagy jelentésárnyalat), mint látható, a látással érzékelhető jellemzőkre összpontosítva van meghatározva. Az angol szótárakban megadott másik jelentés a ‘virág mint növény’, amelyet a látással érzékelhető jellemzők alapján határoznak meg, vö. ‘feltűnő virágai vannak’ (CAMBRIDGE), ‘kis növény’ (COLLINS), valamint a szaglással érzékelhető jellemzők alapján, vö. ‘kellemes illatú’ (CAMBRIDGE). A szótárak a virág rendeltetését is megadják, vö. ‘(szép) virágaiért termesztett növény’ (COLLINS), ‘virágaiért nagyra értékelt növény’ (MERRIAM-WEBSTER). A COLLINS a ‘virág mint növény’ jelentésnél azt is megjegyzi, hogy ‘nem fa, nem bokor, nem zöldség’. Ez a megkülönböztetés hasznos a szótár olvasója számára, mert megtudhatja, mi nem virág – hiszen a fák és a zöldségek is virágoznak, mégsem virágok; például a virágzó cseresznyefa virágot hoz, de nem tekintik virágnak. Az az állítás azonban, hogy a virág nem bokor, kissé zavarba ejtő, mert a virág lehet bokor is, például a rózsa, amelyet az angolban szintén virágnak tekintenek28. Első pillantásra úgy tűnhet, bármilyen furcsa is, hogy az OXFORD nem adja meg a ‘virág mint növény’ jelentést, legalábbis a meghatározások alapján. Az egyik jelentéshez azonban a következő szemléltető példa tartozik: As I crossed the hospital grounds, I noticed some really beautiful flowers; I picked them up for my vase’ (Eidamas per ligoninės kiemą, pastebėjau kelias išties gražias gėles. Nusiskyniau jas pamerkti į vazą). Itt nyilvánvalóan egy növekvő (élő) virágról van szó. Az angol szótárakban rögzített további jelentés a ‘virág mint a növény része’, vagyis a ‘leszakított virág’. A vizsgált szótárak talán valamivel egyértelműbben hangsúlyozzák, mint az említett lett és orosz szótárak, hogy a virágnak nemcsak virágot, hanem szárat is kell tartalmaznia (néhol egyenesen ‘virágos szárként’ határozzák meg); emellett gyakran azt is jelzik, hogy a növénynek ezt a részét ‘leszakították’, vö. ‘leszakított virágos szár’ (MERRIAM-WEBSTER), ‘a növényről leszakított virág szárral’ (MACMILLAN). A növényrész vizuális feltűnőségét is megadják, vö. ‘feltűnő’, ‘élénk színű virág szárral’ (OXFORD), ‘szár egy vagy több virággal’ (COLLINS). Ezenkívül a szótárak egyértelműen meghatározzák a virág (mint növényi rész) rendeltetését is, vö. ‘díszítésre használják’, ‘ajándékként használják’ (OXFORD), ‘leszakítják, rendszerint más virágokkal együtt (a cikk szerzőinek magyarázata) ajándéknak’, ‘leszakítják, rendszerint más virágokkal együtt (a cikk szerzőinek magyarázata), hogy vázába tegyék’ (COLLINS). A CAMBRIDGE nem különíti el a ‘virág mint növényi rész’ jelentést, de szemléltető példákat ad rá, vö.: a bunch / bouquet of flowers (virágcsokor). 28 Lásd rózsa: http://www.sierraflowerfinder.com/en/c/roses/12?page=1&flt=0. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Gėlės samprata aiškinamuosiuose žodynuose 15 Összefoglalva az angol szótárakban megadott virág jelentéseket, megállapítható, hogy meghatározásuk mind a hagyományos, mind a kognitív jelentésmeghatározási stratégiára épül. A vizsgált angol szótárakban – a lett és orosz szótárakhoz hasonlóan – több jelentést különítenek el, mint a litván értelmező szótárakban. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A litván szótárak a virág szónak csak egyetlen jelentését adják meg (szépen virágzó vagy dísznövény). Az LKŽe ugyanakkor megad egy jelentésárnyalatot is: szobanövény. Ezt az árnyalatot a szemléltető példák alapján néha nagyon könnyű felismerni, de nem mindig. A szótár példái alapján azonban nem lehet megmondani, mikor értjük a virágot ‘szépen virágzó növényként’, és mikor ‘egyszerűen szép, díszes növényként’. Ehhez korpuszanyagot kellene vizsgálni, felméréseket kellene készíteni stb. 2. A lett, orosz és angol szótárak a virág szónak több jelentését különítik el. A litván szótárakhoz hasonlóan ezek egyik jelentése a ‘virág mint növény’. A lett szótárakban az LKŽe-hez hasonlóan a ‘szobanövény’ jelentésárnyalatot is megkülönböztetik. 3. A lett, orosz és angol szótárak elkülönítik a ‘virág szárral’ jelentést (vagy jelentésárnyalatot). Ez a megkülönböztetés logikusnak tűnik, mert itt már nem az egész növényről, hanem csak annak egy részéről van szó. E jelentés elkülönítését kellően egyértelmű szemléltető példák is alátámasztják; ilyenek még a vizsgált litván szótárakban is találhatók, vö.: Visas gėles sumerkė (LKŽe); Gėlių puokštė. Pamerk gėles (DŽ7). 4. Az orosz és angol szótárak elkülönítik a ‘virág mint virág’ jelentést. Leggyakrabban a tudományos jellemzőt hangsúlyozzák – hogy a virág a növény szaporítószerve –, de a látással és szaglással érzékelhető jellemzőket is megadják. Valószínűleg a litván nyelvben is létezik a virág ilyen jelentése, de a szótárak egyelőre nem tüntetik fel. 5. Egy angol szótárban (MERRIAM-WEBSTER) a ‘virágzat’ jelentésárnyalatot is elkülönítik (a ‘virág’ jelentésnél); a többi vizsgált szótár nem jelöl ilyen árnyalatot. Egyelőre nehéz megmondani, létezik-e ilyen jelentésárnyalat a litván nyelvben, mert további kutatásra van szükség. 6. A lett szótárak szerint a virágok lehetnek lágyszárú növények vagy félcserjék; a litván enciklopédiák is hasonlót állítanak: a virágok lágyszárú növények vagy bokrok lehetnek. Egy orosz szótárban (CEM) az áll, hogy a virág lágyszárú növény, míg a többi vizsgált szótár nem tesz erről említést. A használatot kellene vizsgálni, és tisztázni, hogy BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Gėlės samprata aiškinamuosiuose žodynuose |16 az átlagos litván nyelvhasználó számára a virág nemcsak lágyszárú növényt, hanem cserjét vagy félcserjét is felidézhet. 7. Szinte az összes vizsgált szótár rendszerint ötvözi a virág jelentésének hagyományos és kognitív meghatározását. A kognitív jegyek közül leggyakrabban a virág feltűnő voltágát (pl. „gyakran élénk színű”), illatát (pl. „gyakran kellemes illatú”) és rendeltetését (pl. „(szép) virágaiért termesztett növény”, „ajándékként használják”) említik. A vizsgált szótárak közül a COLLINS követi inkább a virág jelentésének kognitív meghatározási stratégiáját. Csak ebben a szótárban tüntetik fel a „virág mint a növény része” jelentés meghatározásakor azt a jegyet, hogy „csak rövid ideig él”. 8. Miután elemeztük a virág jelentésének meghatározásait a litván, lett, orosz és angol egynyelvű szótárakban, meg kell állapítanunk, hogy a litván szótárakban több jelentést kellene megkülönböztetni ennél a szónál. Még az utóbbi szótárak illusztratív példái is azt mutatják, hogy a gėlė szónak két jelentése van – „virág mint növény” és „leszakított virág”. Valószínű, hogy a litván nyelvben a gėlė szónak egy harmadik jelentése is van – „virág mint virágzat”. Ezt a feltevést azonban korpuszadatok és kérdőíves felmérések alapján kell ellenőrizni. Nyilvánvaló, hogy a litván egynyelvű szótárakban a gėlė szó jelentéseit részletesebben, inkább a kognitív jelentésmeghatározási stratégiára támaszkodva kellene meghatározni (amely a körülöttünk lévő valóság kategorizálása során azonosított, ezért a szótár olvasója számára könnyen felismerhető denotátumjegyeket részesíti előnyben), például hangsúlyozva a virág jellegzetes színét és illatát, megadva rendeltetését, esetleg élettartamát stb. Ezeket a szempontokat érdemes figyelembe venni a litván köznyelvi szótár számára készülő gėlės szócikk megírásakor. ŠALTINIAI BŽ: Bendrinės lietuvių kalbos žodynas. Redaktorių kolegija: D. Liutkevičienė (vyr. redaktorė), G. Naktinienė, R. Petrokienė, D. Svetikienė, K. Vosylytė, J. Zabarskaitė. (rengiamas). – Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://bkz.lki.lt. CAMBRIDGE: Cambridge Dictionary. Prieiga internete: http://dictionary.cambridge.org/dictionary/english/. COLLINS: Collins English Dictionary. Prieiga internete: https://www.collinsdictionary.com/dictionary/english/. DŽ₇ᵢ: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas: 7-as patais. ir papild. leid. Vyr. red. Stasys Keinys. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2012; elektroninis variantas, 2015 (atnaujinta versija, 2017). Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt/dabartinis. Flower bank. Prieiga internete: http://www.flowerbank.ru/?p=6522. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Gėlės samprata aiškinamuosiuose žodynuose | 17 LKA: Lietuvių kalbos atlasas 1: Leksika, Vilnius: Mokslas, 1977. LKŽ.: Lietuvių kalbos žodynas (t. 1–20, 1941–2002): elektroninis variantas. Redaktorių kolegija: Gertrūda Naktinienė (vyr. redaktorė), Jonas Paulauskas, Rիտutė Petrokienė, Vytautas Vitkauskas, Jolanta Zabarskaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005 (atnaujinta versija, 2008). Prieiga internete: www.lkz.lt. LLVV: Latviešu literārās valodas vārdnīca. Prieiga internete: http://www.tezaurs.lv/llvv/. LRTB: Lietuvos Respublikos terminų bankas. Prieiga internete: http://terminai.vlkk.lt. MACMILLAN: Macmillan Dictionary. Prieiga internete: http://www.macmillandictionary.com/. MERRIAM-WEBSTER: Merriam-Webster Dictionary and Thesaurus. Prieiga internete: https://www.merriam-webster.com/. MLVV: Mūsdienu latviešu valodas vārdnīca. Red. I. Zuicena, A. Roze. Prieiga internete: http://www.tezaurs.lv/mlvv/. OXFORD: Oxford Dictionaries. Prieiga internete: https://en.oxforddictionaries.com/. Sierra Flower Finder. Prieiga internete: http://www.sierraflowerfinder.com/en/c/roses/12?page=1&flt=0. SŽ: Sinonimų žodynas / Antanas Lyberis. 2-asis patais. leid. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2002, XIV, 586 p.; elektroninis variantas, 2015. Prieiga internete: https://lkiis.lki.lt. Vikipedija. Laisvoji enciklopedija. Prieiga internete: https://lt.wikipedia.org/wiki/Pagrindinis_puslapis. VLE.: Visuotinė lietuvių enciklopedija: elektroninis variantas. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras, 2018. Prieiga internete: https://www.vle.lt. МАКС: Словарь русского языка. Под ред. А. П. Евгеньевой. Prieiga internete: http://slovari.ru/search.aspx?s=0&p=3068. СЕМ: Русский семантический словарь. Отв. Ред. Н. Ю. Шведова. Prieiga internete: http://slovari.ru/search.aspx?s=0&p=3068. ТСД: Толковый словарь живого великорусского языка. Владимира Даля. Prieiga internete: http://slovardalja.net/search.php. ТСОШ: Толковый словарь русского языка С. И. Ожегова и Н. Ю. Шведовой. Prieiga internete: http://slovari.ru/search.aspx?s=0&p=3068. LITERATŪRA Bartmiński J. 1988: Definicja kognitywna jako narzędzie opisu konotacji. – Konotacja. Lublin: Wydawnictwo UMCS. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Gėlės samprata aiškinamuosiuose žodynuose |18 Gaidienė A., Liutkevičienė D. 2017. Reikšmių apibrėžimo ypatumai Bendrinės lietuvių kalbos žodyne: augalai ir gyvūnai. – Bendrinė kalba 90, 1–47. Prieiga internete: http://www.bendrinekalba.lt/?90. Gritėnienė A. 2014. Žibuoklės vaizdinys šiuolaikinėje lietuvių prozoje. – Lietuvių kalba 8, 1–11. Prieiga internete: http://www.lietuviukalba.lt/index.php/lietuviu-kalba/article/view/95/75. Gudavičius A. 2009: Etnolingvistika: tauta kalboje, Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla. Kazlauskaitė R. 2010. Žydinčios aguonos vaizdinys lietuvių poezijoje. – Filologija 15, 53–70. Kazlauskaitė R. 2014. Žydinčios saulėgrąžos vaizdinys lietuvių poezijoje. – Res Humanitariae XVI, 86–107. Maskuliūnienė D., Kvašytė R. 2010. Gėlių pavadinimų semantika Janinos Degutytės ir Arturo Guobos poezijoje vaikams. – Filologija 15, 99–113. Rutkovska K., Smetona M., Smetonienė I. 2017. Vertybės lietuvių pasaulėvaizdyje, Vilnius: Akademinė leidyba. Įteikta 2018 07 12 Priimta 2018 11 12 THE CONCEPTION OF THE WORD FLOWER (LITH. GĖLĖ) IN DICTIONARIES S u m m a r y The article deals with the meanings of the noun flower and their definitions in the dictionaries of the Lithuanian, Latvian, Russian, and English languages. The study has revealed that Lithuanian dictionaries only provide one meaning of the word flower. Latvian, Russian, and English dictionaries identify more meanings of the same word. Nearly all of the dictionaries covered usually combine the traditional definitions of the meanings of flower and their cognitive counterparts. The most common cognitive attributes mentioned are: the brightness of a flower (e.g., ‘usually bright in colour’), its smell (e.g., ‘normally nice-smelling’), and purpose (e.g., ‘a plant cultivated for its (lovely) blossoms’, ‘used as a gift’). BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Gėlės samprata aiškinamuosiuose žodynuose 19 Having analysed the definitions of the meanings of the word flower in the Lithuanian, Latvian, Russian, and English dictionaries, we have to admit that the dictionaries of the Lithuanian language should contain more meanings of this word. Illustrative examples from the latter dictionaries show that there are two meanings of the word flower: a ‘flower as a plant’ and a ‘picked flower’. It is probable that the Lithuanian language has a third meaning of the word flower, which is a ‘flower as a blossom’. Yet this presumption needs to be verified with data from corpuses and surveys. The dictionaries of the Lithuanian language should provide more detailed definitions of the word flower, in greater reliance on the cognitive strategy of the definition of a meaning by accentuating the chromatic distinction of the flower, its smell, stating its purpose, possibly lifetime, and so on. These are the things to consider in writing a lexicographic article on flower for the Dictionary of the Standard Lithuanian Language (Bendrinės lietuvių kalbos žodynas). KEYWORDS: dictionary, meaning, shade of meaning, definition, flower. ANŽELIKA GAIDIENĖ DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] [email protected] BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204