Trends in European Language Policies With a View to Language Technology

SABINE KIRCHMEIER Európai Nemzeti Nyelvi Intézmények Szövetsége (EFNIL) TRENDEK AZ EURÓPAI NYELVPOLITIKÁBAN A NYELVTECHNOLÓGIA SZEMPONTJÁBÓL ÖSSZEFOGLALÓ A cikk áttekintést ad az európai nyelvpolitika aktuális trendjeiről, az EU hivatalos nyelveinek státuszára és a nyelvtechnológiára összpontosítva. A cikk az Európai Nemzeti Nyelvi Intézmények Szövetsége (EFNIL) által rendelkezésre bocsátott Európai Nyelvi Monitor (ELM) számára gyűjtött adatokon, valamint a mesterséges intelligenciára és a nyelvtechnológiára vonatkozó dán nemzeti stratégiák kidolgozásának közelmúltbeli tapasztalatain alapul. Célja, hogy bemutassa az EFNIL-en és az ELM-en keresztül hozzáférhető, az európai nyelvpolitikára vonatkozó gazdag információanyagot, és arra ösztönözze a kutatókat, a hallgatókat és a szakpolitikai döntéshozókat, hogy tovább elemezzék az adatokat, és használják fel őket a jövőbeli szakpolitika kialakításához. KULCSSZAVAK: nyelvpolitika, nyelvi tervezés, nyelvtechnológia, európai nyelvek. ANNOTÁCIÓ Ez a cikk áttekinti az európai nyelvpolitika aktuális trendjeit, különös tekintettel az Európai Unió hivatalos nyelveinek státuszára és a nyelvtechnológiákra. A cikk az Európai Nemzeti Nyelvi Intézmények Szövetsége (European Federation of National Institutions for Languages, EFNIL) által működtetett Európai Nyelvi Monitor (European Language Monitor, ELM) adataira, valamint a mesterséges intelligenciára és a nyelvtechnológiákra vonatkozó dán nemzeti stratégia kidolgozásának közelmúltbeli tapasztalataira épül. A cikk célja, hogy különböző szempontokból megvizsgálja az európai nyelvpolitikáról szóló összefoglaló információkat (az EFNIL-től származó ELM-adatok alapján), és arra ösztönözze a kutatókat, a hallgatókat és a szakpolitika alakítóit, hogy tovább elemezzék ezeket az adatokat, és használják fel őket a jövőbeli nyelvpolitika kialakításához. KULCSSZAVAK: nyelvpolitika, nyelvi tervezés, nyelvtechnológiák, európai nyelvek. BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology | 2 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 BEVEZETÉS Ez a cikk áttekintést ad az európai nyelvpolitikák aktuális trendjeiről – madártávlatból mutatja be az európai nyelvi környezetet a hivatalos uniós nyelvek státuszát, valamint a nyelvtechnológiát illetően. Az Európai Nyelvi Monitor (ELM) adataira épül, amelyet az Európai Nemzeti Nyelvi Intézmények Szövetsége (EFNIL) fejleszt és rendszeresen frissít, valamint a nyelvtechnológiai politikák terén Dániában történt közelmúltbeli fejleményekre. A nyelvtechnológiát választottuk a vizsgálat fókuszául, mivel jelenleg ezen a területen figyelhetők meg a legérdekesebb fejlemények a nemzeti politikákban. A cikk célja, hogy bemutassa az EFNIL-en és az ELM-en keresztül elérhető, az európai nyelvpolitikákról szóló gazdag információanyagot, és arra ösztönözze a kutatókat, a hallgatókat és a szakpolitikai döntéshozókat, hogy tovább elemezzék az adatokat, és használják fel azokat a jövőbeli szakpolitikai fejlesztéshez. Az első szakaszokban röviden ismertetem az EFNIL-t és a nyelvtervezéshez való megközelítését. Ezután áttekintést adok az Európai Nyelvi Monitorról (ELM), és részletes példákat mutatok be a nyelvi jogszabályokkal, a felsőoktatásban használt angol nyelvvel, valamint a nyelvtechnológiával foglalkozó részekből. Végül röviden ismertetem a dániai nyelvtechnológiai fejleményeket, hogy szemléltessem a szakpolitikai fejlesztési folyamat fontos aspektusait. A záró fejezetekben röviden kitérek az Európai Bizottság és az UNESCO nyelvtechnológiával kapcsolatos közelmúltbeli fejleményeire, és kiemelem az EFNIL nyelvtechnológiai szakpolitikákra vonatkozó ajánlásait. 1. AZ EURÓPAI NEMZETI NYELVI INTÉZMÉNYEK SZÖVETSÉGE (EFNIL) Az EFNIL az EU-n belüli és kívüli európai hivatalos nyelvi intézmények szövetsége. Jelenleg 29 ország 40 intézménye képviselteti magát benne. Az EFNIL működését éves tagdíj finanszírozza, amelyből a titkárság működését, az éves nemzetközi konferencia megszervezését, valamint a nyelvtervezéssel és nyelvpolitikával kapcsolatos adatgyűjtési projekteket finanszírozzák. Az EFNIL céljai a következők: BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology | 3 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 Az EU hivatalosan elismert standard nyelveiről és más hivatalos európai nyelvekről szóló információk gyűjtése és cseréje. Szakértői tanácsadás nyújtása az EU nyelvpolitikájával kapcsolatban. Európa nyelvi sokszínűségének megőrzése. A többnyelvűség előmozdítása az EU tagállamainak polgárai körében. A szövetség Európa kisebbségi és regionális nyelveinek fejlődését is figyelemmel kíséri. Az EFNIL a következő tevékenységekkel törekszik céljai elérésére: Az EU jelenlegi nyelvi helyzetének leírása és elemzése, valamint a hosszabb távú nyelvi fejlődés következményeinek vizsgálata. Jelenleg három projekt van folyamatban: LLE: Nyelvi jogszabályok Európában (az egyes országok nyelvi szabályozásának gyakran frissített áttekintése). ELM: Európai Nyelvi Monitor (az Európa-szerte folytatott nyelvpolitikákra és gyakorlatokra vonatkozó adatgyűjtés). ELIPS: Európai nyelvek és érthetőségük a nyilvános térben (az Európa-szerte alkalmazott közérthető nyelvi stratégiákra és gyakorlatokra vonatkozó adatgyűjtés). Az államok közötti nyelvi problémák és nyelvpolitikai kérdések tudományos alapú elemzése éves konferenciákon és kiadványokban. Konzultációs szolgáltatások nyújtása az EU intézményei és tagállamai politikai döntéshozói számára a nyelvpolitika területén. Az európai nyelvi sokszínűség és többnyelvűség kulturális és gyakorlati előnyeinek népszerűsítése megfelelő intézkedések és kiadványok révén1. Az EFNIL nyelvtervezési megközelítése. Az EFNIL projektjeinek célja, hogy tájékoztassák a döntéshozókat és a kutatókat az európai nyelvtervezési tevékenységekről. A nyelvtervezést általában olyan szakpolitikák vagy programok kidolgozásaként határozzák meg, amelyek célja a nyelvhasználat irányítása vagy megváltoztatása. Jellemzően a státusztervezésből, az elsajátítás-tervezésből és a korpusztervezésből áll. A státusztervezés célja egy nyelv más nyelvekhez viszonyított helyzetének szabályozása: Mely nyelvek számítanak hivatalos, illetve nem hivatalos nyelvnek 1További információ: www.efnil.org. BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology | 4 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 egy országban, milyen társadalmi helyzetekben beszélik őket, és milyen jogi helyzetben vannak használóik. A státusztervezés a presztízstervezést is magában foglalja. • Az elsajátítás-tervezés célja annak szabályozása, hogy mely nyelveket tanítják a különféle oktatási helyzetekben, és hogyan tanítják ezeket a nyelveket az oktatás különböző szintjein. • A korpusztervezés magát a nyelvet szabályozza: a szókincs, a helyesírás, az írás szabályainak, a terminológiának stb. szabványosítását. Mind a státusztervezés, mind az elsajátítás-tervezés hatással van magára a nyelvre, vagyis a korpuszra; ezért a nyelvtervezés helyzetének ismerete nemcsak a döntéshozók számára fontos, hanem a nyelvészeti megfigyelések szempontjából is lényeges háttérismeretet jelent. 2. AZ EURÓPAI NYELVI MONITOR (ELM) Az ELM olyan projekt, amely információkat nyújt a részt vevő országok nyelvpolitikájáról és nyelvhasználati gyakorlatáról, és négyévente frissül. Tudományos áttekintést ad az európai országok nyelvi helyzetéről, pontos hivatkozásokat közöl az egyes országokban hatályos jogszabályokra, valamint hasznos háttérismereteket nyújt Európa nyelveinek helyzetéről. Az ELM az elmúlt 10 évben rendszeres időközönként megközelítőleg ugyanazokat a kérdéseket tette fel, így lehetővé teszi a kutatók számára, hogy nyomon kövessék a részt vevő országok nyelvpolitikájának alakulását. Az ELM kérdései a következő témakörökre terjednek ki: • Országhelyzet. Az országon belül és kívül beszélt hivatalos, regionális, őshonos és bevándorló nyelvek, jogállás, egyezményeknek való megfelelés. • Jogi helyzet. Nyelvtörvény, alkotmányos státusz, egyéb szabályozások, az állampolgárság megszerzéséhez kapcsolódó nyelvi követelmények. • Alap- és középfokú oktatás. Az oktatás nyelvei, a kínált nyelvek. • Felsőoktatás. Az oktatás nyelvei, a publikációkban és doktori értekezésekben használt nyelvek. • Média. Sajtó, televízió, film, zene. A használt nyelvek és a rendelkezésre bocsátott fordítások. • Üzleti élet. Szabályozások. A vállalatok nyelvei, éves jelentések, weboldalak. • A nyelvek terjesztése. Külföldön oktatott hivatalos nyelvek. BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology | 5 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 Nyelvi szervezetek. Hivatalosak, nem kormányzatiak, de közfinanszírozottak, illetve magánszervezetek. Nyelvtechnológia. ELM-verzió | ELM 1 2004 | ELM 2 2012 | ELM 3 2014 | ELM 4 2019 Adatgyűjtési időszak | 2003-2004 | 2008-2009 | 2012-2013 | 2017-2018 Az eredmények elérhetősége | Nem érhetők el | Cikkek | Online | Online + cikkek Részt vevő országok | Ausztria | Ausztria | Ausztria Belgium (FL/FR) | Belgium | Belgium (FL) Bulgária | Bulgária Ciprus | Ciprus Cseh Köztársaság | Cseh Köztársaság | Cseh Köztársaság Dánia | Dánia | Dánia Észtország | Észtország | Észtország Finnország | Finnország | Finnország Franciaország | Franciaország Németország | Németország | Németország | Németország Görögország | Görögország | Görögország Magyarország | Magyarország | Magyarország Izland | Izland | Izland Írország | Írország Olaszország | Olaszország | Olaszország Lettország | Lettország | Lettország Litvánia | Litvánia | Litvánia Luxemburg | Luxemburg Málta Norvégia | Norvégia | Norvégia Lengyelország | Lengyelország Portugália Románia Szlovákia | Szlovák Köztársaság | Szlovák Köztársaság Szlovénia | Szlovénia | Szlovénia Svédország | Svédország | Svédország | Svédország Hollandia | Hollandia | Hollandia | Hollandia Egyesült Királyság | Egyesült Királyság | Egyesült Királyság Összesen | 5 | 23 | 27 | 21 1. TÁBLÁZAT. Az ELM 1–4 programban részt vevő országok áttekintése BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology | 6 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 Az ELM első kísérleti projektjéhez, az ELM 1-hez kapcsolódó adatgyűjtés 2004-ben kezdődött. Az ELM 2 adatgyűjtése 2008-ban, az ELM 3-é 2012-ben, az ELM 4-é pedig 2017-ben kezdődött. Mivel a nyelvi intézmények önkéntesen töltik ki a hosszú és bonyolult kérdőívet, nem mindig sikerült minden országból megszerezni az információkat. A részt vevő országok listáját az 1. táblázat mutatja. 2008-ban 23 ország vett részt. 2012-ben 27, 2017-ben pedig 21 volt a résztvevők száma. 17 ország mindhárom fordulóban részt vett. 3. PÉLDÁK AZ ELM-BEN TALÁLHATÓ INFORMÁCIÓKRA Az alábbiakban három példát mutatok be annak szemléltetésére, hogyan használhatók fel az ELM adatai. Ismertetem a nyelvi jogszabályokra, a felsőoktatásban használt angol nyelvre és a nyelvtechnológiára vonatkozó adatokat. 3.1. Nyelvtörvények Az első példa a nyelvtörvényekkel foglalkozik. Az egyes országok résztvevőit a következőkről kérdezték: • Tartalmaz-e az alkotmány rendelkezéseket a nyelvről? • Van-e nyelvtörvény? (A nyelvtörvény olyan kerettörvény, amelyet a többi jogszabály megalkotásakor be kell tartani.) • Tartalmaznak-e más jogszabályok nyelvre vonatkozó rendelkezéseket? A három kérdés hierarchiát alkot: a hierarchia tetején az alkotmány áll, mint a jogszabályok legáltalánosabb típusa, míg a más jogi rendelkezésekben található nyelvi előírások a legspecifikusabbak. Az 1. ábra azt mutatja, hogy az ELM 4-ben (2017) a részt vevő országok valamivel több mint fele (21-ből 11) jelezte, hogy alkotmánya tartalmaz nyelvre vonatkozó rendelkezéseket, míg valamivel kevesebb mint fele (21-ből 9) nem rendelkezik ilyen szabályokkal alkotmányos szinten. A nyelvtörvényekben és más jogszabályokban szereplő nyelvi rendelkezések valamivel elterjedtebbek: 21-ből 14 ország számolt be arról, hogy ezen a két jogalkotási szinten vannak nyelvi rendelkezései. BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology | 7 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 1. ÁBRA. Nyelvi rendelkezések az ELM 4-ben (2017) Az ELM részletes információkat is közöl arról, hogy mely országokban milyen típusú szabályozások vannak (lásd a 2. táblázatot). A 2. táblázatban az országok jogszabályaik nyelvi szabályozásának mértéke szerint vannak sorba rendezve. Felül a legkevésbé szabályozott országok, alul pedig azok találhatók, amelyek mindhárom szinten rendelkeznek szabályozással. Mindössze 3 országban (Dániában, Németországban és Hollandiában) nincs szabályozás a két legmagasabb szinten: az alkotmányban és a nyelvtörvényben; 8 országban viszont mindhárom szinten van szabályozás. Ennek okai országonként eltérőek. Dánia alkotmánya például 1849-ből származik, és az évek során csak néhány kisebb módosításon esett át. Olyan időszakban született, amikor az ország egy meglehetősen homogénnek és egynyelvűnek tekintett nemzetállammá formálódott. Ezért senkinek sem jutott eszébe, hogy külön rendelkezéseket alkosson az alkotmányban a dán nyelvről. Finnországban a svéd és finn nyelv szerepe, valamint a svéd kisebbség jogai számos BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 8 years. There was a language law already in 1922, and language provisions became part of the constitution in 1999. A hivatalos nyelvekre vonatkozó rendelkezések: Ország 2.1. Alkotmány 2.2. Nyelvtörvény 2.3. Egyéb jogszabályok Dánia Nem Nem Igen Németország Nem Nem Igen Hollandia Nem Nem Igen Luxemburgi Nagyhercegség Nem Igen Nem Görögország Nem Igen Nem Cseh Köztársaság Nem Igen Igen Izland Nem Igen Igen Norvégia Nem Igen Igen Svédország Nem Igen Igen Egyesült Királyság Nem alkalmazható Nem alkalmazható Igen Portugália Igen Nem Nem Bulgária Igen Nem Igen Magyarország Igen Nem Igen Belgium Igen Igen Nem Ausztria Igen Igen Igen Észtország Igen Igen Igen Finnország Igen Igen Igen Lettország Igen Igen Igen Litvánia Igen Igen Igen Szlovák Köztársaság Igen Igen Igen Szlovénia Igen Igen Igen 2. TÁBLÁZAT. Az ELM 4-ben (2017) részt vevő országok jogi rendelkezéseinek áttekintése BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology | 9 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 Láthatjuk, hogy nincs olyan ország, ahol egyetlen szinten sincsenek rendelkezések. Jellemzően, ha a legmagasabb szinten nincsenek rendelkezések, alacsonyabb szinten vannak. Az Egyesült Királyságnak nincs egységes alkotmányos kódexe, ezért az első két jogszabálytípusra vonatkozó kérdések nem alkalmazhatók. 3.2. Mire vonatkoznak a nyelvi rendelkezések? Számos alkotmány meghatározza az ország hivatalos nyelvét vagy nyelveit. Egyes rendelkezések az egész országra kiterjednek, mások hatályát csak az állami intézményekre és az iskolákra korlátozzák. A rendelkezések főként a nyelvet beszélő állampolgárok jogait határozzák meg – például a francia törvények kimondják, hogy a francia állampolgároknak minden helyzetben joguk van saját nyelvükön beszélni. Ilyen eset például a tudományos konferenciáké, amelyeket nem lehet kizárólag angolul tartani. 2. ÁBRA. Az iskolai, egyetemi, tömegtájékoztatási és üzleti nyelvhasználatra vonatkozó jogszabályi intézkedések az ELM 4-ben (2017) részt vevő országokban BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology | 10 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 Számos rendelkezés biztosítja a nyelvi kisebbségek jogait. Egyesek fogyasztói jogokat állapítanak meg (például előírják a külföldi dokumentumok, például az összetevőnyilatkozatok és a használati útmutatók fordítását). Némelyek a közmédiában használt nyelvet szabályozzák, mások pedig meghatározzák a nyelvet felügyelő és annak bizonyos vonatkozásait, például a helyesírást és a terminológiát szabványosító hivatalos intézmények szerepét. Egyes szabályozásokat gyakrabban alkalmaznak, mint másokat. A 2. ábra azt mutatja, hogy az ELM 4 felmérésében részt vevő országok közül mindössze 4 számolt be arról, hogy az általános iskolákban a hivatalos nyelvek státuszát rögzítő szabályozás nincs. Az egyetemekre és a tömegtájékoztatásban használt nyelvre vonatkozóan jóval kevesebb ország rendelkezik ilyen szabályozással. Az üzleti szektorban pedig úgy tűnik, a legtöbb országban egyáltalán nincsenek nyelvhasználati rendelkezések. 3.3. Az angol mint oktatási nyelv a felsőoktatásban Az ELM-ben elérhető információk második példája az angol mint oktatási nyelv felsőoktatásban való használatára vonatkozó adat. Szlovákia kivételével valamennyi ország arról számol be, hogy az alapképzésben angolul is folyik az oktatás. De valójában hány kurzust oktatnak angolul? Legfeljebb 25%-ot, 50%-ot, 75%-ot, vagy akár több mint 75%-ot? És van-e különbség az egyes tudományterületek között? Az ELM 4-ben található információk áttekintését a 3. táblázat mutatja be. A 3. táblázat bal oldali oszlopa az országokat sorolja fel, ezt követi az összes tudományterületre vonatkozó összesített százalékos arány, majd külön adatok szerepelnek a bölcsészettudományokról, a társadalomtudományokról és a természettudományokról. A világoszöld szín azt jelzi, hogy a kurzusok 0 és 25% közötti részét oktatják angolul. A valamivel sötétebb árnyalat a legfeljebb 50%-ot, a következő a legfeljebb 75%-ot jelöli, a legsötétebb pedig a 75%-nál nagyobb arányt. Minél sötétebb tehát a szín, annál több az angol nyelvű oktatás. A legsötétebb árnyalatok természetesen az Egyesült Királyság valamennyi tudományterületén megtalálhatók, de Luxemburg társadalom- és természettudományi képzéseiben is. BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology | 11 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 Ország | Összesített százalékos arány | Bölcsészettudományok | Társadalomtudományok | Természettudományok Ausztria | Nincs adat | Nincs adat | Nincs adat | Nincs adat Bulgária | 0–25% között | 0–25% között | 0–25% között | 0–25% között Cseh Köztársaság | 0–25% között | 0–25% között | 0–25% között | 0–25% között Észtország | 26–50% között | 26–50% között | 26–50% között | 26–50% között Finnország | 26–50% között | 0–25% között | 0–25% között | 51–75% között Németország | 0–25% között | 0–25% között | 0–25% között | 26–50% között Görögország | 0–25% között | 0–25% között | 0–25% között | 0–25% között Izland | 0–25% között | 0–25% között | 0–25% között | 0–25% között Lettország | 26–50% között | 0–25% között | 0–25% között | 26–50% között Litvánia | 0–25% között | 0–25% között | 0–25% között | 0–25% között Luxemburg | Nincs adat | 26–50% között | Több mint 75% | Több mint 75% Szlovák Köztársaság | Nincs adat | Nincs adat | Nincs adat | Nincs adat Szlovénia | 26–50% között | 26–50% között | 0–25% között | 26–50% között Egyesült Királyság | Több mint 75% | Több mint 75% | Több mint 75% | Több mint 75% Svédország | 51–75% között | 0–25% között | 26–50% között | 0–25% között Norvégia | Nincs adat | Nincs adat | Nincs adat | Nincs adat Hollandia | 51–75% között | 51–75% között | 51–75% között | 51–75% között Dánia | 26–50% között | 0–25% között | 26–50% között | Több mint 75% Belgium | Nincs adat | Nincs adat | Nincs adat | Nincs adat Portugália | 0–25% között | 0–25% között | 0–25% között | 0–25% között Magyarország | 0–25% között | 0–25% között | 0–25% között | 26–50% között 3. TÁBLÁZAT. Az angol mint oktatási nyelv használata az alapképzésben az ELM 4-ben részt vevő országokban (2017) Jól látható, hogy az angolul oktatott kurzusok aránya egyértelműen a természettudományok területén a legmagasabb, míg a bölcsészettudományokban és a társadalomtudományokban alacsonyabb. Sok országban az egyetemeken az angol tényleges használatára vonatkozó adatok nehezen hozzáférhetők, mivel az oktatás nyelvének használatát nem tartják nyilván rendszeresen. Ezért egyes adatok becsléseken alapulnak. Ha az angol oktatási nyelvként való használatát vizsgáljuk a mesterképzésben, jelentős növekedést tapasztalunk, különösen a természettudományok területén, de például Hollandiában a többi tudományterületen is. Luxemburg mellett Dániában is az egyetemi természettudományi kurzusok több mint 75%-át oktatják angolul mesterképzésben. BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology | 12 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 Ország Összesen százalék Bölcsészettudományok Társadalomtudományok Természettudományok Ausztria Nincs válasz Nincs válasz Nincs válasz Nincs válasz Bulgária 0–25% között 0–25% között 0–25% között 0–25% között Cseh Köztársaság 0–25% között 0–25% között 0–25% között 0–25% között Észtország 26–50% között 26–50% között 26–50% között 26–50% között Finnország 26–50% között 0–25% között 0–25% között 51–75% között Németország 0–25% között 0–25% között 0–25% között 26–50% között Görögország 0–25% között 0–25% között 0–25% között 0–25% között Izland 0–25% között 0–25% között 0–25% között 0–25% között Lettország 26–50% között 0–25% között 0–25% között 26–50% között Litvánia 0–25% között 0–25% között 0–25% között 0–25% között Luxemburg Nincs válasz 26–50% között Több mint 75% Több mint 75% Szlovák Köztársaság Nincs válasz Nincs válasz Nincs válasz Nincs válasz Szlovénia 26–50% között 26–50% között 0–25% között 26–50% között Egyesült Királyság Több mint 75% Több mint 75% Több mint 75% Több mint 75% Svédország 51–75% között 0–25% között 26–50% között 0–25% között Norvégia Nincs válasz Nincs válasz Nincs válasz Nincs válasz Hollandia 51–75% között 51–75% között 51–75% között 51–75% között Dánia 26–50% között 0–25% között 26–50% között Több mint 75% Belgium Nincs válasz Nincs válasz Nincs válasz Nincs válasz Portugália 0–25% között 0–25% között 0–25% között 0–25% között Magyarország 0–25% között 0–25% között 0–25% között 26–50% között 4. TÁBLÁZAT. Az angol mint oktatási nyelv a mesterképzés szintjén az ELM 4-ben részt vevő országokban (2017) Sok országban aggodalomra ad okot, hogy ez milyen hatással lesz nyelvük szókészletére, kifejezőképességére, különösen pedig a tudományos diskurzusban használt terminológiájára. Az ELM jó kiindulópontot kínál olyan összehasonlító kutatási projektek létrehozásához, amelyek mélyebb betekintést nyújtanak ezekbe a fejleményekbe. 3.4. Nyelvtechnológia Already in 2002, David Crystal in his book Language Death (Crystal 2002) mentions language technology as one of the important means to preserve the vitality of a language. Since then, there have been several reports, for instance the Meta-NET White Paper Series (Rehm and Uszkoreit 2012), that are warning about languages becoming digitally extinct. Sok, csökkenő beszélőszámú nyelv a nyelvtechnológia felé fordul abban a reményben, hogy megőrizheti, vagy akár újjáélesztheti nyelvét. Például jelentős erőfeszítéseket tettek BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology | 13 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 az izlandi, a grönlandi és a számi nyelvek beszédfelismerő és beszédszintetizáló rendszereinek, helyesírás-ellenőrzőinek, nyelvtani ellenőrzőinek és gépi fordító szoftvereinek létrehozására. A mesterséges intelligencia és a robotok jelenleg kerülnek piacra, lehetővé téve, hogy bárki vezérelje otthoni környezetét, információkhoz jusson, és beszédalapú párbeszéden keresztül lépjen kapcsolatba a technológiával. A beszédalapú interfészeknek azonban az állampolgár nyelvén is elérhetőnek kell lenniük ahhoz, hogy az eszközök megfelelően és biztonságosan használhatók legyenek. Minél fejlettebbé válik a párbeszéd, annál alaposabb ismeret szükséges a helyi nyelv kulturálisan meghatározott sajátosságairól ahhoz, hogy a robot megértse az állampolgárok kéréseit, és megértesse magát velük. Azok a közösségek, amelyek alkalmazni tudják ezt az új technológiát, jelentős előnyhöz jutnak másokkal szemben, mivel a következő években felkészültebben tudnak megfelelni a magán- és a közszféra növekvő igényeinek. Ha azonban ezek a technológiatípusok csak néhány széles körben beszélt nyelven érhetők el, akkor csak azoknak jelentenek előnyt, akiknek kiváltságuk, hogy ezeket a nyelveket beszélhetik. In 2012, the Meta-Net project (Rehm, Uszkoreit 2012) collected information on how European languages were covered by language technology. It could clearly show that large language communities, such as primarily the English-speaking countries, but also the French- and Spanish-speaking countries, were considerably more advanced than most of their smaller European neighbours. This is called the language bias. A nyelvi torzítás következményeit a következőképpen írták le: „A nyelvtechnológia hatással van a társadalmi igazságosságra, vagyis arra, hogy a társadalmon belül az egyéneknek és csoportoknak (például a kisebbségeknek) egyenlő lehetőségük legyen az erőforrásokhoz való hozzáférésre, hangjuk hallatására és a társadalomban való képviseletre” (Hovy, Spruit 2016). A META-NET adatai azt mutatják, hogy ez nemcsak a társadalmakon belüli egyénekre és kisebbségekre, hanem az országokra és nyelvekre is igaz. Ennek oka a mesterséges intelligencia és a nyelvtechnológia előállításának módjában rejlik. A legtöbb nyelvtechnológiai terméket meglévő adatkészleteken tanítják be. Ha egy adott nyelvhez nem állnak rendelkezésre adatkészletek, akkor az adott nyelv használói számára a termék sem lesz elérhető. Ha egy terméket nem az adott nyelvhez vagy szakterülethez kapcsolódó releváns adatkészleten tanítanak be, akkor nem lesz képes tükrözni az adott nyelv vagy szakterület nyelvi és kulturális sajátosságait. A kevesebb erőforrással rendelkező nyelvek mindegyike esetében fontos a politikai odafigyelés, ha le akarják küzdeni a nyelvi torzítást, és életben akarják tartani nyelvüket a digitális korban. BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology | 14 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 3. ÁBRA. Az európai nyelvek nyelvtechnológiai lefedettségének áttekintése a META-NET szerint (2012) A META-NET fehér könyvei azt is megmutatják, hogy a politikai figyelemnek valóban van jelentősége. A 3. ábrán láthatjuk, hogy a holland nyelv ugyanazon a szinten áll, mint a német és az olasz, noha ez utóbbiaknak jóval több beszélőjük van. Ennek oka, hogy a holland kormány már 2004-ben nyelvstratégiát és külön finanszírozási programot indított a holland nyelvtechnológiára, STEVIN néven (Spyns 2008), amely módszeresen gondoskodott arról, hogy a megfelelő nyelvi erőforrásokat az ipar és a kutatóintézetek szoros együttműködésében fejlesszék ki. Hasonlóképpen, a kormányok stratégiai kezdeményezései – például az elmúlt években a balti államokban – hatalmas előrelépést eredményeztek a balti nyelvek nyelvtechnológiájában. BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology | 15 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 Nem minden ország fordít azonban kellő figyelmet arra, hogy milyen fontos a nyelvtechnológia a saját nyelvei számára. Ezt is láthatjuk az Európai Nyelvi Monitorban. Ha megvizsgáljuk a nyelvtechnológiára vonatkozó kérdésekre adott válaszokat, azt látjuk, hogy az országoknak csak körülbelül a fele számol be arról, hogy külön finanszírozási programmal rendelkezik saját nyelvei számára. 4. ÁBRA. A nyelvtechnológiára vonatkozó válaszok az ELM 4-ben (2017) Továbbá az országoknak csak körülbelül a fele számol be arról, hogy a közintézmények nyelvtechnológiai szolgáltatásokat nyújtanak az állampolgároknak. Ezek az adatok azt mutatják, hogy Európa valamennyi országában korántsem magától értetődő, hogy a nyelvi kérdések politikai figyelmet kapjanak. A mesterséges intelligencia megjelenése azonban jelenleg fokozta az érdeklődést a nyelvtechnológia iránt, és ez arra késztethet több országot, hogy a jövőben napirendre tűzze ezt a fontos témát. Ezt röviden Dánia közelmúltbeli fejleményeinek bemutatásával szemléltetem. 4. NYELVTECHNOLÓGIA ÉS MESTERSÉGES INTELLIGENCIA DÁNIÁBAN Dániában már sok éve – az 1980-as évek eleje óta – folyik kutatás és oktatás a dán nyelv nyelvtechnológiájával kapcsolatban. Bár a kutatói közösség számos javaslatot tett, nem történtek összehangolt erőfeszítések a nyelvtechnológia fejlesztésére. Az 1990-es évek végére úgy tűnt, hogy az érdeklődés e terület iránt még csökken is. Következésképpen a század elején csak kevés kezdeményezésre és kutatási projektre került sor. A dán nyelv helyzetéről szóló hivatalos jelentések mind tartalmaztak ajánlásokat a nyelvtechnológiára vonatkozóan, de politikai szinten gyakorlatilag figyelmen kívül hagyták őket. Még BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology | 16 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 a META-NET-sorozat (Rehm, Uszkoreit 2012), amely egyértelműen dokumentálta, hogy Dánia jelentős lemaradásban van, az ellenzék néhány pártjának kivételével nem rázta fel a politikai szférát. 2015-ben és 2016-ban a Dán Nyelvi Tanács cikksorozatot jelentetett meg a nyelvtechnológiáról, ami javaslathoz vezetett a dán parlamentben egy nyelvtechnológiai bizottság létrehozására (DSN LT articles). Mivel a javaslat az ellenzéktől érkezett, úgy döntöttek, hogy először parlamenti meghallgatást tartanak. Erre a meghallgatásra körülbelül egy évvel később, 2017 elején került sor. Végül 2018 elején, egy évvel a meghallgatás után, létrehozhatták a bizottságot. A folyamat összesen csaknem 3 évig tartott. Ezután azonban rendkívül felgyorsultak az események. A nyelvtechnológiai bizottságnak 2019 közepén kellett volna előterjesztenie a jelentését. Gondoskodott arról, hogy bevonja a terület valamennyi érintett szereplőjét. Valójában több mint 200 intézmény és magánvállalkozás vett részt a műhelymunkákon, és járult hozzá a végleges jelentéshez (Kirchmeier et al. 2019a; 2019b). A bizottság megalakulása után azonban mindössze körülbelül fél évvel felgyorsult a mesterséges intelligenciára irányuló figyelem, és a nyelvtechnológia már 2018 októberében bekerült a digitális közszolgáltatás nemzeti stratégiájába, amelynek egy teljes fejezete a dán nyelv nyelvtechnológiájával foglalkozott. 2019 márciusában, egy hónappal a bizottság jelentésének közzététele előtt, a pénzügyminisztérium közzétette a mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzeti stratégiát, és 4 millió eurót különített el a dán nyelvi erőforrásokra (Denmark’s National Strategy for Artificial Intelligence 2019). Ez azért volt lehetséges, mert a teljes folyamat során szoros koordináció és kommunikáció zajlott a minisztérium és a bizottság között az ajánlásokról. A nyelvtechnológiai bizottság ajánlásai a következők voltak: 1. Központi szervezet létrehozása a dán nemzeti nyelvi erőforrásbank megtervezésére és működtetésére. 2. A nyelvi banknak a következő típusú, kiváló minőségű erőforrásokat kell tartalmaznia: 2.1. Időbélyeggel ellátott dán beszédtechnológiai korpusz. 2.2. Dán szövegkorpuszok és gépi tanuláshoz használható, annotált arany standardok. 2.3. Átfogó lexikai adatbázis. 2.4. Dán terminológiai bank. 2.5. Nyelvtechnológiai eszközkészlet. BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology | 17 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 2.6. Nyelvi portál az erőforrások terjesztésére. 3. Több nyelvtechnológiai képzés dán szakértők számára. 4. Több kutatás a dán nyelv nyelvtechnológiájáról. Ezeket az ajánlásokat jelenleg a Dán Digitalizációs Ügynökség hajtja végre, és egyre több dán nyelvi erőforrás válik elérhetővé a sprogtekno logi.dk weboldalukon. A bizottság egyik javaslata az volt, hogy egy adott lexéma minden információját egyetlen átfogó lexikai adatbázisban egyesítsék. Az adatbázisnak olyan hagyományos lexikai erőforrásokat kell tartalmaznia, mint a különféle szótárak, az általános nyelvről, a helyesírási normákról, a neologizmusokról és a fogalmakról szóló adatbázisok, továbbá szemantikai hálókat, terminológiai adatbázisokat és beszédadatbázisokat. Ezeknek az erőforrásoknak az egyesítése nem könnyű feladat, de egy mesterséges intelligencia program számára rendkívül hasznos, ha mindenféle nyelvi információhoz hozzáfér. Jelenleg az ELEXIS projekt keretében folynak kísérletek a lexikai információk egynyelvű és többnyelvű összekapcsolására, több európai nyelv bevonásával (ELEXIS 2020). 5. ÁBRA. A dán lexémákról szóló információkat különböző lexikográfiai és terminológiai erőforrásokból egyesítő adatbázis BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology | 18 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 A nyelvi adatok nyomon követése – különösen a közszférában – és hozzáférhetővé tétele a mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztői számára fárasztónak és bürokratikusnak tűnik. Mégis rendkívül fontosnak bizonyul. Ezért a nyelvtechnológiai bizottság a következő kiegészítő ajánlásokat fogalmazta meg: A szerzői jogi letétbe helyezésről szóló törvény módosítása annak érdekében, hogy a letétbe helyezett digitális és nyomtatott anyagok nyelvtechnológiai célokra hozzáférhetővé váljanak Iránymutatás a közintézményekben és közfinanszírozású projektekben végzett szöveggyűjtéshez A közintézmények fordítási feladatainak feltérképezése, valamint a közintézmények fordítási szerződéseinek felülvizsgálata a fordítási adatok megosztásának megkönnyítése érdekében. 5. ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK A többnyelvűség mindig is központi kérdés volt az EU-ban, és az EU sok éven át nyelvtechnológiát használt saját nyelvi szolgáltatásainak és terminológiai adatbázisainak kiépítésére. Az EU most adatait és szolgáltatásait, például az eTranslation rendszert, valamennyi európai közintézmény rendelkezésére bocsátja a nyelvi akadályok csökkentése érdekében. Ez az EU digitális egységes piacra vonatkozó stratégiájának és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek (CEF) a része; ezek lehetővé teszik, hogy Európa-szerte a polgárok saját nyelvükön kereskedjenek, és más országokban információt találjanak (ELRC 2019). Az ELRC projekt keretében az EU arra ösztönzi az országokat, hogy terminológiák, lexikai adatbázisok és lefordított szövegek szabad hozzáférhetővé tételével aktívan járuljanak hozzá ehhez. A munka szoros együttműködésben zajlik olyan európai projektekkel és intézményekkel, mint az ELRA, a CLARIN és a META-NET. Ez a tendencia nem korlátozódik Európára, és nem csak a hivatalos nyelvekre terjed ki. Az EU és az UNESCO nemrég összefogott az LT4all konferencia elindítására (LT4all 2019), hogy feltárják, mit lehet tenni a világ valamennyi nyelvéért, beleértve a kisebbségi nyelveket is. Az összes európai nyelvre vonatkozó nyelvtechnológiai stratégia kidolgozásának ütemterve várhatóan 2022 végére készül el (European Call LANGEQ-2020(PPPA-AG)). A számos országban folyó nyelvészeti kutatás nagy jelentőségű, nemcsak a polgárok és a nyelvek, hanem a nyelvtechnológia szempontjából is. Tény, hogy BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology | 19 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 alig tudunk valamit arról, hogy mire lesz szükség a mesterséges intelligencia jövőbeli fejlesztéséhez. A nyelvi szemantikára, a nyelvi változatosságra, a nyelvváltozásra és a nyelvjárásokra vonatkozó ismeretek sok nyelv esetében még mindig csak hiányosan vannak leírva; különösen sürgető szükség van az emberi párbeszédek természetének kutatására, hogy javítani lehessen a robotokkal, chatbotokkal stb. való kommunikációs felületeket. E célokhoz több átírt párbeszédre, lefordított szövegre, valamint terminológiai és lexikai leírásra van szükség. A nyelvészeti kutatási projektekben gyűjtött adatok nagyon gyakran nem oszthatók meg más célokra, mert a közreműködők formális hozzájárulása hiányzik, és a szerzői jogi korlátozások sem egyértelműek. Az új projekteknek gondoskodniuk kell arról, hogy az adatok felhasználására ne csak egy kutatócsoport és egy projekt kapjon engedélyt, hanem általános felhasználásra, vagy legalább a nyelvtechnológia fejlesztésére is. Ez az EFNIL nyelvtechnológiára vonatkozó ajánlásainak tartalma is. • Minden országnak rendelkeznie kell nyelvtechnológiai stratégiával, és felelősséget kell vállalnia a nyilvános nyelvi adatok gyűjtéséért és gondozásáért, valamint annak biztosításáért, hogy rendelkezésre álljon a nyelveihez szükséges, magas színvonalú nyelvtechnológia fejlesztéséhez elengedhetetlen nyelvészeti és technológiai szakértelem. • Az EU-nak hosszú távú stratégiai fókuszt kell szentelnie a nyelvtechnológia valamennyi európai nyelvre kiterjedő kutatásának és fejlesztésének, az EU és az összes európai állam közötti szoros együttműködésre alapozva. Az EFNIL folytatja a nyelvpolitikák és -stratégiák alakulását nyomon követő projekteket. A következő ELM-felmérést 2021-re tervezik, és 2022-ben teszik közzé. Talán ezúttal több fejleményt láthatunk majd a nyelvtechnológia és a mesterséges intelligencia területén. Az EFNIL aktívan képviseli az európai hivatalos és kisebbségi nyelvek érdekeit azáltal, hogy partnerként részt vesz az EU ELE (European Language Equality) projektjében, amelynek célja egy stratégiai kutatási, innovációs és megvalósítási program, valamint egy olyan ütemterv kidolgozása, amely 2030-ig teljes digitális nyelvi egyenlőséget biztosít Európában (European Call LANGEQ-2020(PPPA-AG)). BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology | 20 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 REFERENCES Crystal David 2002: Language Death, Cambridge University Press. Danish Digitization Agency 2019: Denmark’s National Strategy for Artificial Intelligence: https://en.digst.dk/policy-and-strategy/denmark-s-national-strategy-for-artificial-intelligence/. DSN LT articles: https://dsn.dk/vi-arbejder-ogsa-med/sprogteknologi-og-fagsprog/hvordan-virker-sprogteknologi. Diderichsen Philip 2015-1: Stavekontrol. – Nyt fra Sprognævnet (1), 5–8. Diderichsen Philip, Kirkedal Anders S. 2015: Talesyntese og talegenkendelse. – Nyt fra Sprognævnet (2), 6–11. Diderichsen Philip 2015-2: Maskinoversættelse. – Nyt fra Sprognævnet (3), 8–15. Diderichsen Philip 2016: Hverdagens sprogteknologi nu og i fremtiden. – Nyt fra Sprognævnet (1), 8–13. Diderichsen Philip, Henrichsen Peter J., Kirchmeier Sabine, Pedersen Bolette S. 2016, September 26th: Sproget er digitaliseringens sorte guld. Politiken. ELEXIS 2020: European Lexicographic Infrastructure: https://elex.is/. ELM 4, 2019: European Language Monitor 4. Final version: https://juniper.nytud.hu/elm4. ELM 3, 2014: European Language Monitor. Articles and general information: http://efnil.org/projects/elm. ELRC 2019: European Language Resource Coordination: http://lr-coordination.eu/. Hovy Dirk, Spruit Shannon L. 2016: The Social Impact of Natural Language Processing. – Proceedings of the 54th Annual Meeting of the Association for Computational Linguistics, Berlin, Germany, August 7-12, 2016. Marseille 2020, 591–598. https://www.aclweb.org/anthology/2020.lrec-1.403. Kirchmeier-Andersen et al. 2012: Kirchmeier-Andersen Sabine, Robustelli Cecilia, Spetz Jennie, Stickel Gerhard, Teigland Nina. European Language Monitor (ELM). – Stickel, Gerhard (ed.): National, Regional and Minority Languages in Europe. Contributions to the Annual Conference 2009 of EFNIL in Dublin. Duisburger Arbeiten zur Sprach- und BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology | 21 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 Kulturwissenschaft / Duisburg Papers on Research in Language and Culture, Berlin. Peter Lang, 181-190. Kirchmeier et al. 2019a: Kirchmeier Sabine, Henrichsen Peter Juel, Diderichsen Philip, Hansen Nanna B. Dansk Sprogteknologi i verdensklasse. Rapport fra sprogteknologiudvalget under Dansk Sprognævn nedsat af Kulturministeriet. Dansk Sprognævn. https://dsn.dk/nyt/nyheder/2019/dansk-sprogteknologii-verdensklasse-rapport-frasprogteknologiudvalget/?searchterm=dansk%20sprogteknologi. Kirchmeier et al. 2019b: Kirchmeier Sabine, Pedersen Bolette, Nimb Sanni, Diderichsen Philip, Henrichsen Peter Juel. World Class Language Technology – Developing a Language Technology Strategy for Danish. – Proceedings of the 12th Language Resources and Evaluation Conference. http://www.lrec-conf.org/proceedings/lrec2020/pdf/2020.lrec-1.403.pdf. LLE (Language Legislation in Europe): http://efnil.org/projects/lle. LT4all 2019: Language Technologies for All: https://en.unesco.org/LT4All. Rehm Georg, Uszkoreit Hans (eds.) 2012: META-NET White Paper Series: Europe’s Languages in the Digital Age. Springer, Heidelberg, New York, Dordrecht, London. 31 volumes on 30 European languages. http://www.meta-net.eu/whitepapers. Spyns Peter, D'Halleweyn Elisabeth, Cucchiarini Catia 2008: The Dutch-Flemish comprehensive approach to HLT stimulation and innovation: STEVIN, HLT Agency and beyond. – Proceedings of the 6th International Conference on Language Resources and Evaluation, Marrakesh, Morocco, 1511–1517. Received 30 11 2020 Accepted 21 12 2020 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology | 22 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 TRENDS IN EUROPEAN LANGUAGE POLICIES WITH A VIEW TO LANGUAGE TECHNOLOGY Summary This article gives an overview of current trends in European language policies — a bird’s eye view on the European language landscape regarding the status of the official EU-languages and with a view to language technology. It is based on data in the European Language Monitor (ELM) that is developed and regularly maintained by the European Federation of National Institutions for Language (EFNIL), and on recent developments in Denmark regarding policies for language technology. Language technology is chosen as the focus point, since this is an area where we currently see the most interesting developments in national and EU policies. The aim of the article is to describe the wealth of information about European language policies that is available through EFNIL and ELM, and to inspire researchers, students and policy makers to further analyse the data and use them for future policy development. The first section describes EFNIL and its approach to language planning. EFNIL’s projects aim at informing decision makers and researchers about language planning activities in Europe. Language planning is generally defined as the development of policies or programs designed to direct or change language use. It typically consists of status planning, acquisition planning and corpus planning. All three aspects of language planning are addressed in the European Language Monitor (ELM) described in section 2 and 3, which also contains samples of the data in ELM about language legislation, about the use of English in higher education and about language technology. The samples disclose interesting facts about language policies in Europe, for instance: only about half of the participating countries have provisions about language in their constitution; Denmark, Finland, Luxembourg and the Netherlands are the countries where the use of English as medium of instruction in natural science at the MA level is most widely BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology | 23 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 spread; and only half of the participating countries report to have an official strategy for language technology. Section 4 describes the development regarding the recently adopted strategy for language technology in Denmark and illustrates important aspects of the policy development process – especially the interaction between political actors and experts in the field, and the recommendations that were finally adopted. In the concluding chapter, the recent plans for language technology in the European Commission and the UNESCO are highlighted, and it is shown that these are very much in tune with EFNIL’s recommendations for policies on language technology. SABINE KIRCHMEIER Vice president of EFNIL Kirchmeier.dk Kålundsvej 2B DK-3520 Farum [email protected] BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204