Regional Studies for the Education of the Future Teachers: The Potential of Southern Kurzeme

BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 LIENE MARKUS-NARVILA Latvijas Universitātes Latviešu valodas institūts IEVA OZOLA Liepājas Universitāte REGIONÁLIS TANULMÁNYOK A LEENDŐ TANÁROK KÉPZÉSÉHEZ: DÉL-KURZEME POTENCIÁLJA 1 KULCSSZAVAK: nyelvészet, regionalisztika, dialektológia, nyelvjárás, tanárképzés. ABSZTRAKT A tanulmány a regionalisztikai kutatásokban rejlő lehetőségeket vizsgálja a leendő tanárok képzésében, továbbá néhány ajánlást fogalmaz meg a regionalisztikai kutatások felhasználására a kompetenciaalapú oktatásban a kombinált tantárgyak tartalmának változatosabbá tételéhez; ennek megvalósítása a lett oktatási rendszerben már megkezdődött. A tanulmány célja: Dél-Kurzeme nyelvészeti kutatására támaszkodva ajánlásokat megfogalmazni e kutatások eredményeinek kreatív felhasználására a leendő tanárok képzésében, a transzverzális készségek fejlesztése révén. A tanulmány feladatai: 1) értékelni az eddig elvégzett dél-kurzemei nyelvészeti kutatásokban rejlő lehetőségeket a humán terület leendő tanárainak képzésében; 2) néhány példa bemutatásával feltárni a regionalisztikai kutatásokban rejlő lehetőségeket a kombinált tantárgyak tartalmának változatosabbá tételében az új oktatási modellben. The introduction describes the topicality, aim, research methods, and tasks of the article. The first part, “Studies of the South Kurzeme Language in the Education of Future Teachers in the Humanities,” provides an insight into regional studies at Liepāja University and describes how to foster future teachers’ interest in regional studies. The second part of the article, “The Potential of Regional Studies in Developing the Content of Integrated Subjects,” offers several recommendations on how to incorporate regional studies into the content of integrated subjects. The main conclusions and recommendations are presented at the end. ABSTRACT The article looks at the potential of the regional studies in the education of future teachers, as well as provides separate recommendations for the use of the regional studies for the diversification of 1 The article was developed within the project “Latvian Language” of the National Research Programme (No. VPP-IZM-2018/2-0002). LIENE MARKUS-NARVILA, IEVA OZOLA. Reģionālistikas pētījumi topošo skolotāju izglītībai: The potential of South Kurzeme | 2 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.10 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 a kompetenciaalapú oktatás összevont tantárgyainak tartalma, amelynek megvalósítása megkezdődött a lett oktatási rendszerben. The aim of the article is, after the evaluation of existing studies of Southern Kurzeme language, ajánlások megfogalmazása e tanulmányok eredményeinek a tanulók és a leendő tanárok oktatásába való beépítésére, transzverzális készségeik fejlesztése révén. a leendő bölcsészettudományi tanárok Tasks of the article: 1) to assess the potential of the Southern Kurzeme studies carried out so far képzésében; 2) a regionális tanulmányokban rejlő lehetőségek feltárása az összevont tantárgyak tartalmának diverzifikálásában az új tanulási modellben, külön példák bemutatásával. A bevezetés ismerteti a cikk aktualitását, célját, kutatási módszereit és feladatait. A „Dél-kurzemei nyelv tanulmányozása a leendő bölcsészettudományi tanárok képzésében” című cikk első része betekintést nyújt a Liepājai Egyetemen folyó regionális tanulmányokba, bemutatva, hogyan kell felkelteni a leendő tanárok érdeklődését a regionális tanulmányok iránt. A „A regionális tanulmányokban rejlő lehetőségek az összevont tantárgyak tartalmának fejlesztésében” című cikk második része külön ajánlásokat fogalmaz meg a regionális tanulmányoknak az összevont tantárgyak tartalmába való beépítésére. A cikk végén a fő következtetések és ajánlások olvashatók. INTRODUCTION The topicality of the study is determined by changes in Latvia’s education system and the project “Competence-Based Approach to Learning Content” implemented by the National Centre for Education (PI 2019), whose objective is “to develop, pilot and successively introduce in Latvia such general education content and an approach to teaching from the preschool years through secondary school that, as a result, students would acquire the knowledge, skills and attitudes necessary for life today” (see PP 2019). The competence-based approach envisages promoting the integrity of fields, as well as addressing izmantojot daudzveidīgus resursus, mazinot mācību priekšmetu nošķirtību. complex tasks in accordance with the student’s age. The new learning-content model aligns teacher education programmes; therefore, since 2020, a new study model has also been piloted at Liepāja dažādu mācību priekšmetu skolotāju sagatavošanai. Arī latviešu valodas un literatūras skolotāju University (hereinafter – LiepU). The studies envisage integrating aspects of several humanities within one study course; for example, regional studies (dialectology) is included in the study course “The Social reģionālie aspekti”, kurā jāattīsta pētnieciskās iemaņas noteikta sociolekta vai reģiolekta izpētē, LIENE MARKUS-NARVILA, IEVA OZOLA. Reģionālistikas pētījumi topošo skolotāju izglītībai: The potential of South Kurzeme | 3 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.10 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 and … of the Latvian Language and Literature”, exploring the belonging of language communities in the local environment to a social or territorial group and fostering an interested attitude towards various language varieties. The topicality of regional-studies research in the educational context is also determined by the UNESCO Convention for the Safeguarding of the Intangible Cultural Heritage: intangible cultural heritage also includes oral traditions and expressions, including language as a vehicle of intangible cultural heritage (Konv.NKMS 2003; NKML 2016). In accordance with the Convention, intangible cultural heritage must not only be documented, studied, preserved and protected, but also promoted and transmitted to future generations, especially through formal and non-formal education. By 2021, from the South Kurzeme region, only the traditional cultural space of Rucava had been included in Latvia’s Intangible Cultural Heritage Value List; it represents several domains, including language as a vehicle of intangible cultural heritage (RTK 2018). Questions of regional identity have also been brought to the fore by Latvia’s administrative-territorial reform (the Law on Administrative Territories and Populated Areas entered into force on 23 June 2020), which, in the process of creating larger, economically stronger municipalities and determining their boundaries, also provoked discussions about preserving the identity of inhabitants of cultural-historical regions. Ugyanakkor Egils Levits, Lettország államelnöke, egy „A lettek történelmi földjeiről szóló törvény” kidolgozását is kezdeményezte, hangsúlyozva: „Minden lett történelmi földnek megvannak a maga egyedi és egymástól eltérő lett identitásjegyei, hagyományai, nyelvváltozatai, valamint sajátos kultúrtörténeti környezete. A lett identitásjegyek sokfélesége, a lett írott nyelv két hagyománya, a lett történelmi földek kultúrtörténeti környezete és a fenntarthatóságukat elősegítő, a helyi közösségek által fenntartott kulturális terek a lett nemzet közös gazdagságát jelentik, amely állami támogatásra és fejlesztésre érdemes” (Levits 2020a). A cikk célja. A Dél-Kurzeme lingvisztikai kutatására támaszkodva ajánlásokat megfogalmazni e kutatások eredményeinek kreatív felhasználására a leendő tanárok képzésében, a transzverzális készségek fejlesztése révén. WERTvoll. Lebendige Dialekta an Bayerischen Schulen” (2019) [MundART WERTvoll. Dzīvotspējīgie dialekti Bavārijas skolās] rezultāti, kas apkopo gan teorētiskās nostādnes, gan Összehasonlításként felhasználtuk a Németországban (Bajorországban) végzett „MundART kidolgozza piem., tādās mācību programmās kā „Dialektālais vārdu krājums”, „Teātris”, „Literatūra un radošā rakstīšana”, „Dialektu ģeogrāfija” (Dialektgeographie), „Radošais dizains” (Kreatives és adaptálja a nyelvjárási anyagok kreatív felhasználásának módszertanát az iskolákban, beleértve a városi iskolákat is, Gestalten), „Zene”, „Kulinária” című kutatást (lásd MundART WERTvoll 2019). LIENE MARKUS-NARVILA, IEVA OZOLA. Reģionālistikas pētījumi topošo skolotāju izglītībai: Dienvidkurzemes potenciāls | 4 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.10 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 A cikk feladatai: 1. Értékelni az eddig elvégzett dél-kurzemei nyelvi kutatásokban rejlő lehetőségeket a humán területen leendő tanárok képzésében; 2. Konkrét példák bemutatásával feltárni a regionalisztikai kutatásokban rejlő lehetőségeket az új oktatási modellben az összevont tantárgyak tartalmának változatosabbá tételére. A tanulmány a 20. század második felét használja. A 21. század eleji dél-kurzemföldi nyelvjárások anyagai: 1) A LiepU Kurzemes Humanitārais Intézet dél-kurzemei expedícióinak Rucavában és Sventājában (2004–2005), Rucavában (2006–2007), Nīcában (2008–2009, 2011), Virgában és Bunkában (2012), Bārtában (2013–2014), a Priekulei járásban (2018) megfejtett része (a tájszógyűjtemény és a szövegek kéziratai), továbbá a „Mana novada valoda: Lejaskurzeme” (2004), „Rucavā, tur Paurupē… Etnogrāfija, folklora, valoda” (2007, atk. izd. 2008), „No Sventājas līdz Ancei: Latviešu izloksnes Rietumkurzemes piekrastē 20. gs. beigās / 21. gs. sākumā” (2008) publicētie Dienvidkurzemes izlokšņu teksti; 2) A Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézetének (a továbbiakban: LU LaVI) tájszó-kartotékája, amelyben Dél-Kurzeme valamennyi nyelvjárása képviselve van (több mint 510000 egység); the published study 3) LU LaVI projekta „Latviešu valodas dialekti 21. gadsimtā: sociolingvistisks aspekts” “Sources Have Not Yet Run Dry: Latvian Language Dialects in the 21st Century” (2016), which comprises approximately 70 pages Bārtas és Rucava szövegét. 20. sz. 2. A 20. és 21. századi adatközlők csak részben felelnek meg a hagyományos dialektológia adatközlőjével szemben támasztott jellemzőknek. It is no longer possible for even the oldest-generation informant to belong exclusively to a single parish (dialect): the parents’ family moved or was relocated (this was particularly influenced by the end of the Second World War in Kurzeme, as well as collectivization and the transition from an isolated farmstead to a village centre); the informant received an izmantotas galvenokārt sociolingvistiskās metodes: aptauja, intervija. Kurzemes Humanitārā education at a city secondary school or higher-education institution, worked in the city, etc. Az anyaggyűjtés céljából az intézet 21. századi expedíciói során mindegyik egyházközségben (nyelvjárási területen) kulturális és oktatási dolgozókat, helytörténészeket, valamint folklórés etnográfiai csoportok vezetőit és tagjait is meginterjúvolták. Pētījuma metodes: 1) Dokumentumelemzés a regionalisztikai kutatások kontextusában. To determine the division of subjects into learning areas developed within the “School 2030” project, as well as the guidelines on the essence of the competency-based approach and interdisciplinary links, an analysis was conducted of the learning content, methodological guidelines, and materials posted on the project LIENE MARKUS-NARVILA, IEVA OZOLA. Reģionālistikas pētījumi topošo skolotāju izglītībai: Dél-kurzemei potenciálja | 5 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.10 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 website. To clarify the role of regional studies aspects in the new model of prospective teacher education, the materials of the professional bachelor's study programme “Teacher” within LiepU ESF project No. 8.2.1.0/18/I/002 “Reducing the Fragmentation of Study Programmes at LiepU” were analysed. Azonosították azokat a tematikus tartalmi csoportokat, amelyekben a kombinált tantárgyak tartalmának változatosabbá tételében lehetséges a regionális tanulmányi anyagok felhasználása; 2) A nyelvjárási anyag kvalitatív elemzése. Az oktatási tartalom tematikus csoportjainak azonosítása után (pl. ruházat, ételek, munkák és munkaeszközök, növényés állatnevek) a Dél-Kurzeme nyelvi anyaggyűjteményeiből (lásd a nyelvi anyag forrásainak leírását) kiválasztották e csoportok szókincsét és nyelvjárási szövegmintáit. 1. A DÉL-KURFÖLDI NYELV KUTATÁSAI A KIALAKULÓ HUMÁN TUDOMÁNYI TERÜLETEN A TANÁRKÉPZÉSBEN A „Lett nyelv” állami kutatási program (2018–2021) „Regionalisztika” alprojektjében folytatták a dél-kurzemei nyelvjárások kutatását, amely a LiepU és a Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézetének (a továbbiakban – LU LaVI) együttműködésében már 20 éve folyik. Ez nem lett volna lehetséges a kutatók (Brigita Bušmane, Benita Laumane, Liene Markus-Narvila, Ieva Ozola és mások) együttműködése nélkül a hallgatókkal, tanárokkal, könyvtárosokkal, a Dél-Kurzemei járás helytörténészeivel és a kutatás iránt érdeklődő más lelkes közreműködőkkel. Például a „Sventājától Ancéig: Lett nyelvjárások Nyugat-Kurzemének tengerpartján a 20. században” című nyelvjárási szöveggyűjteményben A „20. század végén / 21. század elején” (NSLA 2008) közzétett nyelvjárási szövegek gyűjtésében és megfejtésében 26 liepājai hallgató vett részt. Az ilyen kutatások résztvevői számára ez gyakran személyesen jelentős munka, mivel a szülőhely nyelvjárásához mint magának a kutatás résztvevőjének lokális identitásának egyik jegyéhez kapcsolódik. A tudományos hozzájárulás mellett az ilyen kutatások erősítik minden egyes kutatási résztvevő identitását és önértékelését. A hallgatók megerősítést kapnak arról, hogy maguk is egyedi tudás forrásai, ami további motivációt ad a tanulmányaikhoz. Először a hallgatóknak alapvető ismereteket és megértést kell szerezniük a lett nyelv regionális tagolódásáról, és választ kell találniuk az alapvető kérdésekre: „Mi a dialektus, mi a nyelvjárás, miért alakultak ki, illetve továbbra is léteznek-e stb.” Tehát tisztázni kell az alapfogalmakat. E kérdések megválaszolásához nemcsak a lett dialektológia akadémiai kutatásai hasznosak, pl. Marta Rudzīte „Latviešu LIENE MARKUS-NARVILA, IEVA OZOLA. Reģionālistikas pētījumi topošo skolotāju izglītībai: Dienvidkurzemes potenciāls | 6 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.10 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 dialektoloģija” (1964), „Darbi latviešu dialektoloģijā” (2005), bet arī elektroniskie mācību kiadványai, pl. a Lett Nyelvi Ügynökség „Latviešu valodas rokasgrāmata” (VRGr) című kiadványa, amelyben a dialektológiának szentelt rész is található, az „E-pupa” – a lett nyelv elektronikus szótára (lásd: E-pupa) stb. E források létrehozásában a terület kutatói és oktatói vettek részt; a forrásokat elsősorban diákoknak és más érdeklődőknek szánták, de a cikk szerzőinek akadémiai munkatapasztalata azt mutatja, hogy mindenképpen felhasználhatók a leendő tanárok képzésében: az alapfogalmak tisztázására és megszilárdítására, valamint a kompetencia tesztekkel és feladatokkal történő ellenőrzésére. Az expedíciók gyűjtései az egyes nyelvjárások, nyelvjáráscsoportok és dialektusok leírásának alapját képezik, a fő lexikai, fonetikai, morfológiai, egyelőre ritkábban – szintaktikai – sajátosságok vizsgálatával. A hallgatók a terepkutatások során tapasztalt kutatókkal együtt dolgozva elsajátítják az interjúkészítést, a kérdőíves felmérést és a nyelvi anyagok gyűjtésének egyéb módszereit. Sajnálatos módon az új lett nyelvés irodalomtanárképzési programban nincs előirányozva idő (kreditpont) a dialektológiai gyakorlat számára; a „A lett nyelv és irodalom társadalmi és regionális aspektusai” című kurzusban is nehéz lesz az időhiány miatt a terepkutatási gyakorlathoz kapcsolódó feladatokat beilleszteni. A rokon „Lett folklór” című tanulmányi kurzusban a gyakorlati munkák egyik feladataként mindössze egy kis folklóranyag-gyűjtés szerepel. Ezért a kidolgozott új tanulmányi kurzusok tartalmának, valamint az elmélet és a gyakorlat egyensúlyának értékelése során meg kell vitatni a gyakorlaton alapuló tanulmányi formák arányának növelését. Amint azt az LVDAf III. térképe mutatja (lásd az 1. ábrát), a közzétett nyelvjárásleírások és az átfogóbb kutatások lefedettsége Lettország egész területén továbbra sem egyenletes, ezért ez a leendő tanárok számára ösztönzést jelenthet mind a tanulmányi éveik alatti saját munkához, mind pedig ahhoz, hogy a tanulókat későbbi munkájuk során kutatásra ösztönözzék. E térkép jó lefedettsége Dél-Kurzemében a LiepU kutatásainak és a hallgatók bevonásának eredménye is, azonban itt is találhatók kevéssé kutatott nyelvjárások; például a litván határ menti Dunika nyelvjárásáról sem leírás, sem szélesebb körű publikált vagy nem publikált kutatás nincs. A 21. században nő a dialektologi īstenojuši projektu „Latviešu valodas dialekti 21. gadsimtā: sociolingvistisks szociolingvisztikai módszerek és eljárások alkalmazása, például a LU LaVI „aspektus” (2013–2016), amely az első átfogóbb, szociolingvisztikai irányultságú kutatás a dialektusok életképességéről izpēti – tika veidota izlokšņu izlase, kurā Dienvidkurzemi pārstāvēja divas izloksnes – Bārta un Lettországban (lásd Stafecka, Markus-Narvila 2016). Ez a kutatás kizárólag a Rucava-esetet vizsgálta. Nemcsak különböző generációk beszédmintáit gyűjtötték össze, hanem feltárták a LIENE MARKUS-NARVILA, IEVA OZOLA. Reģionālistikas pētījumi topošo skolotāju izglītībai: Dél-Kurzemes potenciálja | 7 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.10 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 lakosságnak a szülőnyelvjárásához mint identitásjeléhez való viszonyát is, vizsgálták a nyelvjárás használatát különböző kommunikációs helyzetekben, valamint a nyelvjárás életképességének kapcsolatát a gazdasági és kulturális élet központjaival – az iskolával, a kulturális intézményekkel és a templommal. Mivel Lettországban a hagyományos nyelvjárási területen eddig szinte egyáltalán nem kutatták a különböző generációk kommunikációs nyelvét, a projektben rögzítették és értelmezték a különböző generációk beszédének eltéréseit. Feltárták a nyelvjárások dinamikáját annak megállapításával, hogy a nyelvjárásra jellemző mely sajátosságok maradtak fenn valamennyi generáció beszédében, illetve milyen mértékben ismerik a beszélők azokat a szavakat, amelyeket ezekben a nyelvjárásokban a 20. század közepén regisztráltak – a lett nyelv dialektológiai atlaszának kérdezése során (a kérdőívek mintáit lásd: Stafecka, Markus-Narvila 2016: 501–510). Litvániában készült ilyen szociolingvisztikai kutatás, amely valamennyi nyelvjárási kutatópontot felöleli (a „Šiuolaikiniai geolingvistikos tyrimai Lietuvoje: punktų tinklo optimizacija ir interaktyvioji tarminės informacijos sklaida“ projektumot (2010–2013) a Litván Nyelvi Intézet végezte el): megállapították az erős, gyenge és már megszűnt nyelvjárási pontokat, valamint a regiólektusok és a regionális standardok kialakulását (Mikulėnienė, Meiliūnaitė 2014). 1. ÁBRA A nyelvjárások közzétett leírásainak és szélesebb körű kutatásainak térképe (LVDAf 2013: III. térkép, 198).Screenshot ked mutatja. Figyelemre méltó. Nem kellett többé a drága busz, hogy iskolába járjanak. Ehelyett ragaszkodtak ahhoz, hogy a saját környezetükben, míg az összes iskola el nem tűnik. Nem voltak boldogok attól, hogy elvesztették a saját nyelvjárásukat. Ettől kezdve a faluban maradtak. Aztán a templom és a pap eltűnt, és a falu teljesen elnéptelenedett. Bár emlékszem, hogy a városban a nagypapám mindig a nyelvjárásban beszélt. Néha megpróbáltam normálisan beszélni vele, de nem értette. Elmagyaráztam neki, és akkor beszélgettünk. Olyan volt, mintha valami szellemi elmaradottság lett volna, bármilyen furcsán is hangzik. Amikor eljöttem a városból, és másképp kezdtem beszélni, már nem értette, amit mondok. Még akkor is, ha elmondtam neki, mit jelentenek a szavak, nem értette őket. Ez az egész világ gyönyörű volt. A dolog az, hogy az osztálytársam ugyanígy beszélt, és az anyja is. Az anyja az első világháború előtt született. A sors és a társadalmi elnyomás miatt nem használhatták az irodalmi nyelvet. A közönséges nyelvük azonban őszinte és szép, az identitásuk tükre. És természetesen van irodalmi nyelv, de a nyelvjárás fontosabb. Azt hiszem, minden embernek a saját identitásában kellene élnie, a saját nyelvében kellene maradnia, a saját nyelvét kellene használnia, és mindezt értékként kellene megőriznie, mert ez az identitásunk. Azt hiszem, valójában egész életünkben azt gondoljuk, hogy ezzel nincs semmi baj, de amikor egy idő után megérted, hogy ezek a szavak nem jók, furcsa. Egyszerűen furcsa, hogy a városból jöttél. Ez... Nem tudom, ez olyan, mint amikor beszélsz, és azt mondod, hogy „ó, micsoda nyelvjárás”, és beszélsz, és beszélsz, és beszélsz. Nagyon egyszerű, például a gyerekek a városban. De nem tudom, hogy ez mi. Persze tudom, hogy ez a helyi nyelvjárás, de szeretnéd elmondani a gyerekeidnek, akik természetesen már irodalmi nyelven beszélnek, hogy ez a nyelvjárásod. Hogy ez nem rossz, ez a nyelvjárásod. [Sz. I.] A Rucavában és Nyugati-Kurzemben gyűjtött anyag legfontosabb hozadéka az, hogy a helyi lakosok beszédének rögzítése mellett megismerhettük a beszélők gondolkodásmódját, amely különösen érzékletesen tárja fel a nyelvjárás mai helyzetét és a helyiek nyelvjáráshoz való viszonyát. Az önmagukról alkotott képben a saját identitásuk részeként jelenik meg a nyelvjárás. A nyelvjárási beszéd szépségének és kifejezőerejének, a nyelvjárás kultúrahordozó értékének tudata élénken él a rucavai lakosságban. Az interjúkban igen gyakran érintették a nyelvjárási beszéd társadalmi presztízsének kérdését. Bár a nyelvjárás a helyi lakosok identitásának fontos része, a projekt anyaga egyértelműen azt mutatja, hogy használata fokozatosan visszaszorul: a legidősebb generáció még folyékonyan beszél nyelvjárásban, a középgeneráció beszédében már érezhető az irodalmi nyelv hatása, a legfiatalabb generáció pedig többnyire már csak egyes nyelvjárási szavakat használ. A Rucavában gyűjtött anyag alapján megállapítható, hogy az iskola bezárása, a kulturális intézmények és a templom megszűnése, valamint az elvándorlás egyaránt erőteljesen hozzájárult a nyelvjárás visszaszorulásához. A nyelvjárás korábbi helyzete, amikor azt a családban, a társadalomban és az egyházi életben is széles körben használták, jelentősen megváltozott. A nyelvjárási beszédnek a fiatalok közötti, a családi, baráti és társadalmi kommunikációban betöltött szerepe mára minimálisra csökkent, azonban a nyelvjárás még mindig fontos a helyi közösség számára mint kulturális örökség és identitásjelölő eszköz. A nyelvjárások kutatása nemcsak a múlt nyelvi jelenségeinek feltárásához járul hozzá, hanem a társadalmi változások megértését is segíti. A nyelvjárások állapota és társadalmi funkciói jól tükrözik a közösségek szerkezetében, életmódjában és kulturális önazonosságában bekövetkező változásokat. A rucavai példa azt mutatja, hogy a nyelvjárás fennmaradása szorosan összefügg a helyi intézmények működésével és a közösség életképességével. A 21. századi dialektológia (geolingvisztika) még sokrétűbb, ezért az új módszerek megjelenése a lett dialektológiában lehetővé tenné, hogy a dialektusok megismerését és kutatását az oktatási programokban érdekesebbé tegyék mindazon hallgatók számára, akik valamely nyelvjárást beszélni tudnak, mind pedig azok számára, akiknek a hagyományos nyelvjárásokhoz fűződő családi kapcsolatai már nem élők. Az egyik ilyen módszer a perceptív dialektológia (a 21. században már a litván geolingvisztikában is alkalmazták, lásd például: Aliūkaitė 2020; LIENE MARKUS-NARVILA, IEVA OZOLA. Reģionālistikas pētījumi topošo skolotāju izglītībai: Dél-Kurzemes potenciálja | 8 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.10 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Brazaitienė 2020). Ez a módszer a különböző generációk nyelvhasználati szokásainak, nyelvészlelésének, a beszélők nyelvi attitűdjeinek, valamint a nyelvjárások szubjektív értékelésének reģionālistikā ieskatu šai metodoloģijā un lauka pētījuma rezultātos, skaidrojot folklingvistikas (folk linguistics) būtību un pētījumu virzienus, sniedz, piem., Sanita Lazdiņa (Martena) rakstā feltárását jelenti. A lett „És mivel tudod megmagyarázni a nyelvet? A népi nyelvészet, avagy a nem nyelvészek hozzájárulása a nyelvtudományhoz (a baltinavai terepkutatás példája)” (Lazdiņa 2014). veikti epizodiski un tikai izlases veidā – daļēji iekļaujoties LU LaVI projektā „Latviešu valodas Dél-Kurzemében ilyen kutatásokat egyelőre a „Nyelvjárások a 21. században: szociolingvisztikai aspektus” című felmérésekben végeztek. Növekszik azon leendő lett nyelvés irodalomtanárok aránya, akiknek a hagyományos nyelvjárásokkal (a lett nyelv regionális változataival) való kapcsolata minimális, vagy egyáltalán nincs. Várható, hogy az urbanizáció következtében az ilyen hallgatók aránya Lettországban, így Kurzemében is növekedni fog. Ezért egyrészt egyre nagyobb szükség van a nyelvjárási anyagok és kutatások sokféleségére: nemcsak hagyományos tudományos tanulmányokra, monográfiákra, nyelvjárási szótárakra és nyelvjárási atlaszokra, hanem nyelvjárási hangfelvételekre, videóanyagokra és olyan képekre is, amelyek a 21. századi hallgatók számára ismeretlen vidéki életbeli, természeti és egyéb valóságokat illusztrálnak. Egyre aktuálisabbá válik a leendő tanárokban a lett klasszikus irodalomban ábrázolt vidéki környezet és az annak megjelölésére használt tájszavak megértésének kialakítása: az irodalmi tanulmányi kurzusok oktatói nem nélkülözhetik a regionalisztikai kutatásokat. A tájszavak a modern lett irodalmi szövegekben is helyet kapnak, pl. Valdis Rūmnieks és Andrejs Migla „A kuršu vikingek” (Rūmnieks, Migla 1998) című regényében Jūrpilīben (a mai Grobiņában) a 9. században beszélt nyelvet nem utánozzák, hanem a nyugat-kurzeméi nyelvi környezet kialakítását a kuronizmusok változatos használata segíti (jelentésüket a szöveg megértéséhez fel kell fogni), pl. klanga ‘hullám’, denkts ‘erős, zömök’ stb. Dél-Kurzemé lexikája Nora Kalna és Olafs Gūtmans verseit, illetve Jēkabs Janševskis „A szülőföld” című kultúrtörténeti regényét olvasva ismerhető meg, amelyben olyan, a dél-kurzemei nyelvjárásokra jellemző lexémákat használnak, mint az antiķi ‘szemöldök’, āzenis ‘délnyugati szél’, gandrs ‘gólya’, gotena ‘üsző, fiatal tehén’, neķielis ‘rossz természetű ember’, skutuls ‘tál’, tīre ‘kása’ stb. (bővebben l. pl. Bušmane 2004: 73–75; Petre 2018). A bajorországi iskolákban megvalósított, a nyelvjárás életképességét vizsgáló projektben a tanulókat arra ösztönözték, hogy mind a hagyományos kreatív tevékenységi formákban – például nyelvjárásban előadott színdarab megrendezésében –, mind pedig „költészeti slam” létrehozásában és improvizációban vegyenek részt, fejlesszék a nyelvjárásban való kreatív írást, valamint videoklipeket készítsenek (MundART WERTvoll 2019: 9). E feladatok egyike sem lehetséges, ha a tanulók korábban nem ismerkedtek meg a nyelvjárás szókincsével, kiejtési és szövegalkotási sajátosságaival. LIENE MARKUS-NARVILA, IEVA OZOLA. Reģionālistikas pētījumi topošo skolotāju izglītībai: Dienvidkurzemes potenciāls | 9 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.10 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Apvidvārdu nozīmju skaidrošanai gan topošie skolotāji, gan skolēni izmanto dažādas szótárak. Ezt az elektronikus tanulási források is előirányozzák, például a „Latviešu valodas kuras nodaļā „Dialektoloģija” 5. uzdevums dialektālās leksikas iepazīšanai jau dod norādi uz rokasgrāmata” [A lett nyelv kézikönyve], valamint a tezaurs.lv elektronikus lett nyelvi szótár (lásd a 2. ábrát). Mivel a feladat olyan tájszavakat tartalmaz, amelyek Lettország régióira jellemző nav ēduši, bez piedāvātās vārdnīcas izmantošanas uzdevums nav paveicams. ételeket neveznek meg, amelyeket a tanulók és a hallgatók általában 5. Írd be a pontozott helyre szükséges szót! A feladat elvégzéséhez használd a tezaurs.lv webhelyet! Sz. Tájnév Az étel jellemzése hússal 1. Ķiļķeni Knedles, ko gatavoja no miežu, kviešu, retāk rudzu miltiem, főtt ételekhez. 2. Staks Grauzdētu, sagrūstu kaņepju sēklu eļļaina masa; kaņepju . 3. Drebene Kocsonya, hús. 4. Biguzis Lisztből vagy 5. Pīle Tīre burgonyából 6. Kuģelis készült étel 7. Kreķens .-val/-vel. Sült 8. Žūre Miežu . 9. Žildiņi töltelék. Sűrű . 10. Reszeltből készült rakott étel. Fiatal . Felmelegített, savótlanított , amiből sajtot készítenek. 2. ÁBRA. “Latviešu valodas rokasgrāmatas” nodaļas “Dialektoloģija” 5. uzdevums dialektālās leksikas iepazīšanai (VRGr). Dienvidkurzemes izlokšņu pētījumos konstatēts, ka pagastos, kur darbojas etnogrāfiskie kolektīvi, folkloras un tradīciju kopas, arī bērnu folkloras grupas, priekšnesumiem vai tūristu izklaidēšanai tiek radīti teksti (performances), kuros apzināti blīvēti tādi izloksnes elementi (izrunas atšķirības, vārdi, vārdformas), kādus ikdienas runā vairs nedzird vai dzird sporādiski LIENE MARKUS-NARVILA, IEVA OZOLA. Reģionālistikas pētījumi topošo skolotāju izglītībai: Dienvidkurzemes potenciāls | 16 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.10 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 FORRÁSOK ÉS IRODALOM Aliūkaitė Daiva 2020: Egy naiv becslő narratívája, avagy a perceptuális dialektológia elterjedése a litván dialektológiai kutatásban. – A litván dialektológia profiljai: problémák és eredmények, szerk. D. Mikulėnienė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 249–266. Elérhető: at: http://lki.lt/wp-content/uploads/2021/01/KIDP6.pdf. DOI doi.org/10.35321/epub.8.problems-and-finding. Brazaitienė Laura 2020: A perceptuális dialektológia kutatása Litvániában: szubjektív Variation of Lithuanian Language Area in Relation to Objective Variation. – Lithuanian dialektológiai profilok: problémák és eredmények, szerk. D. Mikulėnienė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 267–291. Elérhető itt: http://lki.lt/wp-content/uploads/2021/01/KIDP6.pdf. DOI doi.org/10.35321/e-pub.8.problems-and-finding. Bušmane Brigita 2004: Alsó-Kurzeme nyelvjárási gazdagsága J. Janševskis Dzimtene című regényében. – Vidékünk nyelve: Alsó-Kurzeme, tudományos szerkesztő: B. Laumane. Liepāja, LiePA, 61–80. Bušmane Brigita, Markus-Narvila Liene 2016: A Kārļa Mīlenbaha, Jāņa Endzelīna és Edītes Hauzenbergas-Šturmas „Latviešu valodas vārdnīca” című szótárban szereplő Alsó-Kurzemei lexika modern kontextusban. Az Állami Nyelvi Bizottság írásai, 8. Rīga: Zinātne, 78–109. Elérhető: https://www.president.lv/storage/items/PDF/VVK%208_Latviesu%20valodas%20vard nica.pdf. E-pupa – „E-pupa”, a lett nyelv elektronikus szótára. Elérhető: http://epupa.valoda.lv. Rövidítve NKMS 2003: A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény, 2003. Elérhető: https://likumi.lv/ta/lv/lv/starptautiskie-ligumi/id/1533-konvencija-parnemateriala-kulturas-mantojuma-saglabasanu. Laumane Benita 1973: A halnevek a lett nyelvben, Riga: Zinātne. Laumane Benita 1996: Föld, tenger, halászhelyek: A halászat lexikája Lettország partvidékén, Riga: Zinātne. Laumane Benita 2004: A vezetékés helynevek tanúsága a Délnyugat-Kurzeme lakosságáról. – Vidékünk nyelve: Délnyugat-Kurzeme, tud. szerk. B. Laumane. Liepāja: LiePA, 212–227. Laumane Benita 2005: Finoman hullott az aranyeső: A természeti jelenségek elnevezései a lett nyelvben, Liepāja: LiePA. LIENE MARKUS-NARVILA, IEVA OZOLA. Reģionālistikas pētījumi topošo skolotāju izglītībai: Dienvidkurzemes potenciāls | 17 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.10 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Laumane Benita 2013: Jūra latviešu valodā un folklorā: etnolingvistiskais aspekts. Liepāja: LiePa. Laumane Benita 2015: A szelek és viharok könyve: A természeti jelenségek elnevezései a lett nyelvben, 2. Liepāja: LiePA. Laumane Benita 2017: Bārta házés tanyanevei. – Bārta szálai: nyelv, kultúra, hagyományok, emberek, felelős szerkesztő E. Lāms, A. Helviga. Liepāja: LiepA, 101–173. LaVI mat. – A Lett Nyelv Intézete Délnyugat-Kurzeme nyelvjárásainak anyagai. Lazdiņa Sanita 2014: És mit tudsz megmagyarázni a nyelvről? A népi nyelvészet, vagyis a nem nyelvészek hozzájárulása a nyelvészethez (egy Baltinava területén végzett kutatás példája). – Baltu Filológia 23(2), 51–74. Levits Egils 2020a: A lett történelmi területekről szóló törvény. Elérhető: https://likumi.lv/ta/id/324253latviesu-vesturisko-zemju-likums. Levits Egils 2020b: A „Történelmi földekről szóló törvény” törvénytervezetének indokolása. Elérhető: https://www.president.lv/lv/media/4771/download. LiepU anyagok. – A Liepājai Egyetem délnyugat-kurzemei nyelvjárásainak anyagai. LVDAf 2013 – A lett nyelv nyelvjárási atlasza. Fonetika, szerk. A. Sarkanis. Rīga: LU Lett Nyelvi Intézet. MI 2019: Elmélyült tanulás. Skola 2030. Elérhető: https://www.skola2030.lv/lv/istenosana/macibu-pieeja/macisanas-iedzilinoties. Mikulėnienė Danguolė, Meiliūnaitė Violeta 2014: A 21. század eleji litván nyelvjárások: geolingvisztikai és szociolingvisztikai vizsgálat (térképek és kommentárjaik), Vilnius: Briedis. MS 2019: Tananyag. Skola 2030: Elérhető: https://www.skola2030.lv/lv/macibusaturs/macibu-satura-pilnveide/pilnveides-principi. MundART WERTvoll 2019: MundART WERTvoll. Élő dialektusok a bajorországi iskolákban. Segédanyag, München: Bajor Állami Oktatási és Kulturális Minisztérium. Elérhető itt: https://www.bestellen.bayern.de/application/eshop_app000001?SID=734250936&AC TIONxSESSxSHOWPIC(BILDxKEY:%2705000204%27,BILDxCLASS:%27Artikel%2 7,BILDxTYPE:%27PDF%27). NKML 2016: A szellemi kulturális örökségről szóló törvény. Elérhető: NSLA 2008: Sventājától Ancéig: https://likumi.lv/ta/en/en/id/285526-intangible-cultural-heritage-law. A lett nyelvjárások Nyugat-Kurzmene partvidékén a 20. században. A végén / a 21. században. A kezdetén, szerk. Liene Markus-Narvila, tudományos szerkesztő. Benita Laumane. Liepāja: LiePA. LIENE MARKUS-NARVILA, IEVA OZOLA. Reģionālistikas pētījumi topošo skolotāju izglītībai: Dél-Kurzeme potenciálja | 18 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.10 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Petre Biruta 2018: Olafa Gūtmaņa költészetének szavai: főnevek, Liepāja: LiePA. PI 2019: A változások okai. Skola 2030. Elérhető: https://www.skola2030.lv/lv/macibusaturs/macibu-satura-pilnveide/nepieciesamibas-pamatojums. PP 2019: A projektről. Skola 2030. Elérhető: https://www.skola2030.lv/lv/par-projektu. RBsviests – Rucavai fehér vaj, 2018. Elérhető: https://ec.europa.eu/info/food-farmingfisheries/food-safety-and-quality/certification/quality-labels/geographical-indicationsregister/details/EUGI00000014904. RTK 2018: Rucava hagyományos kulturális tere. – A szellemi kulturális örökség jegyzéke. Szóbeli hagyományok és kifejezések, beleértve a nyelvet mint a szellemi kulturális örökség hordozóját,. Elérhető: https://nematerialakultura.lv/Elementi/rucavas-tradicionala-kulturtelpa2018. Rudzīte Marta 1964: Lett dialektológia, Riga: Lett Állami Kiadó. Rudzīte Marta 2005: Tanulmányok a lett dialektológiáról, Riga: LU Akadémiai Kiadó. Rūmnieks Valdis, Migla Andrejs 1998: Kúrföldi vikingek, Riga: Zvaigzne ABC. Stafecka Anna, Markus-Narvila Liene 2016: A források még nem merültek ki. A lett nyelv dialektusai a 21. században, Riga: A Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézete. VRGr – A lett nyelv kézikönyve. Elérhető: http://valodasrokasgramata.lv. VvTalka – Vietvārdu talka, 2017. Pieejams: http://www.lulavi.lv/datubazes/vietvardu-talka. Beérkezett: 2021. 11. 22. Elfogadva: 2021. 12. 28. LIENE MARKUS-NARVILA, IEVA OZOLA. Reģionālistikas pētījumi topošo skolotāju izglītībai: Dél-Kurzeme potenciálja | 19 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.10 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 REGIONAL STUDIES FOR THE EDUCATION OF THE FUTURE TANÁROK: DÉL-KURZEME POTENCIÁLJA Összefoglalás The systematic research of Southern Kurzeme subdialects continues more than 20 years. A kutatás résztvevői (diákok, tanárok, helytörténészek stb.) számára ez gyakran személyesen jelentős munka, mivel szülőhelyük nyelvjárásához mint a résztvevő helyi identitásának jellemzőjéhez kapcsolódik. A tudományos hozzájárulás mellett az ilyen tanulmányok erősítik valamennyi résztvevő identitását és önbecsülését. A tanulmány célja, hogy a dél-kurzeméi nyelvvel kapcsolatos meglévő kutatások értékelését követően ajánlásokat fogalmazzon meg e kutatások eredményeinek a tanulók és a leendő tanárok oktatásába való beépítésére, transzverzális készségeik fejlesztése révén. A tanulmány feladatai: 1) az eddig elvégzett dél-kurzeméi kutatásokban rejlő lehetőségek felmérése a leendő bölcsészettudományi tanárok képzésében; 2) a regionális kutatásokban rejlő lehetőségek azonosítása az új tanulási modellben az integrált tantárgyak tartalmának diverzifikálására, külön példák bemutatásával. A bevezetés ismerteti a tanulmány aktualitását, célját, kutatási módszereit és feladatait. A tanulmány első része, „A dél-kurzeméi nyelv kutatása a leendő bölcsészettudományi tanárok képzésében”, betekintést nyújt a Liepājai Egyetemen folyó regionális kutatásokba, és bemutatja, hogyan lehetne felkelteni a leendő tanárok érdeklődését a regionális kutatások iránt. A „The potential of the regional studies in the development of the content of combined subjects” című cikk második része külön ajánlásokat fogalmaz meg a regionális tanulmányok integrált tantárgyak tartalmába való beillesztésére. A cikk végén a főbb következtetések és ajánlások olvashatók. A nyelv regionális változatainak, eredetüknek és változásaiknak, valamint a nyelvjárás és az írott nyelv közötti kapcsolatnak a kutatása különféle módokon felhasználható a lett nyelv és irodalom jövőbeli tanárainak személyiségfejlesztésében és tanulmányaiban, nem csupán az előadások tartalmában. Hagyományosan a hallgatók részt vesznek terepkutatásokban, a már meglévő nyelvi gyűjtemények feldolgozásában és digitalizálásában, a felvételek dekódolásában, publications, etc. Thus, the research methods in dialectology are learned in practice. In Latvia LIENE MARKUS-NARVILA, IEVA OZOLA. Reģionālistikas pētījumi topošo skolotāju izglītībai: Dienvidkurzemes potenciāls | 20 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.10 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 valamint a megkezdett lettnyelvés irodalomtanári képzési modell előkészítésében; a több aspects of humanities into one study course. Such an integrated approach is to be supported, elemet integráló új tanulmányi program megvalósítása azonban csak 2020 őszén kezdődött el, ezért a program minőségének tökéletesítéséhez szükség van a tapasztalatok nyomon követésére és proposals of teaching staff and researchers. Főbb következtetések: 1) A jövőbeli tanárok különböző tantárgyait magában foglaló új oktatási modellben a regionális tanulmányok nemcsak a humán tudományok területén rejtenek lehetőségeket, hanem más oktatási területek, például a természettudományok, a technológia, valamint a társadalmi és állampolgári nevelés elsajátításában is; 2) Szükséges az új tanulmányok tartalmának nyomon követése és fejlesztése annak érdekében, hogy a terepkutatások hagyományainak elvesztése nélkül megtaláljuk az elmélet és a gyakorlat közötti optimális kapcsolatokat; 3) A kidolgozott példák (pl. az eszközök nevei, a regionális ételek nevei, a regionális viseletek elemeinek elnevezései) megerősítik, hogy a regionális tanulmányok kutatói és hallgatói, valamint más oktatási területek hallgatói közötti együttműködés elmélyítheti az interdiszciplináris kapcsolatokat a tanulmányi folyamatban, személyesebbé téve azt. KULCSSZAVAK: nyelvészet, regionális tanulmányok, dialektológia, alnyelvjárás, tanárképzés. LIENE MARKUS-NARVILA Latvijas Universitātes Latviešu valodas institūts Kalpaka bulvāris, Rīga LV-1050, Lettország [email protected] IEVA OZOLA Liepājas Universitāte Lielā iela 14, Liepaja, Lettország [email protected]