Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai „kažkada“ ir „kada nors“: reikšmės santykis ir vartosena

BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 JŪRATĖ PAJĖDIENĖ Lietuvių kalbos institutas NEAPIBRĖŽIAMIEJI LAIKO PRIEVEIKSMIAI EGYKOR ÉS VALAMIKOR: A JELENTÉS VISZONYA ÉS A HASZNÁLAT LÉNYEGES SZAVAK: határozatlan időhatározók, névmási határozók vagy a névmás mint proforma, adverbiális elemek, a határozatlanság jelölője. ANNOTÁCIÓ A tanulmány a kažkada használati körének bővülését tárgyalja: a hagyományos modelltől, amely egy meghatározatlan múltbeli pillanatban végbement (faktuális) cselekvés idejének megjelölésére szolgál, egy kevésbé megszokott modell felé, amikor a kažkada a jövőben esetleg bekövetkező (irreális) cselekvés idejének megjelölésére használatos, amelyet hagyományosan a kada nors határozóval írnak le. Martino Haspelmath (1997) a határozatlan névmások – köztük a névmási eredetű határozók (PRO-ADVERBS) – tipológiai, implikációs univerzálékat vizsgáló kutatása azt mutatja, hogy amikor a kažkada-t irreális cselekvés idejének jellemzésére választják, sérül a beszélgetőpartnerrel való együttműködés elve (angl. the cooperative principle; vö. Grice 1975). Másfelől ezt a választást mégis össze kell kapcsolni a határozatlanságjelölők jelentéseinek és funkcióinak általános változási tendenciájával is – azzal a lehetőséggel, hogy az implikációs univerzálék térképén szomszédos pozíciót elfoglaló határozatlanságjelölők jelentései bizonyos irányban átöröklődjenek (vö. Haspelmath 1997: 63). BEVEZETÉS A kažkada és kada nors határozók használata első pillantásra azon alapulónak tűnik, hogy a kontrastiniu laiko situacijų išdėstymu (praeitis–ateitis) 1 . Pastaruoju metu vis dažnėjantis kažkada határozót választják a helyett, amely a jövőbeli időhelyzet meghatározatlanságát jelöli 1 Vö. egy internetes oldalon található megjegyzéssel: „a kada nors a jövő, a kažkada pedig a múlt meghatározására használatos.” Egyszer gazdag leszek; „valamikor gazdag voltam“ (https://vaistininkouzrasai.lt/skaitytoju-klausimai/pastaba-kada-norsvartojama; megtekintve: 2020-12-29). Érdekes, hogy e honlap szövegeiben a kažkada és a kada nors megfelelően jelöli a múlt és a jövő közötti különbséget, ezért a nyelvi útmutatás a honlap bizonyos értelemben vett reklámjának tekinthető. JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: a jelentés viszonya és a használat | 2 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 laukiamo kada nors rodo, kad nyksta kalbančiųjų suvokimas, jog šis laiko prieveiksmis skirtas csak múltbeli helyzetek leírására, vö. : 1) Valamikor könyvet fogok írni arról, hogy életem során milyen emberekkel kellett együtt dolgoznom. 2 2) kevéssé valószínű, hogy az ilyen számítógépes rendszerek valamikor jobban fognak működni, mint amire az ember képes <...>. 3 3) Feltétlenül <...> ki kell egyszer mondani, hogy „Stop” . 4 4) ha a gazdaság helyzetére itt és most gondolunk, nem pedig valamikor 10 év múlva, akkor az azt meghatározó legfontosabb tényezők <...> a fogyasztói várakozások, valamint az általuk meghatározott fogyasztási cikkek és paslaugų paklausa. 5 5) Karjera nėra procesas, kuris prasidės kažkada po studijų baigimo. 6 6) A színház pillanatnyi művészet, nem marad fenn. Ezért minden színpadi művész dainininkai, aktoriai, režisieriai – jeigu jau yra pripažįstami, tai čia ir dabar, o ne kažkada – halála után. <...>. 7) Ezt a pénzt <...> a gyermekek más eszközökkel történő támogatására is fel lehet használni. Nem úgy, hogy megpróbáljuk azokat támogatni, akik majd valamikor a jövő évben születnek, hanem valóban azt nézve, hol vannak társadalmi problémák, és milyen pénzügyi támogatásra van szükség. 7 A litván nyelv normatív munkáiban továbbra is nagy figyelmet fordítanak a határozatlan határozószók (köztük a kažkada és kada nors) a tai szóval alkotott szókapcsolatai használatának hibáira. Bár ilyen, a kažkada szokásos használati kontextusokat. 8 A nyelvészeti munkákban a kažkada és a kada nors kapcsán tett megjegyzések keista-nes-pas-mus-tikrai-saugiau-nei-uzeiti-i-parduotuve-1224-1409156 (megtekintve: 2020.12.29).val 9 kapcsolatban. x y samplaikų vartojimas nebėra intensyvus, jų pavyzdžiai svarbūs kitu aspektu – jie ryškina 2 https://www.15min.lt/max/naujiena/verslas/versmes-sanatorijos-direktore-apie-135-atsaukimus-per-savaite3 https://kauno.diena.lt/naujienos/nuomones/nuomones/snekamoji-kalba-mitai-realybe-ir-tyrimu-galimybes870672 (megtekintve 2020. 12. 29.). 4 https://m.delfi.lt/lietuvoje/article.php?id=86384825 (žiūrėta 2021-02-12). 5 https://www.llri.lt/naujienos/ekonomine-politika/o-gal-ekonomikos-prognozuotojai-ne-taip-jau-ir-klydo/lrinka (žiūrėta 2020-12-29). 6 http://www.vpvpmc.lt/karjeros-ugdymo-centras/580-karjeros-plano-nauda-siekiant-karjeros-tiksl.html (megtekintve 2020-12-29). 7 http://www.lkti.lt/apie_mus/knygynas/teatras/gintaro-varno-teatras.html (megtekintve 2020-12-29). 8 https://www.delfi.lt/news/daily/lithuania/maciulis-apie-10-tukst-euru-mokejima-gimusiam-vaikui-siulymasgalintis-tureti-neigiamu-pasekmiu.d?id=86100285 (žiūrėta 2020-12-29). 9 Vö. http://www.vlkk.lt/aktualiausios-temos/didziosios-klaidos/zodyno/neteiktini-vertiniai (megtekintve 2020-12-29). JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: a jelentés viszonya és használata | 3 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 a jelentések összekeverésének eseteit nem könnyű megtalálni, ezért e cikk célja a kapcsolódó – neapibrėžiamųjų laiko prieveiksmių kažkada ir kada nors tinkamo – su jų semantika használati lehetőségeinek tisztázása. Ezekhez háromféle feladat kapcsolódik: 1) annak áttekintése, hogy e határozószók és szinonimáik jelentései milyen illusztrációkon alapulnak a kalbos žodynuose: akademiniame Lietuvių kalbos žodyne (LKŽe), Dabartinės lietuvių kalbos főbb litván szótárban (DŽ), a Köznyelvi szótárban (BŽe), valamint a Szinonimaszótárban (SŽe); 2) 10 annak megvitatása, hogyan írják le e bizonytalan időre utaló jelölők grammatikai státuszát és jelentését a nyelvészeti munkákban; 3) a kažkada használati gyakoriságának megoszlását vizsgálni a Kortárs litván nyelv szövegtárában (DLKT) és a Beszélt litván nyelv szövegtárában (SLKT). A tanulmány szerkezete tükrözi az e feladatokra adott válaszok sorrendjét: 1. Kažkada és kada nors a szótárakban; 2. A kažkada és kada nors grammatikai státusza és szemantikája; 3. A kažkada, kažin kada használata a DLKT-ben és az SLKT-ben. Elméleti medžiagos apžvalgai bei empirinės medžiagos tyrimui pasitelkiami analitinis ir lyginamasis metodai. 1. VALAMIKOR ÉS VALAHA A SZÓTÁRAKBAN A valamikor és valaha használatának említett különbségét a múltbeli vagy jövőbeli apibūdinti įžvelgiama DŽ ir BŽe pateiktuose šių prieveiksmių reikšmės paaiškinimuose ir eseményekre vonatkozó szemléltető példák mutatják be (lásd az 1. táblázatban a szótárakban található valamikor és valaha, valamint lehetséges szinonimáik leírásainak összevetését). A DŽ a valamikor két jelentését különbözteti meg: „nem tudni, mikor” és „régen”; ezeket a múltban végbement cselekvések példái szemléltetik. A BŽe-ben a valamikor, valahol mikor határozószók használatát szintén múltbeli cselekvéssel támasztják alá (jelentésleírás nélkül). Az LKŽe-ben szereplő valamikor és valahol mikor egymásra utaló hivatkozásokkal kapcsolódik össze: a valamikor jelentését a valahol mikor szócikkre való kažkada sąsajos su neapibrėžtą praeities veiksmo laiką nurodančiais kažin kad, kadáise, kada utalás magyarázza, a valahol mikorét pedig a nem tudni, mikor és a valamikor szócikkre való utalás. Az 1. táblázat példáiban nemcsak az SŽe, hanem az LKŽe, részben pedig a DŽ is közli a kadà, kadas határozószót. A valaha határozószó jelentésének magyarázatára a szótárak az időpont választásával vagy (és) meghatározatlanságával kapcsolatos jellemzést használnak, vö.: bármikor 10 A DŽ és a BŽe normatív szótárak, vö. http://lkiis.lki.lt/lkz-pratarme, http://lkiis.lki.lt/lkz-ivadas és http //bkz.lki.lt/?pg=bendros_zinios. JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: jelentés viszonya és használata | 4 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 (LKŽe), bármely meghatározatlan időpontban (DŽ), meghatározatlan időpontban (BŽe). A BŽe a kada nors használatát részletesebben szemlélteti: ez a határozószó nemcsak a jövőben végbemenő cselekvés idejét, hanem a múltbeli cselekvés lehetőségét is jellemzi. 1. TÁBLÁZAT. A kažkada, a kada nors és a jelentés bizonyos aspektusaiban velük szinonim időhatározók szócikkei a főbb litván szótárakban LKŽe BŽe DŽ SŽe kažkad lásd: kažin kada 1. nem tudni, mikor: Kažkada jis čia élt. Kažn Mi már éltünk baigėme darbus. Kažkad či parduotùvė. bùvo valaha Valamikor; mikor is 1. vagyok, valamikor: Ki ki tudja, mikor, tudja, a hasonló lány megunja-e a vonat megérkezik. 2. régen: Mi már valamikor befejeztük a krumpliásást <...>. ǁ nagyon régen: Ki Kupiškisben. ǁ kada ir aš valaha: így siuvinėt <...>. valamikor Én bizony valamikor itt helyzetbe került várakozást, mire a most. – kadáise tudtam valamikor, nem, réges-régen: <...> időkben: K. erre ő maga valaha <...> Valaha itt volt a réges-régen, az Valaha én is jól (K. énekeltem. <...> ◊valaha régen, nagyon régen: kitados, seniai: Egykor én is egyszer. Valamikor a čia buvo girios. Kadáise ts krãštas másképpen németeknek. régen, most már Tilindis az elmúlt elmosolyodott, emlékezve, hogy tölgyes is nőtt. volt valamikor, réges-régen nyughatatlan. (Élt K. városban), erdőben. <...>. máskor, más alkalommal éltem, ilyen nagyapám), valamikor, mikor, valamikor, régen: Valamikor régen Ez már régen már nem emlékszem. mikor tudja, mikor volt, hogy székek voltak, mikor székek prv. šnek. seniai: tartoztam hozzá. Kada kãdės Egykoron.}]}] Súgja: JSON formatting korrekciója szükséges.无码不卡高清免费v analysis visszatértem. kãdžių tave mačiau. volt, valamikor. JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: a jelentés viszonya és használata | 5 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Valaha volt, Mačys költő. mikor ks prv. a régen, nem most: amelyek egykor Mūsų kada ks legrégebbi, a legrégebbi (S. itt erdők hosszúak voltak, tvno mtais 232. Néha a náthát: Kitados jis kdės <...>. ismert kada(s) 1. lásd: kadaise: Tep šventa <...> 2. kada nors: Ir mus visus kadais gi mirsiančius tikrai BPII6. kada határozószó. → Jau jis kadai namie. <...> 2. kadaise: kada Augo miškas čia egykor. határozószó. 1. kadis régen: Àš kadas seniau, kitą kartą, prv. kitą kartą, Negalsiu ateti nei kitados: <...> žmogus kitada szunnyadtak), uždest mumus nė nupjovė rugius pats nežino, ko máskor dvylika hadynų, kadaise: Kitada trumpos yra gyveno toks tadà, nei kitadà. – <...> kitada Kitadõs šiojè viẽtoje Gyveno sẽnos knyg., kad BPI kitads 1. kitada: Mž 290. kitados bùvo karalius. <...> 2. kapinitės. – kada nrs bet kuriuo laiku: Ir bet kada neapibrėžtu Egyszer majd kuriuo neapibrėžtu metu: A kada nórs találkozunk valaki valamit fel az internetre? metu: tu atvažiuok ẽsate nors. J. Jabl. valamikor, miután megivott. Gyere Én is majd valamikor. Még akarok valamikor. utazgatott. Mióta várlak. csakjau szerelem. nuvykti  Paryžių. A legerősebb nórs kadaise kitad felrobbantott. kívánó készülék. - JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 6 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Így a DŽ-ben bemutatott példák csak a valamikor és a valaha használatát szemléltetik kontrasztív módon (meghatározatlan idő a múltban : meghatározatlan idő a jövőben); A BŽe-ben ezeknek az időbeli meghatározatlanságot jelölő elemeknek a jelentésspektrumát részletesebben mutatják be: a valamikor valós (tényleges) múltbeli helyzetekhez kapcsolódik, a valaha pedig nemcsak a jövőben bekövetkező, hanem egy bizonyos időszakban esetlegesen bekövetkezett cselekvés időpontjához is. Mielőtt e szavak grammatikai státuszáról és szemantikájáról beszélnénk, fontos megvitatni, hogy a valóságban végbement (faktív) cselekvés és a lehetséges (nefaktív) cselekvés fent említett jellemzései a modalitás és a mód milyen igei kategóriáihoz kapcsolódnak. A tényleges (valós / megtörtént) cselekvéseket általában episztemikus (értékelő) 11 modalitású igékkel fejezzük ki. A mód kategóriája szempontjából a kijelentő módhoz kapcsolódnak: „Az episztemikus modalitás az embereknek a világról való ismereteivel kapcsolatos <...>. Az episztemikus predikátumok olyan állításokat módosítanak, amelyeket igazságuk szempontjából lehet értékelni, és ennek a műveletnek az eredménye szintén olyan állítás, amelynek igazsága meghatározható” (Holvoet, Judžentis 2004: 82, 85). A nem tényleges cselekvéseket deontikus (irreális) modalitás modalitásával fejezzük ki – az episztemikustól 12 eltérően – nem állításokat, hanem absztrakt propozíciókat jellemeznek, amelyek valamely veiksmažodžiais. Nefaktyvūs deontinio modalumo veiksmažodžiai pasirenkami perteikiant su ateitimi – ketinimais, raginimais, liepimais, poreikiais – susijusius veiksmus: „Deontiniu alanyok cselekvéseit vagy tetteit jelentik” (Holvoet, Judžentis 2004: 83). A modalitás szempontjából a jövő idő különleges. Ezzel a jövőbeli cselekvéseket fejezzük ki, ezért ennek az időnek az igealakjaival „kifejezett állítások a beszéd pillanatában nem verifikálhatók: csak a jövő 13 egy bizonyos pillanatában válhatnak valóra, és ezért csak akkor ellenőrizhetők” mint tervek, mivel a megtervezett jövőbeli események sora felborulhat, és a megjósolt esemény (Holvoet, Pajėdienė 2004: 123). Ateitis yra siejama su ketinimais 14 , kurie paprastai pateikiami gali neįvykti. Todėl būsimų dalykų įvardijimas negali būti siejamas vien su laiko raiška – ateities dalykai turi ir numatymo (pranašavimo) elementą, ir tam tikrą su modalumu susijusią 11 Vö. Vladimiro Plungiano által megadott értékelő modalitás-definíciót: „a beszélő által nyújtott helyzet tikroviškumo (ar tikėtinumo laipsnio) vertinimas“ (Plungian 2011: 192). 12 V. Plungian teigimu, kognityviniu ir komunikaciniu požiūriu vienomis svarbiausių reikšmių laikytinos irealiojo modalumo reikšmės, vartojamos nusakant irealias situacijas – „kai modaliniai rodikliai apibūdina tam tikrą „alternatyvų pasaulį“, pranešimo metu egzistuojantį kalbėtojo sąmonėje“ (Plungian 2011: 193). 13 Daugiau apie būsimojo laiko sampratos problematiką bei nuorodas į literatūrą žr. Holvoet, Pajėdienė 2004: 122– 124. 14 Apie ketinimų interpretaciją žr. Lyons 1993: 814tt. JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 7 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 reikšmę (plg. Lyons 1993: 677). Lietuvių kalboje būsimojo laiko veiksmažodžių formomis reiškiamus teiginius galima laikyti modalumo požiūriu nežymėtais (plg. Holvoet, 15 Pajėdienė 2004: 123). 2. A VALAHA ÉS A VALAMIKOR GRAMMATIKAI STÁTUSA ÉS SZEMANTIKÁJA 2.1. A nyelvészeti munkákban a kažkada és a kada nors (valamint változataik és szinonimáik) 16 három különböző grammatikai alosztályhoz tartozóként jellemezhetők – határozószókhoz (vö. Senn 1966; Ulvydas 1971, 2006; Paulauskienė 1976; Forssman 2003), az adverbiális elemek osztályozásának eltéréseit a vizsgált anyag csoportosításának terjedelmi jellege határozza (plg. Makauskaitė 2016, 2019) arba neapibrėžiamųjų įvardžių (plg. Haspelmath 1997). Šiuos meg. A kažkada és a kada nors hagyományosan megszokott megkülönböztetése, amely szerint önálló szófajnak tekintik 425; 2000: 1; 2006: 410), azon a funkción alapul, hogy „a cselekvést vagy prieveiksmiui, kuriam būdingas „leksinės reikšmės savarankiškumas“ (plg. Ulvydas 1971: állapotot kifejező ige körülményeit” jelöli (vö. Ulvydas 2006: 410). Az adverbiális elem fogalmát a különböző eredetű (képzési) típusok időjelentésű eszközeinek leírásakor választják. Indrė Makauskaitė jelenlegi litván nyelvi időbeli adverbiális elemek pozicionális lehetőségeiről 17 végzett kutatásában az adverbiális elemek megfelelői, valamint a már-már határozószóvá vált szavak vagy szókapcsolatok” (Makauskaitė 2019: 76). Figyelemre méltó, hogy Antanas Smetona priskiriami „laiko prieveiksmiai ir formaliai prieveiksmiais nelaikomi jų semantiniai és Aurelija Usonienė, az első szerzők, akik hangsúlyozzák, hogy az adverbiális elemek szemantikai-funkcionális osztálya „nem azonosítható a határozószóval mint a grammatika prakalbę apie poreikį skirti adverbialų klasę aprašant kai kuriuos lietuvių kalbos reiškinius 18 , hagyományos szófajával, illetve a körülménnyel mint a szintaxis hagyományos mondatrészével”, és e választással „nem kérdőjeleződik meg a tárgyalt nyelvi jelenségek státusa a szófajok vagy mondatrészek szempontjából” (Smetona, Usonienė 2012: 124). 15 Vö.: „A litván nyelvnek a modális rendszertől világosan elkülönülő időalakjai vannak, ezért a deiktikus idő kategóriájához priskirtinos trys vertės – esamasis, būtasis, būsimasis laikai“ (Holvoet, Pajėdienė 2004: 124). 16 Vö. a nyelvészeti munkákban megadott kažin kad, kažin kuomèt, kažkuomèt, kuomèt nórs (Ulvydas 1971: 454; 2000: 30) ar kažkadais, kaži(n) kada, kaži(n) kuomet ir kuomet nors (Makauskaitė 2019: 77, 91, 107, 108). 17 A litván nyelv idő kifejezésének adverbialisként tekintendő eszközeire vonatkozó szemantikai kutatásokról lásd: Makauskaitė 2016. 18 Lásd: Smetona, Usonienė 2012: 124, 128–131, 136. JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: a jelentés viszonya és használata | 8 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 A megfelelő kažkada és kada nors kiválasztási lehetőségeinek mérlegelésekor fontos figyelembe venni a tipológiai kutatásokat is. Ezeknek a litván nyelvi határozatlanságjelölőknek különös figyelmet szentel Martino Haspelmath Indefinite Pronouns (1997) című munkája, amely 140 nyelv határozatlan névmásai implikációs univerzáléinak kutatási eredményeit mutatja be. M. Haspelmath a névmás fogalmát nem csupán etimológiai (PRO-NOUN), hanem tágabb – kiinduló forma (PRO-FORMA) – értelemben is használja, olyan terminusként, amely különféle névmási eredetű képződményeket ír le, köztük a névmási határozószókat is (angl. pronominal adverbs; 1997: 10–11). Pasirinkimo vertinti kažkada ir kada nors kaip įvardžiams priskirtinų žodžių visumos vienetus poreikį rodo ir lietuvių kalbos gramatiniuose aprašuose, kur šie žodžiai bei vö. Haspelmath ezek szinonim vagy képzett változatait határozószókként mutatja be, hangsúlyozza névmási eredetüket, több névmásból való összetett kialakulásuk módját, és más hasonló meghatározásokat is közöl (plg. Senn 1966: 313; Paulauskienė 1976: 202, 204; Valeckienė 1979: 130 19 ; Kniūkšta 2001: 161; Forssman 2003: 284). Mielőtt rátérnénk a Haspelmath kutatásában kiemelt kažkada és 20 kada nors (valamint ezek szinonim változatai) jelentésére és használati lehetőségeire, fontos megemlíteni azokat a jelentésmeghatározásokat, amelyeket a litván nyelvészeti anyag korábbi (Ulvydas 1971, 1985) és legújabb (Forssman 2003; Makauskaitė 2019) vizsgálatai adnak e temporalitási bizonytalanságjelölőknek. 2.2. Lietuvių kalbos gramatikoje (LKG) pateiktame prieveiksmių reikšminių grupių leírásában a kažkada, kažkuomet és kada nors alakokat, amelyekhez a norint az 21 időhatározói határozószók közé sorolhatók, és amelyek „a jelent vagy általában az idő általános fogalmait” jelölik (Ulvydas 1971: 454; 2000: 19 Adelė Valeckienė (1979: 131–133) a kada etimológiáit tárgyalja, valamint megemlíti a kartuta „kada nors” alakot kuris LKŽe šia reikšme iliustruojamas tarminiais pavyzdžiais (plg.: Kartunta gal ir aš būsiu laimingas; Kartuta tu is (ugyanott, 130), paprašysi manęs). 20 Plg.: „Dabar pamirštama nežymimųjų įvardžių ir juos atitinkančių prieveiksmių įvairovė ir pradedama tenkintis csupán kaželőtagú alakokkal: kažkas, kažkoks, kažkada... A. Vienuolis a kaž és kažin alakokat úgy használja, ahogyan az élőbeszédben szokás – amikor valamilyen nem túl világos dolgot mondanak ki: <...>. Amikor az egyik több ismeretlen dologról van szó, az író finoman másik szót választ: <...> Mindenki emlékezett rá, hogy neki is valamikor (előbb vagy utóbb) meg kell halnia (R II 84). A mai irodalomból több száz olyan mondatot gyűjthetnénk össze, amelyekben ilyen esetekben is már a kažkoks és a kažkada szavakat használják. A kažkada szó elmosódott jelentésére A. Vienuolisnak egyáltalán nincs szüksége – a múlt meghatározatlan időpontját a kadaise és kitados határozószókkal fejezi ki <...>” (Kniūkšta 2001: 161). 21 Vö. Az LKG arra vonatkozó megjegyzését, hogy „<...> a múlt általánosabb jelentésével” a „<...> kadaise, <...>, <...>“ (Ulvydas 1971: 455; 2000: 31). JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: kitada, kitados” határozószók rendelkeznek jelentésviszony és használat | 9 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 30), bár az állítást alátámasztani hivatott példák ezt nem mutatják: a kažkada 22 szemléltetése múlt idejű, a kada nors, kuomet pedig – amennyiben így értendő – jövő idejű igék alakjaival alkotott mondatokkal történik, vö. : 8) Kažkuomet <...> rálépett az eldobott kaszára <...>. 9) Valamikor én is tudtam így hímezni <...>. 10) Majd egyszer elmesélek neked Damulienéről. 11) Mindig, amikor csak akarja, el kell engednie <...>. A mai litván nyelv grammatikájában (DLKG) látható az ilyen leírás pontosítása: a „jelen időt vagy általában az idő fogalmát” jelölő körülményhatározói határozószók alcsoportjában csak a kada nors szerepel, míg a múltat jelölő határozószók alcsoportjában a már említettek közül csak a kadaise van megadva (vö. Ulvydas 2006: 426). 23 A legújabb kutatások felhívják a figyelmet e szavak deiktikusságára. Berthold Forssman (2003: 51, 264) a kažin kada / kažkada / kažkuomet „irgendwann” alakokat (a leírás kontextusa alapján feltehetően a kada nors alakot is) a pontszerű, de nem deiktikus, meghatározatlan 24 időhatározószók közé sorolja, I. Makauskaitė (2019) pedig a deiktikus időbeli adverbiumok közé. 25 Az értékelésbeli különbségek az anyag vizsgálati módszerei által meghatározott deiktikusság-definícióhoz kapcsolódnak: az első esetben – a határozószók rendszerének morfoszemantikai leírásában – a vizsgált elemeket anaforikus (vagyis a diskurzus egészének értelmezésében saját hellyel rendelkező) utalásként értékelték, a második esetben pedig a leírt elemeknek a valós diskurzusban megjelenő szemantikája, illetve a szubjektív deixis alapján. Az időbeli adverbiumok hármas – deiktikus, intrinszikus és 26 22 Vö. továbbá egy másik munkában a kuomet norint szókapcsolatot, amelyhez a „bármikor” nem megfelelő jelentést rendelik, és amelyet az Oi, klius jam nuo manęs kuomet norint mondat illusztrál (Ulvydas 1974: 23; 2000: 320). 23 Vö. A Грамматика литовского языка című műben megadott orosz fordítást: kada nors „когда-либо“, kadaise „некогда, когда-то“ (Ulvydas 1985: 341). 24 A kada nors e pontszerű, nem deiktikus határozatlan határozószók csoportjába sorolása a németül megadott jelentésből következtethető, vö.: kadanorint (kadanonts, kadanors, kadanõrs) „irgendwann“ (Forssman 2003: 200). Itt felidézhetjük Alfred Senn (1966: 313) által a tárgyalt határozószókhoz megadott fordításokat, vö.: kažkada, kažkuomet, kaž(n) kada, kaži(n) kuomet fordítása ‘irgendwann einmal, vor langer Zeit einmal, wer weiβ wann’, a kada nors-é pedig ‘je, einmal’. 25 B. Forssman szerint a nem deiktikus időhatározók a világ megismerésén alapuló abszolút pozíciót jelölnek, amely a megadott viszonyítási időhöz képest korábbiként, későbbiként vagy azzal egybeesőként osztályozható, vagy olyan pozíciót jelölnek, amelyben a cselekvés idejét tudatosan nyitottnak vagy jelentéktelennek tekintik (vö. Forssman 2003: 51). 26 A deixisről és az anaforáról lásd még: Lyons 1993 [1977]: 673kk; Levinson 1983: 54–55. JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: a jelentés viszonya és használata | 16 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 3. TÁBLÁZAT. A kažkada használatának általános relatív gyakorisága a DLKT-ben kažkada feltehetően a cselekvés DLKT mennyisége a múltban végbement cselekvés és annak relatív cselekvés meghatározatlan időpontját jelöli, a jövőben esetleg (~59,1 %) (~1,38 %) (~61,1 %) irodalom (~28 %) (~0,22 %) (~28,37 %) irodalom (~0,24 %) (~1,85 %) (~96,64 %) (~2,14 %) a cselekvés meghatározatlan 320 megtörténtének általános, meghatározatlan időpontját jelöli, időbeli kifejezése 15 (~0,3 %) 45 (~0,92 %) a múltban végbement bekövetkező időt, időt Adminisztratív 81 12 108 74 12 91 4 749 105 időt (~6,4 %) (~0,04 %) (~6,51 %) irodalom (~1,65 %) (~0,24 %) (~2,2 %) (~0,08 %) időpontját jelöli, Szépirodalom 1 376 11 1 394 Nem szépirodalmi 314 2 (a kötelezettség és a feltétel kontextusaiban) (a jövő idő kifejezéseként, kívánság, illetve lehetőség kifejezése) A DLKT részei Publiciszti2 904 ka 10 (~0,2 %) 19 (~0,39 %) 68 3 001 2 (~0,04 %) 5 (~0,1 %) 3 (~0,06 %) 1 (~0,02 %) –15 (~0,3 %) Beszélt nyelv –5 (~0,1%) Az egész szövegkorpuszban 4 914 (100 %) 4 764 (~96,95 %) 150 (~3,05 %) A valamikor két használati esetének relatív gyakoriságát a korpusz különböző részeiben összehasonlítva látható, hogy a nem specifikus, a jövőbeli események leírásához kapcsolódó helyzetek megjelölésére a valamikor az írott nyelvben jóval ritkábban használatos, mint a beszélt nyelvet közvetítő DLKT-részekben (lásd a 4. és 5. táblázatot). Az írott nyelvi szövegekben 4 715 előfordulásból (ez a DLKT-ban a valamikor teljes mintájának 95,95 %-át teszi ki) 106 előfordulás (~2,25 %) jelöl jövőbeli helyzeteket: 87 előfordulás (~2,9 %) publicisztikai szövegekben, 16 előfordulás (~1,1 %) a szépirodalmi, 3 előfordulás (~0,9 %) pedig a nem szépirodalmi szövegeket közvetítő DLKT-részekben található. A beszélt nyelvi szövegeket bemutató DLKT-részekben 199 előfordulásból (ez a DLKT-ban a valamikor teljes mintájának 4,05 %-át teszi ki) 44 előfordulás (22,11 %) szolgál a jövőbeli helyzetek megjelölésére: 27 előfordulás (25 %) a DLKT Közigazgatási irodalom részében, 17 előfordulás (~18,7 %) pedig a Beszélt nyelv részben található. JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 17 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 4. TÁBLÁZAT. A valamikor határozószó használati eseteinek megoszlása a beszélt és írott nyelvet bemutató DLKT-részekben valamikor a cselekvés, esetleg a DLKT-ban való használat meghatározatlan múltbeli, a jövőben bekövetkező idejét jelöli, mennyiség és annak Adminisztratív megjelölése meghatározatlan általános idő relatív kifejezése irodalom idő irodalom DLKT-részPublicisztika 4 609 (97,75 %) 106 (~2,25 %) 4 715 (100 %) Szépirodalom Nem szépirodalmi irodalom 155 (77,89 %) 44 (~22,11 %) 199 (100 %) Beszélt nyelv Az egész szövegkorpuszban 4 764 (~96,95 %) 150 5. TÁBLÁZAT. A kažkada határozószó használati modelljeinek relatív gyakorisága a DLKT részeiben kažkada a múltbeli cselekvés DLKT mennyisége és annak határozatlan teljes használati időt jelölő relatív kifejezése a jövőben bekövetkező, Nem nurodo neapibrėžtą veiksmo, galimai szépirodalmi irodalom 317 (~99,1 %) 3 (~0,9 %) 320 (100 %) ek DLKT-részek (~3,05 %) 4 914 (100 %) Publicisztika 2 914 (~97,1 %) 87 (~2,9 %) 3 001 (100 %) Szépirodalom 1 378 (~98,9 %) Hivatali 81 (~75 %) 27 (~25 %) 108 (100 %) 16 (~1,1 %) 1 394 (100 %) Beszélt nyelv 74 (~81,3 %) 17 (~18,7 %) 91 (100 %) Az egész szövegkorpuszban 4 764 (~96,95 %) 150 (~3,05 %) 4 914 (100 %) Az SLKT-ban a kažkada határozószó 44 használati eseteinek száma nem nagy (kažin kada, kažkuomet neužfiksuota), nedaug ir jo vartojimo būsimojo laiko kontekstuose – 3 atvejai (7,3 %) iš 44 A kutatás forrása – a Vytautas Magnus Egyetemen gyűjtött, morfológiailag annotált SLKT (sakytinistekstynas.vdu.lt). Tekstyno kūrimą rėmė Lietuvos valstybinis mokslo ir studijų fondas (2006–2008 m.), Lietuvos JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: jelentésaránya és használata | 18 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 41 (lásd a 6. táblázatot). Figyelmet érdemel ezen esetek szituációs kontextusa: ez médiakommunikáció – 1 televíziós műsor résztvevőjének mondata (2,4 %) és spontán intézményi beszéd – 2 banki alkalmazott által kimondott mondat (4,9 %). 6. TÁBLÁZAT. A kažkada határozószó használati modelljeinek relatív gyakorisága Az SLKT-ben A kažkada egy jövőben végbemenő, végbemenni fogó száma cselekvésre utal A cselekvés meghatározatlan, esetleg múltbeli időpontját nurodo neapibrėžtą jelöli (a jövő idő kifejezése) 50 714) 68 493) 2 100) 121 788) 40 478) 297 798) esetek pavartojimo Az SLKT aránya Akademinė komunikacija (a szavak teljes száma 4 (9,8 %) – 4 (9,8 %) Kommunižiniasklaidoje (a szavak teljes száma káció 2 (4,9 %) 1 (2,4 %) 3 (7,3 %) Teologinė komunikacija (a szavak teljes száma – – – Spontán (a szavak teljes száma magánbeszéd 27 (65,9 %) –27 (65,9 %) Spontán kalba (a szavak teljes száma intézményi 5 (12,2 %) 2 (4,9 %) 7 (17,1 %) Visame tekstyne (a szavak teljes száma 38 (92,7 %) 3 (7,3 %) 41 (100 %) Így a DLKT Közigazgatási irodalom és Beszélt nyelv részei azt mutatják, hogy a NEHEZEN MEGHATÁROZHATÓ JÖVŐBELI IDŐ lexikai konceptus utalójára a kažkada választása sokkal gyakoribb, mint a lituanisztikai kutatások fejlesztésének és terjesztésének 2009–2015. évi programja (LIT-9-11), valamint a lituanisztikai kutatások és terjesztés állami 2016–2024. évi programja (LIP-085/2016) alapján működő tudományos tanács. JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: jelentésviszony és használat | 19 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 írásban: nyilvános kommunikációban az ilyen esetek 25 %-ot, magánkommunikációban pedig 18,7 %-ot tesznek ki (lásd az 5. táblázatot). Az SLKT a kažkada használatát jövő időre vonatkozó kontextusokban csak nyilvános környezetben rögzíti – 7,3 % (lásd a 6. táblázatot). 3.2. A kažkada, kada nors, kažin kada, kuomet nors határozószók használatának áttekintése után A DLKT modelljei alapján még egy hipotetikus feltevést tehetünk: a kažkada és a kada nors suartėjimą gali skatinti ir kažkada sutapdinimas su mažiau sugramatintu samplaikiniu jelentését a kažin kada határozószóval, amely mind a múltban végbement (tényszerű), mind a jövőben bekövetkező (a nem valóságos) cselekvés időpontjának megjelölésére. A kažin kada időhatározói szerkezet 45 használata a DLKT-ben viszonylag ritka (54 előfordulás). Csak az írott nyelvet tükröző korpuszrészekben fordul elő (21 szépirodalmi, 4 nem szépirodalmi és 29 publicisztikai szövegben): 44 eset 46 (81,5%) a bekövetkezett (specifikus) cselekvés idejének meghatározatlanságát, 10 eset (18,5%) pedig a lehetséges (nem specifikus) jövőbeli cselekvés idejének meghatározatlanságát jelöli (lásd a DLKT 7. táblázatban közölt adatait). A tényleges cselekvés kontextusaiban használt kažin kada „régen” jelentését a már nyomatékosító partikula emelheti ki, a „nem tudni, mikor” rodikliais (žr. 20–21 sakinius). Būsimo (irealaus) veiksmo kontekstuose kažin kada dar jelentését pedig olyan kifejezések, amelyekben a különböző kažin típusú elemek továbbra is megőrizték etimológiai, „ki tudja, mikor” jelentésű kérdő funkciójukat, amely a JÖVŐBELI ISMERETLEN IDŐ fogalmi tartalmának kifejezésére is alkalmas (lásd a 22–23. mondatot), vö. : 18) Povilas jau kažin kada sūnaus akyse nebuvo matęs. DLKT 19) Hiszen Kazist már ki tudja, mikor nem láttad. DLKT 20) Az egyik szalont török sátor díszítette, amelyet ki tudja, mikor és ki tudja, kinek a révén 21) Tėvas buvo kažin kada kažin ką sakęs <...>. DLKT hoztak el. DLKT 22) az ő sora vége már itt van, a fenyőé pedig ki tudja, mikor. DLKT Tehát bár a 23) pažadais nenori tenkintis – ji laukianti pagalbos dabar, bet ne kažin kada. DLKT DLKT-ban a kažin kada használata 91-szer ritkább, mint a kažkada-é (vö.: 4914 : 54), a használati kontextusok azt mutatják, hogy a kevésbé grammatikalizálódott kažin kada sokkal gyakrabban (~18,5 %) 45 Ezt a használati modellt a LKG-ban közölt példák is mutatják, vö. : És őt ki tudja, mikor láttam a városban; Aniolus (=angelus) ki tudja, mikor látjuk <...> (Ulvydas 1971: 454). 46 A DLKT-ban a kažin kada 55 használati esete található, de az egyik esetben ez a szókapcsolat egyenes kérdés része, vö. : Asszonyom, ki tudja, mikor tudom azt a televíziót hazavinni? A szomszédos pozícióban megjelenő kažin kada elemekből álló kérdő kifejezés gyakrabban kapcsolódik jövő időbeli kontextusokhoz (ahogy az idézett példából is látható), de arra is felhasználható, hogy kiderítsük egy már végrehajtott cselekvés időpontját, vö. a következő mondattal: Vajon mikor klausiamųjų ir neapibrėžiamųjų įvardžių vartojimo skirtį ir panašumus žr. Bhat 2007: 231–232. JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: került ide ez a hátizsák? A jelentés viszonya és használata | 20 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 míg a valamikor (~3,05 %) választása a jövőbeli helyzetekhez kapcsolódó (irreális cselekvésre vonatkozó) kontextusok leírására szolgál. 7. TÁBLÁZAT. A valamikor határozószó használatának szemantikai modelljei a DLKT-ban valamikor a múltban végbement cselekvés ismeretlen idejét jelöli Összesen ––– a jövőben végbemenő cselekvés veiksmo, galimai ismeretlen idejét jelöli, Közigazgatási irodalom A korpusz része Publicisztikai irodalom 21 (38,9 %) 8 (14,8 %) 29 (53,7 %) Szépirodalom 19 (35,2 %) 2 (3,7 %) 21 (38,9 %) Nem szépirodalmi irodalom 4 (7,4 %) –4 (7,4 %) Beszélt nyelv ––– A teljes korpuszban 44 (81,5 %) 10 (18,5 %) 54 (100 %) IŠVADOS A főbb litván szótárakban a valamikor és a valaha határozószóhoz megadott leírásokat összevetve látható, hogy e határozatlan időjelölők jelentésspektruma közül a valamikor kizárólag pateikia Bendrinės kalbos žodynas: jame teikiami pavyzdžiai rodo, kad kažkada vartojimas a valós (ténybeli) múltbeli helyzetekhez kapcsolódik a legteljesebben, míg a valaha nemcsak a jövőben végbemenő, hanem egy bizonyos időszakban esetlegesen végbement cselekvés időpontjához is. A nyelvészeti munkákban e temporalitás-bizonytalansági mutatók grammatikai státusának háromféle besorolása található meg: a határozószók, az adverbiális elemek, illetve a határozatlan névmások (tágabb értelemben vett) osztályába. A besorolásbeli eltéréseket kizárólag a vizsgált anyag csoportosításának eltérő terjedelme okozza. E szavak jelentését szintén eltérően írják le. Található félrevezető (a példákban szereplő mondatok szemantikájának ellentmondó) jelentésleírása is a kažkada és kada nors szavaknak, amikor azokat „a jelent vagy általában véve az általános időfogalmakat” jelölő határozószókhoz sorolják (Ulvydas 1971: 454), JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: valamint a kažkada jelentésének olyan leírása is, amely kizárólag a DLKT-ben való használat tényén alapul (a használati modell viszonylagos gyakoriságának tárgyalása nélkül), és amely lehetővé teszi e szó többzónás, azaz mind múltbeli, mind jövőbeli helyzeteket megnevező adverbiális elemként való besorolását (vö. Makauskaitė 2019: 82). reikšmės santykis ir vartosena | 21 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 A neapibrėžiamųjų laiko prieveiksmių kažkada ir kada nors szemantikájához kapcsolódó használati modell tisztázásában segítséget nyújt M. Haspelmath (1997) tipológiai vizsgálata, amely a határozatlan névmások – köztük a névmási eredetű határozószók – implikatív univerzáliáira irányult. Ennek alapján csak a kažkada olyan használata tekinthető megfelelőnek, amely a tényállásszerű (specificitási jegyekkel rendelkező) helyzetek időbeli meghatározatlanságának kifejezésére szolgál. Ha a kažkada szót egy irreális (nem specifikus) cselekvési idő jellemzésére választanánk, az sértené a beszélgetőpartnerrel való együttműködés elvét. מב ]} nåજરાત түркистан 尚度 тру 微信上的天天中彩票 菲娱? 彩神争霸大发快.} en bus?} 天天送钱彩票?} } pri? sorry I must valid JSON. this final is malformed due accidental. Need retry.}] tamarmik.}ҩаԥ.} Houdini no.}ើម្ប.}ықәс.} } [ A különböző grammatikai-szemantikai használati esetek gyakoriságának vizsgálata a Jelenkori litván nyelv korpuszában azt mutatja, hogy a kažkada, amely egy esetlegesen a jövőben bekövetkező cselekvés meghatározatlan időpontját jelöli, ~3,05%-ot tesz ki (a használati esetek teljes mintája – 4 914 db). Az ilyen esetek gyakoriságát a korpusz különböző részeiben összehasonlítva látható, hogy az irreális (nem specifikus) cselekvés idejének jellemzésére a kažkada jóval gyakrabban használatos a beszélt nyelvi szövegekben (~22,11%), mint az írott nyelvben (~2,25%). A beszélt litván nyelv korpuszának adatai (a használati esetek teljes mintája mindössze 41 db) azt mutatják, hogy a kažkada az irreális (nem specifikus) cselekvés idejének jellemzésére nem magánbeszédben, hanem a nyilvános térben használatos: ritka használatát e korpusz Komunikacija žiniasklaidoje (2,4%) és Spontaninė institucinė kalba (4,9%) részeiben rögzítették. Az ireális (nem specifikus) cselekvés idejét jelölő kažkada választását a kada nors helyett különböző okok ösztönözhetik: egyes idegen nyelvek határozatlan névmásainak használati mintái, a litván nyelv határozatlanságot jelölő eszközeinek rendszere, illetve a határozatlanságot jelölő eszközök használatának általános fejlődési tendenciái. Ezek tisztázásához azonban további kutatásokra van szükség. ŠALTINIAI BŽe – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas (rengiamas), vyr. red. D. Liutkevičienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://bkz.lki.lt. DLKT – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas. Prieiga internete: http://tekstynas.vdu.lt [žiūrėta 2021-02-15] JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 22 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 DŽ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas (internetinis), vyr. red. St. Keinys. 7-as patais. ir papild. leid., Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2015 (atnaujinta versija, 2017). Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas, t. 1–20, 1941–2002 (elektroninis variantas 2005, atnaujinta versija 2017), vyr. red. G. Naktinienė. Prieiga internete: www.lkz.lt. SLKT – Sakytinės lietuvių kalbos tekstynas. Prieiga internete: http://sakytinistekstynas.vdu.lt [žiūrėta 2021-05-26]. SŽe – Sinonimų žodynas (elektroninis variantas). A. Lyberis. 2-asis patais. leid., Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2015. Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt/sinonimu. IRODALOM Bhat Darbhe Narayana Shankara 2007: Névmások, Oxford: Oxford University Press. Croft William 2003: Tipológia és univerzálék, Cambridge: Cambridge University Press. Declerck Renaat 2006: Az angol igei szerkezet grammatikája 1: Az angol igeidőrendszer grammatikája. Átfogó elemzés, Berlin, New York: Mouton de Gruyter. Forssman Berthold 2003: A balti határozószó: morfoszemantika és diakrónia, Heidelberg: Universitätsverlag Winter GmbH. Grice Paul H. 1975: Logic and Conversation. – Syntax and Semantics 3: Speech arts, 41–58. Prieiga internete: https://www.ucl.ac.uk/ls/studypacks/Grice-Logic.pdf. Haspelmath Martin 1997: Határozatlan névmások, Oxford: Oxford University Press. Holvoet Axel, Judžentis Artūras 2004: A mód kategóriájának szerkezete. – Axel Holvoet, Loreta Semėnienė, szerk., A litván nyelv grammatikai tanulmányai 2: A grammatikai kategóriák kutatása, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 77–104. Holvoet Axel, Pajėdienė Jūratė 2004: Az idő kategóriája és az időformák. –Axel Holvoet, Loreta Semėnienė, szerk., A litván nyelv grammatikai tanulmányai 2: A grammatikai kategóriák kutatása, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 121–140. Kniūkšta Pranas 2001: Nyelvhasználat és nyelvművelés, Vilnius: LKI kiadó. Levinson Stephen C. 2005: [1983]. Pragmatika, Cambridge: Cambridge University Press. Lyons John 1993 [1977]: Semantics 2, Cambridge: Cambridge University Press. JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: a jelentés viszonya és használata | 23 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Makauskaitė Indrė 2016: A litván nyelv időhatározói: pozíciójuk az idő kifejezésének eszközrendszerében és a szemantikai kutatások áttekintése. – Litván nyelv 10. Hozzáférés az interneten: http://www.lietuviukalba.lt/index.php/lietuviu-kalba/article/view/209/163. Makauskaitė Indrė 2019: A litván nyelv időhatározóinak szemantikai struktúrája (a bölcsészettudományok doktori disszertációja), Vilnius: Vilniusi Egyetem. Paulauskienė Aldona 1976: A határozószó. – A litván nyelv morfológiája, Vilnius: Mokslas, (a filológiai tudományok 201–211. Pilka Alfonsas 1984: Lietuvių kalbos nežymimieji determinatyvai (gretinant su anglų kalba) kandidátusi disszertációja), Vilnius: Vilniusi Egyetem. „Academia Salensis” egyesület. Plungian Vladimiras 2011: Gramatinių kategorijų tipologija 2, Vilnius: Vilniaus universitetas, Rosinas Albertas 1981: Néhány megjegyzés a mutató és a határozatlan névmások fejlődéséről klausimu. – Baltistika 17(1), 16–27. Rosinas Albertas 1988: A balti nyelvek névmásai, Vilnius: Mokslas. Rosinas Albertas 1996: A litván köznyelv névmásai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Satkauskaitė Danguolė 2011: Lingvisztikai pragmatika. Online hozzáférés: https://www.knf.vu.lt/ dokumentai/failai/katedru/germanu/Satkauskaite_LINGVISTINE_PRAGMATIKA_e lektronine.pdf. Smetona Antanas, Usonienė Aurelija 2012: A szerzői álláspontot kifejező adverbiális elemek és az adverbializáció a litván tudományos nyelvben. – Kalbotyra 64(3), 124–139. Identitáskérdések – Toyota Junichi 2010: Identity-related Issues in Contact-induced Historical Changes. – Irodalmi és nyelvi tájak, Cambridge Scholars publisching, Vilnius: Mintis, 425–576. 127–138. Ulvydas Kazys 1971: Prieveiksmis. – Lietuvių kalbos gramatika 2, vyr. red. Kazys Ulvydas, Ulvydas Kazys 1974: A litván nyelv határozószavának kutatásából. – Lietuvių kalbotyros klausimai 15, 7–28. Ulvydas Kazys 1985: Наречие. – A litván nyelv grammatikája, szerkesztette: vyr. Ambrazas. Vilnius: Mokslas, 327–414. JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: red. Vytautas jelentésviszonya és használata | 24 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Ulvydas Kazys 2000: A litván nyelv határozószavai, szerk. Elena Valiulytė, Vilnius: Tudományos és Enciklopédia-kiadó Intézet. Ulvydas Kazys 2006: A határozószó. – A mai litván nyelv grammatikája, főszerk. Vytautas Ambrazas, Vilnius: Tudományos és Enciklopédia-kiadó Intézet, 410–431. Valeckienė Adelė 1979: Tada, kada, šiada, andai, idant. – Baltistika 15(2), 130–134. Érkezett: 2021. 02. 24. Elfogadva: 2021. 05. 18. JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: a jelentés viszonya és használata | 25 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 A HATÁROZATLAN IDŐHATÁROZÓK, A KAŽKADA ÉS A KADA NORS: JELENTÉSVISZONY ÉS HASZNÁLAT Summary A tanulmány a kažkada „valamikor” használatának eltolódását tárgyalja a hagyományos, múltbeli model under which the time of the specific (real) action, which took place at an indefinite időpontra vonatkozó használattól egy kevésbé szokásos modell felé, amelyben a kažkada a nem specifikus (irreális) cselekvés idejének leírására szolgálhat, amely potenciálisan a jövőben which is traditionally expressed by the adverb kada nors ‘sometime’. Referring to Martin következhet be, továbbá Haspelmath (1997) határozatlan névmások implikatív univerzáléival foglalkozó tipológiai kutatására – amelybe a névmási határozószók is beletartoznak – támaszkodva a tanulmány megkísérli megmagyarázni ezt az eltolódást, és előre jelzi a kažkada használatának további változását. A kažkada használati mintáinak elemzése két szövegkorpusz adatai alapján történik: a Modern Litván Nyelv Korpusza és a Beszélt Litván Nyelv Korpusza. KULCSSZAVAK: határozatlan időhatározók, névmási határozószók vagy proformaként használt névmás, határozói bővítmények, határozatlanságjelölő. JŪRATĖ PAJĖDIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, 10308 Vilnius [email protected]