„Aš veržiuosi į praeitį, kuri man spindi lengvumu, šventumu ir paprastumu“ (In memoriam Angelei Vilutytei-Rimševičienei, 1943–2022)

JOLITA URBANAVIČIENĖ Litván Nyelvi Intézet „Vágyódom a múltba, amely könnyedségével, szentségével és egyszerűségével ragyog számomra” (In memoriam Angele Vilutytė-Rimševičienė, 1943–2022) A fénykép LAURYNAS RIMŠEVIČIUS albumából. 2022. június 28-án szomorú hír érkezett a Litván Nyelvi Intézetbe: az örökkévalóságba távozott Angelė Vilutytė-Rimševičienė szótáríró, a Litván Nyelv Szótára egyik szerzője és a Litván Tudományos Díj kitüntetettje. Két héttel korábban Angelė szülőföldje, Kaltanėnai vidékének lakói előtt mutatta be legújabb könyvét, a A szülőföld nyelvének kincsei címűt; valószínűleg további alkotói tervei is voltak, ám a Gondviselés másként rendezte: 79. születésnapjának előestéjén távozott közülünk. Angelė Vilutytė-Rimševičienė 1943. június 29-én született Kūriniai faluban, Kaltanėnai járásban (Švenčionys megye). A leendő nyelvész a Saldutiškis-i középiskolában tanult, majd a Vilniusi Egyetemen klasszika-filológiából szerzett diplomát 248 BENDRINĖ KALBA | 95 1966-tól 2010-ig a Litván Nyelvi és Irodalmi Intézetben (1991-től: Litván Nyelvi Intézet), a Szótárírási Központban dolgozott. A. Vilutytė-Rimševičienė a litván lexikográfiai iskola egyik képviselője. A Litván Nyelv Szótára rendkívül termékeny negyedik szerzői nemzedékéhez tartozik, többek között Antanas Balašaitis, Irena Ermanytė, Onutė Kažūkauskaitė, Sofija Kėzytė, Antanas Lyberis, Gertrūda Naktinienė, Kazys Pakalka, Jonas Paulauskas, Rūta Petrokienė, Dovilė Svetikienė, Zita Šimėnaitė, Kazys Ulvydas, Adelė Valeckienė, Vytautas Vitkauskas és Klementina Vosylytė mellett. A. Rimševičienė a szótár X. kötetétől kezdve dolgozott a művön: az X–XX. köteteket írta, a XIX–XX. kötet szövegeit szerkesztette. Mivel a Švenčionys vidékéről származó nyelvészek nem voltak a Litván Nyelv Szótára szerkesztőségében, Angelė hozzájárulása igen fontos volt: a hiteles nyelvjárási anyag feldolgozása, valamint a nyelvjárási adatok köznyelvi átírása során különösen nagyra értékelték a nyelvjárás ismeretét. „Švenčionys vidékéről nincs nyelvészünk, neked kell bekapcsolódnod, anyagot gyűjtened, elhoznod nekünk, és érdeklődnöd a Kaltanėnai nyelvjárása iránt is” – így határozta meg Angelė feladatait tudományos pályája kezdetén Juozas Balčikonis professzor1. A kutató egész életében ehhez tartotta magát, mondván: „Minél többel gyarapítottam a szótárt, hogy vidékünk ismertté váljon.”2 1996-ban a Litván Nyelv Szótára VII–XVI. kötetein végzett munkájáért A. Vilutytė-Rimševičienė kollégáival együtt megkapta a Litván Köztársaság Tudományos Díját. A szótár utolsó kötetének megjelenése után A. Rimševičienė a szótár többi szerzőjével együtt megírta a szótár kiegészítéseinek próbaszövegeit, és szerkesztette, illetve adaptálta az elektronikus Litván Nyelv Szótára szövegeit3. A. Rimševičienė másik tudományos tevékenysége szorosan kapcsolódik a Litván Nyelv Szótára cédulagyűjteményeihez. Több mint 70 000 szót jegyzett fel, ezek közül 40 000-et a litván nyelvjárásokból. Angelė erről a munkaterületéről így beszélt: „Azt mondogatták nekem: »Zsákszámra hordod az anyagot, honnan szerzel ennyit?« Šimėnas pap mindig azt kérdezgette: »Mit csinálsz ezekkel az öregasszonyokkal a templomkertben? Mit akarsz tőlük?« Én meg kérdezgettem őket; mivel pedig kevés a fiatal, aki szívesen beszélgetne, ők örömmel beszélgettek velem…” 1 Jakštas Algis. Szeressük anyanyelvünket, szeressük szülőföldünket. Švenčionys vidéke, 2022. június 25., 3. o. 2 Ugyanott, 3. o. 3 Lietuvių kalbos žodynas (I–XX, 1941–2002): elektroninis variantas, redaktorių kolegija: G. Naktinienė (vyr. redaktorė), J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė; programuotojai: E. Ožeraitis, V. Zinkevičius, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005 (atnaujinta versija – 2018). Prieiga internete: www.lkz.lt; https://ekalba.lt/lietuviu-kalbos-zodynas/. JOLITA URBANAVIČIENĖ. „Aš veržiuosi į praeitį, kuri man spindi lengvumu, šventumu ir paprastumu“ 249 (In memoriam Angelei Vilutytei-Rimševičienei, 1943–2022) „…[source fragment]…”4 A. Rimševičienė az egyik legtapasztaltabb szavgyűjtőnek számított a Lietuvių kalbos žodyno számára; képes volt a beszélt nyelv áradatából kiemelni egy olyan kifejező mondatot, amely egy hiteles tájszót szemléltetett; mondatait nem kellett megkurtítani, a címszavak alakját és a jelentések magyarázatát pedig lexikográfiai pontossággal adta meg. A. Rimševičienė tanácsokkal látta el a kezdő szógyűjtőket, megszervezte a lexikai adatok gyűjtését, és maga is részt vett expedíciókon a belaruszországi litván szórványokban – Pelesában és Rodūniában –, valamint Degučiai (Zarasų járás), Žilinai (Varėna járás), Adutiškis (Švenčionys járás) és más helyeken. Foglalkoztatta a Lietuvių kalbos žodyno cédulaanyagában szereplő adatok hitelességének kérdése; publikációiban értékelte a szógyűjtők anyagának megbízhatóságát5. 2001-ben A. Rimševičienė kollégáival, I. Ermanytével, O. Kažukauskaitėval, G. Naktinienével, J. Paulauskasszal és Z. Šimėnaitėval közösen elkészítette és kiadta a Frazeologijos žodyną6, amely a beszélt nyelvből (a nyelvjárásokból), régi írásokból, valamint a periodikus és szépirodalomból származó frazeologizmusokat tartalmazza; megadja továbbá a frazeológiai kapcsolatok szerkezetét, jelentését és használati sajátosságait, és magát a frazeológiai jelenséget is tárgyalja. A. Rimševičienė tevékenységének egy másik területe Jurgis Ambraziejus Pabrėža lexikográfiai hagyatékához kapcsolódik. Tanulmányozta J. A. Pabrėža botanikai szakkifejezéseket tartalmazó szótárát, a Sryje Balsenynyn. Biuluu Žemayt (1834)7 című művet, a növénynevek rendszerezett jegyzékét, a Waardaa taislynee Augimiu címűt, valamint elemezte Jonas Kruopas J. A. Pabrėža műveiről írt megjegyzéseit8. A tudományos folyóiratokban rendszeresen jelentek meg A. Rimševičienė különféle más, a lexikográfia és a nyelvművelés kérdéseivel foglalkozó publikációi. Hosszú szótárírói pályája során Angelė a tanári, a fordítói és a szerkesztői munka ízét is megismerte. 1975–1982 között latin nyelvet tanított a Vilniusi Pedagógiai Egyetemen, 1988–2007 között pedig a Vilniusi Egyetem Orvostudományi Karán dolgozott. A leendő orvosokat latinra tanítva lefordította 4 Jakštas Algis. Szeressük anyanyelvünket, szeressük szülőföldünket. Švenčionių kraštas, 2022. június 25., 3. o. 5 Vilutytė Angelė. A nagy Litván nyelv szótára cédulaanyagában szereplő adatok hitelességének problémái. Tarmės: Tekstų ir žodynų rengimo problemos. Az Antanė Kučinskaitė 85. születésnapja tiszteletére rendezett nemzetközi tudományos szeminárium anyaga, 2000, Šiauliai: Šiaulių universitetas, 108–116. o. 6 Frazeologijos žodynas, szerkesztették: Irena Ermanytė, Ona Kažukauskaitė, Gertrūda Naktinienė, Jonas Paulauskas (szerkesztette), Zita Šimėnaitė, Angelė Vilutytė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2001; elektronikus változat – 2015. Elérhető az interneten: https://ekalba.lt/frazeologijos-zodynas/. 7 Vilutytė Angelė. J. A. Pabrėžos botanikos terminų žodynas Sryje Balsenynyn (1834). Lietuvių kalbotyros klausimai 35, 1995, p. 169–175. 8 Vilutytė-Rimševičienė A. Jonas Kruopas megjegyzései Jurgis Ambraziejus Pabrėža lexikográfiai hagyatékáról. Leksikografija ir leksikologija 2, 2010, 35–45. o. 250 BENDRINĖ KALBA | 95 Sabina Filipčak–Nowicka és Zofia Grech-Žmijevska tankönyve, a Lingua Latina ad usum medicinae studentium9 című mű fordításában is közreműködött. A. Vilutytė-Rimševičienė együtt dolgozott a „Versmė” kiadóval a Lietuvos valsčiai sorozat monográfiáinak előkészítésén: Saldutiškis (2020)10, Viešvilė (I–II. rész, 2020)11, Kaltanėnai. Labanoras. Reškutėnai (még készül). Angelė Jonina Lipskienė szótárát is szerkesztette: Vaizdingieji lietuvių kalbos posakiai (2008)12. A Lietuvių kalbos žodynas munkálataiban részt vevő lexikográfusok hozzászoktak a kollektív munkához, Angelė azonban nem elégedett meg ezzel. Életének egyik legjelentősebb alkotása a szülőföldi nyelvjárás emlékműve: a 2008-ban megjelent Kaltanėnų šnektos žodynas. Több mint 40 éven át dolgozott a szótáron, amely 40 000 lexikai egységet tartalmaz illusztráló mondatokkal; nemcsak a régi kaltanėnaiak szemléletes nyelvjárását őrzi meg, hanem fontos geolingvisztikai anyagot is kínál, hiszen Kaltanėnai környékén húzódik két keleti aukštaitiai nyelvjárási alcsoport, az utenai és a vilniusi határa (1919–1939 között e vidéken húzódott Litvánia és Lengyelország demarkációs vonala). A. Rimševičienė adatai szerint a 21. század elején Kukliai, Ožkiniai és Kaltanėnai falvaiban a köznyelvi hangsúlytalan o helyett félhosszú [ɔˑ]-t ejtettek, Berniūnai, Terpežis, Kūriniai és Žvirbliškė falvaiban pedig megőrizték a félhosszú [aˑ]-t13; ezek az adatok fontos segítséget nyújtanak a nyelvjárási alcsoportok határainak megállapításához. A szótár valamennyi illusztráló mondata fonetikus átírásban szerepel, ezért a lexikográfusok és a fonetikusok számára egyaránt értékes; az anyag hitelessége a néprajzkutatók érdeklődésére is számot tarthat. A szótár előszavában a szerző ezt írta: „Valahányszor a szülőföldemen jártam, vonzott egy-egy elhangzott régi szó, egy-egy, a szomszédoktól még sosem hallott történet.”14 Hatalmas szeretettel emlékezett édesanyjára, Eleonora Dailidytė-Vilutienėre, a páratlan mesélőre, valamint nagyanyjára, Eleonora Dailidienėre, a füvesasszonyra és az egész környék híres bábájára. Az ő szavaik is bekerültek a szótárba. Paskutinę savo knygą Gimtinės kalbos lobiai (2022) Angelė rašė karantino sąlygomis, tik mintimis apsilankydama gimtuosiuose Kūriniuose. Knygoje pateikiami Kaltanėnų senosios kartos žmonių tarminiai pasakojimai, 9 Filipczak-Nowicka Sabina, Grech-Žmijevska Zofia. Lingua Latina ad usum medicinae studentium, lengyelből fordította Angelė Rimševičienė, a szöveget kiegészítette és adaptálta Jūratė Baronienė, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras, 2004; a 2., javított kiadás – 2010. 10 Saldutiškis: monográfia, szerkesztette Jūratė Baltrukaitienė, a Lietuvos valsčiai sorozat 38. kötete, Vilnius: Versmė, 2020. 11 Viešvilė: monográfia, III. részek, szerkesztette A. Sinkevičius, a Lietuvos valsčiai sorozat 40. kötete, Vilnius: Versmė, 2020. 12 Lipskienė Jonina. A litván nyelv szemléletes kifejezései, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2008. 13 Vilutytė Angelė. Kaltanėnų šnektos žodynas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2008, p. XIV. 14 Ugyanott, IX. o. JOLITA URBANAVIČIENĖ. „Aš veržiuosi į praeitį, kuri man spindi lengvumu, šventumu ir paprastumu“ (In memoriam Angelei Vilutytei-Rimševičienei, 1943–2022) 251 Összegyűjtötték a szemléletes kifejezéseket és a frazeologizmusokat, valamint összeállítottak egy szláv jövevényszavakat tartalmazó kis szótárt; a könyvben a személyes albumából származó fényképek is találhatók. A könyvhöz egy CD is tartozik, amelyen édesanyja, Eleonora Dailidytė-Vilutienė 1975-ben rögzített történetei hallhatók. Angelė elismerte, hogy a könyv megjelentetésével arra szerette volna ösztönözni a kaltanėnaiakat, hogy szeressék a nyelvüket, valamennyire ismerjék a nyelvjárásukat, és nyelvükön keresztül szeressék a szülőföldjüket15. A szerzőnek még sikerült bemutatnia a könyvet a kaltanėnai közösségnek. A rendezvényen fia, Laurynas is részt vett, aki orvos és költő, és egyszer azt mondta, hogy édesanyja munkássága hatott az alkotásaira: „Elolvasgattam a nyelvjárási mondatokat tartalmazó cédulákat, amelyekből ezrével gyűltek otthon. Ezért sokféle szót is ismerek, olyanokat, amelyeket a valóság már kiszorított.”16 A szerzői szóban maga Angelė is költőien szólal meg, emlékeiben visszatérve a múltba, „amely könnyedségben, szentségben és egyszerűségben ragyog”17. Olvasás közben szinte látjuk Angelė alakját, amint leül szülőháza mellé, a Kiauna partján, és a madarak koncertjét hallgatja. Mintha éreznénk mellette az ősök jelenlétét is, akik békésen pihennek a falu temetőjében. Most mellettük nyugszik Angelė is, a rendkívül szerény ember, aki egész életében szülőföldje és annak nyelvjárása javára munkálkodott. Nyugodj békében, drága Kollégánk, munkáid soha nem merülnek feledésbe. Legyen könnyű neked Kaltanėnai földje! JOLITA URBANAVIČIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] 15 Jakštas Algis. Nyelvünk szeretetén keresztül szeressük szülőföldünket. Švenčionių kraštas, 2022. június 25., 6. o. 16 Binkauskienė Liana. Az orvoslás és a költészet a csoda keresésének útján vezet. Bernardinai, 2015. április 27. Online elérhető: https://www.bernardinai.lt/2014-01-09-medicina-ir-poezija-veda-stebuklo-ieskojimo-keliu/. 17 Vilutytė Angelė. Gimtinės kalbos lobiai, Vilnius: Versmė, 2022, 15. 252 BENDRINĖ KALBA | 95