„Aš veržiuosi į praeitį, kuri man spindi lengvumu, šventumu ir paprastumu“ (In memoriam Angelei Vilutytei-Rimševičienei, 1943–2022)

248 KÖZNYELV | 95 JOLITA URBANAVIČIENĖ Lietuvių kalbos institutas „A MÚLTBA sIETEK, AMELY KÖNNYŰSÉGÉVEL, SZENTSÉGÉVEL ÉS EGYSZERŰSÉGÉVEL RAGYOG RÁM“ (In memoriam Angelei vilutytei-Rimševičienei, 1943–2022) 2022. június 28-án a Litván Nyelv Intézetébe szomorú hír érkezett – az Örökkévalóságba távozott Angelė Vilutytė-Rimševičienė szótáríró, a Litván nyelv szótára egyik szerzője, a Litván Tudományos Díj kitüntetettje. Két héttel korábban Angelė szülőföldje, Kaltanėnai vidékének lakói számára bemutatta legújabb könyvét, A szülőföld nyelvének kincsei címmel, és valószínűleg további alkotói tervei is voltak, ám a Gondviselés másként rendezte – 79. születésnapja előestéjén távozott. Angelė Vilutytė-Rimševičienė 1943. június 29-én született a Kūrinių faluban, Kaltanėnai járásban (Švenčionys megyében). A leendő nyelvész a Saldutiškis középiskolájában tanult, később klasszika-filológiát végzett a vilniusi Fénykép LAURYNO RIMŠEVIČIAUS albumából. 249 Jolita Urbanavičienė. „aš veržiuosi į praeitį, kuri man spindi lengvumu, šventumu ir paprastumu“ (in memoriam angelei vilutytei-rimševičienei, 1943–2022) egyetemen. 1966-tól 2010-ig a Litván Nyelv és Irodalom (1991-től – Litván Nyelvi) Intézetben, a Lexikográfiai Központban dolgozott. A. Vilutytė-Rimševičienė a litván lexikográfiai iskola egyik képviselője. A Litván nyelv szótára szerzőinek igen termékeny negyedik nemzedékéhez tartozik – Antanas Balašaitisszal, Irena Ermanytével, Onutė Kažukauskaitėvel, Sofija Kėzytével, Antanas Lyberisszel, Gertrūda Naktinienėvel, Kazys Pakalkával, Jonas Paulauskasszal, Ritutė Petrokienėvel, Dovilė Svetikienėvel, Zita Šimėnaitėvel, Kazys Ulvydasszal, Adelė Valeckienėvel, Vytautas Vitkauskasszal, Klementina Vosylytével együtt. A. Rimševičienė a szótáron a X. kötettől dolgozott: a X–XX. köteteket írta, a XIX–XX. kötetek szövegeit szerkesztette. Mivel a Litván nyelv szótára szerkesztőségében nem voltak Švenčionys vidékéről származó nyelvészek, Angelė hozzájárulása igen fontos volt, mert a hiteles nyelvjárási anyaggal való munka során, a köznyelvre átültetett nyelvjárási tények feldolgozásakor különösen nagyra értékelték a nyelvjárás ismeretét. „Švenčionys vidékéről nincsenek nyelvészeink, neked kell segítened, anyagot gyűjtened, elhoznod nekünk, valamint foglalkoznod a Kaltanėnai nyelvjárással” – Angelė feladatait tudományos pályája kezdetén Juozas Balčikonis professzor így határozta meg1. A tudós egész életében tartotta magát ezekhez, mondván: „A szótárt minél inkább kiegészítettem, hogy vidékünk ismert legyen.”2 1996-ban a Litván nyelv szótára VII–XVI. kötetein végzett munkáért A. Vilutytė-Rimševičienė kollégáival együtt megkapta a Litván Köztársaság tudományos díját. A szótár utolsó kötetének megjelenése után A. Rimševičienė a szótár többi szerzőjével együtt megírta a szótár kiegészítéseinek próbaszövegeit, továbbá szerkesztette és adaptálta a Litván nyelv szótárának elektronikus szövegeit3. A. Rimševičienė további tudományos tevékenysége szorosan kapcsolódik a Litván nyelv szótára kartotékaihoz. Több mint 70 000 szót jegyzett fel, ezek közül 40 000 egységet – a litván nyelvjárásokból. Tevékenységének erről a területéről Angelė így beszélt: „azt mondták nekem: „zsákszámra hordod az anyagot, és honnan szerzel ennyit belőle.” Šimėnas pap mindig azt kérdezgette: „Mit csinálsz te ezekkel a nénikékkel a templomkertben? Mit akarsz azoktól a nénikéktől?” Én pedig kérdezgettem, és mivel kevés volt az olyan fiatal, aki szeretett volna beszélgetni, szívesen beszélgettek velem.1 Jakštas Algis. nyelvünket szeretve szeressük szülőföldünket. Švenčionys vidéke, 2022 m. birželio 25 d., p. 3. 2 ugyanott, 3. o. 3 A litván nyelv szótára (I–XX, 1941–2002): elektronikus változat, szerkesztőbizottság: g. Naktinienė (főszerkesztő), J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė; szerzők: E. Ožeraitis, V. Zinkevičius, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2005 (frissített változat – 2018). elérhető az interneten: www.lkz.lt; https://ekalba.lt/lietuviu-kalboszodynas/. 250 KÖZNYELV | 95 „vörösödött, eljött.”4 A. Rimševičienė a Litván nyelv szótára egyik legtapasztaltabb szógyűjtőjének számított: a beszélt nyelv áradatából képes volt kiemelni egy hiteles tájszót illusztráló szemléletes mondatot, mondatait nem kellett megkurtítani, a címszavak alakjait vagy a jelentések magyarázatát pedig lexikográfiailag pontosan adta meg. A. Rimševičienė tanácsot adott a kezdő szógyűjtőknek, megszervezte a lexikai adatok gyűjtését, maga is részt vett expedíciókon a fehéroroszországi litván szigeteken – Pelesában, Rodūniában, valamint Degučiuiban (Zarasai járás), Žilinuosban (Varėna járás), Adutiškisben (Švenčionys járás) és másutt. Érdekelte a Litván nyelv szótára cédulaanyagában szereplő adatok hitelességének kérdése, publikációiban értékelte a szógyűjtők anyagának megbízhatóságát5. 2001-ben A. Rimševičienė kollégáival, I. Ermanytėvel, O. Kažukauskaitėvel, G. Naktinienėvel, J. Paulauskasszal és Z. Šimėnaitėvel együtt elkészítette és kiadta a Frazeológiai szótárt6, amelybe a beszélt nyelvből (nyelvjárásokból), régi írásokból, időszaki kiadványokból és szépirodalomból származó frazeologizmusok kerültek, továbbá megadták a frazeológiai kapcsolatok szerkezetét, jelentését és használati sajátosságait, valamint magát a frazeológiai jelenséget is tárgyalták. A. Rimševičienė tevékenységének egy másik területe Jurgis Ambraziejus Pabrėža lexikográfiai hagyatékához kapcsolódik. J. A. Pabrėža botanikai terminusok szótárát, a Sryje Balsenyyny-t tanulmányozta. A Biiluu Žemayt (1834)7 című, rendszerezett növénynevek jegyzékét, a Waardaa taislyynee Augimiu-t, elemezte, valamint Jono Kruopo J. A. Pabrėža műveiről szóló feljegyzéseit8. A tudományos folyóiratokban folyamatosan jelentek meg A. Rimševičienė különböző más lexikográfiai és nyelvművelési kérdésekkel foglalkozó publikációi. A szótárírói hosszú pálya során Angelė megízlelte az oktatói, a fordítói és a szerkesztői munka kenyerét is. 1975–1982 között latin nyelvet tanított a vilniusi pedagógiai egyetemen, 1988–2007 között pedig a Vilniusi Egyetem orvostudományi karán dolgozott. A leendő orvosokat latin nyelvre tanítva lefordította 4 Jakštas Algis. Nyelvünket szeretve szeressük szülőföldünket. Švenčionysi vidék, 2022 m. birželio 25 d., p. 3. 5 Vilutytė Angelė. A Didysis lietuvių kalbos žodynas kartotekos duomenų autentiškumo problemos. Tarmės: Tekstų ir žodynų rengimo problemos. tarptautinio mokslinio seminaro, skirto Antanės Kučinskaitės 85-mečiui, medžiaga, 2000, Šiauliai: Šiaulių universitetas, p. 108–116. 6 Frazeologijos žodynas, parengė: Irena Ermanytė, Ona Kažukauskaitė, Gertrūda Naktinienė, Jonas Paulauskas (redagavo), Zita Šimėnaitė, Angelė Vilutytė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2001; elektroninis variantas – 2015. Prieiga internete: https://ekalba.lt/frazeologijos-zodynas/. 7 Vilutytė Angelė. J. A. Pabrėžos botanikos terminų žodynas Sryje Balsenyyny (1834). Lietuvių kalbotyros klausimai 35, 1995, p. 169–175. 8 Vilutytė-Rimševičienė A. Jono Kruopo megjegyzései Jurgis Ambraziejus Pabrėža lexikográfiai hagyatékáról. Leksikográfia és lexikológia 2, 2010, 35–45. o. 251 Jolita Urbanavičienė. „aš veržiuosi į praeitį, kuri man spindi lengvumu, šventumu ir paprastumu“ (in memoriam angelei vilutytei-rimševičienei, 1943–2022) Sabina Filipčak-Novicka és Zofia Grech-Żmijewska Lingua Latina ad usum medicinae studentium9 című tankönyvét. A. Vilutytė-Rimševičienė együttműködött a „Versmė” kiadóval a Lietuvos valsčiai sorozat monográfiáinak előkészítésében: Saldutiškis (2020)10, Viešvilė (I–II. rész, 2020)11, Kaltanėnai. Labanoras. Reškutėnai (még készül). Angelė szerkesztette Jonina Lipskienė Vaizdingieji lietuvių kalbos posakiai (2008)12 című szótárát is. A Lietuvių kalbos žodynas munkálataiban dolgozó lexikográfusok hozzászoktak a kollektív munkához, Angelė azonban nem korlátozta magát erre. életének egyik legfontosabb műve – a szülőföldi nyelvjárásnak állított emlékmű – a 2008-ban megjelent Kaltanėnai nyelvjárási szótár. A több mint 40 éven át készített szótár, amelynek anyagát 40 000 lexikai egység illusztráló mondatokkal alkotja, nemcsak a régi kaltanėnaiak szemléletes nyelvjárását őrizte meg, hanem fontos geolingvisztikai anyagot is tartalmaz, mivel Kaltanėnai környékén húzódik két keleti aukštaitis nyelvjárási alcsoport – az utenaiaké és a vilniusiaké – határa (1919–1939 között ezeken a helyeken húzódott Litvánia és Lengyelország demarkációs vonala). A. Rimševičienė azon adatai, miszerint a XXI. század elején Kukliai, Ožkiniai és Kaltanėnai falvakban a köznyelvi hangsúlytalan o helyett félhosszú [ɔ.] hangot ejtettek, míg Berniūnai, Terpežis, Kūriniai és Žvirbliškė falvakban megőrizték a félhosszú [a.]13 hangot, fontos információkkal szolgálnak a nyelvjárási alcsoportok határainak meghatározásához. A szótár valamennyi illusztráló mondata fonetikus átírással van lejegyezve, ezért a lexikográfusok és a fonetikusok számára egyaránt értékes, az anyag hitelessége pedig az etnográfusok érdeklődésére is számot tarthat. A szótár előszavában a szerző ezt írta: „Valahányszor a szülőföldemen jártam, vonzott egy kiejtett ősi szó, a szomszédok által nem hallott elbeszélés.”14 Nagy szeretettel emlékezett édesanyjára, Eleonora Dailidytė-vilutienėre – a páratlan mesemondóra –, valamint nagyanyjára, Eleonora Dailidienėre – a füvesasszonyra és az egész környéken híres bábaasszonyra. Az ő szavaik is bekerültek a szótárba. Utolsó könyvét, a Gimtinės kalbos lobiai (2022) címűt Angelė karanténkörülmények között írta, gondolataiban ellátogatva csak szülőfalujába, Kūriniaiba. A könyv a Kaltanėnai régi nemzedékéhez tartozó emberek nyelvjárási elbeszéléseit közli, 9 Filipczak-Nowicka sabina, grech-Żmijewska Zofia. Lingua Latina ad usum medicinae stu den tium, lengyel nyelvből fordította Angelė Rimševičienė, a szöveget kiegészítette és adaptálta Jūratė Baronienė, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras, 2004; 2. javított kiadás – 2010. 10 Saldutiškis: monográfia, összeállította Jūratė Baltrukaitienė, a Lietuvos valsčiai sorozat 38. kötete, Vilnius: Versmė, 2020. 11 Viešvilė: monográfia. III részek, összeállította A. Sinkevičius, a Lietuvos valsčiai sorozat 40. kötete, Vilnius: Versmė, 2020. 12 Lipskienė Jonina. Vaizdingieji lietuvių kalbos posakiai, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2008. 13 Vilutytė Angelė.} }] }ugburu? no. 天天彩票怎么? no.} зегь? no.} }]}orlutik? no.} 13 Vilutytė Angelė. A Kaltanėnų šnektos žodynas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2008, p. XIV. 14 Ugyanott, p. IX. 252 BENDRINĖ KALBA | 95 összegyűjtötték a szemléletes kifejezéseket, frazeologizmusokat, szláv jövevényszavak szójegyzéke készült, és személyes albumából származó fényképek is találhatók benne. A könyvhöz egy kompakt lemez is jár Eleonora Dailidytė-Vilutienė édesanyjának 1975-ben feljegyzett elbeszéléseivel. Angelė elismerte, hogy a könyv kiadásával arra akarta ösztönözni a kaltanėnaiakat, hogy szeressék nyelvüket, valamennyire ismerjék nyelvjárásukat, nyelvükön keresztül pedig szeressék szülőföldjüket15. A szerző még bemutathatta a könyvet a Kaltanėnai közösségnek. A rendezvényen fia, Laurynas, orvos és költő is részt vett, aki elmondta, hogy édesanyja tevékenysége hatással volt alkotásaira: „Elolvasgattam a nyelvjárási mondatokat tartalmazó cédulákat, amelyekből otthon ezrek gyűltek össze. Ezért is ismerek sokféle szót, amelyeket a valóság már kiszorított.“16 A szerzői előszóban maga Angelė is költőien szólal meg, emlékeiben visszatérve a múltba, „amely könnyedséggel, szentséggel és egyszerűséggel ragyog“17. Olvasva szinte látod Angelét, amint letelepszik szülőházikója mellé a Kiauna partján, és a madarak koncertjét hallgatja. Mintha éreznéd mellettük a falusi temetőben békésen nyugvó ősök jelenlétét is. Most mellettük nyugszik Angele is, a rendkívül szerény ember, aki egész életében szülőföldje és annak nyelvjárása javára dolgozott. Nyugodj békében, drága Kolléganő, munkáid soha nem merülnek feledésbe. Legyen könnyű neked a kaltanėnai föld! JoLItA uRBANAvIčIENĖ Lietuvių kalbos institutas petro vileišio g. 5, Lt-10308 vilnius [email protected] 15 Jakštas Algis. savo kalbą mylėdami, mylėkime savo gimtąjį kraštą. Švenčionių kraštas, 2022 m. birželio 25 d., p. 6. 16 Binkauskienė Liana. medicina ir poezija veda stebuklo ieškojimo keliu. Bernardinai, 2015 m. balandžio 27 d. prieiga internete: https://www.bernardinai.lt/2014-01-09-medicina-ir-poezija-veda-stebuklo-ieskojimo-keliu/. 17 vilutytė Angelė. Gimtinės kalbos lobiai, vilnius: versmė, 2022, 15.