Kalbų vartojimas ir kalbinės nuostatos: mokyklų lenkų mokomąja kalba atvejis

NIDA PODERIENĖ Litván Nyelvi Intézet doi.org/10.35321/bkalba.2022.95.03 NYELVHASZNÁLAT ÉS NYELVI ATTITŰDÖK: A LENGYEL TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLÁK ESETE KULCSSZAVAK: lengyel nyelv, litván nyelv, nyelvhasználat, nyelvi attitűdök. ÖSSZEFOGLALÓ A cikk két, lengyel tanítási nyelvű iskolában tanuló 3–8. osztályos diákcsoportok körében kérdőíves módszerrel végzett kutatás eredményeit mutatja be. A vizsgálat a leggyakrabban használt otthoni nyelvre, a nyelvválasztás más nyelvekhez viszonyított elsőbbségére, a litván és más nyelvek ismeretének és tanulásának fontosságával, társadalmi értékével kapcsolatos attitűdökre, valamint a diákok litván és lengyel nyelvhez fűződő személyes viszonyára irányult. A kutatás célja a diákok mindennapi nyelvhasználatában megmutatkozó nyelvválasztási összefüggések, a nyelvi attitűdök és a nyelvválasztási preferencia kapcsolatának feltárása, továbbá annak vizsgálata volt, hogy miként változnak az életkori szakaszok függvényében a nyelvválasztási hajlamok és a nyelvi attitűdök. A kutatás feltárta, hogy a diákok többsége otthon lengyelül beszél, bár egy részük számára ez nem az egyetlen, a családban leggyakrabban használt nyelv. A mindennapi nyelvhasználatban a nyelvválasztáskor leggyakrabban a lengyel és az orosz nyelv élvez elsőbbséget. Statisztikailag szignifikáns korrelációt állapítottak meg a nyelvi attitűdök és a nyelvválasztási preferencia között a nyelvi tevékenység területein. ABSZTRAKT A cikk egy kérdőíves vizsgálat eredményeit mutatja be, amely két lengyel tanítási nyelvű iskolában tanuló 3–8. osztályos diákcsoportok válaszait elemezve vizsgálta az otthon leggyakrabban használt nyelvet, a nyelvválasztást más nyelvekhez képest különböző kommunikációs helyzetekben, valamint a lengyel, litván és angol nyelvvel kapcsolatos nyelvi attitűdöket. Az életkori csoportok szerinti kutatási adatokat olyan szempontok alapján elemezték, mint a családdal való kommunikációban domináns nyelv és a más nyelvekkel szembeni nyelvi preferencia. A diákok nyelvi attitűdjeit a nyelv társadalmi értéke, a tanulási motiváció és a nyelvhez fűződő személyes viszony tekintetében vizsgálták. A nyelvi dominanciára vonatkozó kutatási adatok azt mutatják, hogy NIDA PODERIENĖ. Kalbų vartojimas ir kalbinės nuostatos: mokyklų lenkų mokomąja kalba atvejis 25 a tanulók többsége otthon lengyelül kommunikál, bár néhányuk esetében nem a lengyel az egyetlen, a családban használt nyelv. A mindennapi használatban rendszerint a lengyelt és az oroszt részesítik előnyben. Szignifikáns korrelációt találtak a nyelvi tevékenységek során megmutatkozó nyelvválasztás és a nyelvi attitűdök között. BEVEZETÉS Litvánia azon kevés európai uniós tagállamok egyike, ahol működnek nemzeti kisebbségi tanítási nyelvű iskolák. A lengyel tanítási nyelvű iskolákban a tanulók lengyelül tanulnak, a litván nyelvet pedig a litván nyelvórákon oktatják, a litvániai valamennyi iskola számára egységes Litván nyelv és irodalom alaptanterv alapján. Az oktatási törvény előírja, hogy minden litvániai iskolának biztosítania kell a litván nyelvtudásra vonatkozó tanulmányi követelmények teljesítését. A litván nyelv és irodalom érettségi vizsga eredményeinek értékelésekor azonban kedvezményeket alkalmaznak a nemzeti kisebbségi tanítási nyelvű iskolák végzőseivel szemben, mivel jelentős különbségek mutatkoznak a litván tanítási nyelvű, illetve a nemzeti kisebbségi tanítási nyelvű iskolák tanulóinak litvántudásában. A nem megfelelő litvántudás korlátozza annak lehetőségét, hogy a tanulók litvániai felsőoktatási intézményekben folytassák tanulmányaikat, és szakmai életcéljaikat megvalósítsák. Litvániában átfogó kutatásokat végeztek annak feltárására, hogy miért gyengébb a nemzeti kisebbségi tanítási nyelvű iskolák végzőseinek litván nyelvi tanulmányi teljesítménye. A vilniusi, litván, lengyel és orosz tanítási nyelvű iskolák felsőbb évfolyamos gimnazistái körében végzett, a litvántudás színvonalát vizsgáló kutatás kimutatta, hogy a nemzeti kisebbségi iskolák gimnazistáinak litván nyelvtani kompetenciája hasonló a litván tanítási nyelvű iskolákban tanuló gimnazistákéhoz, de több nyelvhasználati hibát vétenek. A legfontosabb különbség az, hogy a lengyel és orosz tanítási nyelvű iskolák tanulóinak litván szókincse szűkebb, és gyakrabban fordulnak elő náluk lexikai jellegű hibák (Vilkienė 2019: 118). A nyelvtudás és a nyelvi attitűdök kapcsolatát elemző litván kutatók szerint az, hogy a lengyel nyelven tanuló gimnazisták hogyan sajátítják el a litván nyelvet, a tanulási motivációtól, valamint a litván nyelvvel, annak presztízsével, a litvánokkal és Litvániával kapcsolatos pozitív attitűdöktől függ (Vilkienė ir kt. 2019: 63). A nemzeti kisebbségi tanítási nyelvű iskolák tanulói Litvániában születtek és nőnek fel, a litván nyelvet az óvodai nevelés kezdetétől az iskola befejezéséig tanulják, egy részük mégsem sajátítja el jól. Ennek vizsgálata szempontjából relevánsak azok a külföldi szerzők által írt tanulmányok, amelyek azt tárgyalják, 26 BENDRINĖ KALBA | 95 mennyi idő alatt tanulják meg a bevándorlók gyermekei a lakóhelyük szerinti ország nyelvét, amely számukra második nyelv. A kutatók arra a következtetésre jutnak, hogy a második nyelvet tanuló diákok többségének átlagosan akár hét évre is szüksége lehet ahhoz, hogy folyékonyan tudja használni azt (Hakuta ir kt. 2000; Berman ir kt. 2011; Demie ir kt. 2013). A második nyelv elsajátításának sebessége az életkortól, az egyéni jellemzőktől, a család társadalmi és gazdasági helyzetétől, az anyanyelvi beszélőkkel való kommunikáció lehetőségétől, valamint az anyanyelv ismeretének szintjétől függ. A tanulók otthoni nyelve és tanulmányi teljesítménye közötti kapcsolatra utalnak a 2018-ban végzett nemzetközi OECD PISA-vizsgálat másodelemzésének eredményei is; a vizsgálat során a tizenöt éves tanulók olvasási készségeit értékelték (Zabulionis 2020: 17–19). Megállapították, hogy azok a tanulók, akik az otthoni nyelvüktől eltérő nyelven írták az olvasási tesztet, 30–40 ponttal gyengébb eredményt értek el, mint azok, akiknek a teszt nyelve megegyezett az otthoni nyelvükkel. A lengyel nyelven OECD PISA-tesztet író tizenöt évesek közül azok aránya a legmagasabb (24,2%), akik azt jelezték, hogy otthon leggyakrabban más nyelvet használnak. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a lengyel tanítási nyelven tesztet író tanulók eredményei gyengébbek a litvánul vagy oroszul tesztet író tanulókénál. A lengyel és a litván tanítási nyelvű iskolák tanulóinak eredményeit összehasonlítva 64 pontos különbség látható (ŠBA 2020: 67). 2015-ben egy lengyel tanítási nyelvű šalčininkai iskola 7–8. osztályában, valamint két ukrajnai, lengyel tanítási nyelvű iskola 9–11. osztályában vizsgálták az etnikai identitás, az anyanyelv, a nyelvhasználat és a nyelvtudás különböző aspektusait (Geben, Zielińska 2016). A kutatás adatai szerint a šalčininkai iskola tanulóinak többsége lengyel anyanyelvű (72,5%); két anyanyelvet (lengyelt és oroszt, illetve lengyelt és litvánt) a tanulók 12,5 százaléka jelölt meg, litvánt 12,5 százalékuk, oroszt pedig mindössze 2,5 százalékuk. Az adatok értékelésekor látható, hogy a megadott anyanyelv és a nyelvi viselkedés jelentősen eltér egymástól. Bár az adatok szerint a tanulók többségének anyanyelve a lengyel, televízióműsor-nézéskor leggyakrabban az oroszt választják (85%), a második leggyakrabban választott nyelv a litván (45%), lengyelt pedig mindössze a tanulók 7 százaléka választ. Az interneten leginkább litvánul keresnek információt (70%); oroszul, illetve lengyelül a tanulók 57,5, illetve 45 százaléka keres információt (Geben, Zielińska 2016: 137–138). A kutatás alapján feltételezhető, hogy a tanulóknak jól kellene tudniuk litvánul, mivel az iskolában tanulják, és különböző nyelvhasználati helyzetekben is használják, a šalčininkai lengyel tanítási nyelvű iskolák tanulóinak litván nyelvi eredményei azonban nem igazolják ezt a feltételezést. NIDA PODERIENĖ. Kalbų vartojimas ir kalbinės nuostatos: mokyklų lenkų mokomąja kalba atvejis 27 A litván nyelv eredményei között a litván tanítási nyelvű iskolák és a lengyel tanítási nyelvű iskolák közötti különbség azt mutatja, hogy a nemzeti kisebbségi tanítási nyelvű oktatásban részt vevő tanulók nehéz feladattal szembesülnek: gyorsan kell megtanulniuk a litván nyelvet, és ugyanolyan szinten kell tanulniuk, mint azoknak a tanulóknak, akik litvánul tanulnak, miközben bővítik szókincsüket és fejlesztik nyelvi készségeiket. A litván nyelv használatának kedvező nyelvi környezet és a nyelvi viselkedést befolyásoló pozitív attitűdök elősegítik a nyelv gyorsabb elsajátítását. A nyelvi kompetencia nem csupán a nyelv tanulása során alakul ki, hanem annak a nyelvi tevékenység minden területén és kontextusában való használatával is. A cikk azt elemzi, hogy a lengyel tanítási nyelvű iskolákban tanuló felső tagozatos diákok a lengyel, valamint az iskolában tanult orosz és angol mellett mely nyelvhasználati területeken választják a litván nyelvet, illetve milyen attitűdökkel viszonyulnak a különböző életkorú tanulók a nyelvekhez. A kutatás az alapfokú oktatás (3–4. osztály) és az alsó középfokú oktatás (5–6. és 7–8. osztály) csoportjait foglalja magában, vagyis azokat az életkori szakaszokat, amikor értékorientációk alakulnak ki mély, a viselkedést irányító meggyőződésekként, és befolyásolják a nyelvi viselkedést. A kutatás tárgya a lengyel tanítási nyelvű iskolák 3–8. osztályos tanulóinak nyelvhasználata és nyelvi attitűdjei. Az elemzés alapját a lengyel tanítási nyelvű iskolákban 2021-ben végzett kérdőíves kutatás adatai képezik. A kutatás célja a mindennapi nyelvhasználatban domináns nyelvek területeinek meghatározása, annak vizsgálata, hogy a tanulók melyik nyelvet (nyelveket) részesítik előnyben a kommunikációs helyzetekben, valamint a tanulók által használt nyelvekkel és azok tanulásával kapcsolatos nyelvi attitűdjeinek feltárása. A cél elérése érdekében a következő feladatokat tűztük ki: 1) elemezni a különböző korcsoportokba tartozó tanulók otthoni nyelvét és a mindennapi nyelvhasználatban érvényesülő nyelvi preferenciáit; 2) megvizsgálni a tanulók nyelvtanulás fontosságával, a nyelvek társadalmi értékével, valamint a lengyel és a litván nyelvhez fűződő személyes viszonyukkal kapcsolatos nyelvi attitűdjeit; 3) feltárni a különböző nyelvi tevékenységi területeken érvényesülő nyelvi preferenciák és a nyelvválasztás közötti összefüggéseket, valamint a különböző életkori szakaszok nyelvi attitűdjeinek tendenciáit. A cikk első fejezete a kutatás anyagát és módszertanát mutatja be, a következő két fejezet pedig a kutatási eredményeket elemzi: a második fejezetben a nyelvi dominanciát és a nyelvválasztás szempontjait feltáró adatokat tárgyaljuk, a harmadikban pedig a tanulók nyelvi attitűdjeit megvilágító adatokat. 1. A KUTATÁS ANYAGA ÉS MÓDSZERTANA A cikk kutatási anyagát a két lengyel tanítási nyelvű iskolában – Vilnius város és Šalčininkai járás önkormányzatában – tanuló 3–8. osztályos diákok által kitöltött 263 kérdőív adatai alkotják, amelyek a nyelvi do- 28 BENDRINĖ KALBA | 95 minanciával és a nyelvi attitűdökkel kapcsolatos kérdéseket tartalmaznak1. A kérdőív alapját azok a kérdések képezik, amelyek a litván tanítási nyelvű iskolákban 2018–2019-ben alkalmazott, a tanulók nyelvével és nyelvi attitűdjeivel foglalkozó kutatás kérdőívéből származnak; ennek elméleti alapja Howard Giles etnolingvisztikai vitalitásról szóló koncepciója volt (Giles és mtsai 1977: 306–348). H. Giles elméletét más kutatók továbbfejlesztették: empirikus kutatások alapján kiegészítették az etnolingvisztikai vitalitás paramétereit, olyan mutatókkal egészítve ki, mint a nyelvi dominancia, a presztízs, a nyelvtudás és a nyelvi attitűdök, valamint a használt nyelv változatossága. Annak érdekében, hogy az itt végzett kutatás eredményeit a nyelvtanulás szempontjából országos szinten végzett kutatások adataival lehessen összehasonlítani, a kérdőív összeállításakor figyelembe vettük a Litvániában folytatott nemzetközi tanulói olvasási teljesítménymérések, a PIRLS és az OECD PISA kérdőíveit is. A litván tanítási nyelvű iskolák számára készült kérdőívet a nemzeti kisebbségi iskolák tanulói számára úgy adaptáltuk, hogy egyes kérdéseket (például a litván nyelv erejére vonatkozókat) elhagytunk, és a kutatás szempontjából fontos kérdésekkel egészítettük ki a lengyel és az orosz nyelv használatának köréről. A kérdőív összeállítása lehetővé teszi a litván és más nyelvek használati tendenciáinak, a nyelvi viselkedésnek és az attitűdöknek az összehasonlító elemzését; a kérdőív azonos kérdéseket tartalmazó része pedig lehetővé teszi a nemzeti kisebbségi nyelven, illetve litván tanítási nyelven tanuló, azonos életkorú diákok litván nyelvhasználatáról és nyelvi attitűdjeiről szóló kutatási adatok összevetését. A kérdéseket úgy fogalmaztuk meg, hogy azok az általános iskola alsó tagozatán tanuló és a progimnáziumot befejező diák számára egyaránt érthetők legyenek. A kutatásra 2021 végén került sor. A COVID-19-pandémia miatt az órákat vegyes formában, távoktatásban és az osztálytermekben tartották; a karantén miatt nem lehetett elutazni az iskolákba a kutatási anyag összegyűjtésére. Ezért a tanároknak útmutatót küldtünk a kutatás elvégzéséhez, valamint lengyel és litván nyelvű kérdőíveket (hogy a tanárok előzetesen megismerkedhessenek velük), továbbá az elektronikus platformra mutató hivatkozásokat, ahol a tanulóknak meg kellett válaszolniuk a kérdéseket. 1 A kutatási anyagot 2021-ben gyűjtöttük össze, a Litván Állami Nyelvbizottság támogatásával megvalósuló projekt keretében: A litván nyelv presztízse: a nemzeti kisebbségi iskolák tanulóinak nyelvi attitűdjei és ezek kapcsolata a litván nyelvtudással. A projekt kutatását lengyel és orosz tanítási nyelvű iskolákban végeztük; a kérdőívet Aurelija Tamulionienė, Sonata Vaičiakauskienė és a jelen cikk szerzője állította össze, és ők gyűjtötték össze a kutatási adatokat. A különböző korcsoportokhoz igazított kérdőív összeállításához Lauryna Rakickienė nyújtott tanácsot. A kutatás a Litván Állami Nyelvbizottság 2019. április 25-i, N-5(175) számú határozatával jóváhagyott, a litván nyelv presztízsének erősítését célzó program keretében valósult meg A litván nyelv presztízsének erősítését célzó program jóváhagyásáról. A végrehajtó intézmény a Litván Nyelvi Intézet; a szerződéskötés dátuma 2021. október 1., száma: K-9/2021. NIDA PODERIENĖ. Kalbų vartojimas ir kalbinės nuostatos: mokyklų lenkų mokomąja kalba atvejis 29 A vizsgálatban azok a tanulók vettek részt, akiknek a szülei hozzájárultak gyermekeik részvételéhez. Az útmutató jelezte, hogy ha a tanulók litván nyelven töltik ki a kérdőíveket, fontos biztosítani, hogy minden kérdést megértsenek. A Šalčininkai járási önkormányzat iskolájának tanulói a kérdőívet lengyelül, a vilniusi iskola tanulói pedig litvánul választották kitölteni. Valamennyi évfolyam tanulói elektronikus formában, az informatikatermekben töltötték ki a kérdőíveket. A tanulókra vonatkozó adatok védelme érdekében a kitöltött kérdőívek adatainak feldolgozásakor törölték a személyes adatokat (vezetékneveket, címeket); a vizsgálat eredményeit az iskola megnevezése nélkül ismertetik. 1.1. A vizsgálatban részt vevő tanulók általános jellemzői A vizsgálatban részt vevő 263 tanuló közül 22,1 százalék a vilniusi, 78 százalék pedig a Šalčininkai járási önkormányzat iskolájában tanul. A vizsgálat résztvevőinek évfolyamok szerinti általános jellemzőit az 1. táblázat mutatja be. 1. TÁBLÁZAT. A vizsgálat résztvevőinek általános jellemzői Évfolyam Létszám Fiúk Lányok Életkor 3–4 108 (41%) 60 (56%) 48 (44%) 8–10 éves 5–6 64 (24%) 32 (50%) 32 (50%) 11–12 éves 7–8 91 (35%) 41 (45%) 50 (55%) 13–14 éves Összesen: 263 (100%) 133 (51%) 130 (49%) A vizsgálat kvantitatív, a vizsgálati eszköz a kérdőív volt. Az adatok elemzéséhez SPSS szoftvert használtak. Az analitikus leíró adatelemzést összehasonlító módszerrel végezték; a vizsgálati eredmények tendenciáit, korrelációit és összefüggéseit kvantitatív módszerrel értékelték – kiszámították a Pearson-féle korrelációs együtthatót (r). 2. A KUTATÁS EREDMÉNYEI: A NYELV (NYELVEK) DOMINANCIÁJA A TANULÓK MINDENNAPI NYELVHASZNÁLATÁBAN Ebben a fejezetben a kutatási adatokat a nyelvi dominancia szempontjából elemezzük: a) melyik nyelv dominál az otthoni kommunikációban; b) melyik nyelvet választják leggyakrabban a többi nyelvvel szemben a különböző nyelvi tevékenységi területeken. 30 BENDRINĖ KALBA | 95 2.1. Otthoni nyelv Az otthon használt nyelv a kora gyermekkorban sajátítható el (Kamandulytė-Merfeldienė 2014). Amint azt a fent említett, 2018-ban végzett OECD PISA-vizsgálat másodelemzése is mutatja, a tanulmányi eredményeket meghatározó fontos tényezők egyike az otthon használt nyelv. Annak megállapítására, hogy melyik nyelv dominál az otthoni kommunikációban, a tanulókat arra kérték, hogy jelöljék meg a választ erre a kérdésre: Milyen nyelven beszélsz leggyakrabban otthon? (□ lengyelül, □ oroszul, □ litvánul, □ angolul, □ egyéb (írd be)). A kapott adatokat az 1. és 2. ábra mutatja be. 1. ÁBRA. Az a nyelv, amelyen a tanulók leggyakrabban beszélnek otthon (százalék) 2. ÁBRA. Otthoni nyelv osztályok szerint (százalék) Amint az adatokból látható, a tanulók kevesebb mint fele (41,8%) jelezte, hogy otthon lengyelül beszél, egynegyedük (26,2%) pedig oroszul; mindössze egy tanuló nevezte meg a litvánt mint otthon leggyakrabban használt nyelvet. A tanulók csaknem egyharmada kétnyelvű: válaszaik szerint otthon több nyelven kommunikálnak a leggyakrabban. Legnagyobb részük (24,7%) a lengyel és az orosz nyelvet említette; a válaszadók 6,5%-a a lengyel és az orosz mellett litvánul is beszél a családban. Az osztályok szerinti adatok elemzésekor az 5–6. osztályos tanulók csoportja különbözik a többitől. E csoport nagyobb része használ otthon lengyel nyelvet (48,4%), és közülük a legkevesebben jelölték meg az oroszt (14%). A tanulók otthoni nyelvre vonatkozó válaszai megerősítik a fent említett OECD PISA-vizsgálat másodelemzésének adatait, amelyek szerint a lengyel tannyelven tanuló diákok körülbelül egynegyedének esetében az iskola és az otthon nyelve eltér. Ezeknek a tanulóknak nemcsak a litván, hanem a lengyel nyelv tanulásához is segítségre van szükségük, mivel számukra ez a második nyelv. NIDA PODERIENĖ. Kalbų vartojimas ir kalbinės nuostatos: mokyklų lenkų mokomąja kalba atvejis 31 2.2. Nyelvválasztás filmnézés és internetezés közben A nyelvi preferenciát a nyelvhasználat területei – a recepció, a produkció és az interakció – szerint elemeztük. A tanulókat arról kérdeztük, milyen gyakran néznek filmeket, keresnek információt az interneten, olvasnak könyveket, kommunikálnak barátaikkal, írnak SMS-üzeneteket és kommunikálnak a közösségi hálózatokon a következő nyelveken: lengyelül, oroszul, litvánul, angolul vagy más nyelven. A tanulókat arra kértük, hogy jelöljék meg az alábbi válaszok egyikét: szinte soha; néha; szinte mindig. A filmnézés és az internetezés nyelvére vonatkozó kérdésekre adott válaszok osztályok szerinti adatait a 3. és 4. ábra mutatja be. 3. ÁBRA. Leggyakrabban filmeket néz (százalék) 4. ÁBRA. Leggyakrabban internetezik (százalék) A kutatásból kiderült, hogy minden korcsoportban az orosz nyelv dominál a filmnézés során (48,4–70,3%). A második helyen a lengyel áll, bár a tanulóknak csupán 10,2–17,2%-a néz filmeket ezen a nyelven; a litvánt pedig a tanulók legkisebb része (2,2–6,5%) választja. Az 5–6. osztályos tanulók kivételével a legtöbben az interneten történő információkereséshez is az orosz nyelvet választják. Az internetes információkeresés nyelvének megválasztásakor figyelembe kell venni, hogy a kutatásra a COVID-19-pandémia idején került sor, amikor az iskolákban távoktatás is folyt. Ezért a lengyel és a litván nyelvű internetes információkeresés a tanulási folyamat jelentős részét képezte, vagyis a tanulók tanulási célból is kerestek információt lengyelül és litvánul. Az adatok elemzésekor statisztikailag szignifikáns pozitív korrelációt találtunk a filmnézéshez választott nyelv és az internetezéshez választott nyelv között. A lengyelül internetező tanulók hajlamosabbak arra, hogy filmeket is ezen a nyelven nézzenek (r = 0,484), az oroszt előnyben részesítő tanulók pedig gyakrabban választják azt mindkét tevékenységhez (r = 0,459). Ugyanez a tendencia figyelhető meg az angol nyelv használatánál is (r = 0,465). A litván használata esetében a két tevékenység közötti korreláció gyengébb (r = 0,380). 32 BENDRINĖ KALBA | 95 2.3. Nyelvválasztás a közösségi hálózatokon és személyesen folytatott kommunikáció során A közösségi hálózatokon, SMS-üzenetekben és személyesen folytatott kommunikáció során alkalmazott nyelv megválasztása feltárja a tanulók legközelebbi nyelvi környezetét. A kutatás osztályok szerinti adatait arról, hogy a tanulók leggyakrabban milyen nyelven kommunikálnak, az 5. és 6. ábra mutatja be. 5. ÁBRA. Leggyakrabban SMS-t ír, illetve a közösségi hálózatokon kommunikál (százalék) 6. ÁBRA. Leggyakrabban a barátaival kommunikál (százalék) A személyes és internetes kommunikációban a lengyel és az orosz nyelv dominál. A korcsoportok szerinti adatok hasonló nyelvválasztási tendenciákat mutatnak. Az alsó tagozatosok közül a legtöbben a közösségi hálózatokon és személyesen folytatott kommunikáció során az orosz nyelvet részesítik előnyben (38%, illetve 62%); a második leggyakrabban használt nyelv a lengyel (25,9%, illetve 38,9%), litvánul pedig kevesebb mint egytizedük kommunikál (5,6%, illetve 9,3%). Hasonló tendencia figyelhető meg a 7–8. osztályosok csoportjában is. A teljes mintából az 5–6. osztályosok csoportja emelkedik ki: e csoportban a legtöbb tanuló a lengyel nyelvet részesíti előnyben, a második leggyakrabban használt nyelv pedig az orosz. Ebben a csoportban csaknem kétszer annyi tanuló kommunikál litvánul is. Valószínű, hogy a kommunikáció nyelvének megválasztását befolyásolja az otthon használt nyelv: ebben a csoportban a tanulók legnagyobb része a lengyelt jelölte meg otthoni nyelvként, és közel feleannyian beszélnek otthon kizárólag oroszul. Statisztikailag szignifikáns pozitív korrelációt állapítottak meg a közösségi hálózatokon és személyesen folytatott kommunikáció során választott nyelv között: a litván nyelv választása esetén r = 0,486, a lengyel nyelv esetén r = 0,481, az orosz nyelv esetén pedig r = 0,426. Váratlan adat a lengyel nyelvű információkeresés és a közösségi hálózatokon, illetve SMS-üzenetekben orosz nyelven folytatott kommunikáció közötti negatív korreláció (r = −0,323). NIDA PODERIENĖ. Kalbų vartojimas ir kalbinės nuostatos: mokyklų lenkų mokomąja kalba atvejis 33 2.4. Nyelvválasztás könyvolvasáskor Az olvasás az egyetlen a vizsgált nyelvhasználati területek közül, ahol minden korcsoportban a lengyel és a litván nyelv dominál. A kutatás eredményeit a 2. táblázat mutatja be. 2. TÁBLÁZAT. Az a nyelv, amelyen a tanulók szinte mindig könyveket olvasnak (százalék) Osztály | Lengyel nyelv | Orosz nyelv | Litván nyelv | Angol nyelv | 3–4 | 53,7 | 13 | 24 | 7,4 | 5–6 | 44,4 | 9,4 | 34,4 | 3,1 | 7–8 | 31,9 | 16,5 | 18,7 | 2,2 A lengyel és a litván nyelv minden korcsoportban tapasztalható dominanciája e nyelvek oktatási gyakorlatával magyarázható: a könyvolvasás a kötelező tevékenységek egyike. A korcsoportok szerinti kutatási eredményekből látható, hogy az alsó tagozatos tanulók több mint fele (53,7%) szinte mindig lengyelül olvas könyveket, ám minél idősebbek a tanulók, annál kisebb arányuk jelzi, hogy lengyelül olvas (korcsoportonként: 53,7%, 44,4% és 31,9%). Valószínű, hogy a könyvolvasás nyelvére vonatkozó kérdés megválaszolásakor a tanulók nemcsak a nyelvválasztást vették figyelembe, hanem azt is, milyen gyakran olvasnak. Ezt a feltevést támasztja alá az az adat, hogy minél idősebbek a tanulók, annál nagyobb arányban választották a néha választ. Ezért azokat a válaszokat is elemezték, amelyek szerint a tanulók valamelyik nyelven néha olvasnak. Azoknak a tanulóknak az aránya, akik azt jelezték, hogy néha vagy szinte mindig lengyel nyelvű könyveket olvasnak, a korcsoportokban alig különbözik (72,2%, 69,4% és 72,6%). Az olvasásra választott második leggyakoribb nyelv a litván. Ezeket az eredményeket kétségtelenül az a körülmény határozza meg, hogy Litvánia valamennyi iskolájában a tanulók ugyanazon általános tanterv szerint tanulják a litván nyelvet és irodalmat, csakúgy, mint a többi tantárgyat; a tanterv pedig nemcsak a tanórákon, hanem otthon is időt szán a litván nyelvű olvasás gyakorlására. Az adatokból látható, hogy az alsó tagozatosok negyede (24%) szinte mindig litvánul olvas könyveket. Az 5–6. osztályban, ahol több idő jut az irodalom oktatására, a tanulók egyharmada (34,4%) olvas szinte mindig litvánul, míg a 7–8. osztályban van a legkevesebb ilyen tanuló (18,7%). Így a 7–8. osztályban jelentősen csökken a litvánul szinte mindig és néha olvasó tanulók aránya (osztálycsoportonként: 79,6%, 95,3% és 60,5%). A becslé- 34 BENDRINĖ KALBA | 95 … tekintettel arra, hogy a rendszeres olvasás gyakorlása rendkívül fontos szerepet játszik a nyelvtanulási eredményekben, ezek az eredmények nemcsak a szövegértési, hanem a litván nyelvhasználati teljesítményre is hatással lehetnek a progimnázium felsőbb évfolyamaiban. A nyelvhasználat más területeihez képest a tanulók legkisebb része választja az oroszt könyvolvasásra. Ezen a nyelven szinte mindig az alsó tagozatos tanulók 13%-a, az 5–6. osztályosok 9,4%-a, a 7–8. osztályosoknak pedig 16,5%-a olvas. Az oroszul szinte mindig és alkalmanként olvasó tanulók aránya a felsőbb évfolyamokon nem csökken (osztálycsoportok szerint: 51%, 40,7% és 42,2%). Tehát az orosz nyelv könyvolvasásra való választása az osztálycsoportok szerint hasonló a lengyel nyelv választásához. A kutatási eredményekből az is kiderült, hogy az alsó tagozatos tanulók 7,4%-a szinte mindig angolul olvas, míg az alapfokú oktatás évfolyamain kevesebb az ezen a nyelven rendszeresen olvasó tanuló (3,1%, illetve 2,2%). Az angolul legalább alkalmanként olvasók aránya azonban jóval magasabb: ezt az alsó tagozatos tanulók több mint negyede (23%), az 5–6. osztályosok fele (54,7%), valamint a 7–8. osztályban tanulók egyötöde (25,3%) jelezte. Ezen adatok alapján arra lehet következtetni, hogy az olvasás olyan terület, ahol a lengyel nyelv dominál, bár a tanulók az életkor előrehaladtával egyre kevésbé hajlamosak rendszeresen olvasni. A tanulók életkora és az olvasás iránti érdeklődése között negatív korrelációt mutattak ki (r = −0,253). A 2018–2019-ben, litván tanítási nyelvű iskolákban, azonos korcsoportokban végzett kutatás adatai azt mutatták, hogy az otthoni kommunikációban és a könyvolvasásban a litván nyelv dominál, míg a közösségi hálózatokon való kommunikáció és az SMS-ek írása során a tanulók leggyakrabban a litván és az angol nyelvet választják; minél idősebbek a tanulók, annál inkább az angol nyelv kerül domináns helyzetbe az online térben (Tamulionienė 2019: 10). 3. A KUTATÁS EREDMÉNYEI: A TANULÓK NYELVI ATTITŰDJEI A nyelvi attitűdök vizsgálata feltárja a nyelvekkel és azok használóival kapcsolatos eltérő nézeteket, és tükrözi az előzetes kulturális sztereotípiákat, valamint a nyelv erejét és presztízsét is. Az attitűdök befolyásolják a nyelvválasztást és a nyelvi viselkedést (IVKS 2022: 347), meghatározzák a nyelvhasználat intenzitását és a különböző nyelvi kontextusokban való használatának választását. A nyelvekkel kapcsolatos attitűdök gyermekkorban alakulnak ki (Giles és mtsai 1983: 141). A litván tanítási nyelvű iskolák alsó tagozatos tanulóinak körében végzett nyelviattitűd-vizsgálatok kimutatták, hogy a harmadikosoknak már határozott véleményük van a litván nyelv fontosságáról és használatáról (Poderienė, NIDA PODERIENĖ. Kalbų vartojimas ir kalbinės nuostatos: mokyklų lenkų mokomąja kalba atvejis 35 Vaičiakauskienė 2019: 214). Su amžiumi nuostatos gali keistis, veikiamos mokinių kultūrinės aplinkos ir ugdymo mokykloje konteksto. Jos susijusios su kalbos mokymosi vertės, prasmės ir perspektyvų vertinimu. Ebben a tanulmányban a lengyel, a litván és az angol nyelvvel kapcsolatos attitűdöket a nyelvtudás fontossága, a tanulás értékelése és a nyelvhez fűződő személyes viszony szempontjából vizsgáljuk. A figyelem elsősorban a litván nyelvvel kapcsolatos attitűdök elemzésére irányul. Azt kívánjuk feltárni, hogyan értékelik a tanulók a litván nyelvet a tanítás nyelvéül szolgáló lengyelhez és az angolhoz viszonyítva, valamint változnak-e a litván nyelvvel kapcsolatos attitűdök, ahogy egyre jobban megtanulják azt. A tanulók attitűdjeit az értékelő állításokra adott, véleményüket kifejező válaszaik vizsgálatával elemezzük: nem értek egyet, nincs véleményem és egyetértek. 3.1. A lengyel, a litván és az angol nyelv ismeretének fontossága A nyelvtanulási motivációt befolyásolják a tanulók nyelvtudás fontosságával kapcsolatos attitűdjei a mindennapi életben. Más kutatók empirikus vizsgálatai összefüggést mutatnak a nyelv fontosságának megítélése és a tanulási eredmények között. Például egy barcelonai iskolában tanulók körében végzett kutatás kimutatta, hogy azok a tanulók, akik szükségesnek tartják az angol nyelvet, jobban boldogulnak annak tanulásával, mint azok, akik kevésbé fontosnak tekintik, bár a korreláció nem túl erős (Gardner 2007: 14). A tanulók lengyel, litván és angol nyelvtudás fontosságáról alkotott véleményét a következő értékelő állításokra adott válaszaik összehasonlításával elemeztük: Fontos jól tudni lengyelül; Fontos jól tudni litvánul; Fontos jól tudni angolul. A 7., 8. és 9. ábrán látható, hány tanuló ért egyet ezekkel az állításokkal. Valamennyi korcsoport tanulói megerősítik, hogy fontos jól tudni lengyelül, litvánul és angolul. A lengyel nyelv ismeretét az alsó tagozatban értékelik a leginkább, de minél idősebbek a tanulók, annál kevesebben értenek egyet ezzel az állítással: az alsó tagozatban 82,4%, a 7–8. osztályban pedig 67% ért egyet vele (lásd a 7. ábrát). A tanulók kétharmada szerint fontos jól tudni litvánul (lásd a 8. ábrát). A különböző korcsoportok véleménye a litván nyelv fontosságáról lényegében nem tér el: azzal az állítással, hogy fontos jól tudni litvánul, az alsó tagozatos tanulók 67,6%-a, az 5–6. osztályosok 67,2%-a, a 7–8. osztályosoknak pedig 63,7%-a ért egyet. Az életkor előrehaladtával nem változik azoknak a tanulóknak az aránya, akiknek nincs véleményük a kérdésről, illetve nem értenek egyet az állítással. 36 BENDRINĖ KALBA | 95 7. ÁBRA. Fontos jól tudni lengyelül (százalék) 8. ÁBRA. Fontos jól tudni litvánul (százalék) 9. ÁBRA. Fontos jól tudni angolul (százalék) 10. ÁBRA. Divatos angolul beszélgetni a barátokkal (százalék) Amint a 9. ábrán látható, az angol nyelvtudás fontossága különösen az 5–6. és a 7–8. osztályban értékelhető: az e nyelvek jó ismeretét fontosnak tartó tanulók aránya ezekben az osztályokban 84,4, illetve 81,3 százalék. A tanulók mindhárom nyelvvel kapcsolatos nézeteit a fontosság szempontjából összehasonlítva látható, hogy az alsó tagozatos tanulók a lengyel nyelvet értékelik a legtöbbre, ezt követi a litván, majd valamivel kisebb mértékben az angol. A felsőbb osztályok tanulói az angol nyelvet részesítik előnyben. Az angol nyelv értékéről alkotott véleményüket kiegészítik az e nyelv presztízsére vonatkozó adatok a tanulók közötti kommunikációban (lásd a 10. ábrát). Az alsó tagozathoz képest az 5–6. és a 7–8. osztályban kétszeresére nő azoknak a tanulóknak az aránya, akik szerint divatos angolul beszélgetni a barátokkal, míg az ezzel az állítással egyet nem értők aránya csökken (az egyet nem értők aránya korcsoportonként: 49,1%, 23,4% és 19,8%). Arra lehet következtetni, hogy a tanulók többsége motivált mindhárom nyelv tanulására, fontosnak tartja azok ismeretét, ám minél idősebbek a tanulók, annál kisebb részük jelzi, hogy fontos a lengyel nyelvtudás. A felsőbb osztályokban a tanulók legnagyobb része az angol nyelvtudás fontosságát emeli ki. NIDA PODERIENĖ. Kalbų vartojimas ir kalbinės nuostatos: mokyklų lenkų mokomąja kalba atvejis 37 3.2. A litván nyelv társadalmi értéke A tanulók litván nyelv társadalmi értékével kapcsolatos attitűdjeit az alábbi állításokkal való egyetértésük vagy egyet nem értésük tárja fel: Fontos jól beszélni litvánul, hogy mindenütt meg tudjam értetni magam és Ahhoz, hogy jó állást kapjak, jól kell tudnom litvánul. Az összesített adatokat a 11. és 12. ábra mutatja be. 11. ÁBRA. A litván nyelv mint kommunikációs eszköz fontossága (százalék) 12. ÁBRA. A litván nyelv fontossága a jó állás megszerzéséhez (százalék) Amint az eredményekből látható, a litván nyelv társadalmi státusza magas. A tanulók kétharmada fontos kommunikációs eszköznek tartja a litván nyelvet, és egyetért azzal, hogy a litván nyelv jó ismerete szükséges a szakmai élet céljainak eléréséhez. Az életkori csoportok szerinti válaszokat elemezve látható, hogy az 5–6. osztályosok körében a legmagasabb azoknak az aránya, akik nem értenek egyet azzal az állítással, hogy a megfelelő litván nyelvtudás szükséges ahhoz, hogy megértessük magunkat (26,5%). E korcsoport tanulóinak kisebb része gondolja úgy, hogy a jó állás megszerzéséhez fontos jól tudni litvánul. 3.3. A litván nyelv tanulásához való hozzáállás A tanulók litván nyelv tanulásához való hozzáállását a Szeretek litvánul tanulni és a Szeretem a litvánórákat. állításokkal való egyetértés vagy egyet nem értés mutatja. Az e hozzáállás vizsgálatából származó, korcsoportok szerint összesített adatok a 13. és a 14. ábrán láthatók. A tanulók e két értékelő állításra adott válaszait összehasonlítva összefüggés figyelhető meg közöttük. Ezt statisztikailag szignifikáns, erős pozitív korreláció is megerősíti (r = 0,729). Az alsó tagozatos tanulók több mint fele szeret litvánul tanulni, kétharmaduk pedig szereti a litvánórákat (59,3%, illetve 66,7%). A litván nyelv tanulását nem kedvelő, illetve a tantárgy óráit 38 BENDRINĖ KALBA | 95 13. ÁBRA. Szeret litvánul tanulni (százalék) 14. ÁBRA. Szereti a litvánórákat (százalék) csak az alsó tagozatos tanulók ötöde nem kedveli (19,4%, illetve 14,8%); a tanulók egyötödének nincs véleménye erről a kérdésről. Az 5–6. és a 7–8. osztályban a litván nyelv tanulásához és az órákhoz való pozitív hozzáállás fokozatosan csökken. Az alsó középiskola utolsó évfolyamaiban a tanulóknak csak egyharmada számol be a litván nyelv tanulásával és oktatásával kapcsolatos pozitív attitűdről, miközben nő azok aránya, akiknek nincs véleményük erről (42,8%, illetve 51,6%). Az osztálycsoportok eltérő eredményei megerősítik az általános tendenciákat: az alsó tagozatos tanulókra nagyobb tanulási motiváció jellemző. Megjegyzendő, hogy azok a tanulók, akik egyetértenek azzal, hogy fontos jól tudni litvánul, és szeretik a litvánórákat, nagyobb valószínűséggel tartják fontosnak a litván nyelvet a saját életükben. 3.4. A lengyel és a litván nyelv nehézségének megítélése A lengyel és a litván nyelv nehézségével kapcsolatos attitűdöket a tanulók Számomra nehéz a lengyel nyelv és Számomra nehéz a litván nyelv állításokkal való egyetértésének vagy egyet nem értésének elemzésével vizsgálták. A nyelvi nehézség korcsoportonkénti megítélése a 15. és a 16. ábrán látható. A tanulók lengyel és litván nyelv nehézségével kapcsolatos attitűdjeinek elemzésekor figyelembe kell venni, hogy milyen mértékben használják a két nyelvet. A tanulók többsége otthon lengyelül beszél, bár ez gyakran nem az egyetlen otthoni nyelv. A tanulók lengyelül (akárcsak oroszul) keresnek információt az interneten, kommunikálnak barátaikkal a közösségi hálózatokon és személyesen, ezen a nyelven választanak leggyakrabban olvasnivaló könyvet, továbbá lengyel nyelven részesültek nevelésben az óvodában, és az iskolában is ezen a nyelven folyik oktatásuk. A litván nyelv használata jóval szűkebb körű. A vizsgált nyelvhasználati területek közül csak a könyvolvasás az a tevékenység, amelyben a lengyel mellett a litván nyelvet is választják. Minden más kommunikációs helyzetben (filmnézés, internetezés, kommunikáció a közösségi hálózatokon- NIDA PODERIENĖ. Kalbų vartojimas ir kalbinės nuostatos: mokyklų lenkų mokomąja kalba atvejis 39 15. ÁBRA. A lengyel nyelv nehéz (százalék) 16. ÁBRA. A litván nyelv nehéz (százalék) …ben és élőben) a litván nyelvet alig használják. A tanulók többsége tehát csak a litvánórákon szerez tapasztalatot a litván nyelv használatáról. Az adatokból látható, hogy a lengyel és a litván nyelv nehézségének megítélése alapvetően különbözik. A tanulók többsége nem ért egyet azzal az állítással, hogy a lengyel nyelv nehéz (a válaszadók kétharmadától négyötödéig terjedő arányban), az egyetértők aránya pedig mindössze egytized (korcsoportonként: 12%, 7,8% és 7,7%). Az eredmények korcsoportok szerinti részletesebb elemzése azt mutatja, hogy minél idősebbek a tanulók, annál kevesebben gondolják úgy, hogy a lengyel nyelv nehéz; ugyanakkor enyhén csökken az állítással egyetértő tanulók aránya is, és egyre többen vannak azok, akiknek nincs véleményük erről a kérdésről. Feltételezhető, hogy a lengyel nyelvet azok a tanulók tartják nehéznek, akik vegyes vagy orosz nyelvű családból származnak; az otthoni nyelv tényezője az alapfokú oktatás korosztályában a legmeghatározóbb. Bár azokban az iskolákban, ahol lengyel nyelven folyik az oktatás, a tanulók a mindennapi életben nagyon korlátozottan használják a litván nyelvet, kevesebb mint felük tartja nehéznek ezt a nyelvet (korcsoportok szerint: 44,4%, 39% és 38,5%). A mindennapi életben és az iskolában, valamennyi tantárgy óráin használt lengyel nyelv megítéléséhez képest jóval nagyobb arányban tartják nehéznek a litván nyelvet a tanulók minden korcsoportban. Az ilyen eredmények nem meglepőek – a tanulók alapvetően csak a litván nyelv és irodalom tanulása során fejlesztik litván nyelvi készségeiket. A lengyel nyelv nehézségének megítéléséhez hasonlóan az életkor előrehaladtával valamelyest csökken azok aránya, akik egyetértenek, illetve akik nem értenek egyet azzal az állítással, hogy a litván nyelv nehéz. Negatív korrelációt állapítottak meg a Számomra a litván nyelv nehéz válasz és a Szeretek litvánul tanulni válasz között (r = −0,355), továbbá a Számomra a litván nyelv nehéz válasz és a Szeretem a litvánórákat válasz között (r = −0,295). Ezek az eredmények megerősítik, hogy a litván nyelv tanulása közben átélt pozitív érzelmeknek nagy jelentőségük van. Figyelemre méltó, hogy negatív korrelációt állapítottak meg a litván nyelv...-ként való megítélése és 40 BENDRINĖ KALBA | 95 nehézként való megítélése és mindennapi életbeli használata között, vagyis a közösségi hálózatokon litvánul folytatott kommunikációval (r = −0,279), a barátokkal litvánul való beszélgetéssel (r = −0,166), valamint a litván nyelvű könyvek olvasásával (r = −0,164). Arra lehet következtetni, hogy a litván nyelv nehézségére vonatkozó attitűdöket nemcsak a litván nyelv tanulásának és az óráknak az érzelmi megítélése befolyásolja, hanem a litván nyelv mindennapi használatával kapcsolatos tapasztalat is. 3.5. Személyes viszony a lengyel és a litván nyelvhez A nyelvhez való kötődés a nyelv használata során alakul ki, amikor az ember a nyelven keresztül a nyelvi közösség kulturális jellemzőit is elsajátítja. A kutatók az egyén nyelvhez való viszonyának több fontos aspektusát emelik ki: a kulturális identitás iránti nyitottságot és/vagy a kulturális közösség iránti rokonszenvet (Gardner 2007: 16), valamint a társadalmi és személyes törekvéseket (Kmiotek, Boski 2017: 13). A tanulók lengyel és litván nyelvhez fűződő személyes viszonyát az értékelő állításokkal való egyetértésük vagy egyet nem értésük fejezi ki: A lengyel nyelv az én nyelvem és A litván nyelv az én nyelvem. A viszony vizsgálatának eredményei a 17. és 18. ábrán láthatók. Az eredmények elemzése azt mutatja, hogy a tanulók többsége érzelmi, identitásjellegű kötődést jelez a lengyel nyelvhez; az ilyen tanulók aránya az 5–6. osztályos korcsoportban a legmagasabb (92,2%). Ebben a csoportban beszélnek a legtöbben lengyelül a családjukban, a barátaikkal és a közösségi hálózatokon. Bár a lengyel nyelv nem minden tanuló otthoni nyelve, és jelentős részük otthon több nyelvet vagy kizárólag oroszul használ, a lengyel nyelvnek az identitás részeként való megélése minden korcsoportban erős. Ezzel az állítással csak néhány százaléknyi válaszadó nem ért egyet (korcsoportonként: 6,5%, 7,8% és 3,3%). A tanulók kevesebb mint fele az alsó tagozatosok közül (40,7%), az 5–6. és 7–8. osztályosoknak pedig körülbelül egyharmada jelez személyes kötődést a litván nyelvhez. Hogy a litván 17. ÁBRA. Személyes viszony a lengyel nyelvhez (százalék) 18. ÁBRA. Személyes viszony a litván nyelvhez (százalék) NIDA PODERIENĖ. Kalbų vartojimas ir kalbinės nuostatos: mokyklų lenkų mokomąja kalba atvejis 41 A tanulók egyharmada az alsó tagozatosok közül, egyötöde az 5–6. osztályosok közül, és csaknem egyharmada a 7–8. osztályosok közül van meggyőződve arról, hogy a litván nyelv nem az anyanyelve. A tanulók jelentős része nem tudta megítélni, hogy a litván nyelv az anyanyelve-e (korcsoportonként: 25,9%, 46,9%, 41,7%). Bár a litván nyelv – akárcsak Litvánia, ahol a tanulók születtek és felnőnek – hozzájuk tartozik, a tanulók többsége nem azonosul a litván nyelvvel. Ezek az eredmények nem meglepőek, hiszen a litván nyelvet – az idegen nyelvhez hasonlóan – leggyakrabban csak a litvánórákon és könyvolvasás közben használják. A tanulók litván nyelvvel kapcsolatos attitűdjeinek elemzése statisztikailag szignifikáns kapcsolatot tár fel a litván nyelvhez való viszony, a tanításának és tanulásának értékelése, valamint a mindennapi életben való használata között. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A kutatási adatokból kiderült, hogy a lengyel tanítási nyelvű iskolákba járó tanulók nyelvi szempontból nem alkotnak homogén közösséget. Többségük lengyelül beszél a családjában, de a tanulók egy részének nem a lengyel az egyetlen, otthon leggyakrabban használt nyelve. A vizsgálatban részt vevő tanulók kevesebb mint fele (42%) jelezte, hogy otthon lengyelül beszél, a tanulók negyede (26%) otthon oroszul beszél, több mint egyharmaduk szinte mindig több nyelven kommunikál, többségük (25%) pedig lengyelül és oroszul. A tanulók kevesebb mint egytizede a lengyel és az orosz mellett a litvánt is gyakran használja otthon. Azoknak a tanulóknak, akiknek az otthoni és az iskolai nyelve eltér, valamint a vegyes családokban felnövő kétnyelvű tanulóknak egyaránt segítségre van szükségük a litván és a lengyel nyelv tanulásában. 2. A tanulók mindennapi nyelvhasználatában két nyelv dominál: a lengyel és az orosz. Különösen az orosz nyelvet részesítik előnyben az internetes információkeresés és a filmnézés során. Statisztikailag szignifikáns pozitív korrelációt állapítottak meg a filmnézés és az internetes információkeresés során választott nyelv, valamint a közösségi médiában és személyesen folytatott kommunikáció nyelve között. Az olvasás az a terület, ahol a lengyel és a litván nyelvet választják. A litván nyelv használati köre rendkívül szűk: a tanulók többsége csak a litvánórákon szerez litván nyelvi tapasztalatot. Feltételezhető, hogy a litván nyelvű könyvek olvasásának választását is a litván nyelvi és irodalmi tanterv követelményei határozzák meg. A tanulók többsége nem beszél litvánul, nem néz filmeket, és nem keres információt az interneten litván nyelven. Arra lehet következtetni, hogy a litván nyelv mindennapi tevékenységi területeken és az iskolában való rendkívül korlátozott használata az egyik alapvető oka annak, hogy a 42 BENDRINĖ KALBA | 95 az összes korcsoportba tartozó tanulók 40%-a nehéznek tartja a litván nyelvet, és annak, hogy nem csökken a litván tanítási nyelvű iskolákban tanuló, illetve a lengyel tanítási nyelvű iskolákba járó tanulók litvánnyelv-tanulási eredményei közötti különbség. 3. A kutatási adatok megerősítik a litván tanítási nyelvű iskolákra jellemző tendenciát: minél idősebbek a tanulók, annál nagyobb részük tartja az angolt presztízsnyelvnek. Az eredmények az angoltanulási motiváció legmagasabb szintjét mutatják. 4. A nyelvi attitűdök elemzése feltárta a litván nyelv magas társadalmi presztízsét: a lengyelül tanuló tanulók többsége valamennyi korcsoportban úgy véli, hogy a szakmai életcélok eléréséhez fontos jól tudni litvánul. Erős kapcsolatot állapítottak meg a litván nyelv tanulásával kapcsolatos pozitív attitűdök és a litvánórák értékelése között: minél jobban tetszenek a litvánórák, annál nagyobb a tanulási motiváció, és fordítva. Statisztikailag szignifikáns pozitív korrelációt is megállapítottak a litván nyelvvel kapcsolatos attitűdök, a litván nyelv tanításának és tanulásának pozitív értékelése, valamint a nyelvhasználat – az olvasás, a litván nyelvű kommunikáció a közösségi médiában és személyesen – között. 5. A tanulók túlnyomó többsége jelzi, hogy a lengyel nyelvhez való kötődése identitásának része. A tanulók egyharmada tekinti sajátjának a litván nyelvet; megközelítőleg ugyanennyien nem tudnak állást foglalni, vagy nem értenek egyet azzal az állítással, hogy a litván a saját nyelvük. Elmondható, hogy a nyelvhez fűződő érzelmi, személyes kapcsolatot a nyelvhasználati tapasztalat és a nyelvvel kapcsolatos attitűdök határozzák meg. 6. Az elvégzett vizsgálat két iskolára terjed ki, ezért nem teszi lehetővé a lengyel tanítási nyelvű iskolák egészére vonatkozó általános következtetések levonását, ugyanakkor kiemeli azokat az általános tendenciákat, amelyek megmutatják a különböző mindennapi használati területeken történő nyelvválasztás összefüggéseit, a nyelvválasztás és a nyelvi attitűdök kapcsolatát, valamint a különböző életkorú tanulók nyelvi viselkedésének tendenciáit. LITERATŪRA Berman Robert, Lefever Samuel, Wóźniczka Anna K. 2011: Attitudes towards Languages and Cultures of Young Polish Adolescents in Iceland. Prieiga internete: https://www.academia.edu/15725741/Berman_R_Lefever_S_and_Wozniczka_A_K_2011_Attitudes_towards_languages_and_cultures_of_young_Polish_adolescents_in_Iceland. Demie Feyisa, Andy Hau 2013: The Achievement of Pupils with English as an Additional Language: An Empirical Study, London: Lambeth Research and Statistics Unit Schools and Educational Improvement Service International House. NIDA PODERIENĖ. Kalbų vartojimas ir kalbinės nuostatos: mokyklų lenkų mokomąją kalba atvejis 43 Gardner Robert C. 2007: Motivation and Second Language Acquisition. – Porta Linguarum 8, 9–20. Geben Kinga, Zielińska Maria 2016: Porównanie sytuacji socjolingwistycznej uczniów szkół polskich z Mościsk, Gródka (Ukraina) oraz Solecznik (Litwa). – Slavistica Vilnensis 61, 131–141. Giles Howard, Bourhis Richard Y., Taylor Donald M. 1977: Towards a Theory of Language in Ethnic Group Relations. – Language, Ethnicity and Intergroup Relations, ed. H. Giles, London: Academic Press, 307–348. Giles Howard, Harrison Chris, Creber Clare, Smith, Philip M., Freeman Norma H. 1983: Developmental and Contextual Aspects of Children’s Language Attitudes. – Language and Communication 3(2), 141. Hakuta Kenji, Butler Yuko G., Witt Daria 2000: How Long Does It Take English Learners to Attain Proficiency? Prieiga internete: https://web.stanford.edu. IVKS 2022: Ilgalaikės valstybinės kalbos politikos galimybių studija, parengė L. Kalėdienė, O. Aleknavičienė, M. Ramonienė. Prieiga internete: https://www.kulturostyrimai.lt/visos-temos/kulturos-politika/ilgalaikes-valstybines-kalbos-politikos-galimybiu-studija. Kamandulytė-Merfeldienė Laura 2014: Būdvardžių semantikos įsisavinimas ankstyvojoje vaikystėje. – Language in Different Contexts. Research Papers 6(1), 208–217. Kmiotek Łukasz K., Boski Paweł 2017: Language Proficiency and Cultural Identity as Two Facets of the Acculturation Process. – Psychology of Language and Communication 21(1), 192–214. Poderienė Nida, Vaičiakauskienė Sonata 2019: Lietuvių kalbos prestižas: mokinių nuostatos dėl lietuvių kalbos švietimo politikos kontekste. – Lituanistica 3, 199–219. Tamulionienė Aurelija 2019: Mokinių požiūris į lietuvių kalbą: ryšys tarp kalbos vartojimo, mokėjimo ir mokymosi. – Bendrinė kalba 92, 1–20. Prieiga internete: http://www.bendrinekalba.lt. Vilkienė Loreta 2019: Gimtakalbių ir negimtakalbių mokinių lietuvių kalbos kokybė. – Pedagogika 135(3), 102–121. Vilkienė Loreta, Vilkaitė-Lozdienė Laura, Bružaitė-Liseckienė Justina 2019: Lietuvių kalba Vilniaus lietuviškose, lenkiškose ir rusiškose gimnazijose: mokėjimo kokybė, kalbinės nuostatos ir motyvacija, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. ŠBA 2022: Lietuvos tautinių mažumų švietimo būklės analizė. 2021, parengė J. Jevsejevienė, D. Survutaitė, B. Šeškus, R. Zablackė. Prieiga internete: https://smsm.lrv.lt. 44 BENDRINĖ KALBA | 95 Zabulionis Algirdas 2020: Tarptautinio švietimo tyrimo OECD PISA Lietuvos ir kaimyninių šalių duomenų tikslinė antrinė analizė, Vilnius: Nacionalinė švietimo agentūra. Prieiga internete: https://www.nsa.smm.lt/wp-content/uploads/2020/09/Tarptautinio-svietimo-tyrimo-OECD-PISA-2018-m.-Lietuvos-ir-kaimyniniu-saliu-duomenu-tiksline-antrine-analize.pdf. Gauta 2022 11 09 Priimta 2022 12 08 NIDA PODERIENĖ LANGUAGE USE AND LINGUISTIC ATTITUDES: THE CASE STUDY OF SCHOOLS WITH THE POLISH LANGUAGE OF INSTRUCTION Summary The article presents the results of a questionnaire-based study of the most commonly used home language, the choice of language in relation to other languages in different communicative situations and linguistic attitudes towards Polish, Lithuanian and English languages based on the survey analyzing responses of student groups of grades 3–8 in two schools with the Polish language of instruction. Research data in relation to the age groups was analyzed regarding aspects such as the dominant language in communication with family and friends, the choice of language preference over other languages, i.e. in which language students choose to watch movies, search for information on the Internet, read books, write SMS and communicate on social networks. Students’ language attitudes were studied in terms of language learning motivation, social value and personal relationship with the language. In some aspects, the research results were compared with the data of the study of students’ linguistic attitudes and language dominance in everyday use conducted a few years ago in schools with the Lithuanian language of instruction focused on the same age groups. Research data on language dominance show that the majority of students communicate in Polish at home, although for some of them Polish is not the only language used in the family. Out of all the students who participated in the study, 42% indicated that they speak Polish at home, more than a third of students specified that they usually communicate in several languages in the family, out of which the largest part (25%) speak in Polish and Russian and 26% of students indicated that they communicate in Russian at home. Less than a tenth of students, in addition to Polish and Russian, noted that they often use Lithuanian in their home environment. Research data on the choice of language in relation to other languages in different communicative situations revealed that NIDA PODERIENĖ. Kalbų vartojimas ir kalbinės nuostatos: mokyklų lenkų mokomąja kalba atvejis 45 two languages – Polish and Russian – predominate, and Russian is especially strongly used when searching for information on the Internet and watching movies. Reading is the type of activity where Polish and Lithuanian languages prevail. The results of the research demonstrate the high status of the Lithuanian language’s social value, as students believe that it is important to know the Lithuanian language in order to achieve both social and professional life objectives. The results of the study show a statistically significant positive correlation between motivation to learn the Lithuanian language and liking Lithuanian lessons (Pearson coefficient 0,729). English is considered a prestigious language and the results show the highest motivation to learn it, in comparison to Polish and Lithuanian languages. The results of the study revealed that students feel a strong connection with the Polish language of instruction as part of their identity. A third of the students consider Lithuanian their own language and approximately the same number do not have an opinion or disagree. The conducted exploratory research covers several municipal schools and, therefore, does not make general conclusions about the linguistic preferences and language dominance of students in the majority of schools with the Polish language of instruction. The study shows trends regarding language choice, valuation of Polish, Lithuanian and English languages and learning motivation. KEYWORDS: Polish language, Lithuanian language, language use, linguistic attitudes. NIDA PODERIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] NIDA PODERIENĖ KALBŲ VARTOJIMAS IR KALBINĖS NUOSTATOS: MOKYKLŲ LENKŲ MOKOMĄJA KALBA ATVEJIS Santrauka Straipsnyje pristatomi dviejų mokyklų lenkų mokomąja kalba 3–8 klasių mokinių grupėse anketavimo būdu atlikto tyrimo rezultatai apie namų kalbą, kalbai teikiamą pirmumą kitų kalbų atžvilgiu ir kalbines nuostatas. Tyrimo duomenys pagal amžiaus grupes analizuojami tokiais aspektais kaip vyraujanti kalba bendraujant su šeima ir draugais, kalba, kuria mokiniai dažniausiai žiūri filmus, ieško informacijos internete, skaito knygas, rašo SMS žinutes ir bendrauja socialiniuose tinkluose. Mokinių požiūris į kalbą tiriamas kalbos socialinės vertės, mokymosi motyvacijos, asmeninio santykio su kalba aspektais. Tyrimu siekta nustatyti kalbų pasirinkimo kasdienėje mokinių vartosenoje sąsajas, kaip keičiasi kalbos 46 BENDRINĖ KALBA | 95 pasirinkimo polinkiai ir kalbinės nuostatos skirtingais amžiaus tarpsniais. Kai kuriais aspektais tyrimo rezultatai lyginami su prieš kelerius metus mokyklose lietuvių mokomąją kalbą to paties amžiaus mokinių grupėse atlikto mokinių kalbinių nuostatų ir kalbos dominavimo kasdienėje vartosenoje tyrimo duomenimis. Tyrimo rezultatai atskleidė, kad dauguma mokinių namuose bendrauja lenkų kalba, nors daliai jų ši kalba nėra vienintelė dažniausiai šeimoje vartojama kalba. Mažiau nei pusė mokinių (42%) nurodė namuose kalbantys lenkiškai, daugiau kaip trečdalis dažniausiai bendrauja keliomis kalbomis – didžiausia dalis (25%) lenkiškai ir rusiškai, 26 proc. mokinių šeimoje kalba rusų kalba. Mažiau kaip dešimtadalis mokinių namuose dažnai kalba ir lietuviškai. Pasirenkant kalbą kasdienėje vartosenoje, dažniausiai pirmenybė teikiama lenkų ir rusų kalboms, ypač rusų kalba vyrauja ieškant informacijos internete ir žiūrint filmus. Lenkų ir lietuvių kalbomis visų amžiaus tarpsnių mokiniai skaito knygas. Nustatyta statistiškai reikšminga koreliacija tarp kalbos pasirinkimo pirmumo kasdienės vartosenos srityse. Kalbinių nuostatų tyrimo duomenys rodo aukštą lietuvių kalbos socialinę vertę. Mokiniai mano, kad lietuvių kalbą svarbu mokėti siekiant tiek socialinio, tiek profesinio gyvenimo tikslų. Tyrimo rezultatai atskleidė statistiškai reikšmingą teigiamą ryšį tarp motyvacijos mokytis lietuvių kalbos ir lietuvių kalbos pamokų mėgimo (Pirsono koeficientas 0,729). Visų amžiaus tarpsnių mokiniai nurodo lenkų, lietuvių ir anglų kalbų mokėjimo svarbą, vyresnėse klasėse pirmenybė teikiama anglų kalbai. Didžioji dalis mokinių patvirtina stiprų ryšį su lenkų kalba kaip savo tapatybės dalimi. Lietuvių kalbą sava kalba laiko trečdalis mokinių, maždaug tiek pat tyrime dalyvavusių mokinių šiuo klausimu neturi nuomonės arba nesutinka, kad lietuvių kalba yra sava. Analizuojant tyrimo rezultatus nustatyta statistiškai reikšminga koreliacija tarp kalbinių nuostatų ir kalbos pasirinkimo. Atliktas tyrimas apima dviejų savivaldybių mokyklas, todėl neleidžia daryti apibendrinamųjų išvadų apie daugumą mokyklų lenkų mokomąja kalba, tačiau ryškina bendras tendencijas, rodančias kalbų pasirinkimo ir kalbinių nuostatų ryšį, lenkų, lietuvių ir anglų kalbų vertinimą ir mokymosi motyvaciją. ESMINIAI ŽODŽIAI: lenkų kalba, lietuvių kalba, kalbų vartojimas, kalbinės nuostatos. NIDA PODERIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, 10308 Vilnius [email protected] NIDA PODERIENĖ. Kalbų vartojimas ir kalbinės nuostatos: mokyklų lenkų mokomąja kalba atvejis 47