Paprastųjų žodžių terminizavimas Jurgio Ambraziejaus Pabrėžos „Taisliuje Augyminiame‟

AlbinA Auksoriūtė. Paprastųjų žodžių terminizavimas Jurgio Ambraziejaus Pabrėžos Taisliuje augyminiame 175 ALBINA AUKSORIŪTĖ Lietuvių kalbos institutas ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0003-2099-3735 A tudományos kutatások irányai: a litván terminológia története, a természettudományok terminológiája, terminográfia, terminológiai erőforrások. DOI: doi.org/10.35321/bkalba.2023.96.09 pApRAstųJų ŽODŽIų tERMInIZAVIMAs JURGIO AMBRAZIEJAUs pABRĖŽOs TAISLIUJE AUGYMINIAME ESMINIAI ŽODŽIAI: Jurgis Ambraziejus pabrėža, augalų genčių vardai, terminizavimas, motyvacija, metaforiniai terminai. ÖSSZEFOGLALÓ a cikk Jurgis Ambraziejus Pabrėža 1843-as Taislius című munkájában az akkori beszélt nyelv egyszerű szavait vizsgálja. Elemzi a augyminis pateikti žiedinių augalų genčių vardai, kuriuos jis sukūrė terminizavęs növénynemzetségek neveinek szemantikai motivációját; a J. A. Pabrėža által megadott növénynemzetségneveket összeveti a Povilas Matulionis Žolynas, Lietuviškas botanikos žodynas, Lietuvių kalbos žodynas és Botanikos vardų žodynas című műveiben szereplő nevekkel, és megadja, hogy a J. A. Pabrėža munkájában szereplő nevek közül melyek honosodtak meg a mai használatban. ÖSSZEFOGLALÓ a cikk a Jurgis Pabrėža által megadott virágos növények nemzetségneveivel foglalkozik, amelyeket az akkori köznyelvi szavak Ambraziejus pabrėža in his 1843 work Taislius augyminis (“the system of plants”), terminologizálásával alkotott. A cikk elemzi a növénynemzetségek neveinek szemantikai motivációját; ennek során az általa létrehozott növénynemzetségneveket összeveti a Povilas Matulionis Žolynas („Növénynevek”), Lietuviškas botanikos žodynas („Litván botanikai szótár”), Lietuvių kalbos žodynas („A litván nyelv szótára”) és Botanikos vardų žodynas („A növénynevek szótára”) című műveiben szereplő nevekkel; továbbá felsorolja azokat a Pabrėža munkájában szereplő növénynemzetségneveket, amelyek meghonosodtak a jelenlegi használatban. 176 BEnDRInĖ kALBA | 96 ĮVADAs Jurgis Ambraziejus Pabrėža (1771–1849) a XIX. század egyikeként ismert; éleslátó pirmosios pusės produktyviausių žemaičių autorių, palikusių didžiulį rankraštinį palikimą. Iš jo minėtini pamokslai, botanikos, medicinos, geografijos darbai. „Šiandien J. pabrėža, įvertinus jo iškilų gyvenimą ir veiklą, természettudósként (botanikusként, a botanika úttörőjeként, földrajztudósként, az első litván földrajztankönyv szerzőjeként), érzékeny orvosként (a népi gyógyászat népszerűsítőjeként), bölcs oktatóként (a műveltség mindenekelőtt fontos számára), tojas, mokslininkas, menininkas, bibliofilas, poetas) ir tik galiausiai, nors valamint őszinte lelkészként (papként, ferences harmadrendiként, prédikátorként, szónokként) mutatják be (Oželis 2020: 10). J. A. Pabrėžos életében egyetlen munkája sem jelent meg; csupán a litván nyelven kiadott Dirva című újság szerkesztője, Antanas Milukas pap kezdeményezésére nyomtatták ki 1900-ban J. A. Pabrėža legnagyobb, Botanika arba Taislius auguminis című kéziratának egy részét. A XXI. században Rita Šepetytė nyelvész, PhD által előkészítve és kiadva több munkája is megjelent: Taislius augyminis (I. köt. 2009, II. köt. 2014, III. köt. 2015), Jurgio Ambraziejaus Pabrėžos „Geografija” (2019), Pamokslai vairingose materijose, sakyti Ambroziejaus Pabrėžos (2020). J. A. Pabrėžos érdemei a litván botanika tudománya terén különösen nagyok, mivel elsőként írta le a žemaitis növényeket anyanyelvén, ő volt a botanikai terminusszótárak első szerzője (bővebben lásd: Dagys 1972: 15–25), továbbá elsőként közölte a növénynevek megalkotásának alapelveit a lengyel nyelven írt Uwagi tyczącesię ułożenia doskonałey Flory Żmudzkiey. Miłosnikom Flory Żmudzkiey i znawcom języka żmudzkiego, poswięcone című tanulmányban (megjegyzések a tökéletes žemaitis flóra összeállításáról, 1834). Miłosnikom Flory Żmudzkiey i znawcom języka żmudzkiego, poswięcone (megjegyzések a tökéletes Žemaitis flóra összeállításáról, 1834). Az említett tanulmányt 1922–1923-ban Jurgis Elisonas publikálta a Kosmos folyóiratban, miután 1921-ben felfedezte azt a kretingai kolostor könyvtárában, J. A. Pabrėža kéziratai között. A tanulmányban J. A. Pabrėža arról ír, hogyan kellene megalkotni a nemzetségneveket, hogy megfeleljenek a žemaitis nyelv szellemének: 1) a névnek utalnia kellene a nemzetség fajainak jellegzetes tulajdonságaira; 2) a név lehet a latin rendszertanból készített tükörfordítás; 3) a latin rendszertani nemzetségnév élő pritaikomas taip, kad jo galūnė ir skambesys atitiktų žemaičių kalbos dvasią; 4) vardas gali būti sudarytas iš būdingo žodžio šaknies ir -iškės (Elisonas 1923: 291). Reikėtų pabrėžti straipsnyje J. A. pabėžos išryškintas svarbias augalų vardų kūrimo nuostatas: pagrindiniu augalų vardų šaltiniu jis laiko beszélt nyelvet, és tudva, hogy ugyanaz a növény különbözőnövény tulajdonságait. J. A. gai įvairiose vietose vadinamas, siūlo rinktis, šių laikų terminais kalbant, motyvuotą vardą – priskirti augalui tą vardą, kuris parodo ryškiausias to AlbinA Auksoriūtė. Paprastųjų žodžių terminizavimas Jurgio Ambraziejaus Pabrėžos Taisliuje augyminiame 177 Pabrėža nem egyszer hangsúlyozza, hogy a névnek jeleznie kellene, azonban meg kell būdingas augalo savybes. kaip galimą jis nurodo lotyniško vardo vertinį, jegyezni, hogy ma néha nehéz megállapítani, vajon a növény neve tükörfordítás-e, vagy a litván nyelv saját képzése, mivel a latin nevek többsége a latin nyelvben motivált, és az adott növény jellegzetes tulajdonságait tükrözi. 1843-ban J. A. Pabrėža befejezte legfontosabb tudományos munkájának, a Tayslós augumyynis kóremy taalpynas augimys ligszioł raastosys teyp muusosys kayp nekórios swetszaalys só prijungymó abładny prajoowa weykała yr sóraaśźima waarduu paprastuuju teyp źemaytyszku, kaypo pruusyszku, łaatwyszku, yr Z. Sz. megírását. T. Prączyszkaus által 1843-ban kiadott waarduu tayslyyniu źemaytyszku só łotiinyszkays. Par kónyga Ambroziejó Paabreźa bówósiiy koznadyiy yr mookitojii Kretingos mokslyniićźioy, tercyorió meetusy (~ taislius augyminis, amelyben a mind nálunk, mind egyes külföldi helyeken eddig megtalált növények foglaltatnak, a mű feldolgozásának és a nevek összeírásának rendjével, az egyszerű, valamint a žemaiti, porosz és lett, továbbá a latin nevekkel együtt. Ambrozėjus Pabrėža pap által, aki a kretingai iskolában egykor hitszónok és tanító, a tercier Z. sz. Ferenc által 1843-ban kiadva). A továbbiakban ezt a művet röviden – Taislius augyminis1 – nevezzük. „magát a kéziratot, amely 1042 oldalt tartalmaz (LXII oldal előszót és 980 oldal szöveget), a másodikat – ezek megnevezésére. A botanika írásakor a morfológiával kezdik. Így tett J. A. Pabrėža is: Taislius című művének bevezető része a növénymorfológia, J. A. pabrėža kūrė apie aštuonerius metus (1835–1843)“ (subačius 2009: 10). Jau iš veikalo pavadinimo galima suprasti, kad jame pateikta augalų sistema, kuri apima ne tik pas mus augančius augalus, bet ir kai kuriuos svetimšalius, duodami žemaitiški, lotyniški, prūsiški ir latviški jų vardai. kaip pastebi botanikas Jonas Dagys, botanikos „terminija susideda iš 2 dalių: morfologinės ir sistematinės. pirmoji reikalinga augalams aprašyti, vagyis az organográfia” (Dagys 1972: 16). A 980 oldalas kézirat második része a növényrendszertannal foglalkozik; 643 zárvatermő növénynemzetséget, valamint 158 spórás növényés gombanemzetséget ír le. A Taislius augyminas című műben szereplő zárvatermő növénynemzetség-neveket Robertas Gedrimas vizsgálta. Részletesen elemezte az összetett és képzett zárvatermő növénynemzetség-nevek képzését (Gedrimas 2004: 182–196; 2005: 81–92). 1 A kézirat címébe, amelyet nem J. A. Pabrėža kézírásával jegyeztek le (Šepetytė 2009: 7), hiba csúszott; ezt elsőként Giedrius Subačius vette észre. Az augyminis melléknév alapszava a J. A. Pabrėža által használt augymė. J. A. Pabrėža nyelvéről és helyesírásáról bővebben lásd: G. Subačius (1996: 10–113; 2009: 9–28) straipsnius. 178 BEnDRInĖ kALBA | 96 J. A. Pabrėža a virágos növényeket 23 csoportba (osztályba) sorolta, a 24. csoportban pedig leírta a virágtalan, vagyis a spórás növényeket és a gombákat. J. A. Pabrėža a terminusalkotás három fő módszerére támaszkodott: 1) terminologizálásra, 2) új szavak képzésére, 3) más nyelvekből való kölcsönzésre. A korabeli köznyelv terminologizált közönséges szavai és a köznyelvben használt növénynevek a virágos növénynemzetségek összes nevének több mint 28%-át teszik ki. J. A. Pabrėža növényneveinek fő alkotási módja az új szavak képzése volt (lásd Gedrimas 2004: 185). Ebben a tanulmányban a Taislius augyminis virágos növénynemzetségnevei közül azokat vizsgáljuk, amelyeket J. A. Pabrėža a köznyelvi közönséges szavak, vagyis saját nyelvjárásának szavai terminologizálásával alkotott meg. Az ilyen módon létrehozott növénynemzetségnevek száma a Taislius augyminisban igen csekély, a tanulmányban mindössze 20 nemzetségnevet elemzünk. J. A. Pabrėža terminologizált nemzetségneveinek nagy részét a köznyelvben használt népi növénynevek alkotják, amelyek nem képezik e tanulmány tárgyát. A J. A. Pabrėža terminologizálással létrehozott növényneveinek szentelt külön kutatás mindeddig nem készült, ezért e tanulmány újdonsága, hogy J. A. Pabrėža azon növényneveit vizsgálja, amelyeket a közönséges nyelvi szavak terminologizálásával alkotott meg. Megjegyzendő, hogy csak R. Gedrimas tárgyalta a köznyelvi szavak terminologizálását különböző földrajzi fogalmak 2003: 121–126). megnevezésére, amikor J. A. Pabrėža földrajzi tankönyveinek terminusait elemezte (Gedrimas Šio straipsnio tikslas – nustatyti, kokius žiedinių augalų genčių vardus J. A. pabrėža sukūrė terminizuodamas paprastuosius to meto šnekamosios kalbos žodžius, o tikslui pasiekti keliami šie uždaviniai: išsiaiškinti nagrinėjamų augalų genčių vardų motyvaciją, palyginti analizuojamus J. A. pabrėžos augalų genčių vardus su povilo Matulionio Žolyne, Lietuviškame botanikos žodyne, Lietuvių kalbos žodyne, Botanikos vardų žodyne, pateikiamais vardais, nustatyti, kurie iš J. A. pabrėžos darbe pateiktų vardų ir kokia forma prigijo dabartinėje vartosenoje. A növénynevek vizsgálata során leíró, összehasonlító és szemantikai elemzési módszereket alkalmaznak. 1. tEORInIs pAGRInDAs A Terminology work – principles and methods (Terminológiai munka – alapelvek és módszerek) című nemzetközi szabvány a terminusalkotás egyik módszereként a nyelv meglévő formáinak használatát jelöli meg; a meglévő formák új terminusok létrehozására olyan terminusalkotási módok alkalmazásával használhatók, mint a konverzió, a terminologizálás, a szemantikai AlbinA Auksoriūtė. Paprastųjų žodžių terminizavimas Jurgio Ambraziejaus Pabrėžos Taisliuje augyminiame 179 átvitel és a kölcsönzés. A terminologizálás olyan folyamat, amelynek során a köznyelvi kifejezés terminussá alakul át (IsO 704; 2022: 67–68). A terminologizálást hasonlóképpen határozzák meg más külföldi szerzők is, megállapítva, hogy e folyamat során a köznyelv szava vagy kifejezése terminussá válik, amely a szaknyelvben egy fogalmat jelöl (lásd Valeontis, Mantzari 2006: 7; Gt; Eurotermbank). A litván terminológiában a terminologizálás fogalmát tágabban határozzák meg, mint az említett külföldi szerzők munkáiban: a terminologizálás leírásakor nemcsak a köznyelv egyszerű szavainak, hanem a nyelvjárási szavaknak vagy kifejezéseknek terminussá alakításáról is szó van, és ez a folyamat a szó jelentésváltoztatásának minden szokásos módját magában foglalja (az átvitt jelentés kialakulását, a jelentés bővülését és szűkülését) (lásd: keinys 1980: 64; klimavičius 1996: 4–7; 2006: 55–56; kaulakienė 2001: 28; Gedrimas 2003: 121–126; kvašytė 2005: Šalkauskio Terminologijos teorija ir lietuviškoji 76; Jakaitienė 2010: 191; Gaivenis 2014[1983]: 131–135; 2014[1996]: 26–27; 2014[1997]: 4–7; 2002: 51–53). Jau pirmame teoriniame lietuvių terminologijos darbe – filosofo stasio filosofijos terminija (1925, 1927, 1934), kurį jis išspausdino keturiuose kauno universiteto mokslinio žurnalo Logos numeriuose, rašoma apie terminizaciją, tik šio termino s. Šalkauskis nevartoja. A terminusok három fő forrásának tárgyalásakor elsőként az emberek nyelvében használt szavak terminológiai célú alkalmazását említi, és négy módot különít el arra, ahogyan az emberek nyelvének szavai bekerülnek a tudományos terminológiába: „a) az emberek nyelvében használt szó pontosítása; b) a szó jelentésének kibővítése; c) a szó jelentésének szűkítése; d) a szó jelentésének analógia alapján történő átvitele” (Šalkauskis 1927: 12). csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a terminológusok a XX. század 8. évtizedétől, s. Šalkauskistól eltérően, a szavak jelentésváltoztatásának csak három módját különböztetik meg, és ez a megkülönböztetés azzal magyarázható, hogy mind a szó jelentésének kibővítése, mind pedig szűkítése a szó terminologizálásakor a jelentés pontosítását jelenti. „Mindenesetre a terminusrendszerbe bekerülő közönséges szavak különleges, meghatározott jelentést kapnak” (keinys 1980: 64). A litván terminológusok munkáiban arra a folyamatra, amelynek során a közönséges szó terminussá válik, különböző terminusokat használnak: terminologizacija (keinys 1980; Gaivenis 2002), 2002), terminizacija (Gaivenis 1997, 1996; kaulakienė 2001; klimavičius terminologizavimas (Gaivenis 1983, 2006; stunžinas 2007, 2018), terminizavimas (klimavičius 1996; Gedrimas 2003; kvašytė 2005; LtB; Jakaitienė 2010). Regina kvašytė véleménye szerint „a szavak terminussá alakításáról beszélve célszerűbb lenne a termi- 180 BEnDRInĖ kALBA | 96 nija, t. y. terminų visuma, todėl logiška ir trumpumo reikalavimą atitinA kanti forma terminologizáció (vagy litván képzővel alkotott hibrid forma) és használatának terminizavimas)“ (kvašytė 2013: 134). Manau, kad minimi termino variantai terminizacija2 ir terminizavimas yra sistemiškesni, galima sakyti, kad jau hagyománya is kialakult, ezért a cikkben a terminologizálás kifejezést használom, csak az idézetekben szerepelnek a szerzők által használt terminusok. Ahogyan Kazimieras Gaivenis megjegyzi: „a terminologizáció gyakrabban szűkíti, mint bővíti a szó extenzióját, konkrétabbá teszi azt” (Gaivenis 2002: 29). Ezt akkor is megfigyelhetjük, amikor J. A. Pabrėža munkájában szereplő növényneveket elemezzük; a terminusok motivációját és annak jelentőségét nem nes J. A. pabrėža terminizuotiems paprastiesiems žodžiams suteikia konkrečią specialią reikšmę – pagal panašumą ar kokį nors kitą požymį įvardija konkrečią augalų gentį. Aiškinantis, kaip ir kokiu būdu buvo sukurtas terminas, paprastai ieškoma įvardijimo motyvų, tad kyla motyvacijos klausimas. terminologijoje į egyformán ítélik meg3. Egyes terminológusok különösen hangsúlyozzák a motiváció jelentőségét; például Sabela Fernández-Silva szerint ezek a terminusok a legmegfelelőbbek, mivel nemcsak széles Judit Freixa ir Maria teresa Cabré nurodo, kad motyvuoti terminai atrodo körben reprezentálják a fogalmat, hanem formájukkal a fogalom tartalmának egy részét is megmutatják (Fernández-Silva és mtsai 2009: 21); a motivált terminusok ajtót nyitnak a fogalmak megértéséhez, mivel lehetővé teszik a fogalom gyors és hatékony azonosítását (Fernández-Silva és mtsai 2009: 24). Sergiusz Grinev-Griniewicz úgy véli, hogy a motiváció elősegíti a megfelelő fogalom könnyebb megértését és megtanulását. Szerinte új terminusok létrehozásakor legszélesebb körben a strukturális és a szemantikai motivációt alkalmazzák. Strukturálisak, szerkezetük mutatja jelentésüket. A szemantikai motiváció olyan szavakban jelenik meg, amelyek másodlagos rinė motyvacija matoma žodžiuose, sudarytuose iš jau žinomų reikšminių jelentéssel rendelkeznek; ez az elsődleges jelentés alapján előre jelezhető (Grinev-Griniewicz 2011: 34). A terminologizálás módjával létrehozott terminusokra nem jellemző a strukturális vagy képzési motiváció, mivel terminussá nem képzési mód révén váltak, ezért képzési jegyekkel nem rendelkeznek. Ebben az esetben csak szemantikai motivációról beszélhetünk, 2 Jonas Klimavičius azt írja, hogy a terminográfia, terminologizáció, transterminologizáció, determinologizáció terminusokat 1970 őszén hozta magával Kijevből (Klimavičius 2002: 133). a terminusalkotás kérdései (Myking 2009: 39–53; 2020: 6–30). A motiváció osztályozásai és akkor beszélhetünk róla, amikor a szót átvitt értelemben használják, a dolgot nem közvetlenül nevezik meg, hanem egy már létező szóhoz 3 Johanas Mykingas, nagrinėdamas įvairių autorių teorinius terminų kūrimo modelius ir aspektus, savo darbuose gana išsamiai analizavo motyvacijos sąvoką kaip vieną iš svarbių nyúlnak, nem alkotnak új szót, K. Gaivenis nem tulajdonít nagy jelentőséget a terminusok apžvalgas dar žr.: Gaivenytė 2000: 19–25; Gritėnienė 2006: 24–29; Lubienė 2015. AlbinA Auksoriūtė. Paprastųjų žodžių terminizavimas Jurgio Ambraziejaus Pabrėžos Taisliuje augyminiame 181 motivációjának. szerinte „a motivált terminusok könnyebben megjegyezhetők, és gyorsabban meghatározható a helyük a terminológia mikrorendszereiben. a motiváció azonban általában nem tik atsiranda nauja (metaforinė ar metoniminė) reikšmė (Urbutis 2009: 73). játszik döntő szerepet a terminológiában, mivel teljesen motiválatlan terminusokat, valamint olyan idegen szavakat is kiválóan használnak, amelyek motivációja számunkra teljesen érthetetlen. <...> a motiváció fontosabb a fajfogalmi terminusok, mint a nemfogalmi terminusok esetében“ (Gaivenis 1998: 91). Véleményem szerint a terminológiában fontos a motiváció, mivel a motivált terminus definíció nélkül is könnyen érthető, azonban el kell ismerni, hogy nem minden terminologizált terminus motivációja világos, és azt megérthetjük. Néha nehéz nyomon követni egyes fogalmak elnevezésének indítékait alkotóik egyéni szemlélete vagy csak általuk ismert analógiája miatt, amely alapján egy közönséges nyelvi szót terminológiai jelentéssel ruháznak fel. A növénynevek motivációját az észak-panevėžysi nyelvjárásban vizsgálva Aurelija Gritėnienė hangsúlyozza, hogy az elnevezés motivációját gyakran maga a megnevezett dolog határozza meg: „a növényeknek különösen sok megkülönböztető jegyük van, ezért elnevezésük motivációja is nagyon változatos. Azonban még ebben az esetben is, amikor maga a kategória teremti meg a motiváció sokféleségének előfeltételeit, gyakran előfordul, hogy az elnevezés kiválasztását nemcsak a növény lényegi megkülönböztető jegye, hanem véletlenszerű asszociációk, a nyelvhasználók szárnyaló képzelete és nagrinėjant J. A. pabrėžos sukurtus augalų vardus galima ne tik atsekti jų sukūrimo motyvus pagal būdingus požymius, bet ir pamatyti autoriaus fantaziją ir kūrybingumą. „paprastų terminologizuotų žodžių turinys gali gerokai pakisti. terminas kreativitása is meghatározza” (Gritėnienė 2006: 27). Egyet kellene érteni a neretai tokie terminai, nepaisant vieno iš tradicinės terminologijos reikalavimų – stilistinio neutralumo, yra ekspresyvūs ir skiriami prie metaforinių terminų. k. Gaivenis pabrėžia, kad terminologijoje vaizdingumo dažniausiai nevengiama tada, kai siekiama išryškinti skiriamąją (distinktyvinę) tertudósnő utóbbi gondolatával, mivel speciális szémákat nyer, amelyekkel a közönséges szó nem rendelkezik” (Gaivenis 2002: 53). Az aknák funkcióját. Az kitos, dažnai griebiamasi vaizdingo lyginimo. Vaizdingumo neišvengiama expresszív terminusokat gyakran a rendszertani terminológiában alkotják, mivel itt egy növényvagy állatfaj, illetve -nemzetség megkülönböztetéséhez attól, amikor a megkülönböztető jegynek a kutató benyomását tekintik, amelyet benne kelt 182 BEnDRInĖ kALBA | 96 a megnevezett növény vagy állat, illetve a növény vagy állat valamely szubjektíven értékelt sajátossága (Gaivenis 2002: 45–46)4. Przemysław Dębowiak és Jadwiga Waniakowa a növénynevek szemantikai motivációját elemezve hangsúlyozzák, hogy a botanikai nomenklatúrában nagy számban előforduló metaforikus növénynevek másodlagos nevek, ezért helyi osztályozást: 1) a növények megjelenése; 2) a növények jellemzői; 3) a növények elterjedési helye; 4) a növények felhasználása (Dębowiak, Waniakowa 2019: nu atveju reikėtų iššifruoti metaforos pagrindą, t. y. pirminę motyvaciją. Jie pateikia keturis pagrindinius veiksnius, lemiančius augalų vardų seman175–176). 2. A NÖVÉNYNEMZETSÉGEK NEVEI, AMELYEK A KÖZNYELVI SZAVAK TERMINOLOGIZÁLÁSÁVAL JÖTTEK LÉTRE A növénynemzetségek nevei, amelyeket J. A. Pabrėža a köznyelvi szavak terminologizálásával alkotott, metaforikus terminusok, mivel a növény jellemzői vagy egy olyan tárggyal való bizonyos hasonlóság alapján, amelyre ez a tulajdonság jellemző, a tárgy megnevezése átkerül a növényre. A vizsgált növénynemzetségek tisztázása során įvardijimo motyvus pirmiausia žiūrėta, kuo ta augalų gentis išsiskiria, kurią paprastojo žodžio reikšmę ėmė J. A. pabrėža, kuriuos augalo būdingus bruožus jis iškėlė, ar tą motyvaciją galima paremti išleistuose augalų vardynuose ir kitoje botanikos literatūroje pateikta informacija. J. A. pabrėža terminizavo paprastuosius žodžius augalų gentims pavadinti pagal augalų išvaizdą, naudojimą ir savybes. 2.1. A növény megjelenése alapján létrehozott nevek A tárgyalt növények legnagyobb részének megnevezésére, a húszból nem kevesebb mint tizenöt esetében, J. A. Pabrėža olyan köznyelvi szavakat vett át, amelyekkel metaforikusan a virágok, virágzatok, termések, magvak és levelek megjelenésének hasonlósága alapján nevezte meg a növényeket. A virágok és virágzatok megjelenése által motivált nevek. ez a növénynemzetségek legnépesebb csoportja. Elnevezéseiket J. A. Pabrėža a virágok és virágzatok alakja és színe alapján alkotta meg. A legtöbb közönséges szót a virágok és virágzatok alakja alapján terminologizálták: 4 A különböző szakterületek litván metaforikus terminusairól már meglehetősen sokat írtak, lásd: Baltrūnaitė 1998: 36–47; Gaivenytė 2000: 19–25; Stunžinas 2006: 62–73; 2018: 56–92; 2012: 83–92 és mások. AlbinA Auksoriūtė. Paprastųjų žodžių terminizavimas Jurgio Ambraziejaus Pabrėžos Taisliuje augyminiame 183 Vladarskienė baydikła (~baidykla). – Himantoglossum. – (Zungenorchis. Willd.) (tA 639/ II 4615). ez az orchideafélék családjába tartozó növénynemzetség, amelynek virágain a mézajak három részből áll, és a középső rész jóval hosszabb a többinél, valamint csavarodott, ezért a virág meglehetősen furcsának tűnik. Úgy tűnik, J. A. szerint csúnyának tűnt, ezért nevezte el így ezt a növényt, lásd: MnE; vö. 2 baidykla lásd baidyklė: 4. p bot. Himantoglossum LkŽe; Himantoglossum lásd Aceras (Gudžinskas 1999: 80), Aceras – szarvatlan (Gudžinskas 1999: 21); bóórbółs (~burbulas). – Trollius. – (Gömbös boglárka. Bluff.) (tA 389/ II 211). Šiam augalui pavadinti J. A. pabrėža pasirinko žodį burbulas dėl žiedų formos panašumo, tai patvirtina ir Lietuviškas botanikos žodynas (LBŽ): Tróllius europaeus (lot. trulleum – apvalus indas, sen. germanai šį augalą vadino Rolla, Goldrolla, taigi visur pabrėžiamas apvalumo požymis, nes augalo žiedai yra apvalūs, rutuliški) – paprastasis burbulis (Mln), sin. burbulas (F6) LBŽ 355; burbulas 6. Rs bot. „burbulis, potvinkis (Trollius europaeus)“: krp7 LkŽe; dar žr. Gritėnienė 2006: 64–65; kooćźiéłs (~kočėlas). – Alopecúrus (tA 51/ I 185), plg. Alopecúrus (gr. alopex – róka, ura – farok; a virágzat rókafarkra emlékeztet) – pašiaušėlis (Mln), szin. kočėlas (p) LBŽ 16; kočėlas (fehérorosz кaчaлa) [k], J, R 3. LBŽ bot. „a pázsitfűfélék családjába tartozó növény, pašiaušėlis (Alopecurus)”: p LkŽe. E nemzetség megnevezésére a köznyelvben használatos szlavizmust vették át. figyelemre méltó, hogy J. A. Pabrėža ezt a latin terminus motivációját nem követve választotta; vö. Aloperus (35) a virágzat megjelenése miatt kočėlasnak neveztetett (a nemzetség mai normatív neve – pašiaušėlis) (Jankevičienė 2009: 35); kraamy (~kramė). – Échium (tA 143/ I 279). E nemzetség nevének, amelyet egy nyelvjárási szó terminologizálásával alkottak, motivációja megegyezik a latin növénynév motivációjával, vö. Échium vulgáre (gör. echis – kígyó, sikló; a gör. echion névvel a Borraginaceae család különféle 5 növényeit nevezték; a forrás rövidítése után a kézirat oldalszáma, a ferde törtvonal után pedig a kiadott mű kötete és oldalszáma következik. 6 F = J. Fiedorowicz. Katalog roślin dziko rosnących i niektórych przyswojonych około Iłłukszty przez X. Jozefa Fiedorowicza od roku 1818 aż dotąd postrzezonych i zadeterminowanych, według Układu Linneusza roku 1851 napisany. Nazwiska roślin po łacinie, po polsku i po litewsku (rankraštis). 7 a kettőspont után azoknak a helységeknek a rövidítései szerepelnek, amelyekből a szótár példákat közöl. 190 KÖZNYELV | 96 Az J. A. Pabrėža által megalkotott zárvatermő növénynemzetségnevek motivációját latin nevük motivációjával összehasonlítva megfigyelhető, hogy mindössze hat név motivációja egyezik (lásd az 1. táblázatot), azonban ezekben az esetekben nem mondhatjuk, hogy J. A. Pabrėža a latin neveket követte, mivel mind a latin, mind a J. A. Pabrėža által alkotott nevek a növény fő jellegzetességére utalnak. 1. TÁBLÁZAT. Azoknak a növénynemzetségeknek a latin és litván nevei, amelyek motivációja megegyezik Latin név elnevezés Litván név motívuma Az Trollius burbulas A virágok gömbölyű alakja. Échium kramė A virágok egy élőlény fejére hasonlítanak. Lýchnis gaisra A virágok élénk színe. Corispérmum – poloska. A termések poloskákhoz hasonlók. Senecio žilė peržydėjusio augalo sėklų skirstukų spalva panaši į žilų plaukų spalvą. Rúbia – festőbuzér. A növény gyökereiből vörös festék nyerhető. Az J. A. Pabrėža Taislius augyminis című művében szereplő, tárgyalt növénynemzetség-nevek közül, amelyeket a köznyelvi egyszerű szavak terminologizálásával alkotott, a nevek fele meghonosodott, és jelenleg e nemzetségek hivatalos neveiként használatos. Három zárvatermő növénynemzetség neve ugyanúgy használatos, mint ahogyan J. A. Pabrėža munkájában szerepel: blizgė, gaiva és žilė. Hat nemzetségnév végződése megváltozott, ezek már végződésképzős származékoknak tekintendők: aklė, burbulis, geltė, pentinius, raudė, žydrė, lásd a 2. táblázatot. Figyelmet érdemel, hogy e növénynevek ilyen formája – egy žydra kivételével – már Povilas Matulionis Žolynas című növénynévjegyzékében is szerepel. II. rész. Lietuvos augalų žodynas ir augalų taislas (1906) az első Litvániában nyomtatásban megjelent botanikai szótár. Matulionis atidėkoje prie žodyno nurodė naudotų šaltinių sąrašą, o tarp jų pirmuoju pateikė 1900 m. Amerikoje išspausdintą J. A. Pabrėžos žodyną „Botanika arba Taislius auguminis“ (plačiau žr. Auksoriūtė 2019). tačiau, kaip matyti 2 lentelėje, p. Matulionis šiek tiek pakeitė J. A. Pabrėžos pavadinimus. AlbinA Auksoriūtė. Paprastųjų žodžių terminizavimas Jurgio Ambraziejaus Pabrėžos Taisliuje augyminiame 191 2 LEntELĖ. Augalų genčių vardai terminografiniuose šaltiniuose J. A. pabrėžos Taislius J. A. pabrėžos augyminis Botanika arba Taislius auguminis (1900) p. Matulionio Žolynas (1906) Lietuviškas botanikos žodynas (1938) Botanikos vardų žodynas (1998) blyzgy blizgė ria (~blizgė). – (tA 451/ II Lunábliz273) 115 38 gė blizge 204 183 blizgė gaywa (~gaiva). – sana (tA Lápgaiva 631/ II 453) gaiva 124 35 189 gaiva 171 źyly gaiva (~žilė). – Senecio (tA 600/ II 422) žilė žile 14 žilė žilė 54 aklis 320 (~aklis). – 273 Galeópsis (421/ II 243) aklys aklė 110 29 149 aklė aklė 137 bóórbółs (~burbulas). –burbulas Trollius. – burbulis (389/ II 211) burbulis 116 59 355 burbulis 302 gełta (~gelta). – Serrátu- (573/ II 395) la gelta 125 54 321 274 gelte pętyns geltė (~pentinas). geltė –pentinas pentinius Delphínipentinius um (374/ II pentinius 196) 142 23 116–117 109 źiidra rauda (~rauda). – Rúbia (101/ I 237) rauda 146 raude 51 raudė 301 raudė 259 (~žydra). Muscari (244/ II 66) –žydra 163 žydra 41 žydrė 226 žydrė 199 gaysra (~gaisra). – Lýchnis (tA 312/ II 134) gaisra 124 gaisrana 205 gaisrana 205 gaisrena 185 Külön tárgyalandó a gaysra (~gaisra) nemzetségnév. – Lýchnis (312/ II 134). Ezt a nemzetséget ma a -ena képzős gaisrena származékkal nevezik, vö. gaisrena BVŽ 185. o. Matulionis Žolynas című művében a gaisrana név J. A. pabrėžos raštų paimtas vardas, tas pats vardas pateiktas ir Lietuviškame szerepel azzal a hivatkozással, hogy ez a botanikai szótárból származik, csupán Matulionis hivatkozásával, szinonimaként pedig J. A. Pabrėža gaisra alakja van megadva, vö. gaisrana (Mln), sin. gaisra (p) LBŽ 205. 192 KÖZNYELV | 96 KÖVETKEZTETÉSEK 1. A köznyelvi szavak terminologizálása J. A. Pabrėža Taislius augyminis című művében a növénynevek alkotásának második legtermékenyebb módja. A cikkben vizsgált, egyszerű köznyelvi szavak terminologizálásával létrehozott húsz zárvatermő növénynemzetségnév az összes terminologizált zárvatermő növénynemzetségnév mintegy 12%-át teszi ki. 2. A vizsgált növénynevekre szemantikai motiváció jellemző, ezért metaforikus terminusok közé sorolhatók. Az egyszerű köznyelvi szavak terminologizálásával létrehozott növénynemzetségnevek többségének motivációja világos, csupán két név esetében – amelyeket elvont főnevek (gaiva, meilė) terminologizálásával alkottak – feltételezhető a megnevezés motivációja. 3. J. A. Pabrėža a legtöbb növénynevet a növény megjelenése alapján alkotta – összesen tizenötöt, közülük kilencet pedig a növények egyik legfontosabb jellemzője, a virágok és virágzatok megjelenése motivált: alakjuk (pl.: burbulas, karūna, pentinas) és színük (pl.: gaisra, žydra). Öt egyszerű köznyelvi szót a termések vagy magvak megjelenése alapján terminologizált a növénynemzetségek megnevezésére (blakė, blizgė, sraigė, tamsa, žilė), egyet pedig a levelek megjelenése alapján (lielė). Mindössze két név motivációja kapcsolódik egyértelműen a növények felhasználásához (gelta, rauda). terminizuoti paprastieji žodžiai nurodo ne tiesioginį augalo naudojimą, bet jo rezultatą – iš augalo dalių gaunamą spalvą. Analizuojant augalų vardų motyvaciją atsiskleidžia J. A. pabrėžos kūrybiškumas, ypač tada, kai augalai pavadinami pagal paties autoriaus įspūdį ar asociaciją (aklis, baidykla, kazokas). 4. svarbu pastebėti, kad dauguma įvardijimo motyvų pasirinkta pagal būdingą augalo požymį, nesekant lotyniškais augalų vardais. nors šešių J. A. pabrėžos sukurtų vardų motyvacija ir sutampa su lotyniškų atitikmenų motyvacija, tačiau kai kurie jo terminizuoti paprastieji vardai nem mutat közvetlen nyomon követést latin nevekkel (burbulas, kramė, gaisra). 5. a J. A. Pabrėža által létrehozott, tárgyalt zárvatermő iš 20) vartosenoje prigijo ir yra oficialiai vartojami augalų nomenklatūnövénynemzetségnevek fele (10 roje. figyelemre méltó, hogy három név változatlanul jutott el napjainkig, olyan formában, amilyet J. A. Pabrėža javasolt: blizgė, gaiva, žilė, a Taislius augyminisben közölt nevek közül ötnek a végződési toldalékát megváltoztatták (burbulis, geltė, pentinius, raudė, žydrė), egy névhez pedig már az első, 1906-ban Litvániában kiadott növénynévjegyzékben – P. Matulionis Žolynas című művében – hozzáadták az -ana képzőt (gaisrana, ma gaisrena), míg a megváltoztatott végződésű žydrė név a Lietuviškas botanikos žodynasban (LBŽ 1938) van rögzítve. AlbinA Auksoriūtė. Paprastųjų žodžių terminizavimas Jurgio Ambraziejaus Pabrėžos Taisliuje augyminiame 193 ŠALtInIAI LBŽ – Lietuviškas botanikos žodynas, red. J. Dagys. kaunas, 1938. LkŽe – Lietuvių kalbos žodynas (t. 1–20, 1941–2002): elektroninis variantas. Redaktorių kolegija: Gertrūda naktinienė (vyr. redaktorė), Jonas paulauskas, Ritutė petrokienė, Vytautas Vitkauskas, Jolanta Zabarskaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005 (atnaujinta versija, 2008). prieiga internete: www.lkz.lt. tA I – J. A. pabrėža Taislius augyminis. I–223, par. O. kažukauskaitė, R. Šepetytė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2009. tA II – J. A. pabrėža Taislius augyminis. 224–776, par. R. Šepetytė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2014. tA III – J. A. pabrėža Taislius augyminis. 777–980, par. R. Šepetytė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2015. LItERAtŪRA Auksoriūtė Albina 2019: povilo Matulionio „Žolyne“ pateiktų augalų genčių vardų autoriniai šaltiniai. – Bendrinė kalba 92. prieiga internete: https:// journals.lki.lt/bendrinekalba/article/view/406. Baltrūnaitė Renata 1998. Metaforiniai terminai. – Terminologija 5, 36–47. BVŽ – Botanikos vardų žodynas, sud. R. Jankevičienė, Vilnius: Botanikos instituto leidykla, 1998. Dagys Jonas 1972: J. pabrėžos gyvenimas ir darbai. – Jurgis Pabrėža (1771– 1849), Vilnius: Mintis, 8–26. Dębowiak przemysław, Waniakowa Jadwiga 2019: semantic Motivation of plant names as a part of their Etymology. – The Landscape of Lexicography, eds. A. Villalva, G. Williams, Lisboa-Aveiro: Centro de Linguística da Universidade de Lisboa, Centro de Línguas, Literaturas e Culturas da Universidade de Aveiro, 173–200. prieiga internete: https:// shs.hal.science/halshs-02309857/file/DicionaristicaVI_tHELAnDsCApEOFLEXICOGRApHy.pdf. Elisonas Jurgis 1923: Iš pabrėžos nespausdintų botanikos raštų. – Kosmos: Gamtotyros ir jos šalimų mokslų laikraštis 3, 283–292. kaunas. Eurotermbank – Federated Network. prieiga internete: https://eurotermbank. com/. Fernández-silva sabela, Freixa Judit, Cabré Maria teresa 2009: Multiple Motivations in the Denomination of Concepts: the Case of „production area“ in the trminology of Aquaculture in French and Galician. – Terminology Science & Research 20, 21–38. prieiga internete: https://journal-eaft-aet.net/index.php/tsr/article/view/5845. 194 BEnDRInĖ kALBA | 96 Gaivenis Kazimieras 2014[1971]: Néhány növénynév J. Pabrėža írásaiból. – Kazimieras Gaivenis. Válogatott írások, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 259–260. Gaivenis Kazimieras 2014[1983]: Egy és más a litván népi szakmai lexikából. – Kazimieras Gaivenis. Válogatott írások, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 122–136. Gaivenis kazimieras 2014[1996]: a terminusok nyelvi és logikai követelményei. – Terminológia 3, 26–38. Gaivenis kazimieras 2014[1997]: terminologizáció és determinizáció. – Terminológia 4, 4–7. Gaivenis kazimieras 1998: néhány gondolat a terminológiáról. – Terminológia 5, 89–92. Gaivenis Kazimieras 2002: Litván terminológia: az elmélet és a szabályozás vázlata, Vilnius: LkI kiadó. Gaivenytė Jolanta 2000: Az összetett fizikai szakkifejezések motivációja. – Lituanistica 3/4(43/44), 19–25. Gedrimas Robertas 2003: J. A. Pabrėža földrajzi tankönyvének terminusai. – Terminologija 10, 117–134. Gedrimas Robertas 2004: A virágos növények összetett elnevezései Jurgis Ambraziejus Pabrėža „Tayslós augumyynis” című művében. – A terminológiatörténet és a jelen problémái, Vilnius: A Litván Nyelv Intézetének kiadója, 182– 196. Gedrimas Robertas 2005: priesaginiai žiedinių augalų pavadinimai Jurgio Ambraziejaus pabrėžos veikale Tayslós augumyynis (1843). – Archivum Lithuanicum 7, 81–92. Grinev-Griniewicz sergiusz 2011: terminológiai módszerek a terminológia tudományának történetében – Terminologija 18, 27–42. Gritėnienė Aurelija 2006: A növénynevek motivációja az észak-panevėžysi nyelvjárásban, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Gt – Bruno de Bessé, nkwenti-Azeh Blaise, sager Juan s. A terminológiában használt kifejezések szójegyzéke. online hozzáférés: https://benjamins.com/catalog/ term.4.1.08bes. Gudžinskas Zigmantas 1999: Litvánia edényes növényei, Vilnius: Botanikai Intézet Kiadója. Gudžinskas Zigmantas 2010: Hagyományos litvániai kerti növények, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóközpont. IsO 704:2022: Nemzetközi szabvány: Terminológiai munka – Alapelvek és módszerek. Jakaitienė Evalda 2010: Lexikológia, 2. javított kiad., Vilnius: Vilniusi keinys stasys 1980: A terminológia ábécéje, universiteto leidykla. AlbinA Auksoriūtė. Paprastųjų žodžių terminizavimas Jurgio Ambraziejaus Pabrėžos Taisliuje augyminiame 195 Jankevičienė Ramunėlė 1987: Nyáron virágzó növények, Vilnius: Mokslas. Jankevičienė Ramunėlė 2009: Jurgis Ambraziejus Pabrėža Taisliusának botanikai megjegyzései és magyarázatai. – Jurgis Ambraziejus Pabrėža. Növénytani Taislius. I-223, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 29–47. kaulakienė Angelė 2001: terminologizáció: szemantikai képzések és tükörfordítások. – Terminológia 8, 28–33. Vilnius: Mokslas. klimavičius Jonas 1996: A népi terminológiától a tudományos terminológiáig. ]} dc＿久久爱 id= – Terminológia 3, 4–25. Klimavičius Jonas 2006: A sukti, vyti, vynioti és származékaik szinonímiája és poliszémiája az élő nyelvben, a normatív szabályozás és a terminologizáció kísérletei. – Terminologija 13, 48–61. Klimavičius Jonas 2002: Kazimieras Gaivenis. Litván terminológia: az elmélet és a szabályozás vázlata. Vilnius: LKI Kiadó, 2002, 148 p. – Terminologija 9, 129–147. Kvašytė Regina 2005: Terminológiai tanulószótár, Šiauliai: Šiaulių Kvašytė Regina universiteto leidykla. 2013: A terminmikrosistema gyökkel rendelkező litván és lett nyelvi terminusok. – Terminologija 20, 123–139. Lekavičius Algirdas 1989: Útmutató a növények megismeréséhez, Vilnius: Mokslas. LtB – A Litván Köztársaság terminológiai bankja. online hozzáférés: https://terminai. vlkk.lt/. Lubienė Jūratė 2015: A litván nyelv mikonimái: megnevezés és motiváció. klaipėda: klaipėdai egyetemi kiadó. Matulionis povilas 1906: Növények. II. részek. Litván növényszótár és növényjegyzék, Vilnius: M. kutkos nyomdája, 1906. Myking Johan 2009: (egy újabb) motivációtaxonómia. – Terminológiai tudomány és kutatás 20, 39–53. Myking Johan 2020: terminusképzés – Létezik-e a szakma jelenlegi állása? – Terminológia 27, 6–30. MnE – Monaco Nature Encyclopedia. online hozzáférés: https://www.monaconatureencyclopedia.com/himantoglossum-hircinum/?lang=en. Oželis Remigijus 2020: krisztocentrizmus Jurgis Pabrėža atya „Pamokslai vairingose materijose“ című prédikációgyűjteményében. – Pamokslai vairingose materijose, Ambroziejus Pabrėža prédikációi, Vilnius: 9–25. Lietuvių kalbos institutas, Pabrėža Ambrozijus 1900: Botanika arba Taislius Auguminis, Shenandoah, Pa. Stunžinas Robertas 2006: Litván metaforikus építési terminusok. – Terminológia 13, 62–73. 196 BEnDRInĖ kALBA | 96 stunžinas Robertas 2007: 1910–1937 m. lietuviškoji statybos terminija (a rendelkezésre álló forrásokból). – Terminológia 14, 125–134. Labanauskienė stunžinas Robertas 2018: terminizuotieji ir metaforiniai informatikos ir kompiuterijos terminai. – Auksoriūtė Albina, Gaivenytė-Butler Jolanta, Solvita, Mitkevičienė Asta, Stunžinas Robertas, Umbrasas Alvydas, Zemlevičiūtė Palmira. A litván informatika és számítástechnikai terminológia kutatásai, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Subačius Giedrius 1996: Jurgis Ambraziejus Pabrėža žemaičių nyelve. – A litván újjászületés történetének tanulmányai 8: Személy: a nemzet és az állam között, terminológia. – Logos: 10–113. subačius Giedrius 2009: Jurgio Ambraziejaus pabrėžos Taislius augyminis (1843). – Jurgis Ambraziejus Pabrėža. Taislius augyminis. I–223, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 9–28. Šalkauskis stasys 1927: terminologijos teorija ir lietuviškoji filosofijos Filozófiai újság 1, 1–32. Šepetytė Rita 2009: Előszó. – Jurgis Ambraziejus Pabrėža. Taislius auUrbutis Vincas 2009: A szóképzés elmélete, Vilnius: Tudományos és gyminis. I–223, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 7. Enciklopédiai Kiadóintézet. Valeontis kostas, Mantzari Elena 2006: a terminológia nyelvi dimenziója: a terminusképzés alapelvei és módszerei. – 1. Athéni Nemzetközi Fordításés Tolmácsolási Konferencia Fordítás: művészet és társadalomtudomány között, október 13–14. online access: https:// www.researchgate.net/publication/253024944_tHE_LInGUIstIC_DIMEntERM_FORMAtIsIOn_OF_tERMInOLOGy_pRInCIpLEs_AnD_MEtHODs_OF_ On#fulltextFileContent. Vladarskienė Rasuolė 2012: Metaforikus gazdasági terminusok. – Terminológia 19, 83–92. VLEe – Általános Litván Enciklopédia (elektronikus változat), Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóközpont, 2001–2023. online hozzáférés: https:// www.vle.lt. Beérkezett: 2023. 11. 16., elfogadva: 2023. 12. 18. AlbinA Auksoriūtė. Paprastųjų žodžių terminizavimas Jurgio Ambraziejaus Pabrėžos Taisliuje augyminiame 197 ALBINA AUKSORIŪTĖ tERMInOLOGIsAtIOn OF COMMOn WORDs In JURGIs AMBRAZIEJUs pABRĖŽA’s TAISLIUS AUGYMINIS összefoglaló a tanulmány a Jurgis által létrehozott virágos növénynemzetség-neveket elemzi, amelyeket az akkori köznyelvi szavak terminologizálásával alkotott. Pabrėža Taislius augyminis című művében a beszélt Ambraziejus pabrėža in his 1843 work Taislius augyminis (“the system of plants”), nyelv szavainak terminologizálása a növénynevek létrehozásának második legtermékenyebb módja. A tanulmányban vizsgált, az akkori köznyelvi szavak terminologizálásával létrehozott húsz virágos növénynemzetség-név az ilyen módon alkotott virágos növénynemzetség-nevek mintegy 12 százalékát teszi ki. A kutatás kimutatta, hogy az elemzett növényneveket szemantikai motiváltság jellemzi, és metaforikus terminusokként sorolhatók be. A közszavak terminologizálásával létrehozott legtöbb növénynemzetség-név motivációja világos. Pabrėža kilenc növénynevet a növény megjelenése alapján alkotott: a virágok és virágzatok alakja és színe alapján (pl. burbulas, karūna, pentinas, gaisra, žydra), öt közszót pedig termések vagy magvak megjelenése alapján növénynemzetségek megnevezésére használt terminusként (blakė, blizgė, sraigė, tamsa, žilė), egyet pedig leveleinek megjelenése alapján (lielė); két név motivációja egyértelműen a növények kérdéses felhasználásához kapcsolódik (gelta, rauda), három név motivációja pedig csak találgatható (aklis, gaiva, meilė). A cikkben tárgyalt virágos növények nemzetségeinek pabrėža által alkotott nevei közül a fele (húsz közül tíz) meghonosodott, és hivatalosan használják őket a növénynevezéktanban. KULCSSZAVAK: Jurgis Ambraziejus pabrėža, növénynemzetségek nevei, terminologizálás, motiváció, metaforikus terminusok. ALBInA AUksORIŪtĖ Lietuvių kalbos institutas petro Vileišio g. 5, Lt-10308 Vilnius [email protected] 198 KÖZNYELV | 96 ALBINA AUKSORIŪTĖ pApRAstųJų ŽODŽIų tERMInIZAVIMAs JURGIO AMBRAZIEJAUs pABRĖŽOs TAISLIUJE AUGYMINIAME összefoglalás a tanulmány Jurgis Ambraziejus pabrėža 1843-ban készült Taislius paprastuosius című munkájának köznyelvi szavait elemzi. A köznyelvi szavak augyminis pateikti žiedinių augalų genčių vardai, kuriuos jis sukūrė terminizavęs terminologizálása J. A. pabrėža Taislius augyminiame című művében a növénynevek alkotásának produktivitás szempontjából második módszere. A tanulmányban vizsgált, a köznyelvi szavak terminologizálásával létrehozott húsz virágos növénynemzetségnév az összes terminologizált virágos növénynemzetségnév mintegy 12 százalékát teszi ki. a kutatás kimutatta, hogy a vizsgált növénynevekre szemantikai monis jellemző a tyvacija, jie skirtini prie metaforinių terminų. Daugumos augalų genčių vardų, sukurtų terminizuojant paprastuosius kalbos žodžius, motyvacija yra aiški. Devynövényneveket J. A. pabrėža a növény megjelenése alapján alkotta: a virágok és virágzatok alakja és színe (pl.: buborék, korona, sarkantyú, tűz, azúrkék), öt köznyelvi szót a termések vagy magvak megjelenése alapján terminologizált a növénynemzetségek megnevezésére (poloska, csillogó, csiga, sötétség, ősz hajú), egyet pedig a levelek megjelenése alapján (lielė), két név motivációja egyértelműen összefügg a növények felhasználásával (sárgaság, siratóének), három név motivációja pedig csak feltételezhető (vak, üdítő, szerelem). A J. A. pabrėža által alkotott, vizsgált virágos növénynemzetségnevek fele (20-ból 10) meghonosodott a használatban, és hivatalosan használják őket a növénynevezéktanban. ESMINIAI ŽODŽIAI: Jurgis Ambraziejus pabrėža, augalų genčių vardai, terminizavimas, motyvacija, metaforiniai terminai. ALBInA AUksORIŪtĖ Lietuvių kalbos institutas petro Vileišio g. 5, Lt-10308 Vilnius [email protected]