„Žodžių darybos vedlio‟ plėtros gairės

DAIVA MURMULAITYTĖ Litván Nyelvi Intézet ORCID id: orcid.org/0000-0003-3826-7272 KUTATÁSI TERÜLETEK: szóalkotás, morfematika, lexikográfia, lexikológia. DOI: doi.org/10.35321/bkalba.2023.96.05 A szóalkotási útmutató fejlesztésének irányai1 KULCSSZAVAK: szinkrón szóalkotás, új szóalkotás, szóalkotási eszköz, adatbázis-struktúra, nyelvtan. ANNOTÁCIÓ A cikk célja, hogy bemutassa a Szóalkotási útmutató (ŽDV) fejlesztésének szükségességét és lehetőségeit. A tanulmány néhány olyan körvonalazódó problémát tárgyal, amelyek elkerülhetetlenül felmerülnek, amikor ezt a főnevek szóalkotását feldolgozó segédletet más szófajok szóalkotási adatainak kezelésére alkalmazzák. A ŽDV fejlesztésének első lehetősége, hogy a meglévő adatbázis-struktúrát felhasználva új adatokkal bővítik a segédletet, például a litván szóalkotás alapműveiből származó képzési példákkal, valamint a származékok használatára és az új szóalkotás tendenciáira vonatkozó megjegyzésekkel és hasonlókkal. A másik lehetőség az adatbázis-struktúra módosítása, amennyiben a tervezettnél eltérő adatok tárolására van szükség. A különböző szófajú szavak (főnevek, melléknevek, igék, határozószók) eltérnek a szóalkotási adatok struktúrája, illetve a szóalkotási kategóriák tekintetében (azoknál, amelyek rendelkeznek ilyenekkel); ezért a főnevek szóalkotásának módosítatlan strukturális modellje valószínűleg nem lenne alkalmas más szófajok szóalkotásának leírására. Emellett a melléknevek szóalkotása esetében további problémák is felmerülnének amiatt, hogy a nyelvtanok leírásaiban a szinkrónia elvét nem következetesen alkalmazták. ABSZTRAKT A tanulmány célja, hogy bemutassa a Szóképzési útmutató (WFG) fejlesztésének szükségességét és lehetőségeit. Ismerteti azokat a felmerülő problémákat, amelyek elkerülhetetlenül jelentkeznek, amikor ezt a főnévképzési kézikönyvet más szófajok szóalkotási adataihoz igazítják. A fejlesztés első lehetősége 1A cikk alapjául az Arturo Uozolo professzor 58. nemzetközi tudományos konferenciáján, a Nyelvtan és szóalkotás (lettül Gramatika un vārd darināšana) elhangzott előadás szolgált; a konferenciát 2023. március 16–17-én tartották Rigában, a Lett Egyetemen. DAIVA MURMULAITYTĖ. Žodžių darybos vedlio plėtros gairės 87 a WFG fejlesztésére az adatbázis meglévő struktúrájának felhasználása új adatok hozzáadásához, például a litván szóalkotás alapműveiből származó származékok és összetételek példái, valamint a származékok és összetételek használatára, az új szóalkotási tendenciákra stb. vonatkozó megjegyzések. Egy másik lehetőség a WFG adatbázisának szerkezetét módosítani, ha szükségessé válik az eddig tervezettektől eltérő adatok gyűjtése. A különböző szófajok (főnevek, melléknevek, igék, határozószók) szóalkotási adatszerkezete és többek között szóalkotási kategóriái eltérnek, ezért a főnevek képzésének leírására kialakított, változatlan szerkezeti modell valószínűleg nem lenne alkalmas más szófajok képzésének leírására. Ezenkívül a melléknévképzés adatainak leírása további problémákat vetne fel, mivel a nyelvtanokban a szinkrónia elvét következetlenül alkalmazták. BEVEZETÉS A Szóképzési útmutató (ŽDV) a litván főnevek szinkrón képzésének digitális kézikönyve, a litván nyelvi erőforrások információs rendszerének egyik E. kalba (https://ekalba.lt/)) szolgáltatása. Ezt a rendszert a Litván Nyelvi Intézet 2018 és 2021 között hozta létre a korábban használt LKIIS litván nyelvi erőforrás-információs rendszer korszerűsítésével és kibővítésével. A ŽDV a rendszer egyik újdonsága; a Nyelvi tanácsokkal együtt alkotja az E. patarimai. elektronikus szolgáltatáscsoportot. A kézikönyv célja, hogy gyorsan és tömören ismertesse a litván főnevek képzési eszközeit és képzésük legfontosabb szabályszerűségeit, amelyeket a 20. század második felének nyelvtanai írnak le. Két nyelvtan, a Mai litván nyelv és az akadémiai Litván nyelv főnévképzési leírásaira épül; az ott közölt információkat több fő szempont (a képzési eszközök és az alapszó jellemzői, a képzés jelentése stb.) szerint rendszerezi. Ezek a nyelvtanok a szinkrón főnévképzés régebben vizsgált és összegzett állapotát rögzítik: az akadémiai nyelvtan első kötete 1965-ben jelent meg, a Mai litván nyelv nyelvtanának negyedik kiadása pedig 2006-ban, ám az utóbbi legalábbis a főnevek képzéséről lényegében ugyanazt az információt közli rövidítve, mint az akadémiai Litván nyelv nyelvtana. A ŽDV azonban lehetőséget kínál arra is, hogy tükrözze a litván nyelv újabb, mai állapotát és az új szóalkotás jellemzőit. A cikk célja, hogy bemutassa a ŽDV fejlesztésének lehetőségeit és az ezzel járó, körvonalazódó problémákat. Ennek érdekében elemzi 88 BENDRINĖ KALBA | 96 a ŽDV adatszerkezetét, annak alkalmasságát, módosítását és új adatokhoz való igazítását, a litván lexika új szóalkotási tendenciáit és ezek megjelenítését a meglévő adatbázisban, valamint más szófajok (melléknevek, igék, határozószók) szóalkotási adatainak sajátosságait. A kutatás analitikus, a szinkrón szóalkotási elemzésen alapuló és leíró módszereket alkalmaz. A SZÓTÁR BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI 1. Először – nagyon röviden az adatkeresés lehetőségeiről és az elért eredményekről2. A képzett szavak alakját és jelentését figyelembe véve két keresési irányt jelöltek ki: a képzőeszköz és a jelentés szerinti keresést. Az első esetben a képzőeszköz a képzési osztályozási séma vagy a képzőeszköz mező segítségével kereshető meg (először kiválasztva annak típusát); közvetlenül is rá lehet keresni egy adott képzőeszközre, ha beírjuk azt vagy annak egy részletét a képzőeszköz keresőmezőjébe. Megjelenik a keresési feltételnek megfelelő képzőeszközök listája, és a kívánt eszközt kiválasztva megnyílik annak leírása (vagy az egyik leírás, ha azokat külön „kártyák” tartalmazzák). A leírások a képzési alap és az eszköz sajátosságairól, a képzés folyamatáról, a képzett szavak példáiról és egyebekről nyújtanak tájékoztatást. A képzőeszközök keresésének második iránya szemantikai. Ezt az irányt követjük, ha a képzés szemantikája vagy a lexikai szemantika érdekel bennünket, vagyis a képzési kategóriákra, a képzési jelentésekre vagy a szemantikai jegyekre vonatkozó adatok; ilyenkor a megfelelő mezőkben található listákból választva keresünk. Több jegy alapján is kereshetünk; erre szolgál lényegében a részletes keresés, amely különféle keresési jegykombinációk kiválasztását teszi lehetővé. Az is nagyon hasznos, hogy a keresést szűkíteni, pontosítani lehet úgy, hogy a már megkapott találatok között ismét keresünk. Például, ha kiválasztjuk a helynevek képzőeszközeit (61 található), és látjuk, hogy ezek a nevek különböző szófajú alapszavakra épülhetnek, tovább vizsgálhatjuk csak a főnevekből képzetteket – az alapszavak szófajának megadásával az első képzőeszköz-lista 18-ra szűkül. 2 Išsamiau žr. Murmulaitytė 2022: 9–12. E. kalbos Pagalbos skiltyje taip pat galima pamatyti trumpus filmukus, kurie vaizdžiai atsako į pagrindinius duomenų paieškos Žodžių darybos vedlyje klausimus: kaip jame pasirinkti paieškos linkmę pagal darybos priemonę; kaip pasirinkti paieškos linkmę pagal (darybos) reikšmę; kaip išfiltruoti sąrašą pagal darybos priemonę; kaip atlikti greitąją paiešką; kaip atlikti detaliąją paiešką (https://ekalba.lt/EKALBA%20Pagalba; žiūrėta 2023-11-05). DAIVA MURMULAITYTĖ. Žodžių darybos vedlio plėtros gairės 89 Végül megtudhatjuk, hogy mindössze öt olyan képzőeszköz van, amellyel igékből helynevek képezhetők, és amelyek produktívak – produktív képzőeszköz jeggyel rendelkeznek, amely alapján a keresést tovább pontosítottuk. Ezek a –ykla (čiūožykla), –ynas (vynuogynas), –ynė (usnynė), –uma (dykuma) képzők és az –a (prieplauka)3 végződés. 2. A ŽDV bővítéséről szólva két lehetőség említhető. Az első, hogy a meglévő adatszerkezetet felhasználva új adatokkal bővítjük a szótárt; a második, hogy módosítjuk az adatbázis szerkezetét, ha a korábban tervezetttől eltérő adatok tárolására van szükség. 2.1. Az első esetben elsősorban a képzett szavak példáira gondolunk – olyan szavakra, amelyeket a szótárban leírt képzőeszközökkel alkottak. Az 1. ábrán melléknevekből és főnevekből alkotott összetett szavak példái láthatók – régebben adatoltak és új keletűek egyaránt. A képzett szavak példái aktív hivatkozások a lexikográfiai forrásokra (ha a képzett szó szerepel a Bendrinės lietuvių kalbos žodyne (BLKŽ), a Dabartinės lietuvių kalbos žodyne (DLKŽ₈e) vagy a Lietuvių kalbos žodyne (LKŽe), az új szó pedig a Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne (ND)), vagyis a kékkel és aláhúzással jelölt képzett szóra kattintva megnyílik annak szócikke valamelyik litván szótárban vagy adatbázisban, így megtekinthető a képzett szó lexikai jelentésének meghatározása. Jelenleg a ŽDV a nyelvtanokból származó képzett szó példáiból csak annyit tartalmaz, amennyi a képzési szabályszerűségek illusztrálásához és a szóalkotás folyamatának bemutatásához szükséges. A közeljövőben várhatóan bekerül az összes további példa a nyelvtanokból és az alapvető szóalkotástani művekből (Urbutis 1961a, b; Keinys 1975, 1979, 1980, 1983; Paulauskienė 1994; Pakerys 1994 stb.), valamint a Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyno legjellemzőbb új szavai. Ez utóbbi folyamatosan bővül, így ideális esetben a ŽDV is párhuzamosan bővíthető. Ha tehát a szótár következetesen gyűjti egyrészt a korábbi, a 21. század elejéig adatolt szinkrón képzett szavakat, másrészt az új szavakat, jelentős gyűjtemény jöhet létre, és lehetőség nyílhat egy adott képzett szó alkotásmódjának feltárására: ha egy szó képzéséről keresünk információt, megnyílik a képzőeszköz leírása, amelyből megtudhatjuk a képzett szó képzési módját, képzési kategóriáját, képzési jelentését, valamint a képzési alap és az eszköz sajátosságait. 3 A keresés ilyen sokoldalúsága talán a szóalkotást kutatóknak hasznosabb, de a szövegalkotóknak és a szerkesztőknek is szükségük lehet rá, például munkaváltozatokban használható szinonimák, változatosabb kifejezési eszközök vagy hasonlók keresésekor. 90 BENDRINĖ KALBA | 96 1. ÁBRA. Melléknevekből és főnevekből alkotott összetett szavak példái az eszköz sajátosságait és egyebeket. Ez utóbbi körülmény, amely az egyes szavak képzésének magyarázatához kapcsolódik, nemcsak a szóalkotás tanításában és tanulásában, hanem kutatásában is különösen hasznos és fontos, vagyis nemcsak a nagyközönség, hanem a nyelv- és szóalkotáskutatók számára is. 2.2. A megjegyzések mezőiben jelentős mennyiségű új információ közölhető. A megjegyzések olyan információk rögzítésére szolgálnak, amelyek sajátos jellegük miatt nem férnek el más adatmezőkben; segítségükkel például megmagyarázhatók a szokatlan szóalkotási esetek, vagy felhívható a figyelem egyéb fontos kérdésekre. A megjegyzések kétfélék lehetnek – DAIVA MURMULATYTĖ. Žodžių darybos vedlio plėtros gairės 91 2. ÁBRA. A –uma2 képző atipikus származékainak leírásához fűzött megjegyzés külön leíráshoz és általános megjegyzésekhez, amelyek egy adott képző több leírásához is illenek. Egyelőre ezeket a megjegyzésmezőket is csak minimális mértékben használják, szükség esetén csupán arra, hogy felhívják a figyelmet valamely, a nyelvtanokban megfigyelt sajátosságra, a képzési értelmezés többféle lehetőségére stb. Például az –uma–uma képzővel alkotott helynevek többsége minőséget jelölő melléknevekből származik – dykuma (a dykas, -a szóból), sausuma (a sausas, -a szóból), žemuma (a žemas, -a szóból). Előfordul azonban néhány más szófajú szóból képzett alak is (az aplinkuma az aplink határozószóra vagy az aplinka főnévre vezethető vissza, a dauguma a daug határozószóra, a plakuma ‘a kasza lapos része, a kasza pengéje’ jelentésű, a šakuma pedig a megfelelő igékre vezethető vissza). Ezek az esetek a képző külön leírásában szerepelnek, és a képzés atipikus jellege a leíráshoz fűzött megjegyzésben kap magyarázatot; ott ez olvasható: „Atipikus származékok (nem melléknevekre vezethetők vissza)” (lásd a 2. ábrát). Ha az ugyanazon képző több leírására vonatkozó közös szempontokat kell kiemelni, ezeket az általános megjegyzések mezőjében tüntetik fel. Például a hús 92 BENDRINĖ KALBA | 96 -iena1 TULAJDONSÁGOT JELÖLŐ FŐNEVEK 1. : mn. naujiena, seniena 2. : fn. mėnesiena 3.? : fn. laikraštiena, forumiena, skaitmeniena, žiniena Miliūnaitė (2022: 280–282) -iena2 HELYNEVEK : fn. bulviena, liniena -iena3 HÚSNEVEK 1. : főnév marhahús, sertéshús; lazachús, halhús gombahús, kőhús, fahús 2. : melléknév hideg hús, friss hús 3. : ige vágóhús 4. ÁBRA. Az -iena képző képzéstípusai Már e század elején komolyabb figyelmet fordítottak rájuk (például Jurgita Mikelionienė (2002: 75–76) cikkében, amely a litván szóképzésben érvényesülő analógiáról szól), tehát már elegendő idő telt el ahhoz, hogy megalapozottan felismerhetők legyenek az e képzővel történő szóalkotás változásai. Rita Miliūnaitė legújabb munkájában (2022: 280–282) az ilyen neologizmusokat óvatosan nem a húsnevek, hanem a névszói tulajdonság hordozóinak megnevezései közé sorolja (tehát másik képzési kategóriába, ennélfogva másik, homonim képzőhöz), noha az ilyen neologizmusok közül elsőként említett laikraštiena a használati kontextusokból (az étkezéssel, kocsonyával való összefüggésekből) ítélve kétségtelenül a šaltiena szó analógiájára épül (lásd az 5. ábrát). Másutt, például Agnė Aleksaitė disszertációjában (2022: 89–90) a laikraštiena neologizmus a számos más, többnyire a médiával és a tájékoztatási eszközökkel összefüggő pejoratív megnevezéssel együtt feltételesen a húsnevek kategóriájába kerül. Az új típus esetében talán még pontosabb képzési jelentésmeghatározásokat kellene keresni, amelyek segíthetnek e neologizmusokat pontosabban az említett képzési kategóriák egyikéhez vagy másikához sorolni. És természetesen szem előtt kell tartani, hogy nem egy, hanem három homonim képzőről van szó. Egy másik példa a nemi különbségen alapuló megnevezések képzési jelentésének változása. Az –inas képzős és az –ė végződésű újabb származékok nemcsak a 94 BENDRINĖ KALBA | 96 5. ÁBRA. A laikraštiena neologizmus használati példája (ND) ellenkező nemű állatokat, hanem személyeket is. Például a –inas képzővel alkotott auklinas, barakudinas, fyfinas, undinas, žvaigždinas vagy az -ė végződéssel képzett – budelė, kunigė, narcizė, šviesulė, kareivė, išmintė stb. (lásd a 6. ábrát). A ŽDV-be tehát nemcsak ezeket a neologizmusokat kell felvenni, hanem az új képzési tendenciára vonatkozó megjegyzést is, amely a képzési jelentés megváltozásával függ össze. 3. A ŽDV fő célja, amelyet a bemutató bevezető is rögzít, hogy segítsen a nyelvhasználóknak a legmegfelelőbb szóalkotási módok és eszközök kiválasztásában, amikor a litván nyelvbe bekerülő új fogalmakat kívánják megnevezni, és új szavakat alkotni4. Az ilyen felhasználók számára a főnévképzési információknak kell a legfontosabbaknak lenniük – feltehetően mindenekelőtt az érdekelné őket, hogyan alkossanak 4 https://ekalba.lt/zodziu-darybos-vedlys/apie/%C5%BDDV%20%C5%BDod%C5%BEi%C5%B3%20darybos%20vedlys%20(%C5%BDDV) (megtekintve: 2023. 11. 23.). DAIVA MURMULIAITYTĖ. Žodžių darybos vedlio plėtros gairės 95 HÍM ÉS NŐSTÉNY ÁLLATOK SZEMÉLYEK, MEGSZEMÉLYESÍTETT LÉNYEK -inas avinas (: avis) gulbinas (: gulbė) lapinas (: lapė) žasinas (: žąsis) beždžioninas ND (: beždžionė) auklinas ND (: auklė) barakudinas ND (: barakuda) fyfinas ND (: fyfa) undinas ND (: undinė) žvaigždinas ND (: žvaigždė) -ė vilkė (: vilkas) kalakutė (: kalakutas) budelė ND (: budelis) kunigė ND (: kunigas) narcizė ND (: narcizas) šviesulė ND (: šviesulys) kareivė ND (: kareivis (?) išmintė ND (: išminčius (?)) 6. ÁBRA. A nemi különbséget jelölő megnevezések képzési jelentésének változása a neologizmusokban egy új jelenség, új vagy idegen realitás stb. litván megnevezését, azaz főnevet. A kézikönyv adatstruktúráját tehát eredetileg éppen a főnévképzési adatok rögzítésére alakították ki. A kézikönyv azonban bővíthető lenne más szófajok képzési adatainak felvételével is, a melléknevek, igék és határozószók képzési szabályszerűségeinek leírásával. Ez nemcsak a társadalom gyakorlati igényeit szolgálná, hanem a tudományos kutatásokat is, hiszen ha a különböző szófajok képzési adatait egy helyen gyűjtenénk össze és strukturálnánk, átfogóbb képet kaphatnánk a litván szóalkotásról, a képzőeszközök rendszerszerű kapcsolatairól, esetleg a képzés változási tendenciáit is felismerhetnénk és a jövőbeli irányokat is előre jelezhetnénk. És itt már a kihívásokról is beszélhetünk, mivel ehhez nem lenne elegendő a ŽDV meglévő adatbázisát új adatokkal kiegészíteni: az adatstruktúráját is módosítani kellene. Mindenekelőtt azért, mert jelenlegi változatában, amelyet egyetlen szófaj származékainak adatainak gyűjtésére hoztak létre, nincs lehetőség az adatok szófaj szerinti keresésére. Más szófajok képzési információinak megjelenésével elengedhetetlenné válna egy ilyen keresési lehetőség. A származék szófaja szerinti ismérv alapján össze lehetne állítani az egyes szófajokra jellemző képzőeszközök listáit, majd különböző szempontok szerint össze lehetne hasonlítani őket (mennyiség, változatosság stb.). A szóalkotás kutatói elmélyülhetnének a különböző szófajú szavak képzésére szolgáló képzőformánsok sajátosságaiban, például a 96 BENDRINĖ KALBA | 96 … megvizsgálni ugyanazon kicsinyítő képzők főnevekben és melléknevekben való előfordulását (vö.: baltutelė staltiesėlė, mažiukas namukas stb.), vagy a hasonló alakú prefixumok szemantikáját főnevek, melléknevek és igék származékaiban (vö.: pamiškė, pasmakrė, patėvis, pavakarė, patarmė, pamuilės, pasukos; parankus, –i; paaugti, pakelti, palįsti, pavažiuoti, pamilti, pakapoti stb.). 3.1. Az egyik probléma a szinkrónia és a diakrónia viszonya a különböző szófajok leírásában, konkrétabban pedig a melléknévképzés leírásának bizonyos diakrón jellege. Az említett litván nyelvtanokban és másutt a melléknévképzés leírásaiban (kiterjesztett) képzői melléknévi végződéseket különböztetnek meg (deszemantizálódott) mássalhangzós formánsokkal; például a következő képzőket a –us, –i végződés változatainak tekintik5: • –l–us, –i (taiklus, –i), • –m–us, –i (tūžmus, –i), • –n–us, –i (lipnus, –i), • –r–us, –i (jautrus, –i), • –sl–us, –i (dėsli), • –s–us, –i (gausus, –i). A ŽDV-ben a képzőeszközök ilyen heterogén struktúrája (–l–us, –m–us, –r–us stb.) nincs előirányozva. A mai szemlélet szerint azonban ezeket a melléknévi affixumokat másutt képzőknek tekintik: –lus, –i, –mus, –i, –rus, –i6 stb. (Paulauskienė 1994: 181; Keinys 1999: 78, vö. Ambrazas 2011: 14), így szerkezetileg megfelelően tárolhatók lennének a már létrehozott adatbázisban – képzőként, róluk ugyanúgy közölve az információkat, mint a főnévi képzőkről. Ez többek között idővel lehetővé tenné a litván szóképzés szinkrón leírásának következetes, egyetlen forrásban történő bemutatását. A nyelvtanokból, amint említettük, hiányzik ez a következetesség. Más kérdés (bármi legyen is a vélemény a melléknévi leírás szinkróniájáról általában7), hogy nyilvánvalóan a XXI. században a stiprus, –i melléknév 5 Plg.: DLKG 2006: 191–192, 202–203; LKG 1965: 551–555; Valeckienė 1998: 312; dar plg. Džežulskienė 2001: 60 ir ten nurodytą lit. 6 Például a Lietuvių kalbos morfemikos duomenų bazėje (LKMDB) adatbázisban az –r– morféma alapján keresve, a kiválasztott j–vai–r–iai, jaut–r–iai, jaut–r–um–as, plėš–r–ūn–ų, ving–r–yb–es stb. szavakban aligha lehetne másként értelmezni, mint képzőként (a megtekintés dátuma: 2023. 11. 07.). 7 Šiuo aspektu plg. akademinės gramatikos recenziją (Girdenis, Žulys 1973: 204–206). Kai kurie LKG autoriai, atsakydami jos recenzentams, teigia (be kita ko, pasiremdami ir kita, Jono Kazlausko (1965: 174) recenzija), kad „būdvardžių daryba, kuri recenzentams rodosi „visai kitaip suprantama“, iš tikrųjų Gramatikoje parašyta pagal tuos pačius sinchroninio aprašo principus, kaip ir daiktavardžių daryba“ (Ambrazas ir kt. 1974: 185). DAIVA MURMULAITYTĖ. Žodžių darybos vedlio plėtros gairės 97 Aligha értelmezhető már a –rus, –i (a –us, –i képzői végződés mássalhangzós formánsú változata) képzős származékaként a stipti ‘elpusztul, kimúlik’ igéből, még akkor sem, ha megmagyarázzuk, hogy képzésileg a cselekvés eredményéből következő ellentétes tulajdonságot jelöl (LKG 1965: 552; DLKG 2006: 222). Talán egyes más mellékneveket is, amelyek jelölte tulajdonságai többé-kevésbé eltávolodtak és megváltoztak az alapigék által kifejezett cselekvésekhez képest, a litvánul beszélők többsége ma már valószínűleg nem kapcsol össze ezekkel a csak történeti alapon értelmezhető alapigékkel, vö. gau-sus és gauti, šau-nus és šauti, svar-bus és sverti, pil-nas és pilti, marg-as és mirgėti, apskri-tas és apskrieti stb. (LKG 1965: 552–553; DLKG 2006: 203, 222–223). Ekkor felmerül a kérdés, hogyan elemezhetők morfémákra ezek a melléknevek a mai nyelvben, illetve milyen képzőeszközök (képzők, végződések) különíthetők el bennük. Úgy tűnik, a melléknévképzést még alaposabban meg kellene vizsgálni, mielőtt az erre vonatkozó információk bekerülnek a ŽDV-be: figyelembe kell venni az új szóalkotás tendenciáit, és tisztázni, hogy a nyelvtanok mely adatai, illetve hogyan strukturálhatók úgy, hogy a meglévő adatbázisban szerepelhessenek, és mi közlendő megjegyzésként vagy kiegészítő információként. Az adatok strukturálásakor szem előtt kell tartani a sokrétű adatkeresés igényét és lehetőségeit. A képzőeszközök heterogén szerkezete a verbális képzés adatainak bemutatásakor is releváns kérdés lenne (DLKG 2006: 385–410; LKG 1965: 218–298; Jakaitienė 1973 stb.), különösen az igeképzők változatai esetében, például: • –yti (braukyti: braukti), • –st-yti (barstyti: berti), • –d-yti (guldyti: gulti); • –oti (buvo­ti: būti (buvo)), • –č-ioti (trūkčioti: traukti), • –l-(i)oti (žergloti: žergti), • –sn-oti (keiksnoti: keikti). Ezeket a képzési affixumokat – akárcsak az imént tárgyalt melléknevek esetében – képzőként kellene kezelni. Mivel a ŽDV a képzőeszközöket sajátosságaik szerint is osztályozza (jelölhetők produktívként, ritkaként, nyelvjárásiként, nemzetköziként, normán kívüliként, összetételként, változatként és másként is – a sajátosságok listája nem teljes), az említett igeképzők külön is feltüntethetők lennének, és változatjelölést kaphatnának⁸. A főnevekből azonban a d- ⁸ „A mai litván nyelvben az igék kilenc képzőmorfémával alkothatók: –auti, –enti, –inėti, –inti, –yti, –oti, –telėti, –ėti, –oti. Mindegyiknek akár több változata is lehet. Például az –ėti képzőmorféma egyes konkrét képzett alakokban a következő formákat ölti: –ėti, –dėti, –lėti, –nėti, –sėti; az –oti morféma pedig – –oti, –ioti, –čioti, –l(i)oti, –n(i)oti, –sn(oti), –šn(oti) <...>. A mai litván nyelvben mintegy 80 ilyen konkrét igeképző van” (DLKG 2006: 386). 98 BENDRINĖ KALBA | 96 a képzési eszközök közül ezt a tulajdonságot csak hat nyelvjárási prefixum hordozza (an–, ažū–, in–, par–, pry–, už–), változatosságuk pedig nem kapcsolódik a képzési eszköz szerkezetéhez; a főnevek képzési eszközeinek változatait más alapon (a köznyelv és a nyelvjárások viszonya alapján) jelölik. Az igék esetében tehát már korántsem egyértelmű, hogy nem kell-e módosítani a Szóalkotási útmutató (ŽDV) jelenlegi adatbázis-struktúráját annak érdekében, hogy ábrázolni lehessen a képzési eszközök változatai közötti kapcsolatokat. Más kérdés az igeképzés sajátos eszköze, a visszaható partikula (visszaható affixum). Anélkül, hogy belemennénk abba a vitába, hogy a visszaható képzés szóalkotásnak számít-e9, de követve a Dabartinės lietuvių kalbos gramatikoje megfogalmazott álláspontot, miszerint „[A] litván igék származékai képzőkkel, prefixumokkal és visszaható affixummal keletkeznek. Tehát minden képzett ige származékszó” (DLKG 2006: 385), a ŽDV bővítésének összefüggésében lényegében az a fontos, hogy a jelenlegi, a főnévképzési eszközök leírására szolgáló adatszerkezet nem biztosít helyet a visszaható partikulának. Főnevek ezzel az affixummal nem képződnek. Ha van ilyen morfémájuk, azt a visszaható alapalakú igétől örökölték, például: apsirik-imas (: apsirikti), rū-pin-imasis (: rūpintis) stb. Ezért ha a ŽDV-t igeképzési adatokkal bővítjük, és a visszaható partikulát képzési affixumnak tekintjük, a képzési eszközök típusainak jegyzékét is bővíteni kellene (és a származékok kezdeti sémáját is módosítani), nem csupán új adatokkal kiegészíteni a már meglévő adatmezőket. Végül arra is emlékeztetni kell, hogy az említett szófajok származékai képzési kategóriáikban különböznek (a határozószók egyáltalán nem sorolhatók ilyen kategóriákba). A ŽDV fejlesztése során esetenként elegendő lehet a képzési kategóriák jelenlegi jegyzékének bővítése. Az igeképzési eszközök leírásaiban azonban például a kategóriális képzési jelentések mellett széles körben használt csoportos képzési jelentések is szerepelnek, és ezeket egymással össze kellene kapcsolni. Valószínűleg további adatmezőket kellene létrehozni az ilyen információk tárolására, hogy a keresés hatékony legyen. A jelenlegi ŽDV-ben a képzési jelentés számára egyetlen adatmező áll rendelkezésre. A főnevek kategóriális képzési jelentései a közös jegyzékben arról különíthetők el a csoportos jelentésektől, hogy a képzési jelentések jegyzékének elején szerepelnek, és 9 Erről a kérdésről nincs egyetértés; ezt már a Lietuvių kalbos enciklopedija felütésével is megállapíthatjuk. A Vinco Urbučio által írt igeképzési szócikk nem említi a visszahatást az igeképzés módjaként (LKE 2008: 593–594), Vytautas Ambrazas pedig a visszaható igékről azt írja, hogy s(i) képzési formánssal rendelkező igék (LKE 2008: 471). Vö. a visszahatás szó- vagy alakalkotási módként való különféle értelmezéseit, valamint a visszaható affixum megfelelő tárgyalását a következő forrásokban: DLKG 2006: 406–409; LKG 1971: 190; LKŽin 1998: 170–171; Barauskaitė 1985: 29; Kuosienė 1986: 30; Paulauskienė 1983: 121–126; 1994: 289–291; 2007: 61 stb. DAIVA MURMULAITYTĖ. Žodžių darybos vedlio plėtros gairės 99 számozottak – ugyanabban a sorrendben és ugyanazt a számozást alkalmazva, mint a megfelelő főnévképzési kategóriák esetében. Nyilvánvaló, hogy a főnevek, melléknevek, igék és határozószók képzési adatainak szerkezete eltér egymástól, ezért a főnévképzés módosítatlan szerkezeti modellje valószínűleg nem lenne alkalmas e szófajok képzésének leírására. 4. Annak érdekében, hogy a közönség megismerje a szóalkotás szabályszerűségeit, és tanácsot kapjon arra, hogyan alkothat helyesen új szót, a ŽDV főként a tipikus morfológiai (hagyományos) képzéssel foglalkozik. A nem tipikus származékok számára a képzési eszközök leírásaiban külön szemléltetőpélda-mezőt tartanak fenn. Az új szavak alkotásának tendenciáit figyelemmel kísérve, és ha indokolt felhívni a figyelmet valamely képzési újításra, illetve bővebben kommentálni azt, ezt – amint említettük – a szokásos módon, megjegyzések közlésével lehet megtenni. E tekintetben azonban szükség lehet az adatbázis szerkezetének módosítására, ha például kiderülne, hogy bizonyos képzési sajátosságok vagy tendenciák több szófaj szavaira is jellemzők, és ezeknek az információknak helyet kell találni a megfelelő képzési eszközök leírásaiban, további adatmezők létrehozásával. ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK Mindezt figyelembe véve a jelenlegi ŽDV valószínűleg csupán az első lépcsőfoknak tekinthető egy átfogó elektronikus litván szóalkotási útmutató felé. Ennek létrehozásához még időre és erőfeszítésre lenne szükség. Többek között prioritásokat kellene meghatározni: mi a legfontosabb, és mivel kellene kezdeni a ŽDV fejlesztését. A széles közönségre gondolva mindenekelőtt valószínűleg a meglévő adatbázist kellene bővíteni a származékok példáival (mind a XXI. századig adatoltakkal, mind az újonnan alkotottakkal). Feltételezve, hogy a közönség számára egy adott szó képzése még fontosabb lehet, mint a képzési eszközökről szóló elvont információ, minél hamarabb és minél nagyobb számban kellene származékokat gyűjteni. Várható, hogy a két tervezett keresési irány (a képzési eszköz alakja, illetve a képzési jelentés alapján) mellett egyre inkább szükség lesz a példák szerinti keresésre is, és a ŽDV használata e célból gyakoribbá válik. Ilyen keresési lehetőség a jelenlegi ŽDV-ben is rendelkezésre áll, de az elegendő adat (származék) hiánya miatt az ilyen keresések eredményei egyelőre szerények. A ŽDV bővítésének másik lehetősége az adatbázis módosítása, hogy az eddig tervezettektől eltérő adatokhoz is alkalmazkodjon. Ez lehetővé tenné az útmutató 100 BENDRINĖ KALBA | 96 kiegészíteni más szófajok – melléknevek, igék, határozószók – szóalkotási adataival. Ez például akkor lenne hasznos, ha a ŽDV-t nemcsak oktatási célokra, hanem tudományos szóalkotási kutatásokhoz is használnák. A litván nyelvtanok a különböző szófajok szavainak képzését eltérő módon írják le, a melléknevek esetében pedig nem következetesen tartják be a szinkrónia elvét. Ahhoz, hogy az ilyen eltérő adatokat egyetlen funkcionális adatbázisban lehessen összegyűjteni, alaposan át kell gondolni annak szerkezetét, különösen akkor, ha azt nem újonnan hozzák létre, hanem egy korábbi, kizárólag a főnevek képzési adatainak kezelésére kialakított struktúrára épül. A ŽDV bővítésének második lehetősége kétségtelenül több időt venne igénybe – mind az adatbázis módosítása, mind pedig azért, mert a frissített adatbázist ki kellene egészíteni az újonnan bevont szófajok szóalkotási adataival. ŠALTINIAI BLKŽ – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas, vyr. red. D. Liutkevičienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: https://ekalba.lki.lt/bendrinės-lietuvių-kalbos-žodynas. DOI: doi.org/10.35321/blkz. DLKŽ8e – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, vyr. red. St. Keinys, 8-as patais. ir papild. leidimas (elektroninis / internetinis variantas). – Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2021. Prieiga internete: https://ekalba.lt/dabartines-lietuviu-kalbos-zodynas. DOI: doi.org/10.35321/dlkz. LKMDB – Lietuvių kalbos morfemikos duomenų bazė, sud. E. Rimkutė, A. Kazlauskienė, G. Raškinis, I. Markievicz, Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas. Prieiga internete: https://klc.vdu.lt/morfema (žiūrėta 2023 m. spalio mėn.). LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas 1–20, 1941–2002 (elektroninis variantas), vyr. red. G. Naktinienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005. Prieiga internete: https://ekalba.lt/lietuviu-kalbos-zodynas. ND – Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas (tęstinis internetinis žinynas nuo 2011 m.), R. Miliūnaitė, A. Aleksaitė, sud. R. Miliūnaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: https://ekalba.lt/naujazodziai (žiūrėta 2023 m. liepos mėn.). ŽDV – Žodžių darybos vedlys (elektroninis išteklius nuo 2021 m.), D. Murmulaitė, A. Aleksaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: ekalba.lt/zodziu-darybos-vedlys (žiūrėta 2023 m. vasario – lapkričio mėn.). LITERATŪRA Aleksaitė Agnė 2022: Lietuvių kalbos naujažodžių daryba (2011–2019 m. Naujažodžių duomenyno pagrindu), Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. DAIVA MURMULAITYTĖ. Žodžių darybos vedlio plėtros gairės 101 A m b r a z a s S a u l i u s 2011: Būdvardžių darybos raida, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. A m b r a z a s V y t a u t a s, S l i ž i e n ė N i j o l ė, V a l e c k i e n ė A d e l ė 1974: Keletas svarstytinių lietuvių kalbos morfologijos klausimų. – Baltistica 10(2), 177–186. B a r a u s k a i t ė D a l i a 1985: Darybinė žodžių analizė, Šiauliai: Šiaulių K. Preikšo pedagoginis institutas. DLKG 2006: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, red. V. Ambrazas, 4-as patais. leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. D ž e ž u l s k i e n ė J u d i t a 2001: Asmenų pavadinimai, reiškiami veiksmažodiniais mobiliaisiais daiktavardžiais (substantivo mobilia). – Acta linguistica lithuanica 44, 55–69. G i r d e n i s A l e k s a s, Ž u l y s V l a d a s 1973: Lietuvių kalbos gramatika, I, II, rec. – Baltistica 9(2), 203–214. J a k a i t i e n ė E v a l d a 1973: Veiksmažodžių daryba (Priesagų vediniai), Vilnius: Vilniaus V. Kapsuko universiteto leidybinis skyrius. K a z l a u s k a s J o n a s 1965: Mokslinė lietuvių kalbos gramatika (rec.: Lietuvių kalbos gramatika 1, red. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis, 1965). – Pergalė 10, 172–176. K e i n y s S t a s y s 1975: Priesaginė lietuviškų terminų daryba. – Lietuvių kalbotyros klausimai 16, 7–56. K e i n y s S t a s y s 1979: Galūninė lietuviškų terminų daryba. – Lietuvių kalbotyros klausimai 19, 155–183. K e i n y s S t a s y s 1980: Priešdėlinė lietuviškų terminų daryba. – Lietuvos TSR Mokslų akademijos darbai. A serija 4(73), 69–83. K e i n y s S t a s y s 1983: Lietuviškų sudurtinių terminų daryba. – Lietuvių kalbotyros klausimai 22, 70–123. K e i n y s S t a s y s 1999: Bendrinės lietuvių kalbos žodžių daryba, Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla. K u o s i e n ė M o n i k a 1986: Morfeminė analizė, Šiauliai: Šiaulių K. Preikšo pedagoginis institutas. LKE 2008 – Lietuvių kalbos enciklopedija, par. K. Morkūnas, red. V. Ambrazas, 2-as patiksl. ir papild. leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. LKG 1965: Lietuvių kalbos gramatika 1: Fonetika ir morfologija (daiktavardis, būdvardis, skaitvardis, įvardis), vyr. red. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis. LKG 1971: Lietuvių kalbos gramatika 2: Morfologija (veiksmažodis, prieveiksmis, dalelytė, prielinksnis, jungtukas, jaustukas, ištiktukas), vyr. red. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis. LKŽin – Lietuvių kalbos žinynas, sud. P. Kniūkšta, Kaunas: Šviesa, 1998. 102 BENDRINĖ KALBA | 96 Mikelionienė Jurgita 2002: Analogija lietuvių kalbos žodžių daryboje. Potenciniai ir okazininiai dariniai. – Acta Linguistica Lithuanica 46, 73–80. Miliūnaitė Rita 2022: Įvairuojantys ir nauji lietuvių kalbos reiškiniai XXI a. pradžioje: sistematika ir pokyčių kryptys, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. DOI: https://doi.org/10.35321/e-pub.42.lietuviu-kalbos-pokyciai. Murmulaitytė Daiva 2022: Žodžių darybos vedlys plačiajai visuomenei ir specialistams. – Lietuvių kalba 17, 8–24. Prieiga internete: https://www.zurnalai.vu.lt/lietuviu-kalba/article/view/31437/30396. Pakerys Antanas 1994: Akcentologija 1: Daiktavardis ir būdvardis, Kaunas: Šviesa. Paulauskienė Aldona 1983: Lietuvių kalbos morfologijos apybraiža, Kaunas: Šviesa. Paulauskienė Aldona 1994: Lietuvių kalbos morfologija. Paskaitos lituanistams, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Paulauskienė Aldona 2007: Lietuvių kalbos morfologijos pagrindai, Kaunas: Technologija. Urbutis Vincas 1961a: Dabartinės lietuvių kalbos galūnių darybos daiktavardžiai. – Kalbotyra 3, 27–60. Prieiga internete: https://www.zurnalai.vu.lt/kalbotyra/article/view/18523/17723 (žiūrėta 2023 m. spalio mėn.). Urbutis Vincas 1961b: Dabartinės lietuvių kalbos sudurtinių daiktavardžių daryba. – Dabartinė lietuvių kalba, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla, 65–121. Valeckienė Adelė 1998: Funkcinė lietuvių kalbos gramatika, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Gauta 2023 11 27 Priimta 2023 12 06 DAIVA MURMULAITYTĖ THE GUIDELINES FOR THE DEVELOPMENT OF THE WORD FORMATION GUIDE S u m m a r y The digital Lithuanian noun synchronic word formation manual Žodžių darybos vedlys (Word Formation Guide, WFG) is one of the e-services of the Lithuanian Language Resources Information System E. kalba (E-Language). This manual is designed primarily to help language users to create new words. The data collected in the WFG allows us to choose the most appropriate patterns and means of noun formation, for it is nouns that are needed, as often as not, to name new DAIVA MURMULAITYTĖ. Žodžių darybos vedlio plėtros gairės 103 concepts coming into the Lithuanian language. In the future, it would be worth extending the WFG to make it even more valuable, both to the general public and to researchers in the field of word formation. There are two possible ways to develop the WFG. The first option is to add new data – firstly, examples of derivatives and compounds – to the manual using the existing data structure. At the moment, the amount of such examples provided is just enough to illustrate the patterns of word formation and show the process of it. As the number of derivatives and compounds in the manual grows, so will the likelihood of finding out the formation of a particular word of interest. The WFG will likely be used even more widely and frequently as a result. A lot of new information can be provided in the comment fields. Comments are designed for information that, due to its specificity, is not covered by other data fields, and can be used to explain, for example, cases of atypical word formation, or to draw attention to other important issues such as the latest research, emerging new word formation tendencies, recommendations on language norms, etc. The second option for the development of the WFG is to modify the structure of the database if it becomes necessary to collect data different from what has been foreseen so far. An unmodified structural model of noun formation to describe the formation of other parts of speech (adjectives, verbs, adverbs) would probably not work. The current list of word formation categories could perhaps be supplemented in some cases (word formation categories are different for different parts of speech). However, for verbs, a single data field for derivational meaning data would probably no longer suffice: there are group derivational meanings widely used alongside categorical derivational meanings in the descriptions of verb formation. Words in different parts of the language differ in the structure of their formational data; for example, verbs have some suffixal variations. Some challenges will probably also arise because grammar does not always closely follow principle of synchronicity in its description of the formation of adjectives. However, word formation data for various parts of speech would be useful not only for the practical needs of society, but also for scientific research as well. Collecting and structuring these data in one source would make it possible to see a more general picture of the formation of Lithuanian words and the systematic relationships between the means of formation, and perhaps predict the tendencies and perspectives of the development of word formation. KEYWORDS: synchronic word formation, new word formation, means of word formation, structure of database, grammar. 104 BENDRINĖ KALBA | 96 DAIVA MURMULAITYTĖ ŽODŽIŲ DARYBOS VEDLIO PLĖTROS GAIRĖS S a n t r a u k a Skaitmeninis dabartinės lietuvių kalbos daiktavardžių darybos žinynas Žodžių darybos vedlys (ŽDV), kaip viena iš lietuvių kalbos išteklių informacinės sistemos E. kalba paslaugų, sukurtas pirmiausia siekiant padėti kalbos vartotojams, norintiems pasidaryti naujų žodžių. Jame sukaupti duomenys leidžia pasirinkti tinkamiausius daiktavardžių darybos būdus ir priemones, nes būtent daiktavardžių dažniausiai prireikia, pavyzdžiui, į lietuvių kalbą ateinančioms naujoms sąvokoms įvardyti. Tačiau, galvojant apie ateitį, būtų tikslinga ŽDV plėsti, kad jis būtų dar naudingesnis – tiek plačiajai visuomenei, tiek žodžių darybos tyrėjams. Kalbant apie ŽDV plėtrą minėtinos dvi galimybės. Pirmoji – pildyti žinyną naujais duomenimis, naudojantis esama duomenų struktūra. Nauji duomenys – tai pirmiausia darinių pavyzdžiai. Šiuo metu jų pateikta tik tiek, kiek reikia darybos dėsningumams pailiustruoti, darybos eigai parodyti. Daugėjant žinyne darinių, didės ir tikimybė išsiaiškinti konkretaus rūpimo žodžio darybą. Tikėtina, kad ŽDV dėl šios priežasties bus dar plačiau ir dažniau naudojamas. Nemažai naujos informacijos galima pateikti pastabų laukuose – tiek atskiro darybos priemonės aprašo, tiek bendrosiose, jei aprašų yra keli. Pastabos skirtos informacijai, dėl savo specifikos nepatenkančiai į kitus duomenų laukus, pateikti, jomis galima paaiškinti, pavyzdžiui, netipiškos darybos atvejus ar atkreipti dėmesį į kitus svarbius dalykus – naujausius tyrimus, ryškėjančius naujus darybos polinkius, norminimo rekomendacijas ir kt. Antroji ŽDV plėtros galimybė – modifikuoti duomenų bazės struktūrą, jei prireikia kaupti kitokius, nei iki šiol numatyta, duomenis. Nepakoreguotas daiktavardžių darybos struktūrinis modelis kitų kalbos dalių (būdvardžių, veiksmažodžių, prieveiksmių) darybai aprašyti greičiausiai netiktų. Dabartinį darybos kategorijų sąrašą kai kuriais atvejais galbūt užtektų papildyti, nes minėtų kalbos dalių darybos kategorijos yra kitokios (prieveiksmiai darybos kategorijomis apskritai neskirstomi). Tačiau veiksmažodžio darybos reikšmėms pateikti, ko gero, nebeužtektų vieno duomenų lauko – veiksmažodžių darybos aprašuose šalia kategorinių plačiai operuojama grupinėmis darybos reikšmėmis. Skirtingų kalbos dalių žodžiai skiriasi darybos duomenų struktūra, pavyzdžiui, veiksmažodžiai turi nemažai priesagų variantų. Nemenkas iššūkis turėtų būti tam tikras nenuoseklus sinchroniškumo principo laikymasis aprašant būdvardžių darybą gramatikose (pvz., darybos galūnės su priebalsiniais formantais). Tačiau įvairių kalbos dalių darybos duomenys, išplėtojus ŽDV, būtų naudingi ne tik praktiniams visuomenėms po- DAIVA MURMULAITYTĖ. Žodžių darybos vedlio plėtros gairės 105 reikiams, bet ir moksliniams tyrimams, nes juos vienoje vietoje sukaupus ir sustruktūrinus, būtų galima matyti bendresnį lietuvių kalbos žodžių darybos vaizdą, sisteminius darybos priemonių ryšius, galbūt prognozuoti darybos kaitos polinkius ir perspektyvas. ESMINIAI ŽODŽIAI: sinchroninė žodžių daryba, naujadara, darybos priemonė, duomenų bazės struktūra, gramatika. DAIVA MURMULAITYTĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] 106 BENDRINĖ KALBA | 96