Nauji duomenys iš toponimikos

LITVÁN NYELVTUDOMÁNYI KÉRDÉSEK V LrErUVAI SZSZK TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÚJ ADATOK A HELYNÉVTANBÓL A. VANAGAS 1961-ben a Litván Nyelvés Irodalomtudományi Intézet által szervezett dialektológiai-helynévtani expedíciók résztvevői és segítői több mint 800 falu helynévanyagát gyűjtötték össze. Összesen mintegy 6 000 helynevet jegyeztek fel, amelyek egy része mindeddig ismeretlen volt. Néhány ir régóta ismert névnek új változatait is megtalálták, amelyek segíthetnek a helynév keletkezésének és szemantikájának helyesebb magyarázatában. A gyakorlati célokra összegyűjtött anyag abban hasznos, hogy lehetővé teszi a jelenleg ismert, ji eltorzított helynevek több tucatjának pontosítását, főként a lakott helyek neveiét. Az idén feljegyzett, eddig ismeretlen, illetve csak írásos forrásokból ismert helynevek közül a következőket lehet felsorolni: Apsta || Apstė folyó Pgg. Vilkyškių mezőváros, a Jūra folyó mellékfolyója, Baltupis folyó Pgg. Lauksargių környéke, a Gilandė mellékfolyója Brideikis folyó Šk. Liepaloto apyl. Marčiukų k. Cinkupys up. Vlkj. Lebedžių apyl. Gala up. Pkr. Vilūnaičių apyl. Paliečių k. Garšpelkditis patak Rs. Paalsio apyl. Paalsio I k., Alsos ds. Garspelkis patak Rs. Paalsio apyl. Paalsio I falu, Alsos folyó Gervynas folyó Pgg. Pagėgiai környéke Pavilkiai falu, Vilka folyó Jūodšakis-patak, Jūočakis folyó Jrb. Viešvilė környéke Smalininkai falu, Šventoji kerület Kreivė folyó Pgg. Griežpelkiai környéke Kreivėnai falu, a Vilka mellékfolyója Kreivūtė folyó Pgg. Stoniškiai környéke Berštininkų falu, Gėgė jobb partja Medinupė folyó Pgg. Katyčiai környéke Anšyšiai falu, Šyša partja Medžiūikė folyó Pgg. Stoniškiai környéke Aleknų k. Mylé t. Mild up. Švnč. Trečiūnų apyl. Mylionių k., į Gilūto eZ Nėkščiupis up. Ukm. Lyduokių apyl. Nuotekų k., Šventosios int. Peleka up. Švnč. Ropiškės apyl. Papelekio k. Skdistupis up. Švnč. Vosiūnų apyl. Stajėtiškio k., Svylės dš. Suddupis t. Soudupis up. Mžk. Tirkšliai környéke Jonaičiai f. Šandys p. Šundys folyó Szent. Švenčionėliai v., Žeimena jár. Žaizdrūpė folyó Szent. Rusnė v., a Kuršių-öbölbe Adiglis || Ūglis || Jūsis tó Szent. Trečiūnai környéke Žąsinai f. Liūnaitėlis-tó Švnč. Švenčionėliai nk. Praplėšimas-tó Jrb. Dainiai környéke Greičiai f. 185 Sirvétas t. Sirvėtas- -tó Švnč. Kirkučių környéke Kėriškės k. Sničginis- -tó Švnč. Baranavos környéke Peršuokšnos vs. | Striūgis-- tó Jrb. Dainių környéke Palėkių k. Krakinys- -patak Svné. Jurgeliškės környéke Drarykščiai k. Linga péld. Švnč. Svirkų környéke Girdėnai k. Pūskrypėlė péld. Švnč. Kavaltiškės környéke Jakelių k. Paukštė, folyó Švnč. Adutiškio környéke Linkonių k. Salvis, folyó Pkr. Mažeikonių környéke ir k. Skverbljs-major Ukm. Žemaitkiemio apyl. Antatilčių k, Spuigé-major Ukm. Žemaitkiemio apyl. Antatilčių k. Vaidminas, például Akm. Aukštųjų környéke Suginčiai k. Aliai, b. Švnč. Svirkų környéke Nūdžius b. Rk. Verksnionys környéke Taraldžiai k. Skalyys b. Sl. Kairiai környéke Kirbaičiai k. Alputai erd. VIkj. Lebedžių apylinkė Asinis erdő Švnč. Kavaltiškės apylinkė Antanų k. Legmfynės erdő Pkr., Pakruojo apylinkė Sudélis erdő Švnč. Kavaltiškės apyl. ir k. Grynė b. Švnč. Bielionių apyl. Daukšių k. Vaidai b. Ps. Švobiškio apyl. Gailioniai k. Aukšrūtas-domb VIkj. Lebedžiai környéke Kaūkalnė- -domb Ukm. Lyduokiai környéke Jogvilai k. Zasiūtė t. Zašūta. kin. Pnd. Čedasų apyl. Janikūnų k. Mivel az itt felsorolt nevek némelyike valóban értékes lehet különféle összehasonlításokhoz és etimológiákhoz, talán legalább egy részük ir esetében megfigyelhetjük a következő néhány iš megjegyzést: Az ĄAriglis tó neve, amelyet ir iš az elszlávosított alak mellett használnak Uglis (vö. lit. angol orosz. y20.16), van még egy változata, igaz, már szinte elfeledett — Jūsis, az Aiiglis-tó több tó csoportjában található, amelyek közül egy másik, egészen közel fekvő tó neve Mūsis. Mindkét név — Jūsis ir Mūsis — nagyon asszociál a su jūsų és mūsų ir köznevekre. E két, általánosan használt közszó analógiája hatással lehetett a Jiisis és Mūsis tavak nevére. Feltehető, hogy a nagyszülőpár teZinomas neve, Jūsis, az említett analógia következtében a *Juosis alakból keletkezhetett; ennek juostövét talán összevethetnénk a judsti „feketedni“, judsvas „nem egészen fekete“ közszóval. Ebben az esetben az Ariglis és *Juosis neveket mintegy szinonimáknak tekinthetnénk. Ebben az esetben az Aiglis tó neve átvitt jelentéssel bírna. Figyelemre méltó, hogy egy helybeli öreg orosz ember, aki jól ismeri az egész tócsoport neveit, még most is érzi az Aiiglis tónév szemantikáját, és kérdezés nélkül elmagyarázza, hogy ez „uėpnbiė, juodas“. Az Asinis erdőnevet, amelyet asinisnak ejtenek, össze lehet vetni az Asinis (Sasnava, a Vabalkšnė mellékfolyója), Asytė (Imbradas, az Auslo-tóba ömlik) folyónevekkel és e tő egyéb hidronimáival*, amelyek szavának kezdő a-ját egyesek nazális jellel írják, és az ąsd appellatívummal vetik össze. Ha az Asinis erdőnévnek köze lenne az ąsd szóhoz, akkor a helybeli emberek *ūsinis alakban ejtenék. Az Asinis névhez vö. asys =asiūklis. Az Asinis mš., Asinis folyó nevének szemantikájáról ! Bővebben lásd: B. Savukynas, Ežerų vardai, „Lietuvių kalbotyros klausimai“, 3. köt., Vilnius, vö. Asiūklys folyó (Babtai, a Nevėžis mellékfolyója), Asiūklė folyó (1. Debeikiai, Bigulis tó. 1960, 186 2. Svėdasai, a Maleiša mellékfolyója. ). A Sdlvis rétneve elválaszthatatlan a köznyelvi, az irodalmi nyelvben ritkán használt salvėti „szivárogni, csöpögni, folyni” (Daugai, Nemunaitis), salvėjimas „Jašėjimas” (Linkuva) szótól. A folyó neve Apstė || Apsta (Vilkyškiai, Jūros int.) a lietuvi hidronimák csoportját fogja su kiegészíteni, amelyek a litván apušė, lett apse, porosz abse szavakkal hozhatók kapcsolatba. Sajátos érdekességű a Spuigé nevű rét neve. A Litván Nyelv és Irodalom Intézetének „Litván nyelv szótára” című művéhez tartozó cédulaanyagban ugyanerről a környékről (Žemaitkiemis) feljegyezték a spuigė közszót „olyan rét, amelyet tavasszal elönt a víz” jelentésben: kevés széna lesz a spuigėken, mert tavasszal kevés víz volt. Most nem könnyű megmondani, hogy a Spuigė nevű rét neve a spuigė köznévből keletkezett-e, vagy a spuigė köznév nem más, mint egy gyakran használt tulajdonnév. Egyelőre úgy tűnik, sem köz-, sem tulajdonnevek nem ismertek a spuig gyökkel. A Striūgis tó neve e gyök első hidronimája a névanyagunkban. A striūgas „rövid”, striūgis „trampasis” (Šakyna), striugėti „trampėti” (Radviliškis), stringinti „trampinti” (Gruzdžiai) köznevekkel hozható kapcsolatba. A szemantikához vö. Trumpė folyó (1. Eržvilkas, a Vidauja mellékfolyója 2. Gargždai, a Žvelsa mellékfolyója 3. Jurbarkas, a Kamė mellékfolyója, stb.). A Zasiūtė hegy neve, amelyet zašūta-ként ejtenek, a közeli Zasos kalnėlis, valamint a Zasiniškis tanyanév a szókezdő z miatt szél eredetű lehet. Különösen érdekes a Gala folyónév. A -galtő, amely gyakran fordul elő helynevekben, főként lakott helyek neveiben, a nyelvészek által már többször magyarázatot kapott. K. Būga a lakott helyek neveinek második komponensét, a -gala elemet, a litván galas köznévvel, a lett gals „KOoHel, OKpecTHOCTb, OOjnacTb“ jelentésével hozta összefüggésbe*, A -gala elemet tartalmazó litván helynevekről R. Šmitleinas írt részletesen, a -gala tőt a litván galia, galėti szavakkal vetve össze.*. Legutóbb V. Gudelis közölt egy tanulmányt a -gal elemet tartalmazó helynevekről*, amelyben a -gal tő etimológiájára saját, eredeti, igaz, nyelvészetileg nem egészen megalapozott magyarázatát adta. V. Gudelis véleménye szerint a balti alapnyelvi gala forma jelentése „víz, nedves hely, ingovány, mocsár“- “* lehetett. A Pakruojis járásban található Gala folyónév a -gal tő első toldalék nélküli, egytövű folyóneve lesz a litván névanyagban, és úgy tűnik, jelentős lesz a helynevekben előforduló -gal tő szemantikájának további értelmezésében. Varėna járás. Dubičiai környéke. eddig a tó birtokos esetű neve, a Lynežerio ėčžeras volt ismert. Az idén feljegyzett Lynas-tó név a következő sorrendet feltételezi a Lynežeris-tó keletkezésében: Lynas tó —Lynežeris tó —> Lynežeris f. —Lynežerio &%eras. A Lynas || Lynežeris kapcsán vö. Aklas || AklaZeris (Liubavas- ). Nagyon érdekes párhuzamokat rögzítettek a Viešvilė városés folyónév esetében: Viešvilvė, Viešulvė, vö. Viešulvėnį giria (ugyanott), viešulvėnas „Viešvilė lakosa” (El. Grinaveckienė jegyezte fel). Ma már nem könnyű megmondani, hogy a három forma közül —Viešvilė Viešvilvė, Viešulvė —melyik a régebbi, melyik az elsődleges és melyik a származékos, azonban már e változatok puszta léte is romba dönti R. Šmittlein által ismert módon megadott Viešvilka folyónév és -2 K. Būga, Rinktiniai raštai, I, Vilnius, 1958, p. 251; 134. SR. Schmittlein, Etudes sur la nationalitė des Aestii, I, Toponymie lituanienne, Bade, 1948, p. 153. > 4 Lásd Geográfiai évkönyv, 3. köt., Vilnius, 1960. 5 Ugyanott, a p. 74. 187 4 Viešvilė településnév magyarázatát illetően?, R. Smitleinas azt állítja, hogy a helyi lakosok által időnként (és nem mindig, ahogyan R. Šmitleinas véli) kiejtett Viešvilka folyónévforma régi, a Viešvilė településnév pedig azért nem tartalmazza már a -ka képzőt, mert a helyi német lakosok elhagyták azt. A Viešvilka folyónevet két részre, viešir -vilka és -vilka, bontja, és az utóbbit a velka „vontatóút” litván közszóval, valamint a valks „patakocska” lett szóval hasonlítja össze. Úgy véljük, hogy a Viešvilka folyónévben semmiféle -vilk-, -velk-, -valknincs, hanem a -kyképző újonnan keletkezett, ahogyan ez nemritkán más litván folyónevekben is előfordul (vö. Upėlė —Upėlka, Vabūlė —Vabdlka, Vyžuona —Vyžūnka, Žiežmara —Žiežmarka, Akmena —Akmėnka), ezért a magyarázathoz nem a Viešvilka, hanem a Viešvilė || Viesvilvé || Viešulvė nevet kellene választani. Néhány, a helyi emberek által ma ismert és hivatalosan használt lakott hely nevéhez más változatokat vagy régebbi alakokat is feljegyeztek, pl. : Baltūniškė f. Švenč. Vosiūnai környéke. —e falu régi neve Grūodžiai. Bandariškė falu, Švnč. Vosiūnai környéke —régi neve Norėliai, illetve Noraliai. Kaltanėnai mezőváros Švnč. —mellette a Kaltanėnys forma is használatos. Kniceriškė falu, Švnč. Kirkučiai környéke —régi név: Bulbieniai. Milésai falu, Švnč. Svirkų körzet. —régi név: Vasilkai. Stepanovščizna falu, Švnč. Kirkučių körzet. —másik név: Gudeliai. Subatiškė, v. Subačiškė < *Subaciškė falu, Švnč. Adutiškis környéke —régi neve Meškiniai. Az idén összegyűjtött helynévi anyag azt mutatja, hogy az iratokban, a sajtóban, a feliratokon, az út menti útjelző táblákon, a térképeken és másutt még sok helynévnek eltorzult, pontatlan alakja szerepel. Egyedül a Švenčionysi járásban több tucat ilyen torzulást állapítottak meg, amelyek közül a szembetűnőbbeket itt fel is soroljuk (először mindig az irodalmi nyelv számára ajánlott alak áll): Aidūkai f. (pontatlanul Gaidukai) Bielionių környéke. Akmenyniškė f. (pontatlanul Akmeniškė) Svirkų környéke. Atdukai f. (pontatlanul Gataukai, Gataukos) Svirkų környéke. Aučynos f. (pontatlanul Aučina, Aučinas) Bielionių környéke. Baltrutiškė f. (pontatlanul Baltrutiškės) Ropiškės környéke. Bėržuvis || Beržuvys-tó (pontatlanul Bežuvys) Bielioniai körzete. Beržuvio falu Bielionys falu (pontatlanul Belionys) Bielioniai körzete. Gasiūliškė falu (pontatlanul Gasiuliškiai) Strūnaitis körzete. Gyliškė falu (pontatlanul Giliskis) Jurgeliškė körzete. Girdžiūliškė falu (pontatlanul Girdžiuliškiai, Girdziuliškiai) Trečiūnai körzete. Guzéniské falu (pontatlanul Guzeniškė) Modžiūnai körzete. Jaciūnai falu (pontatlanul Jacūnai) Trečiūnai körzete. Janūtiškė kisfalu (pontatlanul Janutiškis) Ropiškė körzete. Juodynas tó és falu (pontatlanul Jodinas) Reškutėnai környéke. Krašuona falu (pontatlanul Krašona) Kirkučiai környéke. Kretūonas || Kretūonis tó (pontatlanul Kratonas, Kretonas) Reškutėnai környéke. Kretionys falu (pontatlanul Kretonys) Reškutėnai környéke. Kryčėlės falu (pontatlanul Kričelės) Bielionys környéke. Kūrpės falu (pontatlanul Kurpė) Grigaliūnai környéke. 6 R. Schmittlein, Etudes sur la nationalitė des Aestii, I, Toponymie lituanienne, Bade, 1948, p. 125. 188 Kūsliškė falu (pontatlanul Kusliškiai) Strūnaitis környéke. Lygumai f. (pontatlanul: Lygūmai) Grigaliūnai körzete Margūmiškis f. (pontatlanul: Margūmiškiai) Modžiūnai körzete Medišionys f. (pontatlanul: Meduišonai, Medušonys) Trečiūnai körzete Mėlnykai f. (pontatlanul: Melnikai) Strūnaitis körzete Meškiniai lakott hely (pontatlanul: Meškinė) Trečiūnai körzete Miežionys f. (pontatlanul: Mežionys) Modžiūnai körzete Myliai f., lakott hely, vasút állomás (pontatlanul: Miliai) Strūnaitis körzete A falu neve a Mylé folyó nevéből származik. Mylionys f. —(pontatlanul: Melionys, Milionys) Trečiūnai környéke. A falu neve a Mylė folyó nevéből származik, vö. ugyanennek a járásnak a Svyla folyójával —Svyliénys. k Minėliškė település (pontatlanul: Mineliškiai) Strūnaitis környéke. Moliūniškė település (pontatlanul: Maliūniškė) Grigaliūnai környéke. Papiské f. (pontatlanul: Papiškiai) Bielionys környéke. Pėršaukštis f. (pontatlanul: Peršukšta, Peršukštis) Modžiūnai környéke. —elszlávosított alakból. Peršukštoi. Peršuokšna folyó és tó (pontatlanul: Peršokšna), Baranava környéke. Pervėniškė falu (pontatlanul: Perveniškis), Reškutėnai környéke. Rėkūčiai falu (pontatlanul: Rekučiai), Reškutėnai környéke. Rūdabestis falu (pontatlanul: Rudabestis- ), Vidutinė környéke. Sakališkė falu (pontatlanul: Sakališkės), Trečiūnai környéke. Stajėtiškis falu. Stajėčiškis, Stajėciškis (pontatlanul: Stajatiškis), Vosiūnai környéke. Stūgliai f. (pontatlanul Stugliai) Kirkučiai körzete Svyla folyó és falu (pontatlanul Svilka) Vosiūnai körzete, vö. Svyla f. Ignalina járás "Svylionys f. (pontatlanul Svilionys, Svilonis) Vosiūnai körzete. —a Svyla folyó nevéből Svirkos f. (pontatlanul Svirkai) Svirkai körzete. Šakališkė f. (pontatlanul Šakališkiai) Strūnaitis körzete. Šaučiškė || Ušaučiškė < *Užšaučiškė f. (pontatlanul Užautiškė) Kirkučiai körzete. Vaikūčiai f. (pontatlanul Vaikučiai) Bielionys körzete. Vajūonis tó (pontatlanul Vajonis) Reškutėnai körzete Rėkučių falu. Vėžiškė falu (pontatlanul Viaziškė, Viažiškė) Jurgeliškės körzet Vėjinė falu (pontatlanul Vejinė) Juodiškio körzet Zadvarnykai falu (pontatlanul Zadvornykai) Grigaliūnų körzet Žvyriai falu (pontatlanul Žvirkai) Svirkų körzet Rövidítések körzet —körzet b. —mocsár dš. — jobb oldali (mellékfolyó) tó — tó röv. állomás röv. — vasútállomás irányh. — mellékfolyó k. — falu röv. — hegy röv. — bal oldali (mellékfolyó) nk., — kisváros 189