Žodžių junginiai su prielinksniu „per“

ŽODŽIŲ FORMOS IR JŲ VARTOSENA LIETUVOS TSR MOKSLŲ AKADEMIJA E. VALIULYTĖ SZÓKAPCSOLATOK A PER ELÖLJÁRÓSZÓVAL § 1. A per elöljárószó a főnév (vagy az azt helyettesítő szó) tárgyesetét különféle szavakhoz kapcsolja: igékhez, főnevekhez, melléknevekhez és határozószókhoz. Így ezzel az elöljárószóval igés, főnévi, melléknévi és határozószói szókapcsolatok jönnek létre: igés (átmegy a városon, fülön legyintette, vállban meggörnyedt, egész nap esik, egy óra alatt megérkezett, sietségében összetörte, levélben értesítette, pásztor közvetítésével történt, száznál többet fizetett), főnévi (átkelés az erdőn, ösvény az udvaron át, heg az arcán, napi egy óra), melléknévi (nincs erősebb fa a tölgynél), határozószói (víznél inni nem jobb, rajtam keresztül többé nem dolgozik). Igés szókapcsolatok § 2. A főnév tárgyesetével és a per elöljárószóval alkotott igés szókapcsolatok termékenyek és változatosak. Térbeli, tárgyi, időbeli, okbeli, cselekvésmódbeli, állapotbeli és mennyiségi viszonyokat fejeznek ki. § 3. A térbeli viszonyokat jelölő szókapcsolatok produktívak és többjelentésűek. A tagok szemantikája alapján az említett szókapcsolatok több csoportra oszthatók. 1. Azok a szókapcsolatok, amelyekben az ige mozgást jelent, a főnév pedig konkrét jelentésű, a mozgás útvonalát jelölik. A függő tag jelentése szerint ezek az „útvonal” jelentésű szókapcsolatok több alcsoportra oszthatók (átmegy az erdőn, végigjárja az üzleteket, Molėtai érintésével utazik [Vilniusba], kiszaladt az ajtón). a) A legnépesebb alcsoportot azok az igés szókapcsolatok alkotják, amelyekben a főnév olyan helyet vagy tárgyat jelöl, amelyen vagy amely fölött valami végigsiklik, illetve mozog. A világon át menetel a lövész. SNėR I 248. Az ősz végiglépdelt a hazán, az erdei hangaösvényeken... SNėR I 325. A tankisták áthajtottak a városon. VencIGD 188. Vasárnap Mykoliukas Geišét és a Paukštaitis családot kísérte végig a kisvároson a templomig, aztán a vendéglőig, semmit sem látva, semmit sem hallva. VaižgRR I 92. Hangosan ugatva a kutyák végigkergették a rókát a falun. CvR₁ V 212. Amikor végigmentek a falun, sokan a kapukhoz és az ablakokhoz siettek. Myk-PutS I 56. A kis udvaron át kígyózik a sziszegő csapat. SNėR I 410. Mykoliukas a saját udvarán át megy a pajtához, az ösvényen fel a dombra, majd le a dombról a mocsár szélére ereszkedik, miközben ugyanazt a dallamot játssza. VaižgRR I 41. Amint az erdőn át mentek, kezdett leszállni az éj. BsRP 51. A nemes az erdőn át lovagolt. KrėvP 74. A juhok nekivágnak a nyári vetésnek, én pedig utánuk eredek, miközben folyton szidom őket. CvR₁ I 50. Az idősebb vadászok átgázolnak mások zabvetésén. MašAMB 76. 91 A nyúl átfut a parlagon. Rm. Kulvys még nem evezett középre – látja: egy széles agancsú jávorszarvas úszik át a Nemunason, Merkinė partja felé. KrėvP 34. Átmegy a vízen – nem ázik el, átmegy a szalmán – nem zizeg (tts.). De most ahelyett, hogy a szíve bosszúra gyúlt volna, szeme könnybe lábadt, és keserves könnyei végigperegtek az arcán. LzPR II 104. Bagdonas nem szólt semmit; a könnyei végigcsorogtak a bajuszán. LzPR I 89. Egy óriás köpönyegének széle végigsöpör a füzetén, még a lapokat is meghajlítja. ŽemR III 206. Amikor átlépte a küszöböt, belekapaszkodott az ajtóba. SimonP 103. Az emberek gerendákat hurcoltak, átugráltak a füstölgő, szikrázó gerendákon, és egymásnak ütköztek. CvR₁ V 205. Marcelė kiment a tornácra, és meglátta a jószágok sorát, amint átrepül a tavon. BorBM₁ 49. E kapcsolatok némelyike szinonimája lehet a megfelelő, útvonalat kifejező eszközhatározós szerkezeteknek, vö.: az erdőn át utazik és az erdőn utazik, a mezőn át kísér és a mezőn kísér, az udvaron át megy és az udvaron megy, végigfut a testén (a borzongás), valamint végigfut a testén. A per elöljárószót tartalmazó szerkezetekben a mozgást jelentő igék kaphatnak az elöljárószó jelentésének megfelelő per- igekötőt. A lovak átfutottak a rozsban. Lp(LKŽ I 729). Átment a házon, piros volt, mint a som. BaltPV I 22. Borzongás futott végig egész testén. LKŽ VII 312. Végighúzta a kezét a füvön. KatMAR 422. Megpróbálta átlépni a küszöböt, de nem sikerült. LzPR I 85. Nagy kezei mintha azt mondták volna, hogy hamarosan akár a háztetőn is átdobhatná a lovat. LKŽ VIII 70. A tűz átugrott az árkon. KatMAR 369. Azok a mozgást jelentő igék, amelyeket a per- igekötő tárgyassá tesz, a per elöljárószóval és a főnév tárgyesetével alkotott szerkezetét a megfelelő, csupán tárgyesetet tartalmazó szerkezetekkel lehet helyettesíteni, vö.: átúszta a tengert és áthajózta a tengert, átmászott a hegyen és átmászta a hegyet, átfutott az erdőn és átfutotta az erdőt, átrepült az óceánon és átrepülte az óceánt, átugrott az árkon és átugrotta az árkot. b) Egyes mozgást jelentő igék a per elöljárószó révén többes számú tárgyesetű főnevekkel kapcsolódnak össze. Az ilyen szerkezetek egyik, térben bizonyos távolságra elhelyezkedő, azonos típusú tárgytól, helytől vagy személytől a másikig tartó mozgást fejeznek ki. Így járt az öreg a kaptárok között, nézegette, ellenőrizte és kiszedte az üres lépeket. VenclN 135. Másnap elkezdett [Huseinas] végigjárni az áruval megrakott boltokat. BalčTVN 101. Már harmadik ősszel egymás után utazott végig a környék falvain. CvR₁ II 35. Járd végig a házakat – hátha megtudod, ki ad el tehenet. Elment [a tanítónő] a szülőkhöz, kérve őket, hogy engedjék a gyerekeket tanulni. RimkKK 138. Te az emberek között járkálsz, mindent kihallgatsz, biztosan tudnod kell valamit Petráról. CvR₁ II 196. A fiunk vitt minket orvosokhoz, és még jobban megbetegedtem. Šts. Elment lóért, tehénért, disznóért – de nem találja, kinél van az a gyűrű. Kb. Vö.: Kézről kézre járt a pohár [pezsgővel]. RimkKK 335. Ezen alcsoport szerkezeteinek létrejöttét mindkét tag korlátozza. (Ide nem soroljuk például az ilyen szerkezeteket: erdőkön át utaztunk, óceánokon át hajózott, mezőkön át futott. Ezek a szerkezetek nem az egyik tárgytól a másikig tartó mozgást jelentik, noha függő főnevük többes számú tárgyesetben áll.) A korábban tárgyalt szerkezetek jelentésükben két elöljárószót tartalmazó szerkezeteknek felelnek meg, vö.: végigjárta a falvakat, illetve faluról falura, egyik faluból a másikba utazott; végigjárta a szülőket, illetve egyik szülőtől a másikhoz ment. c) A helyneveket jelentő tulajdonnevekkel alkotott igei szerkezetek olyan mozgást jelölnek, amely az alárendelt főnévvel megnevezett he- 92 azt, amelyet a mozgás útjaként értelmezünk, és amelyet az elhaladás során kereszteznek vagy akadályként állnak útjába. Amikor azonban a vidám és gondtalan Párizsból Németországon át hazatért, megértette: valami nincs rendben a világban. VencIGD 112. Amikor Kuomiškesen át hazatértem, megláttam, amint kijött a kis erdőből, és zöld sállal lobogott. VienIMA 143. Ezúttal nem a žemaitiai országúton, hanem Šilėnain keresztül, a Nemunas mellett vezető úton utaztak. VencGD 64. Kérem, Semionovskán keresztül menjenek. ŽemR III 290. Egy tauragnai busz Kuktiškesen keresztül közlekedik [Utenából]. Ktk. Minszkből már gyalog jöttünk Smurgonison keresztül. Ar. Ezek a szerkezetek jelentésükben megfelelnek azoknak a szerkezeteknek, amelyekben a főnév tárgyesete és a pro elöljárószó szerepel. Amikor Brestből Gardinason át utaztak, néhány gimnazista felszállt ugyanabba a vasúti kocsiba, amelyben Jablonskis ült. Balč (LK I 27). Ha Žarėnaiba az erdőkön át, Šiauliaiból Luokėn keresztül utazol valamikor, ne felejtsd el megállítani a lovakat, és ott felmenni a legmagasabb hegyre. MairRR I 144. Klangiuson keresztül, a nyár derekán, zivatar vonult el villámlással és mennydörgéssel. CvR₁ V 103. d) Külön alcsoportot alkotnak azok a szerkezetek, amelyek a függő főnévvel jelölt dolgon keresztül történő mozgást fejezik ki. Térbeli viszonyokat jelölnek, gyakran tárgyi jelentésárnyalattal, ritkábban pedig olyan módviszonyokat, amelyek térbeli jelentésárnyalatot hordoznak. E szerkezetek konkrét, „valamin keresztül” jelentése a per elöljárószótól függ, amely gyakran a pro elöljárószóval azonos jelentésű1. Ezek a szerkezetek azonban felépítésükben különböznek a fent tárgyaltaktól. A hozzájuk tartozó konkrét főnevek nyílásokat, rések közötti vagy résekkel rendelkező tárgyakat jelölnek (kapu, ajtó, ablak, repedés, rés; kerítés, szita, háló; fák, ágak, levelek), anyagként felfogott dolgokat, valamint akadályokat, amelyeket a cselekvésnek le kell küzdenie; az igék pedig mozgást (gyakran akadályokba ütközve – áttörni, előretörni, bebújni, átpréselődni, áthatolni), látást (és az ahhoz kapcsolódó cselekvéseket), valamint hangképzést jelölnek. Miután felnyergelték és megkantározták a fürge lovakat, [a fivérek] kivágtattak magas szülői udvarházukból a rézkapun át. KrevP 26. A fiú pedig, hónalja alá kapva a kabátját, és alig megragadva a sapkáját, kisietett az ajtón. KrėvRg 33. Az apja kimászott az ablakon. Prn. Az ördög megragadta apját a lábánál fogva, megrázta, és a pénz a száján át kihullott. Nm. A mennyezeten át hullik a törek a fejünkre. Ktk. [Antaniukas] A tetőn át bedobott egy tégladarabot a házba. VienIMA 234. Erős, feszes oldala meleget árasztott, még a vastag kenderingeken keresztül is. BaltPV I 38. Sűrű szitán is átszűrte. Šd. Az üvegen keresztül teszem a kolbászt. KlvrŽ. A szalmaszálat folyton a nyíláson át dugja. Lnkv. A szél sziszegve, üvöltve reszkettette az ablakokat, és az esőcseppekkel együtt a réseken át tört befelé. ŽemR III 415. A golyók átjönnek a falon. Ktk. A vér még az ingen is átüt. Užp. Olyan fonalat font, hogy a gyűrűn is át kellett húzni. Mžk. A láng kicsapott a kéményen át. Vikv. A szél még a fülünkön át is fütyült. VienIMA 203. A herélt ló még mindig nem tudott megpihenni, és amikor lélegzett, az orrlyukain át szuszogott, nedves oldalai pedig remegtek. VienR V 114. Rút hangja van – az orrán át énekel. Ktk. Átmegyek az udvaron, a falon keresztül hallom. Auk. Jonas Puodžiūnas, nagyon elégedetlenül és elkeseredetten tért haza, majd a falon keresztül beszélgetett a feleségével, és lefeküdt. VienR V 79. 1 Lásd: E. Valiulytė, A pro elöljárószó jelentése és használata a mai litván nyelvben, „Kalbos kultūra”, 5, Vilnius, 1963, p. 55–59. 93 Hajnalban az üvegablakon át néztem. Vkš. Az emberke mindent a kulcslyukon keresztül figyel. Tt. Lefeküdtem a domb mögött, és távcsövemen át szépen láttam az egész ellenséges flottát. BalčGK 45. Szemüvegen át ezt tisztán látom. Mšk. Ennek az alcsoportnak a mozgást jelentő (vagy a mozgással összefüggő) igéi a per- vagy a pra- igekötővel állhatnak, amelyek jelentésükben megfelelnek a per elöljárószónak, például: átdöfte a mellkasán, átlőtte a falon, átbújt a tenyerén, átitatódott a ruhán, átivódott a bőrön, átszitálta a rostán, szűrd át gézen. A betűvetés tudásával megállíthatod a folyókat, új medrekbe terelheted az áramlásukat, beszédre bírhatod a hegyeket, a legnagyobb kövön is lyukat fúrhatsz át. CvR₁ V 63. Ott még nem voltak sem kályhák, sem kemencék, de a vastag agyagfalon a szél már nem fújt át. SimonGI 12. A te állataid az elátkozott malomban már négy ajtón is áttörtek. A láng áttört a tetőn. Ktk. 2. A térbeli jelentésű szerkezetek egy másik csoportja egy tárgy elhelyezkedését jelöli. Az ilyen szerkezetek igéje önálló vagy eredményállapotot fejez ki (fekszik, visel, elterül, hever…; átvetődik, átbillen, felakasztódik, elhelyeződik, kinyúlik…), a főnév pedig azt a helyet vagy tárgyat jelöli, amelyre egy másik tárgy kerül vagy amelynek nekidől (amely rendszerint szalag- vagy vonalszerű alakú). A mostohaapa…, kiment a kis udvarra, áthajolt a megdőlt kerítésen, és dohányzott. VenclG D 126. A hidat átvetették a mély patakon. LKŽ VIII 70. A pocsolyákon át pedig sáros utak húzódnak. KorsP 30. Látja, a hársfa végignyúlik az egész veteményesen, a krumplin, a hagymán át. KrėvAP 83. A fejét pompás termetén szétterülő sárga hajfonatok díszítették. LKŽ II 706. Ahogy vitted, úgy húzódott végig a szalma az egész udvaron. Lk nv. Szép arcával mosolygott, őszülő hajának egy tincse pedig végigfutott a fején. VenclGD 544. Az egyenes mezőkön, a zöld erdőkön át kanyarogva csillog a Neris, akár egy selyemszalag. GirRP 95. Ha az ilyen típusú szerkezetek fő tagja tranzitív ige, akkor a prepozíciós szerkezeten kívül a tárgy tárgyesetét is magához veszi, amely annak a tárgynak az elhelyezkedését írja le, amelyről szó van. A macska külön tányérból eszik, farkát az egész asztalon végignyújtva. CvR₁ II 151. Hívta a legényeket, összetoborozta az adósokat és a parcellatulajdonosokat, majd kifeszítette a kötelet a réten át. VienR V 104. De eljött a tél, és hidakat épített a tavakon át. KrėvP 96. [Puodžiūnai] a mező közepén mély árkot húztak, a réteken át csatornát ástak, az erdőben pedig egyenes átjárót vágtak. VienR V 13. Döntsd át a hársfát az árkon, aztán csak menj tovább. Žvr. Vállukra vetett kabátokkal, kaszáikat magukra véve arról beszélgettek, mennyit végeztek el ma. LKŽ VIII 70. Vö.: Kis idő múltán megszólalt a nemeshez, vállán vastag vörös szíjjal. VienR IV 10. 3. Az imént tárgyaltakhoz hasonlóak azok a szerkezetek, amelyek eredményt, állapotot vagy állapotváltozást jelölő igéből és egy konkrét tárgyat (amely egy másik tárgy része) megnevező főnév tárgyesetéből állnak, amelyet a per elöljárószó vezet be. Az ilyen szerkezetek a cselekvés vagy állapot megnyilvánulásának helyét jelölik. A térdemen át csak úgy hajladozom, hajladozom. CvR₁ II 22. Tudott csúszni egy lábon is, felváltva az egyiken és a másikon, meg egyszerre mindkettőn is, fel sem emelve őket, csak a térdei hajlításával. CvR₁ II 208. Egyszer csak recsent egyet, és a törzsénél eltört egy félig száradt fa… LzPR II 23. A derekammal még nincs olyan nagy baj. Csak a lábam, itt a térdemnél, folyton recseg valamitől. KatMAR 143. [Agnei] a lába elzsibbadt a térdénél, és a szavak maguktól törtek elő belőle. KatMAR 287. Az intézményben való üldögéléstől ő 94 vállban kissé összehúzódott volt. VencIGD 90. Egyenesen tartotta magát, bár vállban kissé meggörnyedt. Myk-PutS I 275. Barna nyári félcipőt viselt, térdénél kikopott kék nadrágban. KatMAR 182. Amint a bemutatott példák mutatják, e csoport összetételei nem gyakoriak. 4. Külön csoportot alkotnak a térbeli viszonyokat mennyiségi jelentésárnyalattal kifejező összetételek. Az ilyen összetételek fő tagjaként állapotot, helyzetet vagy mozgást kifejező igék szerepelnek, függő tagjuk pedig — a hosszmérték egységeit jelölő (vagy ilyen jelentésben használt) főnevek a per. elöljárószóval. A Baltaragis malma messziről, egy mérföldnyire is látható volt. BorBM₁ 6. Ők itt, az utca túloldalán laknak. Trg. Talán találsz az asztalon egy kikelt sárgarépát (az asztal méretű területen). Rm. A nap még csak egy arasznyira emelkedett fel, a réteken nehéz, hideg harmat csillogott. SluckGN 389. A szomszédoknak már nem érte meg a petróleum súlya vagy egy hordó kátrány miatt egy mérföldet utazni a piacra. ŽemR I 284. A függő tag sajátosságai miatt e csoport összetételei gyakran összetettek. Még inkább erősítették ezt a benyomást a kubáni sztyeppék, ahol több tíz versztányi távolságon át sem házak, sem fák, sem folyók, sem tavak nem látszottak. VienIMA 194. A járási hivatal kis előcsarnokát olyan sűrűn töltötte meg a bűzös dohányfüst, hogy két lépésről nem lehetett felismerni az embert. CvR₁ V 220. Keleten a két embermagasságnyira felkelt hold kisebbnek tűnt, elhalványult és kivilágosodott. Myk-PutS I 301. Aztán a ládát néhányszor megrántották, és három lábnyit emelkedett felfelé. BalčGK 137. Kétszáz mérföldön át viszlek. KlvD 8. Vö.: Kétórányi járásra körös-körül sehol sem volt egyetlen falu, de még egy kunyhó sem. BalčHP 208. Az ilyen összetételekben gyakran előfordul a nuo elöljárós szerkezet is birtokos esettel, amely azt a helyet vagy tárgyat jelöli meg, ahonnan a távolságot mérik. A várostól három mérföldre magas hegy állt, amely a királyi palotából is látható volt. BalčTVN 150. Tudod, néhány lépésnyire álltam tőle. ŠRagSD 140. Mostohámtól, ettől a házsártos asszonytól száz mérföldre leszünk... SNėrR I 194. Sokáig hajózott, végül pedig eljutott a királyi fővárostól két mérföldre lévő malomhoz. BalčGP 63. Örömömben egy ölnyire felugrottam a földről. ŠRagSD 13. A kezében tartott, a földtől hatvan lábnyira felemelve... BalčGK 82. A tárgyalt csoport egyes összetételei szinonimái a megfelelő, birtokos esetű főnévvel és a už, vö.: három mérföldre (a várostól) volt és három mérföldnyire (a várostól) volt. elöljárószóval álló megfelelő összetételeknek. § 4. Azok az összetételek, amelyek fő tagja ütést (vagy érintést) kifejező ige, függő tagja pedig — konkrét tárgyakat jelölő főnevek per elöljárószóval álló tárgyesete, térbeli jelentésárnyalattal kifejezett tárgyi viszonyokat jelölnek. A lovas sietni látszott: a lovat mindkét oldalról ütötte, kezével a nyakára csapva. CvR₁ V 168. Bátorságáért fülön ütötték. Brž. Az ördög úgy rácsapott a nyelvére, hogy a bíró összeszorította a kezét. Pn. Az úgy rácsapott az ujjaira, hogy még a cigaretta is eltört. ŽemR III 243. Ezeknek az összetételeknek az igéi (vagy az őket helyettesítő hangutánzó szók) a per elöljárószóval álló tárgyeset mellett gyakran az objektum részes esetét is vonzzák, amely azt a személyt jelöli, akire a cselekvés irányul, valamint az eszköz eszközhatározói esetét (önállóan vagy a su⟧ elöljárószóval) (a), vagy e formák valamelyikét (b). 95 a) Megmozdult az ülésen, kezével vállon ütötte a nagybátyját, és harsányan megszólalt. Myk-PutS I 55. A másik a sapkájával úgy odacsapott az olvasónak a fogára. ŽemR III 208. Tovább osztotta a pelyvát, [Jonas] közben megint leforrázta a kezét, és tenyerével a combjára csapott. BaltPV I 35. Szerettem volna egy vesszővel rásózni a tarkójára. VenclGD 68. – Csak hajtsd, hajtsd!... – kiabálta idegen hangon, miközben egy bottal a vállára, a hátára, a térdhajlatára csapott. BilR I 163. Az apa összegöngyölte a kötelet, és neki is végigvágott vele a hátán. ŽemR III 60. Onytė kanállal fejbe ütötte az egeret, az pedig eldőlt. Pš. b) Már fel is emelte a kezét, hogy a szakértő ravasz fejére sújtson. LzPR II 37. [Pikčiurna] vállon veregette Šnekučist. SimonP 68. Ha egyszer éjjel oldalba váglak, értsd úgy — álmodtam. BaltPV II 38. Bušė nevetett, és arcul csapta. SimonP 24. [Tekonis] egyszer rácsapott tenyerével a gerendára, majd még egyszer. BaltPV I 19. Akkor a kisember botjával a földre sújtott, és abban a pillanatban rengeteg kiváló katona termett ott. Ps. Amikor a cséphadaróval fejbe vágtam, csak felnyögött, és holtan rogyott a földre. BilR I 141. § 5. Számos olyan igei szerkezet van, amely főnévi tárgyesetből és a per elöljárószóból áll, és időviszonyokat fejez ki. E szerkezetek kialakulását lexikailag korlátozza a függő főnév, amely időfogalmakat vagy idővel kapcsolatos jelenségeket jelöl. Az összetevők pontosabb jelentése alapján az időjelentésű szerkezetek két csoportra oszthatók. 1. Az egyik csoportba olyan szerkezetek tartoznak, amelyek állapotot, tartós, ismétlődő vagy eredményt jelölő cselekvést kifejező igékből, valamint azokat a meghatározott időszakokat jelölő főnevekből állnak, amelyek alatt az adott cselekvés vagy állapot tart. [Motina] nyugodtan üldögél egész nap. ŽemR III 39. Egész nap dolgozva, mindenki mélyen alszik. RimkKK 114. Néha ketten egész éjszakára is a tavon maradtak. A pusztai szelek egy éjszaka alatt betemették. SNėrR I 327. Nyárra megszárad. KatMAR 120. Milyen termékeny ez a mi földünk, mennyi madárfiókát felnevel, egész nyáron át táplál! ŽemR III 496. Az ökrök a szántás mesterségében is jártasak voltak, és télire sem felejtették el. Másfajta erő és hajlékonyság támadt a télen megmerevedett öreg ízületeiben. Kicsiként egy óra alatt is sok mindent el tudtam végezni. Myk-PutS I 67. MašAMB 23. Csak a nap járt és jár magasan az égen örök idők óta. MairRR II 144. Ez a gyűlölet évszázadok alatt halmozódott fel rš). Azokban az években a nagynéném is teljesen elszegényedett. ŽemR III 312. Amikor pedig a csillagos éjszakákon felragyognak a csillagok, érzékenyen susogott a szerelemről. MairRR I 77. E csoport alcsoportjába tartozó szerkezetek összetettek is lehetnek. Az összetettséget mennyiséget kifejező szavak adják, amelyek az időmértékegységeket jelölő főnevekhez (perc, nap, hét, hónap, év, évszázad) kapcsolódnak, vagy azokat a főneveket vonzzák magukhoz, és egyúttal folytonos időtartamokat jelölnek, vö. öt hét és öt este. Három nap alatt kirakodtuk őt (a hajót) (trš.). Az építkezés során néhány hét alatt teljesen tönkrement! DoVŽE 290. Szicíliában néha nyáron is előfordul, hogy 5 (öt) hónapon át egyetlen csepp eső sem esik. VienR VII 257. A grófok legelőször a kastélyt javították meg, mert több éven át lakatlanul állva tönkrement és megrothadt. VienR II 69. Másfél óra alatt hat derék emberrel, vízen evezve, eljutottunk a nyaralómhoz. BalčTVN 141. Feketéllett a sok év alatt bekormozódott mennyezet, gödrös agyagpadló. VenclGD 83. 96 Az egyszerű, ritkábban összetett, időtartamot kifejező szerkezetek bővítménye (általában fakultatív módon) magához kapcsolhatja a visas, ištisas, kiauras, szavakat, amelyek az időtartam teljességét hangsúlyozzák. De Joniukas vidáman és boldogan kocsikázik egész nap, egész nap teljes erőből énekli a dalát. BilR I 162. Annyira örült, hogy már aludni sem akart, majd egész éjjel dolgozott. ŽemR III 107. Egész tavasszal nyelvemet lógatva csatangolok. ŽemR IV 414. Kaniavaičių tanyája egész nyáron fenyőgyantától és lehántott kéregtől illatozott. VaižgRR I 309. Mindmáig mindegyikük kételkedett egész ősszel. ŽemR III 450. Egész télen át fázott, fuldoklott, [a nagymama] annyira tönkrement, kimerült,... hogy már az ágyból sem tudja kitenni a lábát. ŽemR III 88. Egész héten nem volt otthon Rapolienė. VaižgRR I 155. Úgy aludt, mint egy mackó, egész nap. VaižgRR I 265. Mind kinevették és ugratták, hogy lekéste a szántás kezdetét, és most egész évben az összes munkával kullognia kell majd. Myk-PutS I 61. Nehéz a földdel küszködni; tíz teljes éven át nem hagytam magam legyőzni általa. VaižgRR I 400. Rapolas egész életében szinte soha nem dolgozott. VaižgRR I 120. Napokon át összeráncolt homlokkal járkál. PetkKMD 161. Mennyit megolvadt [a juhász] egész nyarakon át! LKŽ VII 408–409. Egész éveken át ketten a feleségével átkozott rabszolgákként, kérgesen, megfeketedve, trágyás lábbal, ételtől maszatos kézzel dolgoztak, robotoltak otthon és a földeken egyaránt. VienIMA 7. Mykoliukas még nem vallotta be magának, hogy immár húsz teljes éve nézi Pukštų Severiutėt. VaižgRR I 57. Az a kiskutya egész éjszaka ugat. LnkV. Hány könny gördült le arcán, mennyi, mint ezüst csillag, egész éjszakákon át le nem hunyt szemmel, mikor lángra gyúlt fiatal keble! MairRR I 61. Egész napokon át kártyázik. Ms(LKŽ V 705). Hosszú estéken át kettesben üldögéltek, némán, mint két néma. LzPR I 84. Hosszú pedagógusi pályám során azt tapasztaltam, hogy mindenütt és mindenkor nagyon fontos megőrizni az egyensúlyt. PaukštPM 92. A tárgyalt szerkezetek szinonimái lehetnek a tárgyesettel, alanyesettel vagy eszközhatározói esettel álló megfelelő szerkezeteknek, vö.: egész nap dolgozik és egész nap dolgozik, egész nap dolgozik; egész éjszakákon át üvölt és egész éjszakákon át üvölt, egész éjszakákon át üvölt. Ugyanebbe a csoportba tartoznak azok a szerkezetek is, amelyek olyan főneveket tartalmaznak, amelyek folyamatokat, eseményeket, alkalmakat vagy hasonlókat jelölnek, amelyek során a cselekvés vagy állapot tart, illetve folytatódik. [Severja] a templomban az egész mise alatt állva maradt, állva maradt, míg el nem temették a temetőben. VaižgR I 154–155. Egészen másképp boldogult a Jono Puodžiūno család az alkalmi munkák idején. VienR V 127. Adj nekem egy kis szénát, hadd rágcsáljam a téli álom idején. BaltPV I 47. Csak a tavaszi olvadás idején lebeg szigetként a domb a vízen, partjait pedig az áradás évről évre egyre jobban alámossa, így azok omlanak és fogynak. VienIMA 139. A méhrajzás idején nemcsak méhek, hanem gyerekek is körülvették. BilR I 184. Adósságai fejében felszántotta a földet is, más munkákat is elvégzett; az egész háború alatt úgy hevert Laužadžio udvarán, mintha odaszegezték volna. Gud-GuzR I 48. Egész életében hozzászokott, hogy szeszélyeit vakon teljesítsék; most először érezte úgy, hogy ilyen arcátlan engedetlenséggel találja szemben magát. Myk-PutS I 83. Marc, te egész reggel ebben az ágyban fekszel. VaižgRR I 131. 7. 520 97 2. Külön csoportot alkotnak azok a szerkezetek, amelyekben az ige rövid időtartamú vagy pillanatnyi cselekvést jelöl, a főnév pedig folyamatokat, eseményeket, állapotokat vagy különféle rendeltetésű időszakokat jelent (reggeli, aratás, szabadság), amelyeknek csak egy részét, egy pillanatát foglalja el a cselekvés. Az emberek azt beszélték róla, hogy világiasan ravasz, nagyon fösvény, nagyon furfangos, és akármit kezdett is, mindig félresikerült; a birtokközpont felosztásakor pedig még az édes testvérét is rászedte. VienR V 11. Különös volt, hogy e hajtogatás során megismerheti Geišė titkát, amelyről sejtette, hogy őt magát is közelről érinti majd. VaižgRR I 76. Senki sem tudta olyan észrevétlenül felhajtani a szekereket a csűr gerincére lakodalom vagy keresztelő alkalmával, mint Kazys. Myk-PutS I 32. Ha a halászok viharban eltévednek a tengeren, csak ő mer egyedül utat találni nekik. SNėrR I 414. Bérmunkást egyáltalán nem fogadtak, csak aratáskor és szénakaszáláskor hívtak napszámosokat. VienIMA 7. Emlékszel, hogyan fürödtünk a Nemunasban pünkösdkor. CVR₁ V 200. Senki sem tudott olyan ügyesen átfutni a vízen a farsangi „madárijesztőt kergető” fiatalok vagy az aratás végi ünneplők között, mint Kazys. Myk-PutS I 32. § 6. A per elöljárószós igés szerkezetek okviszonyokat is kifejeznek. Az ilyen szerkezetek főneve lehet elvont vagy konkrét, például: elfelejtettem a sietség miatt, odaveszett a lány miatt. A főtag jelentése és összetétele alapján az okot kifejező szerkezeteknek két csoportja különíthető el. 1. Az egyik csoportot azok a szerkezetek alkotják, amelyekben az ige kedvezőtlen, haszontalan, nem kívánatos cselekvést jelöl, a függő főnév pedig megadja e cselekvés okát, kiváltóját. Az ilyen szerkezetek képzése korlátozott. A butaságom miatt elvesztettem a lányt!.. KrėvP 39. A répa levelei a hézagosság miatt törnek. Pc. A [dohányt] nyilván sietségemben hagytam otthon. BaltrTK II 9. Azok az almák miatt [Girdvainis] az egész gazdaságot elhanyagolta. BorBM₁ 24. Mikas rettenetesen feldühödött, amiért egy légy miatt megölte a fiát. Graž. A nagy termet miatt Mikas még nagyon meg is haragudott, amiért egy légy miatt megölte a fiát. Graž. A nagy termet miatt még összegörnyedve is. Ktk. Az Abyšalas révén összekuszált, Obeliaiból érkezett levél nagyon felkavarta Ignotast. Gud-GuzR II 286. Nincs legény, nincs már a fiuk sem: a lány miatt veszett oda. Mindig miattad térdeltet minket anyánk naponta a borsóra. KrėvP 59. Alk. 2. A másik alcsoportot azok a szerkezetek alkotják, amelyekben az ige a ne- tagadószóval áll, és meg nem valósult cselekvést jelöl, a függő főnév pedig a cselekvés elmaradásának okát fejezi ki. A nagyok miatt a kicsik sem vesznek oda. PP 127. Halászat miatt nem leszek otthon (halat fogok). Als. A nagy távolság miatt nem szállítanak kenyeret. Ktk. A rossz utak miatt nem értem haza, és még meg is vádoltak. Krš. Menj aludni a csűrbe; a szobában (=a házban) a legyek miatt nem tudsz elaludni. Pc. Hiába kiáltottam volna — gyenge hangomat a nagy távolság miatt senki sem hallotta volna meg. BalčGK 86. Ehhez az alcsoporthoz azok a szerkezetek is hozzárendelhetők, amelyek főtagját az ige főnévi igenévi alakja alkotja, és a negalėti, nesuspėti igék ragozott alakjaihoz kapcsolódik. Nem tudok elaludni a dübörgésetek miatt. Ėr. A keserves könnyeim miatt nem látok. Žm. Az az ember azonnal holtan esett össze; a hirtelenség miatt maga Achmed sem tudta megmenteni apját a szerencsétlen végtől. Balč.TVN 125. Ha a főnévi igenév a nebūti, neturėti igék ragozott alakjaihoz kapcsolódik, akkor közöttük és a főnévi igenév között szerkezetileg szükséges a kąa határozószó. 98 — A vendég túl sokáig időzik, már nektek is biztosan terhére van. — Nem volt időnk megunni a sok kaland miatt. MašAMB 122. E munka miatt nem volt időm enni. Ktk. § 7. A „per” elöljárószót tartalmazó igei szerkezetek a cselekvés végrehajtásának módját is jelölik. Az ilyen szerkezetek jelentésük és felépítésük tekintetében nem egységesek.per 1. Egyes módhatározói jelentésű szerkezetek főigéje a tájékozódást, megszerzést, valaminek az átadását vagy hasonlót jelöl, a hozzá kapcsolódó főnév pedig személyeket, szervezeteket, intézményeket vagy valamilyen eszközt (levél, sajtó, rádió) nevez meg, amelyek segítségével, közvetítésével a cselekvés végbemegy. Ezek a szerkezetek közel állnak a tárgyi jelentésű szerkezetekhez. A királyfi egy pásztor révén értesült harmadik nővére sorsáról is. Tt. Az emberektől hallom, hogy szid engem. Lnkv. A fejedelem tolmács útján válaszolt neki. VienR IV 82. Antanienė Agnieškán keresztül egyezett meg. VienR V 101. A rádióban jelentették, hogy holnap szép idő lesz. Ktk. Levélben hívtam meg a bátyámat. Ut. Praniauskaitėval kizárólag a sajtó útján leveleztek ilyen hivatalosan. VienIMA 240. Az ételt kézről kézre adták. VienIMA 219. Plg.: Bárcsak legalább egy madárka révén üzent volna valaki. ŽemR I 333. 2. Azok a szerkezetek, amelyekben a főnév elvont fogalmat jelöl (nyomor, szenvedés, kényszer, küzdelem, munka, szorgalom), az ige pedig célirányos cselekvést fejez ki (törekedni, tanulni, felemelkedni, felemelni, kapni), tisztán módhatározói viszonyt jelölnek. Ezek a szerkezetek nem produktívak. Mindent, amije van, valójában munkával, nyomorúsággal, nehézségek árán ért el. VencIGD 12. Csak az én hosszas kérlelésemre jött el a családjuk segíteni. Ds. Kényszerrel küldte el a gyereket [legeltetni]. Ktk. § 8. Külön csoportot alkotnak azok a szerkezetek, amelyek főigéje állapotot (lenni, szolgálni, élni, tartani) vagy annak megváltozását (válni, lenni, maradni, menni, tanítani, venni, adni) fejezi ki, a hozzá kapcsolódó főnév pedig a személyeket foglalkozásuk, tisztségük vagy rokoni kapcsolatuk szerint nevezi meg. Az ilyen szerkezetek azt jelölik, hogy mi vagy mivé válik a személy (ritkábban a tárgy). Apám kocsis volt. BsP I 43. Abban az uradalomban írnokként dolgozott. BsP I 12. Akkoriban K. grófnál kertészként dolgoztam. JasiukD 17. Félfiúként dolgoztam. Grž. Légy nekem fiúként. Tvr. Rokonaik keresztkomaként lesznek velük. Lnšk. Jól van, gyere hozzám cselédnek. BsMt I 18. Nos, akkor pásztor maradok. BsRP 63. Megkérdezhetnéd, hátha nálunk maradna gazdának (parasztnak). JabIRR I 658. Minden semmivé lesz. Trš. Belépett egy uradalomba, és elszegődött az uradalom úrnőjéhez hamupipőkének (hamupucolónak, sepregetőnek). JabIRR I 658. Cipésznek tanította. Tvr. Az uradalom gazdasszonyává változott (tts.). Egy asszony ördöggé változott. Žml. Joniškisbe költözött, hogy plébános legyen. Lnkv. Nyolcéves korom tavaszán pásztorfiúként adtak ki. Brž. A leányka csak fehér vendégleányként érkezett, ruhát nem szőtt. LB 27. Ha így van, én is elveszem őt kérőnek. SimonVK II 306. Egyszer az a gazda ördögöt látott vendégül, aki arra kérte, fogadja fel szolgának. Tt. A király megígérte neki, hogy feleségül adja a lányát. JabIRR I 658. Katrė csak azért ment hozzá, mert szüksége volt egy gazdára, és mert apja, Šalteikis mindenképpen vejéül akarta őt. SimonVK II 306. § 9. E szerkezetek helyett az irodalmi nyelvben gyakran használatosak szinonim szerkezetek a főnév tárgyesetével és az „už” elöljárószóval, részben pedig a főnév tárgyesetével és az „į” elöljárószóval, vagy önmagában, elöljáró nélkül álló eszközhatározói esettel. 8* 99 1.A „per” elöljárószót tartalmazó valamennyi szerkezet helyettesíthető a „per gali” megfelelőivel, amelyek az „už.” elöljárószót tartalmazzák. Korán reggel felkelt a napocska, hát miattam, fiatalért, anyám helyett volt. TŽ II 222. Mosónő leszek, inget mosok, te kedves legénykém. JD 590. Elzbieta Sakalauskienénél szolgált cselédként, a gyerekek pásztorként, az apa béresként. CvR₁ II 332. Akkoriban ugyanabban a Pétervárban élt néhány nagyon előkelő gazdag úrnál bizalmasként. VienIMA 106. Rákot fogott, gyertyákat vett, angyalnak öltözött, és éjszaka elment annak az úrnak a birtokára (ps.). Pšl. Az idősebbik fiát, Antaniukast jó emberekhez adta, hogy állatokat legeltessen pásztorként. VienIMA 90. Jonast a királyára bízta, aki lakájnak fogadta fel. BsP III 26. A nagyapa ugyanazt a kiskutyát adja neki kísérőül. Tt. Mindenki azt akarta, hogy a szép királylányt feleségül kapja. Sml. Ugyanott a háznépből két fiatalasszonyt rábeszélt, és felkérte őket, hogy legyenek háziasszonyok a májusi ünnepségen. ŽemR III 400. 2. Az į elöljárószót tartalmazó szerkezetek csak a „per” szerkezetek egy részének felelnek meg: azoknak, amelyek állapotváltozást (nem magát az állapotot!) jelentő igékkel jönnek létre. Emellett ilyen esetben az į elöljárószó mellett a főnév többes számú tárgyesete áll. Az irodában íróvá fogadták fel. VienR V 119. Milyen hűséges ember, válasszuk meg elöljárónak… ŽemR III 26. Férjhez adtam a lányomat. BsO76. Aztán kérni kezdte Marelét nővérnek, mindenkit pedig az esküvőre. ŽemR III 36. Elmegyek ehhez a molnárhoz, és molnárnak tanulok (molnárnak tanulok). JablRR I 654. Vö.: A szerencsétlenek lecsúsztak a meredek hegyről, és kővé változtak. BilR I 147. Csak vigyázz, nehogy — magad ok nélkül ütlegelve, a hülye ökreiddel jószággá változz. DonR 35. 3. Az „buvo” esettel álló szerkezetek szinonimái az állapotot (ritkábban annak változását) jelentő, a „per.” elöljárószót tartalmazó igei szerkezeteknek. A kérők közvetítője voltam nekik, és hozományt vittem a szülőföldjükre. CvR₁ II 259. Béres is voltam. BaltPV I 100. Néhány évig igazgatóként dolgoztam, aztán abbahagytam. Ktk. Sokáig tanítóként szolgált ott (azaz az volt). JablRR I 634. Attól fogva Jonas Zosėnek apja, bátyja és gyámja lett. ŽemR II 224. Mikor láttad, hogy a kecske kertésszé válik (vagyis kinevezik, illetve szolgál…)? JablRR I 635. A fiuk mérnöknek tanul. Ktk. A kakukk ősszel kis sólyommá változik. Ktk. § 10. Külön is tárgyalhatók azok a szerkezetek, amelyek a tart (kit minek) igéből és a főnév tárgyesetéből, valamint a per elöljáróból állnak. Ezek egy személy (vagy tárgy) látszólagos állapotát fejezik ki. A németek a litván embert tökfilkónak tartják. DonR 105. A szegény parasztokat is disznómosléknak tartja. DonR 28. Hátha észhez tér, jobban meggondolja magát, és nem tart majd másokat ostobának. PaukštAA 15. Én bölcsnek tartom őt. LKŽ VII 38. Rudikist, mint hallod, a piacon tolvajnak tartották. DonR 119. A fűzfákat, lucfenyőket, erdei fenyőket és hársfák csúcsait, különösen pedig a rekettyéket és bokrokat semmibe vették. DonR 126. A lucfenyőt nem tartom jó fának. Sg. Olyan okos volt, hogy a verebet galambnak nézte. PP 430. Lám, a királylány a férjének tartotta őt. LKŽ VII 44. Ezekhez kapcsolódnak azok a konkrét jelentésű igékkel alkotott szerkezetek is, amelyek után mintha odaértenénk a tart szót, vö.: megsebez téged per gegužėlę és megsebez téged, gegužėlėnek tartva. Az ilyen szerkezetek arra utalnak, minek tartanak valakit vagy valamit, rendszerint tévedésből. 100 A vadász ravasz legénykéje egy vadkacsán keresztül megtréfál téged. JD 762. Jaj, lelőlek, lelőlek, leányka, az erdő kakukkján keresztül. BsO II 186. Ha a tenger halászai halásztak volna, engem egy tarka csukán keresztül fogtak volna ki. Slv. Nem mosakszom, nem mosakszom, túlságosan fehér leszek, aztán a varjú elvisz a mezőn át. Srd. § 11. Az előző csoport szerkezetei viszonylag ritkák. Ugyanerre a célra gyakrabban használnak másféle szerkezeteket. 1. A laikyti ‘tart, vél’ ige rendszerint főnévi eszközhatározót vonz. Mindannyian jó embernek tartják őt. Ktk. Minek tartasz te engem itt? JabIRR I 633. Amit szigetnek hittünk, az csupán egy félelmetesen nagy tengeri hal háta volt. Balč(LKŽ VII 44). 2. A laikyti ige mindkét típusú szerkezetét helyettesíthetik a megfelelő, tárgyesetű főnevet és az už ‘-nak/-nek’ elöljárószót tartalmazó szerkezetek. Urbonas jó és okos embernek tartotta a nagyapát. Tt. Bolondnak tartasz engem? Ps. Ha szabad lennék, megtiszteltetésnek tartanám, hogy életemet őfelsége szolgálatára áldozzam. BalčGK 95. Ne vegyék rossz néven, de mi egyenes emberek vagyunk, litvánok, hozzászoktunk, hogy tisztességesen viszonozzuk a szolgálatot… VenclGD 340. Ennek a nemzedéknek az emberei sok mindent tudnak, húsz évük van egy öregnek. Pš. Két halászlegény van a halászkunyhóban — elkapnak téged csukának. Két vadászlegény van a kunyhóban — lelőnek téged kakukknak. Al. Ne húzódj félre — a varjú elvisz gyereknek. Vv. Kenyeret hoztam be kalács helyett. Pc. Káposzta helyett vetettünk, de palánták keltek ki. Kal. Add el a tehenet vemhesnek — többet kapsz érte. Ktk. 3. Alkalmanként ugyanarra a célra főnévi birtokos esetet és vietoj ‘helyett’ elöljárószót tartalmazó szerkezeteket is használnak (leggyakrabban a laikyti ‘tart’ igével). Többé nem fogtok engem bolondnak tartani! BalčGP 88. Autónak tart engem. Pc. Nyúlnak nézve lőlek le téged. Šts. § 12. Azok az igei szerkezetek, amelyek függő tagját (vagy annak részét) a számot, mennyiséget vagy mértéket jelölő, per elöljárószós szavak alkotják, mennyiségi viszonyokat fejeznek ki. Jelentésük alapján — amely sok esetben a per elöljárószótól függ — e szerkezetek két csoportra oszthatók. 1. A per elöljárószós, mennyiségi jelentésű igei szerkezetek többsége valamiből való többletet fejez ki. Az ilyen jelentésű szerkezetek felépítése változatos. a) Egyes szerkezetek függő tagja mennyiséget jelölő számnév vagy mértéket jelölő főnév tárgyesete a per elöljárószóval. Az ilyen szerkezetek ritkák. A disznóért több mint ezret kapott. Skdv. Több mint harminc éves. Ktk. A falucskáig több mint egy kilométer van. Ktk. Már fél nyolc után van. Plng. b) Gyakoribbak azok a szerkezetek, amelyekben a számnév (önmagában vagy mértéket jelentő szóval együtt) a mennyiségi objektumot kifejező főnév birtokos esetét is vonzza, például: több mint tizenöt ember volt, több mint tizenöt kilogramm almát vett. Néhány év alatt sikerült neki (K. Būgának) meglehetősen nagy könyvtárat összegyűjtenie, amely több mint másfél ezer válogatott nyelvészeti művet tartalmaz (trš.). Több mint tíz mázsa krumplit adtam el. Ktk. 2. A másik csoportba tartozó szerkezetek azt jelölik, hányszor ismétlődik a cselekvés, hány objektumra terjed ki, illetve hány helyen megy végbe. Ezek összetett szerkezetek: alárendelt tagjuk mennyiségjelölő számnév (vagy a keli, visi „több, minden” névmás), konkrét főnévvel és a per elöljáróval. 101 Kétszer vágtuk a lóherét. Ktk. Három vízben áztattam ki a húst. Jnpl. Két helyen téptem szét a kabátot. Ktk. Mindkét boltban jártam – nincs élesztő. Ktk. Mindkét mezőn lenmagot vetünk. Sl. Az összes réten néhány szekérnyi széna gyűlt volna össze. Ktk. Főnévi szerkezetek Szabad szerkezetek §13. A per elöljáró főnévi szerkezeteket is alkot, bár jóval kevesebbet, mint igei szerkezetet. Szerkezetük szerint ezek a szerkezetek kétfélék: az egyik típusban a főnévi alaptag igei eredetű, a másikban pedig képzését tekintve nem kapcsolódik igéhez. A főnévi szerkezetek meghatározó viszonyokat jelölnek, különféle árnyalatokkal, amelyeket az alárendelt főnév jelentése kölcsönöz a szerkezetnek. Azoknak a szerkezeteknek, amelyeknek alaptagja igei főnév, gyengébb a meghatározó jelentésük, vö. átkelés a falon és csík a homlokon. 1. Azok a szerkezetek, amelyeknek főnévi alaptagja mozgást jelentő igéből képzett (gyakran az -imas képzővel), vagy szalag, vonal alakú tárgyakat jelöl, alárendelt tagjuk pedig konkrét tárgyakat vagy helyet nevez meg, térbeli jelentésárnyalatú meghatározó viszonyokat jelölnek. Jó hallgatni saját lépteinket, érezni a szellő frissítő fuvallatát a felforrósodott testen át. CvR₁ II 357. [A csendőrök] vitatkozni kezdtek arról, hogy könyveket vigyenek át a határon. ŽemR II 128. Mindenből látszott, hogy ő nem az írnokok csapatának vezetője, hanem csupán kísérő a Žemaitija erdőin és tavaszi pocsolyáin át. VienR IV 9. Kaziukas rá sem pillantott a gyerekeknek az ő szobáján át vezető bűnös útjaira. VaižgRR I 387. Mondd, kicsikém, tudod az erdőn át vezető utat Surmontasba? CvR₁ II 221. De idővel az a kis lejtő is, amelyet valaha patkolt lovak tapostak ki, és a tőle az egész udvaron át vezető kis ösvény lassan benőtte a fű… Gud-GuzR I 20. De eljött a tél, és hidakat épített a tavakon át. KrėvP 96. Kis hidat építek a Nemunėlisen át, minden este meglátogatom a kisasszonyt. Auk. [Stoškus] gyógyszertárat és kompot vásárolt a Karkuván át. CvR₁ II 300. Kettejük mögött egy puskás rendőr lépdelt, vállán átvetett fegyverrel. VenclGD 53. [Mikutis] mellén lánccal a malomhoz járt, a kopott malomköveken át. CvR₁ II 140. A kislány ugyan felgyógyult, de az egész arcán végighúzódó heg élete végéig megmaradt. VienIMA 55. Az egész lakás mindössze egyetlen kis szoba, benne egy nagy kemencével, amely az alapterület harmadát foglalja el. Gud-GuzR I 132. § 14. Előfordulnak olyan szerkezetek, amelyek igei főnevekből, a per elöljáróból és időjelölő főnévből állnak. Időbeli jelentésárnyalatú meghatározó viszonyokat jelölnek. Én az összes jót meghálálom neked, ahogyan te is megháláltad nekem az egész életen át tartó ragaszkodást. VaižgRR I 248. § 15. Külön csoportot alkotnak a mennyiséget vagy mértéket kifejező főnévi szerkezetek. Alaptagjuk a kartas, sykis („alkalom”), valamint időmértékeket, más mértékegységeket vagy különálló tárgyakat jelölő főnevek; ezek mellett gyakran mennyiségjelölő számnevek vagy a keli, keletas („néhány, néhány darab”) névmások állnak. Az alárendelt főnév időmértékegységeket jelöl. Az ilyen szerkezetek időbeli jelentésárnyalatú mennyiségi viszonyokat fejeznek ki, és gyakran összetettek. 102 Gimžauskas szerkesztő havonta legalább egyszer áttekintéseiben megnyugtatta a boltok és a házak tulajdonosait. CvR₁ II 184. Naponta egyszer ilyen kereplővel kell megzörgetned, miközben az ágyban fekszel. Rd. Hiszen azt mondják, hogy császárunk naponta hétszer imádkozik. SimonR I 309. Mikutis naponta többször vitt vizet a házba. CvR₁ II 134. Minden udvarnak hetente három napot kellett ledolgoznia a német gazdaságokban. CvR₁ II 151. Óránként öt kilométert könnyedén megteszek. Ktk. Tíz hízót évente etet. Žg. Rögzült szókapcsolatok § 16. Előfordulnak olyan megmerevedett szókapcsolatok, amelyek ugyanazon főnév két alakjából és a per elöljárószóból állnak. Gyakoribbak az időt jelentő főnevek kapcsolatai. Ezek folyamatos időtartamot fejeznek ki. És ismét nap nap után telt, az emberek nyugtalankodtak, így is beszéltek, úgy is beszéltek, és várták a háborút… KrėvP 92. Az idő telt, hónap hónap után múlt. KrėvP 100. Év év után gyorsan múlt, sok év eltelt már, sok víz lefolyt a folyókon azóta, hogy a fiatal legény feleségül vette a nemesember szép leánykáját. Így éltek évről évre a két öreg, mindig vidámak voltak, különösen Lapinas. KrėvAP 62. A kápolnában mise mise után következik. ŽemR II 148. Vö.: Tál tál után ürült ki az asztalon. ŽemR III 258. Tegnap fél egykor láb láb után (lassan) gyalog mentem Pelesonba. Pls. Melléknévi szókapcsolatok § 17. A melléknevek főnevek (vagy névmások) tárgyesetével és a per elöljárószóval alkotott kapcsolatai nem produktívak². Fokozott melléknevekkel alakulnak, és összehasonlító viszonyokat fejeznek ki, a kiválasztás vagy a különbség árnyalatával. § 18. A kiválasztási árnyalatú összehasonlító viszonyokat kifejező kapcsolatok szerkezetük szerint kétfélék. 1. Egyes kapcsolatok a mondat tagadó igéjétől függő, fokozott melléknév birtokos esetéből ne- (rendszerint a nebūti „nincs” alakjától), valamint egy függő főnév (vagy névmás) tárgyesetéből és a per elöljárószóból állnak. Ezek a kapcsolatok azt fejezik ki, hogy a függő taggal jelölt dolog rendelkezik a szóban forgó tulajdonsággal a hasonló dolgok közül a legnagyobb mértékben. Ki ne tudná, hogy a galamboknak a borsónál nincs jobb eledele. MašAMB 230. Nekem a vargányánál nincs jobb gombám. Alv. … akkor úgy gondolta, hogy a világon a révésznél nincs boldogabb ember. BalčHP 206. Nála idősebb nem volt. Lnkv. Ennél jobb tollak nincsenek. Lp. Egyes kapcsolatok függő főnevét jelző módosító bővíti, amely összetetté teszi az adott szókapcsolatot. A mi kutyánknál éberebbet nem találsz. Jrb. A szegény leánynál nincs szebb. Vrn. Az öreg fiúnál jobbat már nem fogadsz fel. Grž. 2. A nyelvjárásokban ritkán a per elöljárószóval alkotott melléknévi szókapcsolatok állító mondatokban is előfordulnak. Ilyenkor függő tagként a visas „egész, összes” névmás szerepel. ² Lásd: E. Valiulytė, A névutók használata az összehasonlító viszonyok kifejezésére, in: A litván nyelv grammatikai szerkezete, Vilnius, 1967, 88–89. o. 103 többes számú tárgyeset a per elöljárószóval, a melléknév pedig középfokú, ritkábban felsőfokú. Az ilyen szerkezetek azt fejezik ki, hogy valaki vagy valami a tulajdonság legnagyobb mértékével tűnik ki az egészből. Gaubys mindannyiuknál értékesebb. Plt. Algis mindannyiuknál nagyobb. Trš. Én vagyok a legfiatalabb mindannyiuk közül. Antš. § 19. A tárgyalt szerkezeteknek számos szinonimájuk van. Jelentésükben és szerkezetükben melléknévi szerkezetek felelnek meg nekik a tárgyesetes už, prieš, valamint a birtokos esetet vonzó iš, tarp elöljárószókkal. 1. Az első alcsoport per elöljárószós szerkezeteinek az už és prieš elöljárószós szerkezetek felelnek meg. A nehéz munkában nem volt nála jobb. LzPR I 221. Nincs nála erősebb – az életet senki sem győzheti le. MiežML 99. A fülemüle énekénél nincs szebb ének. Ds. Náluk jobb embereket nem ismerek. Ktk. 2. A második alcsoport szerkezeteinek az iš, tarp és už elöljárószós szerkezetek felelnek meg. De mind közül a legjobb az a fekete fülű tehénke. SNėr I 447. Ő, Pranukas, mindannyiuknál bűnösebb… ŽemR I 199. Eglė laimingiausia iš visų marčių; ji nelieja gausiai ašarų karčių. SNėrR I 419. E iš visų viršesnis auga baravykas. BaranAŠ 21. Ám a nemzetség valamennyi híres férfija közül, mindazok közül, akik a magas merkinéi várban ültek, a leghíresebb az öreg nemes, Mykis volt. KrėvP 24. Megjegyzendő, hogy az összes tárgyalt szerkezet közül leggyakrabban az už és iš elöljárószós szerkezeteket használják. § 20. A különbség árnyalatával járó összehasonlító viszonyokat kifejező szerkezetek bizonyos minőséget jelölő, középfokú melléknevekből (vyresnis, senesnis, jaunesnis, didesnis, mažesnis, pigesnis, brangesnis) és mértéket jelentő főnevekből (gyakran tőszámnevekkel) képződnek a per elöljárószóval. Az a másik majdnem tíz évvel idősebb… ŽemR I 28. Huszonöt (= öt) évvel idősebb nála. Mžk. Húsz évvel fiatalabb nálam. Lnkv. Idén a bundininkasunk százassal olcsóbb, mint tavaly. Jnš. Ezek a szerkezetek nem jellemzőek az irodalmi nyelvre. Helyettük gyakrabban a megfelelő eszközhatározós szerkezeteket használják, vö.: vyresnis penkeriais metais, pigesnis trim rubliais, aukštesnis dviem centimetrais. Határozószói szerkezetek § 21. A felsőfokú határozószók a melléknevekhez hasonlóan a per elöljárószóval álló főnévi (vagy névmási) tárgyesettel alkotnak szerkezeteket. A határozószói szerkezetek jelentésükben megfelelnek a melléknévi szerkezeteknek. 1. A kizáró értelmű árnyalattal összehasonlító viszonyokat kifejező szerkezetek használati körülményeik tekintetében az első csoport melléknévi szerkezeteinek felelnek meg (vö. § 18). Nos, rajtam keresztül senki sem beszélt szebben és ügyesebben. KrėvAP 53. Žiūkelinél senki sem énekel szebben. Sn. Nincs jobb a víznél inni. Ps. 104 Vö.: Nálam többet már nem dolgozol, én pedig mégsem rendelkezem semmivel, ahogy eddig sem rendelkeztem… KrevRg 105. Nyolc óránál többet az embernek nem kell aludnia. JablRR I 658. Imbratlam nincs messze — hat versztnél messzebb nem lesz. Ds. Öt liternél olcsóbban nem szállítják. Zp. Ezek a szerkezetek a melléknévi szerkezetekhez hasonlóan szinonimái a -val, -vel, előtt, valamint -ból, -ből elöljárószós szerkezeteknek (vö. § 19). Ezt a munkát nálam senki sem végzi jobban. Ktk. A kutyának sincs finomabb a csontnál. Ktk. A litvánoknál senki sem tud szebben énekelni. Viln. De mindenkinél jobban beleszeretett a ragyogó nemes leánya, a fehér liliomszál… KrevP 65. Most mindenkinél jobban élek. Ktk. 2. A többi határozószói szerkezet mennyiségi különbség árnyalatával jelöl összehasonlító viszonyokat. Három héttel később nálam. Ps. Az idősebbik [vaiskan] tizenöt évvel később vette el. Svl. Egy nappal korábban vetettem árpát. Rd. Papilys két verszttel messzebb van Biržainál. Brž. Ha a pala egy sorral kevesebb — éppen jó lenne. Ktk. Ezek a szerkezetek is, a melléknévi szerkezetekhez hasonlóan, szinonimák az eszközhatározós szerkezetekkel, vö.: egy nappal korábban, három héttel később, pár kilométerrel odébb. Névmási szerkezetek a per elöljárószóval § 22. A per elöljárószóval a következő névmási szerkezetek alkothatók: egymáson keresztül és egyik a másikon keresztül. Tárgyak sorozatát jelölik. A tanulók egymás után kezdtek bezúdulni a folyosóra. MikLE 28. A gyűlésre összesereglett falusiak egymás után fogtak hozzá a rögzítéshez. LzPR II 74. [A munkások] izzadtan, homlokukról hátracsúszott sapkával, egymáson keresztül dobálják a kévéket az asztalra. ŽemR III 258. — Honnan? — egymás után kezdtek kérdezősködni. LzPR II 88. A kunyhó másik oldalán, mintha egymásra dobálták volna őket, öreg fák állnak. SimonR I 22. Gauta 1971.XI.16 Э. ВАЛЮЛИТЕ SZÓKAPCSOLATOK A PER ELÖLJÁRÓSZÓVAL Összefoglaló A per elöljárószó tárgyesettel igével, főnévvel, melléknévvel, határozószóval és névmással alkot szókapcsolatokat. 1. A legelterjedtebbek az igei szókapcsolatok. Különféle viszonyokat fejeznek ki: а) Térbeliek, például: Tankistai važiavo per miestą. — A tankok áthaladtak a városon; Kitą dieną pradėjo eiti (Huseinas) per krautuves. — Másnap (Huseinas) elkezdett üzletekbe járni; Iš Paryžiaus grįžo per Vokietiją. — Párizsból Németországon keresztül tért vissza; Kulka išlindo per sieną. — A golyó áthatolt a falon. 105 a falon át; Észrevett a közelben egy férfit…, mellkasán átvetett géppisztollyal. – Egy férfit vett észre nem messze…, mellkasán átvetett géppisztollyal; Fáj a lába a térdénél. – Fáj a térde; Három lépésre ettől a helytől pénzt találsz. – Ettől a helytől három lépésnyire pénzt találsz. б) Tárgyi viszonyok, pl.: Kapitonas trenkė kumščiu per stalą. – A kapitány ököllel rácsapott az asztalra. в) Időviszonyok, pl.: Motina verpė per dieną. – Az anya egész nap font; Az apa a háború alatt halt meg. – Az apa a háború idején halt meg. г) Oki viszonyok, pl.: Mikas per musę užmušė sūnų. – Mikas egy légy miatt ölte meg a fiát; A zaj miatt nem tudok elaludni. – A zaj miatt nem tudok elaludni. д) Meghatározó-határozói viszonyok, pl.: Pagaliau Antanas atsiuntė per žmoną laišką. – Antanas végre a felesége útján levelet küldött; Kérésemre eljött. – Az én nagy kérésemre jött el. е) Állapot- és helyettesítési viszonyok, pl.: Karalius pažadėjo jam tą dukterį per pačią duot. – A király megígérte neki, hogy azt a lányt adja feleségül; Olyan ravasz, hogy a verebet galambnak nézte. – Olyan ravasz, hogy a verebet galambnak vélte. ф) Mennyiségi viszonyok, pl.: Aš greit turėsiu per tris šimtus. – Hamarosan több mint háromszáz lesz nekem; Két helyen szakítottam ki a kabátomat. – Két helyen szakítottam ki a kabátomat. 2. A per elöljárószó tárgyesettel kevés olyan szókapcsolatot alkot, amelyben a főnév a főtag. Ezek a szókapcsolatok leggyakrabban meghatározó viszonyokat fejeznek ki, különféle árnyalatokkal: а) Meghatározó-térbeli viszonyok, pl.: úszás a folyón át – átkelés a folyón; heg az arcon keresztül – az arcon átívelő heg. б) Meghatározó-időbeli viszonyok, pl.: egynapi munka – egy nap alatt végzett munka. в) Mennyiségi-időbeli viszonyok, pl.: A fiú havonta egyszer érkezik. – A fiú havonta egyszer jön; Heti öt napot dolgozunk. – Hetente öt napot dolgozunk. 3. A melléknév főtagú szókapcsolatok ritkán fordulnak elő. Összehasonlító viszonyokat fejeznek ki, a kiemelés vagy a különbség árnyalatával, pl.: Szerintem nincs a vargányánál jobb gomba. – Véleményem szerint nincs a vargányánál jobb gomba; Az a nő majdnem tíz évvel idősebb. – Az tíz évnél majdnem ennyivel idősebb. 4. A per elöljárószó tárgyesettel ritkán határozóval is társul, és olyan szókapcsolatokat alkot, amelyek jelentése megfelel a melléknévvel alkotott szókapcsolatokénak, pl.: Nálam senki sem készíti el szebben. – Nálam senki sem csinálja meg szebben; Egy nappal korábban érkeztem. – Egy nappal korábban jöttem. 5. A per elöljárószó névmásokkal állandósult szókapcsolatokat alkot, amelyek egymásutániságot fejeznek ki, pl.: A tanulók egymás után kezdtek kiabálni. – A tanulók egymás után kezdtek kiabálni; A kévéket egymás után dobálják az asztalra. – A kévéket egymás után dobálják az asztalra. Beérkezett: 1971. XI. 16.