Dėl lietuviško „Marselietės“ pavadinimo

marseje, marsejez), a melléknév ir főnevének jelentése (Larousse de la langue frangaise, p. 1114). A marseillais -e su melléknév, képző -ais, -e levezetett iš Marseille városának neve (Marseille) ir azt jelenti „-ból/-ből Marseille-i, kapcsolódó su Marseille-i“. Litvánul ezt a marseliškas szóval fejezik ki, a -a ar jelenlegi tendenciák szerint inkább marselietiškas, -a alakban, bár a kettő között jų bizonyos jelentésbeli különbség van. Su ugyanezzel a képzővel alkották a származási, illetve ir lakóhely szerinti személynevjų eket: marseillais m „marselietis” ir marseillaise f „marselietė”. A pontos etimológiai La A Marseillaise jelentésének meghatározása „dal iš Marseille-é” (Holub, Lyer, 1967, p. 304) vagy „a marseillaise-i dal“. E dal és annak utánzásának első litván fordítói a címet a francia főnévi minta į alapján alkották meg — „Marszeillaise”, noha lehetséges lett volna ir melléknévi cím is „Marseille-i” ar „Marseille-i”, 1905 m. kiadott A „Forradalmi dalok” című gyűjteményben — talán ez a francia „Marseillaise” első fordítási publikációja, mivel feltételezik, hogy lefordították ji 1905 m. (Kubilius, 1958, p. 210; Lásd még: : A Lietuviškoji tarybinė enciklopedija 1981, t. 7, p. 267) — című műben ez a cím Marsėlietė alakban szerepel (Revoliucijos dainos, 1905, p. 4). Lehetséges, hogy a fordítókat (és követőiket) a „Marseillaise” lengyel ir elnevezése, a „Marsylijanka” befolyásolta (Encyklopedyja powszechna, 1864, t. 18, p. 47) ar „Marsyljanka” (Nagy illusztrált általános enciklopédia, t. 10, p. 58)?, lengyel iš nyelvű összeállítás Marseille neve Marseille (a mai írásmód szerint). Be erre hatással lehettek az akkoriban ir népszerű forradalmi lengyel dalok „Warszawianka” (Wielka encyklopedia powszechna, 1969, t. 12, p. 127) analógia”. Az utóbbi dal fordítását az említett forradalmi dalgyűjteményben közvetlenül a marseillaisepo -ként ir elnevezett „Varsóviai nő“ (A forradalom dalai, 1905, p. 11; a füzet tartalomjegyzékében „Varsóviai nő” szerepel). Hogy a század eleji forradalmi litván költészetben népszerűek voltak az su -ietė képzővel alkotott elnevezések, azt mutatja Baltrušaitis ir į J. [Mémelés] című gyűjteményébe beillesztett vers „Vilniusi 1904 m. nő” szövege. hvor?]} Yikes output malformed due to likely model issue? Need answer only proper JSON, preserve items count 8. Last Lithuanian no (Mėmelė, 1904, p. 5), prasidedantis žodžiais „Pakelkim drąsiai mus papartį...“ Beje, šiame eilėraštyje nesunku įžvelgti kai kuriuos „Varšuvietės“ motyvus pirmieji žodžiai — „Kelkim augštyn mys’ vėliavą drąsiai...“ (Revoliucijos dainos, 1905, p. 11), lenkiškai „S'miato podniešmy sztandar nasz w gore... Kiek vėliau, trečiajame dešimtmetyje, išleistuose tarptautinių žodžių žodynėliuose „Marselietės“ rašymas net ir lietuvinimas kiek įvairavo. 1923 m. A Šiauliuose kiadott „Idegen nemzetközi ir szavak szótáracskájában” a Marseljietė alak szerepel; egyébként e szó jelentéseit itt a következőképpen határozzák meg: „francia forradalmi dal iš 1792 m.; Marseille városának lakónője” (M. ir S., 1923, p. 59). A mai felfogás szerint az ilyen írásmód nem indokolható, hiszen a képzés — alapjául szolgáló szó litvánul Marselis, így j keletke- * Most lengyelül írják „Marsylianka“ (Wielka encyklopedia powszechna, 1966, t. 7, p. 74; Stownik wyrazėw obcych, 1971, p. 456; Lengyel–l- — itván szótár, 1964, p. 212; Lengyel–l- — itván szótár, 1979, p. 256). k 3 Egyébként a lengyel elnevezés A „Warszawianka” szintén a francia nyelv hatására ne be keletkezett. Ugyanis a be XIX. század végén keletkezett forradalmi dal mintegy fél a. évszázaddal korábbi, azonos című hazafias lengyel dal, to amelynek eredetije franciául íródott — „La Varsovienne” (Nagy illusztrált általános enciklopédia, t. 18, p. 47; Nagy általános enciklopédia, 12. köt., 127. o.). 205