Dėl kai kurių tarptautinių ir lietuviškų žodžių vartojimo šnekamojoje bendrinėje kalboje

LITVÁN LEXIKA ÉS TERMINOLÓGIAI PROBLÉMÁK VIDA RUDAITIENĖ EGYES NEMZETKÖZI ÉS LITVÁN SZAVAK HASZNÁLATÁRÓL A KÖZNYELVI BESZÉLT NYELVBEN Napjainkban, a tudomány és a technika fejlődésének felgyorsulásával, egyre több új nemzetközi szót ismerünk meg. Nincs a világon olyan nyelv, amelyben ne lennének idegen eredetű vagy nemzetközi szavak, mivel a népek kapcsolatban állnak egymással. Új realitások fedeztetnek fel, és velük együtt elnevezések is érkeznek, amelyeket rendszerint attól a néptől kölcsönöznek, amelytől az új realitás származik. Mivel a különböző népek által létrehozott értékek közül sok nemzetközi jellegű, a tudományos kommunikáció céljából felmerül a nemzetközi szavak iránti igény is. A nemzetközi szavak használata összetett jelenség, amely mindenekelőtt – mint említettük – a nyelvek érintkezésével kapcsolatos. Jelenleg a terminológia nemzetközivé válása válik fontos problémává. A kultúra, az oktatás és a műveltség színvonalának emelkedése következtében a tudomány és a technika területéről származó nemzetközi szavak behatolnak a köznyelv más stílusaiba is, „a jelenlegi kultúra legfontosabb fogalmainak lexikai-szemantikai kifejezésformái, amelyeket általánosan elismernek természetesként” (Axynenko, 1975, 198). Napjainkban a tudományos nemzetközi terminológia tömegesen kezd használatba kerülni a köznyelv különböző stílusaiban. A szavak kölcsönzése természetes jelenség. Minden nyelvben növekszik a nemzetközi szavak, különösen a terminusok száma. A nemzetközi szavakat manapság egyre gyakrabban használják a társadalom különböző rétegeihez tartozó emberek, még a munkások és kolhoztagok beszélt nyelvében, valamint a publicisztikai műfajokban is — a szónoki emelvényről elhangzó beszédekben, a politikai nyelvben, újságcikkekben stb. A nemzetközi szavak litván nyelvbeli használatának változatosságáról szólva elmondható, hogy ez kétféleképpen nyilvánul meg: párhuzamosan használják a litván és a nemzetközi szót, amely lehet régi és új is, például: aeroplanas — lėktuvas, aviatorius — pilotas, lakūnas, eksportas — išvežimas (Skardžius, 1973, 25). A nyelvben a nemzetközi szavak hosszú és rövid alakjai is használatosak lehetnek, például: kinematografas — kinas, metropolitenas és metro, radiotelegrafas — radijas, taksomotoras — taksi. Manapság azonban a nemzetközi szavak rövid alakjai gyakran kiszorítják a hosszú alakokat, például: radiotelegrafas, taksomotoras, vagy szűkül a jelentésük és használati körük, például a kinematografas esetében. Néha egyes nemzetközi szavak neme ingadozik, például: filma — filmas, šlanga — šlangas. A „Kétnyelvűség és többnyelvűség tipológiája a Szovjetunióban” című össz-szövetségi téma keretében a Litván Nyelvés Irodalomtudományi Intézet 1987-ben tudományos expedíciót szervezett szociolingvisztikai és nyelvi adatok gyűjtésére, és a „Lexikai kutatási kérdőív”* alapján az általa Varėnából és Druskininkaiból gyűjtött válaszanyagból elkészítette a tanulmányt. Megkérdezték az említett járások 95 litvánját, a mai litván irodalmi nyelv használóit a következő társadalmi szférákból: társadalmi-- politikai (a 118 Varėnai járási pártés komszomolbizottságok dolgozói — titkárok, osztályvezetők, többségük felsőfokú végzettségű, közülük ketten nem fejezték be felsőfokú tanulmányaikat, ketten pedig speciális középfokú végzettséggel rendelkeznek), oktatási (a Varėnai gyermekóvoda-bölcsőde dolgozói: a nevelők, zenei vezetők és egyéb kisegítő személyzet többsége speciális középfokú végzettségű, közülük ketten felsőfokú, ketten pedig középfokú végzettséggel rendelkeznek, továbbá a szakmai műszaki iskola tanulói), tömegkommunikációs (a Varėnai járási újság szerkesztőségének dolgozói: osztályvezetők, szerkesztők, tudósítók stb., akik közül csak egyikük nem fejezte be felsőfokú tanulmányait), kulturális (a Varėnai Központi Könyvtár könyvtárosai, többségük speciális középfokú végzettséggel rendelkezik, közülük ketten felsőfokú, ketten pedig középfokú tanulmányokat fejeztek be), termelési (a Varėnai Háztartási Kombinát dolgozói: mérnökök, művezetők, technológusok, közgazdászok, könyvelők, munkások stb. ; többségük speciális középfokú és középfokú végzettséggel rendelkezik, hárman felsőfokú, ketten pedig befejezetlen középfokú végzettséggel), egészségvédelmi (a druskininkai „Nemunas” szanatórium dolgozói: főként orvosok, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, továbbá ápolónők és egyéb kisegítő személyzet, akik közül sokan speciális középfokú, egy személy pedig középfokú tanulmányokat fejezett be) és mezőgazdasági (a Varėnai járás két kolhozának, az agráripari egyesülésnek és az állatorvosi állomásnak a dolgozói: agronómusok, állatorvosok, mezőgazdasági gépesítési mérnökök, zootechnikusok, közgazdászok, könyvelők stb., akiknek körülbelül a fele felsőfokú, a többiek pedig speciális középfokú végzettséggel rendelkeznek). Igyekeztek biztosítani, hogy a kérdőíveket objektíven töltsék ki (a cikk szerzőjének jelenlétében). A „Lexikai kutatási kérdőív” alapján azt is igyekeztek feltárni, hogy mely társadalmi szférákhoz és milyen végzettséghez tartozó adatközlők hajlamosabbak gyakrabban használni idegen szavakat, illetve milyen azok tényleges használata. A „Kérdőív” egyik feladata az volt, hogy megadják az olyan népszerű idegen szavak litván megfelelőit, mint például: anonsz, deportálni, konténer, limitálni, lokális, planer, progresszív, struktúra. Litván megfelelőiket (előzetes közlemény; száműzni, elhurcolni; áruk tárolására szolgáló láda; korlátozni; helyi; vitorlázó repülőgép; haladó; szerkezet, összetétel) a felsőfokú végzettséggel rendelkező megkérdezettek 44,29%-a adta meg (25,59%-uk pontatlanul válaszolt). Pontosan válaszolt a speciális középfokú végzettséggel rendelkező adatközlők 34,619%-a is (45,894%-uk pontatlan litván megfelelőket írt), a középfokú végzettséggel rendelkező adatközlők 13,19%-a jól ismerte e szavak litván megfelelőit, 8,494%-uk válaszai pedig hibásak voltak. A középfokú végzettséggel rendelkezők (ebben az esetben főként a szakmai műszaki iskola tanulói) az általunk megadott idegen szavak litván megfelelőit jól 1 A „Kérdőív” válaszait a Litván Tudományos Akadémia Litván Nyelvi Intézete Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztályának kéziratos gyűjteményeiben őrzik. * Az alacsony válaszadási arány annak köszönhető, hogy az adatközlők többsége egyáltalán nem végezte el ezt a feladatot. Ebből arra is lehet következtetni, hogy valamennyi nem válaszoló sem ismeri e nemzetközi szavak litván megfelelőit. 119 mindössze 2,594 adatközlő írta le, 8,2494 pedig — rosszul. A felsőfokú tanulmányaikat be nem fejezett adatközlők válaszai szinte azonosak: helyesen — 6,3494, tévesen — 6,3%,. Ezzel együtt megállapítást nyert, hogy e nemzetközi szavak legpontosabb litván megfelelőit a kulturális (helyesen 20,89%,, rosszul —0,9694), az egészségügyi (helyesen — 20,2394, rosszul —10944), a társadalmi-- politikai (helyesen —13,0694, rosszul — 2,2194), valamint a tömegkommunikációs (helyesen —10,6%,, rosszul —3,4%) szférák dolgozói ismerik. Ezek főként felsőfokú vagy speciális középfokú végzettséggel rendelkező adatközlők. A legtöbb pontatlan választ a termelési (nem kevesebb mint 43,23%, helyesen — mindössze 12,9%) és a mezőgazdasági (tévesen 19,31%, helyesen —11,43 |) szférák dolgozói adták. Arra lehet következtetni, hogy a megadott nemzetközi szavak litván megfelelőit a magasabb iskolai végzettségű emberek jobban ismerik. Vagyis ők gyakrabban is használják a nemzetközi szavakat. Az általunk említett nemzetközi szavak közül a legnépszerűbbek a következők: limituoti (61 adatközlő használja —649, a 95 megkérdezett közül), konteineris (54— 56,89), progresyvus (51—53,794). Az összes többi nemzetközi szót kevésbé használják, helyettük a gyakoribb, népszerűbb saját szavakat alkalmazzák. y ir A „Kérdőívben” olyan kérdések is ar szerepeltek, amelyek kiemelték, hogy az ir általunk említett iskolázottsági csoportok társadalmi szféráinak adatközlői ar hajlamosak gyakrabban nemzetközi, illetve litván szavakat használni (amikor a jų jelentésük megegyezik). Olyan mondatokat és szókapcsolatokat adtak meg, su amelyekben ezek a nemzetközi szavak helyesen szerepeltek, például: : Globális háború. Iš az összes jellemző közül ki kell emelni a dominánsakat. Az aláhúzott nemzetközi szavak helyett lehetett volna litván szavakat írni stb. ir Gyakrabban hajlamosak e mondatok nemzetközi szavait használni azok az emberek, akik speciális középfokú jų (nemzetközi — 73,3%, litván — 26,194), befejezetlen középfokú (nemzetközi — 41,39%, litván — 3,43%) ir középfokú (nemzetközi — 26,194, litván — 9,8794) végzettséggel rendelkeznek. A nemzetközi szavakat ezekben a mondatokban gyakrabban hajlamosak használni a mezőgazdaság (nemzetközi — 85,8%,, litván — 13,394), termelés (nemzetközi — 72,99£, litván — 26,2%,), oktatás (nemzetközi — 72,194, litván — 27,894) szférák adatközlői. Az aláhúzott nemzetközi szavak helyett ezekben a mondatokban a litván jų megfelelőket (világméretű; uralkodó, alapvető) gyakrabban használják a felsőfokú végzettséggel rendelkező adatközlők (litván — 49,6394£, nemzetközi — 42,77%,). Ez főként a tömegkommunikáció (litván — 40,79%, nemzetközi — 8,19%,), egészségügyi (litván — 76,294, nemzetközi — 23,2 4), kultúra (litván — 51,894, nemzetközi — 32,3%,) szférák dolgozói. Ez arra utalna, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező adatközlők, jobban érzékelve mindkét csoport szavainak azonosságát, inkább megbecsülik és értékelik ir az anyanyelvi szót. A „kérdőívben” az volt a feladat, ar hogy kiderítsék, mely szavakat használják ar gyakrabban szinonimaként: a nemzetközi vagy a litván szavakat. Olyan mondatokat adtak meg, su amelyekben zárójelben szerepeltek a litván megfelelőik, például: : A projekt (módosítva, kijavítva) volt. A műszaki bizottság észrevette a gépszerkezetek néhány (hibákat, hiányosságokat). Téglák (a hiány, a deficit) nagyon érezhető az építőiparban. Į a mérkőzésre meghívni a legjobbakat (játékvezetők, ir bírák) stb. Szintén olyan mondatfeladatok voltak, mint például: be aktyvumas tevékenység, eksperimentas — kísérlet, fundamentas — alap, liftas felvonó, litiazė — vesekövesség, radiacija — sugárzás, remontas — 120 — — (javítás, helyreállítá- — s), rentabilus nyereséges, — stabilus ir tartós stb. Alá kellett tą húzni azt a szót, amelyet gyakrabban használ. Kiderült, hogy a nemzetközi szavak használatára inkább a speciális középfokú végzettséggel rendelkező adatközlők hajlamosak (nemzetközi — 47,849, litván — 34,7694), középfokú végzettséggel rendelkező (nemzetközi litván — 25,08%;, — 23,979) végzettséggel rendelkező. Az adatközlők e kategóriájába a mezőgazdasági (nemzetközi — 46,8594, litván — 36,159), termelési (nemzetközi — 44,489(, litván — 40,13%) ir egészségügyi (nemzetközi litván — 41,459%,, — 27,2994) szférák dolgozói. A litván szavakat gyakrabban hajlamosak használni azok az adatközlők, akik nem fejezték be a középnį (litván — 22,2294, nemzetközi — 18,5194) ir befejezetlen felsőfokú (litván — 14,16%, nemzetközi — 11,15%,) végzettséggel rendelkeznek. O a felsőfokú végzettséggel rendelkező adatközlők gyakrabban hajlamosak a litván megfelelőket használni, noha ezen adatközlők meglehetősen nagy százaléka nemzetközi szavakat használ ir (litván — 38,33 On nemzetközi — 35,879). Gyakrabban litván szavakat használnak a tömegkommunikáció (litván nemzetközi — 43,529,, — 14,2994), társadalmi-politikai (litván — 69,0594, nemzetközi — 36,8594), kulturális (litván — 18,559%,, nemzetközi szférák — 15,259%,) dolgozói. Iš a leggyakrabban használt nemzetközi szavak közül a következők említendők: lift (az 95 adatközlők jį közül 88—96,6%), használja: (83—87,4%), javítás, (73—76,89,), sugárzás, kísérlet (63—66,394). Csak az akmenligė litván szót nem cseréli nė fel egy adatközlő nemzetközi szóval /itiaze. Iš a válaszok anyagából feltárult a ir nemzetközi szavak helytelen használata. Ez a mondatoiš kból látható: Globális (nagy, óriási) adó. A jó környezet formálja (neveli) a nyelvet. Itt a „globaliniir s“ szót helyettene sítésére használják. Megállapították, hogy azok az adatközlők, akik hajlamosak gyakrabban használni nemzetközi szavakat, még mindig gyakran helytelenül használják ir őket. Íme, az általunk megadott mondatokban a nemzetközi szavakat még speciális középfokú végzettséggel rendelkező 72,794 adatközlők is helytelenül használják. Be azt, csak 27%, jų tudták ebben az esetben a pontos litván megfelelőket használni. A nemzetközi szavakat helytelenül használták a felsőfokú tanulmányokat végzett 53,294 adatközlők, a pontos litván megfelelőkkel rendelkező o adatközlők, akiknek nem — 37,794. Ir 41,359, volt befejezett középfokú végzettségük, az általunk említett esetben nem törölték ki a helytelenül használt szavakat, litván megfelelőkre csak 4,29. 43,694 A középfokú végzettséggel rendelkező adatközlők szintén helytelenül használják a nemzetközi szavakat; pontos litván megfelelőket csak jų 8,35 94. Iš a tų befejezetl21,9%, en felsőfokú végzettséggel rendelkező mondatinformánsok nem törölték a tévesen használt o idegen szavakat, hanem csak pontos litván megfelelőkkel helyettesítették őket 8,4%. Az egyes szférák informánsai kérdőíveire adott válaszokat áttekintve hasonló tendencia rajzolódott ki: az idegen szavakat használni hajlamos informánsok gyakrabban használják őket tévesen. Az általunk megadott mondatokban tévesen használt idegen szavakat, a globalinis, formuoja szavakat a szövegben megfelelőikre való változtatás nélkül hagyták; a didžiulis (milžiniškas) ir neveli még a mezőgazda48,1% sági (litván megfelelőkkel csak helyettesítették 16,7%), 389%, egészségvédelem (litván szavakkal 14,6%) ir 3194 helyettesítette a termelési (a litván megfelelők- — 27,19) kel cserélték ki a szférák informánsai. 16,394 A szövegben a kultúra szférájának informánsai tévesen hagyták meg az 121 „Anketában” szereplő nemzetközi szavakat (csupán 12,59%-uk cserélte ki ezeket pontos litván megfelelőkre- ). A megadott nemzetközi szavakat gyakrabban cserélték pontos litván megfelelőkre a tömegkommunikáció (25%-uk cserélte ki, 6,99%-uk hagyta javítás nélkül), a társadalmi-politikai (25%-uk cserélte ki, 14,8%-uk nem javította ki), valamint az oktatási (51,99%-uk cserélte ki, 37,594%-uk nem javította ki) szférák informánsai. Az „Anketa” válaszaiból kiderült, hogy az informánsok nagy százaléka nem tudta helyesen használni a megadott nemzetközi szavakat. A mai litván köznyelvi beszédben még meglehetősen elevenek az -iai képzővel alkotott, -inis képzős viszonyszókból képzett, szabálytalan képzésű határozószók. Az „Anketában” ez a mondat szerepelt: A jegyeket (rekordiniai, rekordiškai, labai, nepaprastai) rövid idő alatt elkapkodták. A zárójelben lévő változatok közül az informánsoknak egyet kellett választaniuk. A válaszok anyaga azt mutatja, hogy még a speciális középfokú végzettséggel rendelkező informánsok 66,79%-a és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 33,39/(%-a tévesen a rekordiniai határozószót választotta. Minden, ezt a határozószót használó adatközlő a mezőgazdaság vagy a termelés területéről származik. Ilyen helytelen képzésű határozószavakat néha a rádióban és a televízióban is hallunk. Még az értelmiségiek is használják őket. Például: Én inkább optimista vagyok. Az életet filozófiailag (= filozofikusan) szemlélem — mondja a színésznő a televízióban 1987. 05. 03-án. Fizikailag (= fizikailag) az ember képtelen ekkora terhelést elviselni — mondja a sportkommentátor a televízióban 1988. 03. 07-én stb. A „Kérdőívben” néhány olyan mondatot adtak meg nemzetközi szavakkal, amelyeknek nincs litván megfelelőjük, pl. : A fiatalember feltűnő inget visel, és farmernadrágot húzott magára. A pihenőházban sokan rövidnadrágot viselnek. A válaszokból kiderült, hogy a nemzetközi szavak gyakoribb használatára hajlamos informánsok a szövegben meghagyták a džinsai és šortai szavakat. A litván szavak gyakrabban történő használatára hajlamos informánsok pedig a džinsai és šortai helyett különféle litván megfelelőket javasoltak. A džinsai szó helyett sportnadrágot, munkanadrágot, a šortai helyett pedig —trikónadrágot, sportnadrágot, rövid sportnadrágot, térdnadrágot, szűk nadrágot stb. javasoltak. E szavakat nem cserélte le litván megfelelőkre a speciális középfokú végzettséggel rendelkező informánsok 75,49%-a (lecserélte —23,19%), a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 50,19%-a (lecserélte —32,359%), valamint a középfokú végzettséggel rendelkezők 239%-a (lecserélte — 15,294). A džinsai és šortai szavakat litván szavakkal vagy szókapcsolatokkal gyakrabban cserélik le a befejezetlen felsőfokú végzettséggel rendelkező informánsok (a megadott nemzetközi szavakat használja 13,259, litván megfelelőkkel cseréli le —35,89%,). Majdnem ugyanilyen arányban (1394) használják a džinsai és šortai nemzetközi szavakat a befejezetlen középfokú végzettséggel rendelkező informánsok, és 38,99 litván megfelelőkkel cserélik le. A megadott nemzetközi szavakat leggyakrabban a mezőgazdasági (60,59%, lecseréli —159%) és a termelési (45,8%, lecseréli —29,3%,) szféra dolgozói nem cserélik le litván megfelelőkre. A litván megfelelőkre általunk említett nemzetközi szavakat lecserélő informánsok nagyobb hányadát a társadalmi-politikai (litván megfelelőkkel cseréli le 23,99, nemzetközi szavakat használ 16,29), az oktatási (litván megfelelőkkel cseréli le 53,294, nemzetközi szavakat használ 4294), a kulturális (litván megfelelőkkel cseréli le 23,6%,, nemzetközi szavakat használ 8,194), a tömegkommunikációs122 a kereskedelmi (a litván megfelelőkkel helyettesítők 15,494, nemzetközieket használók 10,4;) és az egészségügyi (a litván megfelelőkkel helyettesítők 29,69, nemzetközieket használók 27,79) szférák dolgozói. A 95 megkérdezett közül a džinsai nemzetközi szót 37 (38,99%,) adatközlő használja, litván változatokkal 58 (6194) adatközlő helyettesíti, a šortai szót 26 (27,4*9() adatközlő használja, litván szinonimákkal pedig —69 (72,69%,) adatközlő helyettesíti. A „Kérdőív” válaszaiból olykor bizonyos ellenérzés figyelhető meg egyes nemzetközi szavakkal szemben (annak ellenére, hogy nincs litván megfelelőjük). Ez különösen az új tárgyakat, divatos termékeket, ritka realitásokat megnevező szavaknál szembetűnő, pl.: bluzonas, kruizas, stresas, voljeras stb. Ilyen esetekben az említett realitásokat meglehetősen gyakran litvánul, körülíró módon nevezik meg. Véleményünk szerint ez azt mutatná, hogy az említett nemzetközi szavak, mivel újak, a beszélők számára még szokatlanok, tartalmuk nem teljesen világos. A „Kérdőív” válaszai azt mutatják, hogy a litván nyelvben használt nemzetközi szavak többsége általában alkalmazkodott a nyelv fonetikai és grammatikai rendszeréhez, és lexikájának bizonyos értelemben vett tulajdonává vált. Ezek közé tartoznak mindenekelőtt a kava, radijas, kinas, filmas, mašina, diskas stb. szavak. Ezt szem előtt tartva véleményünk szerint nincs alap arra, hogy az angolból az oroszon keresztül hozzánk eljutott farmereket és sortokat litvánokkal cseréljük fel. A válaszokból látható, hogy egyes adatközlők hajlamosak nemzetközi szavakat használni ott is, ahol jobban illik a litván változat vagy annak hibrid képzett alakja. Például a „Kérdőívben” ez a mondat szerepelt: Minden ország nagy figyelmet fordít a (gázosításra, gázellátásra). Alá kellett húzni a zárójelben megadott szót, amelyet gyakrabban használnak. Ebben az esetben jobb a dujofikacijai hibridet használni. Kiderült, hogy 95 adatközlőnk közül —45 (47,49) használja a gazifikaciját, és csak 28 (29,594) a dujofikaciját. A gazifikaciját gyakrabban használják a dujofikacijánál a speciális középfokú (gazifikacija —45,5%,, dujofikacija —21,49,), valamint középfokú és befejezetlen középfokú végzettséggel rendelkező adatközlők (a gazifikaciját mindkét végzettségi csoport adatközlői 13,69, arányban használják; a dujofikaciját —10,794, a középfokú, és 9,8%, a befejezetlen középfokú végzettséggel rendelkezők). Ezek főként az oktatás (40,994; dujofikaciját —7,1%), a mezőgazdaság (40,394; dujofikaciját —21,4%,) és a termelés (26,994; dujofikaciját —14,3%,) területéről származó adatközlők. A felsőfokú végzettséggel rendelkező adatközlők egyáltalán nem használják a gazifikáció szót. Ők általában a kulturális és társadalmi-politikai szféra dolgozói. A felsőfokú végzettséggel rendelkező adatközlők 64,394%-a a dujofikacija, 27,3%-a pedig a gazifikacija szót használja. Leggyakrabban a tömegkommunikációs (dujofikaciją —7,1945, gazifikacija —4,594) és az egészségvédelmi (dujofikaciją —28,694, gazifikacija —13,49%,) szféra dolgozóiról van szó. A „Kérdőív” anyagának adatai alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a nemzetközi szavakat leginkább a középfokú szakmai és a középiskolai végzettséggel rendelkező adatközlők hajlamosak használni, de a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is meglehetősen nagy. Ők főként a termelés, a mezőgazdaság és az oktatás szférájának dolgozói. A vizsgált anyagból egy másik következtetés is adódik: azok az adatközlők, akik gyakrabban használnak nemzetközi szavakat, több, használatukkal kapcsolatos szemantikai hibát is elkövetnek. A megkérdezetteink közül a nemzetközi szavakat leggyakrabban a középfokú szakmai és felsőfokú végzettséggel rendelkező mezőgazdasági és termelési dolgozók használták helytelenül. 123 A nemzetközi szavak többsége, terminusként és terminológiai funkciót betöltve, többnyire indokolt a nyelvben. A mai litván köznyelv egyik szembetűnőbb sajátossága a különféle terminusok megszaporodása. A terminusokat nemcsak tudományos, hanem a litván köznyelv különféle egyéb stílusaiban is használják. Az újságokba, társadalmi és politikai folyóiratokba, a szépirodalomba, valamint a rádióés televízióműsorokba nemcsak egyenként, hanem egész csoportokban is behatolnak. Ezt a folyamatot nyelven kívüli tényezők ösztönzik — a tudomány szerepének növekedése, a technika térhódítása, az intenzív nemzetközi kapcsolatok stb. ir A su különböző tudományir os és műszaki területek terminusainak į terjedésével együtt a köznyelvben elsősorban a politikai lexika (mind az írott, mind a beszélt nyelvben) meghonosodik ir jų az átvitt értelmű használat, és néha kissé beszűkül közvetlen jelentéseik használati köre. Megjegyzendő, hogy különböző időszakokban átvitt értelemben inkább a különböző területek terminusait használják. Napjainkban nagyon gyakran ilyen értelemben használják az orvostudomány, a biológia, a fizika, a ir matematika stb. tudományterületeinek terminusait. Gyakran terminologizálják az ir általános nyelv szókészletében használt nemzetközi terminusokat. A „kérdőívben” ez a Ar kérdés szerepelt: Ön nem szaknyelvi (nem terminológiai) értelemben használhatja az akkum ulálni, ballaszt, diagnózis, tartomány, pálya, vákuum szavakat. Ezeket a szavakat olyan mondatokban adták meg, su amelyekben az általunk megjelölt terminusok terminologizálva vannak; az adatközlőknek a mondat végére ir egy „igen” vagy „igen” vagyba „nem“. Az informátorok egy része Az „Anketában” ir több mondatot írt su az általunk megadott, átvitt értelemben használt terminusokkal. Megpróbáltuk azt is kideríteni, hogy a nemzetközi terminusokat ar átvitt értelemben használják-e a mondatban, hogy humoros árnyalatot kölcsönözzenek a gondolatnak. Ha igen, akkor az általunk említett terminusokat alá kellett húzni. Kiderült, hogy az említett terminusokat átvitt értelemben inkább a befejezetlen felsőfokú végzettséggel rendelkező informátorok használják (átvitt értelemben közvetlen értelemben — 48,094, — 23,6794, az átvitt értelemben használt terminusok humoros árnyalatot kölcsönöznek a gondolatnak — 289%), speciális középfokú (átvitt értelemben — 28,72%,, közvetlen értelemben — 19,9394, Az átvitt értelemben használt terminusok humoros árnyalatot kölcsönöznek a mondatnak középfokú — 16,2%), végzettség nį (átvitt értelemben — 23,3394, szó szerinti értelemben — 10%, átvitt értelemben használt terminusok humoros árnyalatot kölcsönöznek nį a mondatnak — 109%). Az említett nemzetközi terminusokat gyakrabban a mezőgazdaság dolgozói hajlamosak terminologizálni (determinologizálják 46,839%,, szó szerinti értelemben használják átvitt 15,559,, értelemben használják, hogy a gondolatnak humoros árnyalatot kölcsönözzenek egészségvédelem szó szerinti értelemben 12,529), használják átvitt értelemben (38,4994, használják, hogy humoros árnyalatot kölcsönözzenek 26,9594, társadalmi-politikai szó szerinti értelemben használják átvitt értelemben használják, hogy a gondolatnak 10,279%), humoros árnyalatot kölcsönözzenek (33,3794, kulturális szó szerinti értelemben használják átvitt 19,079, értelemben használják, hogy a mondatoknak humoros jelleget kölcsönözzenek szférák dolgozói. 33,37%), (33,3294, 18,03 96: 31,4594) 124 A megadott nemzetközi terminusok közül átvitt értelemben leggyakrabban a diagnózis (27-en használták = 28,49%, a 95 megkérdezettből), a vákuum (25=26,3%, a 95-ből), a diapazon (21=22,19%, a 95-ből) használatos, pl. : Így jellemzett engem: egoista is, aprólékos is, hatalmaskodó is — egyszerűen teljes diagnózist állított fel. Így barátkoztunk, most pedig a kapcsolatunk — teljes vákuum. A fizikatanár és az irodalmi estek szervezője — ilyen diapazont el tudok képzelni. A középfokú tanulmányaikat be nem fejező adatközlők (többségük a termelési szférából) ezeket a terminusokat átvitt értelemben gyakrabban hajlamosak használni humoros hatás elérése céljából (33,3794, szó szerinti értelemben 18,294, átvitt értelemben —13,659 használja). A felsőfokú tanulmányokat végzett adatközlők az említett terminusokat gyakrabban hajlamosak szó szerinti értelemben használni (36,479%,, átvitt értelemben —31,7594; átvitt értelemben, hogy humoros árnyalatot kölcsönözzenek a mondatoknak —10,439 használják- ). Szó szerinti értelemben gyakrabban hajlamosak használni őket a tömegkommunikációs (55,5894; átvitt értelemben —33,3394; humoros célból —16,794), az oktatási (23,639; átvitt értelemben —14,694; humoros célból —16,6794) szféra adatközlői. A „Kérdőívben” volt egy másik, teljesen analóg kérdés is, amely az anatómia, arterija, barometras, inkrustavimas, potencialas nemzetközi terminusok átvitt értelmű használatát érintette. : A kutatási adatokból látható, hogy a megadott terminusokat átvitt értelemben gyakrabban hajlamosak használni a felsőfokú (48,28 94; átvitt értelemben nem használja 19,449), középfokú (45,9694; átvitt értelemben nem használja 27,6%) és speciális középfokú (44,129%,; átvitt értelemben nem használja 40,169) tanulmányokat végzett adatközlők. Ezt leggyakrabban a mezőgazdasági szféra dolgozói teszik. Átvitt értelemben ebben az esetben leggyakrabban a potencialas szó használatos (a 95 megkérdezett közül 53—55,894 használja), a barometras (a 95 közül —50—52,69,), az anatomija (a 95 közül —45—47,4%,), pl. : Folyamatosan növekszik a társadalom intellektuális potenciálja. Gyártási barométer — kereslet. Az etikai, társadalmi és világnézeti problémák igen összetett anatómiája. Részben kirajzolódik egy tendencia: azok az adatközlők, akik hajlamosabbak gyakrabban használni a nemzetközi szavakat, a nemzetközi terminusok terminologizálásának megszüntetésére is hajlamosabbak. A „kérdőív” összeállítói számára fontos volt tudni, hogy a vizsgált adatközlők milyen jelentésben hajlamosabbak gyakrabban használni az ateljé nemzetközi szót: „ruhavarró műhely” vagy „magas színvonalú ruhavarró műhely” értelemben. A válaszok azt mutatják, hogy e szó gyakoribb jelentése — „ruhavarró műhely” — 61 (64,29%) a 95 megkérdezett közül, míg a „magas színvonalú ruhavarró műhely” jelentés — 20 (21,19%,). Csak a termelési szféra dolgozói hajlamosabbak az ateljé szót „magas színvonalú ruhavarró műhely” jelentésben használni (45%); „ruhavarró műhely” — 8,29). A tudományos és technikai forradalom jelenlegi időszakában a nemzetközi lexika gyarapodása különösen jellemző a fejlett országok nyelveire. Megjegyzendő, hogy a tudomány, a technika és a kultúra dolgozóinak figyelme a nemzetközi terminológia iránt évről évre növekszik. Ezt egyrészt a nemzetközi információcsere szükségessége, másrészt pedig a többnyelvűség mai világban való elterjedése idézi elő. Számos tudományos probléma nemzetközi szintű megoldása és a különböző szakterületek közvetlen 125 tudományos kapcsolatainak kialakulása során a nyelvi akadály leküzdésének szokásos eszközei — a nyelvek tanulása és használata (a fordítások terjedelme pedig napjainkban évente 15-20%-kal nő) — nem képesek kellőképpen kielégíteni a nemzetközi kommunikációs szférák igényeit. Erre minden nemzeti nyelv terminológiájának rendezésekor figyelmet kell fordítani: egy-egy terminus értékelésekor nemcsak a saját nyelv rendszerét, hanem a tudomány nyelvének nemzetközi kontextusát is figyelembe kell venni (Anuroxnrox, 1985, 9). A vizsgált anyag azt mutatja, hogy a nemzetközi szavakat meglehetősen gyakran használják különböző iskolai végzettségű és különböző foglalkozású emberek, jóllehet nagy szükség nélkül nem volna helyes használni őket. Ebből gyakran indokolatlan nemzetközi szóhasználat is kirajzolódik. Szép számmal találunk ilyeneket ott, ahol teljesen elegendőek volnának a saját litván szavak. Valójában az „Anketa” adatai is megerősítik, hogy a nemzetközi szavakat túl gyakran használják a beszélt nyelvben. Véleményünk szerint sem a tudományos irodalomban, sem a köznyelvben nem kellene visszaélni a nehezen érthető nemzetközi szavakkal, különösen akkor, ha azoknak nincs terminológiai jelentésük. A nyelvben tudatosan kerülni kell a szükségtelen, illetve pontatlanul, nem a saját jelentésükben használt nemzetközi szavakat. A nemzetközi szavak túl gyakori használata megnehezíti az emberek közötti kommunikációt, a nyelvet és a gondolkodást. Mi pedig, ahogyan K. Gaivenis (1987, 19) helyesen megjegyzi, „gondolatainkat gyakran idegen ruhákba öltöztetjük”. Egy tudós még azt is mondja, hogy amikor más nyelven mondod vagy írod el — se hozzá nem teszel, se el nem veszel belőle”. Ezt a gondolatot, amint láttuk, szépen alátámasztja az „Anketa” válaszainak elemzése is. Ebből látható, hogy nem a saját szavak, nem a saját terminusok hiányoznak, hanem a szülőföldi nyelv iránti tisztelet. Litván szavakkal a legösszetettebb gondolatokat is ki lehet fejezni, és a legjelentősebb problémákat is meg lehet fogalmazni. A nemzetközi szavak, amint azt a „Kérdőív” válaszai is mutatják, a beszélt nyelvben általában csak akkor indokoltak, ha nincs litván megfelelőjük, vagy ha a nemzetközi és a litván szó jelentése nem teljesen egyezik. A nemzetközi szavak használata akkor is indokolt, ha litván szinonimáik érzelmi-expresszív vagy funkcionális-stilisztikai árnyalata eltérő. Ezenkívül, ha a litván szó nem terminus, a nemzetközi szó viszont ezt a funkciót tölti be, akkor jobb azt használni. A „Kérdőív” adatainak konkrét példákon alapuló elemzése megmutatja, hogy egyes szélesebb körben használt nemzetközi szavak és terminusok nem mindig indokoltan törnek be értelmiségijeink beszélt nyelvébe. IRODALOM Gaivenis K. Logikusan és litvánul kifejezni //Nyelvi kultúra. 1987. 5. 5. 19—21. o. Skardžius P. A nemzetközi szavak litván megfelelői. Chicago, 1973. Akyjienko B. B. A nyelv szókészletének internacionalizációs kérdései. Harkov, 1975. Antonió. A fehérorosz tudományos terminológia nyelvészeti egységesítése és a terminológiai szókincs internacionalizációjának problémái [/A tudományos nyelv kultúrájának és terminológiájának problémái /A litván nyelvészet kérdései. V., 1985. 24. köt. P, 5—10, 126