Regresyvinė balsių asimiliacija kretingiškių šnektose

A LITVÁN LEXIKA ÉS TERMINOLÓGIA PROBLÉMÁI LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK, XXIX (1991) ZOFIJA BABICKIENĖ A MAGÁNHANGZÓK REGRESSZÍV ASSZIMILÁCIÓJA A KRETINGAI NYELVJÁRÁSBAN .1. Bevezető megjegyzések*. A magánhangzó-asszimiláció törvénye a žemaitis nyelvjárás nagyon fontos jelensége: erre épül még az északi žemaitis — kretingai és telšiai — alnyelvjárások osztályozása is (Girdenis, Zinkevičius, 1966, 142; Zinkevičius, 1978, 112— 114; Grinaveckis, 1973, 13, 142—145, Girdenis, 1981, 42, 50). A magánhangzó-asszimilációt szélesebb körben csak a telšiai és varniai alnyelvjárásban vizsgálták (Girdenis, 1962; Rokaitė, 1961; Vitkauskas, 1963, 1974; Skirmantas, Girdenis, 1972). A figyelmesebb megfigyelések és kísérletek kimutatták, hogy asszimiláció a šiaurės žemaitis dounininkas kretingai csoportjához tartozó Kulių, Budrių és Darbėnų nyelvjárásban is előfordul. A kretingai alnyelvjárásban a magánhangzó-asszimiláció nem olyan kifejezett, mint a telšiiaiban. Szinte minden olyan helyzetben, ahol a telšiaiak i-t, # ejtenek (pl.: egyes szám alanyeset vėnės „szög“, mosés—>musis „légy“: többes szám tárgyeset vinis „szögek“, mūsis —musis „legyek“ Mžk?*) a kretingaiak zártabb e, o hangokat ejtenek, vö. a következő minimális párokat: egyes szám alanyeset. bėtės — bitis „méh”: többes szám gal. bėtis —bitis „méheket”; jelen idő I. egyes szám 1. sz. knėso „túrom”: 2. sz. knėsi „túrod”; többes szám alanyeset rogé „rugiai“: dgs. kilm. rūg'ū'm „rugių“; es. 1. vns. 1 a. pl’g.rpo— pliurpū „pliarpiu“: 2 a. pl"d.rpi „pliurpi“. Antrųjų porų pavyzdžiuose balsiai e, 0 uždaresni ir aukštesnio pakilimo (apie transkripciją žr. 24 p.). Asimiliacijos tendencija nesunkiai pastebima ir tada, kai kretingiškių šnektose e būna pailgėjęs. Hasonlítsuk össze: aš rė.šo — „aš rišu“: to r'ė.ši „tu riši“; aš patė.kso — „aš patiksiu- “: to patė.ksi „tu patiksi“; dré.skes „driskės- “: drié.skis „driskis- “; žlė.be „Žžlibę“: žl'ė.bi „žlibį“; spé.tres „Sspitrės“: sp'ė.tris „Spitris- “. Ebben az esetben a felső nyelvállású magánhangzó előtt nagyon szűk, feszes magánhangzót ejtenek, amely az irodalmi nyelv ¢ hangjára emlékeztet. A vizsgált nyelvjárásokban ez a magánhangzó erősen diftongizált, és meglehetősen hasonló az ie kettőshangzóhoz. A kretingai és telšiai nyelvjárások magánhangzó-asszimilációját összehasonlítva látjuk, hogy lényeges különbségük abban áll, hogy a telšiai nyelvjárásban az asszimiláció következtében a fonéma változik meg, míg a kretingai beszédmódokban ugyanannak a fonémának új változatai — szűkebb eés o-allofónok — jelennek meg. Az a benyomás alakul ki, hogy a telsiaiak is átmehettek egy ilyen szakaszon (vö. Kazlauskas, 1969, 32), később azonban bizonyos okokból a köztes hangokat világos hangokkal helyettesítették. Ha ez a feltevés helyes, akkor a kretingai nyelvjárásokban a magánhangzó-asszimiláció jelenségének régebbinek kell lennie. * A szerző őszinte köszönetét fejezi ki A. Girdenis professzornak, aki ösztönözte e cikk megírására, továbbá számos értékes kritikai megjegyzéssel szolgált, amelyek figyelembevételére törekedett. 1 A helynevek rövidítései megegyeznek az akadémiai „Litván nyelv szótárá”-ban használtakkal. 15 Pra | | g |; Prabos | ska |; Sorsz. Sz. | Hangterjedelem | Pozíció | Paraméterek F, | | X+s 345+ 14 | | | | | | | v 4,14 | 1 | ė | 6 —-C’ la mi | | = | 330+360 ol X+s | 400 + 35 2 ę 11 -C | V | 8,45 | = | 380 = 420 | 2. A kutatás módszertana. A kretingai nyelvjárási beszédfelvételeket csak auditív módon elemezték, de meglehetősen széles körben alkalmazták a ne műszeres-spektrografikus módszert?. ir Ezzel a módszerrel az egyes magánhangzó-ketir tőshangzók akusztikai sajátosságait vizsgálták, különösen a fonémák /e|, Je|, |o| pozicionális változatait. Első alkalommal a következő szöveget vették fel: até't drė.skis onta, ate't drė.skes Onta', tūoki dréski atvės, tūokę dréske atvės, tioke drėskę lauko, aš tum drėsk'u Ilūuko...* Második alkalommal a következő szöveget aš választották: peldus jeu alaus, aš patė.ks'o pūonams, atė't dré.skis onta, jeu nudrė.ska Stapuons, to palė.ksi vėsūs, lauk tuo plé.ke šėtū', pelis tuo to aldus, atė't dréskes onta, jeu pėli šėta, jeu to nuplė.ka Stapuons, lduk tuo žlė.bę šėta ... A diktorok® a szövegeket magnetofonnal, į kijelentő intonációval olvasta fel. Vizsgálva A Kulių-i nyelvjárás szövegeit, az egyik felvétel a Vilniusi Egyetem Audiovizuális Laboratóriumában magnetofonnal készült „Tembr“ (a szalag sebessé190,5 ge mm/s). A másik — Kaune, egy lakásban, „Orbita” magnetofonnal (a szalagsebesség —97,5 mm/s), MJ/Į-52-A irányított mikrofont használva. A Vilniusi Egyetem Kísérleti Fonetikai Laboratóriumában „Visible speech” típusú dinamikus spektrogramokat filmeztek. A Kaunasi Műszaki Intézet tervezésű KPI-69 spektrográfot használták. A spektrogramok frekvenciatartománya — 50—10000 Hz, szalagsebesség 63,3 mm/s, elemzési idő — 4 ms, időjelzések — 20 ms. A magánhangzók és kettőshangzók formánsainak középpontját a spektrogramokon a mikrofilmek leolvasására szolgáló „Mikrofilm” 2 A saját anyanyelvi Kulių-dialektusa, amely Blidakių, Reiskių, Paalančio, Unkurių és más településeket foglal magában falvakat, szövegeket ezzel a módszerrel e cikk szerzője vizsgált, a darbėnai nyelvjárást pedig —A. Kalniūtė. * Diktoroknak két, saját dialektusát jól beszélő férfit választottak. * A kettőshangzók (tört) hangsúlyáról (jelöléséről) lásd a 24. oldalt. 16 1 készülékkel, objektívvel mérték a mikrofilmek elején, közepén és végén, dilentelė džia 0 Közép | Vég F, F; F, F, F, 1830+ 28 380+ 28 1855 +29 400 + 20 1855+ 19 | 1,56 7,55 1.58 517 1,04 3 1800 +1860 | 350-410 1820 +1825 380 +420 1835-1875 1725 + 60 | 445 + 35 1780 + 60 465 +35 1725+ 50 | | 2 3,54 | 7195 | 3,2 7,16 3 1685 +1765 | 420 +465 | 1745 +1815 445 485 1690 +1760 tízszeresére növelő. A spektrogramokon az időtartamot időbélyegek alapján mérték. A mérés során feljegyezték a formánsok középső szűrőjének vagy két szomszédos szűrő sorszámát, amelyet később egy speciális táblázat alapján hertzre váltottak át. (Hz). Ily módon megmérték és spektrogramir ok segítségével 200 megvizsgálták. Az összes mérés elvégzése után a következő statisztikai paramétereket számították ki: számtani átlag (x), variancia (S?), szórás (s). 9594 megbízhatósági intervallum, (+), variációs együttható (v). Az eredmények szignifikanciáját Student-féle kritériummal értékelték 1975). (Vp6ax, Az összes ir paraméter kritériumait a könyvben bemutatott képletek alapján számították ki (Vp6ax, 1964, 131—133, 166—171). 3. A spektrográfiai vizsgálat eredményei 3.1. Magánhangzó e Az „i” 1 táblázat a magánhangzó meglehetősen erős ¢ asszimiláci- — óját mutatja egyes számban. birt. žlė.bis „Žlibis” : egyes szám birtokos eset žlė.be a „žlibio“ helyett. A számítás során elvetették a k-t tartalmazó formák (dré.skis: drė.ske) adatait, mivel megfigyelték, hogy a lágy mássalhangzók, a k’ és az š* módosítják az e magánhangzó minőségét. A második formáns megbízhatósági intervallumai sem a kezdetnél, sem a középső, sem a végső szakaszban nem metszik egymást. Az intervallumok különbsége a végén a legnagyobb. A 2. táblázat szintén a félig hosszú, hangsúlyos e magánhangzó „i”-vé történő asszimilációját mutatja. Itt a következő példákat hasonlítják össze: a ¢ magánhangzó — egyes szám, alanyeset, drė.skis „driskis” és e többes szám. rövidítve dré.skes „driskės“. Látjuk, hogy a második formánsok megbízhatósági intervallumainak különbsége a kezdetén a legnagyobb — 105 Hz, középen jelentősen kisebb, — 65 Hz ir a végén pedig még tovább csökken. Ezek a statisztikailag szignifikáns eredmények egyúttal a ¢ magánhangzó meglehetősen erős diftongizációját is kimutatják, amely a kretingai nyelvjárásban a mássalhangzók lágysága miatt alakult ki. A magánhangzó i-re emlékeztető kezdete könnyebben összeegyeztethető ezzel a lágysággal. 2. A litván nyelvészet kérdései 29 t. 17 Pra Sorsz. Sz. Szavazat Prabos Pozíció Paraméterek F, kits | 430+19 1 ę 6 -C’i V 4,5 + 410-450 I X+s 435+ 39 2 ę 6 —C'e V 7,1 = 400--470 Pra Sorsz. Sz. Hang Ai i Pozíció Paraméterek F, | X+s 360+ 56 | 1 ę 6 —C'i V 15,7 + 300-+420 | X+s 355+53 | 2 ę 9 —C'e V 14,75 x48 400 + 60 táblázat džia Közép > 310+ 400 Vég táblázat dzia Közép 3 € 8 —Ca y 15 + 350+450 18 2 Vég F; Fy Fs Fy F. 2250 + 67 425+ 18 2275+ 38 445+ 14 1900 + 65 2,98 4,27 13 32 3,42 2180-2320 405 — 445 2235-2315 430-+460 1920-2060 2030+42 430+19 2095 + 69 445-27 1925+ 44 2,0 4,5 3,29 6,2 2,3 1985 — 2075 410+=450 2020-2170 415+475 1880 +1970 3 R F F, F, Fa 1805 +45 355+31 1875+ 62 375+33 1840+ 88 2,49 8,7 33 8,96 8,4 4 ri Menni 1755 +1850 320-390 | 1810 +1940 340-410 1750=1930 Fn Si | ez 1790+49 380+55 | 1845+ 52 395 +60 1815+95 2.75 14,5 2,8 15,3 5,24 1750-1830 330+425 1800-1890 345-445 1735 + 1895 1590+65 470+39 1675+35 470-+ 63 |-1590+48 4,14 8,4 2,12 13,5 FrOT3 1535-1645 435 + 500 1645 + 1705 415-525 1550+1630 2% 19 Valójában a mássalhangzók lágysága és keménysége jelentősen módosítja a magánhangzók spektrumát. A lágy mássalhangzó előtt a magánhangzó magasabb hangszínt kap (Girdenis, KubiliūtėKliukienė, 1982, 36). Az asszimilálódott és az nem asszimilálódott magánhangzó közötti különbség különösen jól észlelhető, amikor az utóbbi után kemény mássalhangzó következik, vö. žlė.bis „Žžlibis”: apžlė.bes „apžlibęs”: apZle.ba „apžlibo”, drė.skis „driskis”: dré.skes „driskės”: nudre.ska „nudrisko- ”. A párok példáinak harmadik tagjában az e magánhangzó nagyon emlékeztet az orosz nyelv 2-jére vagy a keleti e-re, amelyet a megkeményedett 7 után használnak. Még a mássalhangzók kiejtése is eltér. Abban az esetben, ha a végződésben felső nyelvállású magánhangzó van, az e¢ előtti mássalhangzó egyértelműen lágy. A mássalhangzó az e előtt, amely e típusú magánhangzók előtt áll, nagyon enyhén lágyul. És egyáltalán kemény mássalhangzó áll az € előtt, amely kemény mássalhangzó előtt található, vö. spė.tris Hz „spitris”, spė.tres „spitrės”: spe.tra 2100 „spitro”. A 3. táblázatb2000 an azoknak a számításoknak az eredményei szerepelnek, amelyeket az A magánhan1900gzó félhosszú g „i” hangjának spektrumát megmérve kaptak olyan szavakban, mint az elsőben a drė.skis „driskis”, a tré.- B | dis „tridis”, a másodikban a —dré.ske „dris18004 kio”, a tré.de „tridžio”, a harmadikban pedig a —nudre.ska,,nudrisko®, sotre.da „sutrido”. 1700 Szignifikáns statisztikai eredményeket kaptak az első (1755 Hz, 1810 Hz, 1750 Hz) és a harmadik (1535 Hz, 1645 1500 Hz, 1550 Hz), illetve a második (1750 Hz, 1800 Hz, 1735 Hz) és a harmadik sor második formánsának megbízhatósági intervallumait összehasonlítva. A kuliškiai nyelvjárás magánhangzójának nyilvánvaló e Pr Közép Vég i“ aszimilációját a grafikon mutatja, amelyen A magánhangzó ¢ Az „i” asszimilációja. A — ę — Ci; a függőleges tengelyen a spektroB—2- =~CgagC—~e- —Ca grammok gyakorisága (Hz) van feltüntetve, míg a je — vízszintes a formánsok — centrumainak pontjait ir jelöli a kezdetnél, középen és a végén. A grafikonhoz több kísérlet adatait használták fel, amelyeket átlagolással számítottak ki. Az A görbe megbízhatósági intervallumai: Kez. —1962+47; Köz. —2002+43; Vég. —1865+ 57; a B görbéé — Kez. —1848+50; Köz. —1906+ 60; Vég. —1822+ 64; a C görbéé —Kez. —1590+ 65; Köz. —1675+ 35; Vég. —1590+48. A magánhangzó e Az „i” magánhangzó asszimilációja ir Darbėnų $nektoje. Különösen jelentős spektrográfiai vizsgálati eredményeket kaptak, amikor az e „i” magánhangzót az elülső és a hátulsó sor magánhangzói előtti pozíciókban hasonlították össze. Az elülső sor magánhangzója előtt álló e „i” magánhangzó második formánsának megbízhatósági intervallumai a következők: kezdetben — 2540 Hz, középen — 2300 Hz, a végén —2250 Hz, míg a hátulsó sor magánhangzója előtt lényegesen kisebb eredményeket kaptak: kezdetben —2170 Hz, középen —1870 Hz, a végén pedig —1970 Hz (Kalniūtė, 69). 20 Itt a magánhangzó e „i” asszimilációjának törvényszerűségei a következő szavak váltakozásakor ~ láthatók: rė.štę „rišti”, bėtės bitis „bitė“, trė.dis „tridis“. 1. Jelen idő Jövő idő la. Kulių Darbėnų Kulių Darbėnų la. reso reso re.fo rė.šu 2a. rėši riši rė.ši rė.ši 3a. rėš res res res 2.2 Egyes szám Többes V. szám betes tre.dis bié.tis trédé K. béteis tré.de bėt'ū'm triė.d'u N. bétéi tred’éu betims trédéems G. "ben red bétis tréd’ iis In. beéte trėd'o bėtėmis trėdės Vö. bétié trėdie bėtiės trėd'ūs Különösen világos a kettőshangzó ei „ie“ asszimilációja a szótagokban, amelyek a köznyelvben hangsúlytalano ok, a vizsgált nyelvjárásokban időnként visszahúzó hangsúlyt kapnak, pl.: kvęšitis „kvietys“ : so kveit’d; reibibe „riebybė“ : reibės „riebus“; steipis ~ stiepies „Stiebiesi“: steibdus ~ stiebuos „stiebiuosi“. Diftongo ei „ie“ asimiliaciją palengvino antrojo dėmens poveikis: juk net tokiuose žodžiuose kaip keimė „kieme“, keim'ū „kiemai“ balsis ę ir šiaip jau siauresnis negu, pavyzdžiui, k&.rmes kirmis ~ „kirmėlė“, pé.rma „pirma“. 3. Vienaskaita Daugiskaita Kulių Darbėnų Kulių Darbėnų V. kvyėitis kviitis kvėitė kvėitė K. Akyveitę kvėite (kviiti) kvéit’ itm kviit’i kvéit’ou N. kvéit’éu kveitéms kveitéms kvéiti G. kvéiti kveit’us kviit’us In. so_kveit’o so_kveit’o so kveitės so_kveités Vt. kveitiė kvéitié kvéit’iis kviit’ iis Balsio ¢ Az „i” allofónjának változása a kretingai nyelvjárási ne beszédben csak általános, de ir néhány eltérő sajátossággal rendelkezik. A darbėnai nyelvjárási beszédben a i rövid i -típusú vokalizmus előtt használatos, például: bitims „bitėms”, kisi „kiši”, risi „riši”. A kuliai nyelvjárási beszédben a ¢ -típusú allofón kissé nyitottabban ejtendő. 3.2. Magánhangzó e „„e” A kretingai nyelvjárásban ir magánhange zó-asszimiláció figyelhető meg. Hasonlítsuk össze a következő párokat Kūliaiak A beszédben: egy. sz. eset s'ėni „senį“, 'eži „ežį“: séne „senę“, ee „ežią“, egyes szám névszói eset ger'ė.snis „geresnis“: egyes szám birtokos eset geré.sne „geresnio“, egyes szám tárgyeset gyermekecske ~ * Itt találhatók A Kulių-i nyelvjárás paradigmái. 21 | | [ro Pra Ssz. Sz. Magánhangzó | Šių Pozicija Parametrai F, | jai | | | | ; | X+s 400+ 28 | | i | | ie 10 £ | kamai v | 7,1 | igang ge | | | | | | - | 380420 | EREDAR ORIEL SE a Te apie Tit r PLS | | | | | | | XS 430+ 40 | | | | Ę Ši gpa’ | | | 2 e | 10 —Co V 9 | | | | | | | | ] + 400 +460 gyermek, fiúcska®, egyes szám birtokos eset gyermekecske „gyermekecske”. A magas elülső magánhangzók előtt egy diftongoid ejtődik, amely meglehetősen emlékeztet az irodalmi nyelv ie kettőshangzójára. Ezt az e magánhangzó spektrográfiai vizsgálatának a 4. táblázatban bemutatott eredményei is megerősítik. Az e magánhangzót a következő párokban vizsgálták: mié.di „a fát”: méde „a fa”; p'é.ti „a sarkot”: péte „a sarok”; vaik'ė.li „a gyermeket”: vaikėlę „a gyermekét”; lap'ė.li „a levelet”: lapėlę „a levélét”. Az asszimilált és a nem asszimilált e második formánsai megbízhatósági intervallumainak legnagyobb különbsége a magánhangzó ejtésének kezdetén figyelhető meg: 1760 Hz: 1615 Hz, míg a magánhangzó ejtésének végén teljesen jelentéktelen. Meglehetősen jelentősek A. Kalniūtė által a darbėnai nyelvjárásban kapott, az e magánhangzó asszimilációjára vonatkozó adatok. Az asszimilálódott e magánhangzó második formánsának megbízhatósági intervallumai: a kezdetén —2330 Hz; közepén —2270 Hz; a végén — 2110 Hz; az asszimilálatlané —a kezdetén —2140 Hz; közepén —1990 Hz; a végén —1910 Hz (Kalniūtė, 78). A jelentős statisztikai eredmények azt mutatják, hogy a darbėnai nyelvjárásban az i és az e típusú magánhangzók előtt álló e magánhangzó formánsai különböző szinteken helyezkednek el. A kretingai nyelvjárásokban az e magánhangzónak, akárcsak az e-nek, több világosan elkülönülő változata van: kemény mássalhangzó előtt nagyon nyílt e fordul elő, pl.: būs. I. egyes szám jelen idő ne.šo ~ nėšu „viszem”, nume.so ~ numėsu „ledobom- ”. A ¢ típusú magánhangzó előtt álló mássalhangzó előtt az irodalmi nyelv e hangjához hasonló e hangot ejtenek, pl.: numėtęs „ledobott”, nutépes „bekent”. A rövid, nemzetközi e-re emlékeztető keskeny e (nėši „viszed”, gėri „iszol”, kėpi „sütsz”) és a világosan diftongizált 'e (num'é.si „ledobod- ”, nut'ė.psi „bekened- ”) akkor használatos, amikor a végződésben felső nyelvállású magánhangzó van. A hosszú ę (gréZzo ~ gręžu „fúrok”, grė'šo ~ gręšu „fúrni fogok”) különbözik a szűk, feszes ¢ hangtól, amely i típusú magánhangzó előtt áll (grėži „fúrsz”, grėši „fúrni fogsz”). A vizsgált nyelvjárásokra jellemző az asszimilálódott e magánhangzó allofónjainak hierarchiája: ‘e, e, eg stb. 22 4 Jentelė džia Közepe Vége Vid ip | | F, F, | Fy | F, F, 1810+65 495 + 69 | 1750 + 71 | 580 + 69 1695 + 80 3,6 14 | 4 12 4,7 — | — 1760 + 1860 440-545 | 1695-1805 | 530630 16351755 sleng Spopilijaiel si 1700 +116 545 +58 | 1690+ 72 | 605 + 71 1665+ 53 | | 6,86 10,75 | 4,26 | 11,8 3,2 || 1615 +1785 500+ 585 | 1640-1740 | 555 +655 1625-1705 Panašiai pasiskirsto priebalsių kietumas bei minkštumas: prieš e tipo balsius priebalsis būna visai kietas, prieš e —šiek tiek suminkštėjęs, prieš e arba 'e tipo balsius —visai minkštas. 3.3. Balsis 0 „u“ Stebėjimai patvirtina, kad kretingiškių šnektose asimiliuojami ir w tipo balsiai. Asimiliacijos labiausiai veikiami dvibalsiai oi < wi, ou < uo, vartojami nekirčiuotame skiemenyje, gavusiame kirtį, atitrauktą iš kirčiuotos galūnės. Tą patvirtina paradigma kgudis 4 ir 5 ~ Kuodys, trėikis ~ Truikys (vezetéknevek). 4, Egyes szám Kuliy Darbėnų V. koudis kūūdis K. koude koude N. koud ou koud’ du G. koudi kuudi In. so_koud’o so_koud’u S. kéudi kuudi 5. Egyes szám Kuliy Darbény V. troikis truikis K. troike troike N. trėik'0u troik’ ou Többes szám Kuliy Darbėnų koudė koudė kuūd'ū'm kuud’ i koudéms koudéms koud’ us kiud’ us 50_koude's so koudės Többes szám Kulių Darbėnų troiké troiké troik’ i'm truik’ troikéms i troikéms 23