Lietuvos instituto kronika. 1990

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI, XXX (1993) PERIFERINĖS LIETUVIŲ KALBOS TARMĖS A Litván Nyelvi Intézet krónikája 1990 Április 16-án újjáalakult a Litván Nyelvi Intézet (a Litván Tudományos Akadémia Elnökségének 115. sz. határozata, 1990. 04. 09.). Igazgatónak Aleksandras Vanagas filológiai tudományok doktora választották. Szervezeti felépítés. 4 osztály: Szótári (vezetője — V. Vitkauskas, filológiai tudományok kandidátusa), Nyelvtani (vezetője — V. Ambrazas, filológiai tudományok doktora), Nyelvművelési és terminológiai (vezetője — S. Keinys, filológiai tudományok kandidátusa), Nyelvtörténeti és dialektológiai (vezetője — K. Morkūnas, filológiai tudományok kandidátusa); 4 csoport: Helynévtani, Nyelvi kapcsolatok, Szociolingvisztikai, Litván Nyelvi Bizottság. 1990 végén az Intézetben 95-en dolgoztak, közülük 63-an tudományos munkatársak voltak (5 filológiai tudományok doktora és 24 kandidátusa). Az Intézet aspirantúráján 9 aspiráns tanult (1990-ben 2-t vettek fel — E. Pranckūnienė és D. Murmulaitytė), doktori képzésén pedig 1 doktorandusz volt (K. Garšva, a filológiai tudományok kandidátusa). A fő kutatási irányok: a litván nyelv nyelvtani szerkezete, lexikológia és lexikográfia, nyelvjárások, nyelvtörténet, névanyag, a mai litván nyelv működése és normatív szabályozása, nyelvművelés, szociolingvisztika. Kiadás: 10 kiadvány jelent meg (84 ív, 43 nyomdai ív, 74552 példány): Államnyelv és nyelvi normatív szabályozás: A VII. Balti Terminológiai és Nyelvművelési Elméleti és Módszertani Szeminárium (szimpózium) előadásainak tézisei (1990. május 29–30.) / Felelős szerk. S. Keinys. — V., 1990. — 21 p. — 250 példány. Nyelvművelés / Felelős szerk. K. Ulvydas. — V.: Mokslas, 1990, 58. füzet. — 87 p. — 4000 példány. Nyelvművelés / Felelős szerk. K. Ulvydas. — V.: Mokslas, 1990, 59. füzet. — 88 p. — 4000 példány. Амбразас В. Сравнительный синтаксис причастий балтийских языков. — В.: Мокслас, 1990. — 292 с. — 800 экз. 221 Gaivenis K., Keinys S. Kalbotyros terminų žodynas. — K.: Šviesa, 1990. — 278 p. — 10000 egz. Garšva K. Pietryčių Lietuvos autonomijos klausimai. — V., 1990. — 38 p. — 3000 egz. Kniūkšta P. Vilniaus kraštas ir lietuvių kalba. — V.: Mokslas, 1990. — 80 p. — 10500 egz. (lietuvių, rusų, lenkų k.). Palionis J., Sabaliauskas A. Keleti szláv nyelvészek a litván stúdiumok szolgálatában. — V.: Mokslas, 1990. — 104 o. — 2000 példány. Sabaliauskas A. Lietuvių kalbos leksika. — V.: Mokslas, 1990. — 335 p. — 2000 egz. Vitkauskas V. Kad mūsų žodis neverktų. — K.: Šviesa, 1990. — 80 p., — 40000 egz. Sajtóban való részvétel. 84 tudományos cikk jelent meg (76 a köztársasági és 8 a külföldi sajtóban), valamint 114 tudománynépszerűsítő cikk. A tudomány népszerűsítése. Különféle nyelvi kérdésekről 49 előadást tartottak, 19 televíziós és 8 rádióműsorban vettek részt. Tudományos expedíciók. A nyelvjárási, szótári és szociolingvisztikai anyag gyűjtésére 3 expedíciót szerveztek (Mosedis, Dieveniškės és Kupiškis környékén), amelyeket L.Grumadienė, B.Vanagienė, A.Vidugiris és K.Vosyl ytė vezettek. Konferenciák és nemzetközi tudományos kapcsolatok. Február–márciusban V.Ambrazas részt vett a Milánói Nyelvésztársaság konferenciáján és a Messinai (Olaszország) Egyetem Nyelvészeti Intézetének ülésén, előadásokat tartott a firenzei, parmai, potenzai és milánói egyetemeken. Április 23–26. között a Lett Egyetemen megrendezett „A nyelv fejlődésének törvényszerűségei” című nemzetközi tudományos konferencián S.Karaliūnas „A balti nyelvek és nyelvjárások szókincsének archaizmusai” címmel tartott előadást. Május 21–31. között N.Čepienė Berlinben részt vett a baltisták konferenciáján, „A litván nyelv germanizmusai és kutatásuk” címmel tartott előadást, és könyvtárakban dolgozott. Május 29–30. között az Intézetben rendezték meg a VII. Balti terminológiai és nyelvművelési módszertani szemináriumot (szimpóziumot) „Az államnyelv és a nyelvi normalizáció” címmel. A rendezvényt a Nyelvművelési és Terminológiai Osztály szervezte. Előadást tartott K.Gaivenis („A nemzetközi terminológiai elvek alkalmazása a litván terminológiában”), S.Karaliūnas („A nyelv etnikai funkciója”), A. Kaulakienė („A szinonímia értékelése a tudományos és műszaki terminológiában”), S.Keinys („A litván nyelv társadalmi helyzete a szovjet korszakban”), P.Kniūkšta („A litván nyelv a vilniusi régióban”), valamint észt és lett nyelvészek. 222 Június 12-én a Litván Katolikus Tudományos Akadémia közgyűlésén, a litván nyelvi szekcióban V. Vitkauskas előadást tartott „A nagy akadémiai Litván nyelv szótára és összeállításának elvei” címmel. Június 16–17-én Vityebszkben, a „Az orosz, lengyel és belarusz nyelvészet és irodalomtudomány összehasonlító vizsgálata” című konferencián L. Grumadienė „Módszertani megjegyzések a balti és szláv határvidék kutatásáról” címmel tartott előadást. Augusztus 11–21-én A. Vanagas részt vett Helsinkiben a XVII. nemzetközi onomasztikai kongresszuson, és „A litván víznevek szemantikájának fejlődése” címmel tartott előadást. Szeptember 28-án a J. Balčikonis születésének 105. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencián L. Grumadienė („A városi nyelv és a nyelvi normák”) és D. Mikulėnienė („A névszók hangsúlyozásának tendenciái a beszélt litván nyelvben”) tartott előadást. Október 15–18-án L. Grumadienė részt vett a Jeruzsálemben (Izrael) megrendezett „A nyelv újjászületése” konferencián, és „A litván nyelv hanyatlásának és újjászületésének jelenségei” címmel tartott előadást. Az Intézetben lengyelországi (I. Aleksa (itė), M. Kondratiuk, R. Rožko), olaszországi (P. U. Dini) és németországi (R. Eckert) tudósok vendégeskedtek és dolgoztak. Tudományos együttműködési megállapodások keretében együttműködés folyt a Lengyel Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetével (Varsó) és a Német Tudományos Akadémia Központi Nyelvészeti Intézetével (Berlin). Dátumok és emberek. Január 1-jén 60 éves lett a Szótárak Osztályának vezető tudományos munkatársa, Kazys Pakalka, a filológiai tudományok kandidátusa. Március 25-én 60 éves lett Vytautas Ambrazas, a filológiai tudományok doktora. Augusztus 14-én 80 éves lett Kazys Ulvydas, a Litván Tudományos Akadémia levelező tagja, a filológiai tudományok kandidátusa. December 1-jén lett 40 éve annak, hogy Jonas Paulauskas lexikográfus, a filológiai tudományok kandidátusa az Intézetben dolgozik. December 29-én Aleksandras Vanagast, a filológiai tudományok doktorát a Litván Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. *** November 3-án az Intézet munkatársai részt vettek a neves litván filológusok, Antanas és Jonas Juška tiszteletére rendezett megemlékezésen; földi maradványaikat Kazanyból Litvániába hozták, és ünnepélyes keretek között temették el a veliuonai templomkertben. December 18-án Vilniusban, a Kęstučio utca 27. szám alatti háznál emléktáblát avattak az Intézet hosszú ideig dolgozó munkatársa, a neves nyelvész, Jonas Kruopas tiszteletére. Emlékét egykori kollégái, barátai és ismerősei idézték fel; az ünnepségen A. Vanagas, A. Sabaliauskas, V. Drotvinas és A. Birmantienė mondott beszédet. 223 1991 A Litván Nyelvi Intézet megkapta az állami tudományos intézmény státuszát (a Litván Köztársaság Kormányának 1991. június 21-i, 245. számú határozata). Tudományos gyűlések. Három gyűlésre került sor, amelyeken: április 30-án elfogadták a Litván Nyelvi Intézet alapszabályát – az Intézet tevékenységét szabályozó alapvető dokumentumot (a tervezetet V.Ambrazas, I.Andriukaitienė, S.Keinys, P.Kniūkšta, K.Morkūnas és N.Sližienė készítette); megválasztották a Tanácsot – az Intézet legfőbb döntéshozó szervét: V.Ambrazas, V.Drotvinas, S.Karaliūnas, P.Kniūkšta, K.Morkūnas, A.Rosinas, A.Sabaliauskas, L.Sauka, K.Ulvydas, A.Valeckienė, A.Vanagas, V.Vitkauskas, Z.Zinkevičius; október 8-án V.Ambrast jelölték a Litván Tudományos Tanács tagjának; december 12-én az Intézet alapszabályának néhány pontját módosították; megváltoztatták az Intézeti Tanács összetételét: S.Karaliūnast (kérésére) felmentették tagságából, a Tanács új tagjává V.Mac iejauskienė-t és K.Gaivenist választották. Szervezet. Szeptember 27-én a Nyelvművelési és Terminológiai Osztályt két külön részlegre szervezték át: Nyelvművelési Osztályra és Terminológiai Osztályra. Október 29-én a Szótári Osztályon belül két szektort hoztak létre (vezetőjüknek K. Vosyl y tė és J. Paulauskas kandidátust nevezték ki, filológiai tudományokból). November 28-án a Helynévtani Csoport helyett létrehozták a Névtani Osztályt (megbízott vezetői feladatokkal V. Mac iejauskienė kandidátust bízták meg, filológiai tudományokból). 1991 végén az Intézetben 101-en dolgoztak, közülük 68-an tudományos munkatársak voltak (5 filológiai tudományok doktora és 23 kandidátus). A posztgraduális képzésben 6 aspiráns vett részt, közülük 5 készen állt tanulmányai folytatására az LKI és a VDU doktori képzésében. Kiadványok. Az Intézet és munkatársai 5 kiadványt jelentettek meg (52, 15 nyomdai ív, 42 700 példány): Kalbos kultūra / Felelős szerkesztő: K. Ulvydas. — V.: Mokslas, 1991, 60. szám. — 70 p. — 4000 példány. Kalbos kultūra / Felelős szerkesztő: K. Ulvydas. — V.: Mokslas, 1991, 61. szám. — 80 p. — 4000 példány. Lietuvių szókincsi és terminológiai kérdések (A litván nyelvtudomány kérdései, 29. kötet) / Szerkesztőbizottság: Z. Babickienė, K. Gaivenis (felelős szerkesztő), A. Kaulakienė, St. Keinys. — V.: Mokslas, 1991. — 230 p. — 700 példány. Mac iejauskienė V. Lietuvių pavardžių susidarymas. XIII-XVIII a. — V.: Mokslas, 1991. — 320 p. — 4000 egz. Mikulėnienė D. (összeállította). Hogyan ne beszéljünk: Hibák kisszótára / Litván Nyelvi Társaság. — V.: Mokslas, 1991. — 110 p. — 30 000 példány. 224 Publikációs tevékenység. 55 tudományos cikk jelent meg (9 külföldi tudományos folyóiratokban), valamint 119 tudományos ismeretterjesztő cikk. A tudomány népszerűsítése. A nyelvművelés, a litván nyelv, a nyelvjárások kutatása és más kérdések témájában több mint 30 előadás hangzott el, és 42 televíziós műsorban vettek részt. Tudományos expedíciók. A nyelvjárási, szótári és szociolingvisztikai anyag gyűjtésére 8 expedíciót szerveztek (Kupiškis, Pakruojis, Dieveniškės, Žasliai, Ignalina, Inturkė, Pelesa, Aleksandrija és más települések környékére). A Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztály kezdeményezésére megválasztották a Köztársasági Dialektológiai Bizottságot: J.Bukantis (Klaipėda), A.Butkus (Kaunas), G.Kačiūskienė (Šiauliai), Ž.Markevičienė (VPI), K.Morkūnas (LKI, elnök), B.Stundžia (VU). Az Intézet Tanácsának legfontosabb határozatai. Május 8. — A Tanács elnökévé V.Ambrazast, elnökhelyettesévé A.Sაბaliauskast, titkárává A.Valeksienėt választották; jóváhagyták az LKI 1991. évi kutatási programját, valamint az LKI és a VDU Humán Tudományok Kara közötti együttműködési megállapodást. Június 25. — A Nyelvművelési Osztály vezetőjévé P.Kniūkšta filológiai tudományok kandidátusát választották. Szeptember 27. — A Terminológiai Osztály vezetőjévé K.Gaivenis filológiai tudományok kandidátusát választották; jóváhagyták a „Litván Nyelvi Intézet dolgozóinak jutalmazási szabályzatát” (a tervezetet I.Andriukaitienė, P.Kniūkšta, K.Morkūnas és K.Vosyl yte készítette). November 28. — Jóváhagyták az LKI 1992. évi munkatervét; támogatták az együttműködési megállapodások aláírását a VPI Litván Nyelvtudományi Tanszékével, valamint a mainzi Tudományos és Irodalmi Bizottsággal. Konferenciák és nemzetközi tudományos kapcsolatok. Május 25–27-én E. Grinaveckienė és A. Romančiuk részt vett Minszkben a Nemzetközi Belorusz Szövetség kongresszusán. Május 25–30-án a Vilniusban megrendezett VII. Litván Tudományos és Kreatív Világszimpóziumon K. Morkūnas („A litván dialektológia 1945–1990 között”) és V. Vitkauskas („A litván lexikográfia 1945–1990 között”) tartott előadást. Augusztus 19–24-én L. Grumadienė részt vett a XII. Nemzetközi Fonetikai Tudományos Kongresszuson (Aix-en-Provence, Franciaország), és előadást tartott „A hangsúlydallam fonológiai megkülönböztető szerepének megszűnése a városi szociolektusokban” címmel. 225 Szeptember 30-án–október 1-jén S. Karaliūnas részt vett a Varsóban megrendezett „Colloquium Prutenicum” nemzetközi konferencián, és „Újabb eredmények a porosz nyelv etimológiájában” címmel tartott előadást. Október 2–4-én a VU-n megrendezett VI. Nemzetközi Baltisztikai Kongresszuson aktívan részt vettek az Intézet nyelvészei. Előadást tartottak: S. Ambrazas („Néhány közös vonás a balti és a szláv nyelvek szóalkotásában”), E. Grinaveckienė („A Jūrava környéki litván nyelvjárás legerősebb hangtani és hangsúlyozási sajátosságai”), L. Grumadienė („A magánhangzók mennyiségének fonológiai változása a városi szociolektusokban”), S. Karaliūnas („Az aistok és nevük”), D. Mikulėnienė („Sosiur és Fortunatov törvényének egy különleges esete?”), A. Vanagas („A Neris és Vilija folyónevek”). A kongresszus idején A. Vanagast a Nemzetközi Baltisztikai Bizottság elnökévé választották. November 16-án K. Eigminas „Kristupas Sapūnas nyelvtanáról” címmel tartott előadást a Klaipėdai Egyetemen megrendezett „T. Lepneris és Kis-Litvánia” konferencián, amelyet T. Lepneris halálának 300. évfordulója alkalmából tartottak. November 25-én a VU-n, a neves francia indoeurópai nyelvész és a szociolingvisztika megteremtője, Antuano Meillet (Mejė) születésének 125. évfordulója alkalmából A. Sabaliauskas „A. Meillet — ember és nyelvész” címmel tartott előadást. November 28–29-én P. Kniūkšta a Šiauliaiban megrendezett „A nyelv és az irodalom tantárgyainak kapcsolata” konferencián „A költészet és a szintaxis összhangja (Just. Marcinkevičius költészetében)” címmel tartott előadást. December 10–11-én a Minszkben megrendezett „A belorusz dialektológia és nyelvi kultúra” című tudományos-gyakorlati konferencián előadást tartott L. Grumadienė („Litvánia és Belarusz határvidékének mikrotoponimái”), D. Mikulėnienė („A belorusz nyelv hatása a határvidéki litván nyelvjárás fonológiai rendszerére”), A. Vidugiris („A lexikai szemantika kölcsönhatása Litvánia és Belarusz határvidékén”), E. Grinaveckienė („A lábbeli elnevezései a belorusz nyelvjárásokban”; az előadás társszerzői belorusz nyelvészek voltak). 1991-ben az Intézet vendége volt P. U. Dini (Olaszország), M. Kondratiuk (Lengyelország) és D. Bonstra (Hollandia). Tovább folyt az együttműködési megállapodás végrehajtása a Lengyel MA Szlavisztikai Intézetével. Kapcsolatokat építettek ki a Balti Tanulmányokat Támogató Társasággal (AABS) és az IREX Alapítvánnyal az Intézet közös balti tanulmányi programokban való részvételéről. Dátumok és emberek. Március 1-jén töltötte be 60. életévét Elena Ažusienienė, a Szótárak Osztályának munkatársa. Április 1-jén töltötte be 50. életévét Marytė Razmukaitė tudományos munkatárs. Szeptember 1-jén volt 40 éve annak, hogy Adelė Valeckienė filológiai tudományok doktora az Intézetben dolgozik. November 9-én Vytautas Ambrazas filológiai tudományok doktora bekerült a Litván Tudományos Tanácsba. 226 *** Október 30-án az Intézet munkatársai megemlékeztek egykori kollégáikról, J. Kruopról, D. Lukšysról, J. Senkusról és B. Vosylytė-ről; sírjukon gyertyát gyújtottak és virágot helyeztek el. Az információt összeállította Irena Andriukaitienė