Veiksmažodiniai galūnės „-a“ vediniai sinchroniniu ir istoriniu požiūriu

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XXXVIII (1997) Daiva MURMULAITYTĖ AZ -a VÉGŰ IGEI SZÁRMAZÉKOK SZINKRONIKUS ÉS TÖRTÉNETI SZEMPONTBÓL 1. A származékok és az alapszavukként szolgáló igék kapcsolatai 1.1. A DLKZ-ből az -a végű igei származékok gyűjtésekor, a képzési oppozíciók és az alapszavak meghatározásakor a mai nyelvben élő képzési kapcsolatokat (nem a szavak eredetét) vették alapul, vagyis a kutatás tárgyát azok a származékok képezik, amelyek megőrizték a képzési kapcsolatot alapszavaikkal. Elsősorban nem kerültek a vizsgált szavak körébe azok az egykor létező származékok, amelyek alapszavai eltűntek, pl. deja: * dieti (BEE 56tt)' . Ma már nem tekintjük képzett szavaknak azokat a köznyelvi szavakat sem, amelyek jelenleg ritkán használt, csak a régi írásokban előforduló szavakon vagy tájszavakon alapulnak. Például a banga főnév a binigti „meghonosodni, megerősödni” igéből származik (Būga II 397, LEW 34, LKL 203). A DLKZ-ben azonban; 82 bifigti 1. „meghonosodni, meggyökeresedni”; 2. „jóllakni, felhizlalódni” tájszóként szerepel, míg a banga — a köznyelvben széles körben ismert. Ezért szinkrón szempontból az utóbbi nem képzett szó, hanem egyszerű szó (vö. Akc 33). 1.2. A mai nyelv néha megőrizte azokat az alapszavakat és jelentéseket is, amelyekre a képzett szó épült, ez utóbbi azonban szemantikai szempontból mára nagyon eltávolodott az alapképző igétől, vagyis teljesen lexikalizálódott*. Ma a kéz már nem „gyűjtésre szolgáló eszköz”, a fonál többé nem kapcsolódik a gyógyításhoz, ugyanígy a lanka, Iėšos, lūbos, riba, sala, skara is eltávolodtak a Jefikti, 16stis (LEW 359), laūbti, (LEW 388), ribėti (LKŽD 41), salti „folyni” (Būga II 305; LKL 162), skirti (LKZD 41) szavaktól. A nuoma sem az LKZD 43, sem az Akc 15 szerint nem tekinthető származéknak, azonban a pérnuoma: pėrnuomoti (Keinys 1979: 169) képzési oppozíció alapján a mai nyelvben elképzelhető egy analóg ndoma: nūomoti oppozíció, vagyis főnevet képezni képzős igéből. Történeti szempontból a képzés iránya fordított, és a nuoma, akárcsak a la. noma, a la. pemt „venni” (LEW 512; LKL 180; Karulis 1992: 630, 632) szóval hozható kapcsolatba. 1.3. Így néha nehéz megállapítani, hogy a vizsgált szó a mai nyelv szempontjából származék-e, vagy már átkerült az egyszerű szavak osztályába. „Intuitív módon, nyelvérzékére támaszkodva, minden ember megkülönbözteti a képzett szavakat. Csak az „A LKŽD 69 szerint ez teljesen elszigetelt képző” -ja főnév. ? A terminusról lásd DDR 13 lit. 138 A képződmények érzete szubjektív, és nem mindig egyforma. „A nyelvésznek itt még árthat a szó tényleges kialakulásának, etimológiájának ismerete” (ŽDT 66). Az említett szubjektivitás miatt ugyanaz a szó egyik helyen származéknak, másutt egyszerű szónak tekinthető, pl. az Ake 16 srioga az egyszerű szavak jegyzékében szerepel, azonban a sriegtis „körbejárni, forogni” (LKZ XIII 581) igével való kapcsolata feltehetően nem szakadt meg teljesen. Az Akc 239 szerint a byla szó és a prabilti közötti kapcsolat már nem egyértelmű, noha ezt a főnevet ennek ellenére még mindig származékszónak tekintik. Valóban e szó bizonyos jelentései, pl. 1. jogi értelemben „bírósági eljárás”; 2. „a hivatali dokumentumok bizonyos gyűjteménye” távolabb állnak az alapigétől, azonban a harmadik szeméma — „beszéd, beszédmód” — a bilti, byloti ige világos absztraktuma, pl. : Mindannyian azt a beszédet hallgatták. A beszédet beszélni. Ebből a jelentésből alakulhattak ki az említett speciálisabb jelentések, amelyek szemantikai kapcsolata az alapigével a részleges lexikalizáció miatt már nem olyan szembetűnő. A Sko/a már nem a skelėti „adósnak lenni” igéből képzett szó (vö. LKŽD 47; LEW 812). Ez az ige ma már nem használatos a köznyelvben. LKŽ XII 797–8 alatt példái csak írásos forrásokból, főként régebbiekből szerepelnek, noha a DLKZ-ben is említik; , DLKZ, tájnyelvi megjegyzéssel. A skola szó szemantikailag a saját származékával, a skofintis igével hozható kapcsolatba“, vö. paskola: paskolinti. Ez a két főnév jelentésében különbözik: a skola — az, amit kölcsönöznek, a kölcsönvevő pozíciójából nézve, pl., skola ne Žaizda és így tovább, a paskola pedig jelentheti mind a cselekvés eredményét (: paskolinti), mind a tárgyat (:pasiskolinti) (Keinys 1979: 159). Úgy tűnik, az utóbbi jelentésben a skola szót gyakrabban használják. Formális szempontból azonban az ilyen megváltozott szóképzési irány (skola: skolintis) aligha lehetséges, mert akadályozza az ige képzésének magyarázatát, és nem világos, mi az alapszava. Így a sko/a, amely történetileg a skelėti ige -a végződésű származéka, ma már nem tekinthető származéknak, hanem maga az skolinti ige alapszava (vö. a már említett ndoma: nūomoti oppozíciót — ebben az esetben feltehetően beszélhetünk a szóképzési irány változásáról és arról a tendenciáról, hogy a főnevet képzős igével motiválják, a közös gyökerű, prefikszumos szavak pérnuoma: pėrnuomoti oppozíciójára támaszkodva). 2. A szóképzési homonimák kérdése 2.1. Az -a végződésű igeképzett származékok vizsgálata során megfigyelték, hogy a többjelentésű szavak jelentős részét (körülbelül 4096-ot) (a DLKZ-ben való közlés alapján;) szóképzési homonimának lehetne tekinteni. Csoportokba vannak sorolva, több kritérium alapján“. A képzett homonimák egyik csoportját az alábbi DLKZ-k alkotnák; daugia- “Az orosz (valamint a lengyel és cseh) nyelvészek hasonló igék és főnevek közötti viszonyokról, illetve a képzés irányáról vallott nézeteiről lásd: Zverev 1972: 75-76. „Mindenekelőtt azt vizsgálták, hogy megegyezik-e a származékszavak alapszavainak szófaja (vö. Urbutis 1955: 194-195), pl. vaisa 1.,vaisumas, vaisingumas“ a vaisus, -1 melléknévből származik, 0 2.„visimas, veisimasis“ —a vist, veistis igékből). A következő két csoportot különböző alapigék jelentései alkotják. A szavak szémái morfológiailag különböznek 139 (ebben az esetben — nemben), pl. 4imana 1. „sóhajtozás, panaszkodás” ir 2. b. „aki állandóan siránkozik, nyög“. Róluk valamivel bővebben. 2.2. A közös nemű szereplőmegnevezéseket maguknak az ir tų igéknek absztrakt képzési homonimáiként csak szinkrón szempontból lehetne tekinteni. Diakrón szempontból ezek poliszém szavak jelentései lennének, mivel ismert, hogy a cselekvések megnevezései — meglehetősen mobilis képzési kategória, és felvehetik a cselekvések eredményeinek, a szereplőknek, valamint az igeneves főnevekre jellemző egyéb jelentéseket (Paul 1920: 99; DDR 20). Idővel azonban a szó jelentései közötti viszonyok megváltoznak. Gyakran előfordul, hogy egy poliszém szó egyik jelentése történeti szempontból ugyanazon szó egy másik jelentéséből alakult ki, ez az eredet azonban ma már nem érzékelhető (vö. Kėzytė 1961: 248). Ezért a mai nyelv szempontjából a szót ebben a jelentésében már közvetlenül az alapszóval lehetne összefüggésbe hozni, nem pedig egy másik jelentésből származtatni- “. 2.3. DLKZ; 39 többjelentésű szó van, amelyek az -a igeképző végződésű származékok, és ilyen jellegű képzési homonimáknak tekintendők. Ezeket részletesebben aszerint lehet felosztani, hogy e homonimák mely képzési kategóriákhoz tartoznak, pontosabban, mely képzési kategóriák származékai alkotnak homonimapárokat (csoportokat). Mindenekelőtt megjegyzendő, hogy a homonimák csaknem minden esetben (87,18%) különböző képzési kategóriákhoz tartoznak. Az olyan esetek, amikor a különböző nemű homonimák személymegnevezések, DLKZ; mindössze 5 van (12,82%), például származékok; egy esetben a származék különböző jelentéseit különböző, azonos tőből származó igék motiválhatják (vö. Urbutis 1955: 190t., az orosz nyelvészetben —Achmanova 1957: 126; 1986: 6; Šmelev 1973: 102), például az 1. lábjegyzetben. „elhasznált, elkopott ruhák, elnyűtt holmik” (: išnešioti), 2. „amit a víz kimosott, illetve kihordott a partra” (: išnėsti), más esetben pedig az alapszavak homonimák (vö. Urbutis 1955: 104t, az orosz nyelvészetben —Achmanova 1957: 127; 1986: 6), például atkaita 1. „hely a nap vagy a tűz előtt“ (: atkaisti, -sta, -o) és 2. „másodszor melegített, főtt étel“ (: atkaisti, -čia, -tė). Ugyanabból az igéből levezetett szemémák homonimáknak tekinthetők, ha a) egy részük teljesen lexikalizálódott (vö. Urbutis 1955: 169–171, 184, az orosz nyelvészetben —Achmanova 1986: 7), pl. vada 1. „ok, ürügy“, 2. „alkalom“, vö. 3. „vezetés; egy vezetéshez tartozó állatok, egy költésből származó madarak“ (: vėsti); A LEW 1176 ezt homonimapárként adja meg; b) az egyik egyszerű, a másik pedig —lexikalizálódott visszaható igén alapul (vö. az orosz nyelvészetben Achmanova 1957: 126, 128; Šmelev 1973: 102), pl. laida 1. „lenyugvás (napé)“ (: /čistis) és 3. „kiadás (újságé)“ (: /čisti)); c) különböző igei jelentéseken alapulnak (vö. Urbutis 1955: 197–199), pl. sova 1., dreve, išduba, uoksas” (: $4utr „felrobbanni”) és 2. „retesz, tolózár“ (: sdutr „reteszelni, tolni“). Egy homonimapárt egy származékszó és egy tükörfordítás alkot (vö. Urbutis 1955: 203) —įtaka 1. „tekintély, valamely erő hatása, jelentősége” (vö. or. BIHAHHE, |. wplyw, ném. Einfluss, ang. infJuence) és 2. személy. „a folyó torkolata“ jtekétr). „Igaz, a cselekvést jelölő főneveket (: ir jo eredményét a ir szinkrón vizsgálatokban többjelentésűnek tekintik, itt szemantikai szóalkotást vélnek felfedezni (Barauskaitė 1979: 42; Apresjan 1974: 193–200; Babickienė 1981: 92–94; Liaudanskaitė 1980: 89. skk.). Csak a szemantikailag nagyon távoli, terminussá vált cselekvési eredmények tekinthetők a cselekvésnevek homonimáinak (Achmanova 1957: 126-127). 140 patarška“ 1. bizalmas „aki sokat beszél, fecseg“ (: (pa)tarškėti „badarságokat vagy sokat beszélni, mesélni“) és patarška" 2. zool. „csörgő, tarkán pettyezett, meddő tyúk (Numida)“ (: (pa)tarskéti „csörgő hangot kiadni (énekesmadarakról és egyes rovarokról- “) LKŽ XV 930), továbbá k/ūika", padraika, patranka, vambra. Öt esetből háromban (padraika, patarška, patranka) a homonimákat az alapul szolgáló igék eltérő jelentései motiválják, vö. patranka“ 1. katon. „lövedékeket kilövő tüzérségi löveg“ (; csapkodni, csapkod(ni) 1. „kopogtatni (önmagát), ütni (önmagát)”) és ágyú“ 2. bizalmas „csavargó, nyughatatlan“ (: elcsavarogni, csavarogni 2. bizalmas „kóborolni, csavarogni- “)“. A LKŽ példája (IX 53) alapján akár három homonimát is meg lehetne különböztetni: padrdika® 1. lekics. „züllött nő“ {szétzilálni, szétzilálódni 5. „komolytalanul viselkedni, kicsapongani“ LKZ II 627), padraika" 2. b. pejor. „komolytalan ember, léha, csavargó“ (: csatangolni, kóborolni 4., kószálni, csavarogni“ LKZ II 627) és padriika® 3. növ. „a pataisra hasonlító, hosszú, elterülő, legyezőszerűen szétterülő ágú növény (Diphasium- )“ (: elterülni, szétterülni- )’; Látható, hogy a harmadik homonima az első kettőhöz képest egy másik (rokon) ige által szemantikailag motivált lehet. 2.4. Így az esetek többségében az általános nemű személymegnevezés homonimapárokat (csoportokat) alkothat más szóképzési kategóriák nőnemű származékaival. Ebből a szempontból az elemzett szavak több csoportba rendeződnek. 1. A közös nemű személymegnevezések a DLKZ-ben; amelyeket nőnemű cselekvésmegnevezésekkel együtt közölnek (21 eset — az eltérő nemű képzési homonimák összességének 53,85%-a, illetve e csoport különböző képzési kategóriákhoz tartozó homonimáinak 61,76%-a), pl. a már említett 4imana, továbbá blausa, blevyzga, išira, išjuoka, išskyra, nėjauta, nėjėga, nenūovoka, nepakanta, neprieranga, nerėpa, nūobaiga, nūoboda, 1 renta, snauda, snuda, snūdąa, tauza, uZzmarsa, zauna. Öt esetben a homonimák az alapul szolgáló igék eltérő jelentésein alapulnak, pl. išskyra“ 1. „elkülönítés, kiválogatás“ (: išskirti 1. „egy halomból, csoportból elkülöníteni“) és išskyra" 2. b. menk. „aki nagyon válogatós az ételben vagy a takarmányban“ (: isskirti 21. „valami jobbat, megfelelőbbet kiválasztani, megválasztani“ LKŽ XII 935), nūobaiga“ 1. „vég, befejezés“ (: nubaigti) és nūobaiga® 2. b. menk. „elpusztult ember vagy állat“; 3. b. „aki elszegényedett“ (: nusibaigti 3. * Homonimák, DLKZ; a többjelentésű szavakként bemutatott szavakat ebben a munkában kisbetűkkel, *** fokozattal jelölik ... a szó után. A szemléletesség kedvéért a többjelentésű szó jelentéseinek számozását is megtartjuk. DLKZ; a homonimák úgy vannak feltüntetve, ahogyan a szótárban — arab számokkal: 1, 2... a szó előtt. 7 A helyhiány miatt itt és a továbbiakban nem közölt definíciókat lásd DLKZ; . ® LKZ IX 628 szerint két homonima van: patrdnka. ? LKZ IX 53 három homonima van: padrdika. 141 „Belebújni, elpusztulni“)" (meg kell jegyezni, hogy ebben az esetben a homonimák egyike lexikalizálódott visszaható, a másik pedig egyszerű igén — alapul), továbbá išira, nepakanta, zauna. Ez alkotja e csoport 23,81% valamennyi származékát; más esetekben a homonimák ugyanazon jelentésű (76,1996) igealak által motiváltak. ir 2. A közös nemű cselekvőnevek a nőnemű cselekvéseredmény-nevsu ekkel együtt kerülnek megadásra, az eseteknek megfelelően, (6 vagy pl. — atmata’ ppr. 15 38% 17,65%), 1. tsz. „elutasított, szükségtelen dolog“: žem. 2. „parlagon hagyott föld, (: parlag“ ) ir atméstr atmata” 3. b. rövidítés névmás „A társadalom számára haszontalan, (: káros ), ember“ at(sir)mėsti atplaiša“ 1. „leszakadt szilánk, törmelék“ atplysti (: atplaiša" ) ir 2. b. rövidítés névmás „aki nem illeszkedik a környezetéhez, elhagyja, elárulja szülőföldjét, otthoná- (: t“ )“, atsiplėšti, továbbá draska, kevérza, plampa, sąvėla. Minden esetben, a plampa kivételével, a homonimák (83,33%), kialakulására hatással volt a visszaható vagy egyszerű igékkel ir való megalapozás, a fent említett példák esetében is, vö. még. be sgvela” 1. „ami összekusar zálódott, (: összekus- ) ir zálódva van” su(si)velti sąvėla" 2. b. ritk. „Összekuszálódott, (: elhanyagolt személy” susivėlti ). Draska® 1. „kéreg, forgács” (: drėksti ) ir draska" 2. b. „draskytojas, plėšytojas (drabužių, knygų)“; 3. b. „vaidingas žmogus, akiplėša“ draskyti (: bei plimpa® * 1. „dalgio ašmenų Bsikraipymas, susimétymas“ (: plarūipinti šnek. 1. „mušti, tvoti®) ir plampa® 2. b. šnek. „storpilvis“ (: plarfipti, plafipinti 2. „srėbti, pliaupti“) grupių homonimai, tai matyti iš jy apibrėžimų, semantiSkai gali būti siejami su skirtingais ty pačių žodžių darybos lizdų veiksmažodžiais (formaliai toks pamatavimas taip pat įmanomas, nes veiksmažodiniams galūnės -a vediniams nesvetima šaknies balsių kaita, taip pat jie gali remtis ne vien pirminiais veiksmažodžiais). Dviem atvejais (kevérza, plimpa) nesutampa ir pamatinių veiksmažodžių reikšmės. 3. Bendrosios giminės veikėjų pavadinimai žodyne pateikiami kartu su moteriškosios giminės įrankių pavadinimais (2 atvejai —atitinkamai 5,13% atba 5,88%). Tai patauška“ 1. b. šnek. „kas daug šneka, tauškia; nerimtas žmogus" (: (pa)tauškėti, (pa)taūkšti šnek. „niekus kalbėti, plepėti“) ir patauška" „prie botago galo pririšta virvelė pliauškinti“ (: (pa)tauškėti 1. „pattogni, csattogni”), valamint a svilpa® 1. néprajzi „egylyukú, hosszú fúvós hangszer, amelyet fűzfakéregből készítenek” (: švilpti), valamint a švilpa“ 2. táj. „aki fütyül” (: švilpauti). 4. A közös nemű személymegnevezéseket a nőnemű cselekvések és cselekvéseredmények (tárgyak) megnevezéseivel együtt adják meg (2 eset — rendre 5,13%, illetve 5,88%). Ez a papjova“ 1. „ősszel húsnak levágott 10 TKŽ VIII 904 esetében két homonim végződés van. 11 Ha ez nem metafora. 12 A draska „vitatkozó ember, szemtelen” szemantikailag a draskytis köznyelvi „veszekedni, civakodni” igével is összefügg, nemcsak a draskyti (akis) igével. 142 913 állatok; „állatok levágása” (: papjduti 2. „éles eszközzel életet venni el, levágni” papjova" 2. „levágás”, pl. az ilyen út — lovak számára levágás, és levágás” 3. b. „Gyötört ember" (: papjauti 10. „Nagyon kimeríteni, halálra kínozni” LKŽ IX 898) valamint les” 1. „titkos készülődés, lesben állás támadás vagy valami rossz elkövetése céljából, cselszövés, kelepcék”; 2. „szándékosan elrejtett katonai egység, hogy váratlanul megtámadja az ellenséget” és les” b. 3. „aki lesből támad, harap” (kutyáról); 4. „aki titokban, alattomosan tevékenykedik” (: paselétr). 5. A közös nemű cselekvő megnevezése DLKZ; együtt szerepel a nőnemű cselekvésés eszköznévvel (1, illetve 2,56% vagy 2,94%) —papliduska® 1. „csattanás”; 2. „az ostor végére kötött, csattogtatásra szolgáló zsinór”; 3. bot. „nyílhegy alakú levelű vízinövény (Sagittaria)” (?) (; (pa)pliauškėti) és papliauška" 4. b. közny. „aki sokat és komolytalanul beszél, fecsegő” (: (pa)pliauškėti, (pa)pliaūkšti „fecsegni, badarságokat beszélni”). 6. A közös nemű cselekvő személy neve együtt szerepel a nőnemű cselekvés-, eszközés helynévvel (1, illetve 2, Sag vagy 2,94%) —kamsa® 1.,Zabais, virbais išklotas kelias“; 2. „tömőanyag”; 3. „torlódás, dugó” (: kzdsti(s) 1. „dugni, tömni, nyomulni®) és Pa 4. közny. „dugó“ (: krrūišti 2. közny. „sokat enni, falni“). Az első három szeméma egyetlen többjelentésű szót alkot (szabályos poliszémia, a jelentés metonimikus átvitele), ugyanazon alapige jelentésén alapulnak, bár a cselekvés megnevezését visszaható, a szerszám és a hely megnevezését pedig —egyszerű ige motiválja. A második homonima ugyanazon ige egy másik jelentésén alapul, és morfológiai sajátosságaiban — nemben — különbözik az elsőtől (a többjelentésű szótól). 7. A közös nemű cselekvő megnevezése DLKZ; a nőnemű cselekvés eredményének és a cselekvőnek a megnevezéseivel együtt szerepel (1, illetve 2,56% vagy 2,94%) —prielipa“ 1. „ráragadt vagy ráragasztott tárgy“; 2. „fonás közben ráragasztott, megvastagodott fonalrész“ (: prilipti, prilipinti), 4. pejor. „szerető, élettárs“ (: prilipti) és prielipa® 3. közny. pejor. „tolakodó, el nem távolodó ember“ (: hozzátapadni). Bár a származék prielipa® első két szemémája szemantikailag két ige, a harmadik pedig egy ige jelentésével motiválható, és az utóbbi stilárisan is különbözik az első kettőtől (pejor.), ez nem bontja meg a többjelentésű szó egységét, mivel mindhárom szeméma grammatikai jelentése azonos (ellentétben a közös nemű főnévvel). Ezenkívül a harmadik szeméma („szerető, élettárs“) a szemantikai szóképzés 13 E homonimának valójában két jelentése van, azaz két szeméma alkotja — a cselekvés eredményének (tárgyának) és a cselekvésnek a megnevezése. Ez utóbbi cselekvésmegnevezés egy másik cselekvésmegnevezés (papjova“) képzési homonimája; ezek a tőige eltérő jelentésein alapulnak. 143 eredmény, azaz közvetlenül az iš elsőből („hozzátapadt, ar hozzátapasztott tárgy“), a tőige be „közvetítésével- “. 2.5. Összefoglalva megállapítható, hogy a közös nemű cselekvőmegnevezések többségének képzési homonimái cselekvést jelölnek valamennyi, (64,1096 morfológiai sajátosságaikban különböző képzési homonima esetében, illetve azokban 73,5396 az esetekben, amikor e homonimák különböző képzési kategóriákba tartoznak). Csak egy esetben (kamša) nevezi meg a cselekvő megnevezésének homonimája a helyet, a szó többi szemémája azonban a cselekvést és az eszközt is jelöli. Nem találtunk olyan esetet, amikor a közös nemű cselekvő megnevezése csak a hely megnevezésével alkotna homonimapárt. A közös nemű cselekvők megnevezései a DLKZ-ben minden esetben, egy kivételével (patarška), egy többjelentésű szó későbbi szemémáiként szerepelnek, vagyis előbb a nőnemű cselekvések, a cselekvések eredményeinek vagy az eszközöknek a megnevezései vannak felsorolva. A közös nemű cselekvők megnevezéseinek egyharmada abban is különbözik saját képzési homonimáitól, hogy ugyanazon alapszóként szolgáló ige más jelentéseire épül, 1896%-uk pedig abban, hogy szemantikailag ugyanazon szóalkotási család más igéihez kapcsolódik, 2096%-uk pedig abban, hogy az egyik homonima egyszerű, a másik pedig visszaható igére épül. A származékok mintegy 1596%-a nem csupán egyetlen, hanem több felsorolt feltételnek is megfelel. Említettük, hogy az ilyen jellegű szavakat csak szinkrón szempontból lehet képzési homonimáknak tekinteni. Történeti szempontból ezek többjelentésű szavak. RÖVIDÍTÉSEK Akc-Pakerys A. Akcentológia, Kaunas: Šviesa, 1994. BEE-Urbutis V. Balti etimológiai etűdök, Vilnius: Mokslas, 1981. DDR -Ambrazas S. A főnevek képzésének fejlődése. A litván nyelv igei származékai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1993. DLKŽ; —A mai litván nyelv szótára, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla, DLKZ; 1954. — A mai litván nyelv szótára, Vilnius: Mintis, 1972. DLKŽ3 —A mai litván nyelv szótára, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1993. LEW —Fraenkel E. Litván etimológiai szótár, Heidelberg; Göttingen, LKL-Sabaliauskas 1962. A. A litván nyelv lexikája, Vilnius: Mokslas, 1990. LKŽ - A litván nyelv szótára 1-2, Vilnius: Mintis, 1968-1969; 3-6, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, 1956–1962; 7–9, Vilnius: Mintis, 1966-1973; 10-15, Vilnius: Mokslas, 1976-1991; 16-17, Vilnius: Tudományos ir enciklopédiák kiadója, 1995-1996. LKŽDSkardžius P. A litván nyelv szóalkotása, Vilnius, 1943. ŽDT —- Urbutis A V. szóalkotás elmélete, Vilnius: Mokslas, 1978. 144 IRODALOM Ahmanova O. 1957: A szó — szemantikai variálódása: a homonímia mint i az ilyen variálódás határa. — Az po általános i orosz lexikológia vázlatai, Moszkva: Učpedgiz, 104-165. Achmanova O. 1986: Az orosz nyelv homonimáinak szótára, Moszkva: Orosz nyelv Apresjan J. 1974: Lexikai szemantika. A nyelv szinonim eszközei, Moszkva: Tudomány. Babickiené Z. 1981: Obščije zakonomernosti vozniknovenija reguliarnoj polisemii v russkom i litovskom jazykach. — Litvánia SZSZK Tudományos Akadémia munkái, A sorozat 4 (77), 91-98. Barauskaitė J. 1979: A lexikológia alapjai (Lexikai szemantika), Vilnius: Litván ir SZSZK Felsőfokú szak. vö. tudományos akadémia Kiadói szerk. tanács. Būga K. 1958-1961: Válogatott írások 1-3 /Szerk. Z. Zinkevičius, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó. ir Karulis K. 1992: Latviešu etimoloģijas vārdnīca, Riga: Forrás. Keinys S. 1979: A terminusok képzése végződéssel. — A litván nyelvészet kérdései 19, 155-183. Kėzytė S. 1961: A szavak átvitt jelentései és bemutatásuk a „Lietuvių kalbos žodyne” című szótárban. — A litván nyelvészet kérdései 4, 233-253. Liaudanskaitė Z. 1980: A képzett jelentések fejlődése a u képzett igéből származó főnevekben az orosz és a litván nyelvben. —A Litván SZSZK Tudományos Akadémiájának kiadványai, sorozat A 2 (71), 87-94. Lipka L. Lexikalizáció, idiomatizáció és hiposztazizáció mint egy szinkrón szóképzési elmélet problémái. — A szóképzés-kutatás perspektívái: szerk. által H. E. Brekle, D. Kastovsky, Bonn: Bouvier Kiadó, 1977. 155-164. Malachovskij L. Teorija leksiceskoj i grammati¢eskoj omonimi, Leningrád: Nauka, 1990. Paul H. 1920: A B C H. D E — F G in H Képzés. — Történeti Szemantika, történeti Szóképzés: Szerk. by J. Fisiak, B.; N. Y.; Amszterdam: Mouton, 1985. 423-425. Soboleva P. Szóképzési poliszémia és homonímia, Moszkva: i Nauka, 1980. Smelev D. 1973: A lexika szemantikai elemzésének problémái (az orosz nyelv anyaga alapján), Moszkva: Nauka. Urbutis V. 1961: A mai litván nyelvben a végződésképzéssel alkotott főnevek. — Ka/botyra 3 (1), 27-61. Urbutis V. 1955: A litván nyelvi lexika homonimáinak kialakulási módjai. filológiai m. kand. dissz., Vilnius. Zverev A. 1972: A szóalkotási irány kifejezése az v orosz nyelvben. — Az orosz szóképzés aktuális problémái 1. Szamarkand: Szamark. állami egyetem im.. A. Navoi, 72-80. DEVERBATIVA MIT DER RAGOK -2 -BÓL/-BŐL SZINKRON ÉS TÖRTÉNETI SZEMPONTBÓL Összefoglalás az In első részhez A tanulmányban a - Deverbativák kapcsolatait a - -a zu - alapigéikkel vizsgálják. A A litván mai nyelv szempontjából nem tekintik származékos szavaknak azokat, amelyeknek alapszavai már nem maradtak fenn (vö.: deja), vagy csak az írásos emlékekben, illetve a nyelvjárásokban használatosak (vö.: banga); mint 145 A Simplizia is érvényesek A teljesen lexikalizálódott szavak, azaz amelyeknek jelentései elszakadtak az alapigék jelentéseitől (vö.: ranka, riba és mások). Gyakran nehéz megállapítani, es egy ob A szót még származékzu nak tekinteni lehet-e vagy ob es már a in az osztálya a Az egyszerű szavakhoz ment át: a in nyelvészeti munkák lesznek ezek A problémákat eltérően kezelték. In az egyes Esetenként megváltozott vagy változó szóalkotási irányzatról beszélhetünk, ha a deverbativum lesz az alapige által motivált (vlg.: nuoma). In a másodiknak Részét tanulmánynak megvizsgáljuk a cselekvő személyek im semlegesnemű, amelyek im DLKZ; külön jelentésekként a többértelmű A szavak felsorolásra kerülnek. Ugyanazok Worter konnen Cselekvések, cselekvéseredmények, a Ort, die Eszközöket vagy a cselekvő személyeket jelölnek, miközben ők Feminina sind, z.B. dimana: 1. "dejavimas, aimanavimas" (das Gestohne, das Achzen); 2. "kas nuolat aimanuoja, dejuoja" (wer stindig stohut, dchzt). Ebből a morfológiai különbségből kiindulva ezekben Fillen aus synchroner Sicht Olyan képzési homonimák, amelyek egyenként ugyanabból a Meghatározandó ige. Történelmi szempontból azonban egy többjelentésű szó jelentéseinek tekintendők. 146