Dažninis dabartinės rašomosios lietuvių kalbos žodynas (pirmieji tyrimo rezultatai)

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XXXIX (1998) Vida ŽILINSKIENĖ Matematikai ir és Informatikai Intézet, Vilnius A MAI ÍROTT LITVÁN NYELV GYAKORISÁGI SZÓTÁRA (a kutatás első eredményei) Már működik a mai írott litván nyelv számítógépes gyakorisági szótára, amely négy funkcionális stílus anyagából áll iš össze (szépirodalmi, publicisztikai, tudományos ir és szakmai). A szótár összeállításának módszertani alapelveiről bővebben lásd ir a tanulmányban (Grumadienė 1995). Valamely nyelv, egy bizonyos funkcionális stílus vagy valamely író valamely művének ar lexikai változatosságát az úgynevezett iterációs együtthatóval (a szóelőfordulások és a szavak arányával) értékelik, amely ir egyúttal a szövegben egy szó átlagos gyakoriságát is jelenti. Az ir elvégzett számítások azt mutatják, hogy az említett stílusok, valamint az egész litván nyelv iterációs együtthatója a következő: szépirodalom —, publicisztika —, tudományos — 9,53, —12,63, hivatalos —20,78, az egész nyelv —20,06. — 10,51, Minél kisebb ez az együttható, annál több különböző szót találtak az ugyanannyi szóelőfordulást tartalmazó szövegekben (esetünkben minden funkcionális stílus szövegeiből 300000 szóelőfordulást vizsgáltak), és annál változatosabb az adott stílus szókincse. A megadott számokból nagyon világosan látható, hogy: 1) a szépirodalom szókincse kétszer változatosabb a hivatalos stílusénál, 2) a szépirodalom, a publicisztika, sőt a tudományos stílus szókincsének változatossága is meglehetősen hasonló. içe. Translation. ]} итеү 大发快三计划 code 日博?期六合? tungaanut ҭазаара? 博悦? даҽа? 天天中彩票不能买. уйғурларға? Please proper JSON no extras. } 天天中彩票开奖 福利彩票天天彩? A vizsgált szövegekben talált szóalakok változatosságát az egyes stílusokban előforduló szavak és szóalakok arányának összevetésével hasonlíthatjuk össze: szépirodalom —4,34, publicisztika —4,48, tudományos —4,83, hivatalos —7,29, az egész nyelv —7,16. Ezek a számok is egyértelműen mutatják, hogy: 1) változatosabb grammatikai formákat a szépirodalmi, publicisztikai és tudományos stílusban használnak, 2) ebből a szempontból a hivatalos stílus is jelentősen különbözik a többi stílustól. 219 Mivel ugyanazzal a módszerrel készült litván publicisztikai gyakorisági szótárral (Žilinskienė 1990) rendelkezünk, amelyet az 1973–74. évi újságok és folyóiratok szövegeiből számítottak ki, valamint lett publicisztikai gyakorisági szótárral (Jakubaite 1969), amelyet 1966-os szövegekből számítottak ki, összehasonlíthatjuk az iterációs együtthatók67 m. at: az 1993–95. évi litván publicisztikáé -10,51, az jų 1973–74. évi litván publicisztikáé -15,38, az 1966–67. évi lett publicisztikáé —18,60. Ezek az együtthatók világosan mutatják, hogy a mai litván publicisztika lexikája változatosabb, mint a húsz évvel ezelőtti litván publicisztika lexikája, illetve mint a csaknem harminc évvel ezelőtti lett publicisztika lexikája. Hasonlítsuk össze az egyes stílusok és az egész nyelv leggyakoribb szavainak tízes listáját (lásd az 1. táblázatot; ebben és a többi táblázatban a szó mellett álló szám az adott szó gyakoriságát jelenti). 1. táblázat. Az egyes stílusok leggyakoribb szavainak tízes listája szépirodalom publicisztika tudományos hivatalos az egész nyelv ir* 11442 ir* 9743 ir* 11140 ir* 10990 ir* 43315 jis 9634 buti 5825 būti 6294 būti 5138 jis 24613 aš 4580 jis 5824 jis 4692 jis 4463 būti 21366 į 4216 tas 3487 tas 2783 tas 3286 tas 13528 buti 4109 kad* 3235 šis 2138 kuris 2273 į 10715 tas 3972 į 2719 kuris 2054 Lietuva 2195 kad* 9877 0* 2822 aš 2602 į 1941 šis 2135 aš 9025 kad* 2811 kuris 1985 kad* 1844 kad* 1992 kuris 7610 kaip 2219 o* 1904 su 1838 ar 1903 iš 7162 kas 2136 su 1897 iš 1647 į 1839 su 7034 Az 1. táblázatban csillaggal (*) jelölt szavak gyakorisága eltér az ugyanezen szavaknak a tézisekben megadott gyakoriságától (Žilinskienė 1995), mivel itt az adott lexéma összesített gyakorisága szerepel, a tézisekben pedig az adott lexéma olyan gyakorisága, amely a vizsgált szövegekben csak kötőszóként fordul elő. Az 1. táblázatból világosan látható, hogy: 1) a leggyakoribb szavak első tízesébe funkciószók, olyan névmások kerültek, amelyek statisztikai szempontból általában funkciószóként viselkednek, valamint a būti ige, amely a szövegben gyakran segédigeként használatos, 2) a leggyakoribb szavak első tízesében hat szó 220 (ir, jis, būti, tas, kad, yra ugyanazok, csak a į) rangsorok (a gyakorisági listák pozíciószájų mai) különböznek, természetesen az ir kivételével, csupán egy konkrét 3) jelentéssel rendelkező szó Litvánia a szakmai stílus leggyakoribb szavainak tízes listájában. Hasonlítsuk össze a mai és a régebbi litván nyelv publicisztikájának, valamint ir a lett nyelv publicisztikájának leggyakoribb szavaiból álló húszas listáit (lásd 2 a táblázatot). 2 táblázat. A litván és a ir lett publicisztika leggyakoribb szavai 1993-95 m. 1973-74 m. lett publicisztika publicisztiir 9743 ir 11890 un 10401 ka 5825 publiciszti5733 ka lenni ő 6395 lennie kell ő 5824 lenni az az 4167 az 5244 3487 3939 ar 3631 hogy 3235 į 2614 által 2719 3546 én 2461 mi 3119 aš 2602 hogy vinš 2455 aki 1985 2610 aki 2394 no 2342 0 1904 su 2046 ka 2325 -val/-vel 1897 ez 2024 ari 2304 -ból/-ből 1890 minden 1825 ez 2275 Litvánia 1839 munka 1759 darbs 2059 Ez 1715 -ból/-ből 1602 mi 2030 minden 1517 mint 1594 gads 1789 saját 1463 év 1563 de 1643 de 1273 és 1538 uz 1630 ember 1271 ember 1421 ka 1609 vagy 1213 nem 1389 viss 1601 év 1302 csak 1277 padome 1386 körül 1165 saját 1263 savs 1349 A két időszak litván publicisztikáját összehasonlítva láthatjuk, hogy a leggyakoribb szavak használati gyakorisága nagyon hasonló, csupán három szó (de, vagy, körül), amelyek a jelenlegi publicisztika első húsz helyén 221 szerepelnek, kerültek az earlier publicisztikában lejjebb (de van a 22.-ben, ar — a 39.-ben, körülbelül — a 26. pozícióban) (Žilinskienė 1990), o szó Litvánia a korábbi publicisztikában államnévként volt kódolva, ott csak az egyes ir tulajdonnevi szócsoportok (például keresztnevek, vezetéknevek, államnevek, víznevek stb.) ir összesített gyakoriságát számították, ezért a szavak szótárában a csökkenő gyakoriság sorrendjében nem szerepel. A jelenlegi publicisztika rendezésekor a savo a savas névmás birtokos eseteként lett kezelve, és nyilvánvaló, hogy ekkor a savas lexéma rögzítésével, miután így újraszámolták a korábbi publicisztikát, o a savas gyakorisága 1461 ir a 17. helyre került volna. Be Ekkor meg kell jegyezni, hogy a leggyakoribb szavak második tízes csoportjában már főnevek is megjelentek ir (metai, žmogus), csupán a darbas a jelenlegi publicisztikában a harmadik į tízes csoportba tolódott. A lett su publicisztikával összehasonlítva láthatjuk, į hogy az első tízes csoportba többnyire ugyanazok a szolgálati funkciót betöltő szavak kerültek, ugyanazok ir du a leggyakoribb főnevek, csakhogy a lett szövegben még nagyon gyakori a padome (a korábbi litván publicisztikában a taryba a jelenlegi 455, o — 137 alkalommal). Hasonlítsuk össze mind a négy stílus teljes ir nyelvének leggyakoribb száz szavában szereplő főneveket, mellékneveket, számneveket, igéket és határozószókat ir (lásd 3 táblázatot). 3 táblázat. Az egyes stílusok leggyakoribb főnevei, igéi, határozószói ir szépirodalom| publicisztika tudományos hivatalos minden nyelv ember Litvánia munka Litvánia Litvánia szem ember rendszer munka munka kéz év Litvánia dokumentum ember fej munka ember cikk év nap ország kutatás köztársaság jog idő nap rész jog dokumentum ház időszak időszak személy idő szó állam folyamat vállalat nap férfi föld elem törvény állam alkalom Vilnius anyag elnök köztársaság munka idő víz állam rész gyermek élet idő intézmény törvény apa iskola év szervezet cikk láb Oroszország kultúra nyelv vállalat szépirodalom| publicisztika tudományos hivatalos minden nyelv időszak gyermek adat rész szó nő litván litván szó nyelv élet vállalat feltétel képviselő ország ablak alkalom mód bíróság személy bank szám bizottság rendszer törvény jelentés kérdés alkalom világ eset ügy föld ház nyelv határozat időszak 222 gazdaság tudomány rend hely Európa forma áru élet rész csoport tanács város felszín ország módszer munkavállaló eredmény tag tevékenység ember probléma eset hely kormány tulajdonság jogsértés eszköz nap projekt bank ülés forma szerződés idő ár nagy nagy nagy állami nagy jó új különböző magas új jó fő közigazgatási magas fontos új fő fontos fontos 223 szépirodalom| publicisztika tudományos hivatalos minden nyelv általános társadalmi egy egy egy egy egy első első első első kettő három lenni lenni lenni lenni lenni tudni birtokolni tudni birtokolni tudni nem lenni tudni birtokolni tudni birtokolni birtokolni nem lenni nem lenni szükségesnek lenni nem lenni mondani mondani alkotni nem du lenni szükségesnek lenni tudni du használni előirányozni tudni du menni megállapítani akarni megállapítani akarni akarni venni alkotni szükségesnek lenni mondani elmondani kapni nézni nem tudni nem tudni látni látszani így nagyon nagyon szintén nagyon nagyon most sok sok sok sok így ezért így még ahol ezért gyakran most így itt itt ezért már ott még gyakran most jól már itt akkor szintén ahol ezért csak melléknevek Ahogy várható ir volt, az első száz iš leggyakoribb szó alapján kiderül, hogy mindenekelőtt a szépirodalom különbözik a nem szépirodalmi stílusoktól: a szépirodalomban van a legkevesebb 1) főnév (amelyekből van 18) ir (amelyekből van, és 2) kétszer ennyi ige is (van 15), 2) a szépirodalomhoz közelebb álló publicisztika mind a szófajok arányát, mind az egyes lexémákat tekintve (pl. a namas, kartas, vaikas, gyvenimas, geras, sakyti, čia szavak csak e stílusok leggyakoribb szavainak első százában szerepelnek). Néhány lexéma valamennyi stílus leggyakoribb szavainak első százában is azonos: žmogus, darbas, laikas, būti, galėti, nebūti, turėti. Iš a leggyakoribb főnevek első százából már könnyen meg lehetne iš mondani, milyen stílusú szövegekből válogatták ki ezeket a szavakat. Pl. semmiképpen sem lehet elképzelni, hogy a szépirodalomban gyakoriak lennének a tyrimas, procesas, elementas, duomuo, sąlyga, reikšmė, forma szavak, éppúgy, ahogy azt sem lehet elképzelni, hogy ir gyakoriak lennének az akis, ranka, galva, vaikas, tévas stb. szavak. ir gyakran ismétlődnének a tudományos stílusú nyelvben. Az ilyen szavak legfeljebb egyetlen konkrét mintában lehetnek gyakoriak, amelyben éppen csak erről írnak. Be ebből nagyon nyilvánvaló, hogy a leggyakoribb szavak első százában szereplő igék nagyon általános jelentésűek; a szövegekben leggyakrabban segédigékként ir funkcionálnak. Hasonlítsuk össze a mai és a korábbi litván nyelvű publicisztika, valamint a lett nyelvű publicisztika leggyakoribb szavainak első százában található ir főneveket, mellékneveket, számneveket és igéket ir (lásd 4 a táblázatot). 4 táblázat. A litván és a lett ir publicisztika leggyakoribb névszói és igéi 1993–95-ben, illetve 1973–74-ben lett publicisztika publicisztika publicisztika Litvánia munka darbs ember év gads év ember tanács + munka iskola cilvėks ország ország idő nap alkalom párt idő köztársaság nép állam gazdaság valsts föld nap nap Vilnius élet köztársaság idő film zeme élet járás hely iskola idő adósság Oroszország város rūpnica gyermek tudomány járons litván föld dzive lett publicisztika publicisztika publicisztika vállalat gyermek pilsėta alkalom nép jautajums bank tanács szervezet törvény kérdés reizę világ világ komiteja ház hely uznémums gazdaság idő pasaule 225 1993-95 m. 1973-74 m. Európa tanár név rész termelés Kína város szervezet feladat sport tanulás diák erő nő munkás nagy új fiatal új nagy nagy jó jó jó fontos szovjet magas fontos fiatal magas szocialista valódi egy egy első első első egy kettő három második lenni lenni kell rendelkezni rendelkezni nem kell tudni tudni lehet nem lenni szükséges kell mondani nem lenni történni szükséges tudni szenvedni dolgozni beszélni beszélni adni akarni du mondani Ez az összehasonlítás éppen azt mutatja, mely lexémák a legjellemzőbbek a publicisztikára, azaz mely lexémák gyakoriak mind a két korszak litván publicisztikájában, mind a lett publicisztikában. 226 Végül bizonyos gyakori lexémák (pl. a jelenlegi publicisztikában a leggyakoribb szavak között már ott van a bank, a törvény, míg a korábbi publicisztikában a o szovjet, a szocialista) az adott időszak politikai-gazdasági aspektusait mutatják. ir Ebben a kutatásban a számítógépes A jelenlegi írott litván nyelv gyakorisági szótárának anyagát használták fel, amelyet a Litván Tudománir yos Tanulmányi Alap támogatásával állítottak össze. Beérkezett: 1998. 06. 26. IRODALOM Grumadienė L. 1995: A mai írott litván nyelv gyakorisági szótára: felépítés, munkamenet. ir — Litván nyelv: kutatók, ir kutatások. A konferencia előadásainak tézisei, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 18-19. Jakubaite T 1969: Jakubaite T, Gulevska D., Ozola V, Prūse R., Rubina A, Sika N. A lett nyelv gyakorisági szótára. 2, Riga: Zinatne. Žilinskienė V.1990: A litván nyelv gyakorisági szótára, Vilnius: Mokslas, Žilinskienė 176. V. 1995: A litván írott nyelv gyakorisági szótára. —A litván nyelv: kutatók és kutatások. A konferencia előadásainak tézisei, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 33-34. A LITVÁN IRODALMI NYELV GYAKORISÁGI SZÓTÁRA (első kutatási eredmények) Összefoglalás Ez a tanulmány a szavak gyakoriságának felmérését kínálja a mai litván irodalmi nyelv különböző funkcionális stílusainak lexikájában, iterációs együtthatók alapján, rámutatva a szóalakok arányára a stílusváltozatokban. Összehasonlítják a stílusrétegekben leggyakrabban használt szavakat, valamint a litván publicisztikában 1993–1995-ben, illetve 1973–1974-ben, továbbá a lett publicisztikában leggyakrabban használt szavakat. Az összehasonlítás megmutatja, mely lexémák jellemzőek különösen a publicisztikára, és hogyan tükrözik egy bizonyos időszak politikai, illetve gazdasági aspektusait. 227