„Register zur Zeitschrift für Vergleichende Sprachforschung“

A könyvben a fent említett tanulmány jelenik meg The phonological system of the „Metai“ by Christian Donelaitis. Wojciech Smoczyński professzor, aki gondosan sajtó alá rendezte Tamara Buchienė (Buch) Opuscula Lithuanica című művét, a litván tudományosságért tett érdemeinek hosszú listáját újabb igen jelentős tétellel gyarapította. Az ebben a könyvben közölt írások egyúttal mintegy visszahozták szerzőjüket 75. születési évfordulója alkalmából azokra a tájakra, amelyeket saját akaratából vagy akarata ellenére kellett elhagynia. Kazys Morkūnas, Algirdas Sabaliauskas Register zur Zeitschrift für Vergleichende Sprachforschung Band 1–100 (1851–1987). Ivo Hajnal, Christiane Schaefer, Gerhard Schaufelberger és Sabine Ziegler szerkesztésében. Alfred Bammesberger kiadásában. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen, 1997, 324 p. 1987-ben jelent meg a „Zeitschrift für Vergleichende Sprachforschung” című, a neves német nyelvész, Adalbert Kuhn által 1851-ben alapított történeti összehasonlító nyelvészeti folyóirat 100., jubileumi kötete. A kötetet szerkesztői, Alfred Bammesberger és Günter Neumann úgy állították össze, hogy a közölt 25 tanulmány az indoeurópai nyelvek kutatásának aktuális kérdéseit és módszertanát tükrözze. A fogadtatás váratlanul kedvező volt: több tucat ismertetés és rövidebb beszámoló jelent meg, amelyek átfogóan értékelték a folyóirat szerepét a történeti összehasonlító indoeurópai nyelvészetben. Két ismertetés a litván nyelvészeti sajtóban is megjelent: V. Grinaveckisé a „Mūsų kalboje” (1988, 6. sz., 34–35) és V. Urbutisé a „Baltisticában” (25, 1989, 188–190). Bernhard Forsmann, a Friedrich-Alexander Egyetem [Erlangen-Nürnberg] professzora a „Universitas” című folyóiratban megjelent recenziójában (12. sz., 1988, 1329–1330) egy átfogó mutató (Gesamtregister) összeállítását javasolta. Amint Alfred Bammesberger professzor a szerkesztői előszóban megjegyzi, a szerkesztők és a kiadó örömmel fogadták ezt a javaslatot. A Deutsche Forschungsgemeinschaft pénzügyi támogatásával a mutató összeállításán felváltva dolgozott Christiane Schaefer (Szabad Berlini Egyetem), Sabine Ziegler (Würzburgi Egyetem) és Ivo Hajnal (Zürichi Egyetem), míg a begyűjtött anyag rendezéséhez Gerhard Schafelberger (Zürichi Egyetem) jelentős mértékben hozzájárult. A technikai munkát az Eichstätt-i Egyetem Angol Filológiai és Összehasonlító Nyelvészeti Tanszékén végezték, amelynek vezetője Alfred Bammesberger professzor. A mutatókötet a következő részekből áll: tartalomjegyzék, 5–6. o.; szerkesztői előszó, 7–8. o.; szerzői mutató, 9–209. o.; tárgymutató, 209–321. o.; valamint a folyóirat szerkesztőinek névsora, 323–324. o. A szerzői és tárgymutató természetesen betűrendben készült. Felsorolja valamennyi szerző tanulmányait és rövidebb írásait a kötetszámra, az évre és az oldalakra utaló hivatkozásokkal együtt. Az egyes témáknál a kötet- és oldalszám szerepel. A 288–290. oldalon találjuk a litván nyelvre vonatkozó tárgyköröket, a következő sorrendben: morfológia, fonológia, egyéb, szintaxis, szókincs. A mutatókészítők az összes szerzőt… 255 …tanulmányait és rövidebb írásait a kötetszámra, az évre és az oldalakra utaló hivatkozásokkal együtt. A témáknál a kötet és az oldal feltüntetésével adnak meg hivatkozásokat. A litván nyelv tárgyalt kérdéseit a 288–290. oldalon találjuk, a következő sorrendben: morfológia, fonológia, egyéb, szintaxis, szókincs. A szerkesztői előszó szerint a mutató készítői a folyóiratban tárgyalt lexikai egységek jegyzékét is összeállították, de annak hatalmas terjedelme miatt – több mint 1200 oldal lett volna – a kiadóknak le kellett mondaniuk a megjelentetéséről. Mindjárt hozzáteszik, hogy ha az érdeklődők valamely nyelv szavairól kérnek tájékoztatást, ezt személyesen is rendelkezésükre bocsáthatják. És valóban: amikor a balti nyelvek szómutatóját kérték, azt haladéktalanul megküldték; az itt író ezúton mond őszinte köszönetet Alfred Bammesberger professzornak. A két oszlopban felsorolt litván szavak 78 oldalt, a lett szavak 37-et, a porosz szavak pedig 12 oldalt foglalnak el. Vagyis a balti nyelvek szómutatója összesen 127 oldalas. Végül érdemes hozzátenni, hogy a folyóirat továbbra is sikeresen és magas szakmai színvonalon jelenik meg, ám a 101. kötettől kezdve „Historische Sprachwissenschaft” a címe. Simas Karaliūnas 256