scieee AI-readable full text Open interactive document viewer

Ragainės apskrities XVIII a. pab. – XIX a. pr. vyrų pavardžių daryba

Aušra Žemienė

Full text

ACTA NYELVÉSZET LITHUANICA A LITVÁN NYELVÉSZET KÉRDÉSEI XLI (1999) Aušra ŽEMIENĖ Vilniusi Pedagógiai Egyetem RAGAINĖ KERÜLETÉNEK A XVIII. SZÁZAD VÉGÉN —I. E. SZ. FÉRFI VEZETÉKNEVEK KÉPZÉSE A litván történeti antroponímiában a vezetéknevek kutatása főként a Litván Nagyfejedelemség antroponimikai anyagán alapul. Megemlítendők A. Salys (Salys 1983: 11-70), P. Skardžius (Skardžius 1956: 502-509), P. Jonikas (Jonikas 1973: 201-216), Z. Zinkevičius (Zinkevičius 1977: 19-77), valamint V. Maciejauskienė (Maciejauskienė 1991; 1993) munkái. Bár az LDK antroponímiai kincsestára még nincs kimerítve, a Kis-Litvánia családneveinek kutatásából származó adatok kiegészítenék a litván névanyag tanulmányozásának következtetéseit, és ösztönöznék a történeti antroponímia fejlődését. Eddig sajnos nem áll rendelkezésre sok ilyen adat. Kis-Litvánia antroponímiája megtalálható V. Kalvaitis (Kalwaitis 1910), J. Gerulis (Gerullis 1922), R. Trautmann (Trautmann 1925), V. Fenclau (Fenzlau 1936) munkáiban, valamint A. Matulevičius történész tanulmányában (Matulevičius 1995: 213-222). A speciálisabb kutatások közül azonban csak G. Kiškienė cikkeit lehet megemlíteni, amelyekben Kis-Litvánia családneveinek képzését vizsgálták (Kiškienė 1983; 1985; 1989; E cikk célja Kis-Litvánia antroponí1990). miájának kutatását kiterjeszteni a XVIII. század végére — a XIX. század elejére. A Ragainėi járás férfi családneveinek képzését elemzi. Ez az első publikáció, amely a berlini központi evangélikus archívumban (EZA) őrzött Kis-Litvánia-történeti forrásokból kiírt személyneveket vizsgálja". A forrás a Ragainėi templom 1769–1822 közötti házassági anyakönyve: ,, Verzeichnifs der getrauten Paare im Litauifchen Kirchfpiel/- Ragnit/de Annis 1769-1700, 1771, 1769-18222. A könyv lapjai meg voltak számozva, összesen 131 volt belőlük. A könyv mintegy 53 éves időszakot ölel fel (1769–1822 közötti házassági anyakönyvezés), amelyből körülbelül 4700 vezetéknév-előfordulást válogattak ki (1901 különböző vezetéknévi lexéma); ezek a keresztnevek előfordulásaival együtt mintegy 9400 személynévből álló kartotékot alkotnak. A házassági bejegyzések megadják a házasuló felek (néha tanúik, illetve a menyasszony apjának) keresztnevét és vezetéknevét, valamint a lakóhelyek (falvak) nevét. Amikor ku- ! Az EZA-ról bővebben lásd: Drotvinas V. A Kis-Litvánia névanyagának forrásai a németországi levéltárakban. —Lietuvių kalbotyros klausimai 38, 1997, 81-87. * A könyvek mikroficheit V. Drotvinas professzor bocsátotta rendelkezésre. A mikrofichek kódjai: EZA 0 3604/1+, EZA 0 3604/2+, EZA 0 3604/3-Ragnit/Ostpreufsen b)1769-1822 lit. 223 Ezekben a bejegyzésekben adatokat ir találhatunk a házastársak rokonsági kapcsolatairól és társadalmi helyzetéről. A házassági formulák több típusba sorolhatók: (1) Nikkel Errikatis von Lepaloten ist mit Agusfe Lutkuwacje des Jokubs Lutkus in Pellenen ... 24 Okt. : der in Rimfa kopuliert werden. Im ersten Beispiel sind die Vorund Nachnamen beider Ehegatten sowie des Vaters der Braut und ir die Namen der Wohnorte angegeben. (2) Mik. Danys e[in] Lofs[mann] der Wittwer mit der Magd Ane Urb[5ate beyde von Preus[fen 28 Febr. : A második példában a be már említett házastársak személynejų vei, lakóhelyeinek nevei (abu kilę tos pačios iš vietos), nurodoma jaunikio profesija ir (sielininkas). (3) Anj3as Pellinatis, der Dwaronatis von Bludif5ken, Stieffohn, az általa ... Tisztelõnõ Madl. Erkate von Dorlauken d[iem] 11 Nvbr. A harmadik példában meg vannak adva a házastársak ir keresztnevjy ei és vezetéknevei, társadalmi helyzetük (földbirtokos, szolgálólány- ), lakóhelyeik neve, valamint a vőlegény családi állapota (mostohafiú). (4) Jurgis Skambraks efin] Invalide von Raudeken, mit Erkme Mai[5imate ... von Groften d[iem] 1 Xbr. Ebben a bejegyzésben a házastársak utóés ir vezetéknevjų e, a lakóhelyek neve, valamint a vőlegény társadalmi helyzetére (rokkant) való utalás szerepel. A forrás német nyelven, su latin nyelvű betétekkel íródott; a o litván vezetéknevek lejegyzésében érezhető a német nyelv hatása. A fonetikában ez a litván nyelvre nem jellemző bizonyos mássalhangzó-kapcsolatokban, pl. Schmidtke, valamint az uo/o, é/e magánhangzó-fonémák kiegyenlítődésében válik szembetűnővé, pl. Josuwatis —Juozuwaitis, Sedatis —Sėdaitis stb. A bejegyzéseket nem egy személy írta, ezért a vezetékneveket nagyon eltérően jegyezték le; bőségesen vannak pozicionális változatokkal nem magyarázható grafikai eltérések, pl. Tumofatis / Tumof3atis, Krizons | Kryzons, Ennulene | Enullatis, Jagomaftate | Jagomolftene / Jegomaltat stb. A vezetéknevek gyakori változatai arról tanúskodnak, hogy a 18. században a vezetéknevek, noha már az egyén megnevezésének szükséges részévé váltak, még nem rendelkeztek olyan szilárd jogi státusszal, amely pontosságukat és állandóságukat biztosította volna (vö. még Maciejauskienė 1991: 117). Az emberek megnevezéseinek csaknem mindegyike (az 98%) összetett nevek például : Erdmons Kemlf/atis, Anfas Pellinatis, Jokubs Lutkus. Az apa és a fiú második névelemének azonossága azt mutatja, hogy a kételemű név második személyneve már családnévi státuszt nyert, például: a fiú Jons Lenkait, az apa Kriftup Lenkait. Így a 18. században Kis-Litvániában, akárcsak Nagy-Litvániában, végleg megszilárdult a litvánok kételemű, utóés családnévből álló megnevezése (vö. Maciejauskienė 1991: 112). A kételemű név képlete leggyakrabban a következő: utónév + családnév. A 121—131. oldalon a megnevezés sorrendje megváltozik, mivel megváltozik a személyek anyakönyvbe való bejegyzésének rendje. Ezeken az oldalakon a személyeket oszlopos táblázatban jegyzik be, amelynek első oszlopában („Name und Stand“) először a családnevet, majd az utónevet írják. A többi oszlopban a személy- — eket a szokásos sorrendben tüntetik fel: az első elem — az utónév, a második a családnév. 224 Csak egy férfi megnevezése áll keresztndu évből és ir vezetéknévből: Anus/is Anfas Gurblys. Itt az Anusfis a keresztény név kicsinyítő alakja: Anfas neme. Feltételezhető, hogy az emberre otthon az első kicsinyítő névvel utaltak, a második 0 volt a — hivatalos név. A vezetéknevek képzésének fogalma. A vezetéknevek képzéséről szólva hangsúlyozni kell, ji hogy természeir tükből és iš jellegükből adódóan lényegében különböznek a közszóképzéstől. Először is, minden vezetéknév személynevekbiš ől alakult ki: iš patronimikumokból, amelyeket su patronimikus képzőkkel alkottak, vagy iš különféle egyéb (ragadványnevekből, régi két tőből álló személynevekből, köznevekből iš kialakult személynévi ir jelzőkből stb.) — (vö. Maciejauskienė 1991: 228). Ez nem teszi lehetővé, hogy a vezetéknevet képzett szónak tekintsük. iš Például a patronimikumból ji kialakult vezetéknév nem ar képzett szó, csupán valamilyen afixummal rendelkezik. Vö. még. a köznyelvi karalaitis ir szót az Adomaitis vezetéknévvel. Az első esetben a szóképzés alapja a karalius, a o képzőaffixum pedig — a képző -aitis. Így a köznyelvi karalaitis szó az -aitis képzős származék (derivátum- ). A második esetben téves lenne az Adomaitis vezetéknevet az -aitis képző származékának tekinteni, mivel ezzel a képzővel eredetileg csak patronimikumot alkottak, amely később (a XVII–XVIII. század körül) vált vezetéknévvé. Így az említett képző a patronimikum képzési affixuma. Másodszor, már a családnevek kialakulása után (a XVIII. századtól) megindult stabilizálódásuk folyamata: a patronimikus képzők elhagyása, eloroszosítása és így tovább (Maciejauskienė 1991: 117). E folyamat egyik következménye a nem litván képzők meghonosodása a litván családnevekben. Így nincs alap arra, hogy a családnevek képzéséről beszéljünk (az általános szavak képzésének szempontjából értékelve azt). V. Maciejauskienė ehhez az ügyhöz inkább egy másik fogalmat használ —„a családnévképzés kutatásának sajátossága“ (vö. „a különböző képzésű családnevek eredetének sajátossága“) vagy hasonlót (Maciejauskienė 1991: 205). A családnevek képzése összefügg a családnévnek mint tulajdonnévnek a sajátosságával. A családnevek valódi affixumai, figyelembe véve a családnevek kialakulásának, fejlődésének és stabilizálódásának sajátosságait, a személynévi (patronimikus) -aitis, -onis, -ūnas, -ėnas képzők (Maciejauskienė 1991: 216). M. Ramonienė ezeket a képzőket „kifejezetten a családnevekre jellemző képzőknek” is nevezi (Ramonienė 1992: 124). A patronimikus képzők közé sorolják a szláv -ovič, -evič képzőket is. Először ezek a képzők a patronimikumokban szilárdultak meg, majd a vezetéknevek kialakulásakor sokukban megmaradtak. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy az -ovič, -evič képzők a litván vezetéknevekben más módon is keletkezhettek: mesterségesen is hozzáadhatták őket a vezetéknevek szlávosítása során, vagy az ilyen képzőket tartalmazó vezetéknevek kölcsönzöttek (Maciejauskienė 1991: 180-181; 1993: 40; 1996: 60). A vezetéknevek képzésének kontextusában megemlítendők a kicsinyítő képzők is: -elis, -ulis, -utis, -ukas stb. Jelentésük értékelése szintén gyakran problematikus: ezek a képzők egyaránt hordozhattak patronimikus jelentést (az apa és a fiú, mint eltérő életkorú és különböző nemzedékekhez tartozó személyek vezetékneveinek képzői), valamint kicsinyítő jelentést (az ilyen jelentésű képzőket a rokoni kapcsolatban nem álló személyek vezetékneveinek megkülönböztetésére használják, különböző extralingvisztikai különbségekre utalva) 225 — (vö. Maciejauskienė 1987: 87; 1991: 89). Úgy tűnik, hogy a vizsgált forrás egyes vezetékneveiben az említett képzők kicsinyítő jelentésűek (vö. Deiwiks ir Deiwikatis, Bastikas ir Bastikatis), de jelentésükjų et leggyakrabban nehéz meghatározni (kicsinyítő vagy ir patronimikus ir jelentésűek lehetnek). Figyelembe véve, hogy a családnevek képzésének sajátossne ágai su nemcsak a családnevek eredetének és fejlődésének jellemzőivel, hanem a családnevek stabilizálódási folyamatával is összefüggnek, fontosak a -sktipo képzővel ellátott családnevek is, amelyek különböző eredetű litván családnevek szlávosítása során jöttek létre. Mint már ir említettük, ezen a természetellenes úton keletkezett néhány családnév su -ovic, -evič. Az összes többi családnév a családnévképzés kontextusában feltételesen „elsődlegesnek” tekinthető. Szerkezetüket azoknak a szavaknak a szóalkotási folyamata határozta meg, amelyekből kialakultak. Hangsúlyozni kell, hogy a vezetéknevek képzésének értékelési problémája, amelyet ebben a tanulmányban röviden tárgyalunk, csak a litván személynevek kutatói egy részének álláspontját tükrözi (A. Butkus, V. Maciejauskienė, M. Ramonienė). A második álláspont képviselői hajlanak arra, hogy ne korlátozzák magukat a tulajdonnév szintjének képzési elemzésére, hanem a képzett szót morfológiailag tovább nem tagolható struktúráig bontsák fel (vö. Zinkevičius 1977: 235). Férfi vezetéknevek. A vizsgált forrásban 876 férfi vezetéknevet jegyeztek fel“. Közülük nem kevesebb mint 516 (58,996) a litván -aitis patronimikus képzővel, illetve annak -ait, -atis, -at változataival alakult. A továbbiakban a vezetéknevek a képzőváltozatok gyakorisága szerint szerepelnek. -atis (322 vezetéknév): Abromatis 2*, Adomatis 30, Akrutatis 3, Allifatis 3, Allyfatis, Andugatis 3, Anusfatis, Armonatis, Auftilatis 2, Awizatis, A[smonatis 2, Bajoratis 8, Bakatis 5, Bakkatis, Balczunatis, Baltrunatis, Baltru[5atis 3, Banatis 31, Bannatis 3, Barcsatis 7, Barstatis, Bastikatis, Beginatis 5, Bekeratis, Benelatis 3, Benulatis, Betkatis, Bla[5katis, Bonelatis, Bojatis 4, Bofatis 3, Brajatis 5, Brafatis 2, Brojatis 3, Budkeratis, Burg(3atis 2, Butkeratis 7, Bujjzatis 4, Cselwatis, Cseponatis, Ceputatis, Cjokatis, Deiwikatis 3, Derwatis 2, Dikf3atis, Dit[smonatis, Dif5eratis 4, Dolakatis, Domantatis 3, Domatis, Dowatis, Dowidatis 11, Dudatis 8, Duddatis, Dujatis 3, Dumatis 2, Dumof3atis 4, Dum/3atis, Dwaronatis 4, Endrejatis 24, Endrulatis, Endujzatis, Enskatis, Enullatis, En3zelatis 3, Enjulatis, Enfelatis 4, Enfelatis, Errikatis 14, Esfelunatis, Gaigalatis 3, Gallinatis 2, Garnatis 10, Gavenatis, Gawenatis 2, Gem/atis, Gidulatis, Girrulatis 4, Girrullatis, Graf5tatis, Greinatis 2, Grigalatis 7, Grigatis 3, Griggalatis, Griggatis, Guddatis 6, Guderatis, Guduratis, Jak|5tatis, Jek[5tatis 2, Jokubatis 11, Joku[5atis, Jonatis 16, Jonikatis, Jonkatis, Jonukatis 3 Csak a különböző vezetéknevek lexémáit számoljuk, mivel a megismétlődő vezetéknevek, különösen az ugyanahhoz a személyhez tartozók, akadályoznák a lehető legpontosabb képzési kép kialakítását. V. Maciejauskienė szerint ez különböző okok miatt fontos — megmutatja az adott hely családneveinek képzési sajátosságait, és összevethető a családnevek képzésének általános kontextusával (Maciejauskienė 1993: 40). * A családnév utáni szám azt jelzi, hogy hány ilyen családnevet jegyeztek fel a forrásban. 226 2, Jonuf3atis, Jozatis, Joguatis, Jojuldatis, Jozupatis 4, Josuwatis 2, Jurgelatis, Jurguttatis, Jurg[5atis 3, Jurkatis 3, Jurratis, Kairatis, Kanapinatis 2, Kasperatis 2, Kaupatis, Kayratis 2, Kellotatis 17, Keml/fatis, Kerbf5tatis, Ketatis 2, Keydatis 2, Kisfelatis 12, Kif5katis, Kleinatis 2, Klibingatis, Kolatis, Krapatis, Krauleidatis, Krizatis 2, Kromatis 7, Kropatis 6, Kroppatis, Kullatis 2, Kummutatis, Kuppratis, Kurpatis, Kurref5atis, Kwedderatis, Laiwatis, Lakf5atis 4, Larinatis, Lebbudatis, Ledatis, Leitwaratis, Lek[5atis, Lengwenatis, Lengwinatis 2, Lenkatis 4, Lenkneratis, Le[3katis, Lop/5atis, Loratis 2, Lorencsatis 15, Lojeratis, Lukof3atis, Lutkatis 2, Macatis 5, Mac3alatis, Macsatis, Macjulatis, Macsullatis 2, Maldisfatis, Maldukatis, Mandwidatis, Marratis, Masatis, Mattukatis, Mauriczatis 3, Mecsullatis, Merczatis 2, Mergimatis, Mertinatis 4, Mertinkatis, Me[3katis 23, Mikatis 2, Mikelatis, Mikkatis, Mikkelatis 3, Mikkutatis 4, Mikkuttatis, Mikolatis 3, Milkeratis 3, Motejatis 2, Motekatis 4, Mojsatis 2, Naujokatis 3, Nikelatis 3, Nikkelatis 2, Nurmonatis, Nuboratis 2, Obriejatis 3, Obromatis, Palentinatis, Pec3atis, Pellinatis, Penuldatis, Peteratis 7, Petratis 2, Pintatis 2, Pif5kolatis 3, Pladdatis, Plauf5inatis 2, Plauf5innatis, Plutatis 2, Pluttatis 5, Podjuwatis 3, Ponatis, Ponelatis, Ponulatis, Pracatis 2, Pranatis 2, Prankatis 3, Pranskatis, Prajatis 3, Preiek[3atis, Preik(3atis 7, Prufatis 3, Pukmonatis, Puknatis 6, Purmonatis, Purratis 3, Puslatis 6, Puflatis, Pylipatis, Pyplatis, Ramonatis, Rafakatis 2, Rederatis, Reinakatis, Restatis, Rikteratis 3, Ro3atis 2, Ruddatis 3, Ruddikatis, Rumelatis 5, Rummelatis, Riuwartatis, Sarrapinatis, Sauskojatis, Sedatis 26, Sedlauskatis, Seimatis, Silainatis, Simonatis 9, Skerratis, Skirbstatis, Skirputtatis, Sobatis, Spikeratis 4, Sprogatis, Stafjulatis, Staf5ullatis, Stenkatis 4, Stepputatis, Stugatis 2, Subergatis, Sudergatis 5, Suldatis, Suttatis, Swillimatis 2, S3akatis 2, S3altif3atis, S3amatis 3, Ssammatis, Szattatis 6, Sautatis 3, S3edatis 2, S3elmatis, S5elnatis, Szelwatis 5, S3eppaldatis, Szernatis, Sillatis, Sjillupatis, Ssimatis 12, Szimkatis 2, Ssimmatis 2, Ssinikatis, Slaunatis 2, S3neideratis 10, S3rainatis, Sjtenkatis, Sstesfulatis, S3te[5ullatis, Sstuldorpatis, Ssulmiftratis 5, Tautoratis 12, Tenikatis 11, Tennikatis, Tewelatis 8, Ticskatis 7, Tolksdorpatis, Tonatis, Tonnatis, Treinatis 2, Tumo/3atis 2, Tumolfatis, Tunatis 6, Tunnatis, Turkatis 6, Turkkatis, Urbantatis 6, Urb[3atis 11, Urb[3at3atis, Uredatis 5, Ufskurratis, Waitekatis, Waittatis, Wallatis 3, Wanu/5katis, Wartatis, Waslilatis, Wederatis 3, Wellikatis 3, Wenu/5katis, Widdlatis, Wikswatis 2, Ynjjatis, 3amaitatis 5, Semaitatis 2, 3entelatis 9, 3illatis, Sweratis, 3wirblatis, Sydatis 2; -at (132 pavardės): Adomat 15, Allifat, Ally[at, Bajorat, Banat 3, Bannat 5, Barc3at, Benelat, Benulat 3, Bertulat, Brafat 3, Butkerat 4, C3elwat 3, Domantat, Domu/3at, Dowidat 5, Dum/(3at, Dwaronat 2, Endrejat 9, Endrikat, Enskat, Fifchat, Gailat, Garnat, Gedrat 2, Girrulat 4, Grafstat 2, Grejlat, Grigallat 2, Guddat 6, Jegomalftat, Jeftikat, Jokubat 2, Jonat 3, Jonekat, Josupat, Josupat, Jurgat 2, Kalwat, Kaupat 2, Kellautat, Kellotat 4, Killat, Kisfelat 4, Kif5kat, Knattat, Koknat, Kolat, Kromat 3, Kropat 2, Kryjat, Kubutat, Kullat, Kur(3elat, Lak/3at, Lekf3at, Lengwenat, Lenkat 3, Lef3at, Lop/3at, Lorat 2, Lorenc3at 3, Macat 4, Makkat, Mallulat, Mattikat, Mattizat, Mattifat, Mauric3at, Mergimat, Mertinat, Me[5kat 4, Micskat, Mikkat 2, Mikkelat 2, Mikkutat, Milkerat, Motejat 3, Mosurat, Nobarrat 227 2, Norbutat, Nūborat, Palentinat, Paulat 2, Peterat, Plaufsinat, Powilat, Praca, Preik[fzat 8, Puknat, Purrat 2, Ramonat 2, Rajat, Rederat, Rojat, Rumelat, Sedat 7, Simonat 6, Somelat, Sta[zulat 8, Stecjunat, Stenkat 4, Sudergat 2, Swillumat, Sselwat 4, Sjernat, S3imat, Szimkat, S3launat, S3neiderat 8, Sjokat, Szulmiftrat, Ssulzat, Tenikat 3, Tewelat 2, Ticzkat 2, Tomufat, Tonekat, Treinat 2, Tummofat, Turkat 2, Urbfzat 3, Wadif3at, Welleikat, Wellikat, Widrat, 3amaitat 7, Semaitat, Sentelat 2, 3igat, illat, Sydat; -ait (26 vezetéknevek): Bamelait, Bastekait, Bemelait, Bennelait, Brozait 3, Enfelait 3, Errekait 2, Gidulait, Gudduf3ait, Jokubait 2, Josupait, Jurgait 4, Kalwait 3, Lenkait 3, Lolait 5, Milkerait, Nikkelait, Peterait, Rumelait, Rummelait, Simonait, Somelait, Sta[5ulait, Tenikait 4, Tewelait, Uskurrait 2; -aitis (24 vezetéknevek): Adomaitis, Bemelaitis, Bendikaitis, Bra3aitis, Bro3ailis 3, Gudaitis 2, Jojuaitis, Jurgaitis 6, Jut3aitis, Kalwaitis 9, Kellotaitis, Lolaitis 9, Lorenciaitis, Milkeraitis, Motejaitis, Nikkelaitis, Racsuwaitis 2, Sudergaitis, S3neideraitis, Tenekaitis, Urbzaitis, Uredaitis, Uskurraitis, 3arraitis. 15, -aitis toldalékkal (és annak említett változataival) rendelkező vezetéknévben -uvformáns található: Docjuwatis, Docsuwait, Endruwatis, Endruwaitis, Endruwait 2, Jozuwatis, Lenuwatis 2, Radsuwatis 2, Radsuwat, Raudjuwatis, Smilguwatis, Stippruwait. A férfi vezetéknevekben ez a formáns a női vezetéknevekhez hasonló módon alakult ki (LPŽ I 278). A női vezetéknevekben az -uvmeglehetősen gyakori. Reflexumként értelmezik, amely az u-tövű, kétszótagú férfi családnevekből származik. Ilyen típusú családneveket V. Kalvaitis is közöl a „Lietuviškų vardų klėtelėje” című művében (Bludžuwaitis, Jozuwaitis —Kalwaitis 1910: 8, 11), jóllehet a Nagy-Litvánia személyneveit kutatók (Z. Zinkevičius, V. Maciejauskienė), valamint a Kis-Litvánia személyneveinek kutatója, G. Kiškienė sem tesz említést a -uv formánsról a férfi családnevekben. A „Lietuvių pavardžių žodynas” szerzői szerint „az ilyen származékok csak Nyugat-Litvániából ismertek” (LPŽ I 278). Az -aitis képzővel és változataival összehasonlítva a forrásban szereplő összes többi családnévképző egyedi előfordulású. Ezek a -utis (-ut), -ik(a)s, -ulis, -elis, -uk(a)s kicsinyítő képzők (17 családnév): Baltuttis 2, Jo3unut, Joguttis 2, Jozut, Pennuttis, Penuttis 4, Ragutis, Rumelutis, Baftikas, Deiwiks 2, Maciks, Pauliks 8, Germulis, GermuIlis, Grigullis 2; Dargelis 2, Pladuks 4; -sktipo (16 családnév): Albowskis, Birjinskis, Cjecjewskis, Jankowskis 3, Jenkowskis, Karpowskis, Mikalowskis, Rabo[5auskas, Rakalowskis, Rimo[3auskas, Sabrowskis, Sakauskas, Sakauskis, Ssedauskas 2, S[5edauskis, 3alinskas; patronimikus képzők — a litván -on(i)s, -ūn(a)s (15 családnév): Balcsuns 2, Datkuns 7, Daucjuns 2, Docjuns, Sarguns, Seruns, Witkuns, Wildkiuns, Witkiuns, Wittkiuns, Gojonis, Gojons, Gujons, Krizons 4, Kryjons 7, a szláv -ovič: Antonawicjas. A Ragainėi kerület férfi családneveinek további 311-e (35,596%) feltételesen „elsődlegesnek” nevezhető. Ezek: Adoms 2, Aguttifskis, Akstins 2, Akftins, Aukfšle, Auftins 6, Awizus, Awizjus 2, A[3mys, Backus, Bajors, Baks 11, Balcjus, Barczys, Barrucskis 2, Bartmans, yy myns, Barucskis 228 2, Barutskis, Barfstys 7, Beetkis, Bendiks 4, Benkmons 2, Berens, Ber[5kis 2, Betkis 4, Bludsus 20, Brajas 5, Brafas, Bredys 5, Buddrus 3, Bud3us, Burba 4, Burblys 4, Czeidys 17, C3erkus, Cjinczils, Damalaks, Dangels, Danys, Daug[5ys, Daunus, Derwa, Didkriftys, Dilba, Dit[smons 2, Difelys, Dolaks, Dolys, Dominiks, Domininks, Doutelis, Drukneris, Duda 3, Dwilys, Dwylys 9, Dycsmons 2, Dytfsmons, Dyfelys, Egerts 12, Eibikis, Elknys, Elksnys 6, Elkfnys, Erkis 2, Fricjus, Gaigals 3, Gallinis 2, Gawena 7, Gendrolus, Gerkis 6, Gerkows, Girnus 5, Giwullys, Glosa, Golwin, Greze, Greslys, Grief5lys, Grieslys 4, Gronebergs, Grosmans, Gru3as 5, Gruzdas, Gruze, Gudjonis 6, Gurblys, Gurczus, Guza, Gywys, Jankis, Jaudif5kys, Jegals, Jenkis, Juddus, Jukkalis, Juf5ka 9, Kairys 15, Kakf3ys 20, Kalkaws 2, Kalkius 9, Kaupa, Kaups, Kebbelys, Kerpe, Kisnerus, Klaudsus, Klos[as, Kokna 8, Kosgalwis 3, Kosgalwys 8, Krauf3us 5, Krepftikis 2, Krybarts, Kubbas, Kubrys 3, Kucjus, Kudjus 22, Kuja, Kundrots 3, Kuras, Kurras 24, Kuzabas, Kuzabs, Kufabs, Kylys 2, Laius, Laudsus, Laukans, Laukants, Lau3zas 14, Lekfzewis, Leperts, Lindjus, Loserys 11, Lofere 7, Loferys 2, Ludkus, Luka 4, Lukof3us 2, Lutkus 10, Lymants 2, Maaf3weds, Maddys 2, Maif5ims 2, Mans, Mantkus, Maskolus, Maurits, Megalys, Mercius 2, Meyeris, Mikklaufas 3, Miklaufas 4, Mojurs, Mofurs 6, Miilleris, Naujoks 4, Negrazus, Neweikis, Nikklaus, Nikklaus[- as, Nikklaufas, Niklausfas 5, Niklaufas 4, Nurmons, Nurna 2, Nualis, Oginskis, Okfas 13, Osvalds, Oswalds, Oftwalds, Oftwaldts 2, Oftwalts, Pacjus, Padjus 4, Pakirnys, Palapys 2, Palencjus, Paltins 3, Patdjus, Paulifskis 10, Paf5kus 2, Pekis 4, Pelcjus, Peldsus, Pellinis, Pempe 33, Petkus 4, Pladdys 6, Plauf3inis 3, Pliwif3kis 9, Pocjka 4, Poc3kus 2, Pocus 4, Podsus 23, Puknus 2, Purkus 2, Puslys, Puf3nus 7, Pyrags, Pickus, Pidjsus 9, Piif5ka 2, Racsys, Ratkis, Raudys 2, Raudsus 2, Rafoks, Relings, Rep/[3ys, Restys 2, Resftys, Reftys 3, Rimkus 24, Ringys 13, Roc3e, Roc3ys 33, Rotkis 3, Rojas, Rudakys, Ruddys 9, Ruikys, Rung 3, Runys, Sauskojis, Schieman, Seefalds, Sibbitys, Siemants, Siemons, Skalik, Skaliks 19, Skalliks 16, Skambraks 5, Skarus 4, Skepenas, Skulcsus 15, Skuldsus, Smilgius 2, Sonelis, Sonellis, Spoks, Stakelys, Statkus 2, Steins, Strasdas 4, Strasfus, Sukmons 7, Sutmons 3, Swillims, Sybarta, S3alnas, S3ateika, Szaudinis, Szeidys, S3ilgallys 3, Szilgalys 2, S3illgallys 2, S3imkus 3, S3leiwys, Szleudys, Szlok[3nys, S3lonys, Szlyze 2, Ssmukfsts, S3orifs, S3orys 6, Srederis, S3ukys, Ssuk(3dys 6, Ssulaks 13, Szulikis, Ssweds 3, Szwirk/5lys 3, Ssonwalts, Tenikis, Tenys, Tietkis, Trikojis 6, Tydtkis 4, Tswirk(5lys, Uppermons, Urbants, Urmons, Uf3ballis, Usballis, Waddifus 2, Wadif5us, Wait[3ys, Walantejus 10, Walentejus, Warsas 14, Was/illus, Wa[3kius, Wa[3kys 3, Weimeris, Werk[nys 2, Widra, Willau/3as, Windsus 12, Wirsbiskis, Wolgemuts, 3abrys, 3alinskys, 3elys, 3ibriks, Suks 2, Sygauts 2, Ukfas. Ebből a csoportból kiemelkednek az -iSkis képzővel ellátott családnevek (Aguttifskis, Jaudif3kys, Paulifskis, Pliwifzkis, Wir3bigkis). E képző jelentését meglehetősen nehéz meghatározni. Azokban az esetekben, amikor az -iškis képzős származék egy másik antroponimából képzett alak, patronimikus is lehet (Maciejauskienė 1991: 241). 229 Összegző megjegyzések a XVIII. század végéről — a XIX. század elejéről A Ragainėi körzet forrásában rögzített személymegnevezések áttekintése azt mutatja, hogy ebben az időszakban Kis-Litvániában már megszilárdult a litvánok kételemű, keresztnévből és családnévből álló megnevezése. Tipikus névadási formula: keresztnév vezetéknév. A férfi vezetéknevek szerkezetének uralkodó + típusa a patronimikus -aitis képzővel, valamint annak -atis, -at, -ait változataival képzett vezetéknevek típusa. Az e képzővel rendelkező vezetéknevek gyakorisága Kis-Litvániában egybeesik az e képzőt tartalmazó vezetéknevek gyakoriságával Nagy-Litvánia délnyugati részén. A Kis-Litvániában előforduló ilyen típusú vezetéknevek lényeges jellemzője egyediségük, összehasonlítva a Nagy-Litvánia keleti részén található, versengő -onis, -ūnas, -ėnas képzővel alkotott származékokkal. A Kis-Litvánia vezetékneveiben található kicsinyítő képzők (-utis, -ikas, -ulis, -elis, -ukas) változatosabbak, mint a Nagy-Litvániában előforduló vezetéknevek gyakori, de nem változatos analóg képzői (-elis, -ėlis), vö. Maciejauskienė 1993: 96-97. A Ragainėi körzet vezetékneveire nagyon jellemzőek a fonetikai monoftongizáció (-aitis/-atis, -ait/-at), a szóvégek elhagyásának (-aitis/-ait, -atis/-at), valamint a szóvégek rövidülésének jelenségei. Tárgyalva a XVIII. század végén —a XIX. század elején A Ragainėi körzet vezetéknevei a Kis-Litvánia antroponímiájának csupán csekély részét illusztrálják. E források (az EZA egyházi anyakönyveinek) további kutatásai minden bizonnyal a litvánok névanyagának további törvényszerűségeit is feltárják, és ösztönzik a litván történeti antroponímia fejlődését. Beérkezett 1999. 04. 15. IRODALOM Drotvinas V. 1997: Mažosios Lietuvos vardyno šaltiniai Vokietijos archyvuose. —Lietuvių kalbotyros klausimai 38, 81-87. Fenclau V. 1936: Fenzlau W. A Memel-vidék litván helyés személyneveinek német formái, Hale /Saale: Max Niemeyer Kiadó. Gerullis G. 1922: Az óporosz helynevek, Berlin és Leipzig: Tudományos Kiadók Egyesülete, Walter de Gruyter és Társa. Gottschald M. 1982: Német névtan, Berlin–New York: Walter de Gruyter. Jonikas P 1973: Lietuvių studentų pavardės XV-XVIII a. Europos universitetuose. —Lituanistikos darbai 3, 201—216. Kalwaitis W. 1910: Lietuwiszkų wardų klėtele su 15000 wardų, Tilžėje: Spausdinta Otto v. Mauderodės. Kiškienė G. 1983: A litván toldalékról -ait vezetéknevek korábbi alakja Kelet-Poroszországban. —Baltistica 19(2), Kiškienė G. 1985: A 18. századi poroszországi litván nők vezetékneveiről. —Baltistica 21(1), 37— 179-183. 41. Kiškienė G. 1989: A XVIII. századi kelet-poroszországi két­tövű litván vezetéknevekről. —Baltistica. 3. függelék- (2), 312–314. 230 Kiškienė G. 1990: A kelet-poroszországi 18. századi litván vezetéknevek képzéséről. —Baltistica 26(1), LPZ I 77-82. —Litván vezetéknevek szótára 1, Vilnius: Mokslas, 1985. Maciejauskienė V. 1991: A litván vezetéknevek kialakulása, Vilnius: Mokslas. Maciejauskienė V. 1993: A Kriaunai plébánia 17–18. századi személynevei. —Litván nyelvészeti kérdések 32, 34–99. Maciejauskienė V. 1993: A litvánok megnevezése a 19. század első felében. —Litván nyelvészeti kérdések 32, 100–113. Maciejauskienė V. 1996: A -avičius, -evičius képzőket tartalmazó litván vezetéknevek értékeléséről. —Lietuvių kalbotyros klausimai 36, 60–70. Matulevičius A. 1995: A Tilžės apskrities lietuviai és vezetékneveik 3 évszázaddal ezelőtt. —A lietuvininkai földje, Kaunas: Spindulys. Ramonienė M. 1992: A személynevek —nyelvünk része. —A litván nyelv az iskolában 4, Kaunas: Šviesa. Salys A. 1983: Írások 2, Róma: Lietuvių katalikų mokslo akademija. Skardžius P. 1956: Die Bindevokale in den litauischen zweistammigen Personennamen. — Festschrift Max Vasmer tiszteletére, Berlin: Otto Harrassowitz Kiadó, Wiesbaden, 502-5009. Trautmann R. 1925: Az óporosz személynevek, Göttingen: Vandenhoeck u. Ruprecht. Zinkevičius Z. 1977: Litván antroponímia: A vilniusi litván személynevek a XVII. század elején, Vilnius: Mokslas. A FÉRFIAK CSALÁDNEVEINEK KÉPZÉSE A 18. —19. JH. RAGNITBAN Összefoglalás A Ragnit anyakönyvében, amelyet 1762–1822 között vezettek, végzett antroponímiai elemzésből kiderül, hogy a 18. Jh. a kéttagú személymegnevezés már normává vált. A férfiak családneveit többnyire a litván -aitis képzővel alkotják (876-ból 516). A további szuffixumok a következők: -utis, -ikas, -ulis, -elis, -ukas (17), -sk-típus (16), -onis, -ūnas (15), -ovi¢ (1). A -ait képző tehát Kis-Litvániában uralkodik. A kicsinyítő képzők Kis-Litvániában differenciáltabbak, mint a Nagy-Litvániában használatos, ám kevésbé differenciált kicsinyítő képzők (-elis, -élis). A családnevekre a következő fonetikai jelenségek jellemzők: a diftongusok monoftongizációja (-aitis/-atis, -ait/-at), az elhagyás (-aitis/-ait, -atis/-at) és a végződések megrövidülése. A tárgyalt családnevek Kis-Litvánia antroponímiájának csak egy kis részét mutatják be. Az EZA (Evangelisches Zentralarchiv in Berlin, Berlini Evangélikus Központi Levéltár) antroponimikai forrásainak további kutatása több olyan jelenséget tárhat fel, amelyek az egész litván történeti személynévkutatás szempontjából nagyon fontosak. 231