Naujažodžiai Vytauto Didžiojo universiteto kompiuteriniame tekstyne

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XLIT (2000) Jurgita MIKELIONIENĖ Vytautas Magnus Egyetem, Kaunas NEOLOGIZMUSOK VYTAUTAS A NAGY EGYETEM SZÁMÍTÓGÉPES KORPUSZÁBAN Keresés, kiválasztás, osztályozás A nyelvben folyamatosan jelennek meg új szavak. Neologizmus vagy új szavakat azoknak a szavaknak nevezzük, amelyek különböző módokon (morfológiai szóalkotással, lexémák kölcsönzésével, rövidítésekkel), valamint különféle változások következtében jelennek meg a nyelvben: a társadalmi viszonyok változása, a tudomány, a technika és a kultúra fejlődése miatt; az új szavakat újaknak, szokatlanoknak tekintik (Gaivenis, Keinys 1990: 132, Jakaitienė 1980: 81, Urbutis 1978: 27-29). Nem stabilak, és nehéz megmondani, hogy közülük melyeknek vannak nyelven kívüli (extralingvisztikai) okai a fennmaradásra, és melyek tűnnek el az általuk megnevezett jelenségekkel együtt. Az új szavak keletkezése a nyelv fejlődésének állandó, intenzív és nehezen általánosítható folyamata. Azokban a munkákban, amelyek a lexika e rétegét vizsgálják (Schippan 1992: 244), gyakran a következő problémákat vetik fel: mennyi ideig tekinthető egy szó neologizmusnak; vajon minden új szóalkotás új szó-e, és fordítva; hogyan kezeljük az egyes szerzők alkalmi konstrukcióit; vajon a tükörfordítások és a szemantizmusok új szavaknak tekinthetők-e; milyen státuszt adjunk az ismert lexémák új szemémáinak? Megfontolandó az is, hogy a jelenlegi használat szempontjából feltételesen új szavaknak tekinthetők-e azok is, amelyek hosszú ideig a szókincs passzív rétegében voltak, majd ismét visszatérnek az aktív használatba. A világban nagy figyelmet fordítanak a neologizmusok elemzésére. Mind a nagy nyelvek (például az angol és a francia), mind a kisebb nyelvek (például a dán) lingvistái kutatásokat végeznek e szókincsrész rögzítésével, elemzésével és értékelésével kapcsolatban. Mivel a nagy nyugat-európai nyelveket már alkalmazták a számítógépes technológiákhoz, különböző módszerekkel automatikusan lehet új lexikát gyűjteni nagy terjedelmű számítógépes korpuszokból. Litvániában a neologizmusokat hosszú ideig érthető okokból nem kutatták rendszeresen és következetesen: a litván nyelv számítógépesítése csak nemrég kezdődött, ezért nem lehetett automatizált neologizmuskutatást és -elemzést végezni. A litván nyelv neologizmusainak automatizált keresését a Vytautas Magnus Egyetem Számítógépes Nyelvészeti Központjában készülő korpusz azon részében végezték el, amely 30 millió szót tartalmaz, és az 1991–1996 közötti időszak különböző területeinek publicisztikai szövegeit foglalja magában. A kutatás kezdeti" szakaszában alkalmazva V. A Zinkevičius által létrehozott neologizmus-felismerő programból (az általános program nem ismeri fel ezeket a szavakat, mivel nem szerepelnek a számítógépes į szótárakban), mintegy ezer 750 nyelvi egységet válogattak ki: fel nem ismert egyes betűket, rövidítéseket és szavakat. Bár a program lehetővé teszi az idegen eredetű su képzőelemeket tartalmazó szavak automatikus kiválogatását, és segít összeállítani a legújabb szavak jegyzékét, kiderült, hogy szükség van az automatizált kiválogatás második szakaszára is, amely segítene kiszűrni az elemzéshez szükségtelen anyagot. Elvetették a négynél kevesebb betűből álló szavakat (leggyakrabban különféle rövidítéseket), valamint mindazokat, amelyek nagybetűvel kezdődnek, vagyis a tulajdonneveket. Az automatizált neologizmuskutatás és -kiválogatás végeredménye —230 ezer címszó vagy azok alakja. Így a számítógép segítségével a szavak több mint kétharmadát elvetették. Azonban ez nem volt ideális megoldás. A kiválasztás harmadik lépése a litván nyelv összetett ragozási és szóképzési rendszeréhez kapcsolódott: a kutatáshoz (pontosabban — a jegyzék összeállításához) nem volt szükség az összes új szóképzések ragozott alakjára. Egyetlen előfordulás elegendő. Sajnos a programban megadott számítógépes szótőszótárak az összes ragozott új szó teljes paradigmáját adták meg. Például az aplinkosaugininkas neologizmus egyes számú alanyesete 4-szer, többes számú alanyesete — 8-szor, eszközhatározó esete — 14-szer fordult elő. A szükségtelen szóalakokat automatikusan elvetni nem lehetett. Ezenkívül kiderült, hogy az új szavak jegyzékében meglehetősen sok sajtóhibás szó található. És itt a számítógép, valamint a hibajavító programjai is tehetetlenek voltak, mivel a listán szereplő minden egyes szót és az adatbázisban megadott, a szóhoz tartozó előfordulási helyet hibának tekintették. A listát manuálisan megtisztították, és további elemzésre mintegy 17 ezer a függetlenség éveiben aktualizálódott, megalkotott vagy más nyelvekből átvett szó maradt. Például: atsakiklis c:\fox25a\lkt\Ikt\OO\O0\03\57- \9495BR. TXT atsimintiniausia c:\fox25a\lkt\Ikt\00\00\02\44\- D28GYVEN. TXT atsiskyriškumo c:\fox25a\lkt\Ikt\OO\OO\OO\21\FIL-142. TXT atsispaudinctojas c:\fox25a\lkt\Ikt\00\00\04\25\- ROLZU25. TXT atsivertéliskas c:\fox25a\lkt\Ikt\00\00\02\46\- D36TRISK. TXT atsiveztines c:\fox25a\lkt\lkt\00\00\03\98\- GR0O49D. TXT atskirtuka c:\fox25a\lkt\Ikt\0O\OO\0S\00\6 VARIK. TXT atstatinėtojų c:\fox25a\lkt\Ikt\00O\00\02\82\ACIU. TXT atSvaistelis c:\fox25a\lkt\Ikt\00\00\04\17\- LEON20. TXT ! Az új szavak forrásainak, kölcsönzésük vagy megalkotásuk okainak, valamint a köznyelvi litván nyelv normáival való egyezésük feltárása érdekében elhatározták a „A függetlenség időszakában keletkezett köznyelvi litván nyelvi új szavak (jövevényszavak és új képzések) elemzése” című tudományos kutatás elvégzését. A téma aktualitását és új eredmények elérésének lehetőségét felismerve ezt a kezdeményezést az Állami Tudományos és Tanulmányi Alap támogatta. 16 Ezek a szavak képezik a bemutatott kutatás fő tárgyát, és su hozzájuk kapcsolódnir ak a munka során felmerült egyéb problémák. Összefoglalva tehát az automatikus — szókeresési kiválasztás első szakaszát, megállapítható, ir hogy az ilyen munka fő nehézségét a felhasználói környezet és a számítógépes szótárak összeegyeztethetetlensége jelenti, valamint az, hogy automatikusan nem lehet a szó valamennyi alakját egyetlen alapformára ir visszavezetni. į A kutatás második szakaszában a kiválasztott anyagot osztályozták. Iš azonnal kiderült, hogy a jegyzékben ne csupa új szó szerepel. Be A neológiák ir kölcsönszavain kívül még néhány csoportba sorolhatók a fel nem ismert szavak. Először is az elmúlt évtizedben ismét aktualizálódott, a iš passzív szókincsrétégből aktívvá vált į szavak, továbbá a régi írások szavai iš (kumpelninkas, nuopilas, prekionė, rodastis), dialektizmusok (dzienelės, keimas), tulajdonnevekből képzett származékok (klaipėdienis iš a „Klaipėdos diena“ című újság címéből; vezetéknevekből keletkezett iš donelaitiana, pleckaitiada, neoozolizmas, makdonaldizacija); Előfordultak államok, városok és falvak lakóinak megnevezései (dalasietis, tu neringiskis, kvebekieciai). Į A jegyzékbe számos, a | szótárakba fel nem vett nemzetiségi és törzsnév is bekerült (kurdai, tutsis, svao). Előfordultak durva vulgarizmusok és gyermeknyelvi szavak is (niam, popieliukas). Másodszor olyan esetek is előfordultak, amikor a program ne olyan o szavakat választott ki, amelyek csupán a szótárakban i szereplő szavak bizonyos, fel nem ismert ar alakváltozatai voltak, például a régi belső helyhatározói — illatívuszi (kūriniuosna, vestuvésna), valamint a külső helyhatározói — allatívuszi (lietuvininkump) alakokat. Legnagyobb számban az egyes számú illatívuszi alakok nem voltak felismerve, amelyeket váltakozva elöljárós szerkezetekkel használnak, és amelyek a beszélt nyelvből az írott nyelvbe kerülnek át (klasén, kojon, katedron az į klasę helyett stb.). A kutatás során összegyűjtött, ilyen típusú helyhatározói alakok bőséges példái cáfolják azt a véleményt, hogy az illatívusz már visszaszorulóban van a használatból, és csupán bizonyos stilisztikai értékre tesz szert (Paulauskienė, Tarvydaitė 1986: 119). Harmadszor, a program nem ismert fel néhány kicsinyítő képzős szót (poemelė, prakartėlė, gėrimukas), a határozott alakokat (nepusiausvirieji) és hasonlókat. Negyedszer, a szótárakba felvett szavak helyesírási, morfológiai és szóalkotási változatai sem ritkák. Jelentős számban rögzítettek olyan összetett szavakat, amelyekben nincs kötőhangzó, illetve fordítva (nem dvylikametis, hanem dvylikmetis, nem mėlynakė, hanem melynaakė), továbbá eltér a nemük (nem eglišakė, hanem eglišakis) vagy a számuk (nem žudynės, hanem žudynė). Mindezek az esetek külön vizsgálatot és következtetéseket igényelnek. Nyilvánvaló, hogy az ilyen variáns jelenségek valódi értékének meghatározásához a teljes nyelvhasználatot kell szem előtt tartani (Miliūnaitė 1995: 40). A felsorolt csoportok elkülönítése után (az aktualizálódott lexika elkülönítéséről csak feltételesen beszélhetünk) a fennmaradó szavakat (mintegy 9 ezer) a neologizmusok hagyományos osztályozása szerint csoportosították — jövevényszavakra és új képzésű szavakra. A maga részéről mindegyik csoport több alcsoportból áll. Az új jövevényszavakat rendszerint nemzetközi szavakra és idegen szavakra osztják. Mindkét lexikai réteget hagyományosan eredetük és a litván nyelvhez való alkalmazkodásuk mértéke alapján osztályozzák. A nyelvészek még nemrégiben is azt állították, hogy az új jövevényszavak főként az orosz nyelvből kerülnek be, mivel az információ legnagyobb része ezen a nyelven érkezik 17 (Jakaitienė A 1980: 84), o most összegyűjtött tények egyértelműen azt mutatják, hogy a ar ruszicizmusok, illetve általában a szlavizmusok csak a régi idegen szavak azon alcsoportjában vannak túlsúlyban, amelyet ar gyakran stilisztikai-- értékelő konnotáció jellemez (skaurada, rubežius, o cielas, iš pieška); az első helyen az angol nyelvből átvett szavak állnak. Figyelembe véve, hogy maga a kölcsönzési folyamat korántsem új jelenség, be a nemzetközi szavak nagy száma a — publicisztika egyik nyelvészeti jellemzője (Bitinienė 1995: 2), jo a vizsgált időszak intenzitása még mindig meglepő. Mivel a „Nemzetközi szavak szótárának” számítógépes változata be van építve az új szavak felismerésére į szolgáló programba, abból a hipotézisből kiindulva, hogy az új szó olyan szó, amely (még) nem került be a szótárba (Busse 1996: 649), arra lehetne következtetni, hogy a korpuszból automatikusan kiválasztott nemzetközi szavak éppen ilyenek — neologizmusok. Sajnos a szótár szerkesztői „takarékossági okokból” lemondtak a származékok jelentős részéről, noha, amint a recenzensek megjegyezték (Gaivenis 1987a: 69, Palionis 1987: 68), mindig ne következetesen betartották a megállapított szabályokat. Ezért, amikor előttünk van a számítógép által fel nem ismert szavak listája, továbbra sem világos, hogy ezek a származékok akkoriban valóban funkcionáltak-e már a nyelvben, mindazonáltal új szavakról van szó. ar Például az előszóban (TŽŽ 1985: 3) az áll, hogy a szótárba nem kerültek be a -logija elemet tartalmazó tudományágakból származó személymegnevezések. (Nem világos, miért került akkor be a patologas, a pedologas stb.) Csak találgathatunk, és hihetjük el, hogy a korpuszban rögzített endokrinologas, konchiliologas, kriminologas, politologas és hasonlók, noha nem kerültek be a szótárba, régóta használatos szavak. Nyilvánvaló, hogy a neologizmus terminusa csak bizonyos fenntartásokkal alkalmazható rájuk. Más a helyzet azokkal az internacionalizmusokkal, amelyeknek szinte az egész szóalkotási családja hiányzik a szótárból, például: edukologija, edukologas, edukologinis; kultūrologija, kultūrologas, kultūrologinis; faktográfia, faktográfus, faktografikus, faktografikus és így tovább. Az orvostudomány, a közgazdaságtan, a teológia, a zene, a sport — ezek azok a területek, ahol különösen sok a kölcsönszó. Egy részük már bekerült a Nyelvi Bizottság által összeállított nem ajánlott idegen szavak jegyzékeibe, és vannak litván megfelelőik — új képzések (distributorius — platintojas, nuskenuoti — nuskaityti), mások számára még nem alkottak megfelelő helyettesítőket (keisbolas, softbolas), a harmadik csoportba tartozó, nagyon elterjedt szavak esetében pedig talán már nem is érdemes ilyeneket létrehozni (jogurtas, singlas, hitas). A sajtóban előforduló kölcsönszavak nem egyformán alkalmazkodtak a litván nyelvhez. Néhányuk (nincs belőlük sok) még nem engedelmeskedett a litván nyelv fonetikai és morfológiai törvényeinek (disco [disko], papaya [papaja], atache [atašė]), így „a legújabb idegen szavakkal való legegyszerűbb (és legrosszabb) bánásmód” példáival van dolgunk (Girčienė 1997: 64). Az idegen szavak közé sorolják a zsargon példáit is (fuksauti, chebrantas, psichuškė, pacanas, diskonas). A neologizmusok másik csoportját — az új képzések alkotják. Ezeket a szóalkotási modelleket figyelembe véve osztályozzák. A neologizmusok csoportjában mind a négy szóképzési modell példái megtalálhatók”: a) = Ša iw p i va. Lásd. : =; = A bemutatott neologizmusok egyike sem szerepel a nagy „A litván nyelv szótárában- ”. Az elemzett jegyzékben azonban meglehetősen sok van belőlük. Mivel e szótár számítógépes változatával nem rendelkezünk, az 18 a) igekötős származékok: bepilotis, bevizis; a b) képzős származékok: neologizmune sokat csak su az alábbi képzőkkel találtunk -imas (muzealizálás), -ykla (gyűjtőhely, fonóhely), -ininkas (folyadékkiöntő, vesszőkereső), -ėlis (szerencsejáték-vesztes), -tojas (szemétgyűjtő), -iklis (gyűjtő, hordozó, eltávolító, vezérlő), -ynas (elhagyott gyermekek otthona, birsalmaültetvény, szúbogár-telep), de ir su a termékenységgel nem jellemezhető képzőkkel (sliekide); c) képződmények a szóvégekből: jmitis, jautra, irsmas, d) nuodribos; összetett szavak Szavak: az ilyen típusú neologizmusok mennyiségükben és változatosságukban szinte semmivel sem maradnak el a képzős származékoktól (jvairiagridis, plonatinklis, saviSaudis, laivagrybis). Előfordultak olyan összetételek, amelyek terminusok: laizligé (állatorvosi), banglenté (sport), kraujasekys (zool.) ir uő. Az ilyen tipikus képzésű szavakat rendszerbeli új szavaknak nevezik (Barauskaitė ir uő. 1995: 43). Nyilvánvaló, hogy jelentős jų részük olyan potenciális új szóként — tekintendő, amelyek újdonságát nem érzékeljük. A potenciális új szavak példái lehetnek az alábbi összetételek is: aranyfejű, mezítlábas, kolbászfejű, elefántfejű, acélfejű, pikkelyes fejű. Nagy számukat a fel nem ismert szavak listáján azzal lehetne magyarázni, hogy „a szótárírók nem kedvelik a potenciális új szavakat, és igyekeznek azokat nem felvenni a szótárakba” (Gaivenis 1987b: 33). Igaz, nem minden új szó rendszerbeli. Autorai és stiláris újításokra is találtunk példákat: džinsuma, plaukuosena, skiedrija, žaidynas. Némelyiket azonnal a hatályos lexikai normáktól való kreatív eltérésként értelmezzük (Busse 1996: 647), mások értékeléséhez azonban kontextusra van szükség. A rendszerszerű újításokat az alkalmiaktól® a statisztikai adatok is segítenek megkülönböztetni. Azok a szavak, amelyek használati gyakorisága több tucatszor, sőt akár több százszor is előfordul, reális jelöltek arra, hogy bekerüljenek a szótárak jövőbeli kiadásaiba. Ilyenek például: aplinkosauga (420 alkalommal fordult elő), pasaulėvoka (44), ploviklis (20), pilstukas (176), vandenvala (88). Nos, azok a szavak pedig, amelyeket mindössze egyetlen alkalommal rögzítettek, aligha válnak a köznyelvi szótár tagjaivá. Ez nemcsak az egyéni új szavakra, hanem a speciális, szűk körben használt lexika terminusaira is vonatkozik (ezofagogastroduodenoskopinis, alfafelandrenas). Sajátos köztes helyet foglalnak el a kölcsönszavak és az újítások között azok a szavak, amelyeknek litván vagy nemzetközi szógyökük és idegen eredetű elemük van, amelyet mások összetevőnek is neveznek (avia-, auto-, mikro-, tele-, termoir kt.). Jelenleg ez egy nagyon kedvelt szóalkotási mód. Az ilyen típusú neologizmusok szabad terjedésének leggyakrabban a következő okait nevezik meg: a szóalkotásközpontú szemlélet, a meghatározatlan hely a litván nyelv rendszerében, a használati esetek meg nem tárgyalása, a helyesírási kérdések túlzott jelentőségének tulajdonítása (Kupčinskaitė); hogy terjednek, azt egyértelműen mutatják a rendelkezésre álló adatok. * A rendszerszerű és alkalmi újításokon kívül a neologizmusok szemantikai típusa is megkülönböztethető — egy ismert szó új jelentése. Mivel a szó bekerült a számítógépes szótárba, az automatikus neologizmuskutató program nem rögzíti őket. 19 feltételezik, hogy a szóalkotási szabályszerűségeknek többé-kevésbé megfelelő, a normatív, számítógépes 1997: 58). O „A jelenkori litván nyelv szótárába” be nem került szavak neologizmusok, jóllehet közöttük egy korábbi időszak aktualizálódott képzetei is lehetnek. Korábban a su video elemben csak néhány szót rögzítettek (videomagnetofon, videokazetta, videokamera), mostanra azonban o már videohamisítást, videodivatot, ir videóművészetet, videoköltészetet stb. is találunk, noha gyakran erőteljesen ir t. ajánlják, hogy az elemet a lietuviškas vaizdo megfelelőjével cseréljék fel. šį Számos, már megszokottá vált su elemmel alkotott szóval (hidrokosztüm, mononátrium, multivitaminok, antiterror, sztereokép, pszeudomitikus) szinte egyenrangúak azok, amelyek elemeit még nem rögzítették a szótárak (expreszolimpia, technobürokrácia, ritmenbluesz, vertebroneurológia, ekspolijnia, popkirálynő). Napjainkban különösen gyakori az euroelőtag. Nemcsak az ne euroentuziastas, euroskeptikas, ar eurolyga, eurorinka, hanem az europudingas, eurotenisas, euroįvartis és eurofakultetas is. ir t. t. Az új szavak megjelenése dinamikus, megszakítás ir nélküli folyamat. Ezért nyilvánvaló, hogy az új szavakat folyamatosan rögzíteni és vizsgálni kell. Az elemzésre kiválasztott nyelvi újításokat addig kell figyelemmel kísérni, amíg az általános szókincsbe to és az általános nyelvi į tudatba beépülve el nem veszítik ir észrevehetőségüket és „új” megkülönböztető jegyüket, és át nem kerülnek (vagy közülük csak egyesek) a szótárakba (Busse 1996: 654). A litván nyelvtudományban csak a neologizmusok lexikográfiájának kezdetéről beszélhetünk. Ez a kutatás egyértelműen bizonyítja, hogy amikor nagy mennyiségű adat automatikus feldolgozására van szükség, az informatikusok sikeresen segítik a nyelvészek munkáját. Ezzel együtt alapvetően megváltozik a kutatási módszertan is: a jövőben az új szavak automatizált kiválasztása sokkal gyorsabb lesz, mert miután a litván nyelvi korpuszra alkalmazták a Zodžių kodavimo rendszert, megszűnt a szavak számítógépes szótárakban való keresésének szükségessége. Természetesen az új szavak elemzése nem korlátozódik csupán azok felismerésére és osztályozására. A következő szakasz — az e szavakkal alkotott szintaktikai kapcsolatok és kollokációk (egy bizonyos lexikai környezet) vizsgálata. Elkészült 1998 12 16 IRODALOM Barauskaitė J. és mtsai 1995: Lietuvių kalba 1, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Bitinienė A. 1995: A publicisztikai stílus sajátosságai. —Gimtasis žodis 12(84), 1—4. Busse U. 1996: Neologismen. A fogalommeghatározás kísérlete. —Euralex'96 Proceedings II: Göteborgi Egyetem, Svéd Tanszék, 645–638. Gaivenis K. 1987a: Néhány szó az új „Nemzetközi szótár”-ról. —Nyelvkultúra 52, 66-70. Gaivenis K. 1987b: A szavak tarka világa, Vilnius: Mokslas. Gaivenis K., Keinys S. 1990: A nyelvészet terminusainak szótára, Kaunas: Šviesa. Girčienė J. 1997: Az idegen elemek a sajtóban. —Nyelvkultúra 69, 64–68. Jakaitienė E. 1980: A litván nyelv lexikológiája, Vilnius: Mokslas. Kupčinskaitė A. 1997: A nem litván nyelvi elemek (összetevők) használatának tendenciái. —Nyelvkultúra 69, 56–61. 20 Miliūnaitė R. 1995: A köznyelvi használat változatos jelenségei (rögzítésük és ir értékelésük). — Nyelvművelés 67, 39-48. Palionis J. 1987: Új „Idegen szavak szótára”. — Kulturális területek 7, 67—69. Paulauskienė A., Tarvydaitė D. 1986: Nyelvtani normák és a jelenlegi használat, Kaunas: Šviesa. Schippan T. 1992: Lexikologie der deutschen Gegenwartssprache, Tūbingen: Niemeyer. TŽŽ 1985: Tarptautinių žodžių žodynas, Vilnius: Vyriausioji enciklopedijų redakcija. Urbutis V. 1978: Žodžių darybos teorija, Vilnius: Mokslas. NEOLOGIZMUSOK A VYTAUTAS MAGNUS EGYETEM SZÁMÍTÓGÉPES KORPUSZÁBAN Összefoglalás A tanulmány a Vytautas Magnus Egyetem 30 millió szavas korpuszának (sajtótermékek) egy részében megtalált legújabb litván neologizmusok elemzésével és osztályozásával foglalkozik. A neologizmusokként azonosított valamennyi lexikai elem kölcsönszavakra és szóalkotási neologizmusokra oszlik. Az utóbbiakat toldalékolási mintáik szerint tovább osztályozzák összetételekre és toldalékolással képzett származékokra, valamint potenciális és alkalmi neologizmusokra. 21