Iliatyvo resp. prieveiksmio „laukan“ reikšmės ir galimi sinonimai lietuvių kalbos tarmėse

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XLIII (2000) Evija LIPARTE Lietuvių kalbos institutas, Vilnius ILIATYVO RESP. A laukan határozószó jelentései és lehetséges szinonimái a litván nyelvjárásokban A laukas (fn.) szó a litván nyelvben többjelentésű. Jelentéseit a különböző szótárak eltérően adják meg: 1 DZ * DŽ *DŽ LKŽVII 410 359 358 177-178 1. fáktól mentes, általában sík hely (az erdőtől és a lakott településektől megkülönböztetve) + + + + 2. megművelt föld + + + 3. átv. a mezőkön termő valami, gabona, tavaszi vetés + 4. bizonyos nagyságú földterület + 5. szántóföld, földterület + 6. szabadtéri hely + + + + 7. külső rész + 8. hely, ahol valamit végeznek + + + + 9. falu, község (a várostól megkülönböztetve): 10. fiz. tér, amelyben bizonyos erők hatnak + + + + 11. a hadműveletek, hadjárat, expedíció körülményei + 12. a szabadban létesített valami + rš. 13. margó 3 14. ezres játékban, három külön lerakott kártya + A különböző litván nyelvjárási szótárakban nemcsak a már említett, hanem további jelentések is rögzítve vannak: Drusk. 185 Laz. 140 Ziet. 343 a forma a litván nyelvben határozószósult, a litván nyelv négy fő szótárában, valamint az egyes litván nyelvjárások szótáraiban külön szócikkek vannak elkülönítve: 1. mint bk. + + + 2. megművelt föld + + + 3. földterület + 4. hely a szabad ég alatt + 5. tanya + 6. kopasz, haj nélküli hely, kopasz folt + 144 A továbbiakban a cikk figyelme kizárólag a laukas ’mező’ szó egyes esetragolt alakjaira irányul, főként a laukan illatívuszra. Ši laukan adv. ; ir ji į DZ DZ IDZ LKZ VII Drusk. Laz. kint adv. 410 359 358 176 185 140 1. 1lauka, oran + + + + + 2. el, félre + + 3. kint + kifelé prt. 'DZ 410 DZ 359 ‘DZ 358 LKZ VII 176 1. ki ¥ A fent említett négy litván szótár adatai, valamint a szerző rendelkezésére álló, publikált és publikálatlan litván ir nyelvjárási anyag alapján a resp. forma, illetve a laukan szó fő jelentéseit határozták meg. Ez a sémában felsorolt 5 kritériumok, illetve azok a jegyek alapján történt, amelyek eltérnek a fent említett litván szótárakban szereplőktől. lauk(an) its. a cselekvés helyét jelöli a cselekvés eredményét jelöli. સ? a cselekvés helyét jelöli a cselekvés eredményét jelöli. T 1. a cselekvés helyét 2. jelöli a cselekvés eredményét jelöli. (a szabad ég alatt) konkrét 1.1. hely nélküli hely 1.2. konkrét hely (külső oldal) 2.1. felszabadí2.2. tás veszteség („teljesen ....“) 1.2.1. rendeltet1.2.2. és rendeltetés nincs megadva megadva (valami ott van, történik) közvetlenül kapcsolódó már nincs közvetlen kapcsolatban su a főnév jelentésmezejének jelentéseivel a su főnév jelentésmezejének jelentéseivel a partikuláris igék részeiként vizsgálandók (LKŽ: -— határozószó, partikula) engedélyt a Litván Nyelvi Intézetben található, kiadatlan nyelvjárási ir Az LKŽ kiegészítő mų anyagának szerzője nagyon hálás ennek az intézetnek a Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztálya ir vezetőjének K. Morkūnasnak, valamint a Szótári Osztály vezetőjének V. Vitkauskui. 145 Mindenekelőtt a példákat itt su nagy csoportokba soroltuk į 2 aszerint, hogy a laukan ebben a ar példában a leírt cselekvés helyét jelöli ar jo eredményt. A resp. szó jelentéseinek, illetve a laukan alak jelentéseinek elemzésekor ez a kritérium a legfontosabb. 1. A cselekvés helye (a szabad ég alatt). 1.1. A szabad ég alatti meghatározpo atlan, nem konkrét hely bármely helyiség už (pvž. ház) falainak mozgása ir ezt a į helyet az ilatívusz g laukan alakjával fejezheti su ki, például : Ha ir megtelik füsttel a szoba, nem kell jy kiengedni a szabadba Sd., a Be pálcával ir nem tudok kimenni a szabadba Dv. LKZ VII, valamint a 178, lauką alakú su szerkezet” į (vagy į laukus alakban), például : Fuss ki a į szabadba egyet futni, utána vė olvashatsz Vö. LKZ I 721, Összeütköztünk egy i kicsit, a mezőket összetúrtuk [a házból, ahol a tánc zajlott] Pžrl., a laukutis kicsinyítő képzős alakjával, pl. : Anyácskám, engedj ki į engem a (į kis mezőre, futkározni akarok Ig. valamint a laukanais, laūkanais — határozószóval: menj ki, ne dohányozz bent Szent. A litván nyelvjárásokban ebben su a jelentésben az oras szó ir oran alakjai használatosak, pl. „Gyertek, gyerekek, ki a levegőre!” Ut. LKŽ VIII 1011, „Kifutott a levegőre a mezítlábas templom” Lnkv. LKZ I 678, „Menj ki reggeltől a levegőre, szép és egészséges” Ob. LKŽ VIII 1011, valamint az elöljárós szerkezetek: į orą, ant oro, pl. „Én kimegyek a levegőre” K. LKŽ VIII 1012, „[a lányok] megmosakodtak és kimentek a levegőre” Paparčiai, „Csukd be az ajtót, mert már nem fekszik ki a levegőre” Pb. LKZ VIII 1012. Itt lehetséges a kicsinyítő képzős oriukas alak is — „Engedj egy kicsit a levegőcskére engem” Mžž. u. o. 1.2. A konkrét po szabad ég alatti hely kétféle lehet. 1.2. 1. A konkrét szabad ég po alatti hely rendeltetésu se nincs megadva. Ebben az esetben a laukas szó, valamint ir ragozott alakjainak jo fő funkciója szintén az elkülönítés: a laukas az erdő, a település ellentéte, pl. : Lauko paukštis laukan žiūri J.Jabl. LKŽ VII 177,... vaik'ukūs | is'i.v'ed'e. laukon ir pamišk'ėj lauZ’a sausūs m'ed'el'us Vyžuonos, karvutę reikia isivesti į lauką [paganyti] Kybartai, nuvūrom laukan pagan'it karv'es Ziet. 195, avagy a laukas (gyakrabban többes számú alakban: laukai) a város ellentéte, pl.: jau aš norėjau ait an laūko Zietela, vagy akár a falué, pl. Régebben a faluban éltünk, csak később költöztünk ki a mezőkre (különálló tanyákra) VI. LKŽ VII 178. Egyébként éppen a laukan illativusi forma e, a várossal és a faluval ellentétes, különálló tanya jelentésében való előfordulását a szerzőnek egyelőre nem sikerült megtalálnia. Említést érdemel még a laukan illativus használata az inessivus ‘a mezőn’ jelentésében: Kicsi voltam, akkor a mezőn legeltettem [a teheneket] Zt. Itt csak a déli felső-ausztriai nyelvjárások déli részének beszédeire jellemző jelenség mutatkozik meg — a két helyhatározói eset (a belső irányt jelölő (illativus) és a belső helyet jelölő (inessivus- )) összekeverése, más szóval a két helyhatározói eset egybeolvadása. * Abból kiindulva, hogy „a névutó a nyelvben a ragvégződéshez hasonló szerepet tölt be: segít kifejezni a szavak egymás közötti kapcsolatait” (DLKGr 437), valamint abból, hogy a litván nyelv grammatikai rendszerében a „ige + főnév” és az „ige + névutó + főnév” szerkezeteket szinonimáknak tekintik (lásd Valiulytė 1998:10), a laukan formát és az į lauką névutós szerkezetet itt szinonimaként elemeztük. 146 egyet.) į Vö. továbbá: Šiandien neisi laukė (į lauką) Vö. LKŽ VII 178 ir LKA III térképeket sz. 48 ir 44. 1.2.2. A konkrét helyet a — laukas szó su jelöli, amelyet a rendeltetés határoz meg. A laukas rendeltetését a laukas szó előtt álló jelző jelölheti. Azt mutatja, mi található ezen a mezőn, például: rozsföld, burgonyaföld, vagy mi zajlik ott, például csatamező. Ha nincs ilyen jelző, a laukas szó a megművelt föld, termőföld jelentését hordozza. Az iliatívusz laukan elöljárós szerkezet itt azt jelzi, ar hogy a mozgás ezen į a helyen ér véget, továbbá azt feltételezi, hogy ott valamilyen más cselekvés kezdődik (vagy folytatódik), például. Tą metą vėlai išėjom į lauką (su paaiškinimu: pradėjom žemę dirbt) Alk. LKŽ VII 177, Aisim arce in laūko Laz. 140, Tinginys laukan paskutinis, iš lauko —pirmutinis PPr 103 LKŽ VII 177, Užsigavo, kad vasarą gal maža jam lašinių laukan daviau V. Krėv. LKŽ VII 177. 2. A laukan szó a // cselekvés eredményét hangsúlyozza. 2.1. E páros jelöletlen tagjának feltehetően a kiszabadítás tekinthető — valamit kivesznek, kihúznak stb. zárt térből, helyiségből, kellemetlen helyzetből stb. Ebben az esetben a hely van megjelölve, ahol a cselekvés végbemegy, de annak eredménye nincs lokalizálva, pl.: p'! 'ėšau és po tos t'elyč'os laukan koja Tarvydai. Ezzel a jelentéssel használatosak e határozószó más fonetikai változatai is: /auka, lauk, lauku, pl.: vYrs nūd'en'g- 'e duob'e i saka pacei | ka lYstu laūka Šakyna, roputės jau visai suanglijo, krapštyk lauk iš pečiaus Skr. LKŽ I 139. 2.2. A laukan határozószóval, valamint változataival — lauka, lauku, lauk — kifejezhető valaminek az elvesztése is, vagyis hogy valaki (saját akaratából) eltávozik, eltűnik, illetve hogy valamitől megszabadulnak. A laukan határozószó laukan jelentése ezekben az esetekben nemcsak megfelel az előtag jelentésének, hanem közel áll a visiškai, visai, galutinai határozószók jelentéséhez is, és a cselekvés visszafordíthatatlanságára utal. Pl. : Ark laūkan tas pievas, čia menka žolė, dirva bus geresnė Šts. LKŽ VII 176, Džiūvo eglės laukan, išraudonavo Sts. LKZ VII 177, rugsieja mienesi [paukščiai] išskrida lauk (a „teljesen elrepültek” megjegyzéssel) Mosėdis, daris aperace.te, rėk jimte to blūžni laūk Trk. *, anu__ pajieme minas rinkte laūk po kara Akm, Vietuv'ei suki'la išvar'e laūk tuos franciizus Sokaičiai ir és mások. Ezzel a jelentéssel a lietván nyelvjárásokban az oras szó alakjai is használatosak lehetnek, pl.: šiuos bjaurumynus pilk oran Ds. LKŽ I 800, drob'in'ėtus tanc’un 3 A szerző véleménye szerint ebbe a csoportba sorolható a következő példa is: Nei į kambarį gaspadinė, nei į lauką darbininkė Skr., amelyet az LKŽ IV 5-ben az į elöljárószóval alkotott, a cselekvés céljának, rendeltetésének jelentését hordozó szerkezetek illusztrációjaként közölnek, az į kovą, į darbą, į mėsą és más kapcsolatok mellett. * E példa mellé a feljegyzője, A. Girdenis professzor megjegyezte, hogy a lauk „az »imti«, »traukti« stb. igéket kiemelő utóige”. A. Girdenis professzor által Északnyugat-Litvániában (Tirkšliai, Akmenė, Žemalė) feljegyzett többi hasonló példa mellett utalások találhatók arra, hogy a lauk utószó értelmében használatos; hogy ez „az išigekötővel összefüggő utóige”; „az iš-nek megfelelő utóige”. 147 v'ees'im, o pakul’in’ius vorin išm'eės'- im (d.) Ziet. 157, a krak'enos... parn'ešau — baisūt ir oran išp'il'c — geltonas | LTT I 12. Hozzá kell tenni, hogy a 2.1 ir 2.2 alcsoportok közötti határ nem túl éles.” Mindezekből a Iš példákból meglehetősen világosan látható, hogy a laukan, amely a cselekvés eredményét (a felszabadítást vagy akár a veszteséget) jelöli, már erősen eltávolodott a laukas főnév jelentéseitől, és amint azt A. Girdenis professzor megállapította, a lauk // laukan itt inkább az igéhez hajlik. Ezenkívül csak a második csoportban léteznek a laukan mellett rövidített formák ir (variantai) lauka, lauku, lauk. Tai rodo, kad čia įvyko daiktavardžio iliatyvo formos laukan gramatikalizacija — savarankiškas, sintaksiškai nepriklausomas žodis (daiktavardis) virsta sintaksiškai priklausomu, pagalbiniu gramatiniu vienetu (rodančiu veiksmažodžio veikslą), ne tik pakeisdamas savo reikšmę, bet ir prarasdamas dalį savo substancijos.“ Atskiruose antrosios grupės pasakymuose laukan kartu su gramatikalizuota (veikslo) ir reikšme galėjo išlaikyti ir savo pirminę — lokalinę reikšmę. Tačiau dažniausiai tokiuose pasakymuose lokalizuota tik veiksmo (judėjimo) pradžia, o jo pabaigos taškas neapibrėžtas, pvz.: ons_ jau_anu tu. vel'n'(') | varis laūk // iš t'os trobūos Tirkšl. 117, stūmket ani /par dūr's laūk' t. p. 247, ale tūs.. kr'ites i sava ratus ir' is'lė-kes is kiema lauka Žagarė LKT 150, prito_dores laūkūon Dunin. 169, Aik laukan! Ziet. 140. Menj ki a mezőre, kiskutyám! Klov. LKŽ VII 176, tūmsta, iš'eik laūk (összeveszés után) Mozūriškiai. A lauk //laukan és oran ezekben a példákban összevethető más nyelvek úgynevezett igekötőivel, pl. német aus-, heraus-, hinaus-, angol out, finn ulos, észt vilja stb. ir Hasonlítsuk össze: németül ich gehe aus dem Zimmer hinaus an. I'm going out of the room suo. mind mennen huonesta ulos lyv. ma lūb tubast ulzo liet. aš einu lauk //laukan //oran iš kambario aš einu iš kambario lauk || laukan //oran * A 2.1 és 2.2 csoport közötti határok nem túl élesek. Gyakran ugyanazt a kifejezést többféleképpen is lehet értelmezni, pl.: don t(i)s pra-ded gė I't(e), kė.t(a) ešeje.m(- a) nabo.v(a) —trū-uk t(e) la-ukūon Plungė LKT 82. Az ember szemszögéből ez megszabadulás (2.2), a fog szemszögéből pedig felszabadítás (2.1). Nagyon gyakran a litván nyelvjárások rövid példái nem teszik lehetővé a laukan szó jelentésének pontos meghatározását. Ekkor tágabb kontextusra vagy a helyzet leírására van szükség. Ez azonban nem mindig segít. Nagyon sok olyan példa van, amelyet egyszerűen többféleképpen lehet értelmezni. Például a laukan szó jelentésére akár 3 értelmezés is lehetséges az utioz i's b'ieg eš tuos darž'in'iės ta-ukiion Klykoliai LKT 45 példában. A megadott séma szerint itt lehetne 1.1 vagy 1.2.1 vagy 2.1 jelentése. Hasonló a helyzet az į lauką elöljárós szerkezettel is, pl.: Pranelis paskui tėvelį ishiznojo į lauką Skr. LKZ I 870. * A grammatizációról (németül Grammatikalisierung) lásd *?BuBmann 289–291. ' Technikai okokból a „Taip šneka tirkšliškiai” szöveggyűjtemény példáiban a diakritika itt egyszerűsített. 148 latin. es eju ara lauka // istabas no eju no es istabas ara lauka // Eszerint a balti ir nyelvekben a lauk, laukan és oran a partikulás igék // részeinek tekinthetők, és ekként vizsgálhatók. A balti nyelvek partikulás igéi azonban nem azonosak a germán és finnugor nyelvek partikulás igéivel; alakjuk, grammatikai jelentésük és funkcióik részben eltérőek. ar jų iš A partikulás iš igék egyik sajátossága a balti nyelvekben az, hogy a nyelvben a megfelelő igekötős igék mellett léteznek, és ez utóbbiakkal korrelációs párokat alkotnak. A partikulás és az igekötős ir igék ilyen su korrelációja nagyon széles körben elterjedt a lett nyelvben, ahol ez a jelenség teljes rendszert alkot, amely az igék aspektusával kapcsolatos. A partikulás ige, pl. iet ara vagy iet lauka (lit. ’kimenni a szántóra’, illetve ’kimenni’), folyamatos aspektust fejez ki, az igekötős ige pedig, pl. iziet (lit. ’kimenni’), befejezett aspektus kifejezésére használatos.” A litván nyelvjárások egyes példái azt mutatják, hogy hasonló rendszer, vagy legalábbis annak maradványai, illetve csírái a litván nyelvben, vagy legalábbis egyes nyelvjárásaiban is meg lehettek. Vessük össze: mesti lauk ’kidobni’ išmesti kat [gandras] numan(a), kad blūoks mėc, met laukiio maž(a) gandrūt(i) Plikiai LKT 133 —ha a gólya egy vagy két fiókáját kidobja a fészekből, rossz év lesz — Klp. LKZ VIII pešti 61. lauk —išpešti (reikšme „ištraukti iš už juosmens (marškinius)“) Nepėšk mą marškinių laūka (=iš kelnių)! Jrb. —Marškiniai išpešti viršum Er. LKŽ IX 876. rauti lauk —išrauti (reikšme „ištraukti, išpešti iš šaknų“) pavasar da rausėm | to saldėn“ [obelį —E. L.) laūk Tirkšl. 183 —Vėtra buvo, išrėvė medžius šaknų vr. iš LKŽ XI 328. Az észak-litván nyelvjárásokban a partikulás igék következtében kialakult három aspektusból álló rendszer már le van írva, lásd: Girdenis, Kačiuškienė 1986: 21 skk. Abban a tanulmányban a partikulás igékkel kifejezett aspektust perficientívumnak — „folyamatban lévőnek” (orosz: cosepmaiomuecs) — nevezik. A tanulmány szerzőinek véleménye szerint ez a jelenség az észak-litván (különösen a žemaitiai) nyelvjárásokban a szomszédos lett nyelv hatására alakult ki, amelyben szintén létezik ilyen három aspektusból álló rendszer. Az ilyen állítások helytállóságának ellenőrzéséhez több példára van szükség a partikulás igékre egész Litvánia területéről, különösen annak keleti és déli részéről. Éppen a rendelkezésre álló anyag heterogenitása miatt egyelőre nem határozták meg a partikulás igékről és azoknak az előképzős, illetve partikulás a. raja ae aa igékkel való korrelációjáról, valamint a partikulás igéknek a litván nyelvjárásokban való elterjedési területeiről szóló területeket. 149 Mindazonáltal már kijelenthető, hogy ez a jelenség nem csupán Lettország határvidéki ir felvidéki- –alföldi nyelvjárásaihoz (ahonnan a vizsgált példák többsége származik), ami lehetővé tenné annak feltételezéji sét, hogy a lett nyelv hatására alakult ki. Egyes példákat a nyugati, ir iš ir iš középső felvidéki, ir iš už Litvánia határain (Fehéroroszországban) található litván nyelvszigeteken (Zietela, Lazūnai, Ramaškonys) jegyeztek fel. A lauk laukan esetében, akárcsak a // más főnevek lokatívuszaiir ból származó iš határozószók esetén, figyelembe kell venni a litván nyelv különböző helyhatározói ir į eseteinek: az illatívusznak és az inesszívuszn- — ak a litván ir nyelvjárások- — ban való használatát. Ez az egyik lehetőség arra, hogy iš meghatározzuk a határt a laukan mint a főnév illativusi alakja és a laukan mint határozószó, azaz ir ezen illativusi alak határozószósulásának fokát a különböző nyelvjárásokban. E kritérium alapján a Lietuvių kalbos žodynas akadémiai szótárban külön szócikkekbe sorolták a laukan határozószót és a laukan nyomatékosító partikulát (partikulumot). A többi igei partikula (köztük a laukan és az oran) használatának egyik sajátossága, ir amely csak a balti nyelvekre ir jų és a lív nyelv által befolyásolt nyelvre jellemző, hogy a partikula csatlakozhat egy eseményaspektust kifejező, igekötős igéhez, létrehozva az úgynevezett partikulás igekötős igét. Ilyen esetekben a partikula csupán a cselekvés eredményét hangsúlyozza, vagy pontosítja annak végponti helyét (ha az igei igekötő lokális jelentése poliszémikus vagy „elhalványult”- *), pl. : Manę n'išmuši iš šiltos istubos lauku Mitl 67. LKŽ VII 188, ale tas.. kr'ites i sava ratus ir’ is'lė-kes is kiema lauka Žagarė LKT 150, ta miiotresk(a) iserūopš'tė'n la-uk(o) ém e Lapiai LKT 84, Kas per daūg išmėsk — laūk Marijampolė, To valgio da išsimeta laūk (niekais nueina) Prn., a krak’enos ... parn'ešau —baisū ir Oran išp'il'c —geltonas Ramaškonys LTT I 12, dukt'ė oran išūjo t.p. / 34. A litván nyelvben meglehetősen széles körben elterjedt egy frazeologizmus —eufemizmus a resp. szóval a laukan eiti : laukan forma "a természetes szükséglet mą elvégzése', pl. sustoje šlapūms i laūka ėjims Jrb., Subliūro žmogus, t.y. tankiai bėga laukan, susividuriavo J. LKŽ 1 931, ka tėn goli (ligoninėje)/nié tén laūk gali išėte | rėk vaistūs ddute ka išvaritu Plateliai. Itt a resp. oran forma szó is használatos, pl., Vaikui viduriukai susituréjo —trečia diena oran neina Vb. LKŽ VII 1011, Pilvas sopa, bėga oran (viduriuoja) Ob. uo. A frazeologizmusként használt eiti laukan, illetve eiti oran szerkezet olyan sajátos jelentésre tett szert, amely nem transzparens (vagyis nem a szerkezet mindkét komponense jelentésének összege), ahogyan ez a korábban említett példák többségének jelentését jellemezhetné. Ezért az eiti laukan szerkezet szinonimái nem csupán az išeiti ige lehetnek (amint fentebb láttuk), hanem más igék is — ugyanazon tő származékai: laukinėtis, išsilaukinėti, nusilaukinėti, laukūotis, nusilaukūoti, pl. * A határozószók (partikulák) mondatvégi ismétlődéséről azokban a mondatokban, amelyekben más nyelvekben a „kifakult jelentésű”, mozgásirányt jelölő igeprefixumok állnak, lásd: 150 Recha 1893: 74. ezért lehetnek az eiti laukan szerkezet szinonimái nemcsak az išeiti ige (amint fentebb láttuk), hanem más igék is — ugyanazon tő származékai: laukinėtis, išsilaukinėti, nusilaukinėti, laukūotis, nusilaukūoti, pl. Žmogus ten eit laukinėties Kivrž.: Az ember oda megy ki, hogy kint legyen. Kivržova településről származó adat: Az ember oda megy ki, hogy kint legyen. Kivrž: t.p, Ülj le ide, és minden rendben lesz Lp. LKŽ VII 189, valamint más A frazémák más főnevekkel is, pl. su kiemo eiti an ‘üríteni’: anas k'iemo an č'asta ait'i Ziet. 290. Más nyelvek közül megemlítendő a német, amelyben a „természetes szükséglet elvégzése” jelentést szintén egy előtaggal (pontosabban partikulával) képzett aus-treten fejezi ki. A litván nyelvhez legközelebb álló lett nyelvben a köznyelvi, előtagos iziet ige mellett, pl. : Japajauta /betegnek/.., hányszor ürít a bele egy nap alatt.. LLVV VIII 345, ezzel a jelentéssel egy másik idióma is használatos — a prieveiksmiu, illetve partikulával cauri — véders iet cauri vienk. LLVV VIII 346, [véders] iet cauri sar. LFraz II 535. " A lett nyelvben a cauri partikulat tartalmazó partikulatív igék, akárcsak a lauka, illetve ara partikulatív igéi, korrelálnak az izelőtagú igékkel, például: braukt pagalmam cauri izbraukt caur pagalmu; iet pagalma ara lauka iziet pagalma. Az egyes partikulatív igék korrelációs lehetőségei, valamint a velük alkotott idiómák az említett nyelvekben még kutatásra várnak. — no ar — no RÖVIDÍTÉSEK b.g. — évszám nélkül — be metų sar. — a társalgási nyelv stilisztikai — árnyalata, a beszélt nyelv stilisztikai színezete, uo. —- ugyanott, egyes szám — a köznyelvi beszéd stilisztikai — árnyalata, a gyenge nyelv stilisztikai színezete VS. — versus, — ellenkezőleg A litván nyelvi példák forráshelyeire vonatkozó ir rövidítések átvéve iš LKZ. IRODALOM IR FORRÁSOK >BuBmann — Bu B m a nn H. Lexikon der Nyelvtudomány, második, teljesen újonnan átdolgozott kiadás Stuttgart: Alfred Kroner Kiadó, 1990. DLKGr — A mai litván nyelv grammatikája, Vilnius: Tudományos ir enciklopédiák kiadásának intézete, 'DZ 1994. — A mai litván nyelv szótára, szerk. J. Kr u o p as, Vilnius: Állami Politikai és ir Tudományos Irodalmi Kiadó, 1954. DZ — A mai litván nyelv szótára, szerk. J. Kru as, op Vilnius: Mintis, 1972. 10 Talán az ši idióma a lett nyelvben a caurs su melléknévvel kapcsolatos ‘lyukas’, vö. Caurs vėders sar. — hasmenés. LVV 845. 151 3DŽ — A mai litván nyelv szótára, szerk. S. Ke i ny s, Vilnius: Tudományos ir enciklopédiák kiadója, 1993. Só. -Naktiniené G., Paulauskienė A,Vitkauskas V. A druskininkai nyelvjárás szótára, Vilnius: Mokslas, 1988. Dūnin.- Vitkauskas V. Az északkeleti dūnininkai nyelvjárások szótára, Vilnius: Mokslas, 1976. Girdenis A., Kačiuškienė G. 1986: Párhuzamos jelenségek a lett és az észak-litván igei rendszerekben. —Nyelvtudomány 37(1), Vilnius, 21—27. Laz.-Petrauskas J., Vidugiris A. A lazūnai nyelvjárás szótára, Vilnius: Mokslas, 1985. LFraz—Laua A., Ezerina A., Veinberga S. Lett frazeológiai szótár 1–2, Riga: Avots, é. n. Liparte E. 1996: Néhány partikuláris igéről és használatukról az engurei és mérsragsi nyelvjárásban. —Baltu Filologija 6, Riga, 30–36. LKA III — A litván nyelv atlasza 3. Morfológia, Vilnius: Mokslas, 1991. LKT —A litván nyelvjárások (Chrestomathia), Vilnius: Mintis, 1970. LKŽ I —A litván nyelv szótára 1, második kiadás, szerk. J. Kruopas, Vilnius: Mintis, 1968. LKZ IV —A litván nyelv szótára 4, szerk. K. Ulvydas, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla, 1957. LKŽ VII-IX —Lietuvių kalbos žodynas 7-9, szerk. J. Kruopas, Vilnius: Mintis, 1966, 1970, 1973. LKŽ XI —Lietuvių kalbos žodynas 11, szerk. K. Ulvydas, Vilnius: Mokslas, 1978. LLVV VIII — Latviešu literaras valodas vardnica 8, Riga: Zinatne, LTT I 1996. —Lietuvių tarmių tekstai 1, Balatna (Varanavas), par. E. Grinaveckienė, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1994. LVV —Latviešu valodas vardnica, red. D. Gulevska, Riga: Avots, 1987. Recha C. 1893: A verbális prefixumok perfektiváló funkciójának eredetére vonatkozó kérdésről. Dorpat: Schnakenburg könyvnyomdája. Tirkšl.-Girdenis A. Taip šneka tirkšliškiai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1996. Valiulytė E. 1998: Dabartinės lietuvių kalbos sintaksiniai sinonimai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Ziet.-Vidugiris A. Zietelos šnektos žodynas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 1998. AZ ILLATÍVUS JELENTÉSEI ÉS LEHETSÉGES SZINONIMÁI, ILLETVE A laukan HATÁROZÓSZÓ A LITVÁN NYELVJÁRÁSOKBAN Összefoglalás Ebben a cikkben a többjelentésű litván laukas ‘mező, szántóföld, föld, szabad tér’ főnévnek csak néhány esetalakját (mindenekelőtt az ‘aukan illativust) vizsgáljuk. A laukan illativus már határozószóvá vált. Az illatívusz jelentései, illetve A laukan határozószavakat itt 2 nagy csoportra és több alcsoportra osztjuk aszerint, hogy a helyet vagy a cselekvés eredményét hangsúlyozzák. Az első esetben a laukan még szoros kapcsolatban áll a laukas főnévvel, a második esetben ezt a kapcsolatot már elvesztette, és az igekötős ige egyik részeként tekintendő. Evija LIPARTE Beérkezett 1999. 08. 27. Litván Nyelvi Intézet Antakalnio utca 6. LT-2055 Vilnius, Litvánia E-mail cím Evija. [email protected] 152