Vokiškos kilmės namų apyvokos daiktų pavadinimai F. W. Haacko, P. Ruigio ir K. G. Milkaus žodynuose

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA LIETUVISZTIKAI KÉRDÉSEI XLIII (2000) Nijolė ČEPIENĖ Litván Nyelvi Intézet, Vilnius NÉMET EREDETŰ HÁZTARTÁSI ESZKÖZÖK ELNEVEZÉSEI F. W. HAACK, P. RUIGYS ÉS K. G. MILKUS SZÓTÁRAIBAN A kelet-poroszországi filológus, Friederich Wilhelm Haack¹, az első kis terjedelmű litván–német és német–litván szótárát az „Újszövetség” és a zsoltároskönyv alapján állította össze, ezért kevés benne a germanizmus. Jelentősen nagyobb Pilypas Ruigys² szótára, amelynek litván részéhez az anyagot elődjének, Ernestas Diceliusnak a hagyatékából, F. W. Haack, Konstantinas Sirvydas szótáraiból és az élő nyelvből merítette, német része pedig Christiano Eberhardo Weismanno latin–német és német–latin szótára³ alapján készült. Ebben a szótárban több a germanizmus, különösen sokféle munkaeszköz és háztartási eszköz elnevezése található benne. Kristijonas Gotlibas Milkus⁴ szótárában (P. Ruigys szótárára támaszkodott, de kibővítette és kiegészítette Jokūbas Brodovskis szótárának példáival) a jelentések részletesebb magyarázatot kaptak, több származékszó és mondat, különösen közmondás szerepel benne. A legtöbb germanizmus mindezen szótárak német–litván nyelvi részeiben található. Az említett szótárak germanizmusait tematikus csoportokba sorolva kiderült, hogy legnagyobb számban munkaeszközök, szerszámok, készülékek, berendezések és azok részei, háztartási eszközök, épületek és azok részei⁵, valamint személyek foglalkozásának, tisztségének és tevékenységének elnevezései fordulnak elő. Ebben a tanulmányban 45, német eredetű háztartási eszköz megnevezését tárgyalják, amelyeket a vizsgált szótárakból válogattak ki. A felsorolt háztartási eszköznevek mind megtalálhatók P. Ruigys és K. G. Milkus szótáraiban, és csupán három — F. W. Haack szótárában (kraga, lampa, žakas). E csoport szinte valamennyi germanizmusát megtaláljuk Kazys Alminauskis „Die Germanismen des Litauischen” című könyvében, a következők kivételével: klyderberštė, -is, pyrpanė (fyrpanė), vindas. Az említett szótárak germanizmusainak többsége pasi- |! Vocabvlarivm Lithvanico-- Germanicvm és Germanico- -Lithvanicvm... Összeállította Friederich Wilhelm H a a c k... a hallei litván szeminárium akkori docense, Halle [1730]. ? Littauisch-- Deutsches und Deutsch-Littauisches Lexicon... von Philipp Ruhig..., Kėnigsberg...1747. *Weismann Ch. E. Lexicon bipartitum latino-germanicum et germanico-- latinum, Stuttgart, * Littauisch-- deutsches und Deutsch-littauisches Wėrter-Buch... von Christian Gottlieb Mielcke..., Konigsberg, 1800. Az épületek, valamint részeik 1741. megnevezéseit lásd. Čepienė N. Germanizmusok a 17. századi kis-litvániai nyugat-aukštai nyelvjárásban (a „Lexicon Lithuanicum“ alapján). —A litván nyelvészet kérdései 30, a porosz német (a továbbiakban Pr. v.) nyelvjárásokból kölcsönözve. : bėkis „tál, mosdótál“ < Pr. v. bėk „k. o.“ ; dėršlakas „szűrőedény; szűrő; lyukasztásra szolgáló eszköz“ < Pr. v. 1993, 37-46. 34 deršlax „k. o.“ ; kragas, -a „korsó; csésze; kehely“ < Porosz. középnémet krog „u. o.“ ; legerė, lėgėrė, legėris „kis hordó“ < Porosz. középnémet Iėgel „u. o.“, liktis „gyertya“ < Porosz. középnémet licht „u. o.“ ; „grúzótörő” mézer <Pr.v.méser „t. o. ; purvelis „megpörkölt szövet tűz csiholásához” < Pr. v. Pulver „t. o. ; spinda, szekrény, „szekrény” < porosz spind „t.” p.”. A kelet-poroszországi szótárakban a német nyelvből átvett számos kölcsönszó mellett szinonimák is találhatók. Vagyis a germanizmusokat nemcsak ismeretlen tárgyak megnevezésére használták, hanem gyakran a saját szavuk mellett kölcsönszó, szinonima is megjelent; néha még a saját szavát is megváltoztatta. Sok ilyen szinonimát jegyeztek fel P. Ruigys és K. G. Milkus szótáraiban. Itt a szótáraikban rögzített, német eredetű háztartási tárgyak megnevezései és mellettük szereplő szinonimáik találhatók: bėkis —praustūvė, praustūvis, mazgotūvė (R II 54, MŽ II 72); blasas —rykas, bačka, bosas (R II 134, MZ II 176), kubilas (MŽ II 176); capas —vagis, vobé (R II 409; MŽ II 551); derslakas —kaltas, kostuvis (R II 107, MZ II 140); kdrbas —rentlazdis, rentlazdé, rantas (R 11 222, MZ II 295); klyderbersté —šepetys drabužių sveiciamas (R II 225, MZ II 300), klyderberštis (R II 221); klucus, klocus —kalada (MZ 11 103, R II 78), kulbé (R II 226, MŽ II 302); kragas —rykas, indas (R II 162, MŽ II 215), kružikas (R II 233, MŽ II 311); kūcus —kurėlus, kurelis, strampas (R II 228), vėzdas, stripinys (MŽ II 304); kurbas —pintinis, pintinė (R II 229, MŽ II 306); liktis —žvakė, žiburys (R II 244, MŽ II 326); lodė —skrynė (R II 236, MZ II 314); lystė, lysta —lentyna, lentynė (R II 243, MŽ II 324); lūnta —knatas (R II 248, MZ II 331); mėzerkylis —pėstokas, tulmočius (R II 259, MŽ II 346); pdné —skaurada (R II 276, MZ II 369); pučėrus —žnypšlė (R II 90, MŽ II 118), žvakžnypšlė (R II 244, 283, MŽ II purvelis —skiltuvnycia (R II 139, MZ 11 183); rinda —prakartas, ėdžios (R II 233, MZ II 310), lovys (R II 293, MŽ II 392); ryvyzeris —trintūvė (R II 289, MŽ II 387); rūstas —kratėlis (R 11 294, MZ II 393); šupėlė, šūpelė —lopeta (R II 181, MŽ II 241), vėtyklė (R II 407, MŽ II 548); šolė — dubus blūdas (R II 301, MZ II 404); šropa — kapač, kaparėlis (R II 316, MZ II 423); trikteris — koštuvėlis, varénka (R II 355, MŽ II 475); vanė — geldelė (R II 392, MŽ II 528); vygė — supynė, lopšys (R II 402, MŽ II 541); Zdkas — karmonas, klumšė, krépsas (R TI 69, MZ II 92). Visi aukščiau nurodyti sinonimai rasti P. 326, 379); Ruigio ir K. G. Milkaus žodynų vokiečių-- lietuvių kalbų dalyse. Tik žvakė ir lentyna yra ir lietuvių-- vokiečių kalbų dalyse. 35 Egyes tárgyak megnevezésére akár több germanizmus is szerepel egymás mellett, pl.: blasas, bosas; klucus (klocus), kulbė; kragas, kružikas; lodė, skrynė. Szinonimmų ái nincsenek a következő su kölcsönszavaknak: coberis „alacsony, füles faedény“, dėkis ,,takaró, leterítő“, karticė „gyertya“, lampa „lámpa“, mėzeris „mozsártörő“, spinda (szekrény), spunta „volė, fahordó bedugására szolgáló fadugó“, (hibr.) šėpkaušis „kauSas, merítőkanál“, širmas „Širma“, trėgai „hordágy“, vėrpelis ,,játszókocka, kockácska“, vindas „fonókerék; csavarhúzó“, vogd „mérleg“. E. W. Haack szótárában szinonimák nincsenek megadva. Be A szóban forgó szótárakban megadott háztartási tárgyak elnevezéseinek jelentései ar mellett a nyelvjárásokban és a tų régi írásokban magukat a ir germanizmusokat is számos esetben más jelentésben használják, pl.: bosas „hordó, kád“ — „nagy serleg“, „söröspohár“ NG 194; „tekegolyó“ B 774, N; „kövér, testes ember“ Vrnv; tedd „takaró, terítő" — „mennyezet“ Klp, Slu; kurbas „kosár, vesszőkosár“ — šėrimo kurbas „etetőkosár“ K I 481; snukio kufbas ,,szájkosár® K II 49; méhkas „méhkas“ N, K I 239; „ketrec“ N, Jrk 190, K I 189, PVG-mar437; adék „gyertya“ —1&do maradék „jégcsap“ K I 365, jégmaradék B 402, N, R II 117, Sch 67, KZ: tetőmaradék „t. p. K; ,likneSos, grabnyčių šventė“ N, [K], KZ II 1323; lode „dėžė“ — „girnalovys“ (liodis Eičiai, Trg. r.); „szövőszékek vetélői“ Iš, Vp, lásd LKA I 134; „aprítógépek vagy levélvágó gépek teknője“ J, Rs, Mrj, Lkš, Gs, PnmA; „levélvágógép“ ji J, Up, Btg, Čk; „káposztaszeletelő készülék“ Trg, Krkl, Ps, Grk; spinda, spinta spinda — „A kút emelőkarjának oszlopa“ Kair, Stč; vindas „fonókerék, csévélő“ — „a fonókerék kereke“ Rsn, Šlu; „kútgém“ Srv, Klov, Jrb, Šd; „kengyel a kötelek sodrásához“ ILkš, Vdk; „nehéz tárgyak felemelésére szolgáló szerkezet“ Slv, Vdk, Ud, Up, VIkj, Vv, Stak; „rúd a bölcső vagy egyéb dolog megkötésére“ Grv, Krs. A mai köznyelvi litvánban csak négy, ezekben a szótárakban szereplő háztartási tárgyat jelölő germanizmust használnak: bosas, a lėmpa változata, spinta és a širma változata; a nyelvjárásokban lényegesen több van. E csoport mintegy 30 germanizmusa elterjedt a nyelvjárásokban“, közülük 16 szélesebb o körben. A jų bosas, dėkis (dėkis Sl, Rd, Pln, Tl, Klm), lėmpa, lempa (Iėmpė Prn), šiūpėlė, -is csaknem egész Litvániában ismert. A legtöbb germanizmus azonban a žemaitė és a nyugat-aukštaitė nyelvjárásokban található, pl.: klūcas „bot, rúd, bunkósbot“ Klm, ŠIl, Klp, Šiu, Pln, TI, Sl, kliūcas Rs, Vrn, klūcis Akm, Krtn, Mžk, Pln, Skd, SI; kurbas „kosár, fonott kosár“ Jrb, Šiu, Trg; rinda „deszkákból összeácsolt jászol az állatok etetésére; * A germanizmus elterjedtségét (régióját) leggyakrabban az LKŽ, annak cédulaanyaga, az LKA és a nyelvjárási szövegek adatai alapján adják meg. 36 teknő“ Jrb, Mrj, Kn, Prn, Sk, Vikv, Rs, Trg, SII, Šiu, Tl; bölcső „bölcső“ Jnš, Jrb, Mj, Kn, Prn, Sk, Vikv, Klp, Šiu, Rs, ŠIl, Trg, Pln; mosdóteknő „nagy, hosszúkás edény mosakodáshoz“ Klm, Rs, SII, Trg, Slu, vané Klp, Jrb, Sk; vindas „fonókerék; suktuvas“ Jon, Jrb, Mrj, Sk, Vikv, SII, Trg, Slu. A vizsgált 10 kölcsönszavak csoportjából a német iš nyelvből a déli aukštaitis nyelvjárásba 1 kerültek: purvelis „összegyűrt szövet tűz csiholásához“; rinda, vindas, voga, vygė (Al, Lzd, Vrn) stb. ir A legkevesebb germanizmus a keleti aukštaitis nyelvjárásokban terjedt el: bosas, dėkis (dėkis), lėmpa, (lempa), širma, šiūpelis, vindas, voga (voga). Néhány iš jų szláv nyelveken keresztül kerülhetett ide. Csak egy-két helyen ar jegyezték fel ezeket a germanizmusokat (főként jų Litvánia délnyugati részén): capas „hordódugó, henger” Kp; coberis „alacsonsu y, füles faedény“ Mrj, VIkv, coberys Sk, Vilkv; liktis „gyertya“ Lzd, Vikv; liėdė „doboz“ Sk; változat liūntas „kanóc, gyújtózsinór“, lystė „polc“ Pkr, pané „serpenyő- “, nivyzeris „reszelő“, hibr. šėpkaušis „nagy merőkanál, merítőedény“ Klp; rūstas „kemence, téglarács, amelyen sütnek, szárítanak“ Šlu; šridpos „lókefe, vakaró, kaparó“ Mrj, Kt, Jnš; trikteris „tölcsér“ Jrb; vérpelis „játékkocka, kis kocka“ Trg. r. Csak iš keleti A porosz litván szótárak ismert kölcsönszavai: bėkis „medence, mosdótál“, blasas „hordó, dézsa“, fyrpané, pyrpané „serpenyő“, karticė „gyertya“, kylikas „kehely“, klyderberštė, -is „Ruhakefe tisztítására szolgáló kefe”, mézer: „törő”, mézerkylis „eszköz, amellyel törni, zúzni lehet“, pučėrus „Fogó“, spūnta „volė, medinis kamštis statinei“, šolė „edény, tál“, trėgai „hordágy“ (az utóbbi a nyelvjárásokban más jelentésben használatos — „a szánra egy ládát helyeznek, hogy a iš kocsisok leüljenek“). Szinte mindegyiket, a fyrpanė, pyrpanė, klyderberštė, -is pučėrus kivételével, megtaláljuk a ir későbbi -ė XIX–XX. ir századi szótárakban a. (Georg Heinrich Ferdinand Nesselmann, Friedrich Kuršaitis ir Aleksander Kuršaitis). Be szótárakban, a régi írásokban a háztartási tárgyak e csoportjának következő kölcsönszavai terjedtek el: kragas BB, Lpn, Donel. ; K. kucius K. Donel. ; kurbas PVG; lampa BP, DP, PK, SD, VInE, PVG, lampė BB; legėrė K. Donel. Een deel komt jų voor in de folklore: bas JV, KIvD, Sim, Sln, PP; kraga, -as, liktis JV, KIvD; kurbas BsP, KIVD; vygė BsO, DvD, JD, LB; vindas BsP, KIVD, Jrk, JD; žakas Jrk, JV, KIvD, RD. Számos, azonos tövű és jelentésű háztartási eszköznév megtalálható a lett nyelvben is, például: bekenis < k.ném. becken (Sehwers 1918: 143); lampa < k.ném. lampe (Sehwers 1918: 116), uate < ném. Lunte (ME II 514), duršlags < ném. Durchschlag (Sehwers 1918: 117); liste, lists < n.f.n. liste (Sehwers 1918: 153), legeris < n.n. leggel (Sehwers 1953: 70). Jelentős részük, akárcsak a litván nyelvben, csak a nyelvjárásokban használatos, pl.: miėzeris (Sehwers 1918: 117), klucis „rönkvég“(Sehwers 1953: 187), vagy már csaknem ismeretlenek: kūze, kūze „buzogány“ < n.f.n. kūse (Sehwers 1918: 152), pucškėres „csipesz (gyertyákhoz)“ (Sehwers 1918: 156). Néhány germanizmus közös a litván, a lett és az észt nyelvben, pl.: lit. dėkis, lett dekis, észt tekk; lit. kurbas, lett kuivis, észt korw, lit. pané, lett panna, észt pann; lit. spūnta, lett spunde, észt punn; lit. vane, lat. wanna, észt vann. 37 A litvánok, ir lettek és észtek a iš németektől tanulták meg egyes edények, ir eszközök és más iš tárgyak készítését fából, sárgarézből és bádogból. Szerinte J. Sehwer szerint a legtöbb esetben a németek nem e tárgyak feltalálói voltak, hanem csupán a nyugateurópai kultúra közvetítői. RÖVIDÍTÉSEK NG — Új A Gadynė, az LSDP folyóirata, amely megjelent 1906 05 18-1907 01 10 Vilniusban. PVG — Poroszország kormányának rendeletei, a litván ir parasztoknak szóló intelmek és elbeszélések, összeállította P. Pakarklis, Vilnius, 1960. A többi rövidítés olyan, mint a nagy Litván nyelv szótárában. IRODALOM Alminauskis K. [1934]: Die Germanismen des Litauischen. Teil 1: Die deutschen Lehnwėorter im Litauischen, Kaunas. Frischbier H. 1882–1883: Porosz szótár. Keletés Nyugat-Poroszország provincializmusai ábécésorrendben 1–2, Berlin: Th. kiadó. Chr. Fr. Enslin. ME 1923–1932: K. Mulenbacha Latviešu valodas vardnica, redigéjis, papildinajis, turpinajis J. Endzelins, 1–4, Riga: Kultiiras fonda izdevums. Sehwers J. 1918: Die deutschen Lehnworter im Lettisch, Zürich. Sehwers J. 1953: Nyelvi-kultúrtörténeti vizsgálatok, főként a német hatásról a lett nyelvben, Berlin: Otto Harrassowitz Wiesbaden megbízásából. NÉMET JÖVEVÉNYSZAVAK A HÁZTARTÁSI ESZKÖZÖK MEGNEVEZÉSEINEK KÖRÉBEN AZ EW SZÓTÁRAIBAN. HAACK, P. RUHIG UND CHR. G. MIELCKE Összefoglalás Ebben a tanulmányban az EW szótáraiból származó, a háztartási eszközök megnevezéseinek körébe tartozó 45 germanizmust tárgyalunk. Haack, P. Ruhig und Chr. G. Mielcke által összegyűjtve. A német jövevényszavak az említett szótárakban nemcsak ismeretlen tárgyak megnevezéseként fordulnak elő, hanem gyakran valódi litván szavak mellett, szinonimaként is szerepelnek. Az említett szótárakban szereplő germanizmusok némelyike a nyelvjárásokban, valamint az irodalmi nyelvben más jelentésekben is adatolva van. Ezeknek a német jövevényszavaknak gyökérés jelentésrokon megfelelői a lett és az észt nyelvben is adatolhatók. A litvánok, lettek és észtek a németektől tanulták meg egyes edényfajták, valamint különféle faés fémtárgyak készítését. Amint J. Sehwers kimutatta, a németek sok esetben nem az illető tárgyak feltalálói voltak, hanem csupán az európai kulturális javak közvetítői. Nijolė CEPIENE Beérkezett: 1999 03 22 Litván Nyelvi Intézet Antakalnio g. 6 LT-2055, Vilnius, Litvánia E-mail e-mail [email protected] 38