Atributinė frazė su derinamuoju komponentu Kiprijono Lukausko „Pamoksluose“

LITHUANICA LINGUISTICA ACTA XLV (2001), 151-178 Attribútív frázis egyeztetett komponenssel Kiprijonas Lukauskas prédikációiban VIRGINIJA VASILIAUSKIENĖ Vytauto Didžiojo Egyetem A Lukauskas prédikációiban található, egyeztetett bővítményeket (mellékneveket, számneveket, névmásokat és igeneveket) tartalmazó főnévi csoportok szórendjének vizsgálata azt mutatja, hogy a 18. század a 16—17. században kialakult frázisszerkezeti elvek folytatásának és megszilárdulásának időszaka volt. A szórendi mintázatok kiválasztása megalapozottabb, mint a korábbi vallási írásokban, és kevesebb változatosság figyelhető meg, mint Bretkiinas és Sirvydas prédikációiban. A melléknév utópozíciója gyakori a vallási terminológiában, ahol az eredeti nyelvek szórendjét gyakran megőrzik az érintett szövegek kanonikus jellege miatt. Ez a szórend végül a vallási írások normájává vált. Mind az előre, mind az utólag elhelyezett egyeztetett módosítók kaphatnak kontrasztív hangsúlyt. A Sermons szövege az -iSkas, -inis és -ingas képzős melléknevek terjedésének folyamatát tükrözi; ezek kezdenek versenyezni a főnevek genitivusaival. A megszakított főnévi csoportok, amelyekben a módosítók el vannak választva a fejüktől, e szöveg és általában az írott nyelv keleti változatának jellegzetes vonásai. 1. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK! 1.1. A XVIII. századot gyakran nemcsak a történészek, hanem a nyelvészek is hajlamosak megkerülni vagy figyelmen kívül hagyni, mivel Litvánia fejlődésének ezt a szakaszát sem politikai, sem kulturális szempontból nem tekintik presztízsértékűnek vagy érdekes kutatási témának. Az írott litván nyelv grammatikai szerkezetének, lexikájának, nyelvjárási és egyéb sajátosságainak elemzésekor elsősorban a XVI—XVII. század első felének elismert nyelvemlékeire (Bretkūnas, Daukša, Sirvydas és mások műveire) támaszkodunk, majd ezt követően többnyire azonnal a XIX. századra ugrunk, figyelmen kívül hagyva azt a másfél évszázados időszakot, amelynek lényegében a XVI—XVII. század első felében kodifikált írott nyelvi normák stabilizációs szakaszává kellett volna válnia. A litván nyelvészetben mindmáig él az a nézet, miszerint a XVIII. század nyelve makaróninyelv, amelyet a régi, XVI—XVII. századi írásokban rögzített litván nyelv rontott meg (Palionis 1995: 112—114; 164; Zinkevičius 1990: 15; 35; Jonikas 1987: 126). Ez a hagyományos nézet mindenekelőtt a XVIII. századi írások nyelvének lexikai elemzésén alapul. Igaz, az újabb munkákban ezt a szemléletet már legalább részben igyekeznek korrigálni: egyre gyakrabban állítják, hogy e korszak nyelvének grammatikai szerkezetét —morfológiáját és szintaxisát —meg nem vizsgálva a katolikus írások szerzőinek gyenge nyelvtudásáról, 4 Köszönetet mondok a Litván Alapnak, a Bronius Vaškelis-ösztöndíjalapnak és William Schmalstieg professzornak azért a lehetőségért, hogy a Pennsylvaniai Állami Egyetemen dolgozhattam, és megerősíthettem e tanulmány, valamint a készülő könyv elméleti alapjait. 152 | VIRGINIJA VASILIAUSKIENĖ az írott nyelv leromlásáról szóló hagyományos állítások meglehetősen egyoldalúnak tűnnek (Karaciejus 1998: 134-138; 2000: 24—26). Néhány XVIII. századi írásos emlék lexikájának részletesebb elemzése szintén arra késztet, hogy kissé módosítsuk a korszak írott nyelvében található polonizmusok bőségéről vallott hagyományos nézetet (Girdenis 1998: 8—12). Nem csupán az XVIII. századi írásokkal szembeni hagyományos negatív szemlélet okozta népszerűtlenségüket: az írott nyelv kialakulása, illetve fejlődése szempontjából ez a korszak viszonylag nyugodtnak tekinthető. Természetes, hogy a nyelvészek figyelmüket inkább az első írásos emlékekre és az azokban rögzített anyanyelvi állapotra összpontosítják. Később, a XIX. századi írásokban már köznyelvünk eredetét kezdik keresni. Így a XVIII. század nyelve mintegy háttérbe szorul, mivel nem történt megfigyelhetőbb változás a litván nyelv társadalmi státusában, és nem rögzítettek lényeges fordulatot szerkezetének fejlődésében. Jurgis Lebedys már 1976-ban azt írta, hogy az írott nyelv fejlődésének e korszakát szinte kizárólag negatívan értelmezik, mint „egyetlen nagy fekete foltot, mint a hanyatlásnak, az irodalmi nyelv leromlásának folyamatos korszakát” (Lebedys 1976: 17). Véleménye szerint „egy ilyen, hosszú időszakot teljes egészében negatívan tárgyaló megközelítés módszertani szempontból aligha igazolható” — az írások nyelve függ az adott kor társadalmának nyelvről alkotott nézeteitől, nyelvi ízlésétől és az írások rendeltetésétől, továbbá az adott kor társadalmi és kulturális feltételeinek tükröződése (Lebedys 1976: 17-18). Juozas Karaciejus hangsúlyozza, hogy lehetetlen következetes képet alkotni a nyelv fejlődéséről, ha figyelmen kívül hagyunk egy csaknem másfél évszázadig tartó időszakot, és nem kapcsoljuk azt a korábbi írások nyelvéhez (Karaciejus 1998: 135-138). A XVIII. századi írások nyelvéhez való viszonyulásban több következetlenséget lát: (a) kerülik a korábbi vallásos írásbeliségi hagyomány folytonosságáról való beszédet; (b) a XVIII. századi írások nyelvének apriorisztikusan negatív értékelése uralkodik; (c) ezt a nyelvet többnyire az adott kor társadalmi és kulturális feltételeinek figyelembevétele nélkül vizsgálják; (d) a tárgyalt időszak írásnyelvének hanyatlására vonatkozó következtetést a lexika, 0 nem pedig a grammatikai szerkezet (a morfológia és a szintaxis) elemzésére alapozzák. Ebben a tanulmányban a XVIII. századi írásnyelv szintaxisának csupán egy kis részletét tárgyaljuk — a Lukauskas-féle Pamokslai című művek egyeztetett komponenssel rendelkező attribútum-frasisát. 1.2. A különböző attribútum-kapcsolatok tagjainak sorrendjét a régi litván nyelvben (a XVI–XVII. századi írásokban) már meglehetősen sokat kutatták (lásd Vasiliauskienė 1994; 1995; 1997; 1998), és megállapították e kapcsolatok legjellemzőbb strukturális modelljeit, azonban mindeddig egyáltalán nem elemezték az attribútum-frázis szerkezetének további fejlődését, és nem keresték a XVI–XVII. századi írásokban rögzített sajátosságok folytonosságát, illetve valamiféle újítások kialakulásának kezdeményeit a XVIII. és XIX. századi írott nyelvben. Bár, amint már említettük, a XVIII. századi írások nyelvét alapvetően negatívan értékelik, kutatói mégis hajlamosak elismerni, hogy ebben az időszakban is viszonylag jó nyelven írt szövegek készültek. Ilyennek tekintik Lukauskas Prédikációit, amelyek feltehetőleg kedvező hatással lettek volna a korabeli vallásos írások nyelvére, ha kiadták volna őket. Ebben a műben különböző területek (jog, orvostudomány) terminológiájának csírái, valamint a régi írásokban használt szavak találhatók (Lebedys 1976: 40), így az itt felsorolt valamennyi sajátosság miatt Lukauskas prédikációinak gyűjteménye tűnik a legalkalmasabbnak az attribútív frázis szerkezetének vizsgálatára. 1.3. A mű szerzőjéről keveset tudunk. Feltételezik, hogy Žemaitijából származott, életének nagyobb részét azonban Kelet-Litvániában, Troškūnaiban töltötte. Karaciejus szerint ATTRIBUTÍV FRÁZIS LUKAUSKAS PRÉDIKÁCIÓIBAN | 153 e prédikációk helyesírása közel áll a XVII. század első felének keleti írott nyelvi változatához. A prédikációk nyelve nem egységes: Lukauskas aukštaitiszkul írt, de litván žemaitiszkus elemek is találhatók benne (Karaciejus 1996: 19–20). A központozás ebben a prédikációgyűjteményben nagyon változó. A választott központozási elvek – vagy talán az azoknak nem teljesen következetes, csak maga a szerző számára érthető alkalmazása – homályossá teszik a szókapcsolatok és az összetett mondatok tagmondatainak határait, és a szövegben kialakuló kétértelműségek egyik okává válnak, vö. A szomorúság az üdvösségről, semmi más nincs, csak a remény elvesztése, a szenvedés – nos gieribes, unt ko kada norietinay yr ticiomis wala musu pritaria tumpa ir pasidara griekas nusiminima 52. Dara kriwda yr abyda sau paskundindamas duszy sawa, yr iszduodamas patsay unt sawęs A rendelet, a panasz 77. És ez olyan nehézség és ösztönzés az ilyen jámborságra, hogy az ember mindenféle fáradság nélkül megtehet mindent, amire ösztönöz 84. Gyakran kétértelműek a jelzők kapcsolatai is az attributív szerkezetekben, különösen azokban az esetekben, amikor több jelző egy helyen összpontosul, pl. Ez az első kötelék és kötelesség minden keresztényé 25. Mivel egyetlen szóval vagy kezének érintésével meg tudta volna gyógyítani, nem ezt tette, hanem félrevitte, nyelvével megérintette annak fülét, és ujját a fülébe dugta 65. ...de egyetlen hajszálatok sem hullik ki a fejetekről 69. Amely parancsokból világosan megmutatkozik, hogy a mi Urunk Istenünk nemcsak nem engedi meg, hanem kifejezetten megtiltja, hogy az ő Nevének említését tanúságul, minden szükség nélkül... 82. Lábamnak mécsese a te igéd, Istenem 26. A szöveg jelentése és a mondat szintaktikai kapcsolatainak összessége segíthet meghatározni, hogyan kapcsolódnak egymáshoz, azonban a szórend változatossága miatt maradnak nem egyértelmű esetek is. Lukauskas eltérően írja az a-tövű főnevek egyes számú birtokos esetének (1) és többes számú alanyesetének (2) ragjait (vö. Karaciejus 1996: 19). Lehetséges, hogy a szerző ily módon igyekezett elkerülni a gyakran használt főnevek esetragjainak egybeesését. Az egyes számú birtokos esetnek többnyire -os ragja van, a többes számú alanyesetnek pedig -as, azonban következetlenség vagy keveredés esetei is előfordulnak, vö.: (1) niejokios naudos 35; Artikutui Wieros 42; tos tiesos 40; tos kortos 67; anos tazdos; de uztaykima sweykatas 34; gieros walas 26; (2) tos tiesas 45; tos Ceremonias 64; tokias Uwogas 62; nekaltas dusias 46; de tos dienos 116. A fent említett főnevek, valamint a velük együtt kimondott névmások vagy melléknevek végződései eltérhetnek egymástól. Két vagy több eset szinkretizmusa — a prédikációszöveg kétértelműségének egy újabb forrása. Az -as végződésű, a-tövű főnevek többes számú alanyesetében elkerülhető az egyes számú birtokos esettel való egybeesés, azonban ebben az esetben a többes számú alanyeset (1) egybeesik a tárgyesettel (2): (1)...de minden Nediela yra Szwiecias metinias ira dienas Diewiszkas, kurios ipaciey turia tada garbie galie buty didesnia meylesnia 154 | VIRGINIJA VASILIAUSKIENĖ buty unt garbies sugaysintas jo 96. Tokias akwatas ira nederuncias, nes ira sunkiu pazieydimu su Diewa... 109. (2) Ta ne yr Diewuy, kaypo kada per runkas Kunigiszkas afierawojem Azt eszem Bécsben A fiad Jo 101. Az út nem könnyű, akkor moteriszkias, ipaciey csúszós, kada vagy az átkelés veszélyes 108. – …mert még maguk a pogányok is erről beszélnek tą A ne parancsolatot ismerve, magából az értelem világosságából kiindulva, nem fogok tévedni az imádásban Saját Istened, a valódi napokat megvilágítatlanul járja körül 96. Kivéve azokat a helyeket, ahol bírói hatalma van, (ahogy mondják) a nehéz munkák fölött, bizonyos uz ocsmány cselekedeteket, amelyekről… 113. 1.4. A cikk adatbázisát a Lukauskas tíz 1541 prédikációjából su kiválasztott, egyeztetett jelzővel iš alkotott attribútív szerkezetek együttese képezi (KL 23-118). A számnévi jelző főnévhez viszonyított helyét a névmási melléknévi szerkezetek 75 alapján tárgyaltuk — 767, — 552, participiumi — 147 (lásd 1 a táblázatot) ir az egyeztetett jelzők nem kontaktusos pozíciójának eseteit elemeztük. 1 TÁBLÁZAT. AZ EGYEZTETETT JELZŐK POZÍCIÓJA Jelző Összes PR PO szám szám % szám % Számnévi ~~ 75 68 90,7 7 93 Névmási 767 722 94.1 45 59 Melléknévi 552 316 57,2 236 42,8 Igenévi 147 81 55,1 66 44,9 2. SZÁMNÉV 2.1. A számnév egyeztetett jelzőként ritkán fordul elő; — tíz prédikációban találtak ilyen eseteket 75. Az abszolút jų többségre a prepozíció jellemző — 90,7%: Az első igazságra esküdve nincs semmi rossz 83. Ha akkor azoknak a tanításoknak, maguk is még A disszidensek hiszik, hogy van, azaz ko ne másoknak? amint az, hogy van Ciscius, hogy van Hét A , szentségek, hogy vannak Búcsúk... 42. Hat napon át dolgozz, yr és végezd el minden munkádat; a hetedik nap pedig szombat, az nyugalom a te Urad Istened... 108. Összehasonlítva šį A prédikáció szövegét su A XVII. század a. első felében keleties írásmóddal kinyomtatott Sirvydas-féle Punktaiban semmiféle jelentősebb különbség nem figyelhető meg (lásd ATTRIBUTÍV FRAZÉK LUKAUSKAS PRÉDIKÁCIÓIBAN | 155 Vasiliauskienė 1995: 126). A számnév prepozíciója mindkét prédikációgyűjteményben dominál. A számnév ritkábban előforduló posztpozíciójának motivációi azonban Lukauskas Prédikációinak szövegében nyilvánvalóbbak, mint a Punktai mondásaiban. Amikor a számnevet a főnév után mondják, akkor a Prédikációkban mindig kiemelik és hangsúlyozzák a mennyiséget, az ilyen posztpozíciós számnévnek gyakran kontrasztív hangsúlya is van. A mai litván nyelvben hasonló hatást feltehetőleg úgy lehetne elérni, hogy a posztpozíciós számnév mellett különféle partikulumokat használnánk, például: tik, dar, jau: Kayp po tos Spaviednias prisiekausi dowanay, duok uz tą pirma prisiega ubaguy skatika wiena. Kayp untra karta, duok skatiku du 87. Dabar dieno trecio atrunda ij porwy unt raysta, iki kakta ikliuwusi yr wos giwa... 112. Kayp kietwirta karta, duok kieturius, yr teyp wisados kartodamas patsay sawi skatiku wienu eyk tolaus dawimy jetmuznos 87. Vagy a végén valaki készítsen valamiféle sántikálást egy évre? 94. A kiválasztott szövegrészletben nem használnak névmási számneveket. 2.2. Figyelemre méltó példa, amikor a számnév a személynév után, posztpozícióban szerepel, pl. : Van itt egy kivonat, amely csak a hitet vezeti elő, a méltó író Eneas Silvius, majd Piusnak, a második pápának nevezve 106. A számnév ilyen helye a mai litván nyelv normája is, pl. Petras Pirmasis, Liudvikas Keturioliktasis stb., erről azonban egyetlen nyelvtanban sem találunk írást, nyilván azért, mert itt szinte mindig számjegyet írunk, nem pedig a szót. 2.3. A számnevek közül a jelzett főnév után leggyakrabban az egyes számnév áll (4 eset): A végén, vagyis így a végén valaki megígérheti, hogy valamiféle böjtöt tart egy évig, vagy fél évig... 94. Pozíciójának más számnevekhez viszonyított ilyen meghatározatlansága azzal magyarázható, hogy ez a lexéma a szövegben nemcsak számnévként, hanem melléknévként vagy névmásként is szerepelhet, utóbbiak, különösen a melléknevek, pedig a főnévhez viszonyított helyzetüket tekintve hajlamosabbak a nagyobb változatosságra. 3. NÉVMÁS 3.1. A névmás – akárcsak a számnév – absztrakt és szemléltetés nélküli szófaj lévén nemcsak meghatározott számú lexémával rendelkezik, hanem a főnévhez viszonyítva rögzített pozícióval is. A prédikációkban leggyakrabban a főnév előtt áll (PR 94,1%; lásd az 1. táblázatot): Uz toki darba pakaroie Diewas aną Moteriszky, ape kurę Kunigas Segneras Rasza... 115. ...metuoty niekados nedera, norint, kada tay buty galietu idunt kas wienu metawimu perwerstu wisus Pagonius ing Wiera, wisus Heretikus yr Atskialtus Diewuy paieszkotu, wisus 156 | VIRGINIJA VASILIAUSKIENĖ paskundintus yr welnius isz pragara iszwestu... 27. Cietamy Raszty S. yr Ewangelioy niejokie žodzia yr nuiautima niera, kursay ne butu isztarimu Dwases Szwynciauses... 70. ...pastanawik patsay sawi karoty, uz kiekwiena kieykima, arba prisiegos isztarima 87. Kitays nusidieimays kada pazieydziam Diewa, pazieydziam ij arba sutwierimy, arba dayktusy po isakima... 69. A maguknak a névmásoknak a Lukauskas Prédikációiban és a Punktuose való használati gyakoriságát összehasonlítva néhány különbséget figyeltek meg: Lukauskas Sirvydasnál sokkal gyakrabban használja a kitas, (ne)koks névmásokat, szövegében szintén gyakori a toks névmás, azonban itt ritkább, mint Sirvydas prédikációiban, a wisas és wisoks, a sis nagyon ritka, a tufas pedig csak egyszer fordul elő: Nusiminty, ira tay unt sio Swieta pradiety pekta... 52. Buwa Senamy Testamenty tutas Afieras, per kurias iszmelde sau Žmones Loskas nuog Diewa... 101-102. 3.2.1. A Lukauskas Prédikációinak gyűjteményében kevés példa van a névmás posztpozíciójára. Benne, akárcsak az SP-ben vagy a BM-ben, az enklitikus pozícióba került névmás segít kiemelni, jobban hangsúlyozni az előtte álló főnevet (1), vagy az utóbbival appozíciós kapcsolatban állhat (2): (1) Teypogi metu Missios turia ju Missionorey, jog nuog slubu nekuriu iszluosuoty yr anus atmaynity gale... 96. Kada garbie ta, kurię Diewuy ataduoty turem, prigule, pirmiaus iki Wieros, diet to, kunorint mums Diewas... paduoda.- .. 38-39. Toligiey iszimanity turia yr ape žaystus wisokius, kiekwienas žaystas ar tay kaulelusy, ar kartosy? 111. ... nes kada kas unt paspirima sawa tiesos, katbietu apsisakau, swieczyiuosi sumneniu mana, wiezliwsciu mana, zmoniemis tiemis čia essuntiemis; ne prisiektu... 74. Ebből a szokásból származik az, hogy ha valamit el akarnánk felejteni, azt nem felejtenénk el... 84. ... éppígy az ilyen eskü sem lenne szilárd 89. A parancsok közé tartoznak azok, amelyeket nekünk vagy Isten, vagy az Egyház, vagy valamely Felsőbbség ad a megtartásra, és amelyek benneteket köteleznek 27. (2)... a legszebb módja a Szentmise áhítatos hallgatásának a Titkok szemlélése és az isteni szenvedés emlékezete, mert ez volt magának a Megváltónak a szándéka, amikor az utolsó Vacsorán megparancsolta az Apostoloknak... 106. A Lutheriszka miniszter eretnekségeinek e könyve 64. Azt válaszolom, hogy általában a Parancsok közül az első megparancsol, a második pedig megtilt 26. Ha akkor valamelyik Disszidens maga kezdene a Hit dolgairól beszélni, a legbátrabban és legjobban így kell neki válaszolni 47. 2. TÁBLÁZAT. A NÉVSZÓI JELZŐ POZÍCIÓJA A TULAJDONSÁGJELZŐI FRAZÉSBAN LUKAUSKAS PRÉDIKÁCIÓIBAN | 157 Névmás PR sz.% sz.% anas 39 100 -— (ne)joks 43 100 — — kiekvienas 27 100 - kitas 42 95,5 2 4,5 (ne)koks 57 74 20 26 (ne)kuris 8 88,9 1 11,1 pats 44 97,8 1 2,2 šis 2 100 -— šitas 1 98,1 -— tas 253 98,1 5 1,9 tas pats 14 100 —Ke toks 104 90,4 11 9,6 tutas 1 100 —wienas 24 85,7 4 143 (ne)wienas 2 100 - wisas 46 100 — — wisoks 14 93,3 1 6,7 antras 1 100 —- 3.2.2. A Prédikációk azonban az összes vizsgált forrás közül elsősorban abban különböznek, hogy bennük a névmásos posztpozíciós jelzőnek gyakrabban van kontrasztív hangsúlya, mint más vallási jellegű szövegekben: ...az a dolog, amelyet megígérünk, teljesítenünk kell annak, akinek megígérjük... 88. A kötések és a babonák akkor vannak, amikor valaki olyan dolgokat művel és olyan módszereket talál ki, amelyek veleszületett módon és módszerekkel nem segíthetők... 60. 158 | VIRGINIJA VASILIAUSKIENĖ Mindenki emlékezzék arra, hogy ez olyan nap, amelyet egyedül Isten dicsőségére és magasztalására kell szentelni 109. Hasonlítsuk össze a prepozíciósan és posztpozíciósan használt foksot a szomszédos mondatokban: Ha valaki ilyen böjtöt megtörne, csak egy bűnt tetézne, mert két parancsolatban egyetlen út van, ez pedig a test megölése. Ezzel ellentétben, ha valaki naponként ilyen böjtöt megtörne, és emellett ugyanazon a napon a böjtölésre megkötözött beteg lett volna, két bűnt tetézne.- .. 30. Hangsúlyos a tas névmás genitivusa is, amikor az főnevet helyettesít: ...meg van kötözve annak beteljesítésére, amire esküszik 81. ...nincs megkötözve annak beteljesítésére, amit a vélemény nélküli értelem a fogadalomban megért 93. 3.23. A 2. táblázatból látható, hogy gyakoribb posztpozíció csak 2 névmásra jellemző: koks (26%) és toks (9,6%). Ez utóbbi névmás a prédikációkban meglehetősen gyakran kontrasztos hangsúlyt kap, csak ritkán függ össze posztpozíciója a szövegben betöltött appozíciós vagy enklitikus funkciójával. A koks névmás helye a főnévhez képest nemcsak a tárgyalt Lukauskas-műben, hanem a régi írások más szövegeiben is sajátos jellemzőkkel bír (lásd Vasiliauskienė 1995: 131). Sirvydas Punktumai című művében és Bretkūnas Postillájában a koks utópozíciója dominál (SP 88,996; BP, — az első 120 oldalt vettük figyelembe —68%). Használatát tekintve nagyon világosan különbözik az e prédikációkban előforduló összes többi névmástól. A prédikációkban megőrződik e névmás használatának hasonló hagyománya. Igaz, az eseteknek csupán egynegyedében áll a koks névmás itt a jelzett szó után, de ez a szám is élesen kontrasztál az e szövegben használt összes többi névmás mennyiségével (lásd a 2. táblázatot). Utópozícióban használva a koks névmás minden esetben kiemeli az előtte álló főnevet, és gyakran segít a mondatbdžius. Jo postpozicija ypač dažna frazės gale (1) ir vienarūšių sakinio dalių grandinėje, kai Pamokslų autoriaus norima bent trumpam tą grandinę pertraukti ir sutelkti an következetesen váltakoztatni a hangsúlyos és hangsúlytalan szavaka- (1) Slubas wadinasi Zadieimu Diewuy padaritu, nes kada žadam daykta koki, apsijmam t, nagyobb figyelmet fordítva a felsorolás egyik vagy másik összetevőjére (2): Diewuy, jog tą daykta kuri žadam, iszpildissem 88. Prunciszkau, ar ne praeyie tuo dayktu Žmogus koksay? 78. Paskirk sau meta koki unt nuomuonias 93. Prisiega (kaypo jau apsisakie) ira wadinimas Warda Diewa unt swiedectwos daykta kokia 79. (2) Azt mondják neked, hogy a gonosz emberek eldobnak, elásnak, csomókat kötnek, valamiféle bűbájt vagy más efféle mérgeket hintenek rád... 59. Nem szabad magadnál hordani a megrontás vagy a megrontás elleni védekezés céljából valamiféle jeleket, kártyákat vagy csomócskákat, vajon helyes-e ez... 61. A JELZŐI MONDAT LUKAUSKAS PRÉDIKÁCIÓIBAN | 159 Másodszor vannak olyan hólyagocskák, amelyek a katolikusok körében használatosak, mégpedig leginkább valamiféle betegségben vagy a lélek bajában és szomorúságában, amikor a test erőtlensége miatt az emberek... 68. Amint már említettük, egyes mondatokban ezzel a posztpozíciós névmással következetesen váltakoznak az informatív, jelentős mondatkomponensek és a nem hangsúlyos vagy enklitikusan használt szavak: Ellop tőled valamilyen dolgot, vagy elvesztetted, csinálj egy hurkot... 95. 3.3. A koks névmás tagadó alakja ezzel szemben csak főnév előtt használatos. Eleinte úgy tűnt, hogy e névmás ilyen használata összefügghet melléknévi jelentésével: a nekoks egyik jelentése: rossz, kicsi. Azonban ilyen eset csak egyetlenegy fordult elő: Mindazonáltal előkerül és megmutatkozik az ő halála, a Testnek a Vérből való valamiféle elkülönítése által...100. A nekoks névmással talált 11 példát újból áttekintve kiderült, hogy nemcsak a koks nors jelentésében használatos, hanem a nė vienas, (nė) joks, kažkuris névmásokat is helyettesíti: Hasonlóképpen a parancsok valamiféle jelek a mi cselekedeteink számára, amelyek megmutatják nekünk, mi illik hozzánk, és mi nem illik... 26. Ne gondoljátok: hogy Isten elfeledkezik rólatok, mert egyetlen teremtményről sem lehet elfeledkezni... 69. ...esküdni nem illik, mert semmiféle Felsőbbségnek nincs joga parancsolni és megparancsolni 75. A második számnév a Prédikációk szövegében felvehette a másik névmás jelentését: Egy anya egyszer éjjel felkeltette síró gyermekét, hogy csillapítsa annak sírását.- .. Másik Anyáról beszél, aki lányát gyakran korholta e szavakkal 72. 3.4. A pats névmás a prepozicionálisan használt többi névmástól kiemelő funkciójával különbözik: a jelölt főnevet sokkal hangsúlyosabbá és kiemelkedőbbé teszi (Ambrazas 1994: 272). Az ilyen használat közelíti őt a partikulákhoz. E névmás kiemelő funkcióját gyakran erősítik a kiemelő ir; tiktai, valamint a pontosító dar partikulák (1). A pats meglehetősen gyakran tulajdonnevek mellett is áll (2): (1) Ez szép álom... mert ha maga az ördög mutatna is ilyen dolgokat, szépen mutatná 64. ... iš paties įstatymo prigimta nusijausti iki tos priderystės turėtumėme, nes dar patys pagonys apie tą Įsakymą nežinodami, iš pačios šviesybės razumo... dienas tikras metų šviečiamas apvaikščioje 96. Ir norint žadėti galime... ir daiktą tą, kurį žadame, atiduoti turime tam, kuriam žadame, vienok žadėti negalime tiktai pačiam Dievui 88. 166 | VIRGINIJA VASILIAUSKIENĖ Ar gana daro Įsakymui, kas jį piktu noru išpildo? 29. Kas kitas išsimanyti turi apie griekus prieš šeštą Įsakymą, kurie visados yra, kada iš laisvo noro smerčionai... 28. Skaitom gyvenime Šv. Hilarijono; jog pas jį kada atvedė tikrą Gimdytoją, dukterėlę apsėstą nuo velnio, šaukė velnias: neišeisiu.- .. 59. Toje Knygoje vietoj sekretų yra patys metavimai, sukimai, gustai velniški ir prasimanymai nederantys, ligi to daug daiktų, iš kurių nekaltas dūšias pasipiktinti gali 46. 4.4.2. Tačiau prieš daiktavardį einantys būdvardžiai neretai tampa kontrasto tekste kūrimo priemone. A kontrasztos hangsúlyú prenominális melléknevek a Prédikációk attribútív szerkezetének egyik jellegzetes használati sajátosságát alkotják: Ha most egy kis patakon nem lehet átkelni, hogyan kel át rajta, amikor a víz összegyűlik? Ha a tölgy csemetéjét nem ültetik el megfelelően, hogyan növekszik meg, amikor meggyökeresedik és a fában felnő? Ha nehéz neki a szokástól elszakadnia, amikor szokások kötele köti össze, hogyan szabadulhat meg, amikor a szokás a bilincshez köti? 86. Azt gondolván, hogy ez kis bűn, a rabot csak felakasztja 114. ... hanem a világi törvények a káromlókat keményen büntetik, szájukat izzó fogókkal tépik szét, és nyelvüket a tarkójukon keresztül kihúzzák 70. Először igazságos esküt kell tenni az ügyekben, nem kételkedőt, nem erőszakkal kikényszerítettet, hanem Isten és a lelkiismeret szerint, semmit hozzá nem adva és el nem véve, semmiféle kerülőutat nem alkalmazva... 75. Ezért akkor azok, akik valamilyen testvérületbe beiratkoznak, bár elfogadják annak törvényeit és megígérik, hogy teljesítik azokat... nem vétkeznek... 89. ... Ha a jó cselekedetek végrehajtása számomra lesz, semmi sem használ, mert a hit jó cselekedetek nélkül olyan, mint a fa gyümölcs nélkül, mint a madár szárny nélkül, mint a szem világosság nélkül 40. 4.43. A prepozitív melléknév akkor kapja a legmarkánsabb hangsúlyt és a legnagyobb súlyt, amikor a jelzett szavától egy másik, vele közvetlen szintaktikai kapcsolatban nem álló szó választja el: Kaypo akis, kada kreywa yr netiesi biaurina Zmogu, teyp intencya, kada ne turia giera gala, biaurius dara darbus po akimis Diewa 29. Isz szalies Wieros, Swietiszkiems teypogi Zmoniems ipaciey nemokitiems insiduoty disputon ne dera... 47. Praszmotingas tada Duksieimas ira tuomet, kada Zmogus unt pacios tiktay Pona Diewa uzsiweyzdieis, toy Wiltiey grieszija, katbiedamas sau... 53. Milasirdistes ... ISZ tos priezastios, trumpa cionay ape jus moksta perguidisiu 64. ... nes yr per tus Warduy Diewa, didzias darosi iszkaloimas 71. Jr teyp tas, kursay buwa isz prigimima silpnas, gale uz meta teyp uzsigrudinty, gale tokiu galibiu igity, jog sunkiems pakakty darbams 85. Pikta turi paproti, butinay nuog jo uzsituriety reykia 87. A távoli jelző és a mondat más részeinek gyakori használata, a közvetlen szintaktikai kapcsolatban álló szavak egymástól való elválasztása annak érdekében, hogy jobban kiemeljük őket — ez egy másik fontos ATTRIBUTÍV KIFEJEZÉS LUKAUSKAS PRÉDIKÁCIÓIBAN | 167 e retorikai műfajhoz tartozó mű sajátossága. Lukauskas ügyesen kihasználja a szabad szórend előnyeit — hiszen a szigorú szórend egyáltalán nem szükséges ott, ahol a szavak közötti kapcsolat ragozásuk (relációs) morfémáival megmutatható. Így a Prédikációk szerzője folytatja a keleti írott nyelvi változatra jellemző Sirvydas-hagyományt (Vasiliauskienė 1995: 137-140). 4.4.4. A tárgy vagy jelenség különböző sajátosságainak szembeállítása már a melléknevek felsőbb fokának természetében rejlik. Az ilyen melléknevek szinte mindig a kontraszt szövegbeli megteremtésének eszközei, így ebben az esetben a melléknév morfológiai formája, nem pedig pozíciója határozza meg a melléknév kiemeltségét: (1) Ar jem ne pasakitu Sudzia: Tuo paciu, jog isz paprotia wogie, wertas essi auksztesnias kartuwias, nes buway kattas to pikta paprotia ne turiety, yr uz ta pati paproti turi buty karotas 86-87. Tamy Skaytitoias uzzingie unt auksztesnios wietos, kaypo dabar ira Ambonas, yr skayte Raszta S. Sena yr Nauia Testamenta, Ewangeliu tada Kunigas arba Diakonas 105. Iszemus tas wietas, kur turia waldziu sudijma, unt karsztu darbu, uz nekurius biaurius darbus, unt kuriu kada ka atrastu yr Suda Wiresnibey paduotu, toki yr Szwietioy sudijty, dekretawoty ne wisus bet ne kurius tiktay gieresniusy Miestusy Wiresnibes gale 113. (2) Lisz to, kiekwienas winczawotas žadieimas, turia buty daykty gieresnemy, nes ne gana ira zadiety koki daykta giera... 90. Ir kuo ira asabas stona lietesnia, tuo tabiausey prisiekauia 83. 4.5. A vizsgált szövegben nem minden posztpozíciósan használt melléknév kiemeltebb, hangsúlyosabb, jelentős részüknek azonban kontrasztos hangsúlya van: Sapnus gerus nuog piktu isz cia pazinty galem 64. És ez nem új dolog, mert ugyanazon módon van Rómában és más országokban is, nagy lelki haszonnal; a keresztény embereknek szóló prédikációk egyszerűen vannak elbeszélve 24. ... semmiféle ítéletet nem kell szent napon tartani, hanem az uraknál a kastélyban és az utakon, az udvarokban, mert más napra el lehet halasztani, a szent napot pedig saját tiszteletében kell megtartani 113. Ezzel Isten parancsolatával együtt el vannak rendelve a női kézimunkák is 115. Ez a hit valóban él, amelyet az emberek lelkiismeretébe Isten igéje ültetett, amilyen volt a Szent Vértanúkban 38. Vagy hamisan esküszik- -e az, aki esküvés közben kétértelmű szavakat használ? Kétértelmű és kétoldalú szavakat, amikor azok használata szükséges, és nem kerül sor semmiféle közeli igazságtalanság elkövetésére... 78. Amikor tehát Isten azt parancsolja nekünk, hogy egy valódi szent napot szenteljünk meg, azt akarja, hogy ezáltal saját Teremtését, valamint őt, mint Legfőbb Urat és Teremtőt, felismerjük 96. ... anélkül, hogy elolvasnák, anélkül, hogy megvizsgálnák... hogy ez a dolog igaz-e vagy sem; ugyanígy nekünk is, ha üdvösséget akarunk nyerni, mindezt hinnünk kell... mint akikben nincs megcsalatott igazság 39. Ezért e munka által elrendelt szabad tevékenység nem kézi, a testhez tartozik, bármely ember pihenésével együtt, mert a szabad tevékenység, amely a lélekhez tartozik, nincs elrendelve 108. A régi jog szerint a megrögzöttség, az értelem elhomályosulásáig, undorító és káros dolog; mindenki, aki ezt látja, megundorodik tőle... 86. 168 | VIRGINIJA VASILIAUSKIENĖ Amikor mindez megtörténik, és a bűnös szívéhez eljut az üdvösség kegyelme, akkor Isten megbocsátja neki a bűnöket, és megigazítja 50. 4.5.1. A posztpozitív melléknevek kiemeltsége, hangsúlyozásuk a szövegben szorosan összefügg a mondatbeli helyükkel is: általában a mondat utolsó előtti pozíciójában álló melléknevek hordoznak nagyobb információs terhet: Hiszem, hogy az igazakat a mennybe viszem, az ártatlanokat pedig örökké megjutalmazom, a gonoszokat pedig a pokol tüzével örökké büntetem 56. Tanító, mit kell tennem, hogy az örök életet elnyerhessem? 25. Amikor azt a két nagy várost, Szodomát és Gomorát kénes tűzzel elégette 32. ... de nekik az égi dicsőséget adja, amely áthatja minden fáradságunkat és életünk szenvedéseit 36. Ha hamisan esküszöm, Isten adjon nekem azon az éjszakán elevenen emésztő tüzet, ezt megteszem, hazatérve... 77. Most pedig tegyetek komoly fogadalmat... megesküszöm, hogy óvakodni fogok az üres dolgoktól, ő pedig megharagszik rá és nem fogja szeretni 88. Azonban a melléknév posztpozíciója esetében a hangsúly a hátulról második pozícióban kimondott jelzett főnévre is eshet: Tada tuo spasabu yr budu nuteysina Wiltis Žmogu grieszna 50. log slubay kurius darom ira meyly Diewuy, pasirodo tay isz moksta S. Tamosiaus Daktara Anioliszka, kursai saka... 92. Így az utóbbi két eset összehasonlítása azt mutatná, hogy az attribútív kapcsolat valamelyik összetevőjének — a melléknévi jelzőnek vagy a jelzett főnévnek — kiemelésekor információs kapacitásuk szorosan összefügg a mondat jelölt utolsó előtti pozíciójával. 4.5.2. Ebben a retorikai műben olyan példák is előfordulnak, amelyekben a melléknév posztpozíciójának motívumai nehezen határozhatók meg pontosabban: Slubay swetimy ar aprisza? 95. Kada wis tay budu yr spasabu iszganingu sirdiey griesznika atateysia, dabar jem Diewas atleydzia griekus yr nuteysina 50. 4.53. A vizsgált Prédikációk szövegében a melléknevek távoli posztpozíciójának eseteire mindössze néhány példa található: Nes kaypo galwia, žinktas ira didzias jog ne sweykas, kada ne gromulta, teyp... niejokios naudos isz klausima žodzia Diewa ne atnesza, kursay to, ką girdzia ne pergromuta ne swarsta sirdiey... 103. Ne pasinawoimas Gimditoiu ira priesz Kietwirta Prisakima Diewa, o jey bus kokiemy daykty mazamy, buty gale grieku tiktay mazu 28. ATTRIBÚTUMI MONDATOK LUKAUSKO PRÉDIKÁCIÓIBAN | 169 A melléknév ezekben a mondatokban kontrasztív hangsúlyt kap. 4.6. Amikor maga a szó tvarka tame ingadozik, a junginyje prepozicionális melléknév többnyire semleges, a posztpozicionálist emfatikus o helyzetben mondják ki, vagy kontrasztív hangsúlya van, vö.: ira kokie? Ar yr amelyek kézi munkák Szwietioy deruntis? 115. Azokon akkor minden szent napon, a katolikus egyház régi törvénye szerint, minden katolikusnak kell Misék Szwigtos ktausity, a kézi munkától való tartózkodyr ás böjtjeit megtartani Vigilijoy pas anas uztaykity 116. Íme, nekünk ko annyi nagy vétkest adtál, akiknek a súlyos bűneit megbocsátotta, amikor ti bűnbánatot uz tartotok... 53. Milyen nehéz bűn ez, és ebből megismerhetjük, hogy nem csupán Isten, hanem világi törvények is szigorúan büntetik a káromkodókat... 70. parancsolat. A melléknevek motiválatlan helyzetváltási esetei A prédikációkban kevés van. Az ilyen ingadozás csak a terminologizálódott, képzőkkel ellátott alakokra jellemző. junginiams su -iškas ir -inis, amelyek a megfelelő lengyel nyelvi szókapcsolatok alapján iš alakultak ki, gyakran azok megfelelő szórendjét is átvéve: Skaytima Rasta Szwynta, dabartel insidawima disputon su A világias eretnekek az embereket, különösen a tanulatlanokat, Isten Egyházától elfordítják.- .. 46. Wienok pas dauguma Emberek A Swietisch nyelvűek, különösen azok, akik a Totinisch nyelvet Škatában beszélik, semmi egyszerű nincs, mint... a Szentírás szavait és az Evangéliumok értelmét saját tréfáikhoz hasonlítani 70—71. Az Isten-Emyr ber uz érettünk a yr Kereszten yr meghalt, így megszabadított bennünket a pokoli rabságból... 56-57. Mert akkor Krisztus Urunk nem a testi nyavalyákból, hanem a pokoli rabságból szabadított meg bennünket, amikor eljövetelével kivezetett minket... 98. Mivel a zsidókat, akiket Isten csupán külső szertartásokkal kormányzott, elegendő volt azon a napon az ünnepre kijelölni, amelyen Ő azt elrendelte Swieta atilsieje... 99. Kaypo tay: kada unt kielu puotam ing krutiny muszamos, ira tay wirszutinias ceremonias, kurios... 64. Turet tada trumpa tay apswietima, kayp kadu trokszty metiniu yr dayktu turem 52. Ar dera, dayktu metiniu trokszty, yr anu wiltiesi? 51. 4.7. A litván mellékneveket, különösen a képző nélkülieket, iš régebben gyakrabban a jelzett főnév előtt mondták ki (lásd a 3. táblázatot; Vasiliauskienė 1995: 125; 127; 132— 137; 140). Az idegen modell átvitele miatt a į litván nyelvben ir kialakulhattak a melléknév pozíciójának nem motivált változatai. Képzők Az -iškas képzős melléknevek helyenként felváltották a főnév régebbi használati hagyományt őrző birtokos esetét. Ez a változás szintén hatással lehetett a szórend változatosságára a terminologizálódott főnévi szerkezetben, mivel a birtokos eset helye a jelzett főnévhez viszonyítva a régi írásos emlékekben nem volt szigorúan meghatározva (Vasiliauskienė 1997: 112; 118-119). 170 | VIRGINIJA VASILIAUSKIENĖ A mai litván nyelvben a jelzőként álló mellékneveket csak a személynév után mondják ki. A prédikációkban mindkét sorrend lehetséges: Tokios Knigos Eynkiszkamy liezuwiey dar walkioias yr drayskos, kaypo tay Alberta Didzia Iszgutdimas Sapnu, Saldus jungas Moteristes, Katba Mergieliu, yr... 45. Ne mana tas numanimas, bet Didzia Augustina 85. A prédikációkban a melléknévvel álló jelzős szerkezet szórendje meghatározottabb, következetesebb belső struktúrával és világosabb belső logikával rendelkezik a XVI–XVII. századi prédikációszövegekhez képest. Nyilvánvalóan ez az egyházi írások nyelvének standardizációjával függ össze. Ezekben a Prédikációkban viszonylag kevés a melléknév posztpozíciójának vagy pozíciója változatosságának olyan esete, amely nem világos, és amelyet maga a szöveg struktúrája egyáltalán nem motivál. A melléknév prepozíciója semleges, ha ez a nyelvi rész nem kapott kontrasztos hangsúlyt, és nem került a mondat hangsúlyosabb, hátulról második pozíciójába. A posztpozíciós melléknévre inkább jellemző az emfázis. A prepozíciónál gyakrabban kap kontrasztos hangsúlyt, vagy a mondat hátulról második pozíciójában áll. Ebben a hangsúlyosabb mondatpozícióban a posztpozíciós melléknév jelzett főneve is állhat. A jelzett főnevétől elválasztott melléknévvel az utóbbi mindig olyan intonáció révén kapcsolódik össze, amely megmutatja, hogy a kapcsolódó szerkezet tagjainak viszonyát szándékosan megsértették. Ezért távolsági pozíció esetén a melléknév mindig hangsúlyosabbá válik, és erősödik az általa kifejezett tulajdonság információs jelentősége. A melléknevek posztpozíciója gyakoribb a vallási terminológiában, ahol a kanonizált szövegek sajátosságai miatt az eredeti szórend már a vallási írások nyelvi hagyományává vált. A vallási és jogi terminusként használt kifejezésekben az -iškas és -inis képzős mellékneveket szintén gyakran a jelzett főnevük után mondják. Használatuk nem véletlenszerű: az adott lengyel nyelvi kifejezések szerkezetével és a szórenddel áll összefüggésben. Hatására egyes esetekben az -iškas képzős melléknevek felváltották a litván nyelvben régebbi használati hagyománnyal rendelkező főnévi genitivust, amelyre inkább a posztpozíció volt jellemző. A melléknév kiemelése, szövegbeli kifejezőereje gyakran nem a jelzett szóhoz viszonyított helyzetétől, hanem a szöveg szintaktikai szerkezetének nagyobb egységeit alkotó elvektől és a kifejezés erősítésére választott eszközöktől függ, például a kontrasztív hangsúlytól, a mondatbeli emfatikus pozíciótól stb. 5. RÉSZES IGENÉV 5.1. Lukauskas Prédikációinak szövegében a részes igenevek egyeztetett jelzőként jóval ritkábban fordulnak elő, mint a melléknevek (a melléknevek mennyiségének körülbelül egynegyedét teszik ki; lásd az 1. táblázatot). Pozíciójuk a melléknevekétől csak igen kis mértékben különbözik (vö.: ADIN 56,296; PARTICN 53,9%). A cselekvő részes igenevek prepozíciós és posztpozíciós eseteit megközelítőleg azonos arányban találtuk (PR 49,196; Po 50,9%), míg a szenvedő részes igenevek pozíciója lényegében egybeesik a melléknevekével (PR 56,7%). 5.2. A prepozíciós részes igenevek a szövegben nem olyan kifejezőek, mint a melléknevek: prepozíciójuk többnyire semleges: Azok a lobogó lángok és ragyogó fények az Egyházban és a körmenetekben arra buzdítanak bennünket, hogy hívő, buzgón szerető módon szolgáljunk Istennek 66. Ezért abban az időben, amikor az ekevasat, amelyet a földműves a gabonaföldön a kövér talajból összegyűjt, nem a zsíros, hanem a valódi és látható kárt kell megfizetni, végül az Egyház Főhatóságának engedélyével a zsírosat összegyűjteni és elvinni 116. Mit dolgozol itt, átkozott ördög? 61. A vámosoknak erre, hogy az áru vagy a piaci termékek megállapított értéke után, akár külföldi, akár hazai, a vámot törvényesen beszedni és a hívőknek a kincstárba befizetni kell. Megesküszik... 81–82. E pozícióban időnként álló résztvevők az ellentét miatt erősebben hangsúlyossá válnak (1). A mondat hátulról számított második pozíciójában kiemelkedővé válhat mind a résztvevő, mind a hozzá tartozó főnév (2): (1) Mivel Isten nekünk adta parancsolatait, úgy tűnik, hogy ez érdekesebb, és nem is szükséges kérdés, hiszen ahogyan a földműves kérdezi a királyt: mivel ajándékot adok neked, a kaputól való fizetést megfizetni parancsolod, a gazdagoknak pedig nem parancsolod? 31. Nemcsak a Szentmise, hanem különösen a tanulatlan emberek számára a prédikáció hallgatása is kötelesség, mert hogyan tanulhatna és honnan? 102. Ez szükséges kérdés, mert sokan az emberek között, különösen a tanulatlanok, ebben tévednek 59. (2) Ezért az ilyen vélemények üresek, mert semmiféle igazság alapját nem tartalmazzák, amelyet az emberek hiába képzelnek el, és ilyenek nagyon sokan vannak, különösen a tanulatlan emberek között 62. Talán itt azt mondja, hogy Krisztus gusztustalan vagy nevetséges gondolatokat fogalmazott meg? 65. 5.3. A részes igenevek posztpozicionális használata szinte semmiben sem különbözik a melléknevekétől. A jelzett szavaik után álló igenevek gyakran kontrasztos hangsúlyt kapnak: Ha Isten parancsai a leselkedésre képtelenek volnának, akkor senki sem leselkedne rád, mert nem volna mit elvennie, senki sem tudna tenni... 34. A szertartásokhoz illő megfontolásból következik a legfelsőbb cselekedet, amely Isten dicsőségére irányul 64. Továbbá ez a fogadalommal tett ígéret hitelt érdemlő kell hogy legyen, mert amikor valaki valamit teljesíthetetlenül megígér, hiába ígéri 89. Tudni kell, hogy nagy különbség van a fogadalommal tett és a fogadalom nélkül tett ígéret között, mert a fogadalommal tett ígéret, amely Istennek tett kötelezettségvállalás, mindig súlyos halálos bűn után, megfogadva annak a dolognak a teljesítését, amelyet megígér 89. Könnyen belátható, hogy mindez csak a tanulatlan emberek számára szükséges kérdése Kozoniusnak, mindenkinek szükséges és az üdvösségre segítő 102. Ebből akkor megismerhetjük, melyek a parancsoló, és melyek a tiltó igék, mivel a tiltó igékhez mindig ne hozzáadódik ez a szó: ne, amely a parancsoló igében nem fordul elő 26. A vizsgált szövegben a posztpozíciós igeneveket a mondat hátulról számított második pozíciójában találjuk: ir 172 | VIRGINIJA VASILIAUSKIENĖ ... végül valóban bűnös asszonnyá válna, bár soha nem beszélt az Ördöggel, nem is látta őt, és nem is írt neki, elég, hogy erkölcstelen életet élne, amelyhez az ördög hozzákötődik 58. ... És amikor a kiszabott idő elmúlik, már teljesen megfosztva minden köteléktől marad 94. ... Az emberek az Ószövetségben Krisztus eljövetele előtt régi áldozatot mutattak be Istennek, hogy őket szombat napján az ígéret földjére vezette 98. Az ilyen tettért Isten felakasztotta azt az asszonyt, akiről Segneras pap ír, aki egyszer vasárnap kenyérrel a kemencébe ültetett egy macskát, abból tűz tört ki, és a keze a kemencében megégett 115. A jelzett főnév azonban ebben az emfatikus pozícióban gyakrabban fordul elő, mint maga a posztpozíciós igenév: Ezután következik, hogy mindazok az igazságok a Titkokról, amelyeket a Szent Egyház a hitre átad, meg nem tévesztett igazságok 39—40. A Könyvben a titkok helyett maguk a hibák, ferdítések, csúfságok, tévelygések és haszontalan dolgok vannak, amelyek közül nem kevés a lelkeket megbotránkoztathatja 46. Ezt erősen hiszem és vallom azért, mert te ezt kijelented, aki az Igazság megteremtetlenje vagy, és ahogyan tévedni és megtévesztve lenni nem tudsz, úgy akkor tévedni és megtéveszteni sem lehet 57. Emlékezzetek, részegesek, hogy ez vasárnap, nem részegeskedésre, nem mulatozásra, nem ugrándozásra és oda nem illő énekekre való 109. És hogy ezt illendőbben teljesíthesd, legyen hűséges szolgád, aki gondot visel beszédedre... 87. A megjelölt főnévhez nem a szókapcsolat vége, hanem a hátulról számított második pozíció választandó, abban az esetben is, amikor a mellékmondat támasztó szavaként áll: Viena van, amikor az eskü dolgát elmúltként [múlt időben] mondja, amely már meghaladja a megerősítendőt.- .. 79. Hit nincs más, csak maga az egyetlen és önmagától való Isten, és a nem teremtett világosság, amely megvilágosítja értelmünket... 38. A másik pedig elhalványult, a megszentelő Kegyelem nélkül, amely a mi életünk lelke... 38. 5.4. Olyan, posztpozicionális melléknévi igenévvel alkotott szerkezetek is előfordulnak, amelyek vallási vagy jogi terminusként használatosak. Egy fogalmat jelölnek, ezért egyik összetevőjük sincs erősebben kiemelve: ...a másik oldalról a természet törvénye a szolgálatra köti az Atyának 31. Mindazonáltal első gondunknak a természetfeletti javakról kell szólnia, amint Jézus Úr az Evangéliumban parancsolja 51. A megátalkodott, gonosz elhatározású, vagy már valamely bűnben vétkes... semmiféle esküvel nem esküdhetett 76. Más fogadalmakat így neveznek: Vota simplicia, egyszerű fogadalmak, amelyeket különösebb szertartások és előkészületek nélkül szoktak tenni 91. Aznap vasárnap egy szokatlanul nagy nyulat hozott ki az erdőből, azonnal megparancsolta, hogy az utána járó kutyákat nyúzzák meg, majd ő maga, miközben utánuk nézett, az ekéhez készülődött... 112. ATRIBUTÍV FRAZIS LUKAUSKAS PRÉDIKÁCIÓIBAN | 173 ...mert amikor elhárítjuk magunktól a kivégzéseket, akkor jelet vetünk magunkra, keresztet vetünk, imákat mondunk- ... a szent Ige szavait használjuk. Szent vanika, szent víz... 60. 5.5. Ugyanabban a szerkezetben a participium helyzete ritkán változik, pl.: nemokitus žmones 23 —zmones nemokitus 62; szwigstu wandeniu 59 —wundeniu szwigstu 60, pl. Mert amikor az a Dungiszkas nevű tanító a tanulatlan embereknek mondta, akik utána tömegesen járkáltak... 23. Az emberek között még mindig előkerülnek olyan könyvecskék képekkel, amelyekben a tiszteletre méltó Istenről szóló dolgokat csalárd módon összehordják, és a tanulatlan embereket becsapják és félrevezetik... 61–62. ... aki ilyen dolgokat észlelne, a rothadt és hibás, saját maga és általuk megrontott dolgokat szentelt vízzel hintsék meg, vessék félre vagy égessék el, de bűn nélkül megtisztítani nem lehet 59. És így, ha valaki megbetegszik a szemén, akkor megjelöli, keresztet vet, nem tudom, milyen szavakat mond, és szentelt vízzel meghinti 60. 6. NEM KONTAKTUSOS EGYEZTETETT JELZŐK A JELZŐK HASZNÁLATA 6.1. A prédikációkban az egyeztetett jelzők 7,2%-át más mondatrészek vagy szókapcsolatok választják el a jelzett főneveiktől. A nem kontaktusos pozíciók eseteinek bőségével Lukauskas megelőzi a szintén keleties módon író és ilyen használatáról ismert másik szerzőt, Sirvydast (vö. SP 5,1%). A SP-ben azonban távoli helyzetben gyakrabban használtak mellékneveket (8,896%), míg a KL-ben a távoli pozíció inkább a számnevekre (10,8%) és a névmásokra (8,2%) jellemző, a melléknevek (5,6%) és a melléknévi igenevek (4,1%) pedig itt kissé ritkábban válnak el a jelzett szavaiktól. Más prédikációgyűjteményekhez hasonlóan ebben a szövegben is a megegyező jelzők távoli prepozíciója dominál; a távoli posztpozíció esetei ritkák, és csak a melléknevekre jellemzőbb. 6.2. A számnevet a jelzett szavától egyetlen szó — valamely ige, határozószó, továbbá a tiktay, jau partikula — vagy több szóból álló csoport választhatja el: Pirma turia wieta istatimas prigimtas... 31. Untras ira griekas priesingas Wiltey, kursay... 53. Kada kas toki pasnika pertauztu, wiena tiktay grieka papilditu.- .. 30. ... yr kada kas wienam tiktay Artykutuy nedatikietu, norint kitus wisus iszpazintu, tuo paciu butu Heretyku... 43. Gyakran dühös, káromkodó és civakodó, a másik pedig természeténél fogva kapja a rosszat a szülőktől 85. Először is, azon a napon, amikor a zsidóknál nem vasárnap van, vasárnap van, mert ettől kezdve az Úristen megkezdte a világ teremtését... 98. Harmadszor, az úton az Úristentől, a Szent Őrangyaloktól való álmok vannak... 63. 6.3. A melléknév és a melléknévi igenév közvetlen szintaktikai kapcsolatának a jelzett szóval való felbontásának leggyakoribb eszköze az ige: 174 | VIRGINIJA VASILIAUSKIENĖ Amikor az ember eljut az értelem tökéletességére, vajon nem tud-e Isten parancsolatairól? vajon melyek azok? bűnös 33. A keresztény ember keresztény módon él, mindenki igyekszik őrizkedni a bűntől, Isten parancsolatait a lehető leggondosabban megtartja... 49. Tudni kell, hogy igen nagy különbség van a megígért és a meg nem ígért dolgok között... 89. Isten olyan súlyos büntetéssel sújtotta őt és a gonoszokat, hogy végül kétségbeesésbe taszította 107. ... annyira hozzászokik és hozzáidomul ehhez a csúf és megtévesztő élethez, hogy önmagát gyötri, nyugtalankodik, gyengül, elfárad, s végül a megszokástól elvakulva nem teljesíti 85. A határozói jelentésű főnevek — a névszói szerkezet függő tagjai — és a határozószók a melléknév és a hozzá tartozó szó közé ékelődnek be jóval ritkábban: Jog tay ira Apasztatu istatimas, turem unt tay ayszkius Raszty S. parodimus 98. Akkor hasznos a tanítás, amikor az ember csak az igazságra ... Ezen okból röviden itt a tévelygők tanításáról 64. Ha Isz szalies Wieros, Swietiszkiems teypogi Zmoniems ipaciey nemokitiems insiduoty disputon ne dera... 47. ezt az áldozatot egyetlen pap és egyetlen szent helyen, a templomban mutatnák be, akkor Pona Diewa uzsiweyzdieis, toy Wiltiey grieszija, katbiedamas sau... 53. ez egyetlen, páratlan kegyelem volna... 100. A melléknév kiemelésére olykor enklitikus partikula szolgál, amely elválasztja azt a hozzá tartozó főnévtől: ... prieszingu wiet budu: bediewey, piktos nutarties zmones, tauzitoie Prisakimu Diewa, wisosy gieribiesy apiptusta yr wisokiusy patayminimusy metiniusy gausiey skalsinasi 36. Ha pedig ennek a napnak meg kell szenteltetnie, akkor Szent Péter és Pál apostolok, minden szent, Szent István első vértanú és az egyetlen legkülönlegesebb patrónus 116. A prédikációkban olyan esetek is előfordulnak, amelyekben a névszótól az egyeztetett jelzőt egy elöljárós szerkezettel kifejezett, prepozíciós egyeztetetlen jelző választja el. A jelzőnek ez a pozíciója más régi írásos szövegekre is jellemző (lásd Vasiliauskienė 1995: 139-140), azonban ez a helye a mai nyelv szempontjából már nagyon szokatlannak tűnik, ezért az ilyen jelzőhasználatot hajlamosak vagyunk a távolság okának tekinteni, noha valójában ez a jelző közvetlen szintaktikai kapcsolatban ugyanazzal a jelzett főnévvel áll, mint az egyeztetett jelző: Giwenkiem tiktay Krikscioniszkay uztaykimy Prisakimu Diewa, tas ira pirmiausis ing izganima kielas 62. Piktas ing nusidieima paprotis, ira dar kas daugiaus negi patsay prigimimas... 85. Úgy tűnik, hogy a melléknevet a főnévtől elválasztó egyes szavak a főnév genitivusának helyettesítői, amelyek a lengyel nyelv hatására ATRIBUTÍV FRAZÉMA LUKAUSKO PRÉDIKÁCIÓKBAN | 175 ... alakultak ki: tuo paciu spasabu yr Rimy yr po kitas Szalis su didziu dusiosy pazitku Pamokslay Krikscioniszky Zmoniems ira paprastay apsakity 24. ... diet minka daykta arba spale prisiekty yr imty Isten szent ünnepein a Legszentebb Név nagy megvetése Jo 75. 6.4. A prédikációk iš a régi nyelv más emlékeitől az utalószók távolsági használatápozicijos atvejų nak változatosságával különböznek. Tokio egy műben nem fordult elő a nem érintkező pozíciók ir példáinak számában nė mutatkozó változatosság. XVI–XVII. a. századi régi írások szövegében. 6.4.1. A névmást, akárcsak a ir melléknevet, a rá vonatkozó főnévtől elválaszthatják igék (az ilyen esetek a leggyakoribbak), tárgyak, határozóként szereplő főnevek, névmások, határozószók, iš egyszerre a (1), mondat több ir része, sőt egy egész mellékmondat ir is. (2), (3), ar (4): (1) A parancsta ok között rendnek kell lennie 31. Ez egy jó álom tőle yr Az Úrtól Istentől, aki félelembe vezet Isten... 64. Emlékezz Földműves, hogy az a nap Úr napja Szwigta szwiesty aną turi klausimu Mišios Šventosios yr Pamokslas; o jokie užrašyti ne darbai galėtų būti geresnis, 109. (2) Ne gruntuotesnis atsakymas į visą tą yr medžiagos klausimą, kaip tas... 39. Visi tau skirti priminimai susilies, būsi sustiprintas Mieste, riebiuose laukuose... 35. ..idunt ij uz Viešpati Legmagasabbak yr Megállapítottuk, hogy neki yr tq juttatnánk és mint a Panszczyzna alá tartozót átadnánk a kijelölt hatalomnak 96. Tu ha valakinek ezzel kapcsolatban kétsége van, menjen inkább a Teológusokhoz Papokhoz... 47. (3) ...vagy az Evangéliumhoz? ráhelyezi annak szövegére a saját ujjait, amelynek esküje, vagyis egyszerű szavakkal a vége... 74. Mindenki akkor esküdjön meg, hogy e három dolog yr megfelelő és kényelmes legyen, 75. Akkor négyszer olyan munka yr szükséges, nagyon szükséges dolog, hogy magunkban Okirat Felébreszthetnénk a reményt 51. (4) ...hogy az azon A gyónás ne megfelelő, yr azt kell neki Méreg yr A gonosz lélek legnagyobb haszna... 59. ...a Szentmise szavait hallgatom, yr semmiféle hiábavaló ne beszédet vagy munkát... 114. ...hanem mindenki, akinek lehetősége volna, elkerüli a pusztulást 30. A frazeológiai szerkezet első pozíciójában álló tas, kiekwienas, kitas, toks, koks névmásokat a hozzájuk tartozó főnévtől a tay, tiktay, teypogi po jų partikulák és a tada határozószó választják el ir (lásd ir a korábbi példákat. ): Tie tada padawimay, wienos ira didibes, teysibes tikribes... yr 41. A természeti törvény szerint minden embernek ugyanígy tartózkodnia kell attól, hogy jo vétkezzen, mert különben az ész ellen vétkezne 29. Más körülmények között pedig, ahol ez lehetséges... ne keresni nálunk Isten... a kérdéstől Mise Szentek 108. ...ilyen A mi hitünkről Isten szükséges 40.