Jono Jaknavičiaus „Evangelijos“ XVIII a. pabaigoje

167Megjegyzések / notes ZigMas ZinkeViČius jono jaknaViČiaus EVANGÉLIUMAI XViii. század végén A Litván Katolikus Tudományos Akadémia által nemrégiben kiadott, a vilniusi püspök, ignotas jokūbas Masalskis utasítására elvégzett, a breslaujai, pabaiskói és ukmergėi esperességek 1782–1784. évi vizitációs jegyzőkönyveit áttekintve számos érdekes adat tárul fel jono jaknavičiaus Evangéliumainak az akkori templomokban való használatáról. Amint az akkoriban szokásos volt, a vizitációs jegyzőkönyvekben az Evangéliumok címe rövidítve és pontatlanul szerepel, ami bizonyos homályosságot és kétségeket vet fel. A teljeshez közeli, bár pontatlan cím, az Ewange(i)eliczka polska i litewska, e helységek vizitációs jegyzőkönyveiben szerepel: alanta, apytalaukis, balninkai, daugėliškis, Šešuoliai, tauragnai, Žeimiai és Žemaitkiemis. Van még egy változat: Ewangeliczka polska z litewską: kuktiškės, Vidžiai, Zarasai (suvieko filija). Hogy miért használják az ewangeliczka kicsinyítő alakot, csak találgatni lehet. Különösen gyakran találunk azonban egyetlen szóból álló bejegyzést: Ewang(i)eliczka vagy többes számban Ewang(i) eliczki: Adutiškis, Anykščiai, Apsas (3 példány), Breslauja (nem kevesebb mint 5 példány), Čiobiškis, Deltuva, Drūkšiai (2 példány), Dubingiai, Gelvonai (2 példány), Giedraičiai, Ikaznė, Inturkė, Joniškis (a Pabaisko esperességben), Kavarskas (2 példány), Kuktiškės, Kurkliai (2 példány), Labanoras, Lyduokiai, Miorai, Musninkai, Molėtai, Naujamiestis, Palūšė, Pašaminė (a breslaujos esperességben), Pumpėnai, Račkiškė (a breslaujos esperességben), Raguva, Ramygala (2 példány), Salakas (2 példány), Senoji Panevėžys (az ukmergėi esperességben), Skiemonys, Šėta, Smalvos, Strūnaitis (2 példány), Širvintos, Taurapilis (a breslaujos esperességben), Tverečius, Ukmergė (2 példány), Upininkai, Vadokliai, Vidiškiai (az ukmergėi esperességben) és Zarasai. Néhány bejegyzés mellett megjegyezték, hogy ez új (például Skiemonys), vagy hogy régi könyv (Čiobiškis, Giedraičiai, Salakas stb.). Nehéz megmondani, hogy a könyv elhasználódottságának mértékére vagy a kiadás régebbi voltára gondoltak-e. A felsorolt helységek jegyzékéből látható, hogy Jaknavičius evangéliumait olyan helyeken is használták, ahol később a lengyel nyelv vált uralkodóvá (például Dubingiai, Giedraičiai, Inturkė), sőt a Litván Köztársaság határain kívül is (Apsas, Breslauja – több példányban, Drūkšiai, Ikaznė, Miorai...). Ott a papok, úgy látszik, sehol sem boldogultak nélkülük. Jaknavičius evangéliumai címének az Ewangeliczka (Ewangeliczki) 168 acta Linguistica Lithuanica LXIV–LXV ZigMas ZinkeViČius szóval való rövidítésének hagyománya régebbi időkből is öröklődhetett. Száz évvel korábban Kazimieras Pac žemaitijai püspök vizitációs jegyzőkönyveiben is gyakran találunk Ewangeliczki bejegyzést (pl. Alsėdžiai, Betygala, Kelmė – 2 példány), egyszer pedig Ewangelijki małe (Radviliškis) szerepel a hosszabb Ewangeliczka polska i litewska (Žeimiai), Ewangeliczki polskie y litewskie (Tryškiai), Ewangeliczki polskie z litewskim (Baisogala) és Ewangelijki polskie y litewskie (Žagarė) elnevezések mellett, továbbá latinul: Liber evangeliorum, idiomate polonico et samogitico (Lygumai). Az utóbbi bejegyzés mellett van még egy másik is: Rosarium idiomate samogitico – valószínűleg így fordítandó: Rózsakert žemaičių nyelven. Milyen könyv ez? A samogitica szóval nyilván a korabeli Žemaitija ügyeiben használt litván írott nyelvi változatot nevezték, amelynek alapját a mai Közép-Litvánia alföldi nyelvjárása adta. Nehéz megmondani, hogy minden felsorolt esetben az Ewangeliczka (Ewangeliczki) rövidítés valóban Jaknavičius Evangelijas című művét jelöli-e. Kétséges a Žemaitija püspökség korai vizitációs jegyzőkönyvei esetében, mivel ott Ewangeliczki polskie is szerepel – az i litewskie elmaradt: vajon lengyel nyelvű evangéliumoskönyv ez? (Užventisben). Az Ewangeliczki helyett előfordul az Evan(g)elijki is (Pakruojisban, Pušalėban). Egyébként az evangéliumok latin vagy lengyel nyelvű könyvét Liber evangeliorum néven jelölik (például Smilgiai­ban és Vilkijában). Bárhogy is legyen, kétségtelen, hogy Jaknavičius evangéliuma a XVIII. század végén még igen szükséges és széles körben használt könyv volt. Nélküle a papok, különösen akik gyengén vagy egyáltalán nem tudtak litvánul, nem boldogultak. Ez az áttekintett vizitációs aktákból is látható. A kép még világosabbá válna, ha áttekintenénk a kéziratos vizitációs aktákat, amelyekből sok maradt fenn. A cikk szerzője azonban megromlott egészségi állapota miatt nem férhetett hozzájuk. Ezt a jövő kutatóinak kell elvégezniük. Örvendetes, hogy az LkMA folytatja Ignacy Masalski püspök által szervezett vizitációs akció dokumentumainak közlését. Már nyomtatás alatt áll a kaunasi esperesség dokumentumgyűjteménye. Tervezzük más dokumentumok kiadását is, nem csupán Masalskis püspök dokumentumait. ŠaLtiniai Breslaujos dekanato vizitacija 1782–1783 m., atlikta Vilniaus vyskupo Ignoto Jokūbo Masalskio parėdymu (Lietuvos istorijos šaltiniai 7), par. romualdas firkovičius. Vilnius: katalikų akademija, 2008. Pabaisko dekanato vizitacija 1782–1784 m., atlikta Vilniaus vyskupo Ignoto Jokūbo Masalskio parėdymu (Lietuvos istorijos šaltiniai 9), par. algirdas antanas baliulis. Vilnius: katalikų akademija, 2010. Ukmergės dekanato vizitacija 1784 m., atlikta Vilniaus vyskupo Ignoto Jokūbo Masalskio parėdymu (Lietuvos istorijos šaltiniai 8), par. sigitas jegelevičius. Vilnius: katalikų akademija, 2009. Žemaičių vyskupo Kazimiero Paco 1675–1677 m. sudaryti vizitacijų aktai (Lietuvos istorijos šaltiniai 10), par. Mindaugas Paknys. Vilnius: katalikų akademija, 2011.