Jono Jaknavičiaus „Evangelijos“ XVIII a. pabaigoje

ZIGMAS ZINKEVIČIUS JONAS JAKNAVIČIUS EVANGÉLIUMOK A 18. SZÁZAD VÉGÉN A Litván Katolikus Tudományos Akadémia által nemrégiben kiadott, az 1782–1784. évi breslaujai, pabaiskasi és ukmergėi esperességi egyházlátogatásoknak az Ignas Jokūbas Masalskis vilniusi püspök utasítására készült jegyzőkönyveit áttekintve számos érdekes adat rajzolódik ki arról, hogyan használták annak idején Jono Jaknavičius evangéliumait a templomokban. Amint az akkoriban szokásos volt, az evangéliumok címét az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben rövidítve és pontatlanul írták le, ami bizonyos bizonytalanságot és kétségeket okoz. A teljesebb, bár pontatlan Ewange(i)eliczka polska i litewska cím a következő települések egyházlátogatási jegyzőkönyveiben szerepel: Alanta, Apytalaukis, Balninkai, Daugėliškis, Šešuoliai, Tauragnai, Žeimiai és Žemaitkiemis. Van egy másik változat is: Ewangeliczka polska z litewską: Kuktiškės, Vidžiai, Zarasai (a Suviekas-i filiában). Csak találgatni lehet, miért használják az ewangeliczka kicsinyítő alakot. Mindazonáltal különösen gyakran találkozunk az Ewang(i)eliczka egyszavas bejegyzéssel, illetve többes számban: Ewang(i)eliczki: Adutiškis, Anykščiai, Apsas (3 példány), Breslauja (nem kevesebb mint 5 példány), Čiobiškis, Deltuva, Drūkšiai (2 példány), Dubingiai, Gelvonai (2 példány), Giedraičiai, Ikaznė, Inturkė, Joniškis (a Pabaiskasi esperességben), Kavarskas (2 példány), Kuktiškės, Kurkliai (2 példány), Labanoras, Lyduokiai, Miorai, Musninkai, Molėtai, Naujamiestis, Palūšė, Pasaminė (a breslaujai esperességben), Pumpėnai, Račkiškė (a breslaujai esperességben), Raguva, Ramygala (2 példány), Salakas (2 példány), Senasis Panevėžys (az ukmergėi esperességben), Skiemonys, Šėta, Smalvos, Strūnaitis (2 példány), Širvintos, Taurapilis (a breslaujai esperességben), Tverečius, Ukmergė (2 példány), Upininkai, Vadokliai, Vidiškiai (az ukmergėi esperességben) és Zarasai. Néhány bejegyzés mellett megjegyzik, hogy új (például Skiemonys), vagy hogy régi könyvről van szó (Čiobiškis, Giedraičiai, Salakas stb.). Nehéz megmondani, hogy a könyv elhasználódottságának mértékére vagy a kiadás régiségére gondoltak-e. A települések felsorolásából látható, hogy Jaknavičius evangéliumait olyan helyeken is használták, ahol később a lengyel nyelv vált uralkodóvá (például Dubingiai, Giedraičiai, Inturkė), sőt a Litván Köztársaság határain kívül is (Apsas, Breslauja – több példányban, Drūkšiai, Ikaznė, Miorai...). Mindenütt nélkülözhetetlenek voltak a papok számára. Az a hagyomány, hogy Jaknavičius evangéliumainak címét az Ewangeliczka (Ewangeliczki) szóval rövidítették, régebbi időkből öröklődhetett. Száz évvel ezelőtt a žemaitijai püspök Pastabos / Notes 167 ZIGMAS ZINKEVIČIUS Kazimierz Pac vizitációs jegyzőkönyveiben is gyakran találunk Evangeliczki bejegyzést (például Alsėdžiai, Betygala, Kelmė – 2 példány), egyszer pedig Ewangelijki małe (Radviliškis) szerepel a hosszabb címek mellett: Ewangeliczka polska i litewska (Žeimiai), Ewangeliczki polskie y litewskie (Tryškiai), Ewangeliczki polskie z litewskim (Baisogala) és Ewangelijki polskie y litewskie (Žagarė), továbbá latinul: Liber evangeliorum, idiomate polonico et samogitico (Lygumai). Az utóbbi bejegyzés mellett egy másik is szerepel: Rosarium idiomate samogitico – feltehetően így fordítható: Rózsakert žemaičiai nyelven. Miféle könyv ez? A samogitica szóval feltehetően a korabeli Žemaitija ügyeiben használt litván írott nyelvváltozatot jelölték, amelynek alapját a mai közép-litvániai alföld nyelvjárása adta. Nehéz megmondani, hogy a Ewangeliczka (Ewangeliczki) rövidítés valóban minden említett esetben Jaknavičius Ewangelijas című művét jelöli-e. A Žemaitija püspökség korai vizitációs jegyzőkönyvei esetében ez kétséges, mivel ott Ewangeliczki polskie is szerepel – az i litewskie („és litván”) rész nélkül: vajon lengyel nyelvű evangéliumoskönyvről van szó? (Užventisben.) Az Ewangeliczki helyett előfordul az Ewan(g) elijki alak is (Pakruojisban, Pušalotasban). Egyébként a latin vagy lengyel nyelvű evangéliumoskönyvet Liber evangeliorum néven jelölik (például Smilgiai és Vilkija településen). Akárhogy is, kétségtelen, hogy Jaknavičius Ewangelijos című könyve a XVIII. század végén még mindig igen szükséges és széles körben használt kiadvány volt. A papok, különösen azok, akik rosszul vagy egyáltalán nem tudtak litvánul, nem boldogultak nélküle. Ez az áttekintett vizitációs jegyzőkönyvekből is kitűnik. A kép még világosabbá válna, ha áttekintenénk a fennmaradt, nagy számban őrzött kéziratos vizitációs jegyzőkönyveket is. Ezek azonban e cikk szerzője számára egészségi állapotának megromlása miatt nem voltak hozzáférhetők. Ezt a jövő kutatóinak kell elvégezniük. Örvendetes, hogy az LKMA folytatja az Ignots Masalskis püspök által szervezett vizitációs akció dokumentumainak közzétételét. A kaunasi esperesség dokumentumainak gyűjteménye már nyomtatás alatt áll. További dokumentumok kiadása is tervben van, nem csupán Masalskis püspökéinek. ŠALTINIAI Breslaujos dekanato vizitacija 1782–1783 m., atlikta Vilniaus vyskupo Ignoto Jokūbo Masalskio parėdymu (Lietuvos istorijos šaltiniai 7), par. Romualdas Firkovičius. Vilnius: Katalikų akademija, 2008. Pabaisko dekanato vizitacija 1782–1784 m., atlikta Vilniaus vyskupo Ignoto Jokūbo Masalskio parėdymu (Lietuvos istorijos šaltiniai 9), par. Algirdas Antanas Baliulis. Vilnius: Katalikų akademija, 2010. Ukmergės dekanato vizitacija 1784 m., atlikta Vilniaus vyskupo Ignoto Jokūbo Masalskio parėdymu (Lietuvos istorijos šaltiniai 8), par. Sigitas Jegelevičius. Vilnius: Katalikų akademija, 2009. Žemaičių vyskupo Kazimiero Paco 1675–1677 m. sudaryti vizitacijų aktai (Lietuvos istorijos šaltiniai 10), par. Mindaugas Paknys. Vilnius: Katalikų akademija, 2011. 168 Acta Linguistica Lithuanica LXIV–LXV