Juozas Aleksandravičius. „Kretingos tarmės žodynas“

178 acta Linguistica Lithuanica LXVI antanas baLaŠaitis Kutatási irányok: lexikográfia, nyelvművelés, terminológia. juozas aleksandravičius Kretinga-nyelvjárás szótára Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2011, 512 o. isbn 978-609-411-072-6 örülni kell a litván dialektológusok törekvéseinek és munkáinak. 2011-ben a Litván Nyelvi Intézet nem kevesebb mint két nyelvjárási szótárt adott ki: az intézet nyelvészei, danguolė Mikulėnienė, kazys Morkūnas és aloyzas Vidugiris által készített Dieveniškiai nyelvjárási szótár második kötetét (608 o.), valamint juozas aleksandravičius Kretinga-nyelvjárási szótárát. Az ilyen szótáraknak a Vilniusi Egyetem oktatói adtak kezdetet azzal, hogy a háború utáni években (1949-től) figyelmet fordítottak a litván nyelvjárások adatainak gyűjtésére. Ezen adatok forrását a különböző nyelvjárásokat tanulmányozó, litván filológiát hallgató egyetemi hallgatók jelentették, akiket arra ösztönöztek, hogy anyanyelvjárásuk leírását diplomamunkaként nyújtsák be. Ezekből (több mint 60-ból) az akkori egyetemi docens, Zigmas Zinkevičius részletes monográfiát készített a litván nyelvjárásokról Lietuvių dialektologija (1966) címmel, 75 fonetikai adatokkal ellátott térképpel. Az első nyelvjárási diplomamunka szerzője az 1949-ben végzett, Kretinga környéki, Būbeliai faluból származó Juozas Aleksandravičius (1920–2007) volt. Tanulmányai idején ő volt a hallgatói nyelvészeti tudományos kör első elnöke, további tanulmányokra pedig a Litván Nyelvi Intézet aspirantúrájára jelölték. Ő egyike volt az 1950-ben Prienai járásba indított első nyelvjáráskutató expedíció résztvevőinek is. Sajnos e tehetséges éltanuló sorsa nem kedvezett neki. Az aspirantúráról eltávolították (miután a szovjet hatóságok számára elfogadhatatlan életrajzi tényekre derült fény, ráadásul a nővére is Nyugatra távozott). Disszertációját 1968-ban írta meg és védte meg, miközben a Tanártovábbképző Intézetben dolgozott. Aleksandravičius volt az első a litván dialektológusok közül, aki elhatározta, hogy elkészíti szülőföldje nyelvjárásának szótárát. Egyetemi tanulmányai idején szavakat és mondatokat jegyezgetett fel. Néhány évnyi tanárkodás után kezdte megírni a szótár szövegét. A kretingai nyelvjárásról szóló disszertációjához több mint 3000 nyelvjárási szót tartalmazó függeléket csatolt (szemléltető mondatok nélkül). A hatalom a dialektológiától a szótár felé sodorta, amelyhez csak idős korában tért vissza – 2004-ben.1 1 Ezt a szótár bevezető tanulmányából, „Juozas Aleksandravičius litván nyelvészeti és pedagógiai tevékenysége” című írásból tudjuk meg, amely kortárs kollégák (Algirdas Sabaliauskas, Zigmas Zinkevičius, Bronius Dobrovolsaptariant žodyną pirmiausia privalu paminėti kretingos tarmės žodynas 179recenzijos / reviews ezért 2007-ben a Litván Nyelvi Intézetnek ismételten felajánlott szótári kézirat nyomdai előkészítését a Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztály vezetője, prof. dr. Danguolė Mikulėnienė és doc. dr. Daiva Vaišnienė vállalta. Erőfeszítéseiket Vaišnienė „A kretingai nyelvjárás szótára: az anyagközlés fő alapelvei” című szerkesztői tanulmánya ismerteti. Ebben megjegyzi, hogy a hosszú szünet után a szótáríráshoz visszatért szerző „már nem tudta elejétől végéig átolvasni ezt a szótárt, egységesíteni, és dönteni egyes szavak vagy alakok közléséről, ezért a tudományos szerkesztésnek számos fontos kérdésre kellett választ adnia, amelyek nemcsak technikai, hanem a tudományos értelmezéssel kapcsolatos szempontokat is érintettek” . A szótár szerkesztői tisztelettel kezelték a benyújtott kéziratot: igyekeztek megőrizni „a szerző és a tudományos szerkesztő nézeteinek összhangját”. A terjedelmes (16 oldalas) szerkesztőségi cikkben ismertették a szótár szerkesztésének alapelveit, a transzkripciót, a transzponálást és a jelentések pontosítását. Ebből látható, hogy a szerkesztők alaposan átdolgozták a szótár szövegét – arra törekedtek, hogy a szótárt hozzáigazítsák a nyelvjárási lexikográfia korszerű színvonalához. E cikk után, a szótár bevezetőjeként, a szerző még részletesebb (18 oldalas) „Bevezető megjegyzései” következnek, amelyekben szó esik a nyelvjárás meglehetősen nagy területéről (mintegy 600 négyzetkilométer), annak lakosairól (köztük a kursenie­kiekről), e vidék történetéről, a helynevekről, a nyelvjárás legjellemzőbb sajátosságairól, a szavak kiválogatásáról stb. A szerző megjegyzi, hogy a szótárban csak a nyugati-észak-zemaitiszi nyelvjárás legnyugatibb részének jellegzetes szavai szerepelnek. Így a tárgyalt szótár meglehetősen nagy területi különbségek szerinti szótár (bár a köznyelv szavai sem hiányoznak belőle). Összesen több mint 14 ezer szó található benne. A korábbi felfogást követve a szótár a Kretingai nyelvjárás szótára címet viseli, noha manapság inkább a beszédközösségek szótárának neveznék. Az első ilyen kiadott szótár, Vytautas Vitkauskas szótárának példáját követi. Ezeket a szótárakat másképpen is nevezik: Vitas Labutis Daukšiai-vidéki szótára, Klementina Vosylytė pedig befejezi a Kupiškėnai-szótár összeállítását. Nyomtatásra készül Birutė Rokaitė-Vanagienė (1934–2011) Mosėdis környékének szótára – ez lesz a harmadik žemaitis nyelvjárási szótár. šiam ir platesniam žemaičių kraštui būdingus žodžius: añs, anà ‘ő, ő’, beñgti ‘befejezni’, drktas ‘vastag’, ėskùs ‘falánk, étkes’, gróbas ‘bél’, ýlinas ‘hegyes’, krõkti ‘sírni’, klis ‘kő’, kušti ‘mozogni, mocorogni’, plė ‘kacsa’, pūra ‘őszi búza’2, ràsi (és 5 változata) ‘talán, bizonyára’, rezgin ‘bocskor’, stinis ‘cékla’, skis ‘alkalom’, skadis ‘fájdalom’, skderva ‘szilánk’, skundžia ‘szűkölködni’, smagùs ‘nehéz’, smegties ‘bemászni, betörni’, šėr ‘vedlés, állatok etetése’, trsti ‘futkosni, tombolni’, veizti ‘nézni’, vpūtas, vėpūtins ‘hófúvás’, kio ir redaktorės danguolės Mikulėnienės) įspūdžiai supažindina dabartinę kalbininkų kartą su autoriaus asmenybe ir jo gyvento laiko sąlygomis – tai „sudėtingas lietuvių inteligento likimas antrojo pasaulinio karo ir pokario metais“ (Mikulėnienė). 2 Ez nem szerepel az Lkž-ben, de elterjedtségét a Balti nyelvek atlaszának térképe jelzi (2009: 159). 180 acta Linguistica Lithuanica LXVI žvaizd ‘csillag’. Néhány sajátos, apelőtagú melléknév: antanas baLaŠaitis apdurns, apkūns, aplams, -ė ‘hanyag ember’, apsauss, apsens, apžals, apžiuliks, - ‘ravaszkás’, amelyek a köznyelvi -okas képzős származékoknak felelnek meg. A szótár bővelkedik sajátos képzésű határozószókban, különösen a régi helyhatározói esetekből származókban: áudrotie ‘vihar idején’, gidrotė3, gili, katrotie, lnantie, lýtotie, segantie, sniñgantie, spéiguotie, šatie, šapie ‘gyorsan’, šitie, šiókie, šlãpie, tasie, tõlie, vjuotie, vtrotie. A nyelvjárásra jellemzőek a pair előtagú és -iuo végződésű határozószók, amelyek a köznyelvi -ui végződésnek felelnek meg: padieniuõ, paeiliuõ, pagauriuõ, pakarčiuõ, pakeliuõ, paplaukiuõ, paporiuõ, parindžiuõ, pasauliuõ, paskypuõ, pavandeniuõ, pavjuo, pavišiuo. Érdekes időhatározószók: užtáipernai ‘két évvel ezelőtt’, užtáivakar ‘két nappal ezelőtt’. A nyelvjárásban naar előtagú vagy -alis, -ė képzős, pejoratív jelentésű származékok is vannak: nãkabis ‘aki nemigen alkalmas semmire, haszontalan ember’, nãkažis ‘aki jelentéktelen, hitvány’, navkšlis, -ė ‘ügyetlen, alkalmatlan személy’. A -alė toldalék mintha becsmérlő jelentés nélkül használatos volna hajadon nők megnevezésére, az általános szavaknak azonban becsmérlő jelentésük van: butãlis ‘rossz ház’, kelãlis, kėsalis ‘jelentéktelen göröngy’, kūtãlis ‘rossz istálló’, lovãlė, mergãlė, mūrãlis ‘rossz tűzhely’, nosãlė, numãlis, pelkãlė, snopãlė ‘tátott szájú’, šnekala, švãmalis ‘semmirekellő, ügyetlen’, trobãlė, žardãlis. Az ellentétes, kedveskedő jelentésük a családtagok megnevezéseinek van: mamãlė, tėvãlis, vyrãlis és dievãlis . A kretingai nyelvjárásban még él a sajátos kettős szám is: katrùdu, katrdi ‘az a kettő’, pačiùdu, patdi ‘maguk ketten’, vèdu, vèdi ‘mi ketten (hímneműek, illetve nőneműek)’, šiùdu, šdi ‘ez a kettő, ez a két nő’: vdọ s  anu kẹik  ệ lga lãikuovûos ǁ vèdệms abdệms tuoks  pàt lẹkệms ǁ vdọ ẽtâ nmi ǁ šèkẹ tâ ẹ  jdộm dộuọ pọ  saldâini ǁ a folyamatos múlt időt a liuob segédigével, főnévi igenévvel és más alakokkal fejezik ki: kletîe ubâm mẹigûotẹ ǁ a szótárban olyan, nem csupán e vidék nyelvjárására jellemző, az iš, nu, pri, už előtagú partikulumok használata is megfigyelhető, amelyekkel pozitív válasz esetén az egész ige helyett felelnek a kérdésre: a  jau švẹrîet pitùs? ǁ – š ǁ a  priválgê? ǁ – pr ǁ ar  ọžẽsi pri  mnẹs? ǁ – ž ǁ a szótár nagy értéke a szemléltető mondatok. Ezek változatosak, gyakran rövidek (hasonlóak is előfordulnak egymás mellett), beszélgetésekből lejegyzett hosszabbak is találhatók, továbbá közmondások, szólások és dalrészletek is szerepelnek (a talalinėktől sem riadnak vissza). A Kupiškėnai szótárával összehasonlítva jóval kevesebb a szemléltető példa: sok szóhoz mindössze egyetlen rövid mondatot fűztek. a szótárt olvasva elképzeled a háború utáni emberek mindennapjait, gondjait és hangulatait. szeretnék néhányat idézni is (gyakorlati okokból átírva): A legjobb gyógyszer – ésszerűen élni. Akinek sok dolga van, annyi ideje sincs, hogy meghaljon. Amilyen az élet, olyan a halál. Az éhség a vasat is megtöri. Az időt és a saját sáskaevődet nem lehet visszafordítani. Mennyi az idő most? Amennyit összekapott, annyit is bír. A szerelem olyan, mint a nyál: megnyúlt és leesett. A „blezdinga laksdėl” 3 kétes, eltérő végződés. kretingos tarmės žodynas 181recenzijos / reviews lent, esős lesz. Ka i kanyarral, bi egyenesebben. Ha azt akarod, hogy valami megnőjön, körmöt kell hozzáadni. Fekete-fehér, bi megfőtt. Ha nem viszed, elpusztulsz, és amit elpusztítottál, azt úgy pusztítod, mint a nyírást. A kolhozokhoz való csatlakozás nem illett nekünk: mindent tönkretettek. Egész héten mintha nem is magam lettem volna, amikor elvették a földet. Gondolkodj, gondolkodj, mikor jössz haza. Aminek a farkas született, abban is vénül meg. Vinne el a halál! Végezetül néhány megjegyzés. Az LkŽ és a tájszótárak összehasonlításakor láthatók a szótári szócikk szerkezetének változásai. Az Lkž-t követve a szabályosan képzett (az -ai képzővel ellátott) melléknévi határozószókat és kicsinyítő főneveket rendszerint a melléknév vagy főnév szócikkében közölték, a Kretingai nyelvjárás szótárában azonban külön címszó alatt is szerepelnek. Ezt az Állami Litván Nyelvi Bizottság 2006. december 21-i ülésének jegyzőkönyvi határozatával írta elő, mivel önálló szavaknak tekintendők. A tárgyalt szótárban, amint a kézirat fakszimiléjéből látható, a szerző az ilyen határozószókat nem emelte ki külön, a kicsinyítő főneveket viszont külön szócikkfészekben közölte. Vaišnienė szerkesztő megállapította, hogy ez nem történt következetesen, ezért mindent a VLkk ajánlásai szerint kellett rendezni. Így a szótárakban megnő a szavak száma. Másfelől a szabálytalanul képzett határozószókat külön szócikkben emelték ki. Így tehát most mind az előbbiek, mind az utóbbiak lexikográfiailag egyformán vannak értékelve. jelentésmagyarázataihoz. Úgy tűnik, néhány mindennapi kifejezést pontosabban kellett volna megmagyarázni. Langnė – szoba a parasztház túlsó végében. Ide illett hozzátenni – a gyengébbikben. Hasznos volt rápillantani az Lkž-ra, akárcsak a párlaidinis magyarázatánál – a kerekek része. illett hozzátenni – összekötő, vö. perlaidinys. Nem világos, miért magyarázzák a pyragiùkas szót többes számban – zsemlék. A bérmálás nem a megerősítés szentsége. A gné nem csupán szénahordásra szolgáló lepedő, vö. Lkž. A bőségesen közölt jövevényszavak mellett aligha hagyományos nyelvjárási szó az ekspirnas, pãjamas, balatõrija vagy a pénzügyi átdolgozás eredményeként létrejött pináusai, péršvietamoji ‘röntgenhelyiség’, ddelis ãčiuo. A szerző az előszóban azt írta, hogy differenciális szótárt készített. ezért nem kellett volna-e a szerkesztőknek javasolniuk neki, hogy hagyja el a köznyelv azon szavait, amelyeknek nincsenek a nyelvjárásra jellemző jelentéseik, pl.: grdyti, grbti, gretas, gulti, radė, rugsjis stb. Aligha tekinthetők hibrid szavaknak a stanė és a sumnnė – ezek szláv jövevényszavak, akárcsak a stanė. A Lelijlės-t már nem kellene hibridnek tekinteni. A lelija szláv jövevényszóként csak a Druskininkai nyelvjárás szótárában van megjelölve, a Lkž azonban nem közli. Írásomat befejezve örülök, hogy az intézet dialektológusai ilyen jóindulatúan fogadták Aleksandravičius nagy munkáját – a žemaitis nyelvjárás és nyelv történetének emlékművét. Szépen kiadva, megfelelő bevezetővel, bekerült a nyelvjárási szótárak sorába. Az idegenek uralma által okozott sérelem nem törte meg a kitartó žemaitist. A sérelmét elfojtva, a „Svajoto“ intézetből eltávolítva, a litván nyelvészet számára ajándékkal tért vissza. 182 acta antanas baLaŠaitis Linguistica Lithuanica LXVI Irodalom A balti nyelvek atlasza. Prospekts = A balti nyelvek atlasza. Prospektas = A balti nyelvek atlasza . A Prospect, szerkesztői és a bevezető szerzői: danguolė Mikulėnienė, anna stafecka; a térképek magyarázatainak szerzői: ilga jansone, anna stafecka, rima bacevičiūtė, asta Leskauskaitė; a térképek számítógépes változatát edmundas trumpa készítette. Riga: Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézete, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2009. A Dieveniškės-i nyelvjárás szótára. N–Ž. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2010. A Kretinga-i nyelvjárás szótára. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2011. Beérkezett 2012. március 3-án. antanas baLaŠaitis Didlaukio 27-64, LT-08320 Vilnius, Litvánia