Dėl kai kurių lietuvių oikonimų darybos ir kilmės dvejopumo

99straipsniai / articles LaiMutis biLkis Lietuvių kalbos institutas A kutatások irányai: toponímia, antroponímia. egyes litván oikonimák képzéséről és eredetéről összefoglaló A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a litván oikonimák képzésének és eredetének kutatásában gyakran két lehetséges alapvagy etimológiai szót adnak meg, amelyek rendszerint köznevek és személynevek. az ilyen on the duality of Wordbuilding and origin of certain Lithuanian oikonyms magyarázatok azonban nem pontosak, ezért olyan módszerek keresésére tesznek kísérletet, amelyek lehetővé teszik a képzési vagy etimológiai alap pontos meghatározását. A legmegbízhatóbb módszernek a történeti források elemzése tekinthető: ha a bennük talált adatok azt mutatják, hogy a közös tövű személynév ugyanabban a oikonimával megnevezett vagy közvetlenül mellette fekvő településen fordult elő, akkor a lakóhely neve az oikonimák képzésének és eredetének magyarázatául szolgál. menvardinis. Pateikiant tokių atvejų pavyzdžių kartu pakoreguojami ir kai kurie ligšioliniai megjegyzés a tanulmány figyelmet fordít arra a tényre, hogy a litván oikonymák szóalkotásának és eredetének kutatása gyakran két lehetséges tövet vagy eredeti szót jelöl meg, amelyek általában köznevek és személynevek. ezek az értelmezések azonban nem pontosak; ezért arra törekszik, hogy megtalálja azokat a módszereket, amelyek lehetővé teszik a szóalkotási vagy eredeti alap pontos meghatározását. A történeti források elemzését tekintik a legmegbízhatóbb módszernek: amikor a bennük talált adatok azt mutatják, hogy egy azonos tőből képzett személynév megtalálható ugyanabban a településen, amely egy oikonyma nevét viseli, vagy annak közelében helyezkedik el, akkor az adott település neve bizonyosan személynévből származik. Ilyen esetek példáinak bemutatásával korrigálták az oikonymák szóalkotására és eredetére vonatkozó, mindeddig megfogalmazott bizonyos értelmezéseket. kulcsszavak: oikonimák képzése, oikonimák eredete, történeti oikonimák, történeti antroponimák. kulcsszavak: oikonymák szóalkotása, oikonymák eredete, történeti oikonymák, történeti antroponimák. 100 acta LaiMutis biLkis Linguistica Lithuanica LXVI A helynevek képzése és eredete azért sajátos, mert képzési vagy etimológiai alapjuk nemcsak közszó, hanem tulajdonnév – személynév, illetve más helynév – is lehet1. Ez a tulajdonság összetettebbé teszi a toponímiai kutatást, mivel gyakran nehéz pontosan meghatározni, hogy egy-egy helynév a szókincs mely részéből fejlődött ki. A nagyobb terjedelmű litván oikonimikai (toponimikai) munkákban több olyan eset különíthető el, amikor egy lakóhely nevének két (több) lehetséges alapjául szolgáló, valamint az onimák, ar kilminiai žodžiai, priklausantys skirtingiems leksikos sluoksniams – apeliatyvams közelebbről – antroponimák meg vannak adva. Az ilyen szavak rendszerint a következők lehetnek: 1) fiziográfiai terminusok és azonos gyökérrel (tővel) rendelkező személynevek, pl. ​: Mùrliškės k. zr : murlià ʻmocsaras hely, iszapos területʼ vagy avd. Murlis < mulis ʻrövid orrúʼ; Pakelškė k. Mrj : pakel vagy avd. *Pakelis, *Pakelys, vö. Pake linas; Šluniškės k. V : šluinà ʻsárʼ vagy avd. *Šluinas (< šlunas ʻsántaʼ); Šmõ tiškiai k. kdn : avd. Šmõtas arba šmõtas „žemės plotas, gabalas, sklypas“ (Razmukaitė 1998: 20, 21, 106); Miškniai k., vs. Pkr : avd. Mišknis arba mškas (Endzelytė 2005: 30); Grubýnai k. Jnš : avd. Grùbis, Grubs arba plg. grubnė „vieta, kur daug grublų“; Valãkai k. Jnš : avd. Valãkas arba valãkas „maždaug dvidešimties dešimtinių ploto földterület“ (Bartkutė 2008: 36, 33); Trãkai k. tlpk, Traka vs. Pbs : trãkas „iškirsta ar išdegusi miško vieta“ arba avd. Trãkas; Trakniai f. Vdšk : trãkas vagy avd. Traknis (zinkevičius 2011: 122); 2) növénynevek és azonos gyökkel (tővel) rendelkező személynevek, tė 1998: 106); pvz.: Karčškiai k. jon : kačius ʻkelmas, kerasʼ arba avd. Karts, Karčiáuskas; Žel menš kė k. ign : želmuõ, žemenys arba avd. *Želmenis, plg. Zelmenãvičius (razmukaiŽilvičia f. tl : avd. Žilvtis vagy žilvtis ʻdús lombú bokros fűz, ritkábban faʼ (Mickienė 2001: 63); Baravkai f., vs. jnš : baravkas vagy avd. Baravkas; Jovara f. Pkr : jõvaras arba avd. Jõvaras; Meldniai f. Pkr : avd. *Meldinis, plg. Melds, Meldekis, arba madas ʻmeldasʼ; Šermùkšniai f. Ps : šermùkš nis arba avd. Šermùkšnis (endzelytė 2005: 42, 30); 3) állatnevek és azonos tővel (szárral) rendelkező személynevek, pl. : Gervniai falu, trak : gérvė vagy avd. Gérvė; Kumelnė falu Mlt, vs. Švnč : avd. Ku mels vagy kumlė; Kurãpkiškiai falu kp : kurapkà vagy avd. Kurapkà; Taurnė falu Pn : taras vagy avd. Taras, Taurà (razmukaitė 1998: 50, 106); Vaniškiai falu tl : avd. Vanas arba vanas ʻdidelis juodas paukštis, kranklysʼ; Kiškélviečiai falu tl : avd. Kiš klis arba kišklis ir vietà (Mickienė 2001: 65, 68); Katina falu jnš : kãtinas arba avd. Kãtinas; Sa kala falu Pkr : sãkalas arba avd. Sãkalas; Vanaga falu, Jnš: vãna gas vagy vezetéknév. Vãnagas; Vil ka falu, Žg: vikas vagy vezetéknév. Vikas (Endzelytė 2005: 42); Vpriai falu, városka, Uk: vpris ʻvadkan, vaddisznóʼ vagy vezetéknév. Vpris (Zinkevičius 2011: 95); 1 Erről bővebben lásd LVž i XXXiX–XLVi. dėl kai kurių lietuvių oikonimų darybos ir kilmės dvejopumo 101 straipsniai / articles 4) asmenų pavadinimai ir tokią pačią šaknį (kamieną) turintys asmenvardžiai, avd. pvz.: Gudienà k. kš, Gudnė k. Mrj : avd. Gùdas arba etn. gùdai, gùdas; Jeneralš kė k. Švnč : avd. *Jeneralas arba *jeneralas ʻgenerolasʼ; Kunignė k. krkn : kùnigas arba *Kunigas; Mazūránka k. trak : avd. Mazras arba etn. mazras; Pekorškė k. ign : avd. Pkorius arba pèkorius ʻkepėjasʼ; Ptiškis k. brž : ptas ʻapvalusʼ arba avd. *Pitas, plg. Ptelis; Totõriškė falunév : avd. Totõrius vagy etnon. totõrius; Žydáuka falunév, tó : etnon. zsidók, zsidó vagy vö. személynév. Žydáitis, Žydlis (razmukaitė 1998: 47, 49, 52, 54, 56, 106); Degùčiai falunév, dűlőnév : avd. Degùtis vagy degùtis ʻaki kátrányt éget, abból élʼ; Dilba k. tl : avd. Dilbà vagy dlba ʻaki oldalról néz, mogorva emberʼ; Gù diškė k. tl : avd. Gùdas vagy etn. gùdas (Mickienė 2001: 61, 65); Gudškiai k. Ps : avd. Gùdas vagy etn. gùdas; Kalnškiai vs. klov : kalnškis ʻa hegyen élő ember; kalnėnasʼ vagy avd. Kalnškis; Pakalnškis vs. kri : pakalnškis ʻhegyaljai ember, a hegyalja lakójaʼ vagy avd. Pakalnškis (endzelytė 2005: 29, 41, 42); Švdlaukis k. jnš : džiai, pl. : Degùtinė k. Mlt, švè das arba avd. Švdas (bartkutė 2008: 37); 5) įvairūs kiti bendriniai žodžiai ir tokią pačią šaknį (kamieną) turintys asmenvarDegutnė k. Šk : avd. Degùtis vagy degùtas; Kltiš k. klm : kltis vagy avd. *Klėtis, vö. Kltkus; Pavietavà k. jrb : pavitas ʻmegye, ország, vidékʼ vagy avd. Pavitas; Vytlinė k. rk : vytlė vagy avd. Vytlis (< Výtas) (razmukaitė 1998: 49, 106); Kùpeliškės k. jnš : avd. *Kupelis, vö. pvd. Kùpas, Kupáitis vagy kùpelis ʻa tetőn keresztbe fektetett rudakʼ (endzelytė 2005: 56); Žalgiria falu dl : žãlias „zöld” + girià „erdő” vagy vö. személynév. Žalgirs (zinkevičius 2011: 122); Žagara falu klp, Mlt, Žagãriai falu al, Lzd, Prn, Vrn, zr, Žãgariškė falu Šl, Žagarškė falu Mrj, Žagã riškės falu V : žãgaras ʻegy növény levél nélküli vékony szára, szár; levél nélküli ágacska (rendszerint száraz), žabaras ʼ vagy személynév. Žãgaras, Žagars, Žagãrius (Vanagas 1996: 298). az azonos típusú oikonimák kettős értelmezésének lehetősége miatt keletkezésüket és eredetüket gyakran eltérően kezelik. tegyük fel, hogy egyes „állatnevek” esetében két eredeti lehetőséget adnak meg, először a köznevet vagy a személynevet feltüntetve, pl. Katina f. jnš : kãti nas vagy szn. Kãtinas; Sakala f. Pkr : sãkalas vagy szn. Sãkalas; Vanaga f. jnš : vã nagas vagy szn. Vãnagas; Vilka falu: vikas vagy avd. Vikas; Stubriškis falu, jnšk : avd. Stumbrà, Stubras, Stumbrs arba stubras ʻstambus laukinis žinduolis, ökörhöz hasonlóʼ; Svirplškis falu. Ps: avd. Svirpls vagy svirpls ʻéjszakánként ciripelő rovarʼ; mások csak a személynévi eredetű változatot közlik, pl. : Kiališkis kettős településnév. Pkr: avd. Kiauls; Peldiškis vs. jnšk : avd. Pelda; Sakalškis k. Lgm : avd. Sãkalas; továbbiak pedig csak köznevekből származnak, pl. : Bbrai k. slč : bbras, Ožkýčiai k. Ps : ožký tis (endzelytė 2005: 42, 59, 60). Hasonlóképpen járnak el a „foglalkozási” oikonimákkal is, például a Kubliškė k. jrb, rs, skd az avd.-ből származik. Kublius vagy a kublius köznévből, a Beñdoriškė k. ign pedig csak személynévből. Beñdorius (razmukaitė 1998: 51, 52), jóllehet ez a név is lehetne köznévi eredetű, vö. beñdorius ʻkubiliusʼ. az említett kettős szóalkotási (alapszó-) és eredeti lehetőségek miatt még ugyanazokat az oikonimákat is különbözőképpen magyarázzák a kutatók, pl. : Baravkai k. jnš : baravkas 102 LaiMutis biLkis acta Linguistica Lithuanica LXVI vagy személynévből Baravkas (endzelytė 2005: 42), és csak személynévből Baravkas (bartkutė 2008: 31); Ùžbaliai k. jnš : ùžbalis ʻmocsáron túli hely, mocsárszélʼ (endzelytė 2005: 43), és személynévből Ùžbalis (bartkutė 2008: 31); Lazdýniškiai falu, személynév: lazdýnas (razmukaitė 1998: 23; endzelytė 2005: 58) és személynévből is. Lazdýnas (bartkutė 2008: 36); Katliškės falu, személynév: személynév. Katlius vagy katlius ʻüstkészítő, -javító vagy -árusʼ (razmukaitė 1998: 59) és csak személynévből. Katlius (endzelytė 2005: 56; bartkutė 2008: 36); Vksviniai összehasonlítva: žl : viks và (razmukaitė 1998: 19) és személynévből is. Vksvinis (zinkevičius 2011: 97); Vaniškiai falu, tls: személynév. Vanas (Razmukaitė 1998: 77) és az avd.-ből. Vanas vagy vanas ʻnagy fekete madár, hollóʼ (Mickienė 2001: 65). Nyilvánvaló, hogy a vizsgált oikonimák kutatásakor nehéz elkerülni a relativitást, a következetlenséget és a hipotetikusságot. Ezért megbízhatóbb módszereket kellene keresni képzésük és eredetük alapjának meghatározására. Az egyik ilyen módszer lehetne az oikonima és a vele azonos tövű (azonos származékú) személynév elterjedtségi szintjének összehasonlítása: ha a lakott hely neve és a vezetéknév ugyanazon a földrajzi vagy nyelvi területen (járásban, vidéken, nyelvjárásban stb.) fordul elő, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy az oikonima személynévi eredetű (vö. Bartkutė 2008: 31, 23. jegyzet). Ez a módszer azonban még mindig túlságosan elvont. Ráadásul nem minden olyan személynév maradt fenn napjainkig, amely az oikonimák kialakulásának idején létezhetett. Az oikonimák képzését és eredetét talán akkor lehet a legpontosabban meghatározni, ha rendelkezésre állnak adatok arról, hogy az azonos tövű személynév ugyanabban, az oikonimával megnevezett településen szerepel-e (szerepelt-e). Ebben az esetben nagyon hasznosak a lehető legkorábbi történeti források adatai, amelyekben a lakóhelyek valamennyi vagy néhány lakója fel van jegyezve2 . Több plébánia egyházi keresztelési, házassági és halotti anyakönyveiből származó számos oikonim áttekintése után kiderült, hogy a sokféleképpen értelmezhető lakóhelynév mellett azonos tövű személynevek is voltak. tehát ezekben az esetekben feltárulnak az oikonimák valódi alapszavai (etimonjai), és nincs szükség képzésük és eredetük kétféle értelmezésére. Elsősorban azokra az oikonimákra kell felhívni a figyelmet, amelyek a helynevek képzésének és eredetének általános tendenciái alapján látszólag fiziográfiai terminusokból származhatnának, valójában azonban személynévi eredetűek. Galãlaukiai falu, plébánia: Martini Gałałow Juchnieła de Gałałowki, 1764 adkrIII 34: avd. *Gallis + lakas; vö. a galãlaukis, gãlalaukis3 ʻ a mező vége ʼ fiziográfiai terminust. tehát a motiváció (szemantika) szempontjából ez ʻa kis mező földjeiʼ, nem pedig ʻ a mezők végei ʼ. Girùčiai falu, Pst: Stephanu... Girucis de Girucie 1747 Švnčjn 19, Casimirus Girucis; mindig igyekeznek de Girucie 1755 ŠvnčkrII 23 : avd. Girùtis; plg. girià ʻdidelis miškasʼ. 2 renkant duomenis Lietuvių kalbos instituto Vardyno skyriuje kaupiamai istorinių vietovardžių kartofigyelmet fordítani arra, hogy a történeti dokumentumban a település neve mellett szerepel-e azonos tövű személynév. ha van ilyen, az oikonim mellett jegyzik fel. 3 közszó és jelentésük az Lkže alapján van megadva. dėl kai kurių lietuvių oikonimų darybos ir kilmės dvejopumo 103. cikk / articles Kesiai falu, sk: Matyasz Kiamʃas de Kiemʃow 1649 žgkr 11 : személynév. *Kesis vagy hasonló. ; vö. kémsas ʻ mohával vagy fűvel benőtt tuskó vagy földkupac, kęsas ʼ, továbbá vö. kemss ʻ alacsony termetű, de kövér ember, törpe ʼ. A toponimikai kutatásokban személynévi eredetűnek (Bartkutė 2008: 31) és közszói eredetűnek (Endzelytė 2005: 44) egyaránt tekintik. *Linkos falu, Lkm: Adamus Linka de Linki 1750 LkmkrII 10 : személynév. Lnka; vö. lnka ʻ alacsonyabb fekvésű hely, mélyedés, völgykatlan, hajlat ʼ. Molkai falu Ml: Adam Malik de Maliki 1755 tvrkrI 2, Mariannæ Malikowna de Maliki 1777 tvrkrI 151 : személynév. *Molkas vagy hasonló. ; vö. mólis ʻ barnás föld, nedvesen nyúlós, építkezéshez, kerámiatárgyakhoz, formázáshoz és hasonlókhoz használják. ʼ Pušýnai falu Mnd: Stephani Puʃzynas de Puʃzynu, Gaspar Puʃzynas de Puʃzyny 1681 Mltkr 1, Stanislau[m] Puʃzynis de Puʃzynu 1682 Mltjn 2, Ioannis Puʃzynis de Puʃzyni 1683 Mltkr 3, Eua Puʃzynienia de Puʃzynu 1684 Mltkr 8, Iozeph[us] Puʃzynas de Puʃzynu 1684 Mltkr 10, Kasprum Sosnowski4 de Puʃzyn[...] 1684 Mltjn 3, Ioannis Puʃzynas de Puʃzynu 1685 Mltkr 13, Pauli Puʃzynas de Puʃzyny 1689 Mltkr 30 (garliauskas 2004: 67, 139, 70, 77, 79, 141, 84, 106) : személynév. Pušýnas; vö. pušýnas ʻfenyőerdőʼ. Trakliai falu, változatok: Iosephɡ Trakielis de Trakiele 1748 Švnčjn 20 : név. Traklis; vö. traklis : trãkas ʻmagas, száraz rét, amelyet ritka bokrok és fák borítanak, erdei tisztás; kivágott vagy felégetett erdőterület, irtás; erdei (néha mezei) út vagy ösvény ʼ. *Upelninkai falu, változatok: Vpelnicas de Vpolniki 1734 onkr 116 : név. *Upelninkas; vö. uplis ʻkis folyóʼ. Žvriai f. tvr: Georgio Zwirinis de Zwiry 1755 tvrkrI 4 : hn. *Žvris, *Žvr ius; vö. žvrius ʻföld, talaj, amelyben sok kavics találhatóʼ. az áttekintett történelmi feljegyzésekből látható, hogy az állatnevekkel kapcsolatba hozható oikonimák közül sok szintén személynévi eredetű, mivel mellettük azonos tövű (azonos törzsű) személyneveket is feljegyeztek. *Apuokai f. dgl: Casimirus Apuokas de Apuoki 1685–1731 dgljn 207 : hn. Apúokas; vö. apúokas ʻa bagolyfélék családjába tartozó madárʼ, továbbá vö. ennek a közszónak a jelentését: ʻátv. féleszű, tökfilkó, ostobaʼ. Avelškės f. Mnd: dorotha Auenieła de Auieły 1689 Mltkr 30 (garliauskas 2004: 107): személynév. Avlis, Avels; vö. avlė „juh”, továbbá vö. e szó jelentését: „átv. a romákhoz hasonló, ügyetlen emberről” Čivliai faluban, vö.: Catharina Cziuiłicie de Czyuiliu 1690 Mltkr 37 (Garliauskas 2004: ʼ. 117): személynév. Čivlis; vö. čivlis „a pintyfélék családjába tartozó madár (Carduelis cannabina)”, továbbá vö. e közszó jelentését: „átv. kis termetű, gyenge emberről”. 4 nyilvánvaló, hogy ez a személynév a litvánból lett lefordítva. Pušýnas, ezért a vezetéknév Sasnáuskas, Sasnaskas Mlt (lásd LPž ii 680) kétségtelenül a lexikai elszlávosodás következménye. 104 LaiMutis biLkis acta Linguistica Lithuanica LXVI Gaidžia k. Čln: Marianna Geydzenia de Geydziu 1683 Mltkr 7 (garliauskas 2004: 75) : személynév Gaids; vö. gaids ʻ háziszárnyas, a tyúkok hímje (Gallus gallinaceus) ʼ, továbbá vö. e szó jelentéseit: ʻátv. jelentéktelen, gyenge ember vagy tárgy; átv. szemben, peštukas ʼ. *Gaidžiai f. on: Gaidziowa de Gaydzie 1690 onkr 8, Simon Gaydis de Gaydzie 1692 onkr 26, Sophia Gaydienia de Gaydzie 1702 onkr 53 : avd. Gaids; vö. gaids. Garnia f. ck: Zofia Garnicia de Garnie 1749 ŠvnčkrI 1, Sophia Garniie de Garny 1750 ŠvnčkrI 16, Martinuʃ Garnis de Garniow 1751 ŠvnčkrI 14, Rosalia Garniowa de Garnie 1756, 1757 ŠvnčkrII 48, 54, Magdalena Garniowa de Gornie 1758 ŠvnčkrII 86 : avd. Garns; vö. garns ʻ hegyes fejű, hosszú csőrű és į gandrą panašus, bet smulkesnis nyakú, hosszú lábú madár (Ardea); gólya, gužas (Ciconia) ʼ. Gervlės k. dglšn: Agatha Girwelowna de Girvele 1771 dglškrII 42 : helynévi név. Gerv lė; vö. gervlė : gérvė ʻnagy, hosszú csőrű és hosszú lábú mocsári madár (Grus grus) ʼ. Katinškė hiv., Katinškis falu sld: Andrea Katiniszkis de Kateniszki 1764 LkmkrIII 31 : helynévi név. *Katinškis; vö. kãtinas ʻmacskahímʼ. Ebben az esetben a történeti adatok nemcsak a valódi eredet megállapítását teszik lehetővé, hanem két dolgot is pontosítanak: 1) az oikonima hivatalos alakja pontatlan, mivel az élő nyelvből mind a két világháború közötti időszakban, mind később csak a Katinškis nevet jegyezték fel, amely egybeesik a tanúsított történeti személynévvel *Katinškis; 2) darybiškai tai yra ne priesagos vedinys, o pirminis oikonimas, sudarytas iš avd. *Katinškis. az oikonimáképzés kutatásaiban ezt a nevet képzős származéknak tekintikKėkšta f. ddsl: Casimiri Kiakſztas de Kiakſztÿ 1719 dglškrI 40, Casimirɡ giniu, sudarytu iš avd. Kãtinas (razmukaitė 1998: 52). Kieksztas de Kiekszty 1725 dglškrI 61, Iosephɡ Kiekʃztas de Kiekszty 1774 tvrkrI 151, Christina Kiakxtowa de Kiakxty 1755 tvrkrI 3, Josephus Kiaksztas de Kiakszty 1792 tvrkrII 78 : avd. Kkštas; vö. kkštas ʻ a verébalakúak rendjébe tartozó erdei madár ʼ. Kškiai f. Lkm: Francisci Kiszkis Kiszki 1772 LkmkrIII 87, Thoma Kiszkisż Kiszkis kie 1775 LkmkrIII 107, Cristina Kiʃzkiowna Kiʃzkie 1777 LkmkrIII 116, Jacobi KiszKiszkie 1781 LkmkrIII 131, Theresia Kiszkiowa Kiszkie 1779 LkmkrIII 124 : avd. Kškis; vö. kškis ʻ a rágcsálók családjába tartozó vadállat, nyúl (Lepus) ʼ. *Paršiukai falu Mlt: Zophia Parʃzukienia de Parʃzuku 1683 Mltkr 5 (garliauskas 2004: 73) : személynév. Paršiùkas; vö. paršiùkas ʻ a sertés kicsinye ʼ. Vãnagiškės falu Mnd: Zophia Vanagienia de Vanagi 1683 Mltkr 2, Ioannis Vanagas de Vanagi 1686 Mltkr 17 (garliauskas 2004: 68, 88) : személynév. ʻ Vãnagas; vö. vãnagas a héjafélék alcsaládjába tartozó faj, rövid, hajlott csőrű és éles karmú ragadozó madár ʼ, továbbá vö. e köznév jelentését: ʻ átv. ragadozóra, támadóra vonatkozó ʼ. A korábbi kutatásokban szintén személynévből származtatottnak tartják (razmukaitė 1998: 63). dėl kai kurių lietuvių oikonimų darybos ir kilmės dvejopumo 105 cikkek / articles Várniškė falu Lkm: Mathia Warna Warniʃzki 1781 LkmkrIII 132 : személynév. Várna; vö. várna ʻ a varjúfélék családjába tartozó, szürke és fekete tollazatú madár (Corvus corone) ʼ, továbbá vö. e szó jelentését ʻátv. tökfilkó, ostoba, tátott szájúʼ. A személynévi eredetű oikonimának más kutatók is tartják (lásd Razmukaitė 1998: 56). Veršia falu žg: Matei Werśiałuytis de Werśiow 1650 žgkr 7 : személynév. Veršs vagy hasonló, vö. vešis, veršs ʻtehénborjú; szarvasmarha hímje, tenyészbika ʼ, vö. még e közszó jelentésével: ʻátv. egy semmirekellő emberről ʼ. Ezt az oikonimát más kutatók eltérően magyarázzák: az oikonima eredetének két lehetőségét – a személynévi és a közszói eredetet (Endzelytė 2005: 32) – és csak egy lehetőségét – a személynévi eredetet (Bartkutė 2008: 31) – említik. Zùikos falu, Ign: Petri Ƶuyka de Ƶuyki 1706 DglškrI 2 : személynév. Zuikà; vö. zu kis, zùikis ʻkiškisʼ. Žuka k. Švnč: Thomas Żuk Żuki 1825 ŠvnčkrIII 50 : avd. Žùkas, plg. žùkas ʻbogár; cserebogárʼ. Személynevekből származik számos oikonim is, amelyeket egyébként közvetlen su įvairiais apeliatyviniais asmenų pavadinimais. Visų pirma reikia išskirti „etnoniminius“ gyvenamųjų vietų vardus, nes motyvacijos požiūriu labai įtikimas atrodyetnonimákból való származásuk miatt lehetne összevetni. Valójában azonban az itt közölt nevek a következő modell szerint keletkeztek: oikonim ← személynév ← etnonim. Gudliai falu: Sophia Gudelowa de Gudele 1659 adkrI 14, Michael Gudian de Gudele 1680 adkrI 73, Nicolaɡ Gudian de Gudele 1681 adkrI 74 : személynév. Gudlis; Vö. gudlis : gùdas ʻbelarusz (néha lengyel vagy orosz)ʼ. Gudliai falu: Agnes Gudenia de Gudeliu 1690 Mltkr 37 (garliauskas 2004: 117) : személynév. Gudlis; Vö. gudlis : gùdas. Gudliai falu, Švnč: Bartholomeo et Marianna Gudełeytis de Dudele 1800 ckkrII 28 : személynév. Gudlis; vö. gudlis : gùdas . *Gudiškė k. on: Evæ Gudiszkiowa de Gudiʃzki 1692 onkr 29 : avd. Gudš kis; plg. gùdas . Kazõkai falu. Luok: Catharina Kozakicie de Kozaki 1683 Mltkr 3, Christophoro Kozak de Kozaki 1683 Mltjn 3, Stephani Kozak de Kozaki 1687 Mltkr 19, Andreas Kozakas, Isiodoro Kozak de Kozaki 1689 Mltjn 10 (garliauskas 2004: 69, 140, 92, 149) : személynév. Kazõkas; vö. kazõkas ʻ Oroszországban a XVIII. századtól – a doni, kubáni, tyereki, orenburgi és más katonai területekről származó, a föld kedvezményes használatáért katonai szolgálatra kötelezett vagy ott lovasként szolgáló, a katonai rendhez tartozó ember Žydliai falu ign: Andrea et Agata Ƶydelis de Ƶydele 1799 ckkrII 26 : személynév. Žydlis; vö. žydlis : ždas ʻ zsidó származású ember ʼ. ʼ. Csak egyféle – személynévi – eredetűnek tekinthetők azok az oikonimák is, amelyek mellett a litván nyelvben különféle más, azonos tőből képzett közszói személymegnevezések is vannak, amelyek a foglalkozásra, jellemvonásokra, testi sajátosságokra, társadalmi helyzetre stb. utalnak. 106 acta LaiMutis biLkis Linguistica Lithuanica LXVI Bandõriai f. žg: Antonÿ Bondar de Bondar 1650 žgkr 5 : személynév. *Bandõrius; vö. bandõrius ʻkádárʼ. Más kutatók munkáiban ezt a falunevet szintén kizárólag személynévi eredetűnek tekintik (endzelytė 2005: 39; bartkutė 2008: 31). *Bubeliai f. Švnč: Mariana Bubelowna de Bubelow 1750 ŠvnčkrI 17, Martini Bubelis de Villa Bubele 1755 ŠvnčkrII 30, Magdalena Bubelowa de Bubele 1757 ŠvnčkrII 63 : személynév. Bùbelis; vö. bùbelis ʻkunyhólakó, szögletlakó, kisbirtokosʼ. Bùrbos f. Švnčl: Francisco Burba de Burby 1743 Švnčjn 3, Petrus Burba de Burby 1746 Švnčjn 13, Georgij Burba de Burby 1751 ŠvnčkrI 13, Georgius Burba de Burby 1751 ŠvnčkrI 14, Thomas Burba de Burby 1752 ŠvnčkrI 28, Anna Burbowa de Villa Burby 1755 ŠvnčkrII 23, Simon Burba de Villa Burby 1756 ŠvnčkrII Čnčikos f. Švnč: Georgium Czynczyk de Czynczyki 1745 Švnčjn 11, Michael Czynczyk de Czynczyki 1749 ŠvnčkrI 2, Casimirus Czynczyk Z Czynczykow 1750 ŠvnčkrI 8, Mariana iniukowa de iniuki 1750 ŠvnčkrI 16, 40; Georgius Burba de Villa Burby 1756 ŠvnčkrII 38 : avd. Bùrba; plg. bùrba ʻ kas daug kalba, burba ʼ. Casimirus Czynczyk de Czynczyki 1755 ŠvnčkrII 23, Martinus Czynczyk de Villa Czynczyki 1758 ŠvnčkrII 72, Martin... et Criʃtina Cincika de Cincików 1792 ckkrIII 5 : személynév. Čnčikas; vö. činčkas, -ė ʻ aki činčija, fukarkodik, fukar ʼ. *Származtatott k. tvr: Sophia derwinowna de derwini 1755 tvrkrI 4 : avd. Derv nis; vö. dervinis : dervà ʻhasáb a gyújtószálkák hasításához; szálka, hasíték, forgács; fenyővagy lucfenyőtuskó, amelyből kátrányt égetnek; kátrányʼ. Dimbliai falu ck: Eliæ Dybelis de Dybele 1713 dglškrI 25, Nicolaus Dimbelis de Dimbeli 1755 tvrkrI 2; Chritophorus Dimbelis de Dimbeli 1755 tvrkrI 7, Marianna Dembelowa de Dembele 1768 tvrkrI 110, Catharina Dymbelowna de Dymbele 1774 tvrkrI 151 : személynév. Dimblis; vö. dimblis : dmba ʻ ami nagyon magas és vékony, nyúlánk; aki dimbinėja, dilba ʼ. Drùskiai falu, Vdn: Zophia Druskienia de Drusku 1691 Mltkr 40, 1692 Mltkr 44 (gar liauskas 2004: 124, 133) : személynév. Drùskis; vö. drùskis ʻ aki szeret sósan enni ʼ. Eglýniškė falu, Vdš: Martinɡ Aglinis de Agliniszki 1706 dglškrI 3, Martinɡ Eglinis de Egliniszki 1707 dglškrI 4, Casimirɡ Eglinis de Eglini 1707 dglškrI 5. A történelmi adatok alapján megállapítható, hogy ennek az oikonimának a valódi alakja Eglniš kė, amely személynévből származik. Eglnis. Vö. eglnis ʻfenyők mellett, fenyvesekben élőʼ. Az eddigi kutatásokban a nevet a litván eglýnas ’fenyves’ szóból képzett származéknak tartották (Razmukaitė 1998: 20). Geležniñkai falu, Čln: Georgius Gełeznikas de Gełezniku 1691 Mltkr 42 (Garliauskas 2004: 127) : személynév: *Geležniñkas (nyj. *Geležnkas); vö. geležninkas ʻvasárujafém-kereskedő, vaskereskedőʼ ʼ. Gramantškė falu, Rim: Xtophori Gramuntas de Gramunty 1707 DglškrI 8 : személynév: Grãmantas, *Gramañtas; vö. gramañtas ʻnagytermetű, csúnya ember, otromba emberʼ. Személynévi eredetűnek tartják más kutatók is (lásd Razmukaitė 1998: 52). dėl kai kurių lietuvių oikonimų darybos ir kilmės dvejopumo 107tanulmányok / articles Gražùliai falu, Švnč: Chriʃtophorɡ Grazulis de Grazule 1744 Švnčjn 9, Michaelis et Cristinæ Grazulow de Villa Grazuli 1753 ŠvnčkrI 33 : személynév: Gražùlis; vö. gražùlis ʻgražuolis, puošniusʼ. Juodagalvia ‖ Juodagalia k. Ml: Matthias Jodagalwis de Jodagalwie 1751 ŠvnčkrI 14, Laurentiɡ Jodogalis de Jodgale 1756 tvrkrI 12, Mathias Jodagalwis de Jodagalwi 1762 tvrkrI 63, Agnes Jodgalowa de Jodogale 1762 tvrkrI 57, Stphani Jodogalis de Jodogale 1768 tvrkrI 112, Anaʃthasia Jodegalwicia de Jodegalgwie 1774 tvrkrI 151 : avd. Juodagavis, *Juodagalvs és *Juodagãlis, *Juodagals; vö. juodagavis, juodagálvis ʻ fekete fejű ʼ és júodas, gãlas . Káiros (= *Kairia?) falu Pst: Agatha Keyrowa de Koyry 1774 tvrkrI 153 : személynév. Kái ra, Kairs; vö. karas, -à ʻ a bal oldalon található ʼ, kairs ʻ aki mindent bal kézzel végez, balkezes; a bal oldalon található ʼ. Kavõliai falu Pnmr: Catharina Kowalowa de Kowale 1690 onkr 13 : személynév. Kavõlis, Kavõlius; vö. kavõlis, kavõlius ʻkovácsʼ. Kirkùčiai falu Švnč: Magdalenæ Kierkuciowa de Kierkucie 1749 ŠvnčkrI 5, Sophia Kyrkućiowna de Kyrkućie 1751 ŠvnčkrI 14, Christophorus Kirkucis de Kirkucie 1758 ŠvnčkrII 76 : személynév. Kirkùtis; vö. kirkùtis : krkė, kikė ʻsovány ember vagy állatʼ. Kirmliškis k. jdp: Gaspari Kirmielus de Kirmiele 1691 onkr 24 : személynév. Kirmlius; vö. kirmlius ʻférgek, kígyók gyűjtője, elfogója; varázsló, bűbájos, kígyóbűvölő; szitokszó ʼ. Eddig ezt a helynevet a kirmėl ʻkígyóʻ állatnévből származtatottnak tartották (lásd razmukaitė 1998: 22). Klausùčiai falu, smrg.: Georgius Kławsuc de Kławsucie 1758 ŠvnčkrII 78 : személynév. *Klausùtis; vö. klausùtis ʻjó hallással rendelkező személyʼ. Kliùkai falu, tvr.: Christophorum Kluk de Kluki 1746 Švnčjn 12 : személynév. Kliùkas; vö. kliùkas ʻnehézkes, tunya és értelmetlen ember, mafla, tökfej, kliukisʼ, továbbá vö. kliùkis ʻsokat beszélő ember, fecsegő; félig bolond emberʼ. Kraujliai falu, Mnd.: Andreæ Krouielis de Kreuielu 1684 Mltkr 8 (garliauskas 2004: 77) : személynév. Kraujlis; vö. kraujlis ʻ ember, aki ráolvasással megállítja a vérzést ʼ. Kùksos falu, ddsl: Helena Kuksowa de Kuksy 1755 tvrkrI 4 : tulajdonnév. Kuksà; vö. kuksà ʻ hitvány, gyenge, meggörbült ember; alacsony, kövér ember vagy állat; aki kuksol, csuklik; aki kuksol, állandóan azt kérdezi: „mit?” (nyj. „kų?”) ʼ. *Kulbiškė falu, dglš: Anna Kulbacka ex Villa Kulbiszki 1736 dglškrI 100 : tulajdonnév. Kùl bis, Kulbs; vö. kùlbis, -ė „sánta“ . Kùpriai f. Lkm: Catarina Kuprowa de Kuprany 1761 LkmkrIII 9, Catarina Kuprowna de Kupry 1766 LkmkrIII 49, Simonis Kuprys Kupry 1783 LkmkrIII 143 : személynév. Kùpris; vö. kùpris, kùprius „púpos, görbehátú személy“. Kvyklia f. ut: Gaspar Kuiklis de Kuikliu 1683 Mltkr 5 (garliauskas 2004: 72) : személynév. Kvykls; vö. kvykls „aki jajgat; rövidítés kiabáló, torkát kifordító ʼ. Lepšia falu: Lucia Lapszowna de Lapszy 1804 ckkrIII 36 : családnév. Lepšs, *Lpšis; vö. lpšis ʻ elpuhult ember, mamlasz ʼ. 114 acta LaiMutis biLkis Linguistica Lithuanica LXVI történelmi források adkrI: Книга N1 о Родившихся Годуцишскаго РК Приходскаго Костела, сь 1655 Года по 1687. az adutiškisi templom levéltárában őrzik. adkrII: Księga Metryk Chrzestnych Koscioła Parafialnego Hoduciskiego Od roku 1688. 1699-ig 23-a. Augusztus 23-a. az adutiškisi templom levéltárában őrzik. adkrIII: A hodučiskiai plébániatemplom keresztelési anyakönyve 1760-tól. 1767-ig 5-e. Március 5. napja. az adutiškisi templom levéltárában őrzik. adMr: [Az adutiškisi templom halotti anyakönyve. 1720. április 6-tól 1792. október 23-ig]. az adutiškisi templom levéltárában őrzik. ckkrI: A święciańi plébániatemplom keresztelési anyakönyve az 1774. évtől. Április 17-től 1775. évig, október 27-ig – a Ciekińska-i filiánál. a ceikiniai templom levéltárában őrzik. ckkrII: A cieykiniai filiális templom keresztelési anyakönyve, a święciańi plébániáról megkeresztelteké, 1790. évtől. Január: 3-tól 1804-ig. Ocbr~a. a ceikiniai templom levéltárában őrzik. ckkrIII: A cieykiniai filiális templom keresztelési anyakönyve, a dawgieliskisi plébániáról megkeresztelteké. 1790-től. Január 9. napjától 1804-ig. Október 11. napján. a Ceikinių templom bažnyčios archyve. levéltárában őrzik: cKkrIV: A Cieykinskói filiális templom kereszteltek anyakönyve, a Święciański plébániából, 1805-től. Január 1. napjától 1812-ig. Április 22. napján. a Ceikinių templom levéltárában őrzik. cKkrV: A Cieykinskói filiális templom kereszteltek anyakönyve, a Daugieliškiai plébániából, 1805-től. 1813. év januárjának 1. napján. Október 21. napján. A Ceikinių-templom levéltárában őrzik. ckkrVI: A Cieykini filiális templom kereszteltek anyakönyve, a Święciany plébániáról megkeresztelteké, 1812-től. 1818. év májusának 5. napján. Október 31. napján. A Ceikinių bažnyčios archyve. ckkrVII-ben őrzik: A Cieykini filiális templom kereszteltek anyakönyve, a Daugėliškis plébániáról megkeresztelteké, 1814-től. Január 25-én, 1820-ig. Ocbr~a 19 dnia. saugoma ceikinių bažnyčios archyve. tl – telšia Vdš – tlpk – tulpiãkiemis (ukmergs trak – trãkai Vrn – tverẽčius (ignalnos utenà zr – zarasa V – Vlnius žg – Vdn – Vidẽniškiai (Moltų Vdiškės (ignalnos r.) r.) Vdšk – Vdiškiai (ukmergs r.) Varėnà tvr – r.) vs. – viensėdis ut – žagãrė (jõniškio r.) r.) žl – žélva (ukmergs r.) dėl kai kurių lietuvių oikonimų darybos ir kilmės dvejopumo 115straipsniai / articles ckkrVIII: A Cieykini Filiális Egyház megkereszteltjeinek keresztelési anyakönyve, a Swięcianskiey plébániából, valamint a Dawgieliskiey plébániából, 1821-től. Január 5. napjától – 1831. évig, augusztus 15. napjáig. a ceikiniųi templom levéltárában őrzik. ckkrIX: A Święciany-i plébánia Cieykini filiális templomában vezetett kereszteltek anyakönyve, ckkrX: A Daugėliškis-i plébánia Cieykini filiális ochrzczonych w 1833. roku Sporządzona do roku 1835. Grudnia 8. dnia. saugoma ceikinių bažnyčios archyve. templomában megkereszteltek kereszteltek anyakönyve – 1833-ban összeállítva. a ceikiniųi templom levéltárában őrzik. ckkrXI: A Święciany-i plébánia Cieykini filiális templomának kereszteltek anyakönyve, 1835-ben összeállítva. a ceikiniųi templom levéltárában őrzik. ckkrXII: A Daugėliškis-i plébánia Cieykini filiális templomának kereszteltek anyakönyve, 1835-ben összeállítva. a ceikiniųi templom levéltárában őrzik. dgljn: [A Daugailiai-i plébánia házassági anyakönyve. 1685–1731.] daugailiai védett bažnyčios archyve. dglškrI: A daugėliškiai plébániatemplom keresztelési anyakönyveinek könyve 1706-tól. Január~ 6o. 1737-ig. Obr~a 20o. LVIA f. 1329, ap. 1, b. 1. dglškrII: A daugėliškiai plébániatemplom keresztelési anyakönyveinek könyve 1764-től. Obr~a 10. nap. 1774-ig. Januar~: 9 nap. LVia f. 1329, ap. 1, b. 8. dglškrIII: A Dawgieliskai Plébániatemplom keresztelési anyakönyve 1774-től. Januar~. 16o 1790-ig. Maia: 2o. napján. LVia f. 1329, ap. 1, b. 10. Lkmjn: A Linkmenyi Plébániatemplom házassági anyakönyve 1740-től. Június 3. napján 1760-ig. November 9. napján. a Linkmenyi templom levéltárában őrzik. LkmkrI: A Linkmenyi Plébániatemplom keresztelési anyakönyve 1708-tól. 1740. év január 10. napjától április 24. napjáig. a Linkmenų-templom levéltárában őrzik. LkmkrII: A łyngmiański plébániatemplom kereszteltek anyakönyve 1740-től. 1760. év május 22. napjáig. október 24. napjáig. a Linkmenų-templom levéltárában őrzik. LkmkrIII: A łyngmiański plébániatemplom kereszteltek anyakönyve 1760-tól. 1790. év november 9. napjáig. November 25. napján. a Linkmenų templom levéltárában őrzik. Mltjn: No1. A Malackai Plébániatemplom házassági anyakönyve 1682-től. Január 13-tól 1691-ig. November hónap 14 számozott lapot és számozott anyakönyveket tartalmaz. Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet, 2004, 137–154. nych 121 . – garliauskas Vidas. XVII a. Molėtų bažnyčios krikšto ir santuokos metrikų Mltkr: No1. A Malackai Plébániatemplom keresztelési anyakönyve 1682-től. 1692. január 13. Augusztus hónap 45 számozott lapot és 661 számozott anyakönyvet tartalmaz. – garliauskas Vidas. A molėtųi templom XVII. századi keresztelési és házassági anyakönyve. Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet, 2004, 65–136. 116 acta LaiMutis biLkis Linguistica Lithuanica LXVI onkr: [Onuškisi Római Katolikus Egyházközség keresztelési és házassági anyakönyve. 1685–1740]. LVIA f. 1299, ap. 1, b. 12. Švnčjn: A švenčionysi plébániatemplom házassági anyakönyve 1742-től. Július: 13. 1748-ig. Május 12. napján. a Švenčionysi templom levéltárában őrzik. ŠvnčkrI: A Švenčionysi plébániatemplom keresztelési anyakönyve 1749-től. Február: 6. 1753-ig. Március 8. napján. a Švenčionys-templom levéltárában őrzik. ŠvnčkrII: [A Švenčionys-i plébániatemplom 1753–1759. évi keresztelési anyakönyve]. a Švenčionys-templom levéltárában őrzik. ŠvnčkrIII: A Švenčionys-i plébániatemplom keresztelési anyakönyve 1823-tól. Marca 24. dnia Do roku 1827. Obra~ 26. dnia. a Švenčionys-templom levéltárában őrzik. tvrkrI: A Tverečius-i plébániatemplom keresztelési anyakönyve 1755-től. Januar~: 1778. év 1o. Április 1o. LVIA f. 1332, ap. 1, b. 2. tvrkrII: A Twerecki plébániatemplom keresztelési anyakönyve. 1778-tól kezdődően. Áprilisla 5o: do roku 1799 ocbr~a 27o. LVia f. 1332, ap. 1, b. 3. žgkr: [Žagarės RKB krikšto metrikų knyga. 1650–1654 m.]. LVia f. 1191, ap. 1, b. 2. Irodalom és források Bartkutė Nerija 2008: A Joniškis járás területének helynevei: képzésük és fejlődési tendenciáik . Doktori disszertáció. Šiauliai: Vytauto Didžiojo Egyetem, Šiauliai Egyetem. brs – Fehérorosz–orosz szótár, Kondrat Kondratovics Krapiva szerkesztésében. Москва: Государственное издательство иностранных и национальных словарей, 1962. endzelytė renata 2005: Észak-Közép-Litvánia helynevei. Doktori disszertáció. Kaunas: Vytauto Didžiojo Egyetem. garliauskas Vidas 2004: A Molėtai templom XVII. századi keresztelési és házassági anyakönyve. Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. Lkže – A litván nyelv szótára (I–XX. köt., 1941–2002): elektronikus változat. Szerkesztőbizottság: Gertrūda Naktinienė (főszerkesztő), Jonas Paulauskas, Ritutė Petrokienė, Vytautas Vitkauskas, Jolanta Zabarskaitė. – Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2005. Elérhető az interneten: www.lkz.lt. LPž i–ii – Litván családnévszótár 1–2, szerk. Aleksandras Vanagas. Vilnius: Mokslas, 1985–1989. LVž i – bilkis Laimutis, Maciejauskienė Vitalija, razmukaitė Marija: Lietuvos vietovardžių žodynas 1. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2008. Mickienė Ilona 2001: Telšių kerület helyneveinek képzése. Doktori disszertáció. Kaunas: Vytautas Magnus Egyetem. dėl kai kurių lietuvių oikonimų darybos ir kilmės dvejopumo 117cikk / articles razmukaitė Marija 1998: Litvánia képzős oikonimái. Doktori disszertáció. Vilnius: Lietván Nyelvi Intézet, Vytautas Magnus Egyetem. Vanagas aleksandras 1996: A litván városok nevei. Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó. Vasmer iV – Фасмер Макс. Az orosz nyelv etimológiai szótára 4. Moszkva: Proгресс, 1973. VsV – Vilnius területének helynevei. Vilnius, 1945 (kefelevonat). zinkevičius zigmas 2011: Az Ukmergėsi járás településneveinek jegyzéke . A nevek eredete. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. on the duality of Wordbuilding and origin of certain Lithuanian oikonyms összefoglaló a litván oikonymia (toponímia) átfogóbb kutatásaiban több olyan eset különíthető el, amikor egy különböző lexikai rétegekbe tartozó – pontosabban köznevekből és nevekből, azaz antroponimákból származó – két lehetséges tővagy eredeti szót jelölnek meg egy település neve mögött. az ilyen szavak általában lehetnek: 1) azonos gyökből (tőből) származó fiziográfiai kifejezések és személynevek (Šmõtiškiai : pn. Šmõtas vagy šmõtas ‘terület, parcella, földdarab’, Miškniai : pn. Mišknis vagy mškas, Valãkai : pn. Valãkas vagy valãkas ‘körülbelül húsz desszjatinának megfelelő földdarab’; 2) azonos gyökből (tőből) származó növénynevek és személynevek (Žilvičia : pn. Žilvtis vagy žilvtis, Baravkai : baravkas vagy pn. Baravkas, Jovara : jõvaras vagy pn. Jõvaras; 3) azonos gyökből (tőből) származó állatnevek és személynevek (Gervniai : gérvė vagy pn. Gérvė, Kurãpkiškiai : kurapkà vagy pn. Kurapkà; 4) azonos gyökből (tőből) származó személynevek és személynevek (Gudnė : pn. Gùdas vagy etn. gùdai, gùdas, Pekorškė : pn. Pkorius arba pèkorius ʻkepėjasʼ, Totõriškė : pn. Totõrius arba etn. totõrius, Degùčiai : pn. Degùtis vagy degùtis ʻaki kátrányt készít, és ebből él’; 5) įvairūs kiti bendriniai žodžiai ir asmenvardžiai, turintys tą pačią šaknį (kamieną) (Degùtinė : pn. Degùtis vagy degùtas, Pavietavà: pavitas ʻmegye, ország, régió’ vagy pn. Pavitas . a szóalkotás és az „állatnevek” lehetséges kétféle értelmezésének eredményeként két eredeti lehetőség került meghatározásra: az egyik esetben egy közszói vagy személynévi alap áll elöl, míg más esetekben csak a origin of the oikonyms of the same type often diverges, for instance, in the case of some személynévből való eredet változata szerepel; más nevek kizárólag közszavakból származnak. A „foglalkozásra utaló” oikonimákat hasonló módon kezelik: például egyesek személynevekből, illetve személynevekből vagy közszavakból származnak, míg mások antroponimákból. a szóalkotás (alapszó) és az eredet fent említett kétféle lehetősége miatt még ugyanazokat az oikonimákat is eltérően értelmezik a különböző kutatók. Az ilyen oikonimák elemzésében nehéz elkerülni a viszonylagosságot, a következetlenséget és a hipotetikus következtetéseket. ezért megbízhatóbb módokat kell keresnünk az oikonimák eredeti alapjának meghatározására; ezek akkor állapíthatók meg, amikor rendelkezésre állnak azok az adatok, hogy az oikonimával jelölt településen ugyanazon tőből képzett személynév szerepelt-e vagy szerepel-e. több plébánia keresztelési, házassági és halotti 118 acta LaiMutis biLkis Linguistica Lithuanica LXVI their word-building and origin. Probably the most precise results on the word-building and anyakönyveiből származó oikonimák áttekintése feltárta, hogy a potenciálisan kétféleképpen értelmezhető településnevek egy része mellett ugyanazon tőből képzett személynevek is előfordultak. taigi tokie atvejai atskleidžia tikruosius oikonimų bazinius (pirminius) žodžius, todėl nereikia dvejopai aiškinti jų darybos ir kilmės, pavyzdžiui, Pušýnai: Stephani Puʃzynas de Puʃzynu, Gaspar Puʃzynas de Puʃzyny, Ioannis Puʃzynas de Puʃzynu : pn. Pušýnas; plg. pušýnas ʻpušynasʼ, Garnia: Zofia Garnicia de Garnie, Martinuʃ Garnis de Garniow : pn. Garns; vö. garns, Kazõkai: Catharina Kozakicie de Kozaki, Christophoro Kozak de Kozaki, Stephani Kozak de Kozaki : pn. Kazõkas; vö. kazõkas, Bandõriai: Antonÿ Bondar de Bondar : pn. *Bandõrius; vö. bandõrius ʻkádárʼ, *Varnalizdžiai: Agatha Warnalizdowa de Warnalizdy : pn. *Varnalizdis; vö. varnãlizdis, várnalizdis ʻvarjúfészekʼ stb. A településnevek pontos szóalkotása és eredete akkor is meghatározható, ha ugyanabban az egyházközségben, ugyanabban az időben, de egy másik, oikonimával megnevezett faluban történeti, közös tőből származó személyneveket jegyeztek fel. a falvak gyakran kis távolságra vannak egymástól; mindazonáltal jelenlétüket ugyanabban a plébániában megbízható kritériumként is értékelik, például Kakiškė: Elisabeta Kawkutowna de Łyngmiany : pn. Kakas; vö. kakas ʻgazdagságot hozó háziszellem, más néven aitvarasʼ; túlságosan öreg, sovány, kusza hajú férfi; régi vágású, babonás ember’, Pipriškė: Stephanum Pipiras de Pakratonie : helynév. Pipras; vö. pipras ʻfigura. alacsony ember‘, Prūsõkiškės: Barbara Pruszakiewiczowa in Suis bonis Drobiszki : helynév. *Prūsõkas; vö. prūsõkas ʻa volt Kelet-Poroszország lakója, Klaipėda-vidéki, német, evangélikusʼ, Šilniškės: Catarina Szylinowa de Łyngmiany : helynév. Šilnis; vö. šilnis ʻfenyőerdőben élőʼ, Vėžškės: Lucia Wiezowna de Antałamiestie, Barbara Wiezowna de Alzutany : pn. Vėžs; vö. vėžs, vö. e szó ʻ átv. makacs személy ʼ jelentésével, stb. bizonyos oikonimák, amelyeket a helynévtani kutatásokban személynevek és közszavak vagy csak közszavak jelölnek meg potenciális alapszavakként (eredeti szavakként), valójában személynevekből származnak: Eglýniškė falu Vdš, Kesiai falu sk, Kirmliškis falu jdp, Prūsõkiškės falu sld, Veršia falu žg, Žagãrė város jnš. az elemzett történeti adatok arra a következtetésre vezetnek, hogy az oikonimák szóalkotásának és eredetének kétféle lehetősége – az antroponimikus és az appellatív – közül elsőbbséget élvez a személynevekből való származtatásuk. az oikonimák szóalkotásának és eredetének pontos és megalapozott kutatása nem lehetséges a történeti helynévés személynévtan adatai nélkül; ezért elengedhetetlen ezek összegyűjtése és elemzése. Beérkezett 2012. március 23-án. LaiMutis biLkis Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Litvánia Elektronikus posta – [email protected]