Dėl „Lietuvos vietovardžių žodyno turtinimo“

349Betekintések / insights ona kaŽukauskaitė Lietuvių kalbos institutas A tudományos kutatás irányai: lexikológia, névtan, nyelvtörténet. A „Lietuvos vietovardžių žodyno turtinimo“ kapcsán reméltem, hogy Z. Zinkevičius professzor felhívása a szülőföld helyneveinek lejegyzésére nemcsak számomra tűnt éppen időszerűnek nyomtatásban (Zinkevičius 2014: 173–174). Nemegyszer hallottam vagy olvastam járási újságokban, kiadványokban olyan helynevekről, amelyek valamely szempontból értékesek. Ezúttal a Vytogala című könyv keltette fel a figyelmet, amely a legkiválóbb vytogalai pilóta, Stasys Girėnas (1893–1933) szülőföldjének szól, és amelyben többek között Vytogala és a szomszédos falvak helyneveit is felsorolják és tárgyalják. A tartalmas kiadványt Benediktas Šetkus társadalomtudományi doktor készítette elő (Vytogala 2013). A kiadvány szerkesztője ezt írja: „Változik a falu képe. „Kezdenek eltűnni a régi tanyák, már nincsenek meg a szárítópadlások kályhákkal, pelyváskamrákkal, fészerekkel, szekérbejárókkal és más névtelen zugokkal“ (Vytogala 2013: 128). Lexikográfusként azonnal „szükségesnek” tűntek számomra azok a durvingis szavak, amelyeket a Lietuvių kalbos žodyne nem találunk meg. később a könyvben, már a helyneveknek szentelt külön fejezetben, ugyanennek az appellatívumnak az alapjára épülő mikrotoponimára is rábukkanok: „Durvingis – a félkör alakú mocsarat körülvevő part Stasys Lovčikas tanyáján” (Vytogala 2013: 234). A tanya gazdája, Stasys Lovčikas, személyesen, írásban bővebben is kommentálta: „Vytogalában régebben gyakran használták a „durvingis” szót. Ez lehetett egy ösvény vagy út kanyarulata, két patak találkozása, két épületfal találkozása. Azt mondták: „A szalmakúpokat a durvingisben rakta össze. Várj meg az ösvény durvingisénél”. A durvingis olyan hely, ahol két vonal találkozik. A csűrökben ezeken a helyeken általában ajtó is volt” . Valójában a Litván Nyelv Intézet helynévtári kartotékában rögzítve van a Durvingis, ugyanaz, amelynek megpróbáltam utánajárni. Kiderül, hogy már nem újdonság. Mindazonáltal, úgy vélem, az adat figyelemre méltó: ebben a 2014-es évben a mocsár körüli föld egyik oldali bemélyedését továbbra is Durvingisnek nevezik. Új szóval gazdagítjuk a Litván nyelv szótárát. Érdekes, hogy a durvingis közszó, valamint a belőle képzett földrajzi név csak Vytogaloje ismert. Sajátos Vytogala-jelenség – Galdapė, „Jono Čepas tanyájának helye a falu déli szélén, a Gebenė-patak közelében. Az erdőszélen, a patak mellett régebben kátrányfőző üst működött” (Vytogala 2013: 234). Ezt a Galdapėt még egy közmondás is említi: „ek y galdāape ožkų kaustyti” 350 acta Linguistica Lithuanica LXXI hogy Galdãpė nem patak, hanem száraz hely. ona kaŽukauskaitė talán korábban már járt itt? Kis-Litvániában a Galdãpė az Ungura (Angrapė) jobb oldali mellékfolyója. A porosz litvániai elnevezésekben a -ap gyakran előfordul, Litvániában viszont alighanem nagyon ritka (?). A víznév második tagja az ide. szóval hozható összefüggésbe. *ap- ‘víz, folyó’, vö. porosz ape ‘folyó’ (Pėteraitis 1992: 65). Az archaikus Galdapėt a neves néprajzkutató, Vladas Statkevičius jegyezte fel: ez a szülővárosom, Šilalė mellett elfolyó Lokysta jobb oldali mellékfolyója. Így a víznévi Galdãpė közvetlenül elvezetett a felfedezéshez. A helynévtári kartotékban a Galdãpė, úgy tűnik, csak a Šilalėi járásból szerepel. Vlado Statkevičius „Kur teka mirštantys upeliai” című cikke, amelyet először a Šilalėi járás Artojas című újságjában nyomtattak ki 1989. 03. 23-án, a 35. számban, később pedig újranyomtattak a Šilalė-vidék 7. kötetében (Statkevičius 2006: 630–632), konkrét információkat nyújt egy 46 kilométer hosszú folyó, a Lokysta vízgyűjtő területének neveiről. A szerző, aki maga járta be mindezeket a folyópartokat és a Lokysta mellékfolyóit, szemléletesen írja le, hogyan „közel 80 patak, vízmosás kígyózva, kanyarogva és csörgedezve ömlik a Lokystába az erdőkből, mocsarakból és hegyközökből”. Köztük van az említett Galdãpė is, és talán akadnak olyanok is, amelyek nem szerepelnek a kartotékokban. (valószínűleg központozási hiba a Galdāpe írásakor). kissé különös, nem csekély érdekesség a Šilalėi járásban egykori kisbirtok, Labgava neve. feltételezhető, hogy a név nem helyi, Kelet-Poroszországból hozták, ahol volt egy Labgava // Labguva nevű folyó és város (Vanagas 1966: 189). A nemrég kiadott litvániai uradalmi birtokok atlasza levéltári adatok alapján említi Labgava kisbirtokát, majorságát (atlasas 2012: 104). A bejegyzések hasznosak lehetnek a Labgava Kvėdarna melletti megjelenésének tisztázásában. ez már a második eset lenne (az első – Galdãpė), amikor egy kis-litvániai helynév pontosan ugyanígy használatos (csupán?) a Šilalėi járásban. ebben az összefüggésben hadd említsünk meg egy érdekes vezetéknevet is, amely nem szerepel sem a Litván vezetéknevek szótárában, sem a Nevek kartotékában: Uginozai. a Šilalėi temetőben egy sírkőként szolgáló vasemlékműre írták, pontosabban öntötték: „A legjobb szülőknek, Antanasnak és Domicelának, Uginosasék gyászoló gyermekei. A helynévszótár elkészülésére várva átadhatjuk a meghallgatott és lejegyzett helyneveket, különösen az eltűnőben lévőket, a Névanyag osztályának.” 1901“. ŠaLtiniai atlasas 2012: Lietuvos dvarų sodybų atlasas 1. Šilalėi járás önkormányzata, szerk. Rasa Butvilaitė. Vilnius: Vilniusi Művészeti Akadémia Kiadója. „A litván helynévszótár gazdagításáról” 351Betekintések / insights statk evičiu s Vladas 2006: ahol a haldokló patakok folynak. – Šilalė vidéke 7, szerk. edvardas Vidmantas, albina auksoriūtė, edita korzonaitė. Vilnius: Margi raštai. Vytogala 2013: Šilalė vidéke 6, második bővített kiadás, szerk. benediktas Šetkus. utena: uab utenos indra. Irodalom Pėteraitis Vilius 1992: Kis-Litvánia és Tvanksta. Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó. Vanagas Aleksandras 1966: Labguva helynév képzéséről és eredetéről. – Baltistica 1(2), 185–189. Zinkevičius Zigmas 2014: A Litván helynevek szótárának gyarapítása. – Acta Linguistica Lithuanica 70, 173–174. Beérkezett 2014. október 2-án. ona kaŽukauskaitė Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Litvánia [email protected]