Naujieji kontaminaciniai dariniai lietuvių kalboje

RITA MILIŪNAITĖ Litván Nyelvi Intézet Kutatási területek: normatív nyelvészet, szociolingvisztika, internetnyelvészet. ÚJ HIBRID SZÓALKOTÁSOK A LITVÁN NYELVBEN Új hibrid szóalkotások a litván nyelvben ABSZTRAKT A tanulmány a hibrid szóalkotásoknak a litván nyelvhasználatban az utóbbi időben megfigyelhető gyarapodását, megjelenésük okait és forrásait, valamint szerkezeti és működési sajátosságait vizsgálja. A Litván Nyelvi Intézetben gyűjtött elektronikus Litván Új Szavak Adatbázisának legfrissebb adataira támaszkodik. A litván nyelvészetben eddig nem végeztek ilyen kutatásokat, egyrészt az adatok ritkasága, másrészt az a nézet miatt, hogy ezek peremjelenségek, amelyek nem érdemelnek nagyobb figyelmet. Röviden bemutatja az angol hibrid szóalkotások kutatásának hátterét és problémakörét. A tanulmány függelékében a mai litván nyelvhasználatban rögzített mintegy 80 hibrid szóalkotás jegyzéke szerepel. ABSZTRAKT A tanulmány a hibrid szóalkotásoknak a litván nyelvben jelenleg tapasztalható gyakori előfordulását, megjelenésük okait és forrásait, valamint szerkezeti és működési sajátosságait elemzi. A kutatás a Litván Nyelvi Intézet által összeállított elektronikus Litván Új Szavak Adatbázisának legfrissebb adataira támaszkodik. A litván nyelvészetben ilyen kutatást eddig nem végeztek az adatok szűkössége, valamint az a hozzáállás miatt, hogy a hibrid szóalkotások marginális jelenségek, amelyek nem érdemelnek nagyobb figyelmet. Röviden bemutatja az angol hibrid szóalkotások képzésének kutatási kontextusát és a felmerülő problémákat. A tanulmány melléklete a mai litván nyelvben adatolt 80 hibrid szóalkotás jegyzékét tartalmazza. KULCSSZAVAK: szóalkotás, új szó, hibrid szóalkotás, köznyelv, stilisztika. KULCSSZAVAK: szóalkotás, neologizmus, hibrid szó, standard nyelv, stilisztika. 246 Acta Linguistica Lithuanica LXXI Naujieji kontaminaciniai dariniai lietuvių kalboje 1. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A litván nyelv új szókincse egyre nagyobb érdeklődést kelt a kutatók és a közvélemény körében, mivel az elmúlt évtizedekben ezen a területen gyors és intenzív változások zajlanak. A mai nyelvhasználat új jelenségeit figyelve a kutatók figyelmét először az új jövevényszavak keltik fel. Vizsgálják azok alkalmazkodását a litván helyesírási, hangsúlyozási, kiejtési, lexikai és grammatikai rendszerhez, viszonyukat a lehetséges litván megfelelőkhöz (amelyek egy része szintén új képzés, illetve új jelentést nyert szó), valamint a nyelvhasználók új jövevényszavakkal és azok megfelelőivel kapcsolatos nyelvi attitűdjeit. A Litván Nyelvi Állami Bizottság folyamatosan végzi az új jövevényszavak normázását. Ezekkel az új litván nyelvi jelenségekkel szemben jóval kevesebb figyelem jut a jövevényszavakkal közvetlenül össze nem függő új szavaknak. Egy részük, amely már meghonosodik a nyelvhasználatban, bekerül majd a Litván Nyelvi Intézetben készülő Általános litván nyelvi szótárba. Nehezebb a helyzet az alkalmi képzések – az egyedi, szerzői, szituációs új szavak – kutatásával. Ezek a képzések inkább a stilisztika területéhez tartoznak, mint kifejezőeszközök. Egyenként kerülnek be különféle átfogóbb kutatásokba vagy kontextusokba, például valamely szerző szókincsének, illetve a funkcionális stílusok és műfajok jellemzőinek leírásakor, ám kifejezetten az új szavaknak szentelt, részletes vizsgálatok szinte nincsenek. Ez érthető, hiszen digitális eszközök nélkül nem egyszerű különféle forrásokból statisztikailag jelentős adatokat gyűjteni a nyelvhasználat ritkább, periférikus jelenségeiről. Amikor a Litván Nyelvi Intézetben megkezdték a 21. század új szókincsének módszeres regisztrálását és kutatását, észrevették, hogy az új szavak egész áradatából kiemelkedik egy kis, de érdekes csoport: a kontaminációs képzések, az alkalmi képzések egyik típusa (például darbostogos, okupendumas, miaujiena stb.). Noha a kontaminációs képzések ritka, egyedi szavakként működnek a litván nyelvben, nagyobb gyűjteményüket összeállítva sokuk kifejezőereje és keletkezésük néhány közös törvényszerűsége is megmutatkozik. A cikk célja, hogy a Litván Nyelvi Intézetben gyűjtött elektronikus Litván Újszókészleti Adatbázis (a továbbiakban: ND) legfrissebb adatai alapján megvizsgálja a litván nyelvhasználatban az utóbbi időben észrevehetően megszaporodott kontaminációs képzéseket, keletkezésük okait és forrásait, szerkezeti és használatbeli sajátosságaikat, valamint röviden bemutassa a téma külföldi szakirodalmi hátterét (az angol nyelv kontaminációs képzéseinek kutatásait). A nyelvhasználatban gyakoribbá vált kontaminációs képzésekről – akár a saját nyelv talaján keletkeztek, akár fordítások vagy kölcsönzések – azért is érdemes beszélni, hogy megújuljon a litván nyelvtudományban kialakult fogalmuk, valamint az ilyen típusú új szavaknak a tudományos és oktatási szakirodalomban használatos példatára. Straipsniai / Articles 247 RITA MILIŪNAITĖ 2. A KONTAMINÁCIÓS KÉPZÉSEK FOGALMA Valószínűleg magának a jelenségnek – a kontaminációs képzéseknek – a sokfélesége miatt a fogalmuk még ugyanazon a nyelven belül is jelentősen eltérhet. A litván nyelvtudományban nem volt komoly alapja a véleménykülönbségek kialakulásának, mivel ezeket a képzéseket szinte egyáltalán nem kutatták. 2.1. A kontaminációs szóalkotási formák meghatározása és elnevezése Hermann Paul német nyelvész és lexikográfus már 1880-ban a kontamináció terminust használta azokra a szóvegyülésekre, amelyek véletlen nyelvbotlás következtében, azaz beszédhibák miatt jönnek létre; később a fogalmat hasonló szintaktikai alakulatokra is kiterjesztették (vö. Fisher 1998: 34). A kontaminációs szóalkotási formákról ritkaságuk miatt kevés írás született litvánul. Pranas Skardžius a Lietuvių kalbos žodžių daryba című művében a származékos neologizmusok között tárgyalja őket, és egy bekezdést szentel nekik (Skardžius 1943: 21): Kontaminációs szóalkotási formák azok, amelyek két szinonim vagy valamilyen módon rokon szóból, összekeveredés révén jönnek létre. Például ekertis, ekertė Iž I 6951 az eketis (–ė) + ker̃ta, kակoryt̃ „holnapután” Tvč. az kakarykų + rytas, suvisai „teljesen” LB 228 az suvisu + visai, žabagarai „apró gallyak, amelyekből kötegeket készítenek; letört, széthulló ágak” Šdv., Ob. a žabai + žagarai szavakból és így tovább. Az is lehetséges, hogy a žem. vambolė „bogár” szótő vamb- a vab- + bamb- elemekből alakult ki (a bãmbalas szóban), lásd Endzelin MLV IV 467. Vinco Urbučio Žodžių darybos teorija című könyvében a kontaminációs szóalkotási formákat először az alkalmi alakulatok között említi, ugyanakkor nyomatékosan kijelenti, hogy az ilyen típusú „beszédjelenségeknek” semmi közük a szóalkotáshoz (Urbutis 2009: 324): A szóalkotásban csak az alakulatok számítanak, nem pedig a fonetikai vagy másféle átalakítások, az egyik szövegbeli szó másikkal való helyettesítése, a kontamináció következményei és hasonló jelenségek. Az idézet lábjegyzetében szereplő kontaminációmagyarázatban V. Urbutis W. Dresslerre támaszkodik, és a jelenséget „két, valamilyen szempontból közeli szó fonetikai jellegű, téves összekeveréseként a beszédben” értelmezi, vagyis egyszeri, a beszédaktus során véletlenül előforduló jelenségként. A könyv egy másik részében V. Urbutis megkülönbözteti a tulajdonképpeni kontaminációt (ez az említett „két, valamiben rokon szó előre nem tervezett keveredése a beszédben, sajátos nyelvbotlás”) és „két szó tudatos vegyítését (ang. blending, blend), töredékeik egyetlen szóvá kapcsolását” (Urbutis 2009: 354–355). Az utóbbi esetre vonatkozóan, újra- 1 A források rövidítései a szerzőét követik. 248 Acta Linguistica Lithuanica LXXI Naujieji kontaminaciniai dariniai lietuvių kalboje a külföldi nyelvészeti munkákra támaszkodva megjegyzik, hogy a jelenség bekerül egyes nyelvek szóképzési leírásaiba, de állítólag látható, „hogy az összekötő fragmentumok formája nagyon szabálytalan, megjelenésük gyakran csak a kontextusból követhető nyomon, vagy meg kell tanulni őket”, tehát ez nem grammatikai (morfológiai jellegű) folyamat, következményei, az úgynevezett vegyülékszavak pedig képzéstanilag nem elemezhető (motiválatlan) szavak, és állítólag kizárólag a lexikológia vizsgálati tárgyát képezik. Vegyülékszóra mindössze egyetlen példát hoznak: angol brunch ‘reggeli és ebéd közötti étkezés’ (a br/eakfast ‘reggeli’ és l/unch ‘ebéd’ szavakból) (Urbutis 2009: 355). A kontaminációs alakulatokról két tájékoztató jellegű litván nyelvészeti kiadvány is szól: a Kalbotyros terminų žodyne és a Lietuvių kalbos enciklopedijoje. Az előbbiben a kontamináció jelenségét meglehetősen általánosan, vegyülésként határozzák meg (Gaivenis, Keinys 1990: 108): Új szó vagy kifejezés keletkezése két szó vagy kifejezés részeinek összeolvadásával: žabag aras ← žabas és žagaras, angol motel „motel” ← motor és hotel. A Lietuvių kalbos enciklopedijoje (a szócikket V. U. írta alá, vagyis Vincas Urbutis) a kontaminációt nyelvi és beszédbeli jelenségként is megnevezik (LKE 2008: 282): kontaminãcija – két közeli beszéd- vagy nyelvi egység keveredése, kereszteződése, amelynek eredményeként új, köztes egység (vegyülékszó) jön létre. Az a további magyarázat azonban, amely szerint a vegyülékszavak keletkezésének alapja pszichológiai, vagyis „a beszélő bizonytalansága abban, hogy a versengő egységek közül melyiket válassza”, azt mutatja, hogy a lexikai kontamináció eseteiről szólva a vegyülékszavak szűkebb értelmezését követik: a kontamináció „következményeit rendszerint egyszeri beszédhibáknak tekintik, és csak ritkán honosodnak meg a nyelvben”. A korábban említett forrásoknál valamivel több példát közölnek: dvelė a dvasia és vėlė szavakból; a žemaitiai krezdingà, kregždìngà, valamint Jonas Bretkūnas blegzdinga alakja a blėzdingà és krẽgždė; žabag aras szavakból; žabas és žagaras; žvìzdras pedig a žìzdras, žieždras és žvìrždas szavakból. Ezenkívül az enciklopédia nemcsak a szintaktikai kontaminációt említi (akárcsak a Kalbotyros terminų žodyne – amely kifejezések részeinek keverésével keletkezik), hanem egy példát is közöl rá: pakelti tostą a pakelti taurę és a (pa)skelbti, pasiūlyti tostą kifejezésekből. Tehát annak elismerése mellett, hogy a kontaminációs alakulatok morfémaszintű elemzése lehetetlen vagy csak korlátozottan lehetséges, mivel az új lexémák morfémarészek vagy az egyik morféma és egy másik morféma részének összeolvasztásával jönnek létre, a litván nyelvészet a vegyülést nem tekinti a hagyományos értelemben vett szóalkotás folyamatának. Nagyjából ennyi az érdemleges, ami a litván nyelvészetben a kontaminációs alakulatokról, vagyis a vegyülékszavakról fellelhető. Straipsniai / Articles 249 RITA MILIŪNAITĖ Az angol nyelvű szakirodalomban a kontaminációs alakulatokról szólva szívesen mondják, hogy ezek két jelentés egyetlen szóba csomagolva. Érthető, hogy a nyelv olyan eszközöket keres, amelyekkel a lehető legtömörebben nevezhető meg az a jelenség, amely két másik jelenség hibridjeként jön létre. Úgy tartják, hogy a kontaminációs alakulatok létrehozásának sikerét és hatását az határozza meg, mennyire lehet az alakulatból felismerni a különböző szavak töredékeit. Mindazonáltal nem minden kontaminációs alakulat lexikai jelentése található ki a töredékek felismerése után sem kontextus nélkül, de ez az alkalmi alakulatok sajátossága. A „becsomagolt tárgy” képzete nem véletlenül jelenik meg. Az angol nyelvben két különböző szó használatos a kontaminációs alakulatok megnevezésére: blending (mint szóalkotási folyamat), továbbá blend (mint a szóalkotás eredménye), valamint portmanteau (leggyakrabban a kontaminációs alakulatok egyik típusának megnevezésére)2. A blending terminus fordítható úgy, hogy összeolvadás, keveredés: új lexéma jön létre legalább két alapszó részeinek összekapcsolásával, amikor e szavak közül legalább az egyik rövidül, egyes fonémák elhagyásával (Gries 2004: 639, pl.: br[eakfast] ‘reggeli’ + [l]unch ‘ebéd’ → brunch ‘késői reggeli’, fool ‘bolond’ + [ph]ilosopher ‘filozófus’ → foolosopher ‘bolondozófus’3), tehát nem szükségképpen teljes morfémákból áll, és ebben különbözik a hagyományos szóalkotási módoktól. A szóalkotás eredménye a blend – keverékszó, vagyis kontaminációs alakulat. A keverékszó elnevezést néha – mint már említettük, a litván nyelvtudományban is – nemcsak egyes szavakra, hanem nagyobb nyelvi egységekre is használják. A portmanteau szó az angol nyelvben a portmanteau luggage kifejezésben kezdett elterjedni, jelentése: ‘két egymásba illeszthető részből álló bőrönd’4; a portmanteau tehát magyarul valamiféle ‘egymásba illesztett’. A sajátos alakulatok, különösen azok megnevezésére, amelyek véletlenül, nyelvbotlásként jönnek létre, ezt a szót először a szavakkal kísérletezni szerető, Lewis Carroll álnéven ismert brit író használta az Alisa Veidrodžio karalystėje (1871) című könyvében (vö. Fisher 1998: 34). Például az általa alkotott slithy szó a sli[m]y ‘nyálkás’ és a lith[e] ‘hajlékony’ szavak összeolvasztásával jött létre; vagy: frumious a fuming ‘parázsló, füstölgő; gőzölgő’ és a furious ‘dühöngő’ szavakból. 2 Vö. blend – „más szavak részeiből, jelentésük ötvözésével alkotott szó, például motel a motor és a hotel szavakból” (online hozzáférés: http://www.oxforddictionaries.com); „szó (például brunch), amely más szavak vagy szórészek összekeverésével jött létre”; portmanteau – „olyan szó vagy morféma, amelynek alakja és jelentése két különböző forma összeolvadásából ered (például smog a smoke és a fog szavakból) (online hozzáférés: http://www.merriam-webster.com/dictionary). 3 A kvailosofas szó litván nyelvű használatát (a Google keresőjével és a VDU szövegkorpuszában) nem sikerült kimutatni (a keresés dátuma: 2014. 09. 24.), de ez egyike azoknak a példáknak, amelyek megmutatják, hogy szükség esetén milyen könnyen lehetne ilyen szót alkotni vagy lefordítani; a foolosopher alakulatot tartják az angol nyelv legkorábban (a 16. század végén) adatolt kontaminációs alakulatának (Lehrer 2007: 116). 4 Vö. francia porte-manteau (porter ‘vinni’, manteau ‘kabát’) a mai francia nyelvben ruhák, kalapok és esernyők felakasztására szolgáló állványt jelent. 250 Acta Linguistica Lithuanica LXXI Naujieji kontaminaciniai dariniai lietuvių kalboje ‘heves’, és ez, a könyv egyik szereplőjének szavaival élve, „két jelentés egyetlen szóba csomagolva”. Ettől kezdve az angolban a portmanteau (words) kifejezést olyan szavakra használják, amelyek két vagy több szó részeiből állnak (nem feltétlenül morfémákból, egyes fonémák elhagyásával), és elsősorban hasonló hangzásuk és jelentésük alapján kapcsolódnak egymáshoz (a használatban már a 19. században is számottevően megjelentek). Bár a nyelvészeti szakirodalomban a meghatározásuk némileg eltér (néha tágabb, mint az ilyen típusú nyelvbotlások köre), elmondható, hogy az ilyen „összeolvasztott” alakok a kontaminációs alakulatok (blends) egy részét alkotják; a kontaminációs alakulatok megnevezésére néha a portmanteau blends kifejezést is használják. Fontos megkülönböztetni a kontaminációs alakulatokat azoktól az alakulatoktól, amelyek rendszerint egy szókapcsolat egyetlen szóvá való összevonásával jönnek létre. Ez a szóalkotás nem jellemző a litván nyelvre, de az orosz nyelv hatására a használatban a 20. század második felében jelentősen megszaporodtak az ilyen alakulatok (közszavak és tulajdonnevek – cégnevek egyaránt), mind a kölcsönzöttek, mind a morfémánként lefordítottak (például kolūkis ← kollektív gazdaság a колхоз ← коллективное хозяйство mintájára). Az ilyen alakulatok kisebb kivételektől eltekintve a litván nyelvben normasértésnek minősülnek (genrangovas ← generálkivitelező, vetpunktas ← állatorvosi rendelő stb.)5. 2.2. A kontaminációs szóalkotások kutatásának problematikája A kontaminációs szóalkotásokról szóló külföldi szakirodalom összehasonlíthatatlanul gazdagabb; már önmagában az angol nyelvű kutatások is sokkal részletesebbek és átfogóbbak – ott maguk a kontaminációs szóalkotások is jóval nagyobb számban fordulnak elő. A szavak összeolvadását, vagyis a szóvegyülést néhány évtizeddel ezelőtt az angol nyelvben még a neologizmusokhoz kapcsolódó periférikus jelenségnek tekintették, az utóbbi időben azonban az angol szóalkotás egyik gyakori és produktív módjaként ismerik el, és a kontaminációs szóalkotások kutatása igen népszerűvé vált (lásd Lehrer 2007: 115). A kontaminációs szóalkotások angol nyelvbeli mennyiségét az alapszavak felismerhetősége és szerkezetük egyszerűsége határozza meg (Gries 2004: 639). Amint a különböző szerzők kutatásaiból látható, a vizsgált adatok terjedelme (amelyeket többnyire még digitális eszközök használata nélkül gyűjtöttek össze) általában legfeljebb 100–600 vizsgált szót tesz ki. Statisztikai vizsgálatokat végeznek a kontaminációs szóalkotások szerkezetéről (vö. Fisher 1998: 35–43), helyesírási és fonémikai jellemzőiről, elemzik szemantikájukat és az alapszavak szemantikai viszonyait a szóvegyülés létrejötte után, pszicholingvisztikai kísérleteket végeznek a kontaminációs szóalkotások észleléséről (vö. Lehrer 2007: 115–133) stb. 5 Lásd a Nyelvi hibák nagy listájának Szóalakok szerkezete című részében a 2.3.2. pontot: „Egy vagy több szó elejéből és egy teljes utolsó szóból alkotott összetett, rövidített szavak” (online elérhető: http://vlkk.lt/lit/lt/klaidos/zodziu). Straipsniai / Articles 251 RITA MILIŪNAITĖ Ši problematika išsamiai atskleidžiama Stefano Th. Grieso straipsnyje (žr. Gries 2004: 639–667 ir ten nurodytą literatūrą). Ji nusakoma taip: 1) kaip sąmaišą atskirti nuo kitų žodžių darybos procesų? 2) pagal kokius kriterijus atskirti vienos rūšies kontaminacinius darinius nuo kitų? 3) kas lemia kontaminacinių darinių struktūrą (kodėl jie sukuriami vienokiu ar kitokiu būdu)? Leginkább az első és a második szempont problematikáját tárgyaló kutatások állnak rendelkezésre. A kontaminációs szóalkotások osztályozásának különféle kritériumait adják meg, de elismerik, hogy az egységes csoportosítás kialakítását az azonos paraméterek szerinti változatosságuk és a különféle kivételek akadályozzák. Leggyakrabban a következő megkülönböztető jegyeket javasolják: 1) fonémikus átfedéssel6 rendelkező szóalkotások (ezeket tovább osztályozzák aszerint, hogy hol és milyen morfémarövidülés és átfedés következik be, továbbá aszerint, hogy a fonémikus átfedés a szóalkotás fő módja-e, vagy csupán kiegészítő jellegű); 2) az alapszavak rövidítésével létrejött szóalkotások; 3) vegyes módon, az első és a második eljárást ötvözve létrejött szóalkotások. Ezeket a jegyeket további paraméterek egészítik ki (szófajok, szótaghossz, az alapszavak morfológiai jellemzői, a kontaminációs szóalkotás denotátumának szemantikai jegyei stb.). Ugyanakkor elismerik, hogy minden kontaminációs szóalkotás egyedi, és az általános szóalkotási tendenciák mellett egyéni sajátosságai is vannak (például ritmikai jellemzői). A kontaminációs szóalkotások problematikájával kapcsolatos talán legérdekesebb kérdés a harmadik. Mivel egy ilyen szóalkotás elméletileg úgy is létrejöhet, hogy több szót különféle módokon olvasztanak össze, és sokféle változatot hoznak létre7, fontos tisztázni, mi határozza meg a konkrét eredményt. Az egyik hipotézis – amely korántsem igazolódik be mindig – szerint a hosszabb alapszó szabja meg a feltételeket, és annak érdekében, hogy a szóalkotás könnyebben felismerhető legyen, ebből az alapszóból hosszabb részlet marad meg. A statisztikai kutatások részben alátámasztják ezt a tendenciát: a szóalkotás második szava gyakrabban hosszabb, és nagyobb részlet marad ki belőle. Az összeolvasztás módjára hatással van az alapszavak gyakorisága (rövi- 6 Vö. angol overlap ‘részleges egyezés, átfedés’ (Bronislovas Piesarskas. Anglonas, 2005); olyan esetekről van szó, amikor több alapszóban ugyanaz a fonéma- vagy grafémakombináció szerepel, és a szóvegyülékek létrehozásakor az egyik ismétlődő kombináció elmarad. 7 Az interneten számos, angol nyelvű kontaminációs szóalkotások létrehozására készült szóalkotó eszköz található. Kipróbálásukból látható, hogy például két szó összeolvasztásának elméletileg akár több tucat változata is lehet az angolban (egy ilyen eszköz online elérhetősége: http://www.portmanteaur.com). Ha beírjuk az eszközbe a két litván szót, darbas és atostogos, az angol szóvegyülék-képzés szabályszerűségei szerint lehetséges 18 szóalkotást kapunk (például dastogos, dartostogos), köztük egy olyat is, amelyet a mai litván nyelvhasználatban ténylegesen adatoltak: darbstogos (az angol worli-day ← work + holiday tükörfordításaként). 252 Acta Linguistica Lithuanica LXXI Naujieji kontaminaciniai dariniai lietuvių kalboje …bb, és használatban gyakoribb jelentésű prototipikus kategóriát jelölő összetevő általában előrébb áll). Az összetevők sorrendjét nagymértékben meghatározzák az összeolvadó alapszavak fonetikai sajátosságai, különösen az őket alkotó mássalhangzók jellemzői. Azt is állítják, hogy a kontaminációs alakulatok létrehozásakor egyensúlyt kell fenntartani két ellentétes tényező, az alapszavak felismerhetősége és az alakulatok szerkezetének (kiejtésének, írásmódjának) egyszerűsége között; ez pedig megakadályozza, hogy e folyamatokat magyarázó általános összetevőmodell szülessen. Ezért hajlanak annak elismerésére, hogy a kontaminációs alakulatok az új szavak létrejöttének egyik legkiszámíthatatlanabb kategóriáját alkotják. 2.3. A kontaminációs alakulatok szerkezete Bár a kontaminációs alakulatok az összeolvadó szavak konkrét szerkezeti és szemantikai sajátosságait figyelembe véve jönnek létre, szerkezetükben általános szabályszerűségek is megfigyelhetők. A különféle források a létrehozás módja szerint az angol nyelvi kontaminációs alakulatok következő nagyobb (további alcsoportokra is osztható) csoportjait sorolják fel8: 1) mindkét alapszó megrövidül, például: robo[t] ‘robot’ + [kanga]roo ‘kenguru’ → roboroo ‘kenguru alakú robot’9; sk[irt] ‘szoknya’ + [sh]ort[s] ‘rövidnadrág’ → skort ‘szoknyanadrág’; free ‘hajó’ + [premium ‘prémium’ → freemium ‘üzleti modell, amelyben egyes termékeket vagy szolgáltatásokat ingyenesen kínálnak, hogy több felhasználót vonzzanak a fizetős termékekhez vagy szolgáltatásokhoz’; 2) csak a második alapszó eleje rövidül le: boy ‘fiú’ + [burlesque < olasz burlesco ‘burleszk’ → boylesque, litvánul boileska10 ‘a férfibörleszk (olyan tánc, amelyben az azt táncoló nő csábítóan hangsúlyozza nőiességét) egyik változata’; hack ‘betörni egy számítógépes rendszerbe; szenvedélyesen programozni’ + [marathon ‘maraton’→ hackathon, litvánul hakatonas ‘szoftverfejlesztők maratonja (többnapos rendezvény), amelynek során grafikusokkal együtt kreatív és oktatási célokat valósítanak meg’; 8 Mivel az angol helyesírás nem fonetikus, a kontaminációs alakulatok létrehozása külön problémát jelent, amely az alapszavak fonetikai és grafikai sajátosságaihoz egyaránt kapcsolódik; e tanulmány azonban nem foglalkozik ezzel a kérdéssel. 9 A tanulmányban és függelékében bemutatott kontaminációs alakulatok jelentése megtalálható a Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne adatbázisban (http://naujazodziai.lkki.lt/); azokat, amelyek jelentése összefüggés nélkül teljesen homályos lehet, a tanulmány röviden ismerteti. 10 Megadják, ha a litván nyelvhasználatban létezik ilyen jövevényszó. Straipsniai / Articles 253 RITA MILIŪNAITĖ 3) csak az első alapszó végződése rövidül: coff[ee] ‘kávé’ + office ‘iroda’ → coffice, lit. kofisas ‘kávézó, ahol rendszerint önálló vállalkozók gyűlnek össze, és a napot munkával (az ingyenes internetkapcsolatot használva) és kávézgatással töltik’. Ritkábban három alapszóból álló kontaminációs képzettek is előfordulnak, de az összeolvadás elvei általában ugyanazok, például: spor[t] + por[no] + sexual → spornosexual lit. spornoseksualas ‘a metrosexuális férfi második generációs változata – olyan férfi, aki kifejezetten azt szeretné, hogy ápolt, sportos teste miatt kívánatosnak tartsák’. Látható, hogy ha az első alapszó tővégi fonémái megfelelnek a második alapszó kezdő fonémáinak (a példákban az ezeknek megfelelő grafémák alá vannak húzva), akkor létrejön az említett kétszavas összeolvadás. A kontaminációs képzettek jelentésmeghatározásai általában meglehetősen tágak, ami azt is mutatja, hogy a kontamináció alkalmas mód arra, hogy tömören írjunk le valamely többrétegű jelenséget. Az ilyen alakú kontaminációs képzettek a litván nyelvben jövevényszóvá is válnak, csupán a litván nyelv nyelvtani rendszeréhez igazítják őket. A litván nyelvben alkotott kontaminációs képzettek osztályozása csak nagyobb csoportjuk szerkezetének alapos vizsgálata után lenne lehetséges. 3. KONTAMINÁCIÓS KÉPZETTEK A LITVÁN NYELV NEOLOGIZMUSAINAK ADATBÁZISÁBAN Kevés olyan litván új szavakkal foglalkozó kutatás van, amely nem egyedi jelenségekre, hanem azok nagyobb halmazaira és a szóalkotás, illetve a használat általánosabb tendenciáira összpontosít, és a legújabb számítógépes technológiákra támaszkodik – ezek nélkül ugyanis a lexikai kutatás ma már általában nehezen képzelhető el (vö. Mikelionienė 2000: 15–21). Bár egyre több litván szótár digitalizálódik, vizsgálatukhoz egyelőre számítógépes eszközökből is hiány van. Ezért a cikk adatai a Litván Nyelvi Neologizmusok Adatbázisából (a továbbiakban: ND) származnak; ez digitális adatbázis, amely az egyes használati tények gyűjtésével jött létre. 3.1. Az adatbázis jellege A litván nyelv új szavainak adatbázisa – nem lezárt, 2011 végén interneten közzétenni kezdett és folyamatosan bővülő adatgyűjtemény, amely a 20. század végétől a litván nyelvben megjelent, és a jelenlegi nyilvános nyelvhasználatban 254 Acta Linguistica Lithuanica LXXI Naujieji kontaminaciniai dariniai lietuvių kalboje megjelenő új szavakat (jövevényszavakat és új alkotásokat), szókapcsolatokat és rövidítéseket, új szójelentéseket, valamint az új szavak használatára és normatív megítélésére vonatkozó információkat rögzít (bővebben lásd az ND honlapján, „Az adatbázisról” című részben). Az ND-be kerülnek át az eddig a A jelenlegi nyelvhasználat cédulagyűjteményében (lásd Miliūnaitė 2009: 100–112) gyűjtött új szavak, továbbá adatokat gyűjtenek a mai litván nyelvhasználat legújabb forrásaiból (az internetes és nyomtatott sajtóból, közigazgatási iratokból, eredeti és fordított szépirodalomból, valamint más könyvekből, reklámokból, nyilvános elektronikus kommunikációból stb.). 3.2. Kontaminációs képzések az adatbázisban és vizsgálatuk szempontjai 2014 októberének végén az ND-ben több mint 2400 új szócikk és közel 8000 használati példa szerepelt. A kontaminációs képzések külön jelölést kaptak az adatbázisban, ezért az akkori keresési eredmények azt mutatják, hogy az összes új szó valamivel több mint 3 százalékát (körülbelül 80 szócikket) teszik ki. Vagyis a litván nyelv új szavainak áradatában nincs sok ilyen képzés, kézi úton pedig csak véletlenszerűen lehet rájuk bukkanni, sok szöveg olvasása során11. Az ND-ben szereplő összes új szó adatolható a mai litván nyelvhasználatban (az adatbázis részletes bibliográfiai adatokat közöl a forrásaikról, és ha ismert, a szerzőjükről is). Mivel egyelőre meglehetősen kevés új kontaminációs képzés áll rendelkezésre, nem várhatjuk, hogy vizsgálatuk átfogó (különösen pedig statisztikailag reprezentatív) képet adjon e jelenségről a litván nyelvben; a kialakulás okai és forrásai, egyes szóalkotási tendenciák, valamint a használat sajátosságai azonban már vizsgálhatók. A kutatás egyik legnagyobb nehézsége, hogy nem mindig állapítható meg, milyen módon (kölcsönzés, fordítás vagy litván nyelvű szóalkotás révén) jött létre a kontaminációs képzés, ezért az ilyen vizsgálatokban számos hipotetikus állítás is szerepel. 4. A KONTAMINÁCIÓS KÉPZÉSEK KIALAKULÁSÁNAK OKAI ÉS MÓDJAI A kontaminációs képzések – csakúgy, mint minden új szó – két fő okból kerülnek használatba: 1) új valóságok megnevezésének igénye, 2) a már létező valóságok újfajta megnevezésének igénye. Egyesek széles körben elterjednek (botelis, smogas), olykor szakkifejezéssé válnak- 11 Egyébként az új szavak felkutatásának megnevezésére az angolban egy különleges szóösszevonást alkottak: a lekspionažas (← lexicon ’lexika (szótár)’ + espionage ’kémkedés’: 1. új szavak felkutatása; 2. a beszélők szókincsének nyomon követése vagy ellenőrzése) (lásd Zuckermann 2008: 150). Straipsniai / Articles 255 RITA MILIŪNAITĖ …alakokban (katomas, kubitas, spintronika), sőt tulajdonnevekként is használatosak (Tanzanija ← Tanganika + Zanzibaras), mások viszont csak tiszavirág-életűek, alkalmiak: egy adott beszédaktusban szükség van rájuk, hogy sajátosan nevezzenek meg egy tárgyat vagy jelenséget (skrendras, kedulas), vagy egy ideig a kötetlen nyelvhasználatban élnek, például a közösségi hálózatokon, majd azokon keresztül a médiában is terjedve (labradudelis, okupendumas, sekspertas). A nyelv egyik legvilágosabb törvényszerűsége, amely a szóvegyülékek létrehozásakor érvényesül, a gazdaságosság elve: olyan új jelenség megnevezésére, amely több tárgy (jelenség) jellemzőit hordozza, a lehető legtakarékosabb kifejezési módot keresik. Ezt maguk a nyelvhasználók is érzékelik: A mobiltelefont javaslom hivatalosan mobifonu12-nak nevezni, a beszélt nyelvben pedig mobu-nak. Az általános szabály az, hogy a nyelvben gyakran használt szavak legyenek rövidek. Az autó szót is le kellene rövidíteni; a mašina is elég hosszú [...]. [delfi.lt cikkéhez fűzött hozzászólás, 2010 04 08]13 A szóvegyülékek utóbbi időben tapasztalható elterjedését az is magyarázza, hogy az információtöbblet körülményei között új, hatásos kifejezési módokat keresnek, ezek egyike pedig a nyelvi eszközök kommercializálása, mivel ezek az alakulatok újszerűen hangzanak, alkotóikat pedig aktív, kreatív, modern embereknek mutatják – olyanoknak, akik megfelelnek a vállalkozó szellemű ember jellemzőinek (Lehrer 2007: 116). A következőkben áttekintjük a szóvegyülékeknek a litván nyelvhasználatban való létrejöttének módjait. Besorolásuk meglehetősen nehéz, mivel több egymást metsző szempont lehetséges: az eredetük és a létrehozásuk módja szerinti osztályozás. 4.1. Kölcsönzés A rendelkezésre álló adatokból kitűnik, hogy a szóvegyülékek többsége kölcsönszóként kerül a nyelvbe, különösen az angolból, amelyben kedveltek, és gyakran alkotják őket a kifejező és tömör megfogalmazás eszközeiként. A litván nyelv rendszerének szempontjából az ilyen kölcsönzött új szavak némelyike nem valódi szóvegyülék (vagyis nem a litván nyelvben végbement szóösszeolvadás eredménye), ha egységes, nem elemezhető szóként értelmezik őket, például: blògas, flomo, prosumeris14 és mások. Érthető azonban, hogy ez az értelmezés meglehetősen szubjektív, és nagyban függ attól, mennyire ismerik az anyanyelvi beszélők a kölcsönző nyelvet. A cikk ezért olyan új szavakat is bemutat, amelyek 12 Itt és a további példákban a kiemeléseket e cikk szerzője alkalmazta. 13 Ezen és a további idézetek nyelvezetét nem javítottuk. 14 vö. blògas ← [web ‘világháló’ + log ‘napló’ – lit. tinklaraštis; flomo ← flo[ra] ‘virágos’ + [ca]mo[uflage] ‘álcázás’ – „olyan szövetminta, amelynek alapját terepszínű színezés alkotja, azon pedig élénk színű virágok láthatók”; prosumeris ← pro[fessional] ‘professzionális’ + [con]sumer ‘vásárló’ – „különösen aktív fogyasztó, aki gyorsan reagál a különféle marketingeszközökre”. 256 Acta Linguistica Lithuanica LXXI Naujieji kontaminaciniai dariniai lietuvių kalboje valódi kontaminációs alakulatok csak az angol nyelvben fordulnak elő. Mindazonáltal kétségtelenül ösztönzik a szavak kontaminációjának folyamatait a litván nyelvben is, különösen, amint látni fogjuk, mivel felismerhető, hogy több, kölcsönzött, a litván nyelvben önállóan is működő szóból, illetve azok töredékeiből állnak. A használatban egyes kölcsönzött angol kontaminációs alakulatok olykor még adaptálás nélkül (idézetként) maradnak meg; ilyenkor eredetüket vagy legalább jelentésüket magyarázzák meg: Chiconomics – (chic – luxus + economics) a luxus iránti vágy továbbra is fennáll, megvalósítását azonban erősen befolyásolta a gazdasági válság. [blog.lrytas.lt, 2010 07 23] Egy szingapúri robotikaprofesszor olyan eszközt talált fel, amelynek érintésre és mozgásra érzékeny „ajkai” segíthetnek a nagy távolságra élő pároknak abban, hogy az interneten „csókolózzanak”. A rendkívül nagy ajkú emberi fej formájú „Kissenger” nevű eszközt – amelynek neve az angol „kiss” (csók) és „messenger” (hírnök, valamint egy népszerű internetes üzenetküldő program) szavakból származik – júniusban mutatták be egy nagy-britanniai tudományos konferencián, de kereskedelmi forgalmazása előtt még tovább fejlesztik. [tv.delfi.lt 2012 09 09] Az úgynevezett „freemium” üzleti modellt választottuk. Maga a játék ingyenes, de fizetés ellenében kreditek vásárolhatók, amelyek bizonyos előnyöket biztosítanak a játékosnak. Tegyük fel, hogy egy épület felépítése hat órát vesz igénybe, de ha azonnal szüksége van rá, további kreditek kifizetésével befejezik az építését. A kreditek erőforrások gyorsabb előállítására, a repülés felgyorsítására, erősebb katonákra és más fejlesztésekre is beválthatók. [delfi.lt 2012 07 28] A kontaminációs alakulatokat nem mindig lehet a saját nyelv megfelelő szóvegyületeivel visszaadni, mert azok nehezen lennének felismerhetők. Például bár a köznyelvi litvánban a leginsai kölcsönszó nem elfogadott (helyette tamprės, timpės használandó), a fordított szövegben nem lehet nélkülözni, mert a džeginsus *džimpėmis („farmerhatású leggings”), a meginsus pedig *vimpėmis („férfi leggings”) néven emlegetni nem lenne célszerű: [...] Milánóból érkezve a világ városainak utcáira, ma már az új generációs leggings: jeggings (farmer + leggings) és meggings (férfi leggings). [blog.lrytas.lt 2010 07 23] A kölcsönzött szóvegyületek tehát nehézséget okoznak a nyelvi normák megállapítóinak, mert olykor még akkor is, amikor az alapul szolgáló kölcsönszavakat a köznyelvben nem elfogadottként kodifikálják, és litván megfelelőkkel helyettesítik, a litván nyelvbe kölcsönzött szóvegyületek alkotóelemeiként bekerülve mégis a nyilvános nyelvhasználat tényeivé válnak (vö. még: webinaras, de a webas nem elfogadott; haktyvistas, hakatonas, de a hakeris, hakinti nem elfogadottak). Más nyelvekből kölcsönzött kontaminációs alakulatok a litván nyelvben is kontaminációs alakulatnak tekinthetők, ha legalább az egyik összetevőjük (gyakran mindkettő) felismerhető úgy, mint Straipsniai / Articles 257 RITA MILIŪNAITĖ a litván nyelvben használatos kölcsönszavak töredékei (vö.: banksteris ← bankas + gangsteris; haktyvistas ← hakeris + aktyvistas; mechatronika ← mechanika + elektronika; sekspְertas ← seksas + ekspertas; webinaras ← web an. ‘háló; internet’ + seminaras; metroseksualas ← metropolitan ‘nagyvárosi’ + heterosexual ‘heteroszexuális’). A felismerés és a megértés (legalább a célzás szintjén) ebben az esetben két szempontból fontos: 1) feltárja a kontaminációs szó jelentését, mivel összetevőinek megértése nélkül az új szó jelentése gyakran nem világos, holott éppen az alapszavak jelentése alapján jön létre; 2) ösztönzi új, hasonló képzésű alakok megjelenését magában a litván nyelvben is. A kölcsönzött kontaminációs alakok tulajdonnevekből – személynevekből – is létrehozhatók. Ha ezek a személynevek ismert személyiségeket jelölnek (leggyakrabban házastársakat vagy ideológiailag közeli politikusok párosait), az ilyen szavakat a litván nyelvben rendszerint, különösen pedig a megfelelő szövegkörnyezetben, kontaminációs alakokként értelmezik, például: Merkozi ← Merkel + Sarkozy; Mobama ← Michelle (Barack Obama feleségének neve) + Obama; Pugalkinai (Pugačiova + Galkinas), Putleris ← Putinas + Hitleris. 4.2. Fordítás Más nyelvek kontaminációs alakjai komoly próbatételt jelentenek a fordítók számára. Némelyik ilyen alakot tagonként fordítják le (néha felcserélve a tagok sorrendjét), bár formailag úgy tűnhet, mintha a litván nyelvben jött volna létre, vö.: kaimobilis (ném. dorfmobil) ← kaimas + automobilis; darbostogos (ang. worldiday) ← darbas + atostogos ‘az az időszak, amikor szabadság alatt dolgoznak’, lenininklas (lett lenineklis ← Lenins + piemineklis) ← Leninas + paminklas. Az ilyen alakokat csak akkor tekinthetjük kétségtelenül tükörfordításoknak, ha magát a fordítás tényét igazolni lehet (ha ismert, hogy a szöveg fordítás). Ha a litván nyelv kifejezési lehetőségei megengedik, a fordítók választhatnak a szókapcsolat, a szokásos módon képzett összetett szó és a kontaminációs alak között. Például az angol spooktacle ← spook ‘kísértet’ + spectacle ‘látvány; előadás’) kontaminációs alakot egy, az északi fény Halloween éjszakáján keltette látványáról szóló szövegben kétféleképpen lehetne fordítani: kísérteties látványosság vagy *kísértetvány. Vö. még: A közösségi hálózatokkal együtt egy új divat is meghonosodik – a lusta aktivizmus (angolul slacktivism), amikor azt hiszik, hogy a közösségi „Facebook” hálózaton egy petíciónál megnyomott „Tetszik” (angolul Like) gomb felér egy politikailag aktív polgár lépésével. [delfi.lt, 2013 10 29] 258 Acta Linguistica Lithuanica LXXI Naujieji kontaminaciniai dariniai lietuvių kalboje 4.3. Kontaminációs szóalkotás A valódi litván kontaminációs alakoktól meg kell különböztetni azokat, amelyekről használati kontextusuk tanúsítja, hogy a litván nyelvben alkották őket, például: klaikėdos ← klaikus + Kalėdos; sriubokėliai ← sriuba + burokėliai15; kedulas ← Kedys (vezetéknév) + gedulas; šaukštutė ← šaukštas + šakutė (‘a turisták által gyakran használt összecsukható eszköz, amelynek egyik végén kanál, a másikon villa van’; angol megfelelője is létezik, spork ← spoon ‘kanál’ + fork ‘villa’, de közvetlen bizonyíték arra, hogy tükörfordításról van szó, nem került elő). A litván nyelvben a kontaminációs alakok összeolvasztási módjai hasonlóak az angol nyelvben használatosakhoz (lásd a cikk 2.3. alfejezetét). A leggyakoribb, hogy két, azonos vagy hasonló fonémakapcsolatokat tartalmazó szót úgy olvasztanak össze, hogy az első szó elejét és a második szó végét veszik át, például: miau + [n]aujiena → miaujiena ‘macskákkal és gondozásukkal kapcsolatos hír’; klaik[us] + [Kalėdos → klaikėdos ‘a karácsonyi ajándékvásárlási láz időszaka’; elektr[oninis] + [atvirukas → elektrukas ‘elektronikus (interneten vásárolt és küldött) képeslap’; mur + [gurmanas → murmanas ‘aki szereti a Murr… túrókrémmel bevont túródesszerteketMurr…’. A kontaminációs alakok megjelenését kétségtelenül ösztönzi az analógia. Igaz, az ilyen analógiás alakokat nem mindig tekintik kontaminációs képzéseknek (vö. Fisher 1998: 35). A szóalkotási elemek nem feltétlenül esnek egybe a morfémahatárokkal, de egy nem tipikus szerkezetű szót időnként újabbak sora követi, amelyek valamely tárgy- vagy jelenségfajta különféle képviselőit nevezik meg. Például a hagyományos képzésű alkoholikas szó mintájára létrejött a darboholikas, majd idővel egyre több -holikas képződmény jelent meg: muzikoholikas, seksoholikas, šokoladoholikas (Mikelionienė 2002: 79), valamint energiholikas, kinoholikas (ND). Annak megállapításához, hogy egy ilyen analógiás alak a litván nyelvben jött-e létre, kölcsönözték-e vagy lefordították-e, ismét az egyes alakok használati kontextusát kell megvizsgálni. Például az ND számos olyan új szót rögzít, amelynek második tagja -nomika, és a gazdaság különféle megnyilvánulásait nevezi meg: abenomika (Abe – a japán miniszterelnök vezetékneve), dykonomika, dooanomika, keistanomika, laisvaonomika, putinomika, reiganomika. Amint említettük, az angol nyelvben a kontaminációs alakulatok vizsgálatának egyik problémája, hogy miként különíthető el a szóvegyülés a szóalkotás más módjaitól. A litván nyelvben az adatok szűkössége miatt ezt a problémát egyelőre nem lehet részletesebben tárgyalni; legfeljebb egy esetet érdemes megemlíteni: az új szó, muzikėčia: 15 Ritka eset, amikor a szóvegyülék egy szókapcsolat megfelelőjeként úgy jön létre, hogy az első tag alapjául a kapcsolat második szava szolgál (burokėlių sriuba → sriubokėliai). Straipsniai / Articles 259 RITA MILIŪNAITĖ A Klaipėdai Koncertteremben október 23-án, a litván szépirodalom úttörője, Kristijonas Donelaitis születésének 300. évfordulójára emlékezve, a „Vilniaus arsenala” együttes Antanas Kučinskas zeneszerző muzikėčias című, „Az állatokról és az emberekről” című művét adja elő. [respublika.lt, 2014 10 14] Kialakulása kétféleképpen értelmezhető. Az alakulat lehet hagyományos (muzika + -ėčia képző), vagy létrejöhet két szó összeolvadásával: muzika + pasakėčia. A második eset sokkal valószínűbb: a használati kontextus közvetlen kapcsolatot mutat az alakulat és a pasakėčia („mese”) szó között. 5. A KONTAMINÁCIÓS ALAKULATOK MŰKÖDÉSE A NYELVHASZNÁLATBAN Az angol lexikográfiában a kötetlen stílusokra jellemző kontaminációs alakulatokat leggyakrabban különféle jelölésekkel látják el: társalgási nyelvi, szleng- vagy stilisztikai árnyalatot hordozó megjelöléssel (lásd Fisher 1998: 35). Nemcsak tömörebbé teszik a gondolat kifejezését, hanem élénkítik is a nyelvet, és új lehetőségeket teremtenek a gondolatok kifejezésére. A rendelkezésre álló ND-példákból az is látszik, hogy számos kontaminációs alakulat kötetlen nyelvhasználati közegben fordul elő (kötetlenebb műfajú médiában, elektronikus kommunikációban, szépirodalomban, reklámokban), ahol érvényesülhet a szerző egyéni stílusa. Ilyen például Rūta Vainienė közgazdász saját alkotása, a žeuras (← žiaurus + euras), amely a szövegben meglepetést kelt: Euró vagy „žeuras”? [cím] Egyedülállóan kedvező helyzetben vagyunk – euróval és euró nélkül is. Ha bevezetnénk az eurót, elveszítenénk a mostani rugalmasságunkat. Ha katasztrófa sújtaná az euróövezetet, gyorsan és fájdalommentesen áttérhetnénk egy másik pénznemre vagy nyersanyagra. Sok pénzt és idegeskedést takarítanánk meg. Nem lenne bölcs dolog pusztán politikai ambícióból megvalósítani az A tervet, amikor a helyzet gyökeresen B tervre változott. Az euró megfelelő pénznem lenne, ha gazdasági logikán alapuló projekt volna, és hosszú távú stabilitást garantálna. Sajnos most ezt nem mondhatjuk el róla, ezért jó lehetőségünk van arra, hogy ne kapkodjunk. Hogy miközben az euróra törekszünk, ne ugorjunk rá a „žeuro”-ra. [balsas.lt, 2013 03 27] Az utóbbi évek kiszámíthatatlan litván időjárásáról szólva, tréfásan születtek a következő helyzethez kötött új szavak: vasovas, vaslandis, vasgužė, vašzelis – 2013 tavasza és a nyár eleje olyan hűvös volt, hogy úgy tűnt, mintha még a február sem ért volna véget: Az egyik népszerű „demotivációs” képen egy macska ül a havon, alatta pedig a tavaszt remekül leíró szöveg olvasható: „január, február, vasovas, vaslandis, vasgužė, vašzelis…” [delfi.lt, 2013 03 22] 260 Acta Linguistica Lithuanica LXXI Naujieji kontaminaciniai dariniai lietuvių kalboje Bár a kontaminációs szóalkotások száma a litván nyelvhasználatban fokozatosan növekszik, legalábbis egyelőre nem kellene lényegesen befolyásolniuk a litván szóalkotási tendenciákat, mivel többségük egyszeri, alkalmi, ezért nem hajlamos jelentős mértékben elterjedni. Az ilyen szóalkotások gyarapodását – különösen az angol nyelvi példát követve – felgyorsító egyik gyenge láncszem a kölcsönszavak nem megfelelő (túl hosszú, kényelmetlen, nem adekvát) megfelelője. Például a hospisas kölcsönszó a köznyelvben nem ajánlott szó, helyette azonban a használat szempontjából kényelmetlen paliatyviosios slaugos ligoninė (palliatív ápolási kórház) szókapcsolatot javasolják. Ez elősegítheti az olyan kontaminációs szóalkotások létrejöttét, mint a *slaugoninė. 6. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A mai litván nyelvhasználatban a feltűnően gyarapodó új szavak jelentős részét kontaminációs szóalkotások (vegyülékszavak) teszik ki, amelyek gyakoribbá váltak más nyelvekből való kölcsönzés vagy fordítás révén, és valamennyit magában a litván nyelvben is alkotnak. Így e szóalkotások meghatározó típusa nem az alkalmi nyelvbotlás, hanem a tudatos nyelvi tevékenység eredményeként létrejövő új szó. Ezért a litván tudományos, tájékoztató és oktatási irodalomban nagyobb figyelmet kellene szentelni e szóalkotásoknak, és részletesebben leírni szerkezetüket, létrejöttük okait, valamint a példatárat a nyelvhasználatban ténylegesen előforduló adatokkal bővíteni. 2. A kölcsönzött kontaminációs szóalkotások aszerint, hogy az őket alkotó alapszavak felismerhetők-e a litván nyelvben (vagyis önállóan is használatosak-e), kétféleképpen értelmezhetők: vagy osztatlan, egységes szavaknak tekinthetők, vagyis egyszerű kölcsönszavaknak, nem pedig szóalkotásoknak, vagy idegen eredetű kontaminációs szóalkotásoknak. 3. A kontaminációs szóalkotások megjelenését a litván nyelvhasználatban főként a kifejezőbb nyelvi eszközök keresésére irányuló törekvés ösztönzi, továbbá a tömörebb kifejezésmód igénye, amikor a kölcsönszavak litván megfelelői túl hosszúak, több szóból állnak. Ritkaságuk miatt azonban ezek a szóalkotások legalábbis jelenleg nem veszélyeztetik a litván szóalkotási rendszert, és hatásos stilisztikai eszköznek tekinthetők. A köznyelvi normákra – ha csekély mértékben is – azok a kölcsönzött kontaminációs szóalkotások lehetnek hatással, amelyeknek alapszavai nem ajánlottnak minősülnek. Amikor e szóalkotások részeként kerülnek be a litván nyelvbe, az adott tőhöz tartozó önálló idegen szavak használatát is ösztönözhetik. 4. Idővel, több adat összegyűjtése után (feltehetően a mai nyelvhasználat nagy szövegkorpuszainak és számítógépes eszközöknek a segítségével) lehetővé válhat a litván nyelv kontaminációs szóalkotásainak rendszerezettebb és alaposabb osztályozása, továbbá szerkezetük részletesebb vizsgálata és a nyelvhasználatban betöltött funkciójuk változatosabb szempontjainak feltárása. Straipsniai / Articles 261 RITA MILIŪNAITĖ ŠALTINIAI DLKT – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas. Kaunas: Kauno Vytauto Didžiojo universitetas. Prieiga internete: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/index.jsp ND – Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas. Internetinė duomenų bazė. Sudarytoja Rita Miliūnaitė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://naujažodžiai.lki.lt LITERATŪRA Fisher Roswitha 1998: Lexical change in present-day English: a corpus based study of the motivation, institutionalization, and productivity of creativ neologisms. – Tübingen: Narr. Gaivenis Kazimieras, Keinys Stasys 1990: Kalbotyros terminų žodynas. Kaunas: Šviesa. Gries Stefan Th. 2004: Shouldn’t it be breakfunch? A quantitative analysis of blend structure in English. – Linguistics 42–3, 639–667. Lehrer Adrienne 2007: Blendalicious. – Lexical creativity, texts and contexts. Studies in functional and structional linguistics, 58. Ed. Judith Munat. John Benjamins B. V., 115–136. LKE 2008: Lietuvių kalbos enciklopedija. 2-as patikslintas ir papildytas leidimas. Parengė Kazys Morkūnas, redagavo Vytautas Ambrazas. – Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Mikelionienė Jurgita 2000: Naujažodžiai Vytauto Didžiojo universiteto kompiuteriniame tekstyne (paieška, atranka, klasifikavimas). – Acta Linguistica Lithuanica 42, 15–21. Mikelionienė Jurgita 2002: Analogija lietuvių kalbos žodžių daryboje. Potenciniai ir okazininiai dariniai. – Acta linguistica Lithuanica 46, 73–80. Miliūnaitė Rita 2009: Dabartinės lietuvių kalbos vartosenos variantai. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Skardžius Pranas 1943: Lietuvių kalbos žodžių daryba. Vilnius: Lietuvos mokslų akademija, Lietuvių kalbos institutas. Urbutis Vincas 2009: Žodžių darybos teorija. 2-as leid. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Zuckermann Ghil’ad 2008: „Realistic Prescriptivism“: The Academy of the Hebrew Language, its Campaign of „Good Grammar“ and Lexpionage, and Native Israeli Speakers. – Israel Studies in Language and Society 1 (1), 135–154. Prieiga internete: http://www.zuk-kermann.org/pdf/Realistic_Prescriptivism_Academy.pdf. 262 Acta Linguistica Lithuanica LXXI Naujieji kontaminaciniai dariniai lietuvių kalboje PRIEDAS Lietuvių kalbos naujažodžių kartotekoje 2011–2014 m. fiksuotų kontaminacinių darinių sąrašas abenomika akvatlonas banksteris blògas boileska boligarchas botelis brančas brandalizmas brestoranas darbostogos dykonomika dovanomika džeginsai elektrukas energiholikas es’faltas femicidas fleksitaras flomo fotelova frigebudas hakatonas haktyvistas infotronika interkomis kaimobilis katomas kedulas keistanomika kinoholikas kitleris klaikėdos kofisas komunostalgija labradudelis laisvanomika lenininklas lopatologas mechatronika meginsai Merkozi metroseksualas miaužiena Mobama mobifonas mokomatas monokinis murmanas muzikėčia netiketas nomofobas numanitaras okupendumas parkomatas planšefonas pliurpal yvas poploras postkapitalipsė pro sumeris putinomika putirendumas Putleris rašizmas reanimobilis reiganomika robošuo seksperstas sekspozicija seksprog imas sekstingas sekstremistas siaurovizija skrendaras spintronika spornoseksualas šaukštutė šortsijonis tanoreksija tepyba užreferendūminti vebinaras vikinomika vikipedija žeuras New Blendings in the Lithuanian Language SUMMARY The blendings in Lithuanian language appear while borrowing or translating words from other languages as well as some part of them originates from the Lithuanian language itself. The blendings from other languages can be treated in two ways, depending on the recognition of the base words from its fragments and their functioning as independent loanwords: they can be either integral (thus considered simple loanwords and not blendings as for example blogas, flomo, prosumeris); or as blendings of alien origin (for example banksteris, hakatonas, sekspertas). There are two main reasons for blending occurrence as neologisms in the language: 1) the need to name new realties; 2) the need to give names to existing realties. Some blendings are Straipsniai / Articles 263 RITA MILIŪNAITĖ easily adapted (botelis, smogas), sometimes they become terms (katomas, kubitas, spintronika), still others never remain instant, daily or situational and are used in specific conversational acts to give peculiar names to items or phenomenon thus they serve as expressional means in a language. The techniques of mixing blendings in Lithuanian language are similar as to those in English language. The most popular technique is blending two words containing identical or similar phoneme combinations when the beginning of the first word blends with the end of the second word. Due to its scarcity these blendings cause no threat to word derivation system in Lithuanian language and can be treated as a smart stylistic means. The research results allow to expand and systemise the issues of blending derivation which has not been analysed in linguistic work up to now as well as complimenting the funds of examples by adding real functioning data. The collected facts provide further basis for the research of derivation and functioning of blendings. Įteikta 2014 m. spalio 31 d. RITA MILIŪNAITĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Lietuva [email protected] 264 Acta Linguistica Lithuanica LXXI