Semantinės veiksmažodžio „gerti“ sinonimų atsiradimo priežastys

196 Acta Linguistica Lithuanica LXXII ANŽELIKA GAIDIENĖ Lietuvių kalbos institutas A kutatási irányok: lexikológia és lexikográfia. AZ IVÁS IGÉJE SZINONIMÁINAK KELETKEZÉSI OKAI ANNOTÁCIÓ Jelen tanulmány tárgya egy gazdag és eddig nem vizsgált szemantikai csoport – a litván nyelv ivásra vonatkozó igéi, amelyeket a Litván köznyelvi szótár készülő anyagából választottak ki. Semantic Reasons of Appearance of Synonyms of the Verb to drink A kutatás célja annak megállapítása, hogy a valóság jelenségeinek, tárgyainak vagy cselekvéseinek milyen jegyei válnak a nyelvben olyan szemantikai jegyekké, amelyek meghatározzák új ivásigék megjelenését. A tanulmány végén bemutatjuk a gerti ige szinonimáinak kidolgozott előzetes hálózatát. ]} менам üpj 腾讯天天中彩票?} 天天中彩票篮球assistant2_format Nakne... Nope. 趣赢 Wait need valid JSON only. Last corrupted? Need output exact translations, whitespace perhaps input no trailing. Also gėrmo likely encoding artifact. Translate correctly. Last should KULCSSZAVAK: szinonima, konceptus, nomináció, lexikai jelentés, szemantikai jegy, szinonimahálózat. ANNOTÁCIÓ E cikk tárgya egy gazdag szemantikai csoport, amelyet korábban még nem elemeztek – a standard litván nyelv szótárából származó ivással kapcsolatos igék, amely szótár jelenleg összeállítás alatt áll. A kutatás azt igyekszik felmérni, hogy a tényleges jelenségek, dolgok vagy cselekvések mely jellemzői válnak szemantikai jegyekké a nyelvben, és melyek határozzák meg új, ivással kapcsolatos igék létrejöttét. A cikk végén az inni ige előzetes szinonimahálózata található. KULCSSZAVAK: szinonima, fogalom, megnevezés, lexikai jelentés, szemantikai jegy, szinonimahálózat. Tanulmányok / Articles 197 Semantinės veiksmažodžio gerti sinonimų atsiradimo priežastys A szinonimák elméletének kérdését mindmáig a lexikai szemantika különböző világhírű szakemberei – Jurij D. Apreszjan (1974), John R. Taylor (2003), M. Lynne Murphy (2003), Petra Storjohann (2010) és mások – vizsgálják. Továbbra is vita folyik a szinonima fogalmának értelmezéséről, a szinonimák meghatározásáról, kt. klausimais. Taikant kalbos technologijas kuriami sinonimų tinklai, sinoniosztályozásáról, sorokba rendezéséről és adatbázisáról, új szinonimaszótárakat írnak. Lietuvių kalbotyroje sinonimai (konkrečiau – leksiniai) mažai tirti1. Vienas A szinonimák első kutatói közé tartozik Antanas Lyberis, aki e témában védte meg disszertációját Lietuvių kalbos sinonimų žodynas ir jo sudarymo principai (1959), és megírta az első, mindmáig egyetlen Sinonimų žodynas-t (Lietuvių kalbos sinonimų 1961 m.; Sinonimų žodynas 1981 m. ir šio žodyno antras pataisytas leidimas žodynas 2002 m.). E tudós hozzájárulása a litván nyelv szinonimáinak kutatásához rendkívül értékes. A. Lyberis munkáiban jelentős figyelmet szentelt a szinonimák meghatározásának, azonosításának, kiválasztásának, sorokba rendezésének, a szinonimaszótár megírási elveinek és más kérdéseknek (bővebben lásd: Lyberis 2009: 21–82). Az általa megfogalmazott és leírt elméleti tételeket mindmáig értékelik. A litván nyelvészeti szakirodalomban alaposan kutatták és leírták a szóképzési szinonimákat – Jolanta Vaskelienė e témában védte meg disszertációját, kiadta a Darybiniai sinonimai (2000) című oktatási segédanyagot, valamint tanulmányokat írt. A szintaktikai szinonimákat Elena Valiulytė vizsgálta széles körűen a Dabartinės lietuvių kalbos sintaksiniai sinonimai: vietos, laiko ir priežasties raiška (1998) című munkájában és másutt. A lexikai szinonimák kérdésében olyan tanulmányok születtek, amelyek konkrét szinonimákkal, etimológiájukkal és használatukkal foglalkoznak, például : Vinco Urbučio „Žodžio trumpas keleto tarminių sinonimų etimologija“ (1965), „Lie. pašinas ir (trm.) pašaiža – bendrašakniai sinonimai“ (1998); Nijolė Sližienė „Veiksmažodžių stigti, stokoti, trūkti sinonimiškoji reikšmė ir jų vartojimo ypatumai“ (2005); Vito Labutis „Gabenimo veiksmažodžių semantika ir sinonimika“ (2007); Evalda Jakaitienė „A szinonímia és a poliszémia viszonyairól” (2007) című műve stb. Azonban nincsenek újabb lexikai szinonimakutatások, amelyek a szinonimák kialakulásának okait vizsgálnák, a szinonimák szemantikai jegyeit kutatnák, új módszereket, nyelvtechnológiákat stb. alkalmaznának. E cikk tárgyául a GYÓGYÍTANI koncepcióhoz tartozó igéket választottuk. A kutatás célja annak megállapítása, hogy a valóság jelenségeinek, tárgyainak vagy cselekvéseinek mely jellemzői válnak a nyelvben olyan szemantikai jegyekké, amelyek új ivással kapcsolatos igék megjelenését meghatározzák. A cél elérése érdekében a következő feladatokat tűztük ki: megállapítani 1 Az általános szinonimikai kérdéseket Evalda Jakaitienė Lietuvių kalbos leksikologija (1980) és Leksikologija (2009; 2010) című könyvei írják le. A szinonimákat Juozas Pikčilingis is kutatta (Leksinė ir gramatinė sinonimika, 1969; a szinonimákról szóló fejezet a Lietuvių kalbos stilistikos második részében, 1975), valamint Kazimieras Župerka (Lietuvių kalbos stilistika, 1983). ANŽELIKA GAIDIENĖ 198 Acta Linguistica Lithuanica LXXII a litván nyelv ivással kapcsolatos igéinek nominációs módjait; megvizsgálni a vizsgált igék szemantikai struktúráit; megállapítani és leírni az igei jelentések közötti szemantikai kapcsolatokat; a vizsgált anyagra támaszkodva a tanulmányban bemutatott kutatás a kognitív és kurti preliminarų lietuvių kalbos gėrimo veiksmažodžių sinonimų tinklą. strukturális nyelvészetikos metodais. A LITNI konceptus kifejezésére a köznyelvi litván nyelv meglehetősen sok igével rendelkezik. A gerti ige az alapvető (központi) szó, amelyet a litván nyelvben a legszélesebb körben2 használnak az ivás megnevezésére. A készülő Köznyelvi litván nyelv szótárában (főszerkesztő Danutė Liutkevičienė) összesen mintegy ötven olyan ige3 került rögzítésre, amelyek jelentését ʻfolyadék felszívásaként vagy lenyelésekéntʼ magyarázzák. A LITNI konceptushoz tartozó igéknek ez a nagy száma azt mutatja, hogy a szinonímia jelensége a köznyelvi litván nyelvben igen fejlett, következésképpen vizsgálata szükséges ahhoz, hogy megállapítsuk nyelvbeli működésének okait. A tanulmány az alábbi elméleti szempontokra támaszkodik. 1. A konceptus terminusát a nyelvészetben többféleképpen értelmezik: egyesek a fogalommal azonosítják (Jakaitienė 2010: 46), mások tágabban értelmezik – „a világról szóló tudás és a tapasztalat heterogén, többdimenziós egységeként” (Gudavičius 2011: 112), megint mások munkáiban pedig a konceptus kommunikatív funkciója emelkedik ki (Lassan 2002: 32). Egyetértünk azzal a nézettel, hogy a konceptus a strukturált tudás egysége, az emberek tudatában rögzült valamennyi ismeret a tárgyról és a jelenségről, akik az adott nyelvet beszélik (Kvašytė, Papaurėlytė 2013: 108). Ebből következik, hogy a konceptusnak nem feltétlenül kell nyelvi kifejezéssel rendelkeznie; például a litván és az orosz nyelvben létezik a JAU­NAVEdŽIAI (молодожены) ʻnemrég házasodottʼ konceptus, de nincs olyan szó, amely megnevezné a ʻrégen házas házastársakʼ konceptusát (Popova, Sternin 2007: 35). A lexikai szemantika számára azonban fontos a konceptus nyelvi kifejezése. Ahogyan Aloyzas Gudavičius állítja: „minden egyes nomináció a konceptus különálló jegyeit aktualizálja; például a žirgas, kumelys, kuinas, kumeliukas a ʻlóʼ konceptus egyes jellemzőit emeli ki” (Gudavičius 2009: 51). Annak felismerésében, hogy a GErTI konceptus milyen jellemzői4 aktualizálódnak az e konceptushoz tartozó igék 2015). Lentelėje pateikti scenarijaus elementai buvo nustatyti remiantis konteksto jelentéseiben, segítséget nyújthatnak az elemzett konceptus tartalmát alkotó, a 2 Dabartinės lietuvių kalbos tekstyne rasta per dešimt tūkstančių veiksmažodžio gerti vartosenos pavyzdžių. Pavyzdžių ieškota pagal šaknį ger- (gėr-) pasirenkant asmenuojamąsias ir neasmenuomegfelelő fiziológiai cselekvés forgatókönyvének elemei (bővebben lásd: Gaidienė elemzését (az adatokat a Dabartinės lietuvių kalbos tekstynasból (a továbbiakban – DLKT) vették). az ige megfelelő alakjai. 3 A Bendrinės lietuvių kalbos žodynas végleges szerkesztése után az e cikkben közölt szócikkek megváltozhatnak. 4 A kognitív nyelvészetben az attribútum terminust használják (bővebben lásd Ungerer, Schmid 1996: 22). Straipsniai / Articles 199 Semantinės veiksmažodžio gerti sinonimų atsiradimo priežastys 1. TÁBLÁZAT. Az INNI fogalom forgatókönyve5 FIZIKAI /Nem kötelező másodikat FIZIOLÓGIAI megelőző VEIkSMAS fizikai cselekvés – A szájához emel egy cselekvés, […] Anuka limonádét iszik a nąjį fiziologinį veiksmą. Atliekant veiksmą dalyvauja / a kéz nem vesz részt dolog. Kötelező fiziológiai cselekvés – A Meglepődtünk, hogy annyit megtanult kortyra lenyeli. Teát tettem fel, és hogyan melegszenek az orcái […] cselekvésben részt vesznek az garat és a has. a hölgy befejezte a üveget, iszik egy kortyot, egy poharából. / Karštą pavasario dieną Galipas ir Nichatas mokiniams skirtame tualete tiesiog iš čiaupo benne, megissza a poshadt vizet. folyadék felszívása és nyelése. inni – teleönt egy poharat, és egy néztem, ahogy kis kortyokban issza, Borzasztóan szürcsöl. A ajkak, a fogak, a nyelv, a gége, a koktél elfogyasztását, és mesélni kezdett. A CSELEKVÉS személy / csésze erős kávét. A CSELEKVŐ / Nes állat5Klausas megissza a második sambrėšky prie to šaltinio ateina gerti vilkas. A CSELEKVÉS A TÁRGY –forró) / FOLYADalkoholmentes (hideg / alkoholos gri-Lányok a ÉK mai meleg /Csak ásványvizet és egyszerű vizet isznak. / bárpultnál pezsgőt isznak. A kutatások kimutatták, hogy az INNI konceptushoz tartozó igék jelentéseiben így vagy úgy aktualizálódnak a vizsgált konceptus tartalmi jegyei; például a ʻnyelésʼ a gurkti ige jelentésében, a ʻmozgásʼ pedig a mesti, lenkti igék jelentéseiben rögzült stb. 2. A kognitív nyelvészetben a nominációt egy konceptus megnevezéseként értelmezik (Gritėnienė 2006: 24). A nominációelmélet legfontosabb kérdése az, hogy a tárgyról vagy jelenségről való tudás mely része, amelyet a tudat érzékel, és amely fokozatosan az adott tárgy vagy jelenség konceptusává válik, kerül nominálásra (Kubriakova 2004: 70). Amint már említettük, a tanulmány célja annak megállapítása, hogy a valóság jelenségeinek, tárgyainak vagy cselekvéseinek mely jegyei válnak a nyelvben szemantikai jegyekké, amelyek meghatározzák az új ivási igék megjelenését. Következésképpen fontos meghatározni az ivási igék jelentéseinek megkülönböztető, specifikus szemantikai jegyeit, amelyek elválasztják egymástól az INNI konceptushoz tartozó szinonimák jelentéseit, ugyanakkor az elemzett konceptus tartalmát alkotják. Emlékeztetni kell arra, hogy hagyományosan szemantikai jegynek (a következő terminusokat is használják: séma, szemantikai komponens, noéma stb.) a jelentés legkisebb alkotó szemantikai elemét tekintik (Jakaitienė 2010: 57 és köv.). 5 A példákból látható, hogy az ivási cselekvés végrehajtója nemcsak ember, hanem állat is lehet. Ebben a tanulmányban azonban csak az ember által végrehajtott ivás fiziológiai cselekvését vizsgáljuk. ANŽELIKA GAIDIENĖ 200 Acta Linguistica Lithuanica LXXII A tanulmányban az INNI konceptushoz tartozó igéket elsőként a nomináció módjai szerint osztottuk fel – elsődleges, másodlagos (közvetlen és közvetett) nominációs igékre6. 2.1. Az elsődleges nomináció eredménye egy levezetetlen ige, amely a beszélők megegyezésével jött létre (Jakaitienė 1988: 24), pl.: gurkti ʻenni, inni, csipegetni (ált. mohón, gyorsan)ʼ (BŽe). Az elsődleges nomináció ivással kapcsolatos igéi többnyire külsőleg (fonetikailag) motiváltak, vagyis az ilyen igék tövei ikonikus módon jelölnek bizonyos, az ivást kísérő specifikus hangokat. E nomináció igéinek szemantikai jegyei általában közvetlenül összefüggnek az ember ivási folyamatának fiziológiájával, vagyis az ajkak, a fogak, a nyelv és a torok motorikus mozgásaival. 2.2. A másodlagos közvetlen nomináció eredménye egy olyan származék, amely kifejezésében és jelentésében egy másik, egyszerűbb szerkezetű igére támaszkodik (Jakaitienė 1988: 24). Az ivással kapcsolatos igék legtermékenyebb ti) ir -telėti. Priesagos -(i)oti (-snoti, -šnoti) vediniai žymi kartojamą, mažo intenképzői a -(i)oti (-snoti, -šnosyvumo gėrimo veiksmą, pl.: girsnoti (: gerti) ʻlassan, apránként inniʼ (BŽe); siurbčioti (: siurbti) ʻkönnyedén, apránként inniʼ (BŽe), míg a -telėti képzős származékok az ivás cselekvésének kicsinyítő jelentését jelölik, pl.: gurkštelėti (: gurkšt) ʻegy keveset inniʼ (BŽe); siurbtelėti (: siurbt) ʻegy keveset inni, inni belőleʼ (BŽe) stb. Mivel a képzős formák az ivási folyamat időbeli alakulásának módjait, másként aspektuális (igebeli) jelentéseket jelölnek, ezért a tanulmány további részében ezeket az igéket nem tárgyaljuk. 2.3. A másodlagos közvetett nomináció eredménye – szemantikai képződmény – egy szó újonnan kialakult jelentése (Jakaitienė 1988: 24). Elismerik, hogy a poliszém szó jelentéseit összekapcsoló bizonyos kapcsolatoknak köszönhetően (amelyek metaforikus vagy metonimikus kiterjesztés útján rögzültek) ezek szemantikai kontinuumot alkotnak, amelyet a szó szemantikai struktúrájának neveznek. Dmitrijus Šmeliovas szerint „ha grafikusan kellene ábrázolnunk egy poliszém szó jelentéseinek szemantikai struktúráját, nem egy szektorokra („az általános jelentés változatai”) felosztott kört („általános jelentés”) kapnánk, hanem egymással érintkező (a), esetenként pedig egymásra „ráfedő” (b) köröket” (lásd az 1. ábrát) (Šmeliovas 2008: 83– 84). Más szóval, a poliszém szó jelentései szemantikailag összefüggnek egymással, mivel az egyik jelentés bizonyos szemantikai asszociációk alapján mintegy „átmegy” a másik jelentésbe (Šmeliovas 2008: 88). 6 E tanulmányban megmaradtak az Evalda Jakaitienė munkáiban használt terminusok – elsődleges, másodlagos (közvetlen és közvetett) nomináció. Straipsniai / Articles 201 Semantinės veiksmažodžio gerti sinonimų atsiradimo priežastys 1 reikšmė 2 reikšmė 1. jelentés 2. jelentés a) b) 1. ÁBRA A poliszém szavak jelentésrendszere 2.3.1. A poliszém ige prototipikus jelentésének meghatározásakor, amelyből leggyakrabban az ivással kapcsolatos új jelentések is kialakulnak, a színek kategóriaformálásra gyakorolt hatását vizsgáló prototipų teorija, plačiai taikoma kognityvinėje lingvistikoje. Prototipo terminas siejamas su XX a. atliktais Eleonoros Roš tyrimais. Tirkísérletre támaszkodva E. Rosch megállapította, hogy központi helyzetük ellenére ezeket a színeket a kísérlet résztvevői nem különböztették meg jobban. Ez a kutatás lehetővé tette a kutatónő számára, hogy elhagyja a központi (fókusz-) színek fogalmát, és helyette a prototípus fogalmát használja (Mikulskas 2009: 46; bővebben lásd Ungerer, Schmid 1996: 6–14). Prototípusnak a kategória legjellemzőbb tagját nevezik (Ungerer, Schmid 1996: 10), amely alapján maga a kategória is felismerhető. Bizonyos esetekben a prototípus helyettesítheti a kategória többi tagját. Ahogyan Rūta Marcinkevičienė állítja, a prototípusok elméletét „a szó szemantikai struktúrájára alkalmazva kijelenthető, hogy prototipikusak, elsődlegesek, lényegiek vagy alapvetőek azok a konkrét, érzékszervekkel megragadható, a világ tárgyait megnevező szójelentések” (Marcinkevičienė 2006: 110). Például a drožti ige prototipikus használatban azt jelenti, hogy ʻéles eszközzel hatást gyakorolni egy tárgyraʼ, míg az ivással kapcsolatos ʻfalánkul inniʼ jelentés metaforikus kiterjesztés útján alakult ki a prototipikus jelentésből. 2.3.2. Az ivást jelentő igék jelentésének kialakításában talán a legfontosabb szerep a metaforikus poliszém kapcsolatoknak jut. A metafora univerzális jelenség, egyfajta modell, amely a nyelvben a szóalkotáshoz hasonló funkciót tölt be, csak sokkal összetettebb. Hagyományosan talán valamiféle hasonlóságot – metafora suprantama kaip vieno daikto ar reiškinio pavadinimo perkėlimas paleggyakrabban külső, azaz formai, méretbeli vagy hasonló hasonlóságot – tulajdonítanak egy másik tárgynak vagy jelenségnek (Gudavičius 2009: 114). Más szóval az egyik valóságterülethez tartozó jegyeket gyakran a valóság egy másik területén fedezik fel, és a nyelvben mintegy újra megvalósulnak, a címzett pedig reikšmes suprasti tiesiogiai. Kaip teigia Veronika Telija, „metaforizacija prasikülönösebb erőfeszítés nélkül kezdi az ilyeneket annak a feltevésnek az alapján értelmezni, hogy hasonlóság áll fenn a valóságról kialakított megértés és egy bizonyos, hozzá valamiben hasonló, asszociatív elképzelés között egy másik valóságról“7 (Telija 1988: 7). ANŽELIKA GAIDIENĖ 202 Acta Linguistica Lithuanica LXXII és egy bizonyos, hozzá valamiben hasonló, asszociatív elképzelés között egy másik valóságról“7 (Telija 1988: 7). Ezt a feltevést V. Telija a metafora modusának nevezi, amely lehetővé teszi, hogy „Y logiškai ir ontologiškai skirtingoms esmėms supanašėti: „be prielaidos, kad X mintegy, semmiféle metafora nem lehet“ (Telija 1988: 7). A metaforikus módon kialakult vizsgált igei jelentések bizonyos eseteiben konceptuális metaforák is felismerhetők. Emlékeztetni kell arra, hogy a konceptuális metafora két konceptuális terület (a forrásés a céltartomány) kölcsönhatása8 (Lakoff 1993: 239). A ritka esetekben, amikor az ivással kapcsolatos igék jelentései kialakulnak, metonímiával is számolni kell. Hagyományosan a metonímiát „ugyanazon helyzet különböző aspektusainak kiemeléseként értelmezik, amelyben a dolgok és jelenségek térbeli, időbeli, oksági és más kapcsolatok révén összefüggnek” (Gudavičius 2009: 124). Általában megkülönböztetik az egy szóból álló (a szó jelentésátvitelének alapja, az új jelentés kialakulásának oka) és a több szóból álló (trópusként számon tartott) metonímiát (Marcinkevičienė 2011: 40). Ebben az esetben az egy szóból álló metonímiák érdekelnek bennünket, amelyeket egyes ivással kapcsolatos igék másodlagos jelentései kialakulásának okaként tartanak számon. 3. Az ivással kapcsolatos igék megállapított szemantikai jegyei alapján a tanulmány végén a litván nyelv ivással kapcsolatos igéinek előzetes9 szinonimahálózata10 kerül bemutatásra. A szinonimahálózatot a Gephy programmal vizualizáltuk (bővebben lásd: https://gephi.github.io/). 1. AZ ELSŐDLEGES NOMINÁCIÓJÚ IVÁSSAL KAPCSOLATOS IGÉK A gerti ige a vizsgált szinonimasorozat fő (központi) szava. A DLKT-ben több mint tízezer előfordulása található ennek az igének 7 Ru. „[…] a metaforizáció a formák hasonlóságára (vagy hasonlóságára) vonatkozó feltételezésből indul kiющегося понятия о реалии и некоторого в чем-то сходного с ней «конкретного» образegy másik valóságról alkotott, nem asszociatív képzet.“ (Telija 1988: 7). 8 An. „A nyelv alapjául szolgáló fogalmi rendszer több ezer fogalmi metaforát tartalmaz – egyik tartományból egy másikba történő konvencionális leképezéseket […]“ (Lakoff 1993: 239). 9 A további kutatások pontosíthatják a jelen cikkben bemutatott, az gerti ige szinonimáinak tinklą. 10 A világon általában az egyik legnépszerűbb szóhálózat a WordNet (lásd: http://wordnet.princeton. edu/). A WordNet az angol nyelv lexikájának nagy adatbázisa, amelyben a főnevek, igék, melléknevek és határozószók kognitívan szinonimahálózatokba vannak csoportosítva (angolul synsetsnek nevezik őket), amelyek a szavak közötti kapcsolatokat tükrözik (hiperonimikus, hiponimikus, troponimikus ir kt.). WordNet duomenų bazė sukurta Prinstono universiteto Kognityviojo mokslo laboratorijoje. Cikkek / Articles 203 Semantinės veiksmažodžio gerti sinonimų atsiradimo priežastys példák11. Stilisztikai szempontból a gerti ige konnotáció nélküli, és legszélesebb körben az ivás fogalmának jelölésére használatos: az ivás alanya – ember / állat12, vö. : Ebéd előtt csak kávét iszik. A tehenek vizet isznak. (DLKT), az ivás tárgya – folyadékok (alkoholmentes és alkoholos italok), vö. : Esővizet iszik, és teli tüdőből nevetve gargarizál. A felügyelő a poharazásban sem ügyetlen, iszik, és nem részegedik meg. (DLKT) A litván nyelv szótáraiban a gerti ige fő (prototipikus) jelentését hasonlóképpen határozzák meg: (1) LKŽe ʻfolyadékot nyel, szomját oltjaʼ, pl. : A tejet és a tejfölt, miután felfedezte a kamrában elrejtett edényt, egyenesen a fejőedényből itta P.Cvir. Alszom, eszem, iszom, amíg jól nem lakom SD44. Én semmit sem iszom, csak teát J. Iszom. A vizet a patakból merítette J.Jabl. A tejet egészséges inni J.Jabl. […]; (2) DŽe ʻfolyadékot inni, a szomjat oltaniʼ, pl. : A tehén a vödörből iszik. Vizet, tejet iszik. Ivópohár (amelyből iszik). Ivóvíz (amelyet isznak, ivásra alkalmas). […]; (3) BŽe „folyadékot szívni és nyelni”, pl. Gyerünk teát [kávét] inni. Igyanak forralt vizet. Talán isznak velünk sört [bort]? A tehenek patakból ittak vizet. […]. Ezt követően az elsődleges nomináció igéi a kiemelt szemantikai jegyek (a továbbiakban – SJ) szerint részletesebben olyan igékre oszlanak, amelyek jelentéseiben az ivás rögzített fiziológiai jegyei találhatók, valamint olyan igékre, amelyek jelentéseiben az ivás célja és az eszközzel történő ivás rögzített. 1.1. Az ivás fiziológiai jegyei A INNI konceptushoz tartozó elsődleges nomináció igéinek szemantikai struktúrájában az ivás cselekvése meglehetősen világos meghatározással rendelkezik – a vizsgált igék jelentéseiben rögzített SJ-k az ember krečiau su tam tikrais burnos potyriais geriant. Fiziologiniai požymiai gėrimo fiziológiájával kapcsolatosak, az igejelentésekben nem aktualizálódnak pavyzdžius. Vienų veiksmažodžių reikšmėse užfiksuotas gerklės potyris, kitų – lūpų ir dantų veiklos potyris arba lūpų ir liežuvio veiklos potyris. Pagal tai veiksmagyakran, csupán néhány szó említhető; az alábbiakban több csoportra oszlanak. 11 Megtekintve 2014. 03. 22-én. 12 Amint már említettük, ebben a tanulmányban csak az ember által végrehajtott ivás fiziológiai cselekvését vizsgáljuk. ANŽELIKA GAIDIENĖ 204 Acta Linguistica Lithuanica LXXII a) A torok érzete A torok fiziológiai érzetének alcsoportjába tartozik a gurkti ige, amely a BŽe szerint ʻenni, inni, enni (rendszerint mohón, gyorsan)ʼ jelentésű: Gurkti vandenį [alų, pieną, sultis]. Barzdotas vaikinas gurkė iš buteliuko pepsikolą. Žodžiai gerklė, gurklys (ir gurkti), gurkšnis, gira yra tos pačios šaknies (Sabaliauskas 1990: 85). C. D. Buck szerint „az ide. nyelveknek a torok fogalmát jelölő szavai etimológiailag az ʻnyelniʼ, ʻkerek formaʼ, ʻszűk nyílásʼ, ʻcsobogniʼ stb. fogalmakkal állnak kapcsolatban“ (A litván nyelv etimológiai szótárának adatbázisa). Ehhez az alcsoporthoz sorolható továbbá a murkti ige is, amely a BŽe szerint ʻmohón enni, inniʼ jelentésű, pl. : Arielka dorombol, amikor vizet iszik, és nem issza meg. Egyenesen a fazékból dorombol, mint a macska. (LKŽe)13. A BŽe-ben az ivással kapcsolatos jelentés a szócikkben a következő jelentésekkel együtt szerepel: 1. ʻišduoti parpiantį garsą (apie katę)ʼ és 2. ʻneaiškiai kalbėtiʼ. Az LKŽe-ben a murkti ige homonimaként (1 és 2), valamint homoformaként (3) szerepel: (1) 1 murkti, -ia, -ė 1. ʻtyliai niurkti, parptiʼ; 2. ʻnyüszíteni (kutyáról)ʼ; 3. ʻérthetetlenül beszélni, motyogni, morogniʼ; 4. ʻgyorsan enni, inni, habzsolniʼ; 5. ʻszeretkezni, becézgetni, összebújniʼ 2 murkti, -ia, -ė ʻszüntelenül esni, zuhogniʼ 3 murkti, -sta, -o ʻizzadságtól átnedvesedniʼ A legvalószínűbb, hogy a murkti ige italokkal kapcsolatos jelentése az elsődleges14, nem pedig átvitt. Ezért a BŽe-ben két külön murkti szót, azaz homonimát (2) lehetne feltüntetni: (2) 1 murkti, murkia, murkė 1. ʻdoromboló hangot kiadni (a macskáról)ʼ: A macska a kemencén dorombol. 2. ʻérthetetlenül beszélniʼ: Az orra alatt motyogni. 2 murkti, murkia, murkė ʻfalánkul enni, inniʼ. b) Az ajkak és a fogak tevékenységének érzete A siurbti, sriaubti és triaubti igék az ajkak és a fogak tevékenységének érzetét kifejező alcsoportba tartoznak: (1) siurbti 1. ʻszívni, (folyadékot) bizonyos szervekkel magához húzniʼ: A levet szívószállal szívom ki az üvegből. A gyermek a tejet cumisüvegből szívja. (BŽe) (2) sriaubti 1. ʻhanggal inni vagy kortyolniʼ: A házigazda élvezettel szürcsölte a teát. Úgy szürcsöli a borscsot, hogy még a füle is lekonyul. (BŽe) (3) triaubti ʻfalánkul inniʼ (BŽe). Pl.: : Iszol, iszol, míg szét nem pukkadsz. (LKŽe) 13 Az ivással kapcsolatos példák az LKŽe-ből származnak, mivel a BŽe-ben nem kerültek rögzítésre. 14 Vö. az LKŽe-ben rögzített indulatszóval: murkt 3. ʻgurkt (az ivás jelölésére)ʼ: Csak egy kortyra, és üres a pohár. Cikkek / Articles 211 Semantinės veiksmažodžio gerti sinonimų atsiradimo priežastys (állatokról, főként macskákról és kutyákról)ʼ, pl. : A kiscica nyávogva lefetyel. A kiskutya vizet lefetyel. (BŽe). A vizsgált ige metaforikus jelentése ʻfalánkul, sokat inni (főként szeszes italokat)ʼ, pl. : Amennyit töltesz, annyit iszik. (BŽe), elsősorban az alapjelentéstől az elvégzett cselekvés alanya alapján különbözik: az alapjelentés alanya állat, a metaforikusé pedig ember. Mivel az állatokat és az általuk végzett cselekvéseket a litván nyelvben általában negatívan értékelik19, a jelentés metaforizációjának alapja lehetne az esztétikai benyomás, mégpedig – a csúnya (a lekicsinylő árnyalatot jelölő) ivs. A nyelvi közösségben azonban az alkoholfogyasztás negatív megítélése uralkodik, ezért ebben az esetben egy fogalmi metaforát fedezhetünk fel – AZ ISZÁKOS EGY ÁLLAT. Ebbe a csoportba sorolható a liuobti ige is, amelynek alapjelentése a BŽe szerint ʻetetniʼ, pl. : A sertéseket burgonyával etetjük. Ideje megetetni a teheneket ebéddel. Az állatokat még nem etették meg. (BŽe); metaforikus jelentése – „falánkul enni, inni”, pl. Liuobia még a szalonnát is derekasan falja. A férfiak őrült módjára vedelik a vodkát. (BŽe). Ezen igei veiksmažodžio prototipinė ir metaforinė reikšmės sintaksiškai turi skirtingas argumentumszerkezetek (ʻetetniʼ mit? (disznókat etetünk) és mivel? (burgonyával etetünk), valamint a ʻfalánkul enni, inniʼ mit? (szalonnát / vodkát fal) Ugyanaz a helyzet, amelyben három résztvevő vesz részt, szemantikailag másként is értelmezhető. Például a Jonas liuobia avižas gyvuliams mondatban a helyzetet másként írják le, mint a Kiaules liuobiame bulvėmis mondatban. A Jonas liuobia avižas gyvuliams mondatban az állatoknak eledelül adott ételt (zabot) patientusként értelmezik; így kiemelik annak aktualitását. E két mondat jelentését és szemantikai struktúráját a megfelelő helyzettel összevetve kirajzolódik eltérő szignifikatív jelentésük: az első azt mondja meg, mi történik az állatokkal mint patientussal, a második pedig azt, mi történik az étellel mint patientussal (vö. Sližienė 1994: 26, 2004: 261). Ezeket a liuobti-jelentéseket a ʻfalánkul enni, inniʼ metaforikus jelentéssel összevetve, pl. : Liuobia lašinius net išsijuosęs. Liuobia vyrai degtinę kaip pasiutę. (BŽe), talán beszélhetünk az aktánsok csökkentő vagy interpretációs derivációjáról (vö. maitintis Sližienė 1994: 409), amikor a kiinduló (három résztvevős) helyzetből „eltávolítanak” egy aktánst (liuobiamieji, azaz a takarmányozott állatok); ezzel együtt egy új, a kiindulónál kevesebb résztvevővel rendelkező helyzet is létrejön (bővebben lásd Plungian 2011: 46tt). Tehát ennek az igének a prototipikus – ʻenni adniʼ és ʻmegetetniʼ (a šerti alapján Sližienė 2004: 261) –, valamint metaforikus – ʻfalánkul enni, inniʼ – jelentései eltérő argumentumszerkezettel rendelkeznek, amelyek korrelálnak a szemantikai és szintaktikai valenciaszerkezetek különbségeivel. 19 „[…] az, hogy az állatnevek ebben az esetben igen produktívak, lényegében a litvánok állatvilággal szembeni negatív hozzáállásáról tanúskodik.“ (Gudavičius 2009: 119). ANŽELIKA GAIDIENĖ 212 Acta Linguistica Lithuanica LXXII 2.1.5. Panašu į motyvuojančia reikšme nusakomo veiksmo (skysčio a folyás, ömlés vagy csapkodás) során keltett hangot Az alább felsorolt igék ivással kapcsolatos jelentései a hangjegy miatt a másodlagos nomináció folyamatában metaforikus jelentéseket nyertek. a) Az ebbe az alcsoportba tartozó igék jelentésének szemantikai komponense a folyadék folyása, ömlése során keltett hang: (2) kliaukti 1. ʻhevesen esikʼ: Visą dieną lietus (1) pliaupti 1. ʻsmarkiai lytiʼ: Lietus pliaupte pliaupė kelias dienas. → 3. ʻdaug, godžiai srėbti, gertiʼ: Tu pliaupi be saiko tą kavą. Pliaupk barščių. (BŽe) kliaukia. → 4. ʻmohón inni, kortyolniʼ: Egész nap vederszámra iszom a vizet. A segítők sört vedelnek. (BŽe) (3) kliokti kLIAUktI 1. ʻhevesen esikʼ: Egész éjjel zuhogott az eső. → 4. ʻmohón inni, kortyolniʼ: Vederszámra iszom a vizet – szomjas vagyok. (BŽe). A pliaupti, kliaukti (kliokti) igékből kiemelhetnénk még a nagyobb mennyiségű nyelés SP-jét is – nagy kortyot nyelni. b) Az alább megadott igék jelentéseinek legjellemzőbb SP-je szintén a hang, amely azonban a folyadék csapkodása közben keletkezik. A kliukinti és kliunkinti igék (változatok) ʻcsobogva inniʼ származékos jelentése (ahol a kliuksėti jelentése ʻhangosan lötyögni, csapkodniʼ) az alapjelentésen alapul: ʻelőidézni, hogy kliukėtų, kliuksėtų, megpróbálni, hogy kliukėtųʼ: (1) kliukinti 1. ʻelőidézni, hogy kliukėtų, kliuksėtų, megpróbálni, hogy kliukėtųʼ: Miért kliukini a tojásokat? → 3. ʻcsobogva inniʼ: A gyermek kliukina a narancslevet. A sört kliukina az üvegből. (BŽe) (2) kliunkinti 1. kliukinti 3 > ʻcsobogva inniʼ: A fiú az üvegből kliunkina a sört. Milyen italt szeret kliunkinti nyáron? Csak kliunkinom és kliunkinom az ásványvizet [tejet]. (BŽe) A kliukenti ige elsőként megadott jelentése: ʻhanggal csobogva folyniʼ, eltér a sint tekėti, bėgtiʼ. Aptariamo veiksmažodžio kliukenti pagrindinė reikšmė skifent tárgyalt, azonos gyökerű kliukinti és kliunkinti igék alapjelentésétől, mivel magát a folyadék folyásának, futásának cselekvését jelöli: (3) kliukenti 1. ʻhangos csobogással folyni, futniʼ: A víz csobogva folyik ki az 2. ʻgerti kliuksintʼ: Vaikas kliukena iš butelio pieną. (BŽe) üvegből. → A pliumpinti ige ʻhabzsolva inniʼ származékos jelentése a grindine reikšme ʻpilti, teliūskuoti skystį sukeliant garsąʼ (BŽe tokia reikšmė panepateikta) szóval kapcsolatos: (4) pliumpinti 1. ʻhabzsolva inniʼ: Reggelente teát habzsolunk. (BŽe) Cikkek / Articles 213 Semantinės veiksmažodžio gerti sinonimų atsiradimo priežastys Vö. e szó első jelentésével, amely az LKŽe-ben szerepel: ʻfolyadékot hangot keltve önteni, csobogtatniʼ. A fent említett, a folyás hangjait jelölő ivási igékben nemcsak metaforikus átvitel (a patak, illetve az eső által keltett hangokhoz való hasonlóság) fedezhető fel, hanem metonímia is, mivel az átvitel az ivás egyik jellemzőjén – az egész komplex fiziológiai folyamatot képviselő specifikus hangon – keresztül megy végbe. Összefoglalva megállapítható, hogy az ivás szinonimái leggyakrabban metaforikus módon azért keletkeznek, hogy hangsúlyozzák, kiemeljék magának az ivásnak a sajátos jellegét, illetve a folyadék folyása, ömlése közben keltett hangot. 2.2. A jelentések metonimikus átvitele Ritka esetekben az ivási igék jelentéseinek kialakításában a metonímia jut szerephez. A vizsgált igék metonímiájának a következő típusait különíthetnénk el: eredmény a cselekvés helyett, ok az eredmény helyett és rész az egész helyett. Az alábbiakban ezeket a típusokat részletesebben tárgyaljuk. 2.2.1. Eredmény cselekvés helyett Ehhez a metonimikus típushoz tartoznak a sprogti, pampti és pusti igék. A sprogti ige metonimikus jelentése: ʻfalánkul nyelni, enni, inniʼ összefüggésbe hozható a motiváló ʻnagyon megtelve megfeszített, kitágított állapotban lenniʼ jelentéssel, amelyet az LKŽe rögzít (a BŽe-ben ilyen jelentés nincs): (1) sprogti 6. ʻfalánkul nyelni, enni, inniʼ: Elég már, hogy falánkul mézet nyelsz, hagyj nekem is. (BŽe) Vö. LKŽe 4. ʻnagyon megtelve megfeszített, kitágított állapotban lenniʼ: Már szétfeszülnek a belei, annyit ivott abból a vízből Lk. Attól a polyvától most már a borjak hasa is szétfeszül, amikor megeszik Rd. Már nem bírom, félig felrobban a szám! LMD(Sln). A sprogti igének van még egy jelentése – ʻmohón alkoholos italokat inniʼ: Megkapta a fizetését, és vedel. (BŽe), amely kifejezetten az alkoholos italok osztályához mų vartojimu. Toks reiškinys, kai žodis imamas vartoti ne visa juo nominuojakapcsolódik, és csak részben, jelentésszűkülésnek nevezik. Az ehhez a modellhez tartozó másik két ige a pampti és a pusti. Az ivással kapcsolatos metonimikus jelentéseik valószínűleg az alapvető (prototipikus) jelentésekből fejlődtek ki: pampti. A túlevéstől felpuffadt szarvasmarhát hajtani kell. → 2. ʻmohón, sokat ANŽELIKA GAIDIENĖ 214 Acta Linguistica Lithuanica LXXII (2) pampti 1. ʻpūstis, plėstis, pursti, pustiʼ: Karvė prisirijo dobilų su rasa ir ėmė inni, enni, falniʼ: Hány korsó sört tudsz te megvedelni? (BŽe) (3) pusti 1. ʻtérfogatában, kiterjedésében növekedni (főképp valami káros dologtól, túlevéstől, túltáplálkozástól)ʼ: A tehenek a lóherétől felfúvódnak. A túlevéstől felfúvódik a bele. → 2. ʻfalánkul enni vagy inniʼ: Mennyit tudsz még sört vedelni?! Csak a vedelés érdekli, a munkában viszont egy tapodtat sem mozdul. (BŽe) Ezen igék legszembetűnőbb SP-jeként a fiziológiai teltségérzetet emelhetnénk ki. 2.2.2. Az ok az eredmény helyett A pilti ige prototipikus (motiváló) jelentése a folyadéknak egy tárgy belsejébe való öntésével kapcsolatos, vö. ʻ(folyadékot) belsejébe önteniʼ: Bort tölteni az üvegből a pohárba. Kávét tölt neki [kávét]. A házigazda habzó sört tölt a kancsóba. A litvánok forrásban lévő vizet öntöttek rájuk, köveket hajigáltak. (BŽe). A motivált jelentés szintén a folyadék öntésével kapcsolatos, csakhogy metonimikusan használt tárgy az ember belseje, vö. ʻsokat inniʼ: Egész nap sört ittak. (BŽe). 2.2.3. A rész az egész helyett E metonimikus típusba sorolható a ryti ige, amelynek motiváló jelentése ʻa táplálékot a garaton keresztül a gyomorba juttatniʼ az evés szükséges szakaszát – az étel lenyelését – jelöli, metonimikus jelentésével pedig ʻfalánkul enni, inniʼ az evés teljes folyamatát jelöli. (1) ryti 1. ʻaz ételt a garatán keresztül a gyomorba juttatniʼ: Nincsenek fogaim, ezért mindent rágás nélkül nyelek, mint a gém. Olyan falatot nyelj, amekkorát átérsz a száddal (flk.). → 3. ʻfalánkul enni, inniʼ: Miért állva eszel, ülj le?! Úgy fal, mint a ló, úgy dolgozik, mint a kakas (flk.). (BŽe) A cikk további részében a litván nyelv ivással kapcsolatos igéinek szinonimahálózata kerül bemutatásra. Cikkek / Articles 215 Semantinės veiksmažodžio gerti sinonimų atsiradimo priežastys 2. ÁBRA A litván nyelv ivással kapcsolatos igéinek előzetes szinonimahálózata gerti FP FGP kortyolni murmolni FLDP siurbti sriaubti habzsolni FLLP szürcsölni GTP 1 kaušti GPP 2 kaušti MetafP Hasonló az ETV drožti tašyti bubinti (bubyti) tvatyti Hasonló a J-hez: mesti, lenkti (ki)húzni, kortyolni, húzni Hasonló a T-hez: šutinti Hasonló a GV-hez: lakti, liuobti Hasonló a KG-hez: pliaupti, kliaukti (kliokti), kliukinti (kliunkinti), pliumpinti, kliukenti MetonP: PP sprogti, pampti, pusti, OP pilti GP ryti ÖSSZEFOGLALÓ KÖVETKEZTETÉSEK A GERtI koncepcióhoz tartozó igék jelentésének elemzése lehetővé teszi a következő következtetések levonását: 1. A GERtI koncepció középpontjához közelebb állnak azok az elsődleges nominációs igék, amelyek jelentéseiben rögzített SP-k az ember vagy az állat ivási cselekvésének fiziológiájával, vagyis az ajkak, a fogak, a nyelv és a torok motorikus mozgásaival kapcsolatosak, pl.: gurkti, siurbti. E nomináció ivással kapcsolatos igéi többnyire külsőleg motiváltak, vagyis gyökeik ikonikus módon jelölnek bizonyos, az ivást kísérő sajátos hangokat. 2. A INNI fogalomhoz tartozó szinonimák jelentéseinek nagyobb része szemantikai deriváció révén alakult ki. 2.1. A metaforikus poliszémikus kapcsolatok fontos szerepet játszanak az ivás szinonimáinak szemantikai struktúrái kialakításában. Az ivással kapcsolatos metaforikus jelentések átvitelének a következő modelljei különíthetők el: 1) hasonló a motiváló jelentéssel leírt energikus, céltudatos cselekvéshez, pl. : ANŽELIKA GAIDIENĖ 216 Acta Linguistica Lithuanica LXXII drožti; 2) hasonló a motiváló jelentéssel leírt mozgáshoz, pl.: mesti; 3) hasonló a motiváló jelentéssel leírt cselekvés közben felszabaduló hőmérséklethez, pl.: šutinti; 4) hasonló az állat által végzett, motiváló jelentéssel leírt cselekvéshez, pl.: lakti és 5) hasonló a motiváló jelentéssel leírt cselekvés (folyadék áramlása, ömlése vagy csapkodása) közben keletkező hanghoz, pl.: kliaukti. A vizsgálat kimutatta, hogy az ivás szinonimái leggyakrabban metaforikus módon azért keletkeznek, hogy kiemeljék, hangsúlyozzák magának az ivásnak a sajátos jellegét, például: faragni, dobolni, dobni, vagy a folyadék folyása, ömlése közben keletkező hangot, például: csobogni, bugyogni. 2.2. Az ivás szinonimái jelentéseinek metonimikus átvitele nem gyakori. A jelentések metonimikus átvitelének több esetét állapítottuk meg, amelyek a metonímia következő típusaihoz sorolhatók: az eredmény a cselekvés helyett (ʻteltségérzetʼ SP), például: felrobbanni, az ok az eredmény helyett (ʻobjektumʼ SP), például: önteni, és a rész az egész helyett (ʻtorokʼ SP), például: nyelni. 3. A vizsgálat elvégzése után kiderült, hogy az inni ige szinonimáinak szemantikai kialakulását a beszélők azon szándéka határozza meg, hogy az ivás cselekvését különböző szavakkal nevezzék meg, hol az egyik, hol a másik kognitív jegyet hangsúlyozva. Az ivás cselekvésének megnevezésekor leggyakrabban aktualizált SP-k többfélék – a száj és a mozgás fiziológiájával, valamint a folyadék által keltett hanggal kapcsolatosak. A SZINONIMAHÁLÓ RÖVIDÍTÉSEI FGP – a torok fiziológiai érzete FLDP – az ajkak és a fogak működésének fiziológiai érzete FLLP – az ajkak és a nyelv működésének fiziológiai érzete FP – az ivás fiziológiai jegyei GP – a torok jegye GPP – az eszközzel történő ivás jegye GTP – az ital céljának a jegye MetafP – a jelentések metaforikus átvitele MetonP – a jelentések metonimikus átvitele OP – a tárgy jegye Hasonló az ETV-hez – hasonló a motiváló jelentéssel meghatározott energikus, céltudatos cselekvéshez Straipsniai / Articles 217 Semantinės veiksmažodžio gerti sinonimų atsiradimo priežastys Panašu į GV – panašu į motyvuojančia reikšme nusakomą veiksmą, atliekamą gyvūno Hasonló a J-hez – hasonló a motiváló jelentéssel meghatározott mozgáshoz Hasonló a KG-hez – hasonló a motiváló jelentéssel meghatározott cselekvés (folyadék áramlása, ömlése vagy csapkodása) közben keltett hanghoz Hasonló a T-hez – hasonló a motiváló jelentéssel meghatározott cselekvés közben felszabaduló hőmérséklethez PP – pilnumo pojūčio požymis LITERATŪRA IR ŠALTINIAI Apresjan – Апресян Юрий Д. 1974: Lexikai szemantika: szinonimikus средства языка. Москва: Наука. BŽe – készülőben lévő A litván köznyelv szótára. Szerkesztőbizottság: D. Liutkevičienė (főszerkesztő), G. Naktinienė, R. Petrokienė, D. Svetikienė, K. Vosylytė, J. Zabarskaitė. Programozó: V. Satkevičius. 1. kötet: Bevezetés, B, C, H, J, O. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2013. 3. kötet: Č, E, Ę, Ė, F, Z. – Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2014. Online elérhető: http://bkz.lki.lt; A BŽe kézirata. Cruse D. Alan 1986: Lexical Semantics. Cambridge: Cambridge University Press, MA. DLKT – A kortárs litván nyelv korpusza. Kaunas: VDU. Online elérhető: http:// tekstynas.vdu.lt/tekstynas/. DŽe – A mai litván nyelv szótára: hatodik (harmadik elektronikus) kiadás, főszerkesztő Stasys Keinys. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2006; internetes változat, 2011. Online elérhető: http://dz.lki.lt. Fraenkel Ernst 1962–1965: Litauisches etymologisches Wörterbuch 1–2. Heidelberg: Winter. Gaidienė Anželika 2015: Az étkezési igék másodlagos közvetett nominációinak szemantikai keletkezési sajátosságai. – Acta Linguistica Lithuanica 73 (előkészületben spaudai). Gritėnienė Aurelija 2006: A növénynevek motivációja az észak-panevėžiškiai nyelvjárásban. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Gudavičius Aloyzas 1994: Lexikai szemantika. Egységek. Kapcsolatok. Struktúrák. Šiauliai: Šiaulių Pedagógiai Intézet. ANŽELIKA GAIDIENĖ 218 Acta Linguistica Lithuanica LXXII Gudavičius Aloyzas 2007: Gretinamoji semantika. Šiauliai: Šiaulių universiteto kiadó. Gudavičius Aloyzas 2009: Etnolingvisztika (a nemzet a nyelvben). Šiauliai: a Šiaulių Egyetem kiadója. Gudavičius Aloyzas 2011: Reikšmė – sąvoka – konceptas ir prasmė. – Res Humanitariae 10, 108–119. Gudavičius Aloyzas 2013: A szó szemantikai struktúrája a nomináció szempontjából. – Filologija 18, 70–92. Jakaitienė Evalda 1988: Lexikai szemantika. Vilnius: Mokslas. Jakaitienė Evalda 2007: A szinonímia és a többértelműség kapcsolatáról. – Res Humanitariae 2, 34–45. Jakaitienė Evalda 2010: Lexikológia. Vilnius: Vilniusi Egyetem. Kaukienė Audronė 1994: A litván nyelv ige története 1. Klaipėda: Klaipėdai Egyetem. Kubriakova – Кубрякова Елена С. 2004: Nyelv és tudás: A megszerzés útján знаний о языке: Части речи с когнитивной точки зрения. Роль языка в познании мира. Москва: Языки славянской культуры. Labutis Vitas 2007: A szállítást jelentő igék szemantikája és szinonimikája. – Nyelvi kultúra 80, 32–44. Lakoff George 1993: A metafora kortárs elmélete. Metafora és gondolkodás. Cambridge. Lassan Eleonora 2002: „Нadežda”: szemantikai és konceptuális elemzés. – Respectus Philologicus 2(7), 32. Lyberis Antanas 2002: Szinonimaszótár. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Lyberis Antanas 2009: A lexikográfia elmélete és gyakorlata, szerk. Zita Šimėnaitė. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. A litván nyelv etimológiai szótárának adatbázisa. Vilnius: Vilniusi Egyetem, 2007–2012. Online elérhető: http://etimologija.baltnexus.lt/ LKŽe – A litván nyelv szótára 1–20, 1941–2002, elektronikus változat, szerkesztőbizottság: Gertrūda Naktinienė (főszerk.), Jonas Paulauskas, Ritutė Petrokienė, Vytautas Vitkauskas, Jolanta Zabarskaitė. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2005 (frissített változat, 2008). Online elérhető: www.lkz.lt Tanulmányok / Articles 219 Semantinės veiksmažodžio gerti sinonimų atsiradimo priežastys Marcinkevičienė Rūta 2006: A konceptuális metafora a fordításban. – Darbai ir dienos 45, 109–118. Online elérhető: http://donelaitis.vdu.lt/publikacijos/dd45_ruta.pdf. Marcinkevičienė Rūta 2011: A szó jelentése. Szótárak és korpuszok. Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas. Mikulsas Rolandas 2009: Kognityvinė lingvistika ir leksikografijos problemos. – Nyelv és emberek. Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla, Murphy M. Lynne 2010: Lexical Meaning. Cambridge [N.Y.]: Cambridge Univer39–80. sity Press. Plungian Vladimir 2011: A grammatikai kategóriák tipológiája 2. Vilnius: Asociacija „Academia Salensis“: Vilniaus universitetas. Popova, Sternin – Попова З. Д., Стернин И. А. 2010: Kognitív лингвистика. Москва: Восток – Запад. Sližienė Nijolė 1994–2004: A litván nyelv igéi vonzatainak szótára 1–2. Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó Intézet. Sližienė Nijolė 2005: A stigti, stokoti, trūkti igék szinonim jelentése és használatuk sajátosságai. – Nyelvművelés 78, 128–132. Šmeliov – Шмелев Дмитрий Н. 2008: Vázlatok az orosz szemantikáról языка. Москва: Издательство ЛКИ. Taylor John 2003: Közeli szinonimák mint extenziójukban egybeeső kategóriák: a ʻmagasʼ és a ʻfentʼ újragondolva. – Language Sciences 25, 263–284. Ungerer Friedrich, Schmid Hans-Jörg 1996: Bevezetés a kognitív nyelvészetbe. London: Longman. Urbutis Vincas 1978: A szóalkotás elmélete. Vilnius: Mokslas; 2. kiadás, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2009. Urbutis Vincas 1965: A žodis „trumpas” néhány nyelvjárási szinonimájának etimológiája. – Baltistica 1(1), 67–81. Urbutis Vincas 1998: Litván. pašinas és (nyj.) pašaiža – azonos tövű szinonimák. – Baltistica 33(1), 49–57. Valiulytė Elena 1998: A mai litván nyelv szintaktikai szinonimái: a hely, az idő és az ok kifejezése. Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. Vaskelienė Jolanta 2000: Szóképzési szinonimák [oktatási könyv a filológiai szakok hallgatói számára]. Šiauliai: Šiauliai Egyetem. ANŽELIKA GAIDIENĖ 220 Acta Linguistica Lithuanica LXXII Semantic Reasons of Appearance of Synonyms of the Verb to drink ÖSSZEFOGLALÓ E cikk tárgya egy gazdag szemantikai csoport, amelyet korábban még nem elemeztek – az ivást jelentő igék a Standard Litván Nyelv Szótárának jelenleg összeállítás alatt álló változatából. A kutatás e szemantikai jegyek hatékonyságának felmérésére törekszik. A cikk végén which features of the actual phenomena, things or actions become semantic features in the language, which determine the rise of new drinking verbs. The research also seeks to bemutatjuk az inni ige előzetes szinonimahálózatát. Beérkezett 2014. szeptember 1-jén ANŽELIKA GAIDIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Litvánia anzelika.gaidi[email protected]