Textgrammatik und frühneuhochdeutsche Gebrauchstexte aus tschechischen und slowakischen Archiven (Urbar, Satzung, Kirchenlied): Analyse und Versuch der Didaktisierung

Straipsniai / Articles 29 ALBRECHT GREULE Universität Regensburg Tudományos kutatási irányok: Szöveggrammatika, teolingvisztika és egyházi ének, névtan, történeti szintaxis. SZÖVEGGRAMMATIKA ÉS KORA ÚJFELNÉMET HASZNÁLATI SZÖVEGEK CSEH ÉS SZLOVÁK LEVÉLTÁRAKBÓL (URBÁRIUM, ALAPSZABÁLY, EGYHÁZI ÉNEK): ELEMZÉS ÉS A DIDAKTIZÁLÁS KÍSÉRLETE DIDAKTIZÁLÁS Teksto gramatika ir ankstyvieji naująja vokiečių aukštaičių kalba parašyti tekstai iš Čekijos ir Slovakijos archyvų (kadastrai, potvarkiai, bažnytinės giesmės): analizė ir bandymas pritaikyti didaktiškai ANNOTÁCIÓ Három, Csehországban (Csehország és Morvaország) és Szlovákiában keletkezett kora újfelnémet szöveget szöveggrammatikai szempontból elemeznek. Ennek segítségével azt kívánják bemutatni, hogy a 15. és 16. század különböző szövegosztályokba tartozó szövegeiben miként tették a szövegkoherenciát a befogadó számára követhetővé, és miként tették képessé arra, hogy megragadja a szöveg témáját. Az elemzés során főként két stratégiát alkalmaznak: a központi szövegtárgyak megállapítását koreferencia-láncok kidolgozásával, valamint az izotópiaszintek megállapítását szemantikai jegyek kinyerésével. A kombinációból ALBRECHT GREULE 30 Acta Linguistica Lithuanica LXXV A központi szövegtárgyak és az izotópiaszintek alapján feltárható a szövegek témája. A tanulmányba arra vonatkozó utalásokat is beépítettünk, hogy a szöveggrammatikai elemzés miként használható fel a nyelvtörténeti oktatásban. KULCSSZAVAK: Nyelvtörténet, Történeti szöveggrammatika, Szakdidaktika, Urbarlingvisztika, Himnológia. ANNOTÁCIÓ Szöveggrammatikai szempontból három, a Cseh Köztársaságból (Csehországból és Morvaországból), valamint Szlovákiából származó kora újfelnémet szöveget elemzünk. Ennek keretében bemutatjuk, hogy a különböző szövegosztályokba tartozó, 15. és 16. századi szövegekben miként tették a szövegkoherenciát a befogadó számára érthetővé, és hogyan tették lehetővé számára a szöveg tárgyának megragadását. Az elemzésben e központi kérdés vizsgálatára két stratégiát alkalmazunk: a központi szövegtárgyak kijelölését a tisztázás co-reference chains and the statement of isotopy-levels by the extraction of semantic features. From the combination of these central text objects and the isotopy-levels the subject of the texts can be classified. In this paper tips have been incorporated how text-grammarévén. A tical elemzés a nyelvtörténeti órákon alkalmazható. KULCSSZAVAK: Nyelvtörténet, történeti szöveggrammatika, tantárgypedagógia, kataszteri nyelvészet, himnológia. 1. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉS Az alábbi megfontolásokkal folytatunk egy projektet, amelynek feladata annak tesztelése, hogy a jelenkori újságszövegeken kipróbált szöveggrammatikai modell mennyire alkalmazható nyelvtörténeti szövegekre (vö. Greule, Kolbeck 2014). A német mint idegen nyelv didaktikáját és azt a szerepet szem előtt tartva, amelyet ott a nyelvtörténeti szövegek betölthetnének, ehhez olyan kora újfelnémet szövegeket választunk ki, amelyek cseh és szlovák archívumokból származnak, illetve Csehországban, Morvaországban és Szlovákiában keletkeztek a 15. és 16. században. Kaschau/Košice város tanácsának 1404. évi szabályzatáról, a Jägerndorfi Hercegség 1531. évi urbáriumáról és a cseh testvérek 1531. évi kantionáléjáról (egyházi énekeskönyvéről) van szó. Mindhárom forrás szövegnyelvészeti szempontból „nagy szöveg”, amelyek azonban különböző hierarchiaszinteken „kis szövegekre” tagolódnak (Greule 2012: 81–86). A következő elemzési kísérletek az említett források három kiválasztott kis szövegére Tanulmányok / Articles 31 Textgrammatik und frühneuhochdeutsche Gebrauchstexte aus tschechischen und slowakischen Archiven (Urbar, Satzung, Kirchenlied): Analyse und Versuch der Didaktisierung vonatkoznak. Ezt megelőzően minden esetben kitérünk a forrásszövegek kultúrtörténeti sajátosságára, és érintjük a történeti szöveggrammatika didaktizálásának kérdését. 2. SZÖVEGGRAMMATIKAI ELEMZÉS A jelen, a kora újfelnémet korszakban, a 15. és 16. században keletkezett szövegek szöveggrammatikai leírása során a szövegkoherencia kimutatásáról van szó. Arról van szó, hogy választ adjunk arra a kérdésre, milyen nyelvi eszközökkel tették a szöveg kifejezésés tartalmi oldalán a szövegkohéziót a szöveg befogadója számára követhetővé, és hogyan tették képessé arra, hogy megragadja a szöveg témáját és annak kibontását. Ehhez főként két stratégia jöhet szóba: a központi szövegtárgyak (ZTG) megállapítása koreferencia-láncok és az ismétlődő szemantikai jegyek, a klasszémák feltárása révén. Kétségtelen, hogy az elemzésben Feststellung von Isotopie-Ebenen durch Extraktion von sich im Textverlauf az ismétlődő elemek kvantifikációjának aspektusa, valamint a mondatszinten végzett műveletek játsszák a főszerepet. Ezen túlmenően felmerül a gyanú, hogy a modellt különböző szövegtípusok szövegpéldányaira alkalmazva megfelelően adaptálni és felülvizsgálni kell, továbbá a nyelvtörténeti nagy szövegek tekintetében jelentős tennivaló van (részletesen Greule 2011: 24–26; Greule, Kolbeck 2014). Ha ezen túlmenően elfogadjuk azt az elképzelést, hogy a grammatika a kombináció tana, amely alulról felfelé haladva, egyre nagyobb jelkomplexumokat kombinál specifikus szabályok szerint, akkor a komplex „nagy szövegeket” olyan kommunikátumokként határozhatjuk meg, amelyek több kis szövegből állnak, és amelyek között szintén fel kell tárhatónak lenniük szöveggrammatikai relációknak. 3. A JÄGERNDORFI FEJEDELEMSÉG URBÁRIUMADORF (1531) A Jägerndorf/Krnov, illetve Bruntál fejedelemség 1531-ből származó urbáriuma eredeti kéziratként, más, Brandenburg-Ansbach őrgrófjainak uralkodása idején készült urbáriumokkal együtt, a Troppaui Tartományi Levéltárban (Zémsky archiv v Opavé) található. Siegfried Hanke és Rainer Vogel 2010-ben adta ki (Hanke, Vogel 2010: 18–100). Georg őrgróf ALBRECHT GREULE 32 Acta Linguistica Lithuanica LXXV Brandenburg a jegyzéket német nyelven, valamint egy korábbi, ócseh nyelven megfogalmazott, 1523-ból származó jegyzék szoros mintájára készíttette el. A jegyzékekben egyházi vagy világi földesuraságok fekvő birtokait, jogait és szolgáltatásait tartják nyilván; ezért a „domaniális szövegtípusok” közé sorolják őket. A jegyzékek keletkezéséről meglehetősen jó ismereteink vannak. Eredetileg abból kell kiindulnunk, hogy a birtokokat és a jogokat helyben, a járadékfizetésre kötelezettek kikérdezésével vették számba, majd ezeket a fejedelmi kancellárián egy jegyzékben írásban rögzítették. Ebből következik a jegyzékek nyelvészete számára, hogy a népnyelvek egyikén megfogalmazott jegyzékekben beszélt és írott nyelv keveréke áll fenn, amelyet nem olyan tökéletes „helyesírással” rögzítettek, mint amilyet ma elvárnánk (Greule 2003: 58–61). Az urbarok funkcionális szempontból felszólító funkcióval rendelkező jegyzékeknek tekinthetők: bennük olyan javakat és jogokat, valamint az azokból származó jövedelmeket jegyeznek fel, amelyek az írásbeli Aufzeichnung als Leistungen der Zinspflichtigen eingefordert werden können. (Greule 2003: 63) Das Urbar des Fürstentums Jägerndorf ist als Großtext untergliedert in die a fejedelemség tíz településéről származó adók nyilvántartása alapján; ezek a szövegkomplexumok településenként maguk is kisebb szövegekre bomlanak, amelyek tematikus címek alatt az adott település adóit jegyzik fel. Elemzés: „Mayerhoff” részszöveg/kisszöveg (Hanke, Vogel 2010: 18f.) Mind a nyelvtudományi elemzés, mind pedig egy ilyen szöveg didaktizálása szempontjából szükséges kommunikatív funkciójának hátterében feltárni szintaktikai struktúráit és lexikai potenciálját (szakszókincsét). A szintaktikai struktúrák elemzése a következő, 24 minimális szövegegységet (MTE) tartalmazó felsorolásban testesül meg. Cím/Szupraszöveg: Mayerhoff 1: Lobenstain vára alatt egy majorság található, amely jól alkalmas gazdálkodásra, és hasonlóképpen jól fel van építve, továbbá sok hozzá tartozó szántója és megfelelően előkészített földje van, amelyeken télen IX maltert, nyáron pedig ugyanennyit lehet vetni, az időszakban többet és kevesebbet is gazdálkodva. 2: Ugyanehhez a várhoz sok jó kaszáló tartozik, amint azt alább feljegyezték: VIc juh és egy schock szarvasmarha, két vontató szekér, sok hátasló, 3: mindezeknek megfelelő szükségletet tud biztosítani. Cikkek / Articles 33 Textgrammatik und frühneuhochdeutsche Gebrauchstexte aus tschechischen und slowakischen Archiven (Urbar, Satzung, Kirchenlied): Analyse und Versuch der Didaktisierung 4: [item] az ehhez a várhoz tartozó kertek jók, 5: Bennük a konyha számára sokféle zöldséget lehet látni. 6: [item] Egy nagy és hasznos gyümölcsöskert, amely gyümölccsel és fűvel egyaránt hasznosítható. 7: [item] Az alsó gyümölcsöskert, amelyben sok fa van, 8: ezt a kertet gyümölccsel és fűvel lehet hasznosítani. 9: [item] A harmadik gyümölcsöskert a majorház mögött, a palánk alatt van, 10: ezt szintén gyümölccsel és fűvel lehet hasznosítani. 11: [item] A negyedik gyümölcsöskert a vár körül, a palánkon belül újonnan épült, amelyet gyümölccsel és fűvel lehet hasznosítani. 12: [item] E négy gyümölcsöskertből évenként XX forint értékben lehet hasznot húzni, időnként többet és kevesebbet. 13: [item] A várhoz fekete és más erdők tartoznak, eladhatók, vagy 14: der selbenn den nutz Hie gesetzt, ain Jar Zuem andern gesetzt XXf, Zaiten mehr kevesebbet érnek. 15: [item] Inn denn selben welden seint pynbeuten von drayen Holtzern, 16: giebt man ain messel mehd Konnektor: vnd 17: soliche messel helt Inn siech IIII quart med. 18: Dietzs mag man Jerlich genissen ain gulden tzaiten mehr vnnd weniger. 19: [item] A vár alatt két víz van, amelyekben csukák, sügérek és kecsegék vannak, 20: ezekből évente III forint értékben lehet hasznot húzni, időnként többet és kevesebbet. […] 21: [item] Egy jó és hasznos patak a vár alatt, amelyben csukát, sügért és más halat lehet fogni, és szükséglet szerint felhasználni, 22: ugyanabból évente VI guldennyi jövedelmet lehet élvezni, ez idő alatt többet vagy kevesebbet. 23: [item] A vár alatt nagy rétek vannak, 24: ezeken az adott idő alatt és kevesebbet IXc szekér szénát lehet készíteni. egy vagy több predikátumot Die MTE sind dadurch gewonnen worden, dass nach dem syntaktischen Kriterium 20 einfache und komplexe Verbalsätze, also solche Äußerungen, die tartalmaznak, különválasztottuk. Mindössze négy megnyilatkozás (MTE 5, MTE 6, MTE 10, MTE 21) nem tartalmaz főmondati predikátumot, és úgynevezett tételezésként értékeljük őket. A további – didaktikai szempontból is értendő – eljárás előfeltételezi a szöveg megértését, amelyhez a legkisebb szintaktikai egységekre való tagolás is hozzájárul. Ez egyaránt függ a kommunikatív funkciótól (regisztráció ALBRECHT GREULE 34 Acta Linguistica Lithuanica LXXV der Güter und ihren Ertrag für den Landesherrn) als auch vom Verständnis der A lexémák, különösen a szakszók, mint a malter, schock, Zuemuße, genissenn, pynbeuten, messel mehd, fahren, grundln, Herlitzen, Eschen, esetében. Ezek könnyen megállapíthatók a Hanke/Vogel kiadásához mellékelt glosszárium segítségével. Megmaradnak azonban a szövegértést megnehezítő írásmódok, amelyek nemcsak jelentősen eltérnek a mai német helyesírástól, hanem a korabeli mondatszerkezetet is csak csekély mértékben támasztják alá. Ezért itt egy nyelvtörténetileg értékes gyakorlat kapcsolható hozzá, amely abból áll, hogy az 1531-es írásmódot, amennyire lehet, a mai helyesíráshoz igazítjuk. E gyakorlat révén mindenekelőtt a nagybetűs írás és a kettős írásmódok kommunikatív értéke válik felismerhetővé. Az izotópiaszintek megállapításának első lépését, amelyek a szöveg szemantikai hátterét alkotják, a predikátumok osztályozása jelenti (setzt, geben mag, giebt). dar, die zuvor am besten durch Unterstreichen herausgehoben werden. Quantifiziert man die sich wiederholenden Prädikate unter semantischem Aspekt, ergeben sich aufgrund der Häufigkeit folgende Isotopien mit den Klassemen ‘Existenz’ (seint, hat) und ‘bekommen/den Nutzen haben’ (mag geniessenn, mag genossen werden, lasset geniessenn, seint…zuer nodturfft gebrauchen, den nutz…geEzenfelül figyelemre méltó a gyakori mag ‘kann’ modális igével kifejezett potenciális modalitás. Továbbá a létezési predikátumok esetében ugyan meg vannak nevezve a „létezéshordozók”, a használati predikátumoknál azonban a kedvezményezett(ek) nem, hacsak nem az általánosító Pro-Nomen man révén. Ez utóbbi nem meglepő, mivel a kedvezményezett az urbáriumot kezdeményező földesúr volt, akit nem szükséges újra meg újra (minden címével együtt) megnevezni. Az MTE 12-től kezdve az adott haszon (pénz-) Összegek megadva. A szöveg témája egy rövid tartalmi összefoglalás értelmében, amely a Überschrift fungierten könnte, gelangen wir durch die Feststellung der ZTG, megismétlődő referenciák sorozatából is adódik: mayerhoff (1) – Hinder dem mayerhoff (9) Schloss Lobenstain (1) – Zue dem selben schlos (2) – zue diesem schlos (4) – vmb das schlos (11) – Zue dem schlos (13) – Vndterm schlos (19) – vndterm schlos (21) – Vndter dem schlos (23) Sok jó rét (2) – nagy rétek (23) ! ! – auff den selben (24) die Gerten (4) – In denn (5) – Ein…bawmgarten (6) – der nider Baumgarten (7) - dennselben garten (8) – Der drytte baumgarten (9) – der (10) – Der fierde bawmgarten (11) – Der selben fier bawm garten (12) Erdők („erdők”) (13) – der selbenn (14) – Inn denn selben welden (15) pynbeuten („mézhozam”) (15) - ain messel mehd (16) – soliche messel (17) – zway wasser (19) – der selben (20) – Ein…bach (21) – denn selben (22). A klase­mák (izotópiák) Dietzs („abból“) (18) Straipsniai / Cikkek 35 Textgrammatik und frühneuhochdeutsche Gebrauchstexte aus tschechischen und slowakischen Archiven (Urbar, Satzung, Kirchenlied): Analyse und Versuch der Didaktisierung és a ZTG-k kombinációjából a szöveg témája a következőképpen dolgozható ki és fogalmazható meg: „A Lobenstein vára alatt fekvő majorhoz tartozó rétekről, kertekről, erdőkről, mézhozamokról és vizekről a következő (részletesen meghatározott) haszon/hozam lehetséges”. Az, hogy a téma ebben a megfogalmazásban nem címként (szupra­szövegként) szerepel, azzal függ össze, hogy a Lobenstein vára helynév a főcímben, a major pedig a címben meg van nevezve. A téma fennmaradó része egy szövegtagolás címében a tagolással lenne egyenértékű, a szöveg funkciója pedig, vagyis hogy megnevezze a javakat és azok haszonélvezőjét, a urbárium funkciójából világos és ismert. A „rétek” kategóriájának késői újbóli felvétele az MTE 23-ban olyan utólagos kiegészítésre utal, amely az írnok figyelmetlenségével magyarázható. Funkciója végső soron tisztázatlan marad annak az itemnek, amely szövegtani szempontból tagoló konnektorként specifikálható (lásd még alább a 4. pontot). 4. KASSAI VÁROSI TANÁCS STATÚTUMA KASSA/KOŠICE (1404) Schon die Beschreibung der Handschrift durch Ilpo Tapani Piirainen liefert wichtige Hinweise auf textgrammatische Strukturen, die an der Edition nachvollzogen werden können (Piirainen 1987: 239f.). Die Satzung des Rates der Az 1404-ből származó Košice/Kassa város statútuma (röviden: statútum) homogén, kis szövegekből („Artickel”) álló komplex szöveg, amelyek kizárólag a jogalkotás funkcióját („statútum” szövegtípus) szolgálják, és egymástól világosan el vannak határolva. A 47 cikken, vagyis a kis szövegeken kívül a teljes szöveg (a kézirat) még egy bevezetést is tartalmaz, amely azonban nem haladja meg egy kis szöveg terjedelmét. A kézirat szövege a kiadásban diplomatikus, betűhű formában van közölve. Ez feltehetően az írásjelekre is vonatkozik, így a vesszőknek mint a kiadás egyetlen írásjeleinek az alkalmazása csak korlátozottan járul hozzá a szövegrész tartalmi feltárásához. Ugyanez vonatkozik a nagybetűkre is. A szöveggrammatikai elemzés szempontjából fontos mondathatárokat az elemzőnek értelmező módon kell a szövegre rávetítenie. ALBRECHT GREULE 36 Acta Linguistica Lithuanica LXXV A 21. cikk elemzése (Piirainen 1987: 246) Supratext: Der eynvndczvenczigste Artickel1 1: [Item] keyn vngebert eytelkeyt sprichwort vnnüczlich rawmen füstreten In siczenden rot sol nicht seyn, Konnektor: sunder 2: yder sey geschickt zw horen was zuhandlen ist, Das dy sach nicht störung habe noch hinderniß. Konnektor: Item auch 3: Semmiféle külső dolgot ne tárgyaljanak a tanács közepette, nehogy az a köznép számára bosszúságot okozzon, Konnektor: Vnd auch 4: Semmilyen más ügyet ne iktassanak be, ugyanakkor különösen figyeljenek arra az ügyre, amelyet tárgyalni kell, Konnektor: vnd 5: Semmiféle más ügyet ne iktassanak be és ne is érintsenek, amikor az adott órában tárgyalnak Noha az MTE 5 az MTE 4-ben szereplő infinitívuszi szerkezettel (besunderlich uf sehen haben…) koordinált infinitívuszi szerkezet, önálló, mindazonáltal elliptikus mondatként kezeltem, amelyben a „sol men” egészítendő ki, abgetrennt. Koreferencia révén a) a főnevek azonos ismétlése: - Dy sach (2) - keyn ander sach, dy sach (4) - keynerley ander sach (5) - keyn vngebert (1) – keyn vngeberd (3) - in siczenden rot (1) – auswendig des rots (3) b) igék azonos ismétlése: - handlen (2) – handlen (4) - handelt (5) 1 Fordítás: Hasonlóképpen, amikor a tanács ülésezik, ne legyen sem illetlen viselkedés, sem tétlenség, sem „közmondás” (közbeszólás?), sem haszontalan suttogás, sem lábdobogás. Ellenkezőleg, mindenki legyen kész meghallgatni, mit kell megtárgyalni, hogy az ügyet se meg ne zavarják, se ne akadályozzák. Hasonlóképpen a tanácson kívül se legyen illetlen viselkedés, hogy elkerüljék a közösség előtti botrányt. És ne terjesszenek elő egyidejűleg más ügyet, hanem összpontosítsanak arra az ügyre, amelyet éppen tárgyalnak. És (ne) terjesszenek elő vagy érintsenek más ügyet, csak azt, amellyel foglalkoznak. Straipsniai / Cikkek 37 Textgrammatik und frühneuhochdeutsche Gebrauchstexte aus tschechischen und slowakischen Archiven (Urbar, Satzung, Kirchenlied): Analyse und Versuch der Didaktisierung - eyntragen (4) – eyntragen (5) Kontiguitás általi koreferencia („a Tanács tevékenységei”): siczenden rot (1) – handlen, dy sach (2) – sach eyntragen, handlen (4) – sach eyntragen, handelt (5) Strukturális rekurrencia/szintaktikai parallelizmus: tagadott modális predikátum: sol nicht seyn (1) – (keyn…) sol seyn (3) – (keyn…) sol eyngetragen werden (4) – (sol) eyntragen noch beruren (5, elliptikusan). Összehasonlítható a sey geschickt zw horen kötőmódú állapotpasszívuma és a nicht störung habe passzívumot helyettesítő alak (2), amelyek kifejezésváltozatokként (a sol seyn geschickt, sol nicht störung haben helyett) lennének értelmezhetők. Izotópia a „(illetlen) viselkedés” klassemájával: vngebert eytelkeyt sprichwort vnnüczlich rawmen füstreten (1) – störung…noch hinderniß (2) – vngeberd, ergerniß (3) – ander sach… eyntragen (4) – ander sach eyntragen noch beruren (5) Mind az öt MTE adversatív és koordináló konnektorok révén kapcsolódik egymáshoz. Lehetséges, hogy ez a megállapítás a szövegtípusnak köszönhető, amely világos tagolást követel meg. Ha megkíséreljük ezekből a szöveggrammatikai információkból megkonstruálni a 21. cikkely témáját, akkor először egy négy MTE-ben megtalálható tagadott modális predikátum tűnik szembe, amely szinte sztereotip módon, a Tízparancsolat megfogalmazásához hasonlóan (pl. „ne lopj”), van megfogalmazva. Csupán az MTE2-ben lesz megnevezve az Agens); Az „yder” („mindenki”) az MTE 2-ben túl homályos. Itt egy olyan rés keletkezik, amelyet bot im Konjunktiv (sey, habe) etwas abgeschwächt ausgedrückt. Die Modalität, die Einstellung des Sprechenden/Schreibenden gegenüber dem Lesenden/Hörenden, bleibt die gleiche. Dabei fällt auf, dass kein Adressat (syntaktisch: kein vagy a 20., vagy a 22. cikkből – abban a reményben, hogy ott megtalálható egy „címzett” – anaforikusan vagy kataforikusan be lehet tölteni, és ezáltal a nagyszöveg grammatikájának problémájává válik. A 21. cikk témája a szöveggrammatikai relációk összjátékából kiindulva a következőképpen fogalmazható meg: „Egy meg nem nevezett X szerző megparancsolja a meg nem nevezett Y címzetteknek, hogy kerüljék a tanácskozás zavarását”. Azt a helyet és időt, ahol és amikor ennek meg kell történnie, nem nevezik meg. Mivel az MTE 3 tartalma nem a tanácskozáson belüli, hanem a tanácskozáson kívüli viselkedésre vonatkozik, melléktémaként értelmezhető, amelyet a statutum szerzője feltűnő módon az Itemmel, a kis szövegek elején álló koordináló konnektorral vezet be. Az X és Y változóknak a témamegfogalmazásban azt a függőséget kell kifejezniük, hogy a ALBRECHT GREULE 44 Acta Linguistica Lithuanica LXXV Teksto gramatika ir ankstyvieji naująja vokiečių aukštaičių kalba parašyti tekstai iš Čekijos ir Slovakijos archyvų (kadastrai, potvarkiai, bažnytinės giesmės): analizė ir bandymas pritaikyti didaktiškai ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány nyelvtani szempontból három, a Cseh Köztársaságból (Csehországból és Morvaországból), valamint Szlovákiából származó korai újfelnémet nyelvű szöveget elemez. A szerző azt tárgyalja, hogy a különböző szövegosztályokba sorolt XV. és XVI. századi szövegek milyen módokon közvetítik a címzett számára a szöveg koherenciáját és témáját. Ezt az alapvető kérdést két stratégia segítségével elemzi: a fő szövegobjektumok felismerésével a koreferencia-láncok meghatározása révén, valamint a szemantikai jegyek elkülönítésével az izotópiaszintek azonosításával. A szöveg témája e fő szövegobjektumok és az izotópiaszintek kombinációja alapján osztályozható. A tanulmány ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogyan alkalmazható a szöveg grammatikai elemzése a nyelvtörténet oktatásában. Beérkezett 2014. december 15-én. ALBRECHT GREULE Universität Regensburg Institut für Germanistik, D-93040 Regensburg. Albrecht.[email protected]regensburg.de