Cinque’s prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys

VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA Litván Nyelvi Intézet Kutatási területek: morfoszintaxis, szemantika, tipológia, grammatikai hierarchiák, másodlagos predikatívumok. CINQUE HATÁROZÓSZÓI HIERARCHIÁJA ÉS A LITVÁN NYELV ADATAI Cinque határozószói hierarchiája és a litván nyelv eredményei ABSZTRAKT A tanulmány tárgya Cinque határozószói hierarchiája (ang. the universal hierarchy of clausal functional projections). E hierarchia alapján a tanulmány a mondatbeli határozószók egymáshoz viszonyított használatát írja le a litván nyelvben. Azt igyekszik megállapítani, hogy a litván mondatok határozószói szférájában érvényesül-e meghatározott használati hierarchia, illetve hogy a litván nyelvi adatok alátámaszthatják-e Cinque hierarchiájának univerzális voltát. A tanulmány elsősorban a Kaunasi Vytautas Magnus Egyetem Számítógépes Nyelvészeti Központjának mai litván nyelvi szövegkorpuszából vett példákra, valamint az internetes keresővel talált példákra támaszkodik: Google. KULCSSZAVAK: Cinque hierarchiája, mondathatározók, a határozószók használati sorrendje. ANNOTÁCIÓ A cikk Cinque által kidolgozott, úgynevezett univerzális mondatfunkcionálisprojekció-hierarchiára összpontosít. E hierarchia alapján a cikk a mondathatározók relatív sorrendjét írja le a litván nyelvben. Arra tesz kísérletet, hogy megállapítsa, alkotnak-e a mondathatározók valamiféle használati hierarchiát a litvánban, és hogy a litván nyelvből származó eredmények megerősíthetik-e Cinque hierarchiájának univerzalitását. A cikk főként a Vytautas Magnus Egyetem Kaunasban működő Számítógépes Nyelvészeti Központjának Kortárs Litván Nyelvi Korpuszából vett példákra, valamint a Google internetes keresőmotor segítségével talált példákra hivatkozik. KULCSSZAVAK: Cinque hierarchiája, mondathatározók, a határozók sorrendje. Straipsniai / Articles 149 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 1. A külföldi nyelvészek mindmáig nem értenek egyet abban, hogy a határozók a mondatszerkezetben adjunctumok-e (ang. adjuncts, például Ernst 2001), vagy specifikálók (ang. specifiers, például Cinque 1999)1. A hagyományos felfogás szerint a határozók adjunctumok, ezért a mondatbeli helyük szabad, például: a) Carefully Ashley picked up the wounded bird. ‘Óvatosan Ešli felvette a sebesült madarat’ b) Ashley carefully picked up the wounded bird. ‘Ešli óvatosan felvette a sebesült madarat’ c) Ashley picked up the wounded bird carefully. ‘Ešli felvette a sebesült madarat óvatosan’ (Zyman 2011–2012: 9) Mostanában azonban, miután megállapították, hogy bizonyos határozók csak meghatározott sorrendben fordulnak elő a mondatban, a határozókat specifikálókként kezdik kezelni. Erikas Zymanas (2011–2012: 13) a határozók értelmezésére vonatkozó négy hipotézist említ, amelyek közül hármat Guglielmo Cinque (1999) javasolt2: Név | Tartalom Adjunkciós hipotézis | A határozók adjunctumok. Kiterjesztett projekciós hipotézis | A határozók a V kiterjesztett projekciójának fejei. Egy határozó a V kiterjesztett projekciójának kisebb részét veszi komplementumként. (Cinque 1994) Többszörös specifikáló hipotézis | Az AdvP-k specifikálópozíciókban generálódnak. Egy fejnek több specifikálója is lehet. (Cinque 1999:47) AdvP-a-Spec-ben hipotézis | Minden AdvP a V kiterjesztett projekciójában található funkcionális fej egyetlen specifikálópozíciójában helyezkedik el. (Cinque 1999:4) Cinque megállapította, hogy a mondathatározók3, amelyek a módot, a modalitást, az időt, az aspektust és a diatézist fejezik ki, meghatározott sorrendben helyezkednek el a mondatban4. Először ő 1 Plačiau apie adjunctų sąvoką žr. Holvoet 2009: 76t, o apie specifikatorių sąvoką – Holvoet 2009: 86tt. Vertėtų nepamiršti, kad esama ir būtinųjų aplinkybių, o tai sukelia dar daugiau keblumų traktuojant prieveiksmius (žr. Holvoet, Čižik-Prokaševa 2005). Paprastai prieveiksmis apibrėžiamas ir pateikiami prieveiksmių semantiniai tipai. 2 Plačiau apie šias hipotezes ir jų trūkumus žr. Zyman 2011–2012: 8tt, 13tt. 3 Angolul az ilyen határozókat clausal vagy sentential adverbs néven nevezik. A fogalom rövid ismertetéséhez lásd Holvoet 2003: 100, Holvoet, Judžentis 2003: 159. Például Th. Ernst rámutat, hogy „a mondatpredikációs határozók hatókörük szerint alapvetően három típusra oszlanak. Az első, a ‘diskurzusorientált’, olykor ‘pragmatikai’ vagy ‘beszédaktus’-határozóként ismert. A második a ‘beszélőorientált’ csoport többi részének felel meg [...] A harmadik, amelyre Jackendoff ‘alanyorientált’ elnevezését használom, az ‘AdvP’ [...]” (lásd Ernst 2000: 84 és az ott hivatkozott szakirodalmat). A határozók osztályozásának részletesebb tárgyalásához lásd e cikk 2. fejezetét. 4 Ez a sorrend megfelel a fő funkcionális fejek (ang. functional heads) sorrendjének (lásd Cinque 199: 90, 106). 150 Acta Linguistica Lithuanica LXXVII Cinque’s prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys számos példát adott az olasz, francia, angol és holland nyelvből arra, hogyan követik egymást két határozószó a mondatban. Ezután ezeket a sorrendeket a mondatbeli használat nagyobb sorrendcsoportjaivá egyesítette, és angol, norvég, bosnyák/szerb-horvát, héber, kínai, mandarin, albán és malagaszi példákkal bizonyítékokat szolgáltatott e csoportok univerzális voltára. Véleménye szerint a határozószók sorrendje minden nyelvben szigorúan meghatározott: ha egy mondatban legalább két határozószót használnak, akkor sorrendjük az univerzális határozószói hierarchiától5 függ, amelyet maguknak a mondatoknak a szerkezete határoz meg. A szerző szavaival élve, az univerzális, nem teljes6, 30 határozószói csoportot tartalmazó hierarchia a következő (Cinque 1999: 106): 1 SÉMA. Cinque (határozószói) hierarchiája 5 Angolul Cinque így nevezi: az univerzális hierarchia tagmondati funkcionális projekciói. Ebben a cikkben határozószói hierarchiának nevezzük, mivel „a határozószói specifikálók és a tagmondati funkcionális fejek hierarchiái szisztematikus, egy az egyhez megfelelést mutatnak” (Cinque 1999: 106). 6 Cinque nem vett fel minden mondathatározót a hierarchiába, mivel némelyikük meglehetősen „korlátozott”, sorrendjüket és hierarchiabeli helyüket pedig más nyelvekben nehéz ellenőrizni; ilyenek például a kezdetet, a véget, az összeomlást, a halasztást, a korlátozást, az állandóságot, az ürügyet, a következményt és más cselekvéseket jelölő elemek; bővebben lásd Cinque 1999: 105t. 7 A litván határozószói megfelelőkért lásd az 1. függeléket. Straipsniai / Articles 151 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA [Aspdurative röviden [Aspgeneric/progressive jellemző módon [Aspprospective szinte [Aspsg.completive(I) teljesen [Asppl.complete egészen [Voice jól [Aspcelerative(II) gyorsan/korán [Asprepetitive(II) ismét [Aspfrequentative(II) gyakran [Aspsg.completive(II) teljesen]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]]] Cinque arra figyelmeztet, hogy a nyelvekben előfordulhatnak olyan példák, amelyek a határozószók mondatbeli használatának fordított sorrendjét (nem A B, hanem B A) mutatják. Hat esetet sorol fel, amelyek ilyen példák megjelenéséhez vezethetnek: a B határozószó közvetlenül módosítja az A határozószót (ilyen esetekben egyetlen szó sem ékelődhet közéjük); a B határozószót tartalmazó mondatrész az információs szerkezet miatt az A határozószó elé kerül; a B határozószó a wh-mozgatási szabály miatt az A határozószó elé kerül; az A határozószó és/vagy a B határozószó a hierarchia két különböző, szemantikailag eltérő helyén is előfordulhat; az A határozószó fókuszpozícióban szerepel; az A határozószó közbevetésként szerepel8. Egyszerűen fogalmazva, a leírása azt mutatta meg, hogy egyes határozószók szemantikájuk miatt9 nem állhatnak más határozószók előtt (hasonló 8 „B közvetlenül módosítja A-t. (Ha ez a helyzet, akkor semmilyen anyag nem ékelődhet közéjük.) A B-t tartalmazó tagmondatrész az információs szerkezettel kapcsolatos okokból A fölé emelkedett. B wh-mozgatással A fölé került. A és/vagy B a funkcionális hierarchia két különböző pozíciójában is keletkezhet, amelyek szemantikailag eltérnek egymástól. A-t „fókuszáló” határozószóként használják, mint a Katie gyakran beszél [valószínűleg Jake-kel] példában. A-t közbevetésként használják” (Cinque 1999: 3t). 9 Vö.: Stephens Wilson és Ayse Pinar Sayin a mondatbeli határozószói sorrendet a szemantikai hatókör különbségével magyarázzák. Véleményük szerint két határozószó eltérő sorrendben is állhat a mondatban, ha „különböző szinteken” módosítják az igét (lásd Wilson, Sayin 2001: 4). Carol Tenny azt a hipotézist vetette fel, hogy a mondat „szemantikai zónákra” tagolódik; véleménye szerint „a határozószók lexikailag 152 Acta Linguistica Lithuanica LXXVII Cinque’s prieiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys mano ir Marinas Morzyckis bei kiti jo nurodyti autoriai (plačiau žr. Morzycki 2008: 104). Cinque’s hierarchija taikyta įvairioms kalboms, pavyzdžiui, bandyta taikyti turkų (žr. Wilson, Saygın 2002), švedų (žr. Beijer 2002), hindi (žr. Bhatt 2006), anglų (žr. Zyman 2011–2012) kalbų prieveiksmiams¹⁰. A tanulmány a mondathatározók használatát vizsgálja a litván nyelvben, összevetve azt Cinque által felállított univerzális határozószói hierarchiával. Megpróbálja kideríteni, hogy a litván mondathatározók alkotnak-e valamiféle használati hierarchiát, valamint azt, hogy a litván nyelvi adatok alátámaszthatják-e Cinque hierarchiájának univerzalitását. A tanulmány leíró-elemző és kontrasztív elemzési módszereket alkalmaz. Az általánosítás során a határozószók litván nyelvbeli használatának tendenciáit határozza meg. A kutatási adatokat táblázatokban összesíti statisztikailag. A tanulmány második fejezete bemutatja a határozószók leírásait a litván nyelvtanokban, valamint a külföldi szakirodalomban közölt leírásokat; a harmadik fejezet röviden tárgyalja a litván határozószók mondatbeli helyét; a negyedik fejezet áttekinti azokat az eseteket, amelyeket a vizsgálat kizár; az ötödik fejezet a litván mondathatározók használatát írja le, amelyet a hatodik, utolsó fejezet foglal össze. A tanulmány elsősorban a Kaunasi VDU Számítógépes Nyelvészeti Központ mai litván nyelvi korpuszából (a továbbiakban: DLKT) származó példákra, valamint a Google internetes keresőjével talált példákra támaszkodik (ezeket a jelen munkában a weboldal hivatkozásával közli¹¹); néhány példa a Lietuvių kalbos nyelvtan második kötetéből (Ulvydas, szerk., 1971), néhány pedig a Lietuvių kalbos žodynas-ból (elektronikus kiadás, a továbbiakban: LKŽ) származik. Összesen 1810 példát gyűjtöttek össze. 2. A határozószók leírásának tárgyalása a litván nyelvtanokban. Az első litván nyelvtanban, amelyet M. Danielius Kleinas írt 1653-ban, az áll, hogy a határozószók ragozhatatlan szavak, és sok jelentésük van. Elkülönítik meghatározott szemantikai tartományokhoz vannak rendelve, de az egyes tartományokon belüli egymáshoz viszonyított helyzetüket a hatókörük határozza meg” (Tenney 2000: 316kk.). Wenger (2009: 4kk.) is összefoglalóan így ismerteti a hipotézisét: Moodbeszédaktus … Modepistemic: a beszélői deixis tartománya (nézőponti modalitás) → CP Tpast … Tfuture: az időbeli deixis tartománya (azaz a beszéd idejéhez való viszony) → TP Moodrealis … Modpossibility: az igazságérték-modalitás tartományának hatóköre → ModP Aspphasal … Aspprospective: a középső aspektus tartománya → AspP (nyelvtani aspektus) Aspsg. complete(I) … Aspsg. complete(II): az esemény magtartománya → AspP (szituációs aspektus) Dar apie kitas hipotezes žr. Zyman 2011–2012: 23t. 10 Cinque hierarchiájának hiányosságairól lásd Bolajik 199; Wilson, Saygın 2001; Wenger 2009. 11 Néhány közölt mondatot litván betűkkel írtak át. Straipsniai / Articles 153 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 17 jelentéscsoport: 1) helyhatározó-szók (4 fajtájuk van: helyben, helyből, helyen át, helyre); 2) időhatározó-szók (ezeknek is 4 fajtájuk van: jelen idejűek, múlt idejűek, jövő idejűek és határozatlanok); 3) mennyiségi határozó-szók, ide tartoznak a számolás, az intenzitás és a gyengítés határozó-szói; 4) minőségi és hasonlóságot kifejező határozó-szók; 5) aprózást és kiemelést kifejező határozó-szók; 6) elkülönítő határozó-szók; 7) engedményt kifejező határozó-szók; 8) fokozó és tagadó határozó-szók; 9) rámutató határozó-szók; 10) kívánságot kifejező határozó-szók; 11) felszólító határozó-szók; 12) kérdő határozó-szók; 13) kételkedést kifejező határozó-szók; 14) kiindulást kifejező határozó-szók; 15) sorrendet kifejező határozó-szók; 16) összehasonlító határozó-szók; 17) elhallgatást kifejező határozó-szók (lásd Kruopas, szerk., 1957: 505–508). Amint látható, a rendszerezésnek nincs egységes alapja, összekeverednek a határozó-szók szemantikai és grammatikai jelentései. Röviden tárgyalja továbbá a határozó-szók képzését, és megjegyzi, hogy a határozó-szók nem nemek szerintiek, és fokozhatók (lásd uo.: 508). Kristupas Sapūnas és Teofilis Šulcas nyelvtana szerint „a határozó-szóra jelentés és fokozhatóság jellemző; a határozó-szók jelentései igen sokfélék”. A határozó-szók 24 jelentését sorolják fel: 1) hely (helyben, helyre, hely közelében, helyből); 2) idő; 3) gyorsítás; 4) sorrend; 5) ismétlés; 6) kérdés; 7) válasz; 8) állítás; 9) tagadás; 10) rámutatás; 11) magyarázat; 12) vágy; 13) hasonlóság; 14) különbség; 15) mennyiség; 16) minőség; 17) fokozás, növelés; 18) gyengítés; 19) összegyűjtés; 20) elkülönítés és kiemelés; 21) kiemelés; 22) kételkedés; 23) bekövetkezés; 24) felszólítás (lásd Stundžia, szerk., 1997: 189–197). Itt is összekeverednek a határozó-szók szemantikai és grammatikai jelentései. Augustas Šleicheris savo gramatikoje Lituaische Grammatik (1856) trumpai aptaria prieveiksmių darbą, laipsniavimą ir kilmę (žr. Schleicher 1856: 218–221). Jo gramatikoje galima rasti prieveiksmio apibrėžimą: „Prieveiksmiai – nelinksniuojamosios ir neasmenuojamosios kalbos dalys – iš pradžių taip pat buvo fleksi nes formos [...]“¹² (Lemeškin, Zabarskaitė, sud., 2014: 103). Apie prieveiksmių semantines grupes ir prieveiksmių reikšmes neužsimenama. Frydrichas Kuršaitis Lietuvių kalbos gramatikoje (1876) išskiria prieveiksmį kaip kalbos dalį, bet aptaria dalimis skirtinguose skyriuose. Jo gramatikoje aprašoma prieveiksmių daryba, rašyba, prieveiksmių vartojimo terminai skir­tumai, jų kirčiavimas, tam tikri savitos reikšmės prieveiksmiai (žr. Kuršaitis 2013: 241t, 271t, 273t, 399t, 422). Apie prieveiksmių skirstymą pagal reikšmes irgi neužsimenama. Jonas Jablonskis 1901-es Lietuvių kalbos gramatikoje a határozó-szó következő meghatározását adja: „Azokat a ragozhatatlan szavakat, amelyek a cselekvés és az állapot jellemzőjét jelentik ¹² „A határozószók – a nyelv nem ragozható és nem konjugálható alkotóelemei – eredetileg szintén inflexiós alakok [...]” (Scheicher 1856: 90). 154 Acta Linguistica Lithuanica LXXVII Cinq’s prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys vagy egyszerűen a mondat állítmányát magyarázzák, megadva hogyan – mikor – hol – miért történik a cselekvés, határozó-szóknak nevezzük” (Palionis, szerk., 1957: 138). A nyelvtan röviden tárgyalja a határozó-szók fokozását és képzését, és számos használati példát közöl (lásd uo.: 138kk). Jelentésük szerint a határozó-szókat nem osztályozzák. A határozó-szók közé a partikula is besorolásra kerül (lásd uo.: 141k). J. Jablonskis 1922-es Lietuvių kalbos gramatikoje tágabb meghatározást ad a határozó-szóra, és nagyobb figyelmet szentel nekik: „A határozó-szó ragozhatatlan (nem ragozódó és nem személyragos) szófaj, amely a mondatban határozói szerepet tölt be. A határozó-szók a következő kérdésekre válaszolnak: hogyan? milyen módon? mennyire? hányan? mikor? miben? hol? honnan? miért? mi célból? merre? [...] A határozó-szóval a cselekvés vagy valamely tulajdonság jellemzőjét fejezzük ki. Amint látható, a kérdésekre válaszoló határozó-szók nem mind azonos típusúak” (Jablonskis 1997: 162). J. Jablonskis a határozó-szók következő típusait különbözteti meg: 1) azok a határozó-szók, amelyek a mondatban módhatározóként szerepelnek (ide sorolja a határozói igenevekkel képzett módhatározókat is); 2) azok a határozó-szók, amelyek a mondatban helyhatározóként szerepelnek; 3) azok a határozó-szók, amelyek a mondatban időhatározóként szerepelnek (megjegyzi, hogy ezek közé határozói igenevek is tartoznak); 4) azok a határozó-szók, amelyek a mondatban okhatározóként szerepelnek; 5) azok a határozó-szók, amelyek a mondatban célhatározóként szerepelnek (ezeket célhatározói alakok és főnévi igenevek fejezik ki). Azt is megjegyzi, hogy a melléknévi eredetű határozó-szók fokozhatók; különösen változatosak a névmási határozó-szók; a határozó-szók közé a partikula is besorolásra kerül (bővebben lásd uo.: 162–169). Jan Otrebskis 1956-os nyelvtanában nagyobb figyelmet szentel a határozó-szóknak. Aszerint csoportosítja őket, hogy melyik szófajból keletkeztek. Megkülönböztet főnévi eredetű, melléknévi eredetű, névmási eredetű, számnévi eredetű és igei eredetű határozó-szókat. Tárgyalja a határozó-szók fokozását, és elkülöníti a tagadó határozó-szók csoportját. Van egy alfejezet is, amelyben J. Otrebskis a litván nyelv archaikus határozó-szóit mutatja be, és etimológiájukat tárgyalja (bővebben lásd Otrebski 1956: 282–307). A litván nyelv határozó-szóinak legrészletesebb szemantikai elemzése az 1971-es Lietuvių kalbos gramatikoje 2. kötetében található. A határozó-szóknak szentelt fejezetet Kazys Ulvydas írta. A határozó-szó meghatározása a következő: „A határozó-szó ragozhatatlan és személyraggal el nem látható önálló szófaj, amely a cselekvés, az állapot, a tulajdonság, ritkábban pedig a dolog minőségi vagy mennyiségi jellemzőjét, valamint a cselekvés vagy állapot megnyilvánulásának különféle körülményeit (helyet, időt, okot, célt stb.) fejezi ki” (Ulvydas, szerk., 1971: 425). Jelentésük szerint a határozó-szókat a következő csoportokra osztják: Straipsniai / Articles 155 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 1. Mód: 1.1. minőségi; 1.2. cselekvésmódbeli; 1.3. mennyiségi: 1.3.1. szám: 1.3.1.1. szorzó; 1.3.1.2. sokszorozó; 1.3.1.3. ismétlő; 1.3.1.4. osztó; 1.3.2. mennyiség; 1.3.3. fok és intenzitás; 1.3.4. mennyiséget és határt jelölők; 1.3.5. mennyiséget és osztást jelölők; 1.3.6. mennyiséget és hozzávetőleges pontosságot jelölők. 2. Hely: 2.1. a helyet jelölők, ahol valami van, történik, végbemegy vagy bekövetkezik, illetve (mozgást jelentő igék esetén) ahová mennek, mozognak, haladnak; 2.2. azt jelölők, hogy honnan, mitől származik valami, illetve honnan, mitől történik vagy terjed a cselekvés; 2.3. a helyet határként jelölők, ahonnan vagy ameddig a cselekvés történik; 2.4. a cselekvés irányát, haladásának irányát jelölők; 2.5. az utat jelölők. 3. Idő: 3.1. az időt, az időmértéket jelölők: 3.1.1. a jelent jelölők; 3.1.2. a múlt jelentését jelölők; 3.1.3. általánosabb időfogalmakat jelölők; 3.1.4. a kezdeti vagy végső időpontot, illetve az időtartamot jelölők; 3.1.5. a napokat jelölők; 3.1.6. a napszakokat jelölők; 3.1.7. a természeti jelenségekhez igazodó időszakokat meghatározók; 3.1.8. évre vagy évszakokra vonatkozó jelentéssel bírók; 3.2. az időtartamot vagy időbeli határt jelölők: 3.2.1. azt jelölők, hogy valami mennyi ideig tart, illetve áll fenn; 3.2.2. azt jelölők, hogy valami mettől meddig tart; 3.2.3. azt mutatók, hogy mennyi idő elteltével mi történik; 3.3. a cselekvés gyakoriságának jelentését hordozók; 3.4. azt jelölők, hogy mennyi ideig áll fenn valami. 4. Okhatározói. 5. Célhatározói. 156 Acta Linguistica Lithuanica LXXVII Cinque’s prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys Számos példát közöl (bővebben lásd ugyanott: 429–474). A határozószók fokozását is tárgyalja (lásd ugyanott: 474. o.-tól). A mai litván nyelv grammatikájában a határozószói fejezet jelentősen lerövidült; újdonságot nem tartalmaz, a megfogalmazások csak kis mértékben változtak. Röviden tárgyalja a határozószók szerkezeti sajátosságait, fokozását, hangsúlyozását és jelentését (elhagyták a módhatározók mennyiségi-felosztó típusát, és elkülönítették az időhatározók azon típusát, amely különféle időjárási állapotokat fejez ki). Külön tárgyalja az -i(ai) és az -yn képzős határozószókat (bővebben lásd Ambrazas, szerk., 1996: 410–431). Az angolul kiadott Litván nyelvtan a mód-, hely-, idő-, ok- és célhatározók mellett a modális határozók csoportját is elkülöníti. Megállapítja, hogy „a modális határozószók a beszélőnek egy kijelentés tartalmára vonatkozó értékelését fejezik ki. A bizonyosságtól a kisebb vagy nagyobb fokú kétségig és feltevésig terjedő modalitást fejezhetnek ki” (Ambrazas, szerk., 1997: 393). A felsorolt határozószók: tikrai, greičiausiai, būtinai, neišvengiamai, tikriausiai, veikiau (šia), verčiau, apskritai, paprastai, pirmiausiai. Most röviden, a 2., 3. és 4. séma segítségével ismertetem a külföldi szakirodalomban bemutatott különféle határozószó-osztályozásokat. 2 SCHEMA. Prieveiksmių / aplinkybių tipai pagal P. Ramą ir D. Riccą (1998) (žr. Holvoet, Pajėdienė 2005: 95) Straipsniai / Articles 157 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 3 SCHEMA. Įvairių autorių prieveiksmių skirstymas, pateikiamas Th. Ernsto (2001: 10) [BESZÉDAKTUS | [PROPOZÍCIÓ | [ESEMÉNY | [ESEMÉNYEN BELÜLI]]] |] CP | IP | VP? | VP | beszélőorientált | alanyorientált | mód | Jackendoff (1972) kötő elem | leválasztott elem | folyamatbővítmény | Quirk et al. (1972) Ad-S | Ad-VP | Ad-V | McConnell-Ginet (1982) keret | propozíció | esemény | folyamat | Frey & Pittner (1999) keretezés | tagmondati | tagadás | idő | aspektus | Various works nyilvánvalóan, őszintén szólva, valószínűleg | készségesen, boldogan, szükségszerűen | még, mindig, gyakran | majdnem, teljesen | PÉLDÁK 4 SCHEMA. Th. Ernsto prieveiksmių skirstymas (2001: 9) a. predikatív: beszélőorientált: őszintén szólva, talán, szerencsére, nyilvánvalóan alanyorientált: szándékosan, ostobán exokomparatív: hasonlóképpen eseményen belüli: szorosan, részlegesen b. tartomány: matematikailag, vegyileg c. résztvevő: a falon, egy tállal, a nagynénje számára d. funkcionális: idővonatkozású: most, egy percig, még kvantálás: gyakran, ismét, pontosan fókuszálás: még, csak, kizárólag tagadás: nem tagmondatközi viszonyok: cél-, ok-, megengedő, feltételes stb. 3. Mint ismeretes, a litván nyelv háromtagú semleges modelljeiben és a köznyelvben az uralkodó szórend az SVO, például: Jonas valgo obuolį. Bár pragmatikai okokból e mondat minden szava a mondat bármely pozícióját elfoglalhatja (a mondat mind a hat változata lehet helyes). Így állítható, hogy a litván 158 Acta Linguistica Lithuanica LXXVII Cinqe’s prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys nyelv szórendje szabad13, elsősorban a mondat szavainak jelentésviszonyaitól, a topik–komment tagolástól, a kontextustól függ, a helyzet határozza meg, valamint az a szándék, hogy a mondat bizonyos részeit kiemeljék és hangsúlyozzák (lásd bővebben Ambrazas, szerk., 1996: 645t; Ambrazas 2006: 66t). Mint már említettük, a Lietuvių kalbos gramatikos és a Dabartinės lietuvių kalbos gramatikos fejezetei meghatározzák a határozószókat (lásd Ulvydas, szerk., 1971: 425; Ambrazas, szerk., 1996: 410), és rámutatnak arra, hogy a határozószók a verbummal kifejezett cselekvés vagy állapot minőségi és mennyiségi jellemzőjét mutathatják (szépen énekel, súlyosan beteg volt, sokat írnak, keveset alszunk), a melléknévvel kifejezett tulajdonság minőségi vagy mennyiségi jellemzőjét (világosszürke, valamivel nagyobb), a melléknévvel vagy határozószóval kifejezett állapot minőségi jellemzőjét (rendkívül hideg, kellően jól), a verbummal kifejezett cselekvés vagy állapot körülményeit (menj haza, holnap ásni fogunk, minden éjjel álmodsz, ő szándékosan hívta meg); bizonyos esetekben (például az utóbbiak) a határozószók akár főnevekhez is kapcsolódhatnak, vö.: Vilnius ma; A mi falunk tegnap (reggel); tárgyalják a határozószók fokozását és hangsúlyozását, szemantikai típusait, de a mondatbeli helyüket nem (lásd Ulvydas, szerk., 1971: 425–538; Ambrazas, szerk., 1996: 410–431). Némi információ található a szószerkezet tagjainak sorrendjéről szóló fejezetben. Ott megjegyzik, hogy „a határozószók semleges és uralkodó helye az ige előtt van”, hogy „ez a legjellemzőbb a módhatározókra, valamint a megfelelő jelentésű esetragokra és elöljárós szerkezetekre, továbbá azokra a hely- és időhatározókra, amelyek nem felelnek meg főnévi alakoknak”; az ilyen határozószók „csak akkor állnak az ige után, ha a fő jelentéshordozó szerepét töltik be” (Ambrazas, szerk., 1996: 653; lásd még Ambrazas 2006: 75t). A többi határozószó helyéről azt írják, hogy változatosabb, a nagyobb jelentéshordozó erejű határozószók pedig vagy az ige után kerülnek, vagy a mondat elejére helyeződnek (Ambrazas, szerk., 1996: 653t). Arra az esetre is kitérnek, amikor a mondatban két vagy több, különböző jelentésű határozószó szerepel: semleges esetben a módhatározók közvetlenül az ige előtt állnak, a többi határozószó pedig a módhatározók előtt helyezkedik el; a hangsúlyos vagy a kontextushoz kapcsolódó módhatározók azonban a mondat elején, a többi határozószó előtt is állhatnak14 (Ambrazas, szerk., 1996: 654, Ambrazas 2006: 76). Vannak olyan esetek, amikor a határozószók helye nem változtatható meg: ilyenek azok a szerkezetek, amelyek fő tagja egy minősítő határozószó középfok nélküli alakja, függő tagjaik pedig mennyiségjelölők 13 A litván nyelvben csak néhány, nyelvtanilag kötött szórendi esetet különböztetnek meg, például: az elöljárószók helye a főnevek vagy névmások esetragjai előtt, a tagadószó helye a tagadott szó előtt, a kérdőszócskák helye a mondat elején, a jelzői mellékmondat helye pedig az általa jelzett szó után (lásd Ambrazas, szerk., 1996: 646). 14 Például: jis visada ramiai miega. Mes vakar tyčia ilgai laukė. Šuo-liais jis beveik niekada nebedavo (Ambrazas 2006: 76). Straipsniai / Articles 159 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA A fokot és az intenzitást kifejező határozószavak mennyiségi viszonyokat jelölnek (pl.: teljesen ostobán, végtelenül kedvesen, nagyon jól); két mennyiségi határozószóból álló szerkezetek (pl.: nagyon sok, hihetetlenül kevés); olyan szerkezetek, amelyeknek a fő eleme felsőfokú határozószó (pl.: kétszer gyorsabban, észrevehetően rövidebben); két minőségi határozószóból álló, minősítő viszonyokat kifejező szerkezetek (pl.: sötétkéken, villámgyorsan, mesésen szépen) (bővebben lásd Valiulytė 1976: 27kk.). Az ilyen esetek nem tartoznak bele a litván nyelvben két határozószó mondatbeli használatának leírásába. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a litván nyelvben a határozószó különböző pozíciókban fordulhat elő. Ezért a litván határozószók hierarchiájának megállapításakor a mondatban leggyakrabban használt, megszokott, semleges határozószórendet vesszük figyelembe. 4. Cinque egyetemes hierarchiája és a határozószók litván nyelvbeli használata nem vethető össze teljes mértékben, több okból. Először is, a Cinque által felsorolt határozószók közül nem mindet tekintik határozószónak a litván nyelvben, és nem mindegyik tölt be határozói funkciót a mondatban. Cinque hierarchiájának legfelső részén például a beszédaktust jelölő határozószavak (a megadott határozószó: frankly) és az értékelő határozószavak (a megadott határozószó: fortunately) szerepelnek – ezeknek a litvánban az atvirai, nuoširdžiai, laimei szavak felelnének meg. A litván nyelvben a laimei szót közbevetésnek tekintik (például Ambrazas, szerk., 1996: 64kk.), pl.: (1) Laimei ar nelaimei, jaunai keičiasi, bėgant laikui. (http://www.sveika-s tossodas.lt/index.php?lang=1&sid=280&tid=780) (2) Laimei, dažniausiai tai vyksta per atostogas. DKT Vesd össze Vytautas Ambrazas angolul megjelent nyelvtanában kifejtett véleményével: „a laimei szót a modális határozószóhoz nagyon hasonló módon használják” (Ambrazas, szerk., 1997: 394), valamint Axel Holvoet és Jūratė Pajėdienė véleményével, miszerint „az absztrakt főnevek bizonyos, az esemény alanyok általi értékelését kifejező részes esetei közel állnak a mondatszintű határozószókhoz” (Holvoet, Pajėdienė 2005: 104); erre a következő példát hozzák: Laimei vairuotojas laiku sustabdė ir avarijos buvo išvengta. A szerzők véleménye szerint a laimei / nelaimei szavakat nem szabad mondatszintű határozószóknak tekinteni, mert gyakran járulnak hozzájuk, illetve járulhatnak hozzájuk olyan bővítmények, amelyek megjelölik azt a személyt (személyeket), akinek (akiknek) a nézőpontjából az érzelmi értékelés történik, pl.: Vasario laimei, jis antrame kurse nuo aistros jau buvo laisvas (Ambrazas, szerk., 1996: 642), ami nem jellemző az „igazi” határozószókra. Emellett a mondatban mindig vessző(k) különítik el őket, ami a közbevetésekre jellemző. Az atvirai ir nuoširdžiai szavak önállóan, mondatban használva módhatározói, nem pedig beszédaktust jelölő funkciót töltenek be, pl.: 160 Acta Linguistica Lithuanica LXXVII Cinq’es prieveksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys (3) „Nebeprisimenu, ką ten rašiau“, – apie ką tik išėjusią esė knygą klau- sinejamas atvirai prisipažino M. Vilutis. (http://www.veidas.lt/ pokalbiai-apie-laime-arba-uz-ka-mirusies-sto-paminklus) (4) Ez a nő nyíltan atvirai és gyakran szeretne beszélni az érzéseiről. (http:// www.jw.org/lt/leidiniai/zurnalai/wp20110801/rodykite-sutuoktiniui-pagarba/) (5) Először nyíltan, őszintén, színlelés nélkül beszélj vele. DLKT Ahhoz, hogy beszédaktus-funkciójuk legyen, ezeket a szavakat határozói igenévvel kellene használni, ám ebben az esetben közbevetett szókapcsolatoknak tekintendők, például: Őszintén szólva, elegem van abból, hogy bolondot csinálok az emberekből (Ambrazas, red., 1996: 643). A. Holvoet és J. Pajėdienė véleménye szerint az ilyen körülmények „nem a tárgyalt eseményt vagy helyzetet kommentálják vagy értékelik, hanem magának a tárgyalt dolognak a megfogalmazását, a kifejezési formát választják meg” (Holvoet, Pajėdienė 2005: 104). Állításuk szerint „a litván nyelvben gyakorlatilag nincsenek értékelő körülményeket kifejező speciális határozószók: leggyakrabban közbevetéseket használnak” (ugyanott). Cinque hierarchiájának alján jelzett Asppl.complete határozószó, a tuto (litvánul „visi”, ’mind’) a litván nyelvben másodlagos predikatívumnak, depiktívumnak tekintendő. Az olyan névmások, mint a vienas, visas, pats, depiktívumoknak tekinthetők, mivel egyértelműen jelzik a fő predikátum egyik argumentumára való vonatkozást, egyeztetési jellemzőikhez igazodnak, továbbá azért is, mert szabad módosítók, és az általuk kifejezett tulajdonság a fő cselekvés idején érvényes (bővebben lásd Čižik-Prokševa 2011: 94 és az ott hivatkozott szakirodalom). Például: (6) De összességében valószínűleg mindannyian visi túlságosan sokat gondolkodunk azokról... DLKT (7) – Akkor, apa, gyere el, süsd meg, és mindannyian visi eszünk belőle? DLKT A litván nyelvben az Asppl.complete-eseteket leginkább a kartu, drauge ’együtt’ jelentésű határozószós mondatok adhatnák vissza15, például: (8) Amikor elmondtam a szüleimnek, mit tervezek ezután csinálni, sokáig kartu együtt mérlegeltük a választásom összes előnyét és hátrányát. DLKT (9) Az a kopasz fickó egykor drauge velem együtt szolgált Mogilovban, a Dnyeper mellett; én a Távolsági Repülőezredben, ő pedig a titkosítók századában, egy százszor keményebb alakulatnál. DLKT (10) – Félúton vagyunk, és talán kartu együtt megtaláljuk azt az átkozott KIJÁRATOT AZ ÁLLATKERTBŐL! DLKT 15 Arról, hogy a határozószók is betölthetnek másodlagos predikatívum szerepet a mondatban, lásd Vaičiulytė-Semenienė 2012. Straipsniai / Articles 161 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA A. Holvoet és J. Pajėdienė az olyan szavakat, mint a turbūt, gal, veikiausiai, neabejotinai, tikrai, episztemikus határozószóknak tekinti; ezekkel a bizonyosság vagy a valószínűség fokát fejezik ki (lásd Holvoet, Pajėdienė 2005: 102). Az ilyen határozószók nem a mondat predikátumát, hanem az egész mondatot módosítják. „Az a tény, hogy a mondatbeli körülmények gyakran közbevetés formájában jelennek meg, arra utal, hogy a szóban forgó jelentések elsődleges kifejezési formái a magasabb predikátumokat jelentő igékkel, predikatívumokkal stb. alkotott összetett szerkezetek. A predikátumhierarchia megfordításával jelennek meg a módosítói pozíciót betöltő mondatbeli körülmények; e kifejezési formák közötti köztes láncszem a közbevetés (Holvoet, Pajėdienė 2005: 107). Amint már említettük, az angol nyelven írt Lietuvių kalbos gramatikoje az olyan szavakat, mint a tikrai, tikriausiai, būtinai, paprastai, modális határozószóknak tekintik (lásd Ambrazas, szerk., 1997: 393t). Ugyanebben a fejezetben az áll, hogy például az olyan szavak besorolása, mint a galbūt és a turbūt, a modális partikula kategóriájába többnyire konvencionális (lásd ugyanott: 378). A. Holvoet és J. Pajėdienė rámutat, hogy sok határozószó további diskurzusjelentésekre tesz szert, ami a partikula státusza felé mutató tendenciájukat jelzi (lásd Holvoet, Pajėdienė 2005: 113). Kétségbe vonják, hogy egyáltalán meggyőzően el lehet-e különíteni a két kategóriát, ha nincs éles határ közöttük (lásd ugyanott: 112). Az olyan szavakat, mint a neabejotinai, tikrai, būtinai, a Dabartinės lietuvių kalbos žodyne és az LKŽe prieveiksmeként tartják számon. Ebben a tanulmányban a tikrai, greičiausiai, turbūt, tikriausiai, galbūt (gal), būtinai, paprastai szavakat szintén határozószóknak tekintem, figyelembe véve azt is, hogy a mondatban gyakran felcserélhetők egymással, valamint azt, hogy a mondat predikátumát vagy az egész mondatot módosítják. Cinque univerzális hierarchiájának a litván nyelv határozószó-használatával való teljes összevetése azért sem lehetséges, mert el kellett vetni néhány olyan példát, amelyben két határozószó fordul elő, mivel az egyik határozószó a másikat módosítja, például: (11) A tehenek védelmezőjének általában a tehenek Maršavináját (gūju Mär-šavinát) tartják, bár a népdalokból ezt nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani. DKT (12) Különféle szerepeket kap: fogorvos, anya, manöken, táncosnő, tanárnő, sőt űrhajós is, de valószínűleg leggyakrabban díszes hercegnő vagy tündér, akinek szépségével senki sem ér fel. (http://www.bernar-dinai.lt/straipsnis/2013-12-28-egle-kuraite-zicke-zaislai-ar-tai-kas-geriau-auklei-vaikus/11956/print) (13) Nem tudom, mi lett a lakás ügyének a vége, de mi szándékosan nyitva hagytuk a szerkesztőség ablakát, amelyen Pál bemászott, majd kora reggel, még mielőtt megjelent volna a takarítónő, csendben távozott. DKT (14) Ott a tanárnak szinte feltétlenül be kellett tartania az alapvető rendet, amely bizonyos módszertani következetességen alapult. DKT 162 Acta Linguistica Lithuanica LXXVII Cinqe’s prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys (15) Emlékezzünk arra, hogy a szocialista tábor összeomlása óta Bulgáriát szinte mostanáig egykori kommunisták irányították. DKT Az ilyen módosítási esetek nem szerepelnek a litván nyelvben két határozószó mondatbeli használatáról szóló leírásban. Kétségeket vet fel Cinqe hierarchiájának alsó része, amelyben a hierarchiában fentebb már említett négy határozószótípus szerepel (az 1. ábrán ezeket a (II) alsó index jelöli). Ha ugyanaz a határozószó több pozícióban is előfordulhat, felmerül a kérdés, mennyire megbízható az a hierarchia, amely a felső hierarchiaszintre emeli (az 1. ábrán ezeket az (I) alsó index jelöli). Cinqe univerzális hierarchiájának a litván nyelv határozószó-használatával való teljes összevetése azért sem lehetséges, mert a Cinqe által felsorolt határozószók nem mindegyike fordulhat elő együtt egyazon litván mondatban (például az Aspretrospective határozószók (lit. „ką tik” határozószó) nem állhatnak egy mondatban Aspproximate határozószókkal (lit. „netrukus” határozószó), a Modrealis határozószók (lit. „galbūt” határozószó) nem állhatnak egy mondatban Modnecessity határozószókkal (lit. „būtinai” határozószó), ezért sorrendjük nem állapítható meg a mondatban. A továbbiakban részletesebben tárgyalom a Cinqe által felsorolt összes esetet, és nemcsak a megjelölt határozószópárok egymáshoz viszonyított sorrendjének szigorú hierarchiáját írom le (ahogy maga Cinqe és más nyelvészek, például St. Wilson és A. P. Sayin (2001), A. Bhatia (2006), E. Zyman (2011–2012) teszik), hanem az összes határozószó egymáshoz viszonyított helyét is (253 két-határozószós kombináció lehetséges), és példákat mutatok be az összes megtalált párra. 5. A litván határozószók közül sok úgy használatos, ahogyan Cinqe könyvében megadja (lásd alább az A. fejezetet). Vannak esetek, amikor a litván határozószók fordított sorrendben fordulnak elő (lásd alább a B. fejezetet). Amint már említettem, számos olyan eset van, amikor két határozószó nem fordul elő együtt egy mondatban, ezért egymáshoz viszonyított sorrendjük nem állapítható meg (lásd alább a D. fejezetet). A legtöbb esetben azonban ugyanazok a határozószók mindkét sorrendben előfordulhatnak (lásd alább a C. fejezetet). A. Ez a fejezet az egyazon mondatban előforduló határozószók azon sorrendjét tárgyalja, amelyet Cinqe a hierarchiájában megadott; továbbá16. Például a bizonytalanságot kifejező 16Olyan mondatokat is találtak, amelyekben három vagy akár négy határozószó fordul elő, például: 1. Gyakran úgy beszél, hogy birtokában van az információnak, de néha talán csak először a bizottságot kellene tájékoztatni, majd közös erőfeszítéssel megtenni a megfelelő intézkedéseket. DKT Straipsniai / Articles 163 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA a bizonytalanságot kifejező határozószók és a szükségességet kifejező határozószók: a bizonytalanságot kifejező határozószó a mondatban a szükségességet kifejező határozószó előtt áll, ahogyan a 16. mondatban: (16) Vajon tényleg feltétlenül rendet kell raknod a szobádban? (http://www.valtininkas.lt/klausimai/kaip-atrasti-savyje-energijos-atlikti-bet-koki-veiksma) A fordított sorrend lehetetlen: (17) * Vajon feltétlenül tényleg rendet kell raknod a szobádban? Tehát ezt kapjuk: Modevidential > Modnecessity. Hasonlóan viselkednek a következő párok is: 1. A bizonytalanságot kifejező határozószók és a gyorsaságot kifejező határozószók: Modevidential > Aspcelerative, például: (18) Egy másik változat szerint a németek a grodnói Litván Bizottság erőfeszítéseinek hatására gondolták meg magukat, valószínűleg sietve, valamint a Bizottság elnöke, Viktor Kurgon bátor fellépésének köszönhetően. (http://www.punksas.pl/leidykla/zalioji%20rikiuote/zalioji%20rikiuote.pdf) 2. A bizonytalanságot kifejező határozószók és a szokásszerűséget kifejező határozószók: Modevidential > Aspgeneric, például: (19) Én valószínűleg a szokásos módon fekete zakót, nadrágot és fehér inget veszek fel, a hajamat pedig simára fésülöm és zselével hátrasimítom. DLT 3. A valószínűséget kifejező határozószók és a valótlanságot kifejező határozószók: Modepistemic > Modirrealis, például: (20) Igen, talán esetleg meg lehetne oldani, hogy öt képviselőre szavazzunk, ha nem lennének többen. DLT 4. A valószínűséget kifejező határozószók és a gyorsaságot kifejező határozószók: Modepistemic > Aspcelerative, például: (21) Hiszen ha így koporsóba fektetnének, valószínűleg azonnal meg is halnék a félelemtől. DLT 2. Sokféle dolgot tudsz meg, amit egyébként talán soha nem tudnál meg, és még csak eszedbe sem jutna. (http://www.vdusa.lt/2014/09/10/triju-merginu-minciu-sukuryje/) 3. A félig üresen maradt kórház hamarosan ismét megtelt. DLT 4. Egy embert, akit életében először lát, akit egyáltalán nem ismer, és akit valószínűleg hamarosan már soha nem látja viszont. DLT 164 Acta Linguistica Lithuanica LXXVII Cinqe’s prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys 5. A valószínűségi határozószók és a befejezettséget jelölő határozószók: Modepistemic > Aspterminative, pl.: (22) Valószínűleg már senkinek sem kell bemutatni a kultikus „Breaking Bad” sorozatot és hősének zseniális, szerelem színű, nem szolgálati célú kristályait. (http://www.lais.lt/lt/paieska/Dakt%C5%B3+pusry%C5%B3Diai) 6. Múlt idejű határozószók és gyakoriságot jelölő határozószók: Tpast > Aspfrequentative, pl.: (23) Bár valaha gyakran kellett orosz űrhajósokkal találkozókra járnia, és hallgatnia a beszámolóikat élményeikről: „Igazából mindez az ismeretek miatt volt érdekes, de hogy én magam gondoltam vagy álmodoztam volna egy űrutazásról, azt biztosan nem” – mosolyog a nő. (http://www.respublika.lt/lt/naujienos/mokslas/mokslas/planetariumo_direktore_nea-beinga_marsu/,print.1) 7. Múlt idejű határozószók és reményt kifejező határozószók: Tpast > Modvolitional, pl.: (24) A parkban, ahol valaha szándékosan közelről, arcátlanul fényképeztem egy nőt, aki kutyát sétáltatott a „kutyát sétáltatni tilos” feliratnál, sok színes virág nő, és néhány ember napozik. (http://www.diarepecate.com/tag/budapest/) 8. Múlt idejű határozószók és közelséget jelölő határozószók: Tpast > Aspproximate, pl.: (25) ...bár ott is zordak a körülmények, de úgy vélte, hogy ő valamikor hamarosan meg fog rémülni. (http://www.artundersuit.lt/poklabis-su-ie-va-pabuvusia-ir-psichologes-ir-direktores-ir-interjero-ir-drabu-ziu-dizaineres-ir-stilistes-ir-kino-rezシアaus-asistentes-kaile/) 9. Múlt idejű határozószók és szokásosságot jelölő határozószók: Tpast > Aspgeneric, pl.: (26) Egyszer, mint rendesen egymást átölelve ültek a kanapén, és ekkor belépett Virkintas. DLKT 10. Múlt idejű határozószók és előrelátást jelölő határozószók: Tpast > Aspprospective, pl.: (27) Éppen e tulajdonságai miatt csaknem valamikor majdnem elbocsátották a haditengerészet vezérkari hírszerzési igazgatóságától; a KGB Első Főigazgatóságán sikeresen és nyugodtan haladt előre a ranglétrán. DLKT Straipsniai / Articles 165 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 11. Múlt idejű határozószók és befejezettséget jelölő határozószók: Tpast > Aspsg.complete, például: (28) Sinono könyvét olvasva sehogy sem tudom azt a benyomást kialakítani, hogy a nézetei valamikor teljesen Gouldéival váltak azonossá. DLKT 12. Jövő idejű határozószók és irreális határozószók: Tfuture > Modirrealis, például: (29) Emellett a tudomány türelmet és sokévi kemény munkát követel, és csak azután talán nyújtott volna alapvető és anyagi előnyöket, örömet szerezve. DLKT 13. Jövő idejű határozószók és gyorsaságot jelölő határozószók: Tfuture > Aspcelerative, például: (30) Néhány másodpercre megmerevedett az ajtóban, majd azután ismét gyorsan visszament, és a falhoz simult. DLKT 14. Jövő idejű határozószók és elsőbbséget jelölő határozószók: Tfuture > Tanterior, például: (31) Így dolgozva, és a munka után néha így szórakozva vártuk meg, ahogy már említettem, azokat a szovjet tankokat; azután már gyakran látták őket... DLKT 15. Jövő idejű határozószók és befejezettséget jelölő határozószók: Tfuture > Aspterminative, például: (32) Néha úgy érzem, valóban a halottak magyaráznak meg mindent – azután többé nem merülnek fel kérdések, és senki sem kérdez többé semmit. DLKT 16. Jövő idejű határozószók és folytatólagosságot jelölő határozószók: Tfuture > Aspcontinuative, például: (33) – Na, ígérd meg, hogy azután is még beszélgetsz majd velem. – Megígérem – mondtam, és meglehetősen kényelmetlenül éreztem magam. DLKT 17. Jövő idejű határozószók és módot jelölő határozószók: Tfuture > Aspgeneric, például: (34) Azután pedig, szokás szerint, vasárnapi reggeli és otthoni esti program. (http://antologija.lt/text/jurgis-savickis-noveles/40?lang=en) 166 Acta Linguistica Lithuanica LXXVII Cinque’s prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys 18. Jövő időt jelölő határozószók és várakozást jelölő határozószók: Tfuture > Aspprospective, pl.: (35) Hogy Irma nagyon közel állt hozzám, de csak azután szinte nem tartottuk a kapcsolatot. DKT 19. Jövő időt jelölő határozószók és teljességet jelölő határozószók: Tfuture > Aspsg.complete, pl.: (36) Bekas lelassította a lépteit, majd azután teljesen megállt. DKT 20. Jövő időt jelölő határozószók és minőséget jelölő határozószók: Tfuture > Voice, pl.: (37) Amikor Gomulka hatalomra került, a lengyelek kihasználták az enyhülést, és annyi embert beszerveztek, hogy azután jól éltek. DKT 21. Irreális határozószók és ismétlődést jelölő határozószók: Modirealis > Asprepetitive, pl.: (38) Pailė talán újra írhatna, de nem fog írni, mert már mindent megírt. DKT 22. Irreális határozószók és elsőbbséget jelölő határozószók: Modirrealis > Tanterior, pl.: (39) Ha nem lettek volna azok a versenyek, Vilnius talán már megszelídítette volna őt. DKT 23. Irreális határozószók és befejezettséget jelölő határozószók: Modirrealis > Aspterminative, pl.: (40) Még ha ugyanolyan szép is lehetne, még ha bármi lehetséges volna is, talán már nem is akarnám, mert nem szabad mohónak lenni, nem szabad egy boldog napot még boldogabb nappal elhomályosítani. DKT 24. Irreális határozószók és folytonosságot jelölő határozószók: Modirrealis > Aspcontinuative, pl.: (41) Ha nem lett volna Eva, talán mostanáig nem mentem volna el. DKT 25. Irreális határozószók és közelséget jelölő határozószók: Modirrealis > Aspproximative, pl.: (42) Ó, talán hamarosan észrevette volna valaki a fiút, és még erősebb érzés támadt volna, amely nem végződött volna ilyen csalódással. DKT Straipsniai / Articles 167 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 26. A irreális és időtartam-határozók: Modirrealis > Aspdurative, pl.: (43) Ezek az „igaziak” talán rövid időre jártak a Hazában a függetlenség visszaállítása után, de valószínűleg akkor megértették, hogy „igaziságuknak” vajmi kevés köze van a litvániai élethez... DKT 27. A szükségesség és a gyorsaság határozói: Modnecessit > Aspcelerative, pl.: (44) Ezért, ha a gyermeknek hirtelen erősen fájni kezdett a hasa, és a fájdalom 2 órán belül sem múlik el, feltétlenül sürgősen forduljon orvoshoz. (http://mamoszurnalas.lt/sauda-pilva/) 28. A szükségesség és az időtartam határozói: Modnecessit > Aspdurative, pl.: (45) A fáradhatatlan Dzs. V. Bush vadul ünnepelte beiktatását, egyik fogadásról a másikra sietve, ahol feleségével, Laurával feltétlenül röviden táncolt is. DKT 29. A szükségesség és a minőség határozói: Modnecessit > Voice, pl.: (46) Nem véletlenül mondják a jó emberek, hogy ahhoz, hogy valaki jól improvizáljon, alaposan tanulmányoznia kell Bach zenéjét. DKT 30. A lehetőség és a gyorsaság határozói: Modpossibility > Aspcelerative, pl.: (47) Most talán felébred, elviszi azt a szaunát, és talán sürgősen valamilyen félig legális módon privatizálja, a korrupciós osztályok tisztviselőinek segítségével, és ha-ha, felébred! DKT 31. A lehetőség és a retrospektív határozók: Modpossibility > Aspretrospective, pl.: (48) Ó talán éppen most iratkoztak be az egyetemre, és szeretnének örülni a verdéni éjszakai életnek, az óváros éjszakai nevezetességeit bemutató sétáknak és az utcákon látható arcok sokféleségének? (http://www.delfi.lt/pilietis/temos/ir-stai-as-di-dmietyje-studento-gyvenimas-atvirai.d?id=65824032) 32. A lehetőség és a következtetés határozói: Modpossibility > Aspprospective, pl.: (49) Szeretnék talán nagyjából egyetérteni J. Beinorto mondásával, véleményével. DKT 168 Acta Linguistica Lithuanica LXXVII Cinqe’s prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys 33. A szokásosság határozószavai és az abszolútum határozószavai: Asphabitual > Aspperfect, pl.: (50) Nekünk általában mindig nincs elég időnk. DKT 34. A szokásosság határozószavai és az időtartam határozószavai: Asphabitual > Aspdurative, pl.: (51) A kereskedelmi vállalatok általában rövid időre pénzt vesznek kölcsön, abból importált árukat vásárolnak, két-három hónap alatt értékesítik azokat, visszafizetik a hitelt, és az árkülönbségből nyereségre tesznek szert. DKT 35. A szokásosság határozószavai és a várható határozószavai: Asphabitual > Aspprospective, pl.: (52) Julius káromkodva még visszafordult az utcára, de az utasok visszaútjához rendszerint szintepaprastai beveik sem talált. DKT 36. A szokásosság határozószavai és a teljesség határozószavai: Asphabitual > Aspsg.completive, pl.: (53) A napszemüvegek általában egyáltalánpaprastai visai nem rendelkeznek védőszűrővel, csak sötét üveggel. DKT 37. A szokásosság határozószavai és a minőség határozószavai: Asphabitual > Voice, pl.: (54) A kóros törések általában jól gyógyulnak. DKT 38. Az ismétlődés határozószavai és a várható határozószavai: Asprepetitive > Aspprospective, pl.: (55) Nehezen támaszkodott rám, és úgy tűnt, hogy újra szinte elaludt, még a kabinjáig sem jutott el. DKT 39. A gyakoriság határozószavai és az időtartam határozószavai: Aspfrequentative > Aspdurative, pl.: (56) Van egy szomszédasszonyom a Šilmedžių utcában, de délutánonként néha rövid időre eljövök ide. DKT 40. A gyakoriság határozószavai és a várható határozószavai: Aspfrequentative > Aspprospective, pl.: (57) A projekt szerzői és a bizottság tagjai között gyakran szintedažnai beveik nem alakul ki komoly vita. DKT Straipsniai / Articles 169 V E S L A V A Č I Ž I K - P R O K A Š E V A 41. Gyakorisági határozószók és teljességet kifejező határozószók: Aspfrequentative > Aspsg.completive, pl.: (58) A lilioménál nehezebb atomokból nagyon kevés van, ezért rekombinációs vonalaik nagyon gyengék, gyakran egyáltalán nem fordulnak el. DLT 42. Gyakorisági határozószók és minőségi határozószók: Aspfrequentative > Voice, pl.: (59) A belső hangja gyakran jól tanácsot ad, de nem szívesen hallgat rá. DLT 43. Akarati határozószók és gyorsaságot kifejező határozószók: Modvolitional > Aspcelerative, pl.: (60) Szándékosan lassan kortyolgattam a teát, időnként a háziasszonyra pillantva... DLT 44. Akarati határozószók és időtartamot kifejező határozószók: Modvolitional > Aspdurative, pl.: (61) – – És hol lakik most ez a szobrász? – a nő szándékosan sokáig pénzt keresett, hogy még többet kérdezősködhessen. DLT 45. Akarati határozószók és teljességet kifejező határozószók: Modvolitional > Aspsg.completive, pl.: (62) Laidas a szemétbe ment!!! Véletlenül teljesen félbeszakítottam =]] (http://forumai.bmw-klubas.lt/viewtopic.php?f=59&t=30014&sid=0a4a90bc-74db85811280b828acb1a&view=print) 46. Gyorsaságot kifejező határozószók és időtartamot kifejező határozószók: Aspcelerative > Aspdurative, pl.: (63) Még több a hasonlóság: a Munkáspárt vezetője, Viktoras ma Oroszországba utazott szolgálati útra, a „Rubikon” párt vezetőjét, Artūrast pedig akkoriban a körülmények arra kényszerítették, hogy sürgősen, rövid időre Varsóba emigráljon. (http://racas.lt/kas-lietuvoje-siandien-zino-daugiausia/) 47. Elsőbbséget kifejező határozószók és módhatározók: Tanterior > Aspgeneric, pl.: (64) Ráadásul ő nyilván már átformálta az állataimat a szokásos módon. DLT 170 A c t a L i n g u i s t i c a L i t h u a n i c a L X V I I Cinqe’s prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys 48. A folyamatos aspektus kifejező határozószók és a várakozást kifejező határozószók: Aspcontinuative > Aspprospective, pl.: (65) Megértettem, hogy soha nem fogok tudni így énekelni, ezért mostanáig szinte nem énekelek. DLKT 49. A folyamatos aspektus határozószói és a teljesség határozószói: Aspcontinuative > Aspsg.completive, pl.: (66) Még az oxigénkészülékből is, amelyből 12 van, és amelyek eddig teljesen elegendőnek bizonyultak, hiány lett. DLKT 50. A folyamatos aspektus határozószói és a jelleg határozószói: Aspcontinuative > Aspgeneric, pl.: (67) Az erős konzervatív litván hagyományok miatt a nyilvános terekben még mindig szokás szerint bizonyos épületek díszeként vagy politikai témák illusztrációiként értelmezzük őket. DLKT 51. Az abszolútum határozószói és a várakozást kifejező határozószók: Aspperfect > Aspprospective, pl.: (68) A gyümölcshús ezzel szemben mindig szinte ugyanolyan – fehér, lédús és üdítő. (http://www.granini.lt/lt_lt/atrask-m-s-prekin-zenkla/273/) 52. Az abszolútum határozószói és a teljesség határozószói: Aspperfect > Aspsg.completive, pl.: (69) A glükokortikoid-kezelés nem mindig teljesen szünteti meg a betegség tüneteit. DLKT 53. A retrospektív határozószók és a várakozást kifejező határozószók: Aspretrospective > Aspprospective, pl.: (70) Boras holtan feküdt a Dovų-palota legfelső emeletén, ő maga pedig éppen csak maradt életben? DLKT 54. A közelség határozószói és az időtartam határozószói: Aspproximate > Aspdurative, pl.: (71) Hamarosan rövid időre megállt a barátja házánál, és közölte, hogy balesetet szenvedett. (http://www.alietuvis.com/index.php/component/k2/item/766-nuo-jav-teisesaugos-besislapstes-nusikaltelis-lis-lenkas-sugrįžinas-i-cikagą) Straipsniai / Articles 171 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 55. Közelséget kifejező határozószók és modális határozószók: Aspproximative > Aspprospective, például: (72) Vaszilijusz hamarosan majdnem fiút szült Vytautasnak, akit ő végül hiába várt. DKT 56. Közelséget kifejező határozószók és teljességet kifejező határozószók: Aspproximative > Aspsg.completive, például: (73) Az asszonyok hamarosan teljesen abbahagyják a szoptatást, és pudlikat fognak babakocsiban tologatni! DKT 57. Közelséget kifejező határozószók és minőséget kifejező határozószók: Aspproximative > Voice, például: (74) Az eredmények felülmúlták a várakozásokat: hamarosan jól ismertem az árakat... DKT 58. Időtartamot kifejező határozószók és teljességet kifejező határozószók: Aspdurative > Aspsg.completive, például: (75) „Rövid időre teljesen el kell szigetelnünk magunkat a világtól, hogy a mindennapi események elfogultság nélkül mutatkozzanak meg, és ne tudjunk róluk, valamint más módon is feltáruljon valódi lényegük.” DKT 59. Időtartamot kifejező határozószók és minőséget kifejező határozószók: Aspdurative > Voice, például: (76) - Kodėl žūdi vien senukus? - Jiems per ilgai gerai klijosi ir jie buvo pilni nuodėmių, tėve. Padėčiau tai vardan Dievo. DKT 60. Gyakoriságot kifejező határozószók és modális határozószók: Aspgenic > Aspprospective, például: (77) Te mint mindig, majdnem elaludtál, csak hajnalban kérdezted meg: Mele, menjünk a nyíresbe? DKT 61. Teljességet kifejező határozószók és minőséget kifejező határozószók: Aspsg.completive > Voice, például: (78) Ez primitív módja volt a gondolkodásnak és a dolgok értékelésének, ami számára teljesen jól érthető volt. DKT Az összesítő statisztikákat az 1. táblázat mutatja be. 172 Acta Linguistica Lithuanica LXXVII Cinque’s prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys 1 LENTELĖ. Prieveiksmių vartojimas pagal Cinque’s hierarchiją Straipsniai / Articles 173 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA Amint a táblázatból látható, a litván nyelvben két határozószó meglehetősen gyakran fordul elő a Cinqe-féle hierarchiának megfelelően: az ilyen esetek az összes talált példa egyharmadát teszik ki (összesen 62 eset). E sorrend szerint leggyakrabban az Asp₍prospective₎ (23 lehetséges esetből 11) és az Asp₍sg.completive₎ (23-ból 10) határozószó fordul elő, valamivel ritkábban pedig a T₍future₎ és az Asp₍durative₎ (egyenként 9 eset). A többi határozószó még ritkábban fordul elő a Cinqe által meghatározott sorrend szerint. Ez a használat meglehetősen szórványos. A táblázatban egymás mellett feltüntetett határozószók között sem figyelhetők meg használati hasonlóságok, ezért nem állíthatjuk, hogy ezt a használatot a szemantika határozza meg. B. Ez a fejezet azokkal a határozószópárokkal foglalkozik, amelyek egyazon mondatban a Cinqe hierarchiájában megadottal ellentétes sorrendben állnak. Például a szükségesség határozószava és a lehetőség határozószava: a szükségesség határozószava a mondatban a lehetőség határozószava után áll, amint azt a (79)-es mondat mutatja: (79) Vajon pontosan meg lehet tudni, hány évet fog együtt élni a szeretett emberével, de feltétlenül el kell-e válnia? Kiderül, hogy igen. (http://www.delfi.lt/gyvenimas/meile/zmogaus-smegenys-lemia-meiles-jega.d?id=8754027) A fordított sorrend is lehetséges: (80) * Vajon pontosan meg lehet tudni, hány évet fog együtt élni a szeretett emberével, de feltétlenül el kell-e talán válnia? Vagyis a Mod₍possibility₎ > Mod₍necessity₎ sorrendet kapjuk. Hasonlóan viselkednek a következő párok is: 1. A bizonytalanság határozószavai a irreális határozószavak után állnak: Mod₍irrealis₎ > Mod₍evidential₎, például: (81) Talán valóban létre lehetne hozni egy intézményt, amely koordinálna, amely valahogy válaszolni tudna? – Azt hiszem, hogy talán tényleg új intézmény létrehozásáról kellene ismét beszélni. DLKT 2. A bizonytalanság határozószavai a retrospektív határozószavak után állnak: Asp₍retrospective₎ > Mod₍evidential₎, például: (82) Mit gondolnál, ha hirtelen eltűnne egy tárgy, amely éppen az imént biztosan a helyén volt? DLKT 3. A szükségesség határozószavai a szokásosság határozószavai után állnak: Asp₍habitual₎ > Mod₍necessity₎, például: (83) Péntekenként, amikor megérkeznek a szülők, általában feltétlenül kérem őket, hogy vegyenek részt az órán. Ez nagyon fontos a gyerekeknek. DLKT 4. A szükségesség határozószavai az általánosság határozószavai után állnak: Asp₍generic₎ > Mod₍necessity₎, például: (84) Azt is érdemes megjegyezni, hogy minden beszéd, prédikáció végén a pápa rendszerint feltétlenül megemlítette Szűz Máriát, 174 Acta Linguistica Lithuanica LXXVII Cinqes prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys fordul felé. (http://www.bernardinai.lt/straipsnis/2013-09-13-vilkaviskio-vyskupo-rimanto-norvilos-homilija-silvoje-totus-tuus/107089) 5. Az ismétlődést kifejező határozószók a gyakoriságot kifejező határozószók után állnak: Asp frequentative > Asp repetetive, pl.: (85) A buddhisták azonban a szerencsétlenségben is néha ismét kedvencekké váltak. DKT 6. Az ismétlődést kifejező határozószók a befejezettséget kifejező határozószók után állnak: Aspterminative > Asprepetetive, pl.: (86) A kapott pénzből csak a télre tudtunk felkészülni, az építkezés folytatására az objektum konzerválása nélkül pedig már megint nincs miből – mondta E. Mačiūkas. DKT 7. Az ismétlődést kifejező határozószók a folyamatosságot kifejező határozószók után állnak: Aspcontinuative > Asprepetetive, pl.: (87) Alkonyatkor megjelennek a mi öszvéreink, mindeddig megint valahol kószálva. (http://antologija.lt/text/bals-sruoga-dievu-miskas/56) 8. Az ismétlődést kifejező határozószók a retrospektív határozószók után állnak: Aspretrospective > Asprepetetive, pl.: (88) Konio szülei, miután házassági terveik meghiúsultak, éppen most újra kibékültek, ezért azt tervezték, hogy fiukat az apjánál helyezik el. DKT 9. A gyakoriságot kifejező határozószók a módhatározók után állnak: Aspgeneric > Aspfrequentative, pl.: (89) Rendszerint a legidősebb lányt hagyják magára ritkán – csak akkor, amikor ők maguk készülnek valahová együtt elmenni. (http://www.l5min.lt/zmones/naujienos/lietuva/viesumoje-retai-matoma-karolina-liukai-tyte-su-mylimuoju-anu-juskiu-atvyko-i-labdaros-rengi-ni-3-461944) 10. Az akarati határozószók az abszolút határozószók után állnak: Aspperfect > Modvolitional, pl.: (90) Minél ritkábban ettek, annál gyakrabban értek össze a kezeik. Végül ez családi hagyománnyá vált – mielőtt enni kezdtek, mindig szándékosan összeérintették a kezeiket. DKT Straipsniai / Articles 175 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 11. Az akarati határozószók a retrospektív határozószók után állnak: Aspretrospective > Modvolitional, pl.: (91) – Natan valószínűleg éppen most véletlenül kinyitotta, miközben a holmijával és tárgyaival babrált. DKT 12. A gyorsaságot kifejező határozószók az abszolút határozószók után állnak: Aspperfect > Aspcelerative, pl.: (92) De bár Darkmindig gyorsan alkalmazkodik, ő nem kapja el. DKT 13. A gyorsaságot kifejező határozószók a módhatározók után állnak: Aspgeneric > Aspcelerative, pl.: (93) Drága utazás, ő maga is megrajzolta, szokás szerint, nagyon gyorsan. DKT 14. Az elsőbbséget kifejező határozószók a közelséget kifejező határozószók után állnak: Tanterior > Aspproximative, pl.: (94) Így ő már elég hamar tudta, mit és hogyan tegyen a tányérjára. DKT 15. A befejezettséget kifejező határozószók a közelséget kifejező határozószók után állnak: Aspproximative > Aspterminative, pl.: (95) Úgy tűnik, hogy a világon hamarosan már senkit sem érdekelnek majd ennyire a repülő csészealjak. DKT 16. A befejezettségi határozószók az időtartamot jelölő határozószók után állnak: Aspdurative > Aspterminative, pl.: (96) Ir toliau gana liūdnai Eduardas, pakartojęs klumpę klakt, žmogelis plati įvaizdį, raš: Manu, šis „malonumas“ ne už kalnų, jo laukti ilgai jau nebeteks. DKT 17. A befejezettségi határozószók a várakozást kifejező határozószók után állnak: Aspprospective > Aspterminative, pl.: (97) Roberto Peris feleségének szavai szerint a sportoló most gyakorlatilag már nem is üti őt. DKT 18. A befejezettségi határozószók a teljességet kifejező határozószók után állnak: Aspsg.complete > Aspterminative, pl.: (98) Úgy gondolom, hogy egyáltalán nincs már szükség ilyen elvont jelentésekre. DKT 19. A befejezettségi határozószók a minőséget kifejező határozószók után állnak: Voice > Aspterminative, pl.: (99) A harmadiknak a külsejére már jól nem emlékszem, de úgy rémlik, fekete hajú volt, cigányra vagy kaukázusira hasonlított. DKT Az összesített statisztikát a 2. táblázat mutatja be. 176 Acta Linguistica Lithuanica LXXVII Cinque határozószói hierarchiája és a litván nyelv adatai 2. TÁBLÁZAT. A határozószók használata a Cinque-hierarchiához képest ellentétes sorrendben Straipsniai / Articles 177 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA Amint látható, a litván nyelvben a Cinque hierarchiájában megadottól eltérő sorrendben használt két határozószó előfordulása nagyon ritka. Többnyire egyedi esetekről van szó. Csak az Aspterminate (23 lehetséges esetből 6) és az Asprepetete (23 lehetséges esetből 4) határozószó emelkedik ki. Az említett határozószók ilyen használatában megfigyelhetők hasonlóságok; szemantikai meghatározottság nem mutatkozik. C. Ebben a fejezetben olyan határozószópárokat tárgyalunk, amelyek a mondatban a Cinque által hierarchiájában megadott sorrendben, valamint a hierarchiában jelzettől eltérő sorrendben is előfordulhatnak. Például a bizonytalanságot kifejező határozószók és a valószínűséget kifejező határozószók: a bizonytalanságot kifejező határozószó a mondatban a valószínűséget kifejező határozószó előtt vagy után is állhat, jelentéskülönbség nélkül, amint azt a 100. és 101. mondat mutatja: (100) Mivel ez utóbbi történet talán valóban nem kerül bíróság elé, az igazságot valószínűleg soha nem is tudjuk meg. DLKT (101) Úgy gondolom, hogy A. Ambrazevičius és A. Sakalas képviselő javaslatait össze lehetne vonni, és valóban talán az a szavazás sikeresebb lenne. DLKT Vagyis a Moodevidential > / < Modepistemic szerkezetet kapjuk. Ez a két pár is kétféle sorrendben használatos: 1. A bizonytalanságot kifejező határozószók és a múlt időt jelölő határozószók: Moodevidential > / < Tpast, pl.: (102) Nem álmodik, és valószínűleg tegnap nem sminkelte ki magát. (http://www.anonas.lt/portal/categories/686/1/0/1/article/28387/foto-reportazas-skotiska-afera) (103) - Drágategnap valóban varázslatos este és éjszaka volt. DLKT 2. A bizonytalanságot kifejező határozószók és a jövő időt jelölő határozószók: Moodevidential > / < Tfuture, pl.: (104) A. Baležentis képviselő úr a 6. cikk kapcsán. Tessék. Hogy aztán valóban ne legyenek szükségtelen panaszok. DLKT (105) Talán még egy telet kibírok, aztán biztosan utána valahová menekülnöm kell. DLKT 3. A bizonytalanságot kifejező határozószók és a lehetőséget kifejező határozószók: Moodevidential > / < Modpossibility, pl.: (106) Te legalább álmodsz; én már arra sem emlékszem, mikor álmodtam utoljára egyáltalán valamit; persze valószínűleg talán én is álmodom valamit, de 178 Acta Linguistica Lithuanica LXXVII Cinque’s prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys egyszerűen semmire sem emlékszem, csak furcsállom, hogy állandóan így lehet nem emlékezni az ember álmaira. (http://www.slapcia.lt/secret586/) (107) Ősszel egész Olaszországban állandó fényben kell megmutatni, hogy egyes áldozatok akarják, mások pedig talán valóban nem képesek... DKT 4. Bizonytalanságot kifejező határozószók és habitualitást kifejező határozószók: Moodevidential > / < Asphabitual, pl.: (108) A spanyol hódítók, akiket az arany, a rabszolgák és a hatalom rendszerint valóban teljesen férfiatlanul viselkednek. DKT (109) Ő pedig, bármilyen furcsa is, többnyire valóban véget ér. DKT 5. Bizonytalanságot kifejező határozószók és ismétlődést kifejező határozószók: Moodevidential > / < Asprepetitive, pl.: (110) Rimas eltűnt, majd újra felbukkant, ismét eltűnt, és még egyszer felbukkant – csak azért, hogy a lehető leggyorsabban újra leereszkedjen saját poklaiba. DKT (111) Nem vagyok a versenyek ellen, de megint valószínűleg egyetlen vevő vesz majd részt. Minek ez a nagy felhajtás? DKT 6. A bizonytalanságot kifejező határozószók és a gyakoriságot kifejező határozószók: Moodevidential > / < Aspfrequentative, pl.: (112) Ha van macskája, ez valószínűleg gyakran hoz önnek „zsákmányt”, amelyet levadászott. (http://www.alfa.lt/astromanija/straipsnis/1165/Auginantis-kiekvienam-Zodiakui?psl=2) (113) Az együtt megélt életrajza néha valóban olyan lesz, mint egy csodával végződő mese. DKT 7. A bizonytalanságot kifejező határozószók és az akarati határozószók: Moodevidential > / < Modvolitional, pl.: (114) Kas čia? – Spintos ratas, vakar tau jis greičiausiai netyčia iškrito iš kišenės, o aš šyt į radau. DKT (115) De ha akár csak egy ember azt mondaná nekem, hogy megjátszom az öreget, mindent szándékosan csinálok – én biztosan szándékosan nem csinálok semmit. DKT 8. A bizonytalanságot kifejező határozószók és az elsőbbséget kifejező határozószók: Moodevidential > / < Tanterior, pl.: (116) Valószínűleg már fél órája vár rám az oroszlános szökőkútnál. DKT (117) Most már biztosan tudta: mindenki összejátszott, mindenki ellene volt. DKT Straipsniai / Articles 179 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 9. Bizonytalanságot kifejező határozószók és befejezettséget kifejező határozószók: Modevidential > / < Aspterminative, például: (118) Manęs greičiausiai jau neberas ir, bet viskuo pasirūpins jus pažįstamas Benas. DKT (119) Ez aztán már igazán nem volt nagy művészet – mondta szomorúan, miközben már hazafelé tartottak. DKT 10. Bizonytalanságot kifejező határozószók és folyamatosságot kifejező határozószók: Modevidential > / < Aspcontinuative, például: (120) Megcáfolt néhány népszerű mítoszt a szerelemről és a kapcsolatokról, amelyeket valószínűleg még mindig te is elhiszel. (http://www.manopsichologija.lt/netiketi-mitai-apie-santykius-kuriais-vis-dar-tiki-ir-tu) (121) Drungytė disszertációja elsősorban önéletrajzi anyagra épít – Bložė személyes adatai és környezetének adatai is szerepelnek benne, amelyek eddig valóban nem voltak ismertek. DKT 11. Bizonytalanságot kifejező határozószók és abszolútumot kifejező határozószók: Modevidential > / < Aspperfect, például: (122) Aranda igazán jól kiismered magad ezeken a vidékeken. Én valószínűleg soha nem jutottam volna el idáig. DKT (123) Az igazságnak ezt a részét mindig csak azok tudják igazán, akik hosszú időn át pártatlanul figyeltek mindkét fél érveire, és igyekeztek azokat a lehető legjobban megérteni. DKT 12. Bizonytalanságot kifejező határozószók és közelséget kifejező határozószók: Modevidential > / < Aspproximative, például: (124) Šalis, kuri greičiausiai netrukus atsidurs po vandeniu, – Maldyvai. (http://www.respublika.lt/lt/naujienos/pramogos/keistenybes/idomus_faktai_apie_pasaulio_salis/,print.1) (125) Ezért csak vigasztalta és bátorította keresztény barátait, mondván, hogy tiszteletre méltó férfiak, és hamarosan biztosan szabadon engedik őket. DKT 13. Bizonytalanságot kifejező határozószók és időtartamot kifejező határozószók: Modevidential > / < Aspdurative, például: (126) A szerencsétlen valószínűleg elég sokáig szenvedett, míg meg nem halt. DKT (127) A szívem egy pillanatra biztosan megállt... (http://www.prisimink.lt/lt/diskusijos.forum_zinutes/117308.2851?sev=page) 180 Acta Linguistica Lithuanica LXXVII Cinque’s prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys 14. A bizonytalanság határozószavai és az előreláthatóság határozószavai: Moodevidential > / < Aspprospective, pl.: (128) A neandervölgyiek és a „Homo sapiens” képviselői Európában és Ázsiában ugyanabban az időben valószínűleg szinte nem éltek együtt – állítja egy új tanulmány. (http://www.sos03.lt/Naujienos/Mokslas/Dvi_zmoniu_rusys_prasilenke_tarsi_laivai_naktyje) (129) Nem, aligha lesz így, szinte biztosan tudta, hogy meglátva már nem fog visszaszaladni. DLKT 15. A bizonytalanság határozószavai és a teljesség határozószavai: Moodevidential > / < Aspsg.completive, pl.: (130) Egy kérdés üldözte, amely Klaust valószínűleg egyáltalán nem érdekelte: hogyan használta ki azt az élet újrakezdésére kínálkozó, csak keveseknek, csak a kiválasztottaknak megadató esélyt? DLKT (131) Volt egészen biztosan baromi klassz és korántsem hideg:}} (https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=10150936110008436&id=161885233435) 16. A bizonytalanság határozószavai és a minőség határozószavai: Moodevidential > / < Voice, pl.: (132) Egy ilyen mondatmegfogalmazás úgy hangzik, mintha a fiatal anyát hibáztatná, pedig ő valószínűleg jól átgondolta, hogy mivel és hogyan táplálja a kisbabát. (http://www.tavovaikas.lt/kudikis/mamos-kertele/7-frazes-kuriu-verciau-nesakykite-jaunai-mamai.d?id=63108512) (133) Bizony, valószínűleg az a rossz, hogy független államban – szeretett hazánkban – élve nem gondoltunk egy nagyon fontos dologra: a külföld igényeire. (http://www.respublika.lt/lt/naujienos/nuomones_ir_komentarai/skaitytoju_laiskai/sava_produkcija_kenkia_uzsienio_poreikiams/,print.1) 17. A valószínűség határozószavai és a múlt idő határozószavai: Modepistemic > / < Tpast, pl.: (134) A férfi megérintette a már átmelegedett fémfelületet. Így talán egykor simogatták meg reggelente az állatot a szülei és az ősei. DLKT (135) A kávé talán egykor Jemenből, Dél-Arábiából érkezett, szerepe azonban a Közel-Kelet életében mindmáig nagyon fontos. DLKT Straipsniai / Articles 181 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 18. Valószínűségi határozószók és jövő időre utaló határozószók: Modepistemic > / < Tfuture, például: (136) Nem sokkal később anyám nővére (aki talán utóbb megbánta) odaadta nekem A.C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada könyveit, hogy olvassam el. (http://bhaktijoga.lt/kelias) (137) Igen, lehet találni 5 vagy 3 ezerbe kerülő házakat. De utóbb talán engem hibáztatnának, amiért viskókat vettem. DLKT 19. Valószínűségi határozószók és szükségszerűséget kifejező határozószók: Modepistemic> / < Modnecessity, például: (138) És a mustár talán mindenképpen szükséges? (http://www.supermama.lt/forums/index.php?showtopic=754145&st=408) (139) Egyébként hosszú távra is keresünk programozókat rendkívül jól fizető munkára; ha jól végzik a munkát, mindenképpen talán még beszélünk Önnel. (https://uzdarbis.lt/t39717/ieskau-programuoto-jo-php-skripto-modifikacijos/page__p__454755) 20. Valószínűségi határozószók és lehetőséget kifejező határozószók: Modepistemic > / < Modpossibility, például: (140) Mes turbūt gal ir neatkreipėme dėmesio, kaip, pavyzdžiui, teismai spręs konfliktus, kilusius tarp ūkio subjektų ir mokesčių inspekcijos. DLKT (141) Nagyon sokat beszélgettem anyámmal, nagyon sokat segített nekem, bár néhány rokonom még mindig nem tud róla; csak a legközelebbi hozzátartozók, anyám nővére és a családja tudják, de talán talán azért is, mert nem Litvániában élek. (http://www.supermama.lt/forums/lofiversion/index.php/t890348.html) 21. Valószínűségi határozószók és szokásszerűséget kifejező határozószók: Modepistemic > / < Asphabitual, például: (142) Másodszor, ez a párt talán többnyire nem tartja be a megkötött megállapodásokat. (http://www.lrytas.lt/lietuvos-diena/aktualijos/k-komskis-apie-d-grybauskaites-itaka-socialdemokratams.htm?p=2) (143) Ezután elkezdtem részt venni a „Dainų dainelėse” rendezvényeken, és zeneiskolába járni. De többnyire talán a fürdőszobában léptem fel, mikrofonnak dezodort tartva a kezemben” – mesélt vidáman magáról Indrė. DLKT 182 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII Cinque’s prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys 22. Valószínűségi határozószók és ismétlődést kifejező határozószók: Modepistemic > / < Asprepetetive, például: (144) Talán megint jól elvannak a barátnőkkel Martinizva az éjszakai klubban. (http://www.kpskc.lt/content/view/250/) (145) Íme, talán megint holnap vagy holnapután megvitatjuk a „Sugár”-t. DLKT 23. Valószínűségi határozószók és gyakoriságot kifejező határozószók: Modepistemic > / < Aspfrequentative, például: (146) És most, amikor a munkaadók szép titkárnőket keresnek cégeik számára, talán gyakran fordulnak a kar dékánnőjéhez?.. DLKT (147) Mi néha talán nem értjük a melioráció lényegét. DLKT 24. Valószínűségi határozószók és akarati határozószók: Modepistemic > / < Modvolitional, például: (148) Bár tudta, hogy a közelben vagyok, talán szándékosan nem nézett arrafelé. DLKT (149) Szóval talán csak véletlenül lehet rátalálni... Szándékosan talán sehogy sem találnád meg... (http://323f.erdves.lt/forum/viewtopic.php?p=275065&highlight=) 25. Valószínűségi határozószók és elsőbbséget kifejező határozószók: Modepistemic > / < Tanterior, például: (150) Talán már nem barátkoznak. (LKŽe)17 (151) – Te már talán meg is mondtad, megígérted? DLKT 26. Valószínűségi határozószók és folyamatos fennállást kifejező határozószók: Modepistemic > / < Aspcontinuative, például: (152) Valószínűleg meg volt győződve róla, hogy csak ő a hibás emiatt: én talán még mindig nem tértem magamhoz a nyári ütés után! DLKT (153) Mostanáig talán senkiben sem merült fel a kérdés, hogy ki a férfi és ki a nő. (http://www.respublika.lt/lt/naujienos/lietuva/kitos_lietuvos_zinios/tevai_protestuoja_kad_konvencija_leis_pasirinkti_lyti/,print.1) 17 Ez a használat a DLKT-ben is megtalálható, például: – Az öregségről talán mindent tudsz már. Ha valaki ledobott egy bombát a tengerbe vagy az óceánba, akkor ezt talán mára katonai erők is meg tudják becsülni. Straipsniai / Articles 183 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 27. Valószínűségi határozószók és abszolút határozószók: Modepistemic > / < Aspperfect, pl.: (154) – Talán soha nem szokunk hozzá a nyomor sújtotta, megcsonkított... DLKT (155) Még talán soha nem érzett ekkora bosszúságot, mint most. DLKT 28. Valószínűségi határozószók és retrospektív határozószók: Modepistemic > / < Aspretrospective, pl.: (156) – Natan talán éppen az imént véletlenül lecsavarta, miközben a bőröndjével és a holmijaival szaladgált. DLKT (157) Nem tudom, hogy a témához illik-e, de talán éppen most éltem át életem első csodáját. (http://www.azartas.net/forumas/viewtopic.php?t=228) 29. Valószínűségi határozószók és közelségi határozószók: Modepistemic > / < Aspproximative, pl.: (158) Ez a nyelv régi erőinek a dolga, amelyek talán hamarosan tartják majd huszonkettedik összejövetelüket. DLKT (159) Nagyobbik részét a lettek és az észtek hódították meg. Vezetőkké talán hamarosan nem válunk, de legalább megőrizhetjük jelenlegi pozícióinkat... DLKT 30. Valószínűségi határozószók és időtartamot jelölő határozószók: Modepistemic > / < Aspdurative, pl.: (160) Már nem kíváncsiskodom, nem sietek, és a benyomások iránti féktelen mohóság talán rövid időre, de elhagyott. DLKT (161) Csak még talán sokáig fogom látni Vilnius utcáin Parabel képeit, és az itt eltelt napok után kutatok majd. DLKT 31. Valószínűségi határozószók és előreláthatóságot jelölő határozószók: Modepistemic > Aspprospective, pl.: (162) Įsivaizduokite ką teko išgyventi šiai mažai širdelėi, kuri turbūt vos nesprogo iš baimės. (http://www.mazojiiliza.lt/lt/news/view/id/49019) (163) Ha mindenütt ilyen fekete lenne, talán alig szólnék egy fél szót is:) (http://www.mazdaklubas.lt/forumas/viewtopic.php?p=112698) 184 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII Cिंक? VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 36. Múlt idejű határozószók és szükségességet kifejező határozószók: Tpast > / < Modnecessity, pl.: (172) Miért kell mindennek, ami a legjobb, – egyszer feltétlenül véget érnie? (http://www.demotyvacijos.lt/geriausi/gyvenimas/filter_all/1782/po_9.html) (173) Feltétlenül találkozunk még egyszer! (http://ask.fm/MielaButybe/answer/115927065715) 37. Múlt idejű határozószók és lehetőséget kifejező határozószók: Tpast > / < Modpossibility, pl.: (174) Egykor talán a papok olyan történeteket meséltek, amelyek az égitestek és általában a világ teremtését ábrázolták. (http://www.respublika.lt/lt/naujienos/pramogos/kinas_muzika_tv/ar_televizijoje_pakanka_ziniu_apie_mitologija,print.1) (175) R. Šiškauskas: „Talán egyszer visszatérek Litvániába játszani.” (http://www.lrytas.lt/?id=12235566071222223880&view=6) 38. Múlt idejű határozószók és szokást kifejező határozószók: Tpast > / < Asphabitual, pl.: (176) A túra résztvevői azokban a kisvárosokban szálltak meg éjszakára, ahol egykor rendszerint a postafutárok is megálltak. (http://klaipeda.diena.lt/naujienos/klaipeda/miesto-pulsas/pasto-kelyje-nuoty-kiai-633510#.VKEBBzSUc5s) (177) Néha a problémák félretolása lehetővé teszi, hogy egy időre eltávolodjunk tőlük, ám többnyire azok úgyis valamikor felszínre kerülnek. (http://www.psichoterapija-jums.lt/Straipsniai-kaip_ap-sispresti_del_skyrybu.htm) 39. Múlt idejű határozószók és ismétlődést kifejező határozószók: Tpast > / < Asprepetetive, pl.: (178) Teljesen mozdulatlanul állt – csak állt és engem bámult. Kirázott a hideg. Ahogy egykor ismét összeszorult a mellkasom. Meg kellett kapaszkodnom a fülkében, nehogy elessek. DLKT (179) Meg kellene valamikor újra próbálni, de ő nem iszik vizet... (http://www.supermama.lt/forums/index.php?showtopic=991964&st=216) 186 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII Cinque’s prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys 40. Múlt idejű határozószók és gyorsaságot kifejező határozószók: Tpast > / < Aspcelerative, pl.: (180) Peru elnöke, Alejandro Toledo, a robbantás miatt tegnap sietve megszakította mexikói látogatását, és visszatért Peru fővárosába. DLKT (181) Na látod, Persingánál mindenki oda jár, ezért van nála tele emberekkel, nekem sietve egyszer kellett bejelentkeznem a nőgyógyászhoz, úgyhogy Šukienét ajánlották... (http://www.tevu-darzelis.lt/forumas/topic/siau-liu-mamytes/page/3259) 41. Múlt idejű határozószók és elsőbbséget kifejező határozószók: Tpast > / < Tanterior, pl.: (182) „Mama, anyukám, hiszen egyszer már régebben ilyen volt! Sokszor, sokszor, és pontosan ilyen! Ó, mama, emlékszem! Félek!” – kiáltotta, miközben apró, fürge ujjaival a tenyerembe kapaszkodott. DLKT (183) Frodó alaposan megnézte őket, és látta, hogy nem kövek, hanem faragott alakok maradványai, amelyeket már réges-régen lerombolt az idő. DLKT 42. Múlt idejű határozószók és időtartamot kifejező határozószók: Tpast > / < Aspdurative, pl.: (184) – Egyszer régebben rövid ideig igénybe vettük egy bébiszitter szolgáltatásait, Moszkvában is segített nekünk egy Marina nevű diák. (http://www.lrytas.lt/gyveni-mo-budas/seima/j-seduikytes-laimingos-motinystes-recep-tai-201309201103.htm) (185) Buvom trumpai kažkada jos grupėje, kai dirbo su mažesniais, gal ir nieko auklėtoja būtų, jei dirbtų su mažais vaikais... (http://www.supermama.lt/forumas/lofiversion/index.php/t10476-300.html) 43. Múlt idejű határozószók és minőséget kifejező határozószók: Tpast > / < Voice, pl.: (186) Egyszer régebben jól javították, de az árak apránként emelkedtek, a minőség pedig nagyon leromlott. (http://www.vinted.lt/forumai/paplepejimai-ivai-riomis-temomis/860960-batsiu vys-kaune) (187) Mindenfelé sok elhízott alakot lehetett látni, akik időről időre visszatértek a mocsárba, hogy emlékeztessék magukat arra, milyen rosszul régebben éltek. (http://mreadz.com/new/index.php?id=281104&pages=34) Straipsniai / Articles 187 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 44. Jövő időt jelölő határozószók és szükségszerűséget jelölő határozószók: Tfuture > / < Modnecessity, pl.: (188) Azt javaslom, ismerkedjen meg a zenekar múltjával és jelenével, majd feltétlenül gondolja át, és hallgassa meg mindezt élőben, valójában... DLKT (189) Hogy ez ne történjen meg, edzés közben pótolni kell a készleteket. Ha erre nincs lehetőség, feltétlenül igyon utána. (http://www.dojo.lt/index.php/straipsniai/131-teisingas-ig-atstatymas-po-fizins- tevékenység) 45. Jövő időt jelölő határozószók és lehetőséget jelölő határozószók: Tfuture > / < Modpossibility, pl.: (190) – Azt hiszem, soha többé nem akarsz majd látni, mert utána talán már egyáltalán semmire sem gondolsz majd. DLKT (191) – Kriukis nenudils, o aš... – nebe taip tvirtai gynėsi Petrutė. – Aš galbūt po to nebemylėsiu jo. DLKT 46. Jövő időt jelölő határozószók és szokásszerűséget jelölő határozószók: Tfuture > / < Ashabitual, pl.: (192) Éppen ilyen hőmérséklet uralkodott idén szeptemberben, és nagyon gyakran a következő év szeptemberének végén is. Aztán általában „vénasszonyok nyara” következik. DLKT (193) Éppen a későn érkezők miatt többnyire ezután forrnak fel az indulatok, és támadnak különféle félreértések. DLKT 47. Jövő időt jelölő határozószók és ismétlődést jelölő határozószók: Tfuture > / < Asrepetitive, pl.: (194) Szüntelenül felriadtam a mennydörgésre, majd utána újra elaludtam. DLKT (195) Önök azután megint vádaskodnak majd, és bizottságokat hoznak létre annak kivizsgálására, hová tűnt a vagyon. DLKT 48. Jövő időt jelölő határozószók és gyakoriságot jelölő határozószók: Tfuture > Asfrequentative, pl.: (196) Tavasszal még nőhet az ilyen szabálysértések száma, mert a jó idő beköszöntével a fiatalok szívesen kortyolgatnak sört a parkokban, köztereken, aztán nem ritkán összevesznek. DLKT (197) Ha három év alatt nem született gyermekük, akkor gyakran ezután kezdenek lázadozni a hormonok. (http://www.meileskelias.lt/index.php/news/62/105/Tantros-kelias.html) 188 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII Cinquės prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys 49. Jövő időt jelölő határozószók és akarati határozószók: Tfuture > / < Modvolitional, pl.: (198) Csak később vette észre azokat a virágokat is. Tényleg szörnyűek voltak, de fantasztikusan illatoztak. Elkezdte szagolgatni őket, és csak utána, véletlenül Eglė illatát is beszívta. DLKT (199) A tolvajoktól nem véd meg, de ha véletlenül később lehetőség nyílna alkudozni az árról, miután megtaláltad a saját antennádat, az nagyon nyomós érv lenne. (http://www.cbforumas.lt/viewtopic.php?f=1&t=913&start=90) 50. Jövő időt jelölő határozószók és abszolút mértéket kifejező határozószók: Tfuture > / < Aspperfect, pl.: (200) Ahogy mondani szokás, megjártam a poklot, de amikor már igazán elfogyott az erőm, amikor elértem a határt, Henrik várt ott rám, és attól kezdve mindig boldog voltam. DLKT (201) Gyakorlatilag mindig utána a gonosz igazgatónak el kell viselnie a fizetésemeléssel kapcsolatos támadásokat. (https://www.facebook.com/webaslt/photos/a.378911952127509.96278.126768314008542/881984141820285/) 51. Jövő időt jelölő határozószók és közelséget kifejező határozószók: Tfuture > / < Aspproximative, pl.: (202) Áprilistól Szergej Zsigunov ígérete szerint elkezdi vetíteni a „Margó királynőt”, és röviddel utána talán a „Monsoreau grófnőjét” is. DLKT (203) ...kiderült, hogy a 10–12 éves angolnák az óceánba úsznak, és hosszú utat tesznek meg a Sargasso-tengerig, ahol ikrát raknak, majd nem sokkal utána elpusztulnak. DLKT 52. Jövő időt jelölő határozószók és időtartamot kifejező határozószók: Tfuture > Aspdurative, pl.: (204) A beszélgetés a gyerekekre és Vaclovas családjára terelődött, aztán sokáig ismét a politika körül forgott. DLKT (205) Természetesen nagyon rossz, hogy a litván állampolgárságról szóló törvény elfogadásakor, és még sokáig utána nem orvosolták azt a sérelmet, amelyet a megszállás az emigrációba kényszerített litván gyermekeknek okozott. DLKT 53. Szükségszerűséget kifejező határozószók és ismétlődést kifejező határozószók: Modnecessity > / < Asprepetetive, pl.: (206) Ha egy előadást hosszú ideig nem játszottak, vagy új szólistákat hívtak meg, feltétlenül újra meghívjuk a rendezőket; ők felújítják az előadást, kijavítják a részleteket, és az új szólistákkal próbálnak. DLKT (207) Ezt a kérdést feltétlenül újra fel kell vetni. DLKT Straipsniai / Articles 189 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 54. A szükségességet kifejező határozószók és a gyakoriságot kifejező határozószók: Modnecessity > / < Aspfrequentative, pl.: (208) A gyerekszobában nem kívánatosak a szőnyegek és a kis szőnyegek, de ha vannak, feltétlenül gyakran porszívózza ki őket, vagy rázza ki a szabadban. DLKT (209) Legtöbbször a felesége tanított engem. Minden alkalommal feltétlenül megkínált valamivel. DLKT 55. A szükségességet kifejező határozószók és az akaratot kifejező határozószók: Modnecessity > / < Modvolitional, pl.: (210) Az elsőszülöttem Rák jegyű, igazi Rák. Bármit mondasz feltétlenül, szándékosan vagy véletlenül az ellenkezőjét fogja tenni, a második pedig Ikrek. (http://www.mamanija.lt/klausimai/4/ar-vaiko-charakterio-savybes-priklauso-nuo-vaiko-gimimo-datos/rikiavimas/geriausi-atsakymai) (211) De azért mindenképpen szándékosanfotózkodjanak mosolyogva. (http://www.vinted.lt/forumai/paplepejimai-ivairiomis-temomis/931368-ko-kia-nuotrauka-deti-i-cv) 56. A szükségességet kifejező határozószók és az elsőbbséget kifejező határozószók: Modnecessity > / < Tanterior, pl.: (212) És ha elindulok, hogy elvigyem a munkát valamelyik úrnak, akkor valaki már biztosan az ajtóban áll. DLKT (213) Az ő tornyát már biztosan el kellett érniük. DLKT 57. A szükségességet kifejező határozószók és az abszolút mértéket kifejező határozószók: Modnecessity > / < Aspperfect, pl.: (214) – Ar būtinai visada turi būt tokia ciniška? Bedvasė, abejinga! DLKT (215) Mindig feltétlenülvégezzen bemelegítést. (http://treneris.net/fitnesas-ir-kulturizmas/fitnesas/133-begiojimas-kaip-teisingai-organizuoti-savo-treniruote.html) 58. A szükségességet kifejező határozószók és a közelséget kifejező határozószók: Modnecessity > / < Aspproximative, pl.: (216) Másfelől, ha valaki a saját haláláról álmodik, az nem jelenti azt, hogy feltétlenül hamar meg fog halni. (http://www.delfi.lt/pilietis/voxpopuli/pranasiski-sapnai-seimoje-pranese-apie-tragedija.d?id=66233028) (217) „Ha van egy festői alkotás az otthonában, hamarosan biztosan megjelenik egy második is” – viccelődött E. Grucienė. (http://www.sekunde.lt/kultura/paveikslai-atveria-amzinybes-langa/) 190 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII Cinque’s prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys 59. Lehetőségi határozószók és habitualitási határozószók: Modpossibility > / < Asphabitual, például: (218) – Talán legtöbbször próbálja elküldeni utána? DLKT (219) Azt hiszem, sok oka van annak, hogy a gyerekek elszöknek otthonról. Talán leggyakrabban a szeretet hiánya, úgy érzik, nincs rájuk szükség, családon belüli erőszak. (http://www.klaustukai.lt/1144/kodel-vaikai-bega-is-namu) 60. Lehetőségi határozószók és ismétlődési határozószók: Modpossibility > / < Asprepetetive, például: (220) Domcianus már nem jön látogatóba, talán megint bajba került. DLKT (221) Itt a nap, és talán megint elkezd szitálni az eső. DLKT 61. Lehetőségi határozószók és gyakorisági határozószók: Modpossibility> / < Aspfrequentative, például: (222) Nem akartál filmes ember lenni, akkor talán gyakran jársz moziba? – Magától értetődik. DLKT (223) A felnőttek számára ezek néha talán egyszerűnek tűnnek, a gyereknek viszont fájdalmasak, egyenesen drámaiak. DLKT 62. Lehetőségi határozószók és akarati határozószók: Modpossibility > / < Modvolitional, például: (224) Eleinte láthatatlan maradt, és talán szándékosan igyekezett elrejtőzni, ezért most úgy tűnt, mintha a semmiből bukkant volna elő. DLKT (225) Igaz, az építkezések volumenének korlátozása talán véletlenül még pozitív szerepet is játszott abban, hogy ez a piac kevésbé túlfűtött Litvániában, mint Lettországban vagy Észtországban, de aligha lehet ezt így folytatni... DLKT 63. Lehetőségi határozószók és elsőbbségi határozószók: Modpossibility > / < Tanterior, például: (226) Amikor hazaért, nem vette le a cipőjét, úgyhogy talán már megfázott... DLKT (227) Talán már tartotta már a kezében a könyvet? – kérdezem az írónőtől, utazótól, fotográfustól és színésznőtől, amikor találkozunk a főváros Žvėrynas negyedében található... (http://www.alfa.lt/straipsnis/49787268/keliautoja-aukstakalnyte-hansen-afrika-yra-jausmai-o-kinija-darbas-protui) Straipsniai / Articles 191 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 64. Lehetőségi határozószók és befejezettséget jelölő határozószók: Modpossibility > / < Aspterminative, pl.: (228) Nem sírtam, mert talán már sírni sem tudok, de úgy éreztem, mintha mindjárt megőrülnék... DLKT (229) – Adj még! – kérte most ő maga. – Most talán már nem hányom ki? DLKT 65. Lehetőségi határozószók és folyamatos időtartamot jelölő határozószók: Modpossibility > / < Aspcontinuative, pl.: (230) Új kalandokra vágytam. De talán még mindig Lorencát kerestem, noha azt hittem, már visszanyertem az egyensúlyomat. DLKT (231) Menekültjeink mindmáig talán azt sem tudják, milyen veszélybe kerültek Németország kapitulációja után. DLKT 66. Lehetőségi határozószók és abszolút határozószók: Modpossibility > / < Aspperfect, pl.: (232) Ebben a pillanatban tudom, ki vagyok. De talán mindig tudtam, csak nem akartam beismerni? DLKT (233) Azt mondja, hogy „a név akár ismeretlen is lehet, de ha az alkotás él, él a szerző is, még ha valódi nevét talán soha nem is találják meg”. DLKT 67. Lehetőségi határozószók és közelséget jelölő határozószók: Modpossibility > / < Aspproximative, pl.: (234) Szép szakállat növesztett, talán hamarosan a szalonok oroszlánja lesz. DLKT (235) ...a vakolatrétegek alól sikerült felszínre hozni annak az alakját, aki hamarosan talán a szentek sorába emeltetik, hiszen már 1900-ban a litván amerikaiak kérést nyújtottak be XIII. Leó pápához, hogy Andrius Rudamina atyát avassa szentté. DLKT 68. Lehetőségi határozószók és időtartamot jelölő határozószók: Modpossibility > / < Aspdurative, pl.: (236) De talán röviden megmutatom, hogyan magyarázható meg, hogy a különbség nagyon nagy. DLKT (237) Most a szemetelésért 690 litás bírság jár, talán amikor kifizeti az egész nyugdíját, rövid időre talán megnyugszik:). (http://jonavoszinios.lt/naujienos/d%C4%971-keistuolio-kaimyno-elgesio-%E2%80%93-nuola-tin%C4%97-baim%C4%97.html) 192 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII C five VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 74. Szokásosságot kifejező határozószók és gyorsaságot kifejező határozószók: Asphabitual > / < Aspcelerative, például: (248) A félénk mosoly általában gyorsan eltűnik az arcról. DLKT (249) Ha egy ilyen beteg a ritmuszavar fellépése után 48 órával kerül kórházba – a ritmus helyreállítása sürgősen általában nem lehetséges – legalább 3 hétig orfarinnal kell hígítani a vért, és antiaritmiás gyógyszereket kell adni. (http://www.pasveik.lt/lt/atsakymai-pagal-organu-sistemas/sirdies-ir-kraujagysliu-sistema/1948/?psl=3) 75. Szokásosságot kifejező határozószók és elsőbbséget kifejező határozószók: Asphabitual > / < Tanterior, például: (250) A házigazda nem vett részt az ilyen lakomákon, általában már elment. DLKT (251) Az adatgyűjtési módszerek kiválasztásakor a kutató már általában tudja, mit fognak vizsgálni, és kinél lehet meg a szükséges információ. DLKT 76. Szokásosságot kifejező határozószók és befejezettséget kifejező határozószók: Asphabitual > / < Aspterminative, például: (252) A 8. századtól a sírokba általában már sem ezüst nyakperecet, sem karkötőt nem helyeztek. DLKT (253) Ezenkívül „fehér” PC vásárlása után azon legtöbbször már semmit sem lehet továbbfejleszteni – a videokártya, a hálózati kártya vagy más periféria be van építve az alaplapba. DLKT 77. Szokásosságot kifejező határozószók és folyamatosságot kifejező határozószók: Asphabitual > / < Aspcontinuative, például: (254) A régi épületekkel beépített telkek eladásakor az áfát általában eddig nem számították fel. DLKT (255) Izrael szövetségese, Washington eddig általában vétójogával való fenyegetőzéssel igyekezett megakadályozni az arab államok által benyújtott határozatok elfogadását. DLKT 78. Szokásosságot kifejező határozószók és közelséget kifejező határozószók: Asphabitual > / < Aspproximative, például: (256) Ellenkező esetben ez csupán egy újabb formasággá válhat, amelyhez általában gyorsan hozzá lehet szokni. DLKT (257) Hamarosan valószínűleg rákban fogunk meghalni: hogyan függ ez össze a foglalkozással, az életmóddal és a lakóhellyel (http://www.delfi.lt/sveikata/sveikatos-naujienos/netrukus-dazniausiai-mirsime-nuo-ve- 194 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII Cinque’s prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys … hogyan kapcsolódik mindez a foglalkozáshoz, az életmódhoz és a lakóhelyhez.d?id=63179186) 79. Az ismétlődést jelölő határozószók és az akarati határozószók: Asprepetetive > / < Modvolitional, például: (258) Ezek a gazemberek! Tegnap megint szándékosan sót szórtak a levesbe, és odaégették a makarónit; kikapták, kitépték a portréját az „Ikozameron” című regényből, és felakasztották a vécé ajtajára… DLKT (259) És magának is azt mondta: „Pszt!”, mert véletlenül megint hangosabban kezdett beszélni. DLKT 80. Az ismétlődést jelölő határozószók és a gyorsaságot jelölő határozószók: Asprepetetive > / < Aspcelerative, például: (260) Aztán megint sietve mesélni kezd: – Éppen a Žuvinių piacról jövök, nézem, hát Sairijų Pipiralė! DLKT (261) Miután elkapta a labdát és leesett a motorról, sürgősen ismét gyorsan át kellett vetnie a lábát az „acélparipán”. DLKT 81. Az ismétlődést jelölő határozószók és az elsőbbséget jelölő határozószók: Asprepetetive > / < Tanterior, például: (262) Megfordult, és visszament az épületbe; ott persze melegebb volt; Vyckával ketten pedig már megint csúszkáltunk a peronon. DLKT (263) Néhány lépést sántikált, aztán hirtelen meggyógyult. Fél óra múlva már megint táncolt. DLKT 82. Az ismétlődést jelölő határozószók és a közelséget jelölő határozószók: Asprepetetive > / < Aspproximative, például: (264) Miután ezt mondta, a magas férfi elment, de hamarosan ismét visszatért. DLKT (265) Nézd csak, néhány nap múlva visszatér, ahogy ígérte. De aztán hamarosan újra elmegy, nem marad otthon velük játszani vagy olvasni. DLKT 83. Az ismétlődést jelölő határozószók és az időtartamot jelölő határozószók: Asprepetetive > / < Aspdurative, például: (266) Apolonija ismét hosszasan gondolkodott. (Ul vydas, 1971: 471) (267) A harmadik negyedben az erősödő áram az ellenkező irányba folyik, majd miután elérte legnagyobb értékét, a periódus utolsó negyedében gyengül, és rövid időre ismét nullává válik. DLKT Straipsniai / Articles 195 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 84. Ismétlődési határozószók és szokásszerűséget kifejező határozószók: Asprepetetive > / < Aspgeneric, például: (268) Egy idő múlva, amikor az asztaltársaság tagjai szokás szerint ismét összegyűjtöttek neki egy-egy darabka cukrot, a Professzor visszautasította: „Köszönöm, nem kell több. Háború aligha lesz már, én pedig két tele cipősdobozra való cukrot gyűjtöttem össze. DLKT (269) Előfordul, hogy a sünök úgy döntenek, akár három napig is koplalnak, később pedig ismét a megszokott módon kezdenek viselkedni. (http://www.eziai.lt/pasveta.php) 85. Ismétlődési határozószók és teljességet kifejező határozószók: Asprepetetive > / < Aspsg.completive, például: (270) Egyébként itt érdemes felidézni, hogy 1882-ben a cári hatalom ismét teljesen megtiltotta a zsidóknak a földművelést – vidékről a városokba kellett költözniük. DLKT (271) Valaki járt itt Alex előtt. Ian Ryder. Valószínűleg. Biztosan ki tudta nyitni, és nem zárta be teljesen újra, hogy ismét be tudjon menni. DLKT 86. Ismétlődési határozószók és minőséget kifejező határozószók: Asprepetetive > / < Voice, például: (272) Egy idő múlva megmostam volna az ajándékokat, de később, amikor ismét jól éreztem magam, elővettem őket, és azóta is otthon tartom. DLKT (273) – Ne légy ilyen büszke és közömbös a sorsod iránt, legalább gondold át alaposan. DLKT 87. Gyakorisági határozószók és akarati határozószók: Aspfrequentative > / < Modvolitional, például: (274) Beszéljenek tisztán, ne dadogjanak gyakran szándékosan. DLKT (275) Arról nem is beszélve, hogy véletlenül gyakran megsérülök:D (http://www.likimas.lt/sveikata-pagal-zodiako-zenkla/5.rkp.html) 88. Gyakorisági határozószók és gyorsaságot kifejező határozószók: Aspfrequentative > / < Aspcelerative, például: (276) Ön is tudja, milyen gyorsan terjednek néha a pletykák. DLKT (277) A szociálpedagógusi munkában eltöltött sok év után tudjuk, mennyire sürgősen, néha van szükség tanácsra, konzultációra vagy egyszerűen támogatásra. (http://www.socped.lt/index.php/skubi-konsultacija.html) 196 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII Cinkės prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys 89. Gyakorisági határozószók és elsőbbségi határozószók: Aspfrequentative > / < Tanterior, pl.: (278) Az ilyen korú embereknek gyakran már állandó munkahelyük van, de még nincsenek pénzügyi kötelezettségeik és eltartottjaik... DLKT (279) Ők, legalábbis a diákok, már néha túl halkan ejtik ki a hangsúlytalan szóvégi szótagokat, elharapva őket. DLKT 90. Gyakorisági határozószók és befejezettséget kifejező határozószók: Aspfrequentative > / < Aspterminative, pl.: (280) A felnőtt gyermekek nyomás alatt állnak, de gyakran már nincs erejük, nem akarnak, vagy talán nem is tudnak változtatni valamin. DLKT (281) A kötőjellel már néha nem elégednek meg: pl.: Fogorvos: orvos is, dizájner is. DLKT 91. Gyakorisági határozószók és folyamatosságot kifejező határozószók: Aspfrequentative > / < Aspcontinuative, pl.: (282) A mükénéi kultúra pusztulását néha még mindig rejtélynek nevezik, bár egyre gyakrabban próbálják megnevezni a felelősöket is. DLKT (283) A következőket fűzi hozzá megjegyzésként: A „Vakarinės naujienos” című lapot nemrég kezdtem olvasni, addig addig gyakran a „Respublika” című újságot lapozgattam. DLKT 92. Gyakorisági határozószók és közelséget kifejező határozószók: Aspfrequentative > / < Aspproximative, pl.: (284) Mindegyikük remekül kezdődik, a képzelet azonnal beindul, de elég gyakran gyorsan alábbhagy. DLKT (285) Néhányan megpróbálkoznak az önálló kenyérkeresettel, de hamarosan gyakran visszaköltöznek a szüleikhez. DLKT 93. Akarati határozószók és minőségi határozószók: Modvolitional > / < Voice, pl.: (286) Ha a gyermek szándékosan rosszul viselkedik, legyen határozott és következetes. (http://www.bendraamziai.lt/?Page=109&Vp=316&lang=) (287) A kisgyermek nem viselkedik szándékosan rosszul – nincs elég tapasztalata, és nem tudja, hogy annak fáj, akit megüt. (http://www.manosveikata.lt/lt/temos/tevai-ir-vaikai/kai-siauteja-mazasis-tornadas) Straipsniai / Articles 197 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 94. Gyorsaságot jelölő határozószók és elsőbbséget jelölő határozószók: Aspcelerative > / < Tanterior, például: (288) Leültem, és hamarosan már gyorsan suhantunk el az üzletek és kávézók mellett, a Kings Roadon tovább. DLKT (289) A térre értem, amikor Jotis már lassan haladt végig a hosszú főutcán. DLKT 95. Gyorsaságot jelölő határozószók és folyamatosságot jelölő határozószók: Aspcelerative > / < Aspcontinuative, például: (290) A Santariškiai Vérközpont számára még mindig sürgősen szüksége van A(II) Rh-pozitív vércsoportú véradókra. (http://www.15min.lt/naujiena/ziniosgy-vai/sveikata/skubiai-reikalingi-a-ii-teig-grupes-kraujo-dono-rai-541-455056) (291) Sürgősen még mindig németül beszélő műanyagablak-szerelőt keresnek (Fenster-Installarmeister). (http://darbo-skelbimai.balsas.lt/lt/skelbimas/siulomas_darbas/2668153/) 96. Elsőbbséget jelölő határozószók és folyamatosságot jelölő határozószók: Tanterior > / < Aspcontinuative, például: (292) „A stratégia szerint már eddigre gondoskodni kellett volna a kereszteződések áteresztőképességéről, az utak kiszélesítéséről, de ez nem valósult meg, ahogyan sok más sem” – mondja a PDP képviselője. DLKT (293) Mint tudják, már eddigre kilenc ilyen szimpóziumra került sor. DLKT 97. Elsőbbséget jelölő határozószók és teljességet jelölő határozószók: Tanterior > / < Aspperfect, például: (294) A gőg ismét felülkerekedett, ahogy mindig is történni szokott. DLKT (295) Ez a pozitivista összehasonlító eszme azonban tagadja a történelmi folyamat holisztikus természetét: az interpretátor „mindig is” benne foglaltatik. DLKT 98. A prioritás határozószavai és a retrospektív határozószavak: Tanterior > / < Aspretrospective, pl.: (296) A múlt és a jövő között a jelen az élvezet, a szenvedés és a kezdeményezés dimenziója: az önmagunkba nézés képessége, amelyről épp most beszéltünk. DLKT (297) Amikor 1971-ben felvettek az Írószövetségbe, már éppen megkaptam, ezért azokon a felosztásokon már nem vettem részt. DLKT 198 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII Cinque’s prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys 99. A prioritási határozószók és az időtartam-határozószók: Tanterior > / < Aspdurative, például: (298) Erről az alkotásról már röviden szó esett, keletkezésének körülményeit is megvitatták. DLKT (299) E dátumokat ellenőrizve rájöttem, hogy Ön még Repšys előtt már röviden említette Jasperst (1971). DLKT 100. A prioritási határozószók és a várhatósági határozószók: Tanterior > / < Aspprospective, például: (300) Archibald nem számított ilyen vallomásokra, és már-már sírt. DLKT (301) Az ingem szinte már teljesen átázott – az izzadságtól és az esőtől. DLKT 101. A prioritási határozószók és a teljesség határozószói: Tanterior > / < Aspsg.completive, például: (302) Antanukas már teljesenelfelejtette Jonulit és szörnyű sorsát. DLKT (303) – A földek már teljesen felszáradtak, az emberek vetnek... DLKT 102. A prioritási határozószók és a minőségi határozószók: Tanterior > / < Voice, például: (304) Fél évet Amerikában élve, mindketten már jól megtanultak angolul beszélni. DLKT (305) Íme, Ingrida Rajunčiūtė vagyok, saját kezűleg szeretnék felújítani, csak nem tudom, hol kezdjem, és miután ezt elolvastam, már jól tudom, honnan kell kezdenem; nagyon kiváló ez az irodalom. (http://remontuokim.lt/remonto-medziagos/kas-yra-silikoninis-hermetikas.php) 103. A folytatódás határozószói és az abszolútum határozószói: Aspcontinuative > / < Aspperfect, például: (306) Úgy tűnik, ilyen lehetőségről eddig sohanem beszéltek. DLKT (307) Nem nézve oda, mivel emlékei szerint még soha nem vágta meg magát... DLKT Straipsniai / Articles 199 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 104. A folyamatosság határozószavai és az időtartam határozószavai: Aspcontinuative > / < Aspdurative, pl.: (308) Bocsáss meg, hogy még mindig ilyen sokáig írok, de minden alkalommal konkrétabban. DLKT (309) A képviselők azt is kérdezik, miért nem tisztázódott ilyen sokáig, egészen mostanáig, miközben az utóbbi időben ismét erőltetik a parlament munkáját. DLKT18 105. A folyamatosság határozószavai és a minőség határozószavai: Aspcontinuative > / < Voice, pl.: (310) Röviden szólva, eddig jól nem tudom, kitől estem teherbe. DLKT (311) Eddig nem értették jól, hogyan lépnek kölcsönhatásba a nanométeres részecskék más anyagokkal, különösen a testszövetekkel. (http://rtn.elektro-nika.lt/mi/0304/kiek.html) 106. Az abszolút fok határozószavai és a közelség határozószavai: Aspperfect > / < Aspproximative, pl.: (312) Azt mondják, régen voltak elvarázsolt tárgyak. Bárhol ott hagyhattad őket, bárki ellophatta őket – mindig hamarosan visszatértek a kezedbe. DLKT (313) Olyan embernek, akit életében először lát, akit egyáltalán nem ismer, és akit valószínűleg hamarosan soha többé nem lát majd. DLKT 107. Az abszolút fok határozószavai és az időtartam határozószavai: Aspperfect > / < Aspdurative, pl.: (314) Az allergológus mindig sokáig és nagyon alaposan kérdezgeti a beteget a betegségéről. DLKT (315) A magánhangzókat mindig röviden ejtik a kettős mássalhangzók előtt és zárt szótagban, pl. der Kuss, bitten, die Katze. (http://vokie-ciu24.lt/vokieciu-kalbos-abecele) 18Csak egy példát találtak arra, hogy az időtartam határozószavát a folyamatosság határozószava előtt használták. Ezt a sorrendet valószínűleg az okozta, hogy az időtartam határozószavát a mennyiségi fokot kifejező tiek határozószóval együtt használták. 200 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII Cinque’s prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys 108. A teljesség adverbiumai és a jelleg adverbiumai: Aspperfect > / < Aspgeneric, például: (316) Žūklės niuansai. Ar visada karšiai elgiasi tipiškai? (http://ww-w.15min.lt/naujiena/laisvalaikis/zukle/zukles-niuansai-ar-visada-karsiai-elgiasi-tipiskai-144-167051)19 (317)... diákcsínyek, latin nyelv és orvosi szesz, rengeteg újdonság, amelyhez alkalmazkodni kell, és a nővér, aki nem alkalmazkodik, mint rendszerint, mindig hallgat a hiányosságairól, amíg mindent ki nem próbál önállóan, és a másik oldalon összetörten nem köt ki... DLKT 109. A teljesség adverbiumai és a minőség adverbiumai: Aspperfect > / < Voice, például: (318) Ügyesen tette helyre a ficamokat, összevarrta a sebeket, amelyek mindig jól gyógyultak, nem gennyesedtek be. DLKT (319) Gondolják meg az emberek, mindig nagyon alaposan gondolják meg, mielőtt bármilyen állatot vásárolnak! (http://www. gyvunupaieska.lt/lt/news/view/id/67072) 110. Az időtartam adverbiumai és a jelleg adverbiumai: Aspdurative > Aspgeneric, például: (320) Vacsorára – azt terveztük, hogy kolbászt sütünk a tóparti grillsütőn – ezúttal mi érkeztünk elsőként. Főként azért, mert Tania nem sminkelte magát a szokásos fél órán át. DLKT (321) Az alatt a két hét alatt nem két órát töltöttünk nála, mint általában, hanem öt órát. DLKT 111. A jelleg adverbiumai és a minőség adverbiumai: Aspgeneric > / < Voice, például: (322) Izraeli tisztviselők szerint a repülés előtt mind a repülőgépet, mind az utasokat, a szokásos módon, szigorúan ellenőrizték. DLKT (323) „Felelősségteljesen, a szokásos módon fogunk viselkedni“, mondta.“ DLKT 112. A kiszámíthatóság adverbiumai és a teljesség adverbiumai: Aspprospective > / < Aspsg,completive, például: (324) A mai fiatalok szinte egyáltalán nem olvasnak könyveket; mit gondolsz erről? (http://ask.fm/KarinaMcGrath/answer/110064182451) (325) Látjuk, ahogy a nap egyre ritkábban bukkan elő, mintha valaki a föld felé húzná. Hamarosan talán négy hónapig szinte egyáltalán nem látjuk majd. DLKT Az összesített statisztika a 3. táblázatban található. 19 Vö. még e határozószók egymás melletti használatát: A vízálló holmik mindig tipikusan drágábbak. Legalábbis azok, amelyek jó minőségűek. (http://forumas.gps.lt/viewtopic.php?f=28&t=2739&sid=341c6c58beb11f70637eb86efedc4475&start=0) Straipsniai / Articles 201 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 3. TÁBLÁZAT. A határozószók kétféle használata 202 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII Cinque’s prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys Amint látható, a litván nyelvben két határozószót nagyon gyakran használnak kétféleképpen: az ilyen esetek az összes talált példa csaknem kétharmadát teszik ki (összesen 113 esetet). E sorrendben leggyakrabban a Modepistemic (23 lehetséges esetből 18) és a Moodevidential (23-ból 17) határozószók fordulnak elő, valamivel ritkábban pedig a Modpossibility, a Tanterior (egyenként 16 esetben) és az Asprepetetive (23-ból 15 esetben) határozószók. A többi határozószót valamivel ritkábban használják kétféleképpen. Mindez azt mutatja, hogy ezekben az esetekben a határozószók jelentése nincs hatással a mondatbeli helyükre. D. Az utolsó alfejezet azokat az eseteket foglalja össze, amikor nem találtunk példát arra, hogy két konkrét határozószó együtt szerepelne egy mondatban. Ezért nem lehetett megállapítani e határozószók egymáshoz viszonyított sorrendjét. Most felsorolom mindezeket az eseteket: 1. Valószínűségi határozószók és jellegzetességet kifejező határozószók: Modepistemic? Aspgeneric. 2. Múlt időt kifejező határozószók és befejezettséget kifejező határozószók: Tpast? Aspterminative. 3. Múlt időt kifejező határozószók és folyamatosságot kifejező határozószók: Tpast? Aspcontinuative. 4. Múlt időt kifejező határozószók és abszolút jelleget kifejező határozószók: Tpast? Aspperfect. 5. Múlt időt kifejező határozószók és retrospektív határozószók: Tpast? Aspretrospective. 6. Jövő időt kifejező határozószók és retrospektív határozószók: Tfuture? Aspretrospective. 7. Irreális határozószók és szükségszerűséget kifejező határozószók: Modirrealis? Modnecessity. 8. Irreális határozószók és lehetőséget kifejező határozószók: Modirrealis? Modpossibility. 9. Irreális határozószók és szokást kifejező határozószók: Modirrealis? Asphabitual. 10. Irreális határozószók és gyakoriságot kifejező határozószók: Modirrealis? Aspfrequentative. 11. Irreális határozószók és akarati határozószók: Modirrealis? Modvolitional. 12. Irreális határozószók és gyorsaságot kifejező határozószók: Modirrealis? Aspcelerative. 13. A valószerűtlenség határozószavai és az abszolút határozószavak: Modirrealis? Aspperfect. 14. A valószerűtlenség határozószavai és a retrospektivitás határozószavai: Modirrealis? Aspretrospective. 15. A valószerűtlenség határozószavai és a jellegzetesség határozószavai: Modirrealis? Aspgeneric. 16. A valószerűtlenség határozószavai és az előreláthatóság határozószavai: Modirrealis? Aspprospective. Straipsniai / Articles 203 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 17. A valószerűtlenség határozószavai és a teljesség határozószavai: Modirrealis? Aspsg.completive· 18. A valószerűtlenség határozószavai és a minőség határozószavai: Modirrealis? Voice. 19. A szükségszerűség határozószavai és a befejezettség határozószavai: Modnecessity? Aspterminative· 20. A szükségszerűség határozószavai és a folyamatosság határozószavai: Modnecessity? Aspcontinuative· 21. A szükségszerűség határozószavai és a retrospektivitás határozószavai: Modnecessity? Aspretrospective· 22. A szükségszerűség határozószavai és az előreláthatóság határozószavai: Modnecessity? Aspprospective· 23. A szükségszerűség határozószavai és a teljesség határozószavai: Modnecessity? Aspsg.completive· 24. A lehetőség határozószavai és a jellegzetesség határozószavai: Modpossibility? Aspgeneric· 25. A szokásosság határozószavai és a retrospektivitás határozószavai: Asphabitual? Aspretrospective· 26. A szokásosság határozószavai és a jellegzetesség határozószavai: Asphabitual? Aspgeneric· 27. Az ismétlődés határozószavai és az abszolút határozószavak: Asprepetitive? Aspperfect· 28. A gyakoriság határozószavai és az abszolút határozószavak: Aspfrequentative? Aspperfect· 29. Gyakorisági határozószók és retrospektív határozószók: Aspfrequentative? Aspretrospective· 30. Akarati határozószók és elsőbbségi határozószók: Modvolitional? Tanterior· 31. Akarati határozószók és befejezettséget kifejező határozószók: Modvolitional? Aspterminative· 32. Akarati határozószók és folyamatosságot kifejező határozószók: Modvolitional? Aspcontinuative· 33. Akarati határozószók és közelséget kifejező határozószók: Modvolitional? Aspproximative· 34. Akarati határozószók és jellemző tulajdonságot kifejező határozószók: Modvolitional? Aspgeneric· 35. Akarati határozószók és előreláthatóságot kifejező határozószók: Modvolitional? Aspprospective· 36. Gyorsasági határozószók és befejezettséget kifejező határozószók: Aspcelerative? Aspterminative· 37. Gyorsasági határozószók és retrospektív határozószók: Aspcelerative? Aspretrospective· 38. Gyorsasági határozószók és közelséget kifejező határozószók: Aspcelerative? Aspproximative· 39. Gyorsasági határozószók és előreláthatóságot kifejező határozószók: Aspcelerative? Aspprospective· 204 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII Cinkė’s prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys 40. A gyorsaságot jelölő határozószók és a teljességet jelölő határozószók: Aspcelerative? Aspsg.completive· 41. A gyorsaságot jelölő határozószók és a minőséget jelölő határozószók: Aspcelerative? Voice. 42. Az elsőbbséget jelölő határozószók és a befejezettséget jelölő határozószók: Tanterior? Aspterminative· 43. A befejezettséget jelölő határozószók és a folyamatosságot jelölő határozószók: Aspterminative? Aspcontinuative· 44. A befejezettséget jelölő határozószók és az abszolút jelleget jelölő határozószók: Aspterminative? Aspperfect· 45. A befejezettséget jelölő határozószók és a visszatekintést jelölő határozószók: Aspterminative? Aspretrospective· 46. A befejezettséget jelölő határozószók és a jellegzetességet jelölő határozószók: Aspterminative? Aspgeneric· 47. A folyamatosságot jelölő határozószók és az abszolút jelleget jelölő határozószók: Aspcontinuative? Aspretrospective· 48. A folyamatosságot jelölő határozószók és a közelséget jelölő határozószók: Aspcontinuative? Aspproximative· 49. Az abszolút jelleget jelölő határozószók és a visszatekintést jelölő határozószók: Aspperfect? Aspretrospective· 50. A visszatekintést jelölő határozószók és a közelséget jelölő határozószók: Aspretrospective? Aspproximative· 51. A visszatekintést jelölő határozószók és az időtartamot jelölő határozószók: Aspretrospective? Aspdurative· 52. A visszatekintést jelölő határozószók és a jellegzetességet jelölő határozószók: Aspretrospective? Aspgeneric· 53. A visszatekintést jelölő határozószók és a teljességet jelölő határozószók: Aspretrospective? Aspsg.completive· 54. A visszatekintést jelölő határozószók és a minőséget jelölő határozószók: Aspretrospective? Voice. 55. A közelséget jelölő határozószók és a jellegzetességet jelölő határozószók: Aspproximative? Aspgeneric· 56. Időtartam-határozószók és előre láthatóságot kifejező határozószók: Aspdurative > Aspprospective· 57. Jellemző határozószók és teljességet kifejező határozószók: Aspgeneric? Aspsg.completive· 58. Előre láthatóságot kifejező határozószók és minőségi határozószók: Aspprospective? Voice. Mindezekben az esetekben a határozószók sorrendje nincs meghatározva. Straipsniai / Articles 205 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 6. ÖSSZEFOGLALÁS St. Wilson és A. Saygin szerint a török nyelvben, A. Bhatia szerint a hindi nyelvben, F. Beijer szerint pedig a svéd nyelvben a két határozószó egymáshoz viszonyított sorrendje sok esetben megfelel a Cinque-féle hierarchiában megadott sorrendnek: „A legtöbb egyértelmű esetben a sorrendi korlátozások abba az irányba mutatnak, amelyet Cinque hierarchiája előre jelez” (Wilson, Saygin 2001: 3). „Arra a következtetésre jutok, hogy a hindi többnyire követi a Cinque által javasolt határozószó-kifejezések hierarchiáját” (Bhatia 2006: 23–24). „Amit azonban elmondhatok, az az, hogy a két korpuszom felhasználásával felállított hierarchiák úgy tűnik, egybeesnek a Cinque (1999)-ben bemutatott hierarchiával” (Beijer 2002: 14). E. Zyman adatai azt mutatták, hogy az angol határozószók használata nem támasztja alá Cinque hierarchiáját. Emlékeztetnék arra, hogy Cinque a hierarchia összeállításakor nemcsak megadja, hanem fel is használja az angol nyelvi adatokat. Az E. Zyman által vizsgált 34 határozószópár közül csupán 9 fordul elő a Cinque hierarchiájában megadott sorrendben, 2 párra nem találtak példát, a fennmaradó 23 határozószópár pedig a Cinque hierarchiájában megadottól eltérő sorrendben fordul elő20. Zyman tehát megállapítja, hogy „a vizsgálat eredménye az volt, hogy a Cinque-hierarchia jelentős empirikus nehézségekbe ütközik az angol határozószók sorrendjére vonatkozó tények magyarázatakor” (Zyman 2011–2012: 131). Az alábbiakban a 4. táblázat látható, amely azt mutatja be, hogy a litván nyelvben milyen sorrendben fordulnak elő egymáshoz képest azok a határozószók, amelyeket Cinque munkájában tárgyalt. Csak a legközelebbi határozószópárok, azaz a Cinque-hierarchiában egymás mellett felsorolt elemek használati tendenciáit mutatjuk be. Mint látható, a megadott 22 pár közül 5 párra nem találtak példát, 2 pár a Cinque-hierarchiában megadottal ellentétes sorrendben fordult elő, 5 pár a hierarchiának megfelelően fordul elő, 10 pár pedig kétféleképpen, vagyis a Cinque-hierarchiának megfelelően és azzal ellentétesen is. Így feltételezhetjük, hogy az összes felsorolt Cinque-féle eset közül a litván nyelvben leggyakrabban nincs szigorúan meghatározva a két határozószó egymáshoz viszonyított sorrendje a mondatban, és az változhat. Most pedig foglaljuk össze a cikkben tárgyalt valamennyi esetet. Mint már említettük, a Cinque hierarchiájában felsorolt és a litván nyelvre alkalmazható határozószók közül 253 két-határozószós kombináció alkotható. 58 kombinációra nem találtak példát. A fennmaradó 195 kombináció közül a következőképpen 20 Az általa kapott empirikus adatokat a 2. függelék közli. 206 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII Cinquė’s prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys A Cinque-féle hierarchiával egyező sorrendben 62 adverbium-pár fordul elő21, a Cinque-féle hierarchiában megadottal ellentétes sorrendben 20 pár fordul elő22, és 113 pár mindkét módon előfordul23. Mindezt az 5. táblázat mutatja be (a + szimbólum azt jelenti, hogy a két adverbium alkotta pár a Cinque-féle hierarchiában megadott módon fordul elő, a - szimbólum azt jelenti, hogy a pár a Cinque-féle hierarchiában megadottal ellentétesen fordul elő, az x szimbólum azt jelenti, hogy ilyen párokra nem találtunk példát, a 2 szimbólum pedig azt, hogy az adott pár kétféleképpen fordul elő). 4. TÁBLÁZAT. Két adverbium mondatbeli használatának módjai24 Az adverbiumok sorrendje | Az adverbiumok használata | a Cinque-féle hierarchia szerint | a Cinque-féle hierarchiával ellentétesen | kétféleképpen | nem találtunk példát Moodevidential (valószínűleg) > Modepistemic (feltehetőleg) | | | * Modepistemic (feltehetőleg) > Tpast (egykor) | | | * Tpast (egykor) > Tfuture (azután) | | | * Tfuture (azután) > Modirrealis (talán) | * Modirrealis (talán) > Modnecessity (feltétlenül) | | | | * Modnecessity (feltétlenül) > Modpossibility (talán) | | * Modpossibility (talán) > Asphabitual (rendszerint) | | | * Asphabitual (rendszerint) > Asprepetetive (újra) | | | * Asprepetetive (újra) > Aspfrequentative (gyakran) | | * Aspfrequentative (gyakran) > Modvolitional (szándékosan) | | | * Modvolitional (szándékosan) > Aspcelerative (gyorsan) | * Aspcelerative (gyorsan) > Tanterior (már) | | | * Tanterior (már) > Aspterminative ((már) nem) | | | | * Aspterminative ((már) nem) > Aspcontinuative (mindeddig) | | | | * Aspcontinuative (mindeddig) > Aspperfect(?) (mindig) | | | * Aspperfect(?) (mindig) > Aspretrospective (éppen) | | | | * Aspretrospective (éppen) > Aspproximative (hamarosan) | | | | * Aspproximative (hamarosan) > Aspdurative (röviden) | * Aspdurative (röviden) > Aspgeneric/progressive (tipikusan) | | | * Aspgeneric/progressive (tipikusan) > Aspprospective (majdnem) | * Aspprospective (majdnem) > Aspsg.completive (teljesen) | | | * Aspsg.completive (teljesen) > Voice | * 21 Lásd az 1. táblázatot. 22 Lásd a 2. táblázatot. 23 Lásd a 3. táblázatot. 24 Csak a litván nyelvre jellemző párokat soroljuk fel. Straipsniai / Articles 207 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 5. TÁBLÁZAT. Az adverbiumok használatának módjai Evidenciális mód; episztemikus mód; múlt idő; jövő idő; irreális mód; szükségesség módja; lehetőség módja; habituális aspektus; ismétlődő aspektus; gyakori aspektus; akarati mód; gyorsító aspektus; előidejűség; befejező aspektus; folyamatos aspektus; perfektív aspektus; retrospektív aspektus; közelítő aspektus; tartós aspektus; generikus aspektus; előretekintő aspektus; egyszeri befejező aspektus; diatézis 208 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII Cinque’s prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys Cinque hierarchiája igen finoman tagolt: mód-, idő-, modalitás- és aspektuskategóriákból áll. Egyes külföldi kutatók úgy vélik, hogy bizonyos kategóriák olyan csoportokba tartoznak, amelyekben a határozók sorrendje kevésbé kötött lehet²⁵. A bőséges litván nyelvi adatok azonban ezt nem támasztják alá. A szemantikai alap sem magyarázza meg a határozók sorrendjének eltéréseit: a határozók egyik vagy másik sorrendben való használata meglehetősen esetleges, és semmiféle rendszert nem tesz lehetővé. A szemantikai alap valószínűleg csak azt jelezheti előre, hogy egy mondatban egy, két vagy több határozó szerepel-e. Azt sem állíthatjuk, hogy a mondat aktuális tagolása befolyásolná a sorrendbeli eltéréseket. Az összegyűjtött mondatokban a határozók egymás mellett állnak, nem pedig a mondat elejére vagy végére kerülnek, ahogyan akkor szoktak, amikor a mondat valamely részét ki akarják emelni vagy hangsúlyozni. Elképzelhető, hogy ugyanazon határozók különböző mintázataiban szemantikai árnyalat rejlik, ezt azonban szintaktikai és szemantikai szempontból sajnos nem sikerült bizonyítani. Így Cinque határozói hierarchiájának valódi jellege továbbra is tisztázatlan. Egyébként felmerül a kérdés, hogy a Cinque által kiválasztott határozók valóban hierarchiát alkotnak-e? Mit állíthatunk biztosan a litván nyelvi adatok áttekintése után? Azt állíthatjuk, hogy Cinque határozói hierarchiája nem univerzális (ez azt jelentené, hogy nem használható érvként annak bizonyítására, hogy a határozók a mondatban specifikálók), hogy a litván nyelvi adatok nem igazolják; hogy a litvánban bizonyos esetekben egyes határozók hajlamosak mások előtt állni a mondatban, ám két határozó egymáshoz viszonyított sorrendje a mondatban többnyire mégis szabad és változhat; továbbá azt, hogy a litván határozók szemantikai alapon semmiféle hierarchiát nem alkotnak. S Z A K I R O D A L O M A m b r a z a s V y t a u t a s 2006: Lietuvių kalbos istorinė sintaksė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. A m b r a z a s V y t a u t a s, szerk., 1997: Lithuanian Grammar. Vilnius: Baltos lankos. A m b r a z a s V y t a u t a s, szerk., 1996: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. 25 „Az adatok azt mutatják, hogy a határozók természetes módon néhány osztályba csoportosulnak. Az adatok azt mutatják, hogy az egyes osztályokon belül a határozók sorrendje nem feltétlenül olyan mereven rögzített, mint a különböző osztályokba tartozó határozók között“ (Bhatia 2006: 23–24); „ [...] a kategóriák közötti különbségek közül sok igen finom árnyalatú [...] Nem kísérlem meg e kategóriák jegyek szerinti felbontását, de nyilvánvaló, hogy bizonyos mértékig „mezőkre” oszlanak, és e mezőkön belül a különbségek meglehetősen árnyaltak lehetnek“ (Roberts 2010: 17). Straipsniai / Articles 209 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA Beijer Fabian 2002: On the Relative Order of IP-adverbials. Prieiga internetu: http://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.13.1511&rep=rep1&type=pdf. Bhatia Archna 2006: Testing Cinque’s hierarchy: Adverb Placement in Hindi. – LSO working papers in linguistics 6. Madison: University of Wisconsin, Linguistics Student Organization, 10–25. Prieiga internetu: http://vanhise.lss.wisc.edu/ling/files/ling_old_web/lso/wpl/6/bhatia.pdf. Bobaljik Jonathan David 1999: Adverbs: The Hierarchy Paradox. – Glot International 4.9/10, 1–6. Prieiga internetu: http://www.bobaljik.uconn.edu/papers/adverbs.pdf. Cinque Guglielmo 1999: Adverbs and Functional Heads: A Cross-linguistic Perspective. New York: Oxford University Press. Čižik-Prokaševa Veslava 2011: Lietuvių kalbos linksnių hierarchija. Humanitarinių mokslų daktaro disertacija. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. DLKT – a Kaunasi Vytautas Magnus Egyetem számítógépes nyelvészeti központjának mai litván nyelvi szövegkorpusza. Online elérhető: http://donelaitis.vdu.lt. Ernst Thomas 2000: Semantic Features and the Distribution of Adverbs. – ZAS Papers in Linguistics 17. Berlin: ZAS, 79–97. Ernst Thomas 2001: The Syntax of Adjuncts. Cambridge: Cambridge University Press. Frey Werner and Pittner Karin 1999: Adverbialpositionen im deutsch-englischen Vergleich. – Sprachspezifische Aspekte der Informationsverteilung, ed. by Doherty Monika. Berlin: Akademie-Verlag (Reihe studia grammatica), 14–40. Holvoet Axel 2003: Sujungiamieji ir prijungiamieji sakiniai formos bei funkcijos požiūriu. – Sintaksinių ryšių tyrimai (Lietuvių kalbos gramatikos darbai 1), red. Holvoet Axel, Judžentis Artūras. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 99–114. Holvoet Axel 2009: Bendrosios sintaksės pagrindai. Vilnius: Sapnų sala. Holvoet Axel, Čižik-Prokaševa Veslava 2005: Papildiniai ir aplinkybės. – Gramatinių funkcijų tyrimai (Lietuvių kalbos gramatikos darbai 3), red. Holvoet Axel, Mikulskas Rolandas. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 65–92. Holvoet Axel, Judžentis Artūras 2003: Sudėtinio prijungiamojo sakinio aprašymo pagrindai. – Sintaksinių ryšių tyrimai (Lietuvių kalbos gramatikos darbai 1), red. Holvoet Axel, Judžentis Artūras. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 115–172. 210 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII Cinkė’s prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys Holvoet Axel, Pajėdienė Jūratė 2005: Aplinkybės ir jų tipai. – Gramatinių funkcijų tyrimai (Lietuvių kalbos gramatikos darbai 3), red. Holvoet Axel, Mikulskas Rolandas. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 93–116. Jablonskis Jonas 1997: Lietuvių kalbos gramatika (1922 m.). Trečiasis fotografuotinis leidimas. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Jackendoff Ray S. 1972: Semantic interpretation in generative grammar. Cambridge, MA: MIT Press. Kruopas Jonas, ats. red., 1957: M. Danielis Kleinių „Pirmoji lietuvių kalbos gramatika“ (1653). Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla. Kuršaitis Frydrichas 2013: Lietuvių kalbos gramatika 1876, parengė Birutė Kabašinskaitė. Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Lemeškin Ilja, Zabarskaitė Jolanta, sud., 2014: Lituanistinis Augusto Schleicherio palikimas 2. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas, főszerk. Naktinienė Gertrūda, 1–20 (1941–2002), elektronikus kiadás. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005. Online elérhető: www.lkz.lt McConnell-Ginet Sally 1982: Adverbs and Logical Form: A Linguistically Realistic Theory. – Language 58(1). Baltimore: Linguistic Society of America, 144–184. Morzycki Marcin 2008: Nonrestrictive modifiers in non-parenthetical positions. – Adjectives and Adverbs: Syntax, Semantics, and Discourse, ed. by McNally Louise, Kennedy Christopher. Oxford: Oxford university press, 101–122. Otrębski Jan 1956: Gramatyka języka litewskiego. Nauka o formach 3. Warszawa: Państwowe wydawnictwo naukowe. Palionis Jonas, sud., 1957: J. Jablonskis. „Rinktiniai raštai“ 1. Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla. Ramat Paolo, Ricca Davide 1998: Sentence adverbs in the languages of Europe. – Adverbial Constructions in the Languages of Europe, ed. by van der Auwera Johan, Ó. Baoill Dónall. Berlin–New York: Mouton de Gruyter, 187–275. Roberts Ian 2010: Grammaticalisation, the Clausal Hierarchy and Semantic Bleaching. – Gradience, Gradualness and Grammaticalization (Typological Studies in Language 90), ed. by Traugott Elizabeth Closs, Trousdale Graeme. John Benjamins Publishing Company: Amsterdam/Philadelphia, 45–73. Schleicher Augustas 1856: Litauische Grammatik. Prag: J. G. Calve’sche Verlagsbuchhandlung. Straipsniai / Articles 211 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA Stundžia Bonifacas, spec. red., 1997: Sapūno ir Šulco gramatika Compendium Gramatičae Lithuanicae. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Tenny Carol L. 2000: Gore Events and Adverbial Modification. – Events as Grammatical Objects, ed. by Carol L. Tenny, James Pustejovsky. Stanford: CSLI Publications, 285–334. Ulvy das Kazys, red., 1971: Lietuvių kalbos gramatika 2. Morfologija. Vilnius: Mintis. Vaičiulytė-Semėnienė Loreta 2012: Prieveiksminiai antriniai predikatyvai. – Baltistica 47(1). Vilnius: Vilniaus universitetas, 51–72. Valiulytė Elena 1976: Prieveiksminiai junginiai. – Lietuvių kalbos gramatika 3. Sintaksė, red. Ulvydas, Kazys. Vilnius: Mintis, 271–275. Wenger Neven 2009: Cinque’s Functional Hierarchy. Syntax Reading Circle (SRC) notes (2009/02/09). Heidelberg: Universität Heidelberg. Prieiga internetu: http://www.iwo-iwanov.info/mediapool/36/361457/data/SRC_Part_I_/Neven_-_Cinque_s_Functional_Hierarchy.pdf. Wilson Stephen, Saygin Ayşe Pinar 2001: Adverbs and Functional Heads in Turkish: Linear Order and Scope. – Proceedings of WECOL 2001: Western Conference on Linguistics. Seattle, WA, USA. Prieiga internetu: http://crl.ucsd.edu/~saygin/papers/WECOLpaper.pdf. Zyman Erik 2011–2012: Two Investigations of Adverbs and Clause Structure in English. Senior Thesis, Princeton University. Prieiga internetu: http://people.ucsc.edu/~ezyman/adverbs_clause_structure.pdf. Quirk Randolph, Greenbaum Sidney, Leech Geoffrey, Svartvik Jan 1972: A Grammar of Contemporary English. London: Longman. 212 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII Cinque’s prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys 1. FÜGGELÉK A határozószók osztályozása26 Moodspeech-actP (beszédaktus-határozószók) ang. frankly lit. őszintén, nyíltan Moodevaluative (értékelő határozószók) ang. fortunately lit. szerencsére Moodevidential (bizonytalanságot kifejező határozószók) ang. allegedly lit. állítólag, bizonyára, valószínűleg Moodepistemic (valószínűségi határozószók) ang. probably lit. talán Tpast (múlt idejű határozószók) ang. once lit. egyszer, valaha, egykor, tegnap Tfuture (jövő idejű határozószók) ang. then lit. azután, később Modirrealis (irreális határozószók) ang. perhaps lit. talán, esetleg Modnecessity (szükségességet kifejező határozószók) ang. necessarily lit. szükségképpen Modpossibility (lehetőséget kifejező határozószók) ang. possibly lit. talán, esetleg Asphabitual (szokásosságot kifejező határozószók) ang. usually lit. általában, többnyire Asprepetetive (ismétlődést kifejező határozószók) ang. again lit. újra, ismét Aspfrequentative (gyakoriságot kifejező határozószók) ang. often lit. gyakran, nem ritkán, néha Modvolitional (akaratot kifejező határozószók) ang. intentionally lit. szándékosan, tudatosan, külön Aspcelerative (gyorsaságot kifejező határozószók) ang. quickly lit. gyorsan, sietve Tanterior (elsőbbséget kifejező határozószók) ang. already lit. már Aspterminative (befejezettséget kifejező határozószók) ang. no longer lit. (már) többé nem, már nem Aspcontinuative (folyamatosságot kifejező határozószók) ang. still lit. mindmáig, még mindig Aspperfect (abszolútumot kifejező határozószók) ang. always lit. mindig, mindenkor Aspretrospective (retrospektív határozószók) ang. just lit. éppen most Aspproximative (közeli jövőt kifejező határozószók) ang. soon lit. hamar, csakhamar Aspdurative (időtartamot kifejező határozószók) ang. briefly lit. rövid ideig, röviden, sokáig Aspgeneric/progr. (jellemző határozószók) ang. characteristically lit. jellemzően, szokás szerint Aspprospective (várhatóságot kifejező határozószók) ang. almost lit. majdnem, csaknem Aspsg.completive (teljességet kifejező határozószók) ang. completely lit. egészen, teljesen Asppl.completive (többszörös kiegészítő határozószók) ang. tutto lit. mind Voice (minőségi határozószók) ang. well lit. jól, rosszul 26 A táblázatban a szerző által fordított, nem pedig a litván nyelvészetben használatos terminusok szerepelnek. A litván szintaxisokban és nyelvtanokban módhatározókat és körülményhatározókat különböztetnek meg (az utóbbiak hely-, idő-, ok- és célhatározókból állnak). Straipsniai / Articles 213 VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA 2. FÜGGELÉK Erik Zyman eredményeinek táblázata27 a. Moodspeech act° (őszintén) > Moodevaluative° (sajnos) | nem b. Moodevaluative° (sajnos) > Moodevidential° (állítólag) | igen (c.) Moodspeech act° (őszintén) > Moodevidential° (állítólag) | igen d. Modevidential° (állítólagosan/egyértelműen) > Modepistemic° (valószínűleg) | nem e. Modepistemic° (valószínűleg) > T(Past)° (egyszer) | (nem) f. T(Past)° (egyszer) > T(Future)° (azután) | nem g. T(Future)° (azután) > Modirrealis° (talán) | nem (h.) Modepistemic° (valószínűleg) > Modirrealis° (talán) | (igen) (i.) Modepistemic° (valószínűleg) > Modirrealis° ([szinte] biztosan) | nem j. Modirrealis° (talán) > Modnecessity° (szükségszerűen) | nem k. Modirrealis° (talán) > Modnecessity° (nem feltétlenül) | (nem) l. Modnecessity° ([nem] feltétlenül) > Modpossibility° (lehetségesen) | nem m. Modpossibility° (lehetségesen) > Asphabitual° (általában) | igen n. Asphabitual° (általában) > Asprepetitive(I)° (újra) | nem o. Asprepetitive(I)° (újra) > Aspfrequentative(I)° (gyakran) | (igen) (p.) Asphabitual° (általában) > Aspfrequentative(I)° (gyakran) | nem q. Aspfrequentative(I)° (gyakran) > Modvolitional° (szándékosan) | nem r. Modvolitional° (szándékosan) > Aspcelerative(I)° (gyorsan) | (nem) s. Aspcelerative(I)° (gyorsan) > T(Anterior)° (már) | nem t. T(Anterior)° (már) > Aspterminative° (többé nem) | nem u. Aspterminative° (többé nem) > Aspcontinuative° (még mindig) | (nem) v. Aspcontinuative° (még mindig) > Aspperfect(?)° (mindig) | (nem) w. Aspperfect(?)° (mindig) > Aspretrospective° (éppen) | igen x. Aspretrospective° (éppen) > Aspproximative° (hamarosan) | nem y. Aspproximative° (hamarosan) > Aspdurative° (rövid ideig) | igen z. Aspdurative° (rövid ideig) > Aspgeneric/progressive° (jellemző módon) | nem aa. Aspgeneric/progressive° (jellemző módon) > Aspprospective° (majdnem) | igen bb. Aspprospective° (majdnem) > AspSgCompletive(I)° (teljesen) | igen cc. AspSgCompletive(I)° (teljesen) > Voice° (jól) | – dd. Voice° (jól) > Aspcelerative(II)° (gyorsan/korán) | nem ee. Aspcelerative(II)° (gyorsan/korán) > Asprepetitive(II)° (újra) | nem ff. Asprepetitive(II)° (újra) > Aspfrequentative(II)° (gyakran) | nem gg. Aspfrequentative(II)° (gyakran) > AspSgCompletive(II)° (teljesen) | – hh. határozói módosítók > {Mood speech act° (őszintén), Mood evaluative° (sajnos), Mood evidential° (nyilvánvalóan), Mood epistemic° (valószínűleg), időhatározók (most), Mod irrealis° (talán), alanyra vonatkozó határozók (bölcsen)} | nem 27 Žr. Zyman 2011–2012: 71t. Raidės skliaustuose žymi atvejus, kurie nebuvo įtraukti į Cinque’ės hierarchiją, o žodžiai taip / ne skliaustuose nurodo, kad autoriui šie atvejai nėra visiškai aiškūs. 214 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII Cinque’s prieveiksmių hierarchija ir lietuvių kalbos duomenys Cinque határozószói hierarchiája és a litván nyelv adatai ÖSSZEFOGLALÁS A Cinque által kidolgozott, úgynevezett univerzális mondatszintű funkcionális projekciós hierarchiára hivatkozva a cikk a litván nyelv mondathatározóinak relatív sorrendjét írja le. A cikk a Kaunasi Vytautas Magnus Egyetem Számítógépes Nyelvészeti Központja mai litván nyelvi korpuszának példáira, valamint a Google internetes keresőmotor segítségével talált példákra épül. A cikk nemcsak a Cinque hierarchiájában szereplő szomszédos határozópárok relatív sorrendjét tárgyalja (ahogyan azt Cinque és a cikkben említett más nyelvészek teszik), hanem a hierarchia összes határozójának relatív helyzetét is. A Cinque hierarchiájában megadott 22 határozópár használati tendenciáinak összegzése után megállapították, hogy 5 pár esetében nem találtak példát; 2 pár a Cinque hierarchiájához képest fordított sorrendben szerepelt; 5 párt a Cinque hierarchiájában megadott sorrendben használtak, míg 10 pár kétféleképpen fordult elő, vagyis a Cinque hierarchiájának megfelelően és azzal ellentétesen is (lásd a cikk 4. táblázatát). Ezért feltételezhető, hogy a Cinque által felvázolt esetek közül a mondatban szereplő két határozó relatív sorrendje általában nincs szigorúan meghatározva, és a litván nyelvben változhat. A Cinque hierarchiájában megadott, a litván nyelvre alkalmazható összes határozóból 253 két határozóból álló kombináció alkotható. A cikkben tárgyalt valamennyi kombináció összegzése után megállapították, hogy 58 kombinációra nem találtak példát. A fennmaradó 195 kombináció közül 62 pár a Cinque hierarchiájának megfelelő sorrendben szerepel; 20 pár a Cinque hierarchiájához képest fordított sorrendben, míg 113 pár mindkét sorrendben előfordul. Mindezt a cikk 5. táblázata mutatja be (a + jel azt jelenti, hogy a két határozó alkotta pár a Cinque hierarchiájában megadott sorrendben szerepel; a − jel azt jelenti, hogy a pár sorrendje ellentétes a Cinque hierarchiájában megállapított sorrenddel; a x jel azt jelenti, hogy ilyen párra nem találtak példát; a 2 jel azt jelenti, hogy a pár mindkét sorrendben előfordul). A litván nyelvi adatok azt mutatják, hogy a mondatszintű funkcionális projekciók Cinque-féle hierarchiája nem univerzális, és a litván adatok nem igazolják azt; bizonyos esetekben egyes határozók hajlamosak megelőzni másokat a litván nyelvben, bár rendszerint a mondat két határozójának relatív sorrendje szabadon változhat; továbbá a litván határozók nem alkotnak szemantikai alapú hierarchiát. Beérkezett 2017. december 27-én. VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA Lietuvių kalbos institutas Petro Vile išio g. 5, Vilnius LT-10308, Lietuva [email protected] Straipsniai / Articles 215