Important Aspect of Lithuanian Dialectology: Dialect Dictionaries

JŪRINA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ A Litván Nyelv Intézete Kutatási területek: az írott források nyelvjárásának elemzése, nyelvjárási lexikográfia és lexikológia, szociolingvisztika, szintaxis. A LITVÁN DIALEKTOLÓGIA FONTOS ASPEKTUSA: NYELVJÁRÁSI SZÓTÁRAK A litván dialektológia fontos aspektusa: nyelvjárási szótárak ÖSSZEFOGLALÓ A jelen cikk célja annak a litván nyelvjárási szótárak összeállítására vonatkozó iskolának a bemutatása, amely a 20th. század végétől a 21st. század elejéig terjedő időszakban alakult ki. A cikk az 1944–2017 között megjelent tizenöt nyelvjárási szótárt tekinti át: a korszakolást, a szerkezetet (kötetszám, a szókincs bemutatásának típusai) és a földrajzi eloszlást, amely tükrözi a határ menti nyelvjárások és alnyelvjárások tudományos és oktatási célú megőrzésére irányuló törekvést. KULCSSZAVAK: nyelvjárási szótárak, alnyelvjárások és alnyelvjárás-csoportok, szótártípusok, szókincsminta (lexikon), korszakolás. ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmány a 20. század végétől a 21. század elejéig kialakult, litván nyelvjárási szótárak készítésére irányuló iskolát mutatja be. Áttekinti az 1944 és 2017 között megjelent tizenöt nyelvjárási szótárt, vagyis azok elkészítésének idejét, szerkezetét (terjedelmét és a lexikai anyag közlésének módjait), valamint földrajzi eloszlását, amely azt a törekvést tükrözi, hogy tudományos és oktatási célból megőrizzék a határvidéki nyelvjárásokat és nyelvjárásokat. KULCSSZAVAK: nyelvjárási szótárak, nyelvjárások és nyelvjáráscsoportok, szótártípus, a szótár anyagának terjedelme (lexika), az elkészítés ideje. Įžvalgos / Insights 263 JANA ŠVAMBARĖ-VALUŽIENĖ BEVEZETÉS Az újgrammatikusok (Junggrammatiker) a 19. század végén Németországban (Lipcse) kialakult nyelvészcsoportot alkotó iskola. Hatással volt számos nyelven (francia, német, olasz, svéd, orosz és más nyelveken) megjelenő különféle szakszótárak létrejöttére. A litván nyelvű nyelvészeti munkák sem jelentettek kivételt. A tanulmányban tárgyalt 1944–2017 közötti időszakot jelentős történelmi, politikai, gazdasági és kulturális változások jellemzik. Felöleli a második szovjet megszállás (1944–1990), valamint a függetlenség visszaállítását követő évek (1990-től) időszakát. Ez a több mint 70 évet átfogó időszak a nyelv fejlődésének, a standard nyelv kialakulásának, a nyelvjárások kiegyenlítődésének, valamint a tudósok azon erőfeszítéseinek korszakaként tekinthető, amelyek a litván nyelv (írott és beszélt) szókincsének megőrzésére irányultak. E célok elérésére figyelemre méltóan sokféle szótár készült. Litvánia függetlenségének első időszakában a szótárírás területén a legjelentősebb munka a Lietuvių kalbos žodynas (Litván nyelvi szótár) anyagának összegyűjtése és a szótár megírása volt. Ez a munka a második szovjet megszállás idején, majd később, Litvánia függetlenségének visszaállítása után sem szűnt meg. A Lietuvių kalbos žodynas anyagát különféle forrásokból, régi írott forrásokból és litván nyelvjárásokból gyűjtötték; ezért e szótár összeállítása a kiadása megakadályozására tett erőfeszítések ellenére is megállíthatatlan folyamat volt.1 Mivel a Lietuvių kalbos žodynas nyelvjárási (nyelvjárási, alnyelvjárási és alnyelvjárás-csoportokhoz tartozó) lexikája nem tükrözte egy adott nyelvjárás, alnyelvjárás vagy alnyelvjárás-csoport fejlődését (új szavak megjelenését vagy a régi örökség eltűnését), sem a nyelvjárások terjedését vagy visszaszorulását, ezért a nyelvjárási lexika nem tükrözte a nyelvjárási jelenségek belső és külső folyamatait, és szükségessé váltak a nyelvjárási szótárak. A nyelvészeti mozgalom kezdete ösztönözte a nyelvjárásleírások elkészítését, valamint a nyelvjárási adatok gyűjtését. Ezért a nyelvjáráskutatók nemcsak a nyelvjárások tanulmányozására törekedtek, hanem egyedi szókincsük megőrzésére is.2 Vytautas Vitkauskas, az első nyelvjárási szótár összeállítója, a bevezetőben így fogalmaz: „1954 nyarán Balčikonis professzor biztatására megpróbáltam szavakat és kifejezéseket gyűjteni és lejegyezni szülőföldem, Kuršėnai környékéről” (Vitkauskas 1976: 3). A nyelvjáráskutatókat arra ösztönözték, hogy gyűjtsenek 1 For more information, see Pukis 2013: 31–298. 2 Az adatokkal kapcsolatos további információért lásd a termes.lki.lt oldalt, vagy http://www.termes.lt. 264 Acta Linguistica Lithuanica LXXIX Important Aspect of Lithuanian Dialectology: Dialect Dictionaries a nyelvjárási szókincs mielőbbi rögzítése a fenyegetettség miatt: a nyelvjárások kiegyenlítődésének és változásának folyamata, amely összefüggött az idősebb és fiatalabb nemzedék nyelvi modelljének változásaival, a vidéki életmód visszaszorulásával és a standard nyelv megerősödésével (ez utóbbi esetenként kényszerítő folyamat volt).3 Aldonas Pukis, a Kaunas környéki nyugati aukštaitiai nyelvjárás néhány szótárának összeállítója így ír: „A Balikonis professzor által belém oltott, Kazlauskas professzor által pedig tovább táplált érdeklődésem a szavak és a szótárak iránt arra ösztönzött, hogy megkezdjem a Zanavykų šnektos žodynas (Zanavykai alnyelvjárás szótára) előkészítő munkálatait: vállaljam a cédulakatalógus gyűjtésének irányítását, a szerzői csoport vezetését és a szöveg szerkesztését, majd később a Kazlų Rūdos šnektos žodynas (Kazlų Rūda alnyelvjárásának szótára) munkájára összpontosítsak” (Pukis 2013: 7). Az alnyelvjárások szakmai kutatása mindig szorosan kapcsolódott ahhoz a célhoz, hogy a nyelvváltozatok lexikai sajátosságait megőrizzék a jövő nemzedékei számára. A kutatási anyag feltárja, hogyan szervezték meg a nyelvjárási szótárak összeállításának munkáját, és hogyan szervezik napjainkban. A kutatási anyag az 1944 és 2017 között megjelent litván nyelvjárások, alnyelvjárások és azok csoportjainak szótárait foglalja magában.4 A tanulmány célja annak bemutatása, hogyan alakult ki a litván nyelvjárási lexikográfia az 1944–2017 között megjelent nyelvjárási szókincsszótárak alapján.5 A cél elérése érdekében a következő feladatokat tűztük ki: 1) a nyelvjárási szótárak lehetséges korszakolásának elemzése és a tudományos közösség elé tárása; 2) a nyelvjárási szótárak szerkezeti elemeinek (kötetszám, helyesírás stb.) megvitatása; 3) a nyelvjárási szótárak helyi nézőpontú bemutatása (földrajzi elterjedésük Litvániában és annak etnikai területein); 4) a nyelvjárási szótárak terén végzett litván kutatások összevetése a szomszédos balti államok nyelvjáráskutatóinak kutatásaival. A következtetések alátámasztása érdekében leíró és összehasonlító módszereket alkalmazunk, különös tekintettel a nyelvjárási szótárak földrajzi elterjedésére (lokalizációjára). 3 A 20th. század végi – 21st. század eleji nyelvészeti helyzetről bővebben lásd: Švambarytė-Valužienė 2014. 4 A szerző szerint az időbeli viszonyítási pontnak a 2017-es évet tekintjük. 5 A szerző nem elemzi a nyelvjárási szótárak lexikográfiájának kérdését, mivel ez elméleti munka témája lenne, nem pedig egy áttekintő tanulmányé. A nyelvjárási szótárak elméleti kérdéseiről és a nyelvjárási szavak kiválasztásáról bővebben lásd: Sakalauskienė 2010, 2014. A szótártípusokról bővebben lásd: Jakaitienė 2005, 2006; Zubaitienė 2015. Įžvalgos / Insights 265 JANA ŠVAMBARĖ-VALUŽIENĖ A nyelvjárási szótárak korszakolása Az első, Vytautas Vitkauskas által összeállított litván nyelvjárási szótár 196-ban jelent meg. A cikkben tárgyalt teljes, 70 éves időszak két részre osztható. A szovjet megszállás első három évtizedében, 1944 és 1976 között egyetlen nyelvjárási szótár sem jelent meg. A nyelvjárási szótárak intenzívebb kiadásának első időszaka az 1976 és 1988 közötti évtizedre esik. Ezt ismét a nyelvjárási szótárak kiadásának rövid szünete követte. Az 1988 és 1990 közötti időszakban nem jelent meg szótár. A litván nyelvjárási szótárak új korszaka a függetlenség visszaállítása után kezdődött. Az 1990 és 2017 közötti időszak szintén két szakaszra osztható. 1990 és 2008 között öt szótár, 2008 és 2017 között pedig négy nyelvjárási szótár jelent meg. Az utóbbi évtizedek korszakolásának hátterét elsősorban a minőségbeli, nem pedig a mennyiségi különbségek határozzák meg. A szovjet megszállás időszakában (1944–1990), valamint a visszaállított függetlenség éveiben (1990–2017) tizenöt nyelvjárási szótár jelent meg. Ezeket hivatásos nyelvészek és amatőrök egyaránt összeállították. Mindegyikük arra törekedett, hogy a nyelvjárás egyediségét minden szinten megőrizze: a szókincs, az alaktan, a szóalkotás, a mondattan és a frazeológia terén, sőt a tulajdonnevek mutatójában is. Minden szótár legalább öt szempont szerint jellemezhető: a megjelenés ideje, terjedelem, helyesírás, nyelvjárás és helyszín. A fentiek összegzéseként elmondható, hogy a litván nyelvjárási szótárak története három időszakra osztható: 1978–1988 (az első nyelvjárási szótárak megjelenése), 1988–2008 (az írás és kiadás legintenzívebb időszaka), 2008–2017 (a tudományos alapokon nyugvó, többkötetes nyelvjárási szótárak időszaka). A több mint 40 éves szovjet megszállás idején hat nyelvjárási szótár jelent meg, a független Litvánia 25 éve alatt pedig kilenc, többnyire többkötetes nyelvjárási szótárat adtak ki (lásd az 1. diagramot). 1. DIAGRAM. A litván nyelvjárási szótárak kiadása (mennyiségi szempont) 26 Acta Linguistica Lithuanica LXXIX Important Aspect of Lithuanian Dialectology: Dialect Dictionaries A NYELVJÁRÁSI SZÓTÁRAK TÍPUSAI A nyelvjárási szótárak a magyarázó szótárak csoportjába tartoznak, amelyek két kategóriára oszthatók: egy adott nyelvjárás, alnyelvjárás vagy alnyelvjáráscsoport szótáraira, illetve egy adott nyelv valamennyi nyelvjárását feldolgozó szótárakra. A fent említett tizenöt szótár többnyire az alnyelvjárások és alnyelvjáráscsoportok szókincsének megőrzését célozza. Šiaurės rytų düninkų šnektų žodynas a déli žemaitiai Varnai-vidékének, a déli aukštaitiai Druskininkų tarmės žodynas, a Pietinių pietų aukštaičių šnektų žodynas és a keleti aukštaitiai Kupiškėnų žodynas több nyelvjárást feldolgozó szótárak. A nyelvjárási szótárak (nyelvjárások, alnyelvjárások vagy alnyelvjáráscsoportok szótárai) rendszerint egy-, két- vagy háromkötetesek. Egy négykötetes szótár is létezik. A 20. század végéig az egykötetes szótárak voltak túlsúlybanth. A többkötetes nyelvjárási szótárak a 21. század elejétől a litván nyelvjárási lexikográfia sajátos jellemzőist. A litván nyelvjárási szótárak terjedelmük szerint két nagy csoportra oszthatók. 2000-ig rendszerint egykötetes szótárakat adtak ki, 200 után pedig egyre több két-, három- vagy négykötetes szótár jelent meg. Öt szótár differenciális, vagyis szakosított szótárnak minősíthető. Tíz szótár teljes szótárnak nevezhető. A szótárak példányszáma folyamatosan csökken. Például az első litván nyelvjárási szótárból háromezer példány készült, míg egy 2016-ban megjelent szótár példányszáma mindössze kétszázötven. A nyelvjárási címszavak illusztrációi eltérőek. Vannak köznyelven írt példák is. Emiatt a megkülönböztető nyelvjárási sajátosságok csak részben mutatkoznak meg. Más szavak lejegyzéséhez egyszerűsített fonetikai átírást használnak, amely a nyelvjárás legfontosabb jellemzőit tárja fel. Gyakran a koppenhágai hagyományon alapuló fonetikai átírást alkalmazzák (lásd a 2. diagramot). 2. DIAGRAM. A nyelvjárási nyelv megjelenítése a litván nyelvjárási szótárakban (helyesírási szempont) A nyelvjárási szótárak tanúsága szerint a címszavak magyarázata változó: az olyan utalásokat, mint lk, bk, valamint a szinonimákkal való magyarázatot elhagyják; egy leíró 6 lk – litván irodalmi nyelv, bk – standard litván. Įžvalgos / Insights 267 JANA ŠVAMBARĖ-VALUŽIENĖ a magyarázat korlátozott, és a címszó jelentésének legmegfelelőbb megfelelője szerepel (lásd a 3. diagramot). 3. DIAGRAM. A címszavak magyarázatának típusa Az elemzett szótárakban tükröződő nyelvjárások megoszlása azt mutatja, hogy három litván žemait nyelvjárási szótárunk van (Vytautas Vitkauskas, Šiaurės rytų dünininkų šnektų žodynas; Juozas Aleksandravičius, Kretingos tarmės žodynas; Birutė Vanagienė, Šiaurės vakarų žemaičių žodynas), valamint tizenkét litván aukštait nyelvjárási szótárunk (Jonas Petrauskas, Aloyzas Vidugiris, Lazūnų tarmės žodynas; Gertrūda Naktinienė, Aldona Paulauskienė, Vytautas Vitkauskas, Druskininkų tarmės žodynas; Aloyzas Vidugiris, Zietelos šnektos žodynas; Vitas Labutis, Daušių krašto žodynas; Zanavykų šnektos žodynas; Dieveniškių šnektos žodynas; Klementina Vosylienė, Kupiškėnų žodynas; Angelė Vilutytė, Kaltanėnų šnektos žodynas; Aldonas Pukis, Kazlų Rūdos šnektos žodynas; Žaneta Markevičienė, Aurimas Markevičius, Vidiškių šnektos žodynas; Lietuvininkų tarmių žodynas; Asta Leskauskaitė, Vilija Ragaišienė, Pietinių pietų aukštaičių šnektų žodynas) (lásd a függelékben található diagramot és a 4. diagramot). 4. DIAGRAM. A litván nyelvjárási szótárak mennyiségi aránya 28 Acta Linguistica Lithuanica LXXIX Important Aspect of Lithuanian Dialectology: Dialect Dictionaries Amint a függelékben található diagramon látható, a nyelvjárási szótárak általában 30 000–50 000 szemléltető példát tartalmaznak. A 2017-ig megjelent nyelvjárási szótárakban a címszavakat mind a beszélt nyelvből származó példákkal, mind pedig a Lietuvių kalbos žodynas című szótár nyelvjárási, alnyelvjárási vagy alnyelvjáráscsoportokból vett szavaival szemléltetik. Az utóbbi években a címszavakat a nyelvjárási beszélt nyelvből vett példákkal illusztrálják (lásd az 5. diagramot). 5. DIAGRAM. A litván nyelvjárási szótárak szókészleti állománya (ezrekben) A litván nyelvjárási szótárak több mint 950 000 lexikai egységet mutatnak be. A lexikai egységek közlésének módja a fonetikus átírástól az egyszerűsített fonetikus átíráson át akár a köznyelvi alakig terjed. A lexikai adatok forrásai a beszélt nyelv és a folklór, annak szóbeli és írásbeli formája egyaránt, az írott források (kiadványok és kéziratok), a folklórmesék és -dalok, a népi gyógyászat szavai stb. A Daukšių krašto žodynas olyan szótárra példa, amely a személyek és helyek regionális tulajdonneveit is közli.7 Az első szótár, a Šiaurės rytų dunininkų šnektų žodynas, és a második szótár, a Lazūnų tarmės žodynas között kilencéves szünet volt. A harmadik szótár, a Druskininkų tarmės žodynas, három évvel később jelent meg. Feltételezhetjük, hogy az 1988 és 1998 közötti tízéves szünetet a nyelvjáráskutatási mozgalom során összegyűjtött adatok kutatására és rendszerezésére, a nyelvjárási szótárak előkészítésére és összeállítására, a megfelelő módszerek keresésére, valamint a szótárszöveg megírásának előkészületeire fordították.8 7 A szerző nem értékeli a szótárakat tudományos kritériumok alapján. 8 A nyelvjáráskutatási mozgalomról bővebben lásd: Pukis 2016. Įžvalgos / Insights 269 JĀNINA ŠVAMBARĖ-VALUŽIENĖ A táblázatból látható, hogy a szótárkészítés területén végzett munka szinte egészét a Litván Nyelvi Intézet (korábban Litván Nyelvi és Irodalmi Intézet, 1952–1990) ismert lexikográfusai végezték: Vytautas Vitkauskas, Aloyzas Vidugiris, Klementina Vosylaitė, Gertrūda Naktinienė és mások. Ezek a tudósok megosztották tapasztalataikat a fiatalabb nemzedék nyelvjáráskutatóival, akik szótárakat állítottak össze és szerkesztettek, továbbá szótári szövegeket írtak, és néhány nyelvjárási szótárt is készítettek. Meg kell említeni Danguolė Mikulėnienė, Rima Bākienė, Asta Leskauskaitė, Vilija Ragaišienė és mások nevét.9 A NYELVJÁRÁSI SZÓTÁRAK TERÜLETI ELOSZLÁSA Földrajzi szempontból az adott időszak (1944–2017) valamennyi nyelvjárási szótára egyenetlenül oszlik el Litvániában (lásd a térképet). A litván nyelvjárási szótárak földrajzi eloszlása azt mutatja, hogy a nyelvjárási és alnyelvjárási szótárak jelentős része a peremvidékek, valamint a jelenleg Belaruszhoz tartozó etnikai régiók nyelvjárásait és alnyelvjárásait mutatja be. 9 Köszönet illeti Vilija Ragaišienė kolléganőt a nyelvjárási szótárakról szóló átfogó áttekintések hiányára, valamint a lexikográfia fő elméleti kérdéseit – a szótártípusokat, a szótárszerkezeteket és a szótárkészítés módszereit – bemutató tanulmányok hiányára vonatkozó megjegyzéseiért. 270 Acta Linguistica Lithuanica LXXIX Important Aspect of Lithuanian Dialectology: Dialect Dictionaries A nyelvjárási szótárak földrajzi szempontból egyenetlenül készültek. A földrajzi és statisztikai elemzésből kitűnik, hogy lexikográfiai szempontból alaposan kutatott alnyelvjárások a varnai déli žemaitė, a telšiai és kretingai északi žemaitė, a kaunasi nyugati aukštaitė, a kupiškisi, širvintosi és vilniusi keleti aukštaitė, valamint a déli aukštaitė. Vizsgálat alatt állnak a raseiniai déli žemaitė, a šiauliai nyugati aukštaitė, valamint a panevėžysi, anykščiai és utenai keleti aukštaitė alnyelvjárások. A litván nyelvjárási szótárak típusainak elemzése azt mutatja, hogy a teljes szótárak vannak túlsúlyban. Ezért a legfontosabb és kézenfekvő következtetés az, hogy a litván nyelvjárási szótárak adatai jelentősen gazdagíthatják és bővíthetik a Nagy Akadémiai Lietuvių kalbos žodynas szókészleti alapját. Valamennyi nyelvjárási szótár adatai feltárják egy-egy régió etnikai sajátosságait, történelmi eseményeit és azok értékelését. Emellett alakítják az egyén nyelvi önbizalmát és identitását, valamint felkeltik az érdeklődést saját nyelvjárása iránt.10 Érdemes hangsúlyozni a nyelvjárások figyelemre méltó változatosságát, valamint a nyelvi identitás kialakításában betöltött jelentőségüket. BETEKINTÉS A BALTI ORSZÁGOK LEXIKOGRÁFIAI MUNKÁIBA A nyelvjárási szótárak összeállításának helyzete Lettországban nagyon hasonló. Nyilvánvaló, hogy a legtöbb szótár Lettország függetlenségének visszanyerése után jelent meg.11 Közéjük tartozik Eduards Ādamsons és Elga Kagaine egykötetes szótára, a Vainižu izloksnes vārdnīca (2000), valamint Brigita Bušmane Nīcas izloksnes vārdnīca című műve (2017). A lett dialektológusok a litván kollégáikhoz hasonlóan terjedelmes, rendszerint kétkötetes szótárakat írnak. Sarmite Balode (Sarmite Balode) és Iga Jansone kétkötetes szótára, a Kalnienas izloksnes vārdnīca (2017), valamint Antonina Reķēna Kalupes izloksnes vārdnīca című szótára (1998) is megjelent. A lettek figyelmet fordítottak a gazdag összehasonlító alakokra, amelyek egyediek, és jelentősen gazdagítják a köznyelvet. Maiga Putniņa és Agris Tīmuska Sīles izloksnes salīdzināmo vārdnīca című, 2001-ben készült szótára egy nyelvjárás alnyelvjárásának összehasonlító alakjain alapul. 10 Lásd: Lietuvių kalbos žodynas. 11 Külön köszönet illeti Edmunds Trumpa docenst, a Lett Egyetem Lett és Balti Tanulmányok Tanszékének Balti Nyelvészeti Tanszékvezetőjét. Įžvalgos / Insights 271 JANA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ egy alnyelvjárás összehasonlító alakjain. A szovjet megszállás időszakában Elga Kagaine és Silvija Raģe háromkötetes szótára, az Ērģemes izolsnes vārdnīca (1977–1983) jelent meg Lettországban. Lettországban 1944 és 2017 között öt szótárat (és egy összehasonlító szótárat) adtak ki. A Litvániában és Lettországban megjelent nyelvjárási szótárak vizsgálata azt mutatja, hogy az arány az 1940–1998 közötti időszakban 6:1, az 1998–2017 közötti időszakban pedig 9:4. A lett nyelvészek a lett nyelvjárások gyűjteményén dolgoznak – Latviešu valodas dialektu atlants.12 Az utóbbi években a lett szótárak elektronikus változatban is megjelentek.13 A 20th. század elején (pontosabban 1920-ban) az észt nyelvészek kidolgozták a nyelvjárási szótárak összeállításának programját és hivatkozási rendszerét. Észtország különböző területeiről – Kihnuból, Setóból, Hiiből14 – származó szótárak (elektronikus formában) is elérhetők. Néhány közülük, például a Small Dialectological Dictionary, 1982 és 1989 között készült. 2011-ben jelent meg a Vanapärase Võru mude sõnaraamat (The Dictionary of old Võru Dialect). Az Észt Nyelvi Intézet a nyelvjárási szótárak betűrendes archívumát őrzi (2,7 millió papírcédulát). Az észt nyelvészek a DED (Dictionary of Estonian Dialects) virtuális adatbázis létrehozásán dolgoznak, amely a társadalom minden tagja számára hozzáférhető lesz. Az adatbázis a standard észt nyelv szavait, valamint e nyelv valamennyi nyelvjárásának szókincsét is tartalmazza.15 A fent említett tények bizonyítják, hogy az észt dialektológusok jelentős hatást gyakoroltak a nyelvjáráskutatás területére. Az észt nyelvészek ugyanakkor a papíralapú szótárakkal szemben az elektronikus változatokat részesítik előnyben. To summarize the dialectological work accomplished by Baltic linguists since 1990, we can mention two approaches. Lithuanian dialectologists prepared dictionaries which cover almost all the peripheral areas of the country as well as ethnic territories. Latvians prepared subdialect or specialized dictionaries (such as the comparative dictionary of dialects). They are also determined to publish the collection of all Latvian dialects. Estonians prefer to digitize manuscript and published dictionaries of Estonian dialects and to prepare a single digitized database. 12 See Latviešu valodas dialektu atlants. Lesika (1999); Latviešu valodas dialektu atlants. Fonētika (2013). 13 See Balode, Jansone 2017. 14 Seto Dictionary (2016), Eastern Dialect Dictionary (2016), Hii Dictionary (2015), Kihnu Dictionary (2013). See https://www.eki.ee/EN. 15 For more information, see Kalvik, Kendla 2018: 52. 272 Acta Linguistica Lithuanica LXXIX Important Aspect of Lithuanian Dialectology: Dialect Dictionaries KÖVETKEZTETÉSEK A kutatási anyag arra utal, hogy a litván nyelvjárási szótárírás iskolája az 1960-as–1970-es években kezdett kialakulni. Megjegyzendő, hogy a nyelvjárási szótárak szerzői és összeállítói csak a 21st. század elején kezdtek eltávolodni a Lietuvių kalbos žodynas írásakor alkalmazott módszerektől és alapelvektől. Ehelyett saját módszereiket használják (például a szavak tematikus csoportokban vagy ábécérendben történő bemutatását; a fonetikus átírás használatát – amely az egyszerűsített, a köznyelvhez közel álló változattól a részletes fonetikus átírásig terjedhet –; a nyelvjárási sajátosságok leírását, az ismertető jellegű leírástól a tudományos kutatásig), és így tovább. A litván nyelvjárási lexikográfia iskolája tehát csak 2000-től tekinthető kialakultnak. 1944 és 2017 között tizenöt nyelvjárási szótár jelent meg Litvániában. Ez a korszak két, jelentős történelmi változásokkal fémjelzett kisebb időszakra osztható: az első 1944-től 1990-ig, a második pedig 1990-től 2017-ig tart. Az első időszak magában foglalja a szovjet megszállás éveit, és két kisebb szakaszra osztható: az első nyelvjárási szótárak megjelenésének éveire (1976–1988), valamint azokra az évekre, amikor egyetlen nyelvjárási szótár sem jelent meg (1988–1990). A függetlenség visszaállításának időszaka (1990–2017) szintén két részre osztható: 1) 1990-től 2008-ig, amikor öt nyelvjárási szótár jelent meg, és 2) 2008-tól 2017-ig, amikor négy nyelvjárási szótár látott napvilágot. A fent említett tizenöt szótár közül öt differenciálisnak, tíz pedig teljes (rendszerszerű) típusú szótárnak minősül. Hetven év alatt a példányszámok drámaian csökkentek. Az 1976-ban megjelent első nyelvjárási szótár 3000 példányban jelent meg, míg egy 2016-os szótárból 250 példány készült. A Litván Nyelvi Intézet dialektológusai a peremterületek nyelvhasználatát kutatják és igyekeznek megőrizni: az etnikai litván területek nyelvjárásait, a határvidékek alnyelvjárásait és alnyelvjárás-csoportjait, valamint Litvánia peremvidékeinek nyelvjárásait és alnyelvjárásait. Bár a szótárkészítés konkrét alapelvei továbbra is vita tárgyát képezik, nyilvánvaló, hogy a szótárak meghatározott célokat szolgálnak. Ezek közé tartozik a hosszú távú érték, a tudományos kutatás, valamint az alkalmazási és oktatási haszon. 2011-ben jelent meg CD-formátumban a Lithuanian Dialects / Lietuvių tarmės című digitális szótár. A nyelvjárási szótárak nemcsak kiegészítik a nagyobb lexikográfiai műveket (például a Lietuvių kalbos žodynas című szótárat), hanem tükrözik a régió etnikai sajátosságait, a történelmi eseményeket és azok értékelését, az egyének nyelvi öntudatát és önbecsülését, továbbá felkeltik az érdeklődést az anyanyelvi nyelvjárás iránt. Įžvalgos / Insights 273 JĀNINA ŠVAMBARTE-VALUŽIENĖ REFERENCES Ādamsons Eduards, Kagaine Elga 2000: Vainžu izloksnes vārdnīca. Rīga: Latviešu valodas institūts. Balode Sarmīte, Jansone Ilga 2017: Kalnienas izloksnes vārdnīca 1–2. Rīga: LU Latviešu valodas institūts. Bušmane Brigita 2017: Nīcas izloksnes vārdnīca. Rīga: Latviešu valodas institūts. Jakaitienė Evalda 2005: Leksikografija. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Jakaitienė Evalda 2006: Žodynų istorijos apybraiža. Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Kagaine Elga, Rūķe Silvija 1977–1983: Ērģemes izloksnes vārdnīca 1–3. Rīga: Zinātne. Kalvik Mari Liis, Kendla Mari 2018: The Dictionary of Estonian Dialects: Past and Present – Sõnaraamat (E-Book), 52. Latviešu valodas dialektu atlants. Fonētika. Rīga: Zinātne, 2013. Latviešu valodas dialektu atlants. Leksika. Rīga: Zinātne, 1999. Lietuvių kalbos žodynas 1–20, 1941–2002, elektroninis variantas (antras elektroninis leidimas), red. kolegija: Gertrūda Naktinienė (vyr. redaktorė), Jonas Paulauskas, Rūtė Petrokienė, Vytautas Vitkauskas, Jolanta Zabarskaitė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2013. Lietuvių tarmės / Lithuanian Dialects 3. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2011. Pupkis Aldonas 2013: Juozas Balčikonis ir didysis „Lietuvių kalbos žodynas“. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Pupkis Aldonas 2016: Lietuvių kalbos sąjūdis 1968–1988 m. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Putniņa Maiga, Agris Timuška 2001: Sīnes izloksnes salīdzināmu vārdnīca. Rīga: LU Latviešu valodas institūts. Reķena Antonīna 1998: Kalupes izloksnes vārdnīca 1–2. Rīga: Latviešu valodas institūts. Sakalauskienė Vilija 2014: Lietuvių tarminių žodynų tipai ir jų rengimo principai – Leksikografija ir leksikologija 4. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 141–157. 274 Acta Linguistica Lithuanica LXXIX Important Aspect of Lithuanian Dialectology: Dialect Dictionaries Sakalauskienė Vilija 2010: Dialektizmų atranka dabartinės ir bendrinės lietuvių kalbos žodynuose. – Leksikografija ir leksikologija 2. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 295–305. Švambarytė-Valužienė Janina 2014: Kalbinio punkto gyvavimo situacija: XX a. vidurys–XXI a. pradžia. – Acta Linguistica Lithuanica 71. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 215–228. Vitkauskas Vytautas 1970: Tarmių žodynų tipai ir sudaromo principai. – Lietuvos TSR Mokslų akademijos darbai, A serija 2(33), Vilnius, 153–170. Zubaitienė Vilma 2015: Lietuvių tarmės. Prieiga per internetą: http://web.vu.lt/fl/v.zubaitiene/files/2015/04/Tarmiu_zodynai.pdf. Svarbus lietuvių dialektologijos aspektas: šnektų žodynai SANTRAUKA Straipsnyje aptariama lietuvių kalbos tarmių žodynų rengimo raida nuo 1944 iki 2017 m. Kaip žinoma iš istorijos, jaунagramatikų (kalbotyros kryptis, susiformavusi Leipcige (Vokietija) XIX a. pabaigoje ir gyvavusi iki XX a. pradžios) skleistos idėjos padėjo rasti šimtmečio darbui – didžiajam Lietuvių kalbos žodynui. Kur kas vėliau, apie XX a. 7–8 dešimtmetį, ėmė kurtis ir lietuviškoji tarmių žodynų rengimo mokykla. Tiesa, tik XXI a. pradžios tarmių žodynuose stengiamasi kiek atsiriboti nuo Lietuvių kalbos žodyno rengimo principų ir apsibrėžti savuosius (līdzinis ir nelīdzinis žodžio pateikimas; fonetinės transkripcijos taikymas (nuo supaprastintos ir artimos bendrinei kalbai iki išsamios fonetinės); tarminių ypatybių aprašai (nuo aprašomųjų iki mokslo tiriamųjų) ir pan.). Taigi apie susiformavusią lietuvių tarmės leksikografijos kryptį galėtume kalbėti nuo 2000 m. Nors dar iki dabar tebesvarstomi atskiri žodyno rengimo principai, bet matyti, kad tarmių žodynai rengiami turint kelis tikslus: išleidžiami, mokslo tiriamieji, taikomieji ir mokomieji (2011 m. mokymo tikslais išleistas kompiuterinio žodynėlio – kompaktinės plokštelės Lietuvių tarmės / Lithuanian Dialects 3 dalis). Lietuvos okupacijos (1944–1990) ir antrosios Lietuvos Nepriklausomybės metais (1990–2017) išleista 15 šnektų žodynų, parengtų profesionalių kalbininkų ir mėgėjų. Visi jie straipsnyje apibūdinami laiko, apimties, užrašymo (tarminių ženklų) ir geografiniu požiūriais. Įžvalgos / Insights 275 JANINA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ Pastebėta, kad 1990–2008 m. buvo intensyviausias šnektų žodynų rengimo ir leidimo metas. Nuo 2008 iki 2017 m. pasirodo jau mokslinių pagrindų parengti keliatomiai šnektų žodynai. Visi šnektų žodynai pagal apimtį yra dvejopi: vienatomiai arba keliatomiai. Iki 2000 m. daugiausia rengti vienatomiai žodynai, o nuo 2000 m. ima rodytis dvitomių, tritomių ir keturtomių lietuvių kalbos šnektų žodynų. Žodynų iliustraciniai pavyzdžiai užrašomi įvairiai. Yra žodynų, parašytų bendrine kalba. Labai dažnai šnektų žodynų sudarytojai naudoja supaprastintą fonetinę transkripciją. Naujausių tarminių šnektų žodynų iliustraciniai pavyzdžiai jau pateikiami išsamia fonetine transkripcija. Tarmių požiūriu žodynai pasiskirstę taip: 3 skirti žemaičių šnektoms (Vytauto Vitkausko Šiaurės rytų dūnininkų šnektų žodynas (1976), Juozo Aleksandravičiaus Kretingos tarmės žodynas (2011), Birutės Vanagienės Šiaurės vakarų žemaičių žodynas (t. 1, 2014, t. 2, 2015)), o 12 – aukštaičių šnektoms (Jono Pauksko, Aloyzo Vidugirio Lazūnų tarmės žodynas (1985), Gertrūdos Naktinienės, Aldonos Paulauskienės, Vytauto Vitkausko Druskininkų tarmės žodynas (1988), Aloyzo Vidugirio Zietelos šnektos žodynas (1998), Vito Labučio Daukšių krašto žodynas (2002), Zinaávyčių šnektos žodynas (t. 1, 2003, t. 2, 2004, t. 3, 2006), Dieveniškių šnektos žodynas (t. 1, 2005, t. 2, 2010), Klemenios Vosylytės Kupiškėnų žodynas (t. 1, 2007, t. 2, 2010, t. 3, 2012, t. 4, 2013), Angelės Vilutytės Kaltanėnų šnektos žodynas (2008), Aldono Pupkio Kazlų Rūdos šnektos žodynas (t. 1, 2008, t. 2, 2009), Žanetos Markevičienės, Aurimo Markevičiaus Vidiškių šnektos žodynas (2014), Lietuvininkų tarmių žodynas (2014), Astos Leskauskaitės, Vilijos Ragaišienės Pietinių pietų aukštaičių šnektų žodynas (t. 1, 2016)). Geografiniu požiūriu daug šnektų žodynų yra parengta iš paribio vietų. Lietuvių kalbos instituto dialektologų ir tarmininkų, dirbusių Lietuvos aukštosiose mokyklose (Vilniaus universitete, Edukologijos universitete), tikslinai tiriama ir saugoma šnektų ar tarmių periferija: lietuvių kalbos tarmių etninėse Lietuvos žemėse ar Lietuvos paribyje esančių šnektų, taip pat ir Lietuvos teritorijoje išsidėsčiusių lietuvių kalbos šnektų bei tarmių paribo leksika. Straipsnyje priminė ir latvių bei estų tarmių žodynų rengimo tradicija bei esama padėtis. Įteikta 2018 m. spalio 10 d. JANINA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ Institute of the Lithuanian Language Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Lietuva [email protected] 276 Acta Linguistica Lithuanica LXXIX Important Aspect of Lithuanian Dialectology: Dialect Dictionaries Author (-s) / compiler (-s)¹⁶ | Title of dictionary | Dialect, subdialect | Publishing date | Sample of vocabulary | Type of dictionary Vytautas Vitkauskas | Šiaurės rytų aukštaičių tarmynas | Southern Žemaitian (Eastern Varniskiai) | 1976 | 50 thousand | Differential Jonas Petraška, Aloyzas Vidugiris | Lietuvių tarmių žodynas | Eastern Aukštaitian Viniškiai (Eastern Dzūkai) | 1985 | 30 thousand | Exhaustive Gertrūda Naktinienė, Aldona Paulauskienė, Vytautas Vitkauskas | Druskininkų tarmės žodynas | Southern Aukštaitian (Dzūkai) | 1988 | 50 thousand | Exhaustive Aloyzas Vidugiris | Zietelos tarmės žodynas | South-east Aukštaitian | 1998 | 40 thousand | Exhaustive Vitas Labutis | Dieveniškių rašto žodynas | South of Western Aukštaitian | 2002 | Not specified | Differential² Aldonas Pupkis, Klementina Vosylytė and others | Zanavykų šnektos žodynas | Western Aukštaitian Kauniškiai | Vo. 1, 2003; Vo. 2, 2004; Vo. 3, 2006 | 120 thousand | Exhaustive Laima Grumadienė, Danguilė Mikulėnienė, Aloyzas Vidugiris, Kazys Morkūnas | Dieveniškių šnektos žodynas | Eastern Aukštaitian Viniškiai | Vo. 1, 2005; Vo. 2, 2010 | 50 thousand | Exhaustive ¹⁶ The mark // is followed by the names and surnames of compilers. Sometimes there are names of both authors and compilers mentioned. Compilers finished preparing the dictionary after the death of authors. In those dictionaries where texts were written by the group of authors, names of editors are enclosed after the mark //. LITHUANIAN DIALECT DICTIONARIES Įžvalgos / Insights 277 J A N I N A Š V A M B A R Y T Ė - V A L U Ž I E N Ė Author(s) / compiler(s) | Title of dictionary | Dialect, dialect subgroup | Publishing date | Sample of vocabulary | Type of dictionary Angelė Vilutytė | Katalėnų šnektos žodynas | Eastern Aukštaitian (Vilnius) dialect | 2008 | 40 thousand | Exhaustive Aldonas Pupkis | Kazlų Rūdos šnektos žodynas | Western Aukštaitian (Kaunas) dialect | Vol. 1, 2008; Vol. 2, 2009 | 60 thousand | Exhaustive Juozas Aleksandravičius // Danguolė Mikulėnienė, Juozas Palionis | Kretingos tarmės žodynas | Northern Žemaitian (Kretingiškiai) | 2011 | Not specified | Differential Birutė Vana[gienė] // Danguolė Mikulėnienė, Daiva Vaišnienė | Birutės Vana[gienės] / Danguolės Mikulėnienės / Daivos Vaišnienės | Northern Žemaitian | Vol. 1, 2014; Vol. 2, 2015 | Not specified | Differential Žaneta Markevičienė, Aurimas Markevičius | Žanetos Markevičienės, Aurimas Markevičius | Eastern Aukštaitian (Širvintiškiai) dialect | 2014 | Not specified | Exhaustive Jonas Bukantis // I. K. Tokužytė, Loreta Litutkaitė, Virginia Vėverienė | Lietuvių tarmių žodynas | Western Žemaitian and Western Aukštaitian – the Southern area of the Small Lithuania (Klaipėda region) | 2014 | Not specified | Differential? Asta Leskauskaitė, Vilia Ragaišienė | Pietų Lietuvių šnektų žodynas | Southern Aukštaitian (Southern Dzūkai) | Vol. 1, 2016 | Not specified | Exhaustive 278 A c t a L i n g u i s t i c a L i t h u a n i c a LXXIX