Pietų žemaičių raseiniškių tarmių nominacijos ir įverčiai

Straipsniai / Articles 227 DIANA DAMBRAUSKIENĖ Lietuvių kalbos institutas ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0002-0346-8421 Kutatási irányok: geolingvisztika, szociolingvisztika. DOI: doi.org/10.35321/all83-11 A DÉLI ŽEMAITIAI RASEINIAI VÁLTOZATÁNAK NYELVJÁRÁSI ELNEVEZÉSEI ÉS ÉRTÉKELÉSEI Dialect Nominations and Evaluations in the Area of the Southern Samogitian of Raseiniai KIVONAT A tanulmány a perceptív dialektológia módszertanára támaszkodva vizsgálja a déli žemaitiai raseiniai változat területén (a Kelmėsi, Raséiniai és Tauragėi zónákban) élő válaszadók nyelvjárási elnevezéseit és értékeléseit. Mindhárom zóna vizsgált személyeinek tudatában megszilárdult a žemaitiai és aukštaitiai nyelvjárások markáns szembenállása. Ez utóbbit a standard litván nyelvvel azonosítják. A válaszadók véleménye szerint a žemaitis nyelvjárás érthetetlen és könnyen felismerhető. Ezt más városokban (településeken) használják, amelyek lakói beszélt nyelvükben megvalósítják a vizsgált személyek által felsorolt, a žemaitis nyelvjárásra jellemző reprezentatív vonásokat. Az esztétikusságával, érthetőségével és szabályosságával kitűnő, valamint a köznyelv fogalmáról alkotott felfogásnak megfelelő aukštaitis nyelvjárást az Aukštaitija etnográfiai régiójához legközelebbi, továbbá Litvánia nagyvárosaiban (településein) és Közép-Litvániában használják. A beszélők nyelvi szülőföldjükön használt nyelvváltozatától és a köznyelvtől távolabb álló aukštaitis nyelvjárási beszédmódokat a raseiniaiak városnevekkel társítják, és nyelvjárásokként nevezik meg. A žemaitis és az aukštaitis nyelvjárások értékelései alapján feltételezhető a dél-žemaitis raseiniaiak teljes területének gyors aukštaitisodása (különösen Kelmė övezetében, ahol a žemaitis nyelvjárást leggyakrabban a legérthetetlenebbként értékelik). LÉNYEGES SZAVAK: perceptív dialektológia, nyelvi szülőföld, a dél-žemaitis raseiniaiak alnyelvjárása, nyelvjárás, köznyelv. DIANA DAMBRAUSKIENĖ 228 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII ANNOTÁCIÓ A perceptív dialektológia módszertanára támaszkodva a tanulmány a dél-žemaitis raseiniaiak alnyelvjárásának területén (Kelmė, Raseiniai és Tauragė környékén) élő válaszadók nyelvjárási elnevezéseivel és értékeléseivel foglalkozik. A zamatok és a felvidékiek nyelvjárásai között egyértelmű ellentét áll fenn, amely a válaszadók tudatában alakult ki. A válaszadók szerint a respondents from all three areas. The latter is associated with Standard Lithuanian. zamatok nyelvjárás érthetetlen és könnyen felismerhető. Más településeken (helységekben) is használják, amelyek lakói beszélt nyelvükben megvalósítják a válaszadók által meghatározott žemaitis nyelvjárás reprezentatív jegyeit. Az esztétikát, érthetőséget és helyességet megtestesítő, valamint a standard nyelv fogalmának megfelelő felvidéki nyelvjárást a Felvidék etnográfiai régiójának legközelebbi városaiban, Litvánia legnagyobb városaiban (településein) és Közép-Litvániában beszélik. A Raseiniai-nyelvjárás alnyelvjárásának beszélői a felvidéki helyi nyelvjárásokat (lit. šnektos), amelyek a nyelvi szülőföldjükön beszélt nyelvváltozathoz és a standard nyelvhez képest nagyobb különbségeket mutatnak, a városok nevével társítják, és nyelvjárásoknak nevezik őket (lit. tarmės) A zamatok és a felvidéki nyelvjárások értékelése arra a feltételezésre vezet, hogy Raseiniai déli zamatok területének egésze gyorsan felvidéki nyelvjárássá alakul át (mivel particular in the area of Kelmė where the Samogitian dialect is most commonly evaluated ez a legérthetetlenebb). KULCSSZAVAK: perceptív dialektológia, nyelvi szülőföld, a Raseiniai környéki déli žemaitis alnyelvjárás, nyelvjárás, standard nyelv. 1. BEVEZETÉS A nagyobb és szerkezetileg kedvezőbb településekre irányuló migrációt ösztönző szociokulturális és társadalmi-gazdasági okok megváltoztatják a nyelvhasználók nyelvi viselkedését. A más nyelvváltozatok használóival fenntartott kapcsolatok, valamint egy „presztízsesebb” változat képe módosítja a nyelvi változatok értékelését, és ezzel együtt kezdeményezi a nyelvjárásokhoz való viszony felülvizsgálatát. Az elmúlt évtizedben Litvániában számos, a perceptív dialektológia elvein alapuló geolingvisztikai kompetenciavizsgálatot végeztek1, a déli žemaitis raseiniai nyelvjárás areája azonban ebből a szempontból csak töredékesen került elemzésre, mivel nem terjedt ki a Lietuvių kalbos atlasasban (LKA 1977, 1982, 1991; a továbbiakban – LKA) megjelölt nyelvjárási areapontok mindegyikére. A feltáró kutatások feltárták az extralingvisztikai 1 A közönséges nyelvközösségi tagok geolingvisztikai kompetenciáinak vizsgálatáról bővebben lásd: Aliūkaitė, Mikulėnienė 2016: 89–120; 2016a: 17–33; Aliūkaitė, Mikulėnienė, Čepaitienė, Geržotaitė 2017; Geržotaitė 2016: 121–142; 2016a: 321–339; 2018: 76–101 stb. Tanulmányok / Articles 229 Pietų žemaičių raseiniškių tarmių nominacijos ir įverčiai tényezők hatását a raseiniai nyelv horizontális és vertikális változatosságára (Aliūkaitė, Bakšienė, Jaroslavienė és mtsai 2014: 146; Vaitmonienė 2014; 2017: 343–365). A nyelvjárási területen megfigyelhető konvergenciajelenségek miatt három kialakulóban lévő geolectust állapítottak meg: az átmeneti Kelmėsi és Raséiniai, gs (Aliūkaitė, Mikulėnienė 2014a: 260; NLTA 2014: XIII žemėlapis ir komenvalamint a valamivel stabilabb Tauratart (nyomtatott melléklet). Ahhoz azonban, hogy értékelni lehessen a megfigyelési időszakban fennálló nostinį patarmės kaitos scenarijų ir jo priežastingumą, būtini visų patarmės nyelvi helyzetet2, valamint meghatározhassák a progtérségben található LKA-pontok, átfogó komplex geolingvisztikai vizsgálataira van szükség, amelynek egyik legfontosabb kutatási komponense a nyelvközösségek geolingvisztikai kompetenciája. E tanulmány célja tehát a déli žemaitis raseiniai nyelvközösség tagjainak geolingvisztikai kompetenciájának (a nyelvjárások felismerésére való képességének) elemzése, figyelembe véve a raseiniai LKA-pontok földrajzi elhelyezkedését (a kialakulóban lévő geolectusokhoz való tartozásuk alapján). A tárgy a dél-žemaitis raseiniai nyelvjárási közösség tagjainak nyelvjárási elnevezései, valamint az ezekhez kapcsolódó képzeteik és értékeléseik. A tanulmány a szerző által 2014 novembere és 2017 októbere, valamint 2019 júniusa–szeptembere között a dél-žemaitis raseiniai alnyelvjárás területén a jelenleg még létező 34 LKA-pontból3 gyűjtött és diktafonra rögzített empirikus anyagra támaszkodik. A geolingvisztikai kompetencia elemzése a tanulmányban az LKA-pontok földrajzi elhelyezkedése szerint történik, azaz : 1) A Kelmėsi (északi) zónát 14 LKA-pont válaszadói képviselik – Gùd- (LKA 224), Kušlekiai (LKA moniškės (LKA 162), Šáukėnų (LKA 194), Kùrtuvėnų (LKA 195), Váiguvos 225), Pãdubysiai (LKA 226), Kiaunoriai (LKA 227), Krãžiai (LKA 257), Kelmėsi (LKA 258), Kubliai (LKA 259), Týtuvėnai (LKA 260), Adomáičiai (LKA 292), Pãkražantis (LKA 293) és Stulgiai (LKA 326); 2) A Raséiniai (délkeleti) zónához hét pont tartozik – Lýduvėnai (LKA 294), Nemãkščiai (LKA 327), Alėjai (LKA 329), Vidùklė (LKA 363), Gervnė (LKA 398a), Pãupis (LKA 396) és Raséiniai (LKA 364); Žviñgiai (LKA 357), Pãgramantis (LKA 358), Lomiai (LKA 359), Batakiai nemzedékeinek képviselői nyelvét, a terminusról részletesebben lásd Labov 1972: 24; Sankoff 2006: 1–16; lásd még 3) Taurags (vakarinei) zonai priskiriami 13 punktų – Vainùto (LKA 356), Aliūkaitė, Mikulėnienė 2014b: 36; Kalėdienė 2015: 213–214 és mások. 3 A raseiniai területen 37 (LKA 360), Skaudvlės (LKA 361), Petkáičių (LKA 362), Žygáičių (LKA 390), 2 Stebimojo laiko (angl. apparent time) metodą paranku taikyti tiriant vienu metu gyvenančių kelių LKA-pontot különítettek el, azonban az egyik – Giniõčiai (LKA 328) – pont teljesen elnéptelenedett, egyetlen lakosa sincs már, Joci (LKA 391) és Rūgãliai (LKA 463) pontok pedig már Taurags elővárosainak tekintendők (ide a közeli Taurags lakói költöznek). DIANA DAMBRAUSKIENĖ 230 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII Stragùtė (LKA 392), Jõniškės (LKA 393), Pãšaltuonio (LKA 394), Ežvilko (LKA 395) ir Eiči (LKA 464) (žr. 1 pav.). 1. PAV. Pietų žemaičių raseiniškių patarmės ribos ir LKA punktai (žemėlapio fragmentas iš Geržotaitė, Mikulėnienė 2014: I žemėlapis, žemėlapio autorė L. Geržotaitė) Tiriamąją medžiagą sudaro metalingvistiniai 99 informantų komentarai apie tarmes. Svarbiausi duomenys apie informantus pateikiami lentelėje. TÁBLÁZAT. A dél-zemaitiai raseiniškiai nyelvjárási területének válaszadói életkori jellemzői Felsőfokú Elemi Felső-köziskolai épfokú végzettsSzakmai ég Középfokú iskolázotAlapfokú tság iskolázottság iskolázottság iskolázottság iskolázottság Összesen 35 éves korig 6 - 5 3 4 4 22 36–60 éves korig 6 12 10 3 3 1 35 Több mint 61 éves 412 3 8 4 11 42 A megjegyzések a lakóhely, az életkor és a nem szerint vannak kódolva (az első számjegyek és négy nagybetű jelöli a pont (az LKA szerinti) számát és a pont nevének első betűit, az életkort a „1” (35 éves korig), „2” (36–60 éves) és „3” (61 évnél idősebb) számjegyek jelzik, a nők megjegyzéseit „M”, a férfiakét „V” jelöli, például a középső nemzedékhez tartozó, a Žygaičiai (LKA 390) pontból származó adatközlő megjegyzésének kódja: 390ŽYGA2M). A továbbiakban a tanulmányban a vizsgált személyek megjegyzéseit a válaszadói kódokkal jelölik. Tanulmányok / Articles 231 Pietų žemaičių raseiniškių tarmių nominacijos ir įverčiai A tanulmányban a geolingvisztikai kompetenciát a nyelvjárások felismerésére, valamint társadalmi és földrajzi területekhez való kapcsolására vonatkozó képességek összevetésével értékelik; ezt a heterosztereotipikus4 jellemzések vizsgálatával pontosítják, a vizsgált személyek nyelvjárásiasság-észlelésére alapozva, és kiemelve a földrajzi, szociodemográfiai és szociokulturális adatokkal kapcsolatos legjellemzőbb általánosításokat. A válaszadók életkora meghatározza nyelvi tapasztalatukat és a nyelvi viselkedés megválasztását; a kulturális változók az oktatási rendszer által kialakított normák, valamint a társadalomban meghonosodott attitűdök, értékek és meggyőződések összességét mutatják. Metodai ir metodologinės prieigos. Medžiaga surinkta derinant pua részben standardizált felmérés és a mélyinterjú (beszélgetés) módszerét5. A cikk szerzője úgy fogalmazta meg a vizsgálati személyeknek szánt kérdéseket, hogy a geolingvisztikai kompetencia kutatásának elvégzéséhez a lehető legtöbb információhoz jusson. A geolingvisztikai kompetenciát a tudományos diskurzusban úgy határozzák meg, mint a nyelv egyszerű használójának a nyelvváltozatokról szerzett ismeretei, valamint az ezeknek a földrajzi, társadalmi és kulturális areálokkal való összekapcsolására irányuló képessége összességét (Diercks 2002: 52–53; Aliūkaitė, Mikulėnienė 2016: 92; Geržotaitė 2019: 1). Az egyszerű nyelvhasználók szubjektív attitűdjei feltárhatják a nyelvi változatosság objektív képét, valamint előre jelezhetik a változatosság változásának és fejlődésének prognosztikai modelljét (Aliūkaitė, Mikulėnienė 2016a: 17–33). A nyelvi attitűdök vizsgálatai fontosak a nyelvi közösség tagjai által elképzelt nyelvváltozatok és azok használóinak kulturális, társadalmi identitása közötti kapcsolatok tisztázásában, valamint annak bemutatásában, hogy a nyelvi változatosságra és változásra döntő hatással vannak mind az ideológiailag konstruált dialektusképek6, mind pedig a tudat alatt kialakult, a nyelvváltozatokra Trudgill 2004: 28; taip pat žr.: Aliūkaitė, Mikulėnienė 2016a: 17–30; Mikulėvonatkozó sztereotipikus jellemzők (vö. Chambers, nienė 2019 és mások). 4 A cikkben heterosztereotipikus megjelölésekkel az etnográfiai régiók nyelvváltozatainak értékeléseit nevezik. A terminusról bővebben lásd Papaurėlytė, Župerka 2010: 185–202 és mások. 5 A kvantitatív és kvalitatív kutatási módszertanok ötvözésével feltárul a vizsgált minta mélyebb képe, valamint meghatározhatók a nyelvi közösség nyelvi viselkedésének és attitűdjeinek tendenciái, illetve azok okai (Macaulay 2009; Coffin, Lillis, O’Halloran 2010; Heigham, Croker 2009). A nyelvi változatokhoz való viszonyulásokat különböző módszerekkel vizsgálva kirajzolódik a nyelvhasználó társadalmi státusza, kompetenciája és a nyelvi változatok értéke (például vonzereje, amely gyakran összefügg a nyelvi szolidaritással, kalbėtojų patikimumu ir pan.), pranašumas, prestižas ir kt. (plg.: Edwards 2006: 324–331; Garret 2010: 66 ir kt.). 6 A japán nyelvész, Fumio Inoue a dialektuskép (angl. dialect image) terminust úgy határozza meg, mint a nyelvhasználó által elképzelt (kialakított) pszichológiai társadalmi képeket egy regionális vagy társadalmi dialektusról. A dialektuskép elméletéről és a terminus jelentéséről bővebben lásd Inoue 1999a: 147; 1999b: 161, 174. DIANA DAMBRAUSKIENĖ 232 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII 2. LIETUVOS TARMĖS PIETŲ ŽEMAIČIŲ A RASEINIAI LAKOSOK SZEMPONTJÁBÓL A tudományos paradigmában Litvániában megszilárdult a hagyomány a felsőés alsó-litván nyelvjárások megkülönböztetésére. Az alkalmazott nyelvészeti kutatások adatai azonban azt mutatják, hogy a hétköznapi nyelvhasználók taxonómiájában a legelterjedtebb a nyelvjárások négyes felosztása, amikor a nyelvjárásokat Litvánia négy etnográfiai régiójának neveivel nevezik meg dzūkų tarmė ir Suvalkija – suvalkiečių (suvalkų) tarmė), kiek rečiau tarmėmis įvardijamos prototipinių tarmiškumą reprezentuojančių miestų ar tarminių zo- (Aukštaitija – felső-litván nyelvjárás, Žemaitija – alsó-litván nyelvjárás, Dzūkija – nevek szerint (vö. Aliūkaitė 2013: 13, 14–15; Bakšienė 2015: 2; Geržotaitė 2016: 121–142 és mások. ). A déli žemaitis raseiniai nyelvjárást képviselő válaszadóknak arra a kérdésre adott válaszai, hogy milyen litván nyelvjárásokat ismernek, 5 csoportba sorolhatók: 1) hiperonimikus osztályozás (aukštaitisi, žemaitisi, dzūkai, suvalkiai (suvalkai), Kis-Litvánia)7, 2) bináris, vagyis tudományos osztályozás (aukštaitisi és žemaitisi), 3) polinomiális, vagyis többtagú osztályozás (pl.: dzūkai, žemaitisi, Plungė, kupiškėnai (194ŠAUK3M); Jurbarkas, Rokiškis, Upynából származók, dzūkai, žemaitisi (398aGERV3M)), 4) a nyelvjárásosságot reprezentáló városok szerint (pl. : Marijampolė, Jurbarkas (396PAUP1M)) és 5) a nyelvjárásosságtól elhatárolódók (a nyelvjárásokat meg nem nevezők) csoportja. A zónák szerint a nyelvjárások osztályozásának adatai kissé eltérnek (lásd a 2. ábrát). 2. ÁBRA A déli žemaitis raseiniai nyelvjárások elnevezéseinek osztályozása8 Például Kelmė zónájában egyetlen tudományos osztályozás szerinti megnevezést sem rögzítettek, Raseiniai zónájában pedig azok voltak többségben, akik városokról vagy konkrét helyekről elnevezett nyelvjárásokat adtak meg. Tauragė zónájában a válaszadók csaknem egytizede ismeri a tudományos osztályozást. A besorolást követő adatközlők szinte mindegyike kapcsolatban Straipsniai / Articles 233 Pietų žemaičių raseiniškių tarmių nominacijos ir įverčiai áll (vagy állt) a litván nyelv felsőoktatási intézményekben folyó tanulmányozásával, mások pedig azt állították, hogy a litván nyelv iskolai óráiról kissé emlékeznek a litván nyelvjárások felosztására. A raseiniaiak tudatában azonban a nyelvjárások megnevezései leggyakrabban elválaszthatatlanok Litvánia etnográfiai régióinak neveitől: a legtöbb vizsgált turnarės – aukštaičių, žemaičių, dzūkų ir suvalkiečių – tarmių klasifikacijos, kiti személy ragaszkodik ehhez, az adatközlők egyenként egy, két vagy három, az etnográfiai régiók neveinek megfelelő nyelvjárást sorolnak fel. A válaszadók számára a žemaitė nyelvjárás a legkönnyebben felismerhető, ezt a Klmės és Taurags zónák vizsgált személyeinek több mint kilenctizede, valamint a Raséinių zóna vizsgált személyeinek több mint kétharmada említette9 (lásd a 3. ábrát). A többi, nyelvjárásként megnevezett deskriptor zónánkénti megoszlása változó: a Klmės zóna vizsgált személyei számára a žemaitė mellett jól ismert a suvalkiečių (suvalkų), a Raséinių zónában a aukštaičių és a dzūkų, a Taurags zónában pedig az aukštaičių nyelvjárás; A Raséinių és Taurags zónákban legritkábban a suvalkiečių (suvalkų) nyelvjárást nevezték meg, a Klmės zónában pedig az aukštaičiųt (lásd a 3. ábrát). 3. ÁBRA. A hiperonimikus nyelvjárásnevek magyarázata zónánként 9 Meg kell jegyezni, hogy a számítást nem az összes vizsgált személyre, hanem a nyelvjárásneveket megadókra vonatkozóan végezték el. A számításba nem vonták be azokat, akik semmit sem tudtak a nyelvjárásokról, és nem adtak meg elnevezéseket. DIANA DAMBRAUSKIENĖ 234 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII Így tehát megállapítható, hogy a raseiniaiak, a nyelvjárásokat az etnográfiai régiókkal azonosítva, törvényszerűen megerősítik a korábbi litvániai kutatások következtetéseit10. Az, hogy a žemaitis nyelvjárást a raseiniaiak említik a leggyakrabban, szintén nem új tény a litván nyelvjárások kutatásában11. A vizsgált személyek megjegyzéseit értékelve megállapítható, hogy a raseiniaiak számára a nyelvjárásosság (nyelvjárás) általában azonos a žemaitis nyelvjárással, vagyis a žemaitis jellegzetességet a feltűnő vagy legalább bizonyos mértékben eltérő nyelvjárási sajátosságokkal (különösen az akcentusbeli és fonetikai sajátosságokkal, a sokak által ismert „dzūkavimas” kivételével) vagy az eltérő lexikával hozzák összefüggésbe. Hozzá kell tenni, hogy a nyelvjárások jellemzésekor a vizsgált személyek a legtöbb jelzőt a žemaitis nyelvjárás sajátosságának megjelölésére használták: legszebb (358PAGR2M, 360BATA2M, 364RASE1M, 394PAŠA2M-A, 398AGERV1M), legrégebbi (364RASE1M), legkönnyebben felismerhető (226PADU2M, 258KELM1M, 259KUBI2M, 294LYDU2V, 329ALĖJ2M, 356VAIN3M-1, 364RASE3M), legérdekesebb (225KUŠL3M, 394PAŠA2M), nevetséges (360BATA1M) stb. Zónák szerint elemezve nem rajzolódtak ki különbségek a heteronim nyelvjárások értékelésében, csupán az értékelések pozíciói oszlottak (ŠAUK3M, 257KRAŽ1M, 257KRAŽ3M)), Raséinių ir Taurags – atpažįstameg egyenetlenül. Például a Kemėsi zóna válaszadói leginkább a žemaitis nyelvjárás érthetetlenségét emelték ki (nehéz megérteni (162GUDM2M), nem értesz mindent (225KUŠL3M), érthetetlen mumą (legkönnyebben felismerhető (327ŽVIN2M, 329ALĖJ2M), legkönnyebben felismerhető (294LYDU2V, 356VAIN3M-1, 364RASE3M, 395ERŽV3M), felismerhető (390ŽYGA1M)). Az ilyen értékelések azt mutatják, hogy a kifejezett észak-zemaitiai jegyekkel rendelkező nyelvváltozatokat a déli zemaitiai raseiniai beszélők ismerik žemaičių tarmė laikoma nesuprantama (Raséinių ir Taurags apylinkių gyventofel a legjobban, az pedig, hogy számukra az érthetetlenség a felismerhetőség után a második helyen áll), nemcsak mindhárom zóna átmeneti jellegét (a felső-ausztriai nyelvjárásokhoz való közelségét), hanem az egész nyelvjárási alcsoport gyors ploto aukštaitėjimą (ypač aplink Kemę). A különböző életkorú adatközlők adatainak értékelésekor megállapították, hogy a Kelmėsi és Raséiniai legfiatalabb korcsoportjába tartozó vizsgálati személyek az oktatási intézmények által kialakított ismereteket és ideológiai attitűdöket mutatják. Például a Kelmėsi zóna fiatal válaszadói, miután a zemaitiai nyelvjárást érthetetlenként értékelték, még a fonetika 10 Vö. Aliūkaitė 2013; Baranauskienė, Krupickaitė 2012; Ramonienė, Krupickaitė 2013 stb. Az egyszerű nyelvértékelő nézőpontjából a nyelvjárások azonosítását több fontos szempont határozza meg: 1) a beszédmód eltérősége, 2) a nyelvjárásiasság nyelvi jellemzői, 3) Litvánia nyelvjárási térképének legalább hozzávetőleges vizuális felosztása (vö. Aliūkaitė, Mikulėnienė, Čepaitienė, Geržotaitė 2017: 158–160). 11 Vö. Aliūkaitė 2013: 12; Župerka 2012: 297 stb. Meg kell jegyezni, hogy a Raséiniai nyelvi közösség geolingvisztikai kompetenciájának 2014-ben végzett feltáró vizsgálata hasonló eredményeket mutatott: a megkérdezettek többsége (92 százalék) azt állította, hogy ismeri a zemaitiai nyelvjárást, 87 százalékuk pedig a felső-ausztriai nyelvjárást. Tik akkor nevezte meg több raseiniai válaszadó a suvalkiaiak, a suvalkaiak, Suvalkija nyelvjárását (65%), a dzsuk nyelvjárást említették a legkevesebbszer (a nyelvjárási megnevezéseket megadó válaszadók 57%-a). A kutatásról részletesebben lásd: Vaitmonienė 2014; 2017. Tanulmányok / Articles 235 Pietų žemaičių raseiniškių tarmių nominacijos ir įverčiai (a szóvégeket levágja (259KUBI1M)), az akcentológiai (más a hangsúlyozás (258KELM1M)) különbségeket, Raséiniai – az esztétikusságot hangsúlyozza (a legszebb, de érthetetlen (298aGERV1M)), valamint az akcentológiai (más a hangsúlyozás (364RASE1M)) különbségeket. A felsőfokú végzettséget szerzett fiatal ta uragėi vizsgálati alany véleménye szerint azonban ez a nyelvjárás sajátos lexikája miatt nevetséges (nevetséges a žemaitėk nyelvjárása a maga szavaival asmens nuomonę, bet ir apskritai menkesnę tarmės (tarmiškumo) vertę (kad (360BATA1M)). Az ilyen értékelés nemcsak egy személy szubjektív véleményét Pabrėžtina, kad Taurags zonos aukštesnio išsilavinimo tiriamųjų žemaičių tarmės apibūdinimai gana kategoriški: nuo pabrėžiančių istoriškumą ir estetišimplikálja: hogy ne tűnjünk nevetségesnek, mindenkinek érthetően kell beszélnünk). séget (a régi szavak nagyon szépek (360BATA2M), a legszebb (358PAGR3M, 394SPAŠA2M-1, 392STRA2V), kedves kis szavak (392STRA3M)) egészen a szubjektíven negatív minősítésekig (durva (362PETK3M), helytelenül és csúnyán beszél (395ERŽV3M)). A Kelmėi övezet felsőfokú és magasabb szintű végzettséget mą (žodžiai kitokie, bet graži (GUDM2M); skirtingi žodžiai (194ŠAUK3M); graži, szerzett válaszadói a žemaitis nyelvjárást meglehetősen mérsékelten értékelik, de gyakrabban hangsúlyozzák, hogy esztétikus, de szokatlan (258KELM1M)), a Raséiniai környékén található LKA-pontok lakóinak véleménye szerint pedig ez a leglitvánabb, a legrégebbi (364RASE1M) és a legszebb (327NEMA2V) nyelvjárás. Az alacsonyabb iskolai végzettségű vizsgálati személyek mindhárom zónában hasonló értékelést adtak, és gyakran felismerték a žemaitiai nyelvjárás sajátosságát vagy eltérő voltát (érdekesebb (225KUŠL3M), érdekes (257KRAŽ1M), a legérdekesebb (394PAŠA2M), másképp beszél (329ALĖJ2M-1, 363VIDU2M), másképp ejti a hangokat (398aGERV2M), másféle (363VIDU1V)). A žemaitis nyelvjárást tehát sok válaszadó hallotta, annak képe azonban azonos az északi žemaitis nyelvjárásokéval, amelyek jelentősen különböznek maguknak a déli žemaitis raseiniai nyelvváltozatoknak a beszédétől12. Mindhárom zóna vizsgálati alanyainak a felvidéki nyelvjárásról szóló megjegyzései „óvatosabbak”, mint a žemaitis nyelvjárás jellemzései, a válaszadók csaknem fele pedig egyáltalán nem értékelte, csupán azt állította, hogy elméletileg hallotta már e nyelvjárás megnevezését. Vagyis az ilyen álláspontokat nem a felső-aukštaičiai nyelvjárás felismerésének képessége, hanem a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül szerzett, a nyilvánosságban hallott vagy az oktatási intézmények által kialakított ismeretek (illetve a tudatban megszilárdult žemaičiai : aukštaičiai oppozíció) határozzák meg. Ezt erősítik meg a középső és legidősebb korosztály válaszadóinak megjegyzései is, miszerint nem tudnák megnevezni a nyelvjárásokat, ha nem nézték volna a „Duokim garo” című televíziós műsort (224VAIG2M, 257KRAŽ3M, 259KUBI3M, 393JONI3M), míg a legfiatalabb korcsoport egyik képviselője azt állította, hogy a nyelvjárások 12 Megjegyzendő, hogy az autóssztereotipikus (maguk a válaszadók által használt) nyelvi változatok értékelése és az etnikai identitás korrelációjának elemzése nem képezi e tanulmány tárgyát, ezért részletesebben nem kerül vizsgálatra. DIANA DAMBRAUSKIENĖ 242 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII 3. KÖVETKEZTETÉSEK A déli žemaičiai raseiniškiai geolingvisztikai kompetenciájára az LKA-pontok földrajzi elhelyezkedése és azok zónásodása nem gyakorol jelentős hatást. A nyelvjárások felismerésének, értékelésének és a nyelvjárási területekkel való összekapcsolásának képessége minden vizsgált zónában hasonló, ezért e szempontból a raseiniškiai nyelvjárás egész területe átmenetinek tekinthető. A raseiniškiai nyelvjárási egységeket leggyakrabban elméleti, az oktatási žiniomis ir konkrečiomis kalbinėmis patirtimis. Chrestomatinės (suformuotos rendszeren keresztül szerzett ismeretek alapján nevezik meg; ezek az ismeretek hiperonimikus nyelvjárási deszkriptorok felsorolásában jelennek meg, a kisebb nyelvváltozatok elnevezéseit pedig olyan nyelvi megérzések alapján adják meg, amelyek mind a személyes tapasztalatokon, mind a nyilvános térben hallott nyelvváltozatok sztereotipizálásán alapulnak. A nyelvjárások jellemzése leginkább a raseiniškiaiak iskolai végzettségével korrelál: a magasabb végzettségű vizsgálati személyek az oktatási rendszeren keresztül elsajátított, a nyelvváltozatok közötti különbségtételre vonatkozó kompetenciákat emelik ki (grammatikai jegyeket jelölnek meg), az alacsonyabb végzettségűek pedig gyakrabban aktualizálják az érzelmességen alapuló értékítéleteket. A nyelvjárási értékelések elemzése azonban összességében azt mutatta, hogy mindhárom zónában a válaszadók hajlamosak kerülni a nyelvjárások jellemzését (a žemaičių nyelvjárás kivételével). Az a képesség, hogy a žemaičių nyelvjárást konkrét városokkal (településekkel) kapcsolják össze, valamint hogy ezt (a žemaičių nyelvjárást) érthetetlennek és felismerhetőnek értékelik (a aukštaičių nyelvjárást a legközelebbi, Aukštaitija etnográfiai régiójában található városokban „találják meg”, és a legszebbként, érthetőként és helyesként jellemzik), nemcsak mindhárom zóna átmeneti jellegére, hanem az egész nyelvjárási terület meglehetősen gyors ploto aukštaitėjimą (ypač aplink Kemę). A kutatás elemzése azt mutatja, hogy a déli žemaičiai raseiniškiaiak elméleti ismeretei a litván nyelvjárásokról, valamint nyelvjárási tájékozódásuk nem rossz, azonban a felsorolt nyelvjárási megnevezések és értékítéletek összegzése alapján nem állítható magabiztosan, hogy e nyelvjárás beszélőire jó dialektológiai kompetencia jellemző, és hogy jól megkülönböztetik a nyelvjárásokat. IRODALOM ÉS FORRÁSOK Aliūkaitė Daiva 2013: A nyelvi kontinuum horizontális és vertikális tagoltsága: a XXI. századi beszédváltozatok az egyszerű nyelvi értékelő szemszögéből. – Taikomoji kalbotyra 2. Internetelérés: www.taikomojikalbotyra.lt. kienė Dalia, Ragaišienė Vilija, Aliūkaitė Daiva, Bakšienė Rima, Jaroslavienė Jurgita, Judžentytė Gintarė, Leskauskaitė Asta, Lubienė Jūratė, Meiliūnaitė Violeta, PakalnišRinkauskienė Regina, Švambarytė-Valužienė Janina, Urbanavičienė Jolita, Vaišnienė Daiva 2014: A pontok hálózatának dialektusai Straipsniai / Articles 243 Pietų žemaičių raseiniškių tarmių nominacijos ir įverčiai tankis geolingvistinės skirties aukštaičiai : žemaičiai požiūriu. – XXI a. pradžios lietuvių dialektusai: geolingvisztikai és szociolingvisztikai vizsgálat (térképek és kommentárjaik), szerk. D. Mikulėnienė, V. Meiliūnaitė, Vilnius: Briedis, 129–196. Aliūkaitė Daiva, Mikulėnienė Danguolė 2014a: A geolektusok és a regionális dialektusok kialakulásának sajátosságai Litvániában. – A XXI. század eleji litván dialektusok: geolingvisztikai és szociolingvisztikai vizsgálat (térképek és kommentárjaik), szerk. D. Mikulėnienė, V. Meiliūnaitė, Vilnius: Briedis, 257–262. Aliūkaitė Daiva, Mikulėnienė Danguolė 2014b: Geolingvistika: ideologija, teorija ir metodai. Pagrindinės sąvokos. – XXI a. pradžios lietuvių tarmės: geolingvistinis és szociolingvisztikai kutatás (térképek és kommentárjaik), szerk. D. Mikulėnienė, V. Meiliūnaitė, Vilnius: Briedis, 29–47. Aliūkaitė Daiva, Mikulėnienė Danguolė 2016: A perceptív dialektológia eszközei és kutatási irányai: a változatok területei a mentális térképeken (a biržai eset). – Acta Linguistica Lithuanica LXXIV, 89–120. Aliūkaitė Daiva, Mikulėnienė Danguolė 2016a: A litván gimnazisták hozzáállása: az iskolázottság a litván gimnazisták képzeteiben. – Verbum 7, 17–33. Online verfügbar: http://www.zurnalai.vu.lt/verbum/article/view/10283. Aliūkaitė Daiva, Mikulėnienė Danguolė, Čepaitienė Agnė, Geržotaitė Laura 2017: A nyelvi változatosság és annak értékelése a perceptív dialektológia szempontjából: a változatok és helyek képzetei: kollektív tanulmány, szerk. D. Aliūkaitė, D. Mikulėnienė, Vilnius: Vilniusi Egyetem. Bakšienė Rima 2015: A nyelvjárási beszéd önértékelése és életképessége: a 21. század eleji Šakių és Jurbarko nyelvjárások. – Lietuvių kalba 9. Online verfügbar: http://www.lietuviukalba.lt/index.php/lietuviu-kalba/article/view/172. Baranauskienė Viktorija, Krupickaitė Dovilė 2012: A litván városok lakosságának nyelvjárási regionális identitástudatának sajátosságai (szociolingvisztikai kutatás adatai alapján). – Alkalmazott nyelvészet 1. Online elérhető: www.taikomojikalbotyra.lt. Chambers Jack K., Trudgill Peter 2004: Dialectology, 2nd edition, Cambridge: Cambridge University. Coffin Caroline, Lillis Theresa M., O’Halloran Kieran 2010: Applied Linguistics Methods, London és New York: Routledge. Diercks Willy 2002: Mentális térképek. Nyelvészeti-földrajzi fogalmak. – Handbook of Perceptual Dialectology 2, szerk. D. Long, D. R. Preston, Amszterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 51–70. DIANA DAMBRAUSKIENĖ 244 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII Edwards John 2006: Nyelvi attitűdök. – Encyclopedia of Language and Linguistics 6, 2. kiadás, szerk. K. Brown, Oxford: Elsevier, 324–331. Garret Peter 2010: Attitűdök a nyelvhez, Cambridge: Cambridge University. Geržotaitė Laura 2016: A fiatal šiauliai és panevėžysi lakosok nyelvjárási identitástudata: határok a mentális térképeken. – Acta Linguistica Lithuanica LXXIV, 121–142. Geržotaitė Laura 2016a: A használati tényező: a lengyelországi litván nyelvjárások beszélőinek szubjektív képe mentális térképeken. – A litván nyelvjárások változása a XXI. század elején: a lengyelországi litván nyelvjárások, szerk. D. Mikulėnienė, A. Leskauskaitė, V. Ragaišienė, L. Geržotaitė, N. Birgelienė, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 321–339. Geržotaitė Laura 2018: A šiauliai fiatalok nyelvi szülőföldje mentális térképeken. – A nyelvtörténet és a dialektológia problémái 5, szerk. R. Bakšienė, N. Morozova, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 76–101. Geržotaitė Laura 2019: A standard litván nyelv mentális képeinek vizsgálata a nyelvi standard területén: egy Kaunas járásbeli gimnázium esete. – Litván nyelv 13. Online verfügbar: http://www.lietuviukalba.lt/index.php/lietuviu-kalba/article/view/278. Geržotaitė Laura, Mikulėnienė Danguolė 2014: A litván nyelvjárások jelenlegi osztályozása és a Litván nyelvatlasz pontjai: térkép és kommentárok. – A 21. század eleji litván nyelvjárások: geolingvisztikai és szociolingvisztikai kutatás (térképek és kommentárjaik), szerk. D. Mikulėnienė, V. Meiliūnaitė, Vilnius: Briedis, I. térkép és kommentár (nyomtatott melléklet). Lakosság – https://osp.stat.gov.lt/2011m.-visuotinis-gyventoju-ir-bustu-surasymas. Heigham Juanita, Croker Robert A. 2009: Kvalitatív kutatás az alkalmazott nyelvészetben, London: Palgrave. Inoue Fumio 1999a: A nyelvjárások képek általi osztályozása: angol és japán. – A perceptuális dialektológia kézikönyve 1, szerk. D. R. Preston, Amszterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 147–160. Inoue Fumio 1999b: A perceptuális dialektológia kézikönyve 1, szerk. D. R. Preston, Amszterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 161–176. Kalėdienė Laima 2015: Vilnius város nyelve: a megfigyelt idő hipotézise. – Nyelvjárások – az európai népek kulturális öröksége / Dialects – Cultural Heritage of European Nations, Vilnius: MRU, 211–244. Labov William 1972: Sociolinguistic Patterns, Philadelphia: University of Pennsylvania Press. LKA – A litván nyelv atlasza I. Lexika, felelős szerkesztő: K. Morkūnas, Vilnius: Mokslas, 1977. Tanulmányok / Articles 245 Pietų žemaičių raseiniškių tarmių nominacijos ir įverčiai LKA – A litván nyelv atlasza II. Fonetika, felelős szerkesztő. K. Morkūnas, Vilnius: 1982. LKA – Lietuvių kalbos atlasas III. Morfologija, atsak. red. K. Morkūnas, Vilnius: MoksMokslas, las, 1991. Macaulay Ronald 2009: Kvantitatív módszerek a szociolingvisztikában, London: Palgrave. Mikulėnienė Danguolė 2019: A dialektális jelleg jegyeinek nomenklatúrája: a nyelvjárási jellemzőktől a dialektális jelleg jelölőiig. – Respectus philologicus 35(40). Online verfügbar: https://www.zurnalai.vu.lt/respectus-philologicus/article/view/12716/11395. NLTA – A 21. század eleji litván nyelvjárások: geolingvisztikai és szociolingvisztikai kutatás (térképek és kommentárjaik), szerk. D. Mikulėnienė, V. Meiliūnaitė, Vilnius: Briedis, 2014. Papaurėlytė Silvija, Župerka Kazimieras 2010: A litvániai etnikai régiók lakosainak jellemvonásai a nyelvi világképben. – Kalbos kultūra 83, 185–202. Ramonienė Meilutė, Krupickaitė Dovilė 2013: A nyelvhasználat regionális sajátosságai Litvánia városaiban. – Városok és nyelvek II. Litvánia szociolingvisztikai térképe: kollektív monográfia, szerk. M. Ramonienė, Vilnius: Vilniusi Egyetem, 23–53. Sankoff Gillian 2006: Életkor: látszólagos idő és valós idő. – Elsevier Nyelvés nyelvészeti enciklopédiája, 2. kiadás. Online verfügbar: https://www.ling.upenn. edu/~gillian/PAPERS/Sankoff.Age,AT,RT.pdf. Vaitmonienė Diana 2014: Raseinių kalbinės bendruomenės geolingvistinė kompetenciszakdolgozat, Vilnius: Vilniusi Egyetem. Vaitmonienė Diana 2017: A litván nyelvjárások képei a dél-zémaiti raseiniaiak mentális térképén. – A balti filológia perspektívái III. A balti világok apokalipszisei, Poznań: Wydawnictwo Rys, 343–365. Župerka Kazimieras 2012: Metalingvisztika. Nem nyelvészek nyelvtudománya, Šiauliai: Šiauliai Egyetem Kiadója, közintézmény. DIANA DAMBRAUSKIENĖ 246 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII Dialect Nominations and Evaluations in the Area of the Southern Samogitian of Raseiniai ÖSSZEFOGLALÁS A nagyobb és szerkezetileg megfelelőbb településekre irányuló migrációt ösztönző társadalmi-kulturális és társadalmi-gazdasági okok megváltoztatják a nyelvhasználók nyelvi viselkedését. A más nyelvváltozatok használóival való kapcsolatok és egy „nagyobb presztízsű” változat képe módosítják a nyelvváltozatok értékelését, valamint a nyelvjárásokhoz való viszony The research addressing the geolinguistic competence in the area of the Southern felülvizsgálatát is kezdeményezik. A perceptív dialektológia elvei alapján végzett, Raseiniai környéki alsó-zemait nyelvjárásról szóló kutatás meglehetősen töredékes volt; feltárta az extralingvisztikai tényezők hatását a Raseiniai környéki alsó-žemait nyelvjárás nyelvének horizontális és vertikális változatosságára; Eközben a konvergencia jelenségei miatt három geolectust azonosítottak, amelyek a nyelvjárási alcsoport területén fejlődnek – a kelmėi, a raseiniai és a tauragėi geolectust. A jelenlegi nyelvi helyzet értékelése, valamint a Raseiniai környéki déli alsó-zemait nyelvjárás további fejlődési forgatókönyvének és annak okozati összefüggéseinek előrejelzése érdekében elvégezték az első olyan vizsgálatot, amely a nyelvjárási területen található, a Litván nyelv atlaszában szereplő valamennyi pont nyelvi közösségeinek geolingvisztikai kompetenciáját vizsgálta. A kutatás a kelmėi, raseiniai és tauragėi területekről származó válaszadók nyelvjárásokról, valamint azok társadalmi és földrajzi területekhez való kapcsolásának képességéről adott kommentárjainak összehasonlításán alapul. A geolingvisztikai kompetenciát tovább vizsgálták a heterosztereotipikus értékelések (más nyelvváltozatok értékelése) és a válaszadóknak a nyelvjárási beszédről (nyelvjárási sajátosságokról) alkotott felfogásának elemzésével, a szociodemográfiai és szociokulturális változók figyelembevételével. Megállapították, hogy a válaszadók leginkább a žemaitis nyelvjárást ismerik (illetve ismerik fel), amelyet általában azonosítanak a nyelvjárási beszéddel, vagyis a žemaitis nyelvjárást ahhoz a nyelvváltozathoz kapcsolják, amelyben markáns nyelvjárási sajátosságok jelennek meg (kivéve a sokak által ismert dzūk nyelvjárást), illetve amelyet jellegzetes szókincs jellemez. A legfiatalabb korosztályhoz és előrehaladottabb iskolai végzettséggel rendelkezők, akik az oktatási intézményekben kialakított ismereteket és ideológiai attitűdöket mutatják, gyakran differences the distinguishing features of dialects, whereas older respondents who are less úgy vélik, hogy az oktatásban a fonetikai, akcentusbeli és lexikai fejlettség az eredetiséget vagy sajátosságot hangsúlyozza. Aukštaitis és Žemaitija nyelvjárásainak megnevezésekor és kommentálásakor a válaszadók geolingvisztikai ismeretekről tesznek tanúbizonyságot, és gyakran városokhoz vagy településekhez is kapcsolni tudják őket. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a válaszadók általában prototipikus, markáns nyelvjárási sajátosságokat mutató városokban „keresik” a žemaitis nyelvjárást (Telšiai, Plungė, Skuodas); eközben az Aukštaitis nyelvjárást, amelyet gyakrabban kapcsolnak össze a nem nyelvjárási nyelvváltozattal, az Cikkek / Articles 247 Pietų žemaičių raseiniškių tarmių nominacijos ir įverčiai Aukštaitija néprajzi régió azon városaiban „találják meg”, amelyek a legközelebb vannak a raseiniai nyelvjárási alcsoport beszélőihez (Ariogala, Jurbarkas, Šiauliai). Az etnikai nyelvterülettől és a standard nyelvtől távolabb eső aukštaitisi helyi nyelvváltozatokat (lit. šnektos) városnevekkel társítják, és nyelvjárásoknak (lit. dialects) nevezik őket. Az ilyen értékelések nyilvánvalóan azt mutatják, hogy a Raseiniai-i nyelvjárásváltozat beszélői úgy vélik, nyelvváltozatuk közel áll a standard nyelv képéhez, amelyet az aukštaitisi dialektussal állítanak párhuzamba. A Raseiniai környéki nyelvjárásváltozat beszélői a standard nyelvtől bármilyen mértékben eltérő nyelvi változatot nyelvjárással azonosítják, és különálló nyelvjárási egységként tekintenek rá. A „nyelvjárások” meghatározott helyi közösségekkel való társítása azt mutatja, hogy a nyelv hétköznapi használói jól különbséget tesznek a nyelvjárások között, miközben a nyelv feloszthatósága sajátos nyelvi tapasztalatuk szempontjaitól függ. A nyelvjárási egységek megnevezésekor a Raseiniai környéki nyelvjárásváltozat beszélői elméleti ismereteikre és sajátos nyelvi tapasztalatukra támaszkodnak. A tankönyvi ismeretek a fölérendelt nyelvjárási megnevezések pontosításában mutatkoznak meg, míg a kisebb nyelvi változatok neveit általában a médiából szerzett nyelvi ismereteik alapján tulajdonítják nekik. resulting from personal experience and the stereotyping of the language variants heard on A kutatási adatok világossá teszik, hogy a Raseiniai környéki déli žemaitis nyelvjárás beszélőinek nyelvjárási tájékozottsága és a litván nyelvjárásokról szerzett elméleti ismeretei meglehetősen jók, azonban a válaszadók által megfogalmazott nyelvjárás-megnevezések és -értékelések összegzése alapján nem állíthatjuk határozottan, hogy a vizsgálatban megkérdezett, e nyelvjárásváltozatot képviselő személyeket jó nyelvjárási kompetenciával és a nyelvjárások megkülönböztetésének képességével jellemezhetjük. Beérkezett: 2020. október 16. DIANA DAMBRAUSKIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Litvánia dambr[email protected]om