Priesagos „-ietis, -ė“ vediniai dabartinėje lietuvių kalboje: norma ir vartosenos pokyčiai

Straipsniai / Articles 293 RITA MILIŪNAITĖ Lietuvių kalbos institutas ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0002-2292-1818 A kutatások irányai: neológia, normatív nyelvészet, szociolingvisztika. DOI: doi.org/10.35321/all85-15 -IETIS, -Ė KÉPZŐ SZÁRMAZTATOTT SZAVAK A KORTÁRS LITVÁN NYELVBEN: NORMA ÉS VARTOSENOS POKYČIAI Derivatives with the Suffix -ietis, -ė in the Lithuanian Language: Norm and Changes in Használat ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány a köznyelvi litván nyelv kodifikációjának problémáit felvető, az -ietis, -ė képzővel alkotott származékokat vizsgálja, és feltárja a kodifikált normák, valamint e származékok jelenlegi használatának tendenciái közötti viszonyt. A képzésalap formális és szemantikai jellemzői alapján az -ietis, -ė képzővel képzett származékok öt csoportját tárgyalja. Kiemeli az -ietis, -ė képzővel képzett származékok kodifikációjának fejlődésében bekövetkezett legfontosabb mozzanatokat, és megjelöli azokat a tényezőket, amelyek e származékok normáinak instabilitását, valamint a változások irányait meghatározzák. Lehetséges kodifikációmódosító megoldásokat javasol, amelyek lehetővé tennék a kodifikált norma és a használat között kialakult ellentmondások csökkentését. A tanulmány alapot teremt a kutatások további elmélyítéséhez, az -ietis, -ė képzővel képzett származékok rendszerezett sajátosságaira és kodifikációjuk problematikájának feltárására támaszkodva. KULCSSZAVAK: köznyelv, szóképzés, képző, kodifikáció, destan darti zacija. ANNOTÁCIÓ A tanulmány a standard litván nyelv kodifikációja szempontjából problematikus, -ietis, -ė képzős származékokkal foglalkozik, feltárja e származékok kodifikált normái és a kortárs nyelvhasználat tendenciái közötti kapcsolatot. Öt RITA MILIŪNAITĖ 294 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV a -ietis, -ė képzővel ellátott származékszócsoportokat képzési alapjuk formai és szemantikai jellemzői alapján tárgyalják. Azonosítják a -ietis, -ė képzővel ellátott származékok kodifikációjának fejlődésében bekövetkezett kulcsfontosságú mozzanatokat és a tényezőket. A tanulmány megalapozza a -ietis, -ė képzővel that determine the instability of the norms of these derivatives and the course of their transformation are specified. A number of potential solutions to altering the codification are suggested to minimise the resulting contrast between the codified norm and usage. ellátott származékok rendszerezett jellemzőire és a kodifikáció kiemelt problémáira épülő további, beható kutatásokat. KULCSSZAVAK: standard nyelv, szóalkotás, képző, kodifikáció, destandardization. BEVEZETÉS Az elmúlt évtizedekben a globalizáció által előidézett, a standardizálás utáni folyamatok (lásd Coupland, Kristiansen 2011: 161–176; Ghyselen et al. 2016: 75–91; Ayres-Bennett 2021: 49–50) az európai köznyelvekben a litván nyelvben is jól érzékelhetők (lásd Miliūnaitė 2019: 1–29). A köznyelv és a nem köznyelvi változatok közötti határok nem mindig egyértelműek. Függetlenül attól, hogy a változások mely változata – a köznyelvek „elnépiesedése” (demotizáció), új standard kialakulása (restandardizáció), vagy a köznyelvek határainak szűkülése és a nem köznyelvi változatok terjedése (destandardizáció) – lenne jellemző a különböző nyelvekre, a nyilvános nyelvhasználat jelentős változásokon megy keresztül. A litván köznyelv és a szubstandard (lásd Miliūnaitė 2019: 8–16) kölcsönhatása következtében a nyilvános nyelvhasználatban, beleértve a médiát is, megszaporodtak a beszélt stílusú, illetve a köznyelvi normának nem tekintett jelenségek. Ezzel együtt növekedett a nyilvános nyelvhasználat változatossága is, amely – az élő nyelv természetes sajátosságaként és a változások mozgatórugójaként (vö. Aitchison 2013: 99) – maga is felveti a normák változásának kérdését. A kodifikációra jellemző tehetetlenség miatt gyakran ellentmondások alakulnak ki közte és a tényleges nyelvhasználat között, ezért a kodifikációt időnként felül kell vizsgálni, és újra mérlegelni kell a normák határát kijelölő érveket. A nyelvművelők egyes döntései azt mutatják, hogy a kodifikáció rugalmasabbá válik: bendrinę kalbą galima pagrįsti funkciniu tikslingumu ir iš dalies – vidine lietutöbb, addig nem normatívnak tekintett, ám a kötetlen stílusokban rendkívül elterjedt változatot tesznek hivatalossá. Elfogadásukat a nyelvi rendszer fejlődése1. 1 Vö. a zsargonjellegűnek tekintett -iokas, -ė képző (a klasiokas, -ė, grupiokas, -ė és hasonló származékokban) kodifikációs változásaival (eKP: Žodžių sandara, priesaga -iokas, -ė). Elérhető az interneten: https://ekalba.lt/ kalbos-patarimai/II.%20%C5%BDod%C5%BEiai%20su%20baigmenimis:%2055.%20-iokas,%20 -%C4%97?paieska=-iokas*&i=484ab071-33d3-4ed0-8a33-bf687c91e12f [megtekintve: 2021-09-30]. Tanulmányok / Articles 295 Priesagos -ietis, -ė vediniai dabartinėje lietuvių kalboje: norma ir vartosenos pokyčiai A litván nyelvi szóképzési normák rendszeres felülvizsgálatát lényegében már a XX. század második felében elvégezték, a Kalbos praktikos patarimai (KPP1 1976; KPP2 1985) kidolgozása során. A Litván Állami Nyelvi Bizottság (a továbbiakban – VLKK) folyamatosan megvitatja a hangsúlyozás, a lexika, a grammatika, a helyesírás és a központozás normáit, valamint aktualizálja használatukra vonatkozó ajánlásait. A szóképzés kérdéseit az utóbbi időben nem vizsgálták át következetesebben. A tanulmány célja az egyik, a normák szempontjából legproblematikusabb képző, a -ietis, -ė képzőszármazékok kodifikációjának megvitatása, valamint a kodifikált normák és a jelenlegi használati tendenciák kapcsolatának vizsgálata. E cél elérése érdekében a következő feladatokat tűzzük ki: 1) a normán kívül vagy annak határán található, -ietis, -ė képzős származékok jellemzése; dinius ir atskleisti svarbiausias jų darybos, funkcionavimo bei kodifikavimo ypatybes; 2) a -ietis, -ė képzős származékok normáinak instabilitását, valamint a változások irányait meghatározó tényezők feltárása; 3) a -ietis, -ė képzős származékok kodifikációjának legfontosabb problémáinak felvetése és a módosítás lehetőségeinek megvitatása. Ezúttal fontos a -ietis, -ė képzős származékok összességének rendszerszerű áttekintése, ezért a vizsgált téma széles körű; ennek tudatában a tanulmány csak a lényeges kérdésekre korlátozódik, amelyek a további kutatások során bővíthetők és pontosíthatók. Kvalitatív kutatási módszert alkalmazunk: esettanulmányt (a -ietis, -ė képzős származékok tényleges használatának és kodifikációs állapotának vizsgálatát) végzünk azzal a céllal, hogy a helyzetelemzésből fakadó problémakört bemutassuk. A kutatás három összetevő – a használati adatok, a főbb leíró művek és a nyelvi ajánlások tartalmának elemzésére terjed ki. A következő változókat hasonlítjuk össze: a -ietis, -ė képzővel képzett származékok strukturális és funkcionális jellemzői, viszonyuk a köznyelvi normához, valamint a normatív érték indoklása; meghatározzuk ezek egymás közötti kapcsolatait és a változások lehetséges irányait. Az adatokat különféle digitális forrásokból és adatbázisokból interneto paieškos įrankį „Google“. Iš itin gausių vartosenos ir knyginės norminamosios literatūros šaltinių šiam straipsniui atrinkti tik esmingiausi faktai ir gyűjtöttük: DVK, RekB, ND, eKP, VLKK KB2, továbbá a nyelvi ajánlások állításait használva a használati tények ellenőrzésére. 2 Elemeztük az ezekben a forrásokban összegyűjtött, a -ietis, -ė képzővel képzett származékokra vonatkozó információkat: DVK – mintegy 100, 1998 óta keletkezett, a nyilvános nyelvhasználatból származó, a kodifikáció szempontjából jelentős jellemzőkkel rendelkező válogatott adat); RekB – 152 nyelvi ajánlás 1983 óta; ND – 25 új szó; eKP – 16 lexikalizuotų ir 5 bendrosios rekomendacijos iš dviejų kodifikacijos darbų. Konkrečių šaltinių sudarymo principai pateikiami pačių šaltinių aprašuose. RITA MILIŪNAITĖ 296 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV 1. A -IETIS, -Ė KÉPZŐ NORMATÍV SZÁRMAZTATÉKAI Az -ietis, -ė képzős származékok normáinak határait két vonal jelöli ki: a normatív használatot leíró nyelvtanok állításai, valamint a nyelvi ajánlásokban a pateikiamas nenorminių atvejų vertinimas. Pagrindinėse lietuvių kalbos gramatikose priesagos -ietis, -ė vediniai priskiszármazásuk és lakóhelyük szerinti személynevek képzési kategóriájához kapcsolódó [állítások] (LKG 1965: 411–412; DLKG 2006: 139–140). Több alapvető litván szótár (LKŽe, DLKŽ7, BŽ) címszavait megvizsgálva látható, hogy a városok (Zapyškis pamatiniai šių vedinių žodžiai gali būti miestų (Kaunas → kaunietis, -ė), mieste- → zapyškietis, -ė), falvak (Gudiškiai → gudiškietis, -ė) nevei, illetve nagyobb objektumok – közigazgatási egységek (kaimas → kaimietis, -ė; miestas → mietietis, -ė), régiók (Suvalkija → suvalkietis, -ė), államok (Kanada → kanadietis, -ė), kontinensek (Europa → europietis, -ė), más települések vagy helyek (kalnas → kalnietis, -ė; šiaurė – šiaurietis, -ė; užsienis – užsienietis, -ė) elnevezései. Tehát alapszóként szemantikailag meglehetősen körülhatárolt csoportba tartozó tulajdonnevek és köznevek szolgálnak – a személy származási helyének vagy lakóhelyének megnevezései. A kötetlen stílusokban előfordulnak nem teljesen megszokott egyedi származékok is, amelyek megőrzik az alapszó szemantikai kapcsolatát a hely nevével, például: Öt év letöltése után egy ellopott liszteszsákért az ember olyan „rács mögötti3 ország” akadémiáit járta ki, hogy viszket a körme „komoly üzletbe” kezdeni! (Jurgis Kunčinas, Lietuvos aidas, 1999-02-12) A fent említett nyelvtanokban szintén jelzik, hogy e képzőnek viszonylag ritka egyéb származékai is vannak: Itt megemlíthetők azok a viszonylag ritka -ietis, -ė képzős származékok is (általában új képzések), amelyek nem a személy helyhez való kapcsolatát jelölik (ezt többnyire tulajdonnévi, ritkábban köznévi alapszó fejezi ki), hanem valamely kollektívához, embercsoporthoz vagy hasonlóhoz való tartozását (ideológiája, tevékenysége, vérrokonsága révén), pl.: ansamblietis, -ė, giminietis, -ė, gvardietis, -ė, leninietis, -ė, pasaulietis, -ė, spartakietis, -ė, šeimynietis, -ė, tautietis, -ė. (LKG 1965: 412) 3 Vagyis azoké, akik ideiglenesen rács mögött (börtönben) élnek. Az alapszó lehet az už grotų vagy az užgrotis szókapcsolat, bár ez utóbbit az LKŽ csak egyházi környezethez kapcsolja (vö. 1. oltár; 2. ráccsal elválasztott hely: a lexikai és szemantikai jegyeket, valamint a képzési kategóriához való tartozást. E sajátosságok, valamint a köznyelvi normákhoz való Bobnyčios užgrotis). Cikkek / Articles 297 Priesagos -ietis, -ė vediniai dabartinėje lietuvių kalboje: norma ir vartosenos pokyčiai Elkülönültebbek azok a származékok (általában új képzések), amelyek nem a személy helyhez való kapcsolatát jelölik, hanem valamely emberi közösséghez vagy hasonlóhoz való tartozását (ideológiája, tevékenysége, vérrokonsága révén stb.), például: ansamblietis, -ė, šeimynietis, -ė, tautietis, -ė. (DLKG 2006: 140) A nyelvtanok tehát lényegében egy másik képzési kategória lehetőségét is rögzítik, csak nem határozzák meg egyértelműen, megjelölve az ilyen származékok újszerűségét és „elkülönültségét”. A mai használatban ezek sokkal változatosabbak, és már nem újak vagy ritkák, hanem éppen ellenkezőleg – számosak. 2. A NORMÁN KÍVÜLI VAGY ANNAK PEREMÉN ÁLLÓ -IETIS, -Ė KÉPZŐS SZÁRMAZÉKOK4 Aprašomuosiuose ir norminamuosiuose veikaluose priesagos -ietis, -ė vediniams daryti pažymimi keli apribojimai5, atsižvelgiant į darybos pamato formaproblematikus viszony alapján a használatban funkcionáló -ietis, -ė képzős származékok több csoportra oszthatók. 2.1. A -ietis, -ė képzős, belső tulajdonság alapján személyeket megnevező, melléknevekből képzett származékok A 20. század végén a litván nyelv használatában megjelentek olyan -ietis, -ė képzős származékok, amelyek képzési alapja nem a nyelvtanokban megadott főnév, hanem melléknév. A gyakorlatban alig néhány ilyen származék működik, a használatban azonban – nemcsak a mindennapi nyelvben, hanem a médiában is – nagyon elterjedtek: gerietis, -ė (geras + -ietis) ‘aki jót tesz, jól viselkedik’ és blogietis, -ė (blogas + -ietis) ‘aki rosszat tesz, rosszul viselkedik’. Pavyzdžiui: 4 A tanulmányban a vediniai ’képzett szavak’ terminust használjuk, mivel a -ietis, -ė képzővel ellátott szavak többsége képzéssel létrejött új szó. A dariniai ’származékok’ terminust csak a 2.2. fejezetben tárgyalt, vegyes módon képzett szavak megnevezésére használjuk. 5 A képzési alap felépítésével és szemantikai korlátozásaival nemcsak a -ietis, -ė képzős származékok kapcsolatosak. Ez a litván szóképzésnek nem ritka jelensége. Például számos ilyen korlátozással rendelkezik a melléknevek képzésének rendkívül produktív -inis, -ė képzője (bővebben l. Kniūkšta 1976: 7–55). RITA MILIŪNAITĖ 298 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV [...] rašytojas, pasitelkęs stebuklinės pasakos tradicijas, pamažu ištrina didaktinę „ge- „riečių ir blogiečių” sémát. (Lietuvos aidas, 1998-10-17, DVK) „Jó ember vagy rossz ember?”, – kérdezte az anya. (Literatūra ir menas, 2007-05-25, DVK) Ez a fóbia különösen gyakran fordul elő azoknál a férfiaknál, akik nem akarnak rossz embernek tűnni annak a nőnek a szemében, akivel kezdetben intim kapcsolatot létesítenek, majd elhagyják, és visszatérnek volt párjukhoz. (lrytas.lt, 2011-11-10, DVK) „De nem minden vírus rosszindulatú. Bizonyos típusú vírusok nélkül nem tudnánk túlélni a egy kategóriájába – nem származásuk és hovatartozásuk alapján megnevezett személyek, hanem a ti, nes kai kurie naudojami biotechnologijoje vakcinoms kurti“, – aiškina biologijos mokytoja. (delfi.lt, 2020-04-19, DVK) Darybos pamatas šiuo atveju lemia ir tokių vedinių priklausymą kitai darynévszói tulajdonsággal rendelkezők megnevezései. Tehát nemcsak személyeket, hanem más élő vagy megelevenített lényeket is meg lehet nevezni. Képzés szempontjából ezek a -ietis, -ė képzős származékok hasonlítanak a normatív -uolis, -ė képzős származékokhoz (vö. geruolis, -ė; smarkuolis, -ė, baikštuolis, -ė stb.). Legkésőbb 1992-től kezdve az ilyen -ietis, -ė képzős származékokat különböző nyelvművelő kiadványokban és cikkekben javítani kezdték (a KPP2 1985-ben még nem szerepeltek ilyen javítások). Az azzal indokolható, hogy az -ietis, -ė képzővel személyek elnevezései készülnek a lakóvagy származási hely alapján, az ember jóságának vagy rosszaságának nagyfokú voltát hangsúlyozni kívánva azonban e képzős származékok nem megfelelőek (RekB 1992, 1999). Megemlítik a képzési alap korlátozását is: a köznyelvben az -ietis, -ė képzővel melléknevekből nem képeznek származékokat (VLKK KB). A következő megfelelő alakokat javasolják: blogietis, -ė ntk. = blogasis, -oji; blogiukas, -ė; bloguolis, -ė; blogutis, -ė; gerietis, -ė ntk. = gerasis, -oji; geruolis, -ė; gerutis, -ė; geriukas, -ė. A használati adatok azt mutatják, hogy a szerkesztett kiadványok nyelvében igyekeznek meghonosítani ezeket a megfelelőket, csak nem mindig rendszeresen. Változatok ebben is előfordulnak pačiame tekste: [...] a tanulmány menedzsere kétségbeesésében szerződést ír alá egy szinte animációs klasszikussal, és ezzel zöld utat ad nemcsak a jófiúknak, Rokinak és Bulvinklisnek, hanem a gonoszoknak is, akik nélkül ez a film sem jöhetett volna létre. (Respublika, Plius TV melléklet, 2021-03-23, DVK) Straipsniai / Articles 299 Priesagos -ietis, -ė vediniai dabartinėje lietuvių kalboje: norma ir vartosenos pokyčiai A kötetlen stílusokban (a mindennapi beszédben, az elektronikus kommunikációban stb.) a nem normatív származékok továbbra is elterjedtek. Elterjedtségük egyik oka az, hogy a javasolt megfelelőket, különösen a blogietis, -ės szót, a nyelvhasználók nem mindig érzik megfelelőnek, kissé mesterkéltnek hangzanak, Gyvenime esate geriukas ar blogiukas? (Lietuvos žinios, 2001-08-18, DVK) például: Teszt az előfizetőknek: felismeri-e a 12 leghíresebb filmes „rosszfiú” közül legalább 9-et? (15min.lt, 2021-06-30, DVK) A blogietis, -ė képzős származéknak gyakran erősen negatív szemantikai töltete van (például felnőtteknek szóló művek szereplőinek megnevezésekor), míg a blogiukas, -ė, blogutis, -ė megfelelő alakok deminutív képzőkkel jöttek létre; A -uolis, -ė képzős származékok gyakran pozitív tulajdonságokat jelölnek (vö. darbštuolis, šaunuolis, gražuolis stb.). A főnevesült, határozott melléknevek, a blogasis, -oji, gerasis, -oji, szintén nem mindig illenek a mondatba. A használat tehát azt mutatja, hogy a javasolt norma nem különösebben tartós. Mi a kodifikációs megoldás? A szóban forgó származékok tövének és képzési jelentésének rendszerszerűségét megőrizendő, az ilyen, különösen szemantikailag nagyon korlátozott származékokat a köznyelvben továbbra sem kellene normaként elismerni – a standard alatti nyelvváltozatban kellene hagyni őket. A megfelelő egyenértékű alakok keresésekor jobban ki kellene használni a litván nyelv szóképzési lehetőségeit. A lekicsinylő árnyalatú képzők között több is található (lásd: ŽDV): blogūnas, -ė, blogišius, -ė (ND) stb. 2.2. A -ietis, -ė képzővel alkotott származékok többszavas kapcsolatokból – személyek elnevezései lakóhely vagy közösséghez tartozás alapján A használatban előfordulnak a -ietis, -ė képzővel alkotott személynevek, amelyek vegyes – összetételi-képzős (Keinys 1999: 23), illetve kompozíciós-szuffixációs – módon jöttek létre, ahol „formánsként a képző az összetételi formával (illesztéssel) együtt szerepel” (Urbutis rinkos propaguotojas’), a laisvoji rinka szókapcsolatból és a -ietis, -ė képzőből6 (lásd még Murmulaitytė 2020: 4). A litván szóképzési leírások megjegyzik, hogy az ilyen képzési mód élő szavai „egyáltalán nincsenek sokan”, 6 Egyébként az 2009: 341). Pavyzdžiui, į ND įtrauktas naujažodis laisvarinkietis, -ė (‘laisvosios ND-ben ugyanezzel a jelentéssel megtalálható a -ininkas, -ė képzős változat is: laisvarinkininkas, -ė. Vö. még plokščiažemininkas, -ė „a Föld laposságáról szóló elmélet híve”, amely a plokščia žemė szókapcsolatból és a -ininkas, -ė képzőből jött létre (ND). RITA MILIŪNAITĖ 300 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV például keturvėjininkas, -ė, pelėkautai stb. (Keinys 1999: 23), és annak „szerepe a litván nyelv szóképzésében teljesen csekély” (Urbutis: 2009: 341). E leírások a 20. század végi litván nyelv normatív használatát tükrözik. A valóságban azonban abban az időszakban az ilyen származékok terjedtek – nem kis részben az orosz nyelv hatására7, ezért a szovjet korszak nyelvhasználati kiadványaiban bőven találhatók javításaik. A KPP1 egy, a használatot korlátozó ajánlást tartalmaz: „személyek elnevezéseinek képzésére kétszavas lakóhelyés munkahely-elnevezésekből”. Javítják a szovjet időszak tipikus példáit – a naujagyvenimietis és raudonžvaigždietis szavakat (KPP1 1976: 88). Ugyanezt az ajánlást megismétlik az összetett szavaknál is, csak a meghatározást kissé kibővítették (KPP1 1976: 255): [Nem használandó] 1. összetett. a kétés többszavas élet- (az -ietis képzőről és az namųjų arba darbo vietų, įstaigų, įmonių arba organizacijų pavadinimų“. KPP2 ši rekomendacija kiek koreguota ir taip pat pateikta dviejose vietose összetett szavakról szóló szócikkekben) elnevezések, a korábbi példákhoz hozzáadva a metalokonstrukcijietis (KPP2 1985: 89; 283): 1) -ietis – nem használatos személyek elnevezései kétszavas kollektívák vagy lakóhelyek nevéből: naujagyvenimietis (= a „Naujojo gyvenimo” kolhoz tagja), raudonžvaigždietis (= a „Raudonosios žvaigždės” gyár munkása). 2) Összetett szavak. III. Toldalékok. 3. személyeket jelentő összetett szavak kétvagy több szóból álló lakóhelyek, munkahelyek, intézmények, vállalatok vagy szervezetek nevéből képzett szavak: naujavilnietis (= Naujoji Vilnia lakosa), naujagyvenimietis (= a „Naujasis gyvenimas” kolhoz parasztja, a „Naujasis gyvenimas” kolhoz tagja), raudonžvaigždietis (= a „Vörös csillag” artel munkása), metalokonstrukcijietis (= a fémkonstrukciós gyár dolgozója). A javított példákban a -ietis, -ė képzős, munkahelyek és kollektívák elnevezéseiből képzett származékok dominálnak. A több szóból álló lakóhelynevek közül csak egy származékot javítanak – a naujavilnietis szót. A DKKS (1997) ugyanezt az értékelő szemléletet vette át ezekkel a származékokkal mendacija panaši, tik, be naujavilniečio, pridėti dar du dariniai – iš dvižodžio gyvenamosios vietos pavadinimo ir iš žodžių junginio vaikų namai, kuris reiškia kapcsolatban: amelyek egyaránt egy lakóhelyet és egy konkrét közösséghez való tartozást jelölnek: 7 A főbb szótárakban ekkor már rögzítették az orosz nyelvből átvett tükörfordításokat: jaunagvardietis, -ė (Jaunoji gvardija) és raudonarmietis, -ė (Raudonoji Armija) (Simonaitytė 1979: 44). Cikkek / Articles 301 Priesagos -ietis, -ė vediniai dabartinėje lietuvių kalboje: norma ir vartosenos pokyčiai 2.3. Neteiktini sudurtiniai žodžiai 2.3.1. A személyeket jelölő -ietis, -ietė képzős szavak, amelyeket kétvagy több szóból álló lakóhelyek, munkahelyek, intézmények, vállalatok vagy szervezetek nevéből képeztek, például: naujavilnietis (= Naujosios Vilnios lakosa), kazlųrūdietis (= Kazlų Rūda lakosa, kazlinis), vaiknamietis (= gyermekotthon lakója). A mai használatban e képzéstípusnak egyaránt vannak vitatható és nem vitatható származékai. 1) Dariniai asmenims pavadinti su priesaga -ietis, -ė sudaromi iš keliažodžių tiek Lietuvos, tiek kitų šalių gyvenamųjų vietų pavadinimų (plačiau žr. Liutkevičienė 2008: 80–102). Általában kétféleképpen járnak el: a) a személyeket jelölő megnevezéseket csak a második szóból képezik, tehát az -ietis, -ė képzős származék ilyen esetben nem sérti a normát, például: Kudirkos Naumiestis – naumiestietis, -ė8 (RekB, DLKŽ); Marshall-szigetek – marshall-szigeteki férfi, nő (VGP); Kelet-Timor – kelet-timori férfi, nő (VGP); b) a kodifikált norma határai akkor sérülnek, amikor a személyek megnevezéseit az összetétel mindkét szavának tövéből, vagy néha az első teljes szóból9 alkotják. A DVK-ben rögzítve: Kazlų Rūda – kazlųrūda-i férfi, nő10, Naujoji Akmenė – naujojiakmenė-i férfi, nő, Naujoji Vilnia – naujojivilniai férfi, nő Naujasis Orleanas – naujasisorleansi férfi, nő, Naujoji Zelandija – naujojazelandiai férfi, nő11. 8 A Žemaičių Naumiestis vagy környéke lakosainak megnevezésére a -iškis, -ė képzős származékot használják: naumiestiškis, -ė (DLKŽ). 9 Ez az eset nem foglalja magában a több szóból álló lakóhelynevekből képzett származékokat, amelyeknek első tagja változatlan, mivel az ilyen összetett nevet feltételesen egyszavasnak tekintik, vö. : Burkina Faso – burkinafasói; Costa Rica – costaricai, San Marino – san marinói stb. (VGP). 10 Igaz, a VLKK KB e szó esetében kivételt tesz: „a javasolt kazlinis (a használatban gyakran szükség van az egyszavas megnevezésre) nem honosodott meg, Kazlų Rūda lakói a kazlųrūdietis alakot használják, így a kazlųrūdietis a szabály alóli kivételként értékelhető.” [megtekintve 2021-08-27]. 11 A VGP jegyzékében csak az összetett Naujosios Zelandijos gyventojas megnevezés van hivatalosítva, a BŽ címszójegyzékébe azonban a naujazelandietis is bekerült (egyelőre szócikk nélkül), ezért remélhető a kodifikáció változása. RITA MILIŪNAITĖ 308 Acta Linguistica Lithuanica Az LXXXV alcsoport képzős szavainak szemantikai pačių vietovardžių sudaromi su priesaga -ietis, -ė (pvz., salantiečiai) (Simonaitytė 1979: 40). Išeinant iš sovietinės sistemos ir ėmus kurtis privatiems ūkiams, šio mezeje a XXI. század elején jelentősen megváltozott. Úgy tűnik, mindeddig nem vizsgálták szélesebb körben a kollektívákhoz tartozó személyek megnevezéseinek -ietis, -ė képzővel való képzését helynevekből. 2) Kollektívák (sport-, művészeti, kiadványok, kiadók stb.) szimbolikus megnevezéseiből képzett személynevek. A személynevek e részcsoportja rendkívül gazdag és folyamatosan megújul. A szovjet korszakban az ilyen származékokat az orosz nyelvből átvett tükörfordítások is ösztönözték, amelyekben az -ец képző szerepel; a litván nyelvben az ez alapján létrehozott származékok „elnyomják a többi formát, elsősorban az -ininkas képzős főneveket” (Simonaitytė 1979: 41). A korai posztszovjet időszakban a DVK számos hasonló példát rögzített (gyakran plekšniečiai (menininkų „Plekšnės“ klubo nariai), hermiečiai (banko „Hermis“ darbuotojai), respublikiečiai – dienraščio „Respublika“ darbuotojai, santariečiai gyűjtőnevekként), pl.: (a „Santara-Šviesa” szervezet tagjai), vaidiliečiai (a „Vaidilos” színház színészei) stb. A mai használatban is bőségesen előfordulnak, pl.: pegasiečiai (a „Pegasas” könyvkereskedelmi hálózat klubjának tagjai, ND), bohemiečiai (egy operaművészeti társulat – az elsőként bemutatott „Bohéma” opera alapján, ND) stb. 3) Olyan főnevekből (ritkábban melléknevekből) képzett személynevek, amelyek vállalatnevek összetételeibe tartoznak, és az általuk gyártott termékeket jelölik; az ilyen származékok még a szovjet korszakban is „ritkák, szokatlanok és többnyire indokolatlanok” voltak, pl.: hidraulietis, -ė (Hidraulinių pavarų gamykla) (Simonaitytė 1979: 42–43). A szovjet korszakban javították az autokompresorietis (Autokompresorių gamykla), grąžtietis (Grąžtų gamykla), metalietis (Metalo dirbinių gamykla) alakokat (RekB 1983) stb. A függetlenség helyreállítása után Litvániában nem litván vagy hibrid elnevezésű vállalatok jelentek meg. Az ilyen vállalatok dolgozóinak elnevezéséhez külön, felméréseken alapuló kutatásokra lenne szükség. 4) Személynevekből alkotott személymegnevezések, amelyekkel személyek nevéről elnevezett kollektívákat, mozgalmakat stb. jelölnek, pl.: čiurlioniečiai (a Čiurlionis Középiskolai Művészeti Iskola növendékei), janoniečiai (a Janonis papírgyár dolgozói). V. Simonaitytė szerint ez „új, szokatlan nyelvi jelenség; terjedését az orosz nyelv segítheti” (Simonaitytė 1979: 42). A szovjet korszak ajánlásaiban javítandónak minősítették a kudirkietis, -ė alakot (= kudirkaitis, -ė; kudirkininkas, -ė; kudirkinukas, -ė), a maironietis, -ė alakot (= maironaitis, -ė) (RekB 1989) stb., valamint a személynevek eredetéből származó filozófiai iskolák híveinek vagy követőinek megnevezéseit is, pl. berklietis (= berklininkas) (RekB 1987). A függetlenség helyreállítása után különböző vallási egyesületeket élesztettek újjá, és megnevezéseiket is javították: birutietės (= birutininkės), uršulietės (= uršulininkės), zitietės (= zitininkės) (RekB 1994, 1996). A mai használatban a személynevekből alkotott személymegnevezések szintén előfordulnak, pl. (DVK): daukantiečiai (1. a vilniusi Simonas Daukantas Gimnázium növendékei, Straipsniai / Articles 309 Priesagos -ietis, -ė vediniai dabartinėje lietuvių kalboje: norma ir vartosenos pokyčiai 2. a Simonas Daukantas Bibliofil Klub tagjai stb.), vydūniečiai (1. a Vydūnas Társaság tagjai, 2. a šilutėi Vydūnas Gimnázium növendékei) és hasonlók. Ezek emellett hajlamosak versengeni más képzővel képzett származékokkal. A DVK rögzíti a čiurlioniukai (a Čiurlionis Művészeti Iskola növendékei), naujaliukai (a kaunasi Juozas Naujalis Zenei Gimnázium növendékei) alakokat. 5) Különféle kollektívák és szervezetek közneveiből alkotott személynevek, például: darželietis, -ė (óvodai növendék), leidyklietis, -ė (kiadói alkalmazott) (az dyklos darbuotojas), švietimietis, -ė (liaudies švietimo darbuotojas) ir pan. (Simonaitytė 1979: 43). Darželiečiai (greta varianto darželinukai) ir švietimiečiai plačiai paplitę ir šiandieninėje vartosenoje, nors rekomendacijose aiškinta, utóbbi azonban az orosz просвещенец tükörfordítása (RekB 1990). Elismerik a kodifikált kivételek (ansamblietis, tautietis) meglétét, de „az ilyen kivételes képzések szaporítása nem célszerű” (RekB 1992). A használatban az ansambliečiai mindmáig verseng a bevezetett ansamblininkai változattal. Hosszú időn át erős normatív küzdelem folyt a vasúti közlekedés dolgozóinak megnevezésére szolgáló terminus miatt: geležinkelietis, -ė vagy geležinkelininkas, -ė. Amint S. Keinys rámutat, a normatív geležinkelininkas, -ė változatot már az 1921–1926 között működő állami Terminológiai Bizottság is javasolta, versenytársát, a geležinkelietis, -ė alakot pedig elutasította, mivel a litván nyelvben a személyeknek munkájuk vagy tevékenységi területük, valamint munkahelyük, annak eszköze, tárgya stb. szerinti megnevezésére az -ininkas, -ė képzővel alkotott származékokat használják (Keinys 2000). A litván nyelv fő szótárai az -ininkas, -ė képzős származékot fő változatként (LKŽe), illetve egyetlen normatív17 változatként adják meg; a terminológiában is csak ezt javasolják használatra, a kötetlen stílusok használatában azonban ez a két származék továbbra is verseng egymással. Sikertelenül próbálták javítani az olimpietis, -ė (= olimpininkas, -ė, olimpiadininkas, -ė), pasienietis, -ė (= pasienininkas, -ė; pasieninkas, -ė) szavakat (RekB 1993, 1996, 2000). Az olimpikon, -nő nem került be a DLKŽ-ba, csak az olimpiadista, -nő szerepelt, ninkas, -ė, tačiau dabartinėje vartosenoje šių žodžių reikšmės išsiskyrė: olimpiaamely ‘a tanuló vagy hallgató, a tudományos olimpia résztvevője’ jelentésű, míg az olimpikon, -nő – ‘az olimpiai játékok résztvevője’, továbbá az ókori görög mitológiában a görög Olümposz hegy lakója, az istenek egyike (BŽ). A határőr, -nő szót kezdetben ajánlották csak a határvidék lakóinak megnevezésére tyti abiejų variantų konkurencija ir nusistovintis teikimas šį vedinį vartoti reikšme ‘šalies pasienio sargybos karys’ (DLKŽ7). Dar plg.: klubietis, -ė ‘klubo narys’ vartosenoje dažnesnis už variantą klubininkas, -ė (ND). Tai rodo, kad priesagos meghagyni, azonban a főbb szótárakban a ma- -ietis, -ė képzős származékok a különböző kollektívák tagjainak megnevezésére gyakran az erősebb versenytárs szerepét töltik be. 17 Vö. : A DLKŽ 3. kiadásától (1993) szerepel: geležinkelietis, -ė ntk. = geležinkelininkas. RITA MILIŪNAITĖ 310 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV 6) Külön alcsoportot alkotnak a párttagok megnevezései, amelyek a szovjet korszakban visszaszorultak a passzív használatba; ezekhez kapcsolódnak a társadalmi mozgalmak tagjainak megnevezései is. A főbb szótárakban csak a partietis, -ė szó szerepel a „lásd” utalással egy jobb változatra: partinis, -ė. A Litvánia függetlenségének helyreállítása előestéjén létrejött társadalmi mozgalom – a Litván Átalakulási Mozgalom – résztvevőit mindmáig gyakran sąjūdiečiaisnak nevezik, noha ezt a származékot gyakran javították, és versenyben áll a hivatalos használatra inkább ajánlott sąjūdininkai változattal, olykor pedig a negatív árnyalatú sąjūdistai származékkal is18. Litvánia függetlenségének helyreállítása után, egyúttal a háború előtt működő pártok újjáélesztésének, valamint új pártok alapításának megkezdésekor tagjaik megnevezésére leggyakrabban a -ietis, -ė képzővel alkotott származékokat választják, amelyek a pártok elnevezéseiből vagy azok egyes szavaiból képződnek, pl.19: darbiečiai (a Litván Demokratikus Munkapárt, később a Munkapárt tagjai); prisikėliečiai (a Nemzeti Feltámadás Pártjának tagjai); tvarkiečiai (a „Rend és Igazságosság” párt tagjai); laisviečiai (a „Szabadság” párt tagjai)20 stb. Vö. továbbá: maršiečiai – a „Nagy Családvédő Menet” rendezvény és az abból kibontakozó mozgalom résztvevői21. Általában véve a pártelnevezések alkotása, illetve változataik versengése különálló tanulmányok ígéretes témája. A tárgyalt jusių išimčių, tiek dėl ribų tarp normos ir klaidos nykimo, tiek dėl nuolatinio ir származéki csoport egésze – a valamely közös alap alapján tömörülő személyek megnevezése – a normák szempontjából a legbonyolultabb, egyrészt az új származékok nagy számban történő meghonosodása miatt. Ahogyan az egyik ajánlásban olvasható, az -ietis, -ė és az -ininkas, -ė toldalékok „jelentésrendszere felbomlott” (RekB 1996). Így a jelenlegi használat egy hosszú évek óta zajló folyamatot jelez – az -ietis, -ė toldalék produktivitásának22 növekedését és a szóképzési lehetőségek bővülését, egyúttal a kodifikált normától való távolodást. A köznyelvi normák fejlődésének több mint száz éve alatt egyes esetekben a kodifikáció enyhült, ezeket tačiau keli ryškūs vartosenos polinkiai jai iki šiol prieštarauja. Kodifikacija turėtų atspindėti tik bendruosius realiosios normos polinkius, o konkretūs vediniai versengő jegyeik figyelembevételével kell értékelni 18 A szógyök származékainak képzéséről és használati gyakoriságáról bővebben lásd: Čižik-Prokaševa 2018: 149– 150; 161–162. 19 Olyan pártnevek is szerepelnek, amelyek a DVK-ban és az ND-ben rögzítve vannak, de idővel maguk a pártok megszűntek. 20 Az ND további változatokat is rögzít e párt tagjainak megnevezésére: laisvistai, laisvūnai, laisvininkai. 21 Az ND további változatokat is rögzít e mozgalom tagjainak megnevezésére: maršininkai, maršistai, šeimamaršininkai, šeimamaršiai. 22 A produktivitás fogalmáról a szóképzésben lásd: Urbutis 2009: 309–314. A vizsgált eset szempontjából fontos, hogy ezzel a képzővel új származékokat lehessen létrehozni. Cikkek / Articles 311 Priesagos -ietis, -ė vediniai dabartinėje lietuvių kalboje: norma ir vartosenos pokyčiai (a gyakoriságot, a normatív hagyományt, az új jelentés vagy annak stilisztikai-funkcionális árnyalatának elkülönülését stb.). 2.5. Az -ietis, -ė képző származékai egyes személyneveknek a lakóhely vagy a származási hely szerinti képzésére A normatív -ietis, -ė képzős származékok éppen megfelelőek a személyek lakóhely vagy származási hely szerinti megnevezésére. Az északkeleti kelet-aukštaitisi és a szomszédos nyelvjárások egy részében hagyományosan a pasvaliečiai, pakruojiečiai, joniškiečiai és hasonló alakokat használják. Ez a képző azonban a nyelvjárások számára – a köznyelvvel ellentétben – nem különösebben jellemző (Norkaitienė, Girdenis 1987: 13). Litvánia különböző régióiban más képzők is szokásosak, például: -ėnas, -ė; -iškis, -ė; -ininkas, -ė; -uvis, -ė; -inis, -ė és mások. Például a žemaitisoknál különösen jellemzőek az -iškis, -ė képzővel képzett alakok (telšiškis, -ė; salantiškis, -ė; tauragiškis, -ė és mások), Kelet-Litvániában pedig gyakori az -ėnas, -ė képző (anykštėnas, -ė; kupiškėnas, -ė; užpalėnas, -ė és mások). Az -ietis, -ė képző termékenysége és egy külső tényező – a széles körben elterjedt migráció – miatt ez a bar dažniausiai ir linkstama daryti tokius pavadinimus (apeinant ir 2.3 skyriuje aptartą formalųjį apribojimą). Todėl vartosenoje atsiranda konkuruojančių vaképzőváltozatosság a hagyományos nyelvjárásokkal együtt eltűnőben van. Az ilyen képzős alakokkal, például linkuvis, -ė – linkuvietis, -ė, telšiškis, -ė – telšietis, -ė stb. Mind a sovjet korszak, mind az elmúlt évtizedek nyelvi ajánlásaiban azt tanácsolják, hogy a köznyelvben őrizzük meg a Litvánia különböző régióira jellemző, eltérő képzőkkel vagy mos šnektos atstovą, pavyzdžiui: 1) -ėnas, -ė: anykštėnas, -ė ‘Anykščių ar jo apylinkių gyventojas’; végződésekkel alkotott autentikus származékokat, amelyek rendszerint a megfelelő biržžėnas, -ė ‘Biržai vagy környékének lakosa’; ratnyčėnas, -ė ‘Ratnyčia falu lakosa’; 2) -iškis, -ė: kelmiškis, -ė ‘Kelmė vagy környékének lakosa’; skuodiškis, -ė ‘Skuodas vagy környékének lakosa’; nidininkas, -ė ‘Nida régi lakosa’; ventininkas, -ė ‘Ventė falu lakosa’; is jelentik azt. skaudviliškis, -ė ‘Skaudvilės ar jos apylinkių gyventojas’; 3) -ininkas, -ė: 4) -uvis, -ė: RITA MILIŪNAITĖ 312 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV linkuvis, -ė ‘Linkuvos arba jos apylinkių gyventojas’; šeduvis, -ė ‘Šeduvos arba jos apylinkių gyventojas’; 5) -inis, -ė: sen. marijampolinis, -ė | marijampolietis, -ė ‘Marijampolės arba jos apylinkių gyventojas’; sen. šakinis, -ė | šakietis, -ė ‘Šakių arba jų apylinkių gyventojas’; f) -is, -ė: baisogalis, -ė ‘Baisogalos arba jos apylinkių gyventojas’. XX a. II pusės kalbos rekomendacijose minimas vartosenos polinkis skirti minėtuosius tradicinius gyventojų pavadinimus nuo miestų ir kitų stambesnių gyvenamųjų vietų gyventojų pavadinimų. Kitaip tariant, jeigu kalbama apie miesto ar miestelio gyventojus, gali būti vartojami priesagos -ietis, -ė vediniai, o jeigu reikia pabrėžti vietos kilmę ir tarmę ar šnektą, vartojami, jei yra, tradiciniai kitų priesagų vediniai. Vö.: kupiškietis, -ė ‘Kupiškis város lakosa, -a’ és kupiškėnas, -ė ‘Kupiškis és környéke lakosa, aki az adott hely nyelvjárását beszéli’. 1987-ben a Mūsų kalba folyóiratban Milda Norkaitienė és Aleksas Girdenis ezt írta (Norkaitienė, Girdenis 1987: 13–15): Azokban a nyelvjárásokban, amelyekben egynél több képző található, képzett alakjaikat jelentésük alapján igyekeznek megkülönböztetni. Például a felső-aukštaitisi nyelvjárás egyes területein a -ėnas, -ė képzős származékok egy bizonyos környék vagy nyelvjárás emberét jelenthetik, míg az -iškis, -ė vagy -ietis, -ė képzős származékok a megfelelő kisváros vagy város lakosát – [...]. Ką daryti su dvejopų vedinių reikšminio skaidymosi polinkiu, sunku dabar pasakyprievartą – jį galėtume pagrįsti tik tais atsitikimais, kai vienas iš vedinių yra specialus mokslo terminas. Így az -ietis, -ė képzős származékok és változataik közötti viszonyok nem állandóak; ez hosszú ideig tartó folyamat, amely napjainkban is folytatódik. Az egységes rendszer a normatív szótárakban (DLKŽ, BŽ) sem látható. A változások iránya a kifejezés kiegyenlítődését mutatja, és a kodifikáció némileg módosíthatja úgy, hogy megőrzi mind a helyi lakosok autentikus megnevezéseit, mind pedig a nyelvjárások megnevezéseit nyelvészeti terminusként rögzíti. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A -ietis, -ė képző normatív származékait a litván nyelv fő grammatikái a származásuk, illetve lakóhelyük alapján megnevezett személyek képzési Cikkek / Articles 313 Priesagos -ietis, -ė vediniai dabartinėje lietuvių kalboje: norma ir vartosenos pokyčiai kategóriájába sorolják, a kodifikációs források pedig bizonyos, a képzés alapjául szolgáló tövekre vonatkozó korlátozások fennállására utalnak. A mai litván nyelv használatának és a nyelvi ajánlásoknak az adatai azt mutatják, hogy a ténylegesen működő -ietis, -ė képzős származékok nem mindig felelnek meg a kodifikált normának, ezért ellentmondások alakulnak ki a kodifikáció és a nyelvhasználat között. 2. A -ietis, -ė képzős származékok jelenlegi változatossága egy hosszú évek óta zajló folyamatot tükröz – e képző szóalkotási lehetőségeinek bővülését, vagyis a származékok szabályosságát és gyarapodását, a nyelvtanokban rögzített normák ellenére. Ezt a folyamatot az európai országokban az elmúlt évtizedben különösen erőteljes posztstandardizációs hullám is fokozta, amely a köznyelvek „elbeszélt nyelvivé válását”, valamint a standard és a nem köznyelvi változatok határainak elmosódását eredményezi. 2.1. A nyelvhasználatban a -ietis, -ė képzős származékok képzési alapja összetettebbé és változatosabbá válik, mint ahogyan azt a leíró nyelvtanok megadják: e származékok nemcsak egyszerű szerkezetű, hanem összetettebb alapszavak tövéből is képződnek, egyes esetekben pedig nemcsak főnevekből, hanem melléknevekből is. 2.2. A -ietis, -ė képzős származékok egy része nem a nyelvtanok által megadott, a személyek származási, illetve lakóhelyük szerinti megnevezéseinek képzési kategóriájába, hanem egy másik kategóriába, a névszói tulajdonság birtokosainak megnevezései közé tartozik. 2.3. Ezt a folyamatot a változatos származékok bőséges versengése kíséri, amelyben a -ietis, -ė képzős származékok általában erősebb pozíció elfoglalására és a nyelvhasználatban való meghonosodásra hajlanak. Ezt a -ietis, -ė képző termékenysége, a nyelvi gazdaságosság elve (kazlųrūdietis, -ė kényelmesebb, mint Kazlų Rūdos gyventojas, -a), egyes esetekben pedig a megkülönböztető funkció határozza meg (olimpiadininkas, -ė nem azonos az olimpietis, -ė alakokkal). 3. Az alapszavak formális jegyei és szemantikája, valamint a származékok különböző szóképzési kategóriákhoz való tartozása alapján a kodifikáció szempontjából problematikus, -ietis, -ė képzős származékok öt csoportja különíthető el. Ugyanakkor a szóképzési rendszer törvényszerűségeit, a használati tendenciákat (a származékok használatának gyakoriságát) és a változások irányait figyelembe véve a kodifikáció felülvizsgálatára több megoldás is javasolható. 3.1. A kodifikációnak ellentmond a személynevek többszavas kapcsolatokból való képzése – a személy lakóhelye vagy valamely közösséghez való tartozása alapján (pl. kazlųrūdietis, -ė, naujazelandietis, -ė). A kodifikáció enyhítendő (és ez kivételként már meg is kezdődött), mivel a használat változása természetes és funkcionálisan célszerű a nyelvi gazdaságosság szempontjából. 3.2. A kodifikációnak ellentmond a -ija végű államnevekből képzett lakosnevek alkotása (kinietis, -ė), amikor hagyományos, képző nélküli elnevezés áll rendelkezésre (kinas, -ė). A kodifikáció jelenlegi állapota fenntartandó, a normák stabilitásának elve alapján. 3.3. Problematikus, egyértelmű normahatárok nélkül marad a személyek valamely alapon (foglalkozás, tevékenységi terület, szervezet, kollektíva stb. szerint) való csoportosulása alapján történő megnevezése RITA MILIŪNAITĖ 314 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV pavadinimų daryba (švietimietis, -ė; darželietis, -ė; maironietis, -ė; laisvietis, -ė). Mivel a kodifikáció bizonyos fenntartásokat és kivételeket elismer, a használatban pedig rendkívül sok ilyen származék fordul elő, világosabb kritériumokat kell keresni a normahatárok kiterjesztéséhez és egyértelműbb meghatározásához. 3.4. Az -ietis, -ė képzővel képzett származékok kiegyenlítik a régiók különbségeit tükröző, a lakóhely szerinti hagyományos személymegnevezések képzését (salantietis, -ė – salantiškis, -ė). A hagyományosan meghonosodott egyéb képzőkkel (-ėnas, -ė; -iškis, -ė; -ininkas, -ė; -uvis, -ė; -inis, -ė stb.) képzett 4. Per daugiau kaip šimtą bendrinės kalbos normų raidos metų susiklosčiusi priesagos -ietis, -ė vedinių kodifikacija turėtų geriau atliepti natūralius vartosenoje išryškėjančius žodžių darybos polinkius. Kodifikacijos stabilumas išlaikyszármazékok kodifikációs szempontból támogatandók. ott indokolt, ahol a használat változásai más nyelvek hatására alakultak ki, és magában a litván nyelvben nincs rendszerszerű és funkcionális alapjuk. ŠALTINIAI BŽ – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas, red. kolegija D. Liutkevičienė, D. Murmulaitytė, V. Sakalauskienė, A. Gritėnienė, A. Gaidienė, D. Daugirdienė, L. Jonušys, vyr. red. D. Liutkevičienė. Prieiga internete: https://ekalba.lki.lt/bendrines-lietuviu-kalbos-zodynas [žiūrėta 2021-09-01–09-30]. DKKS – Didžiųjų kalbos klaidų sąrašas. Valstybinės lietuvių kalbos komisijos patvirtintas 1997-12-18. Nr. 68. 2019-01-31 nutarimas atšauktas. Prieiga internete: https:// www.e-tar.lt/portal/lt/legalAct/TAR.E6FA99389109. DLKG 2006 – Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, 4-oji pataisyta laida, red. V. Ambrazas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. DLKŽ6 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, vyr. red. S. Keinys, 6-asis (3-iasis e.) leidimas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2006. DLKŽ7 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, vyr. red. S. Keinys, 7-asis (4-asis e.) leidimas, atnaujinta versija, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2017. Prieiga internete: ekalba.lki.lt/dabartines-lietuviu-kalbos-zodynas. DVK – Dabartinės vartosenos kartoteka, asmeninis e. išteklius. eKP – Kalbos patarimai. Kalbos rekomendacijų duomenynas, sud. R. Miliūnaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2021. Prieiga internete: https://ekalba.lt/kalbos-patarimai/ [žiūrėta 2021-09-16]. Straipsniai / Articles 315 Priesagos -ietis, -ė vediniai dabartinėje lietuvių kalboje: norma ir vartosenos pokyčiai KP 1939 – Kalbos patarėjas, par. L. Dambrauskas, red. A. Salys, P. Skardžius, Kaunas: Lietuvių kalbos draugija. KPP1 1976 – Kalbos praktikos patarimai, sud. A. Pupkis, aut. A. Paulauskienė, V. Labutis, A. Pupkis, J. Šukys, A. Vanagas, J. Žemaitis, Vilnius: Mokslas. KPP2 1985 – Kalbos praktikos patarimai, sud. A. Pupkis, vyr. red. Z. Zinkevičius, aut. A. Paulauskienė, V. Labutis, A. Pupkis, J. Šukys, A. Vanagas, J. Žemaitis, Vilnius: Mokslas. LKG – Lietuvių kalbos gramatika 2, vyr. red. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis, 1965. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas 1–20 (1941–2002), red. kolegija G. Naktinienė, J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė, vyr. red. G. Naktinienė, e. variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2008 (atnaujinta versija, 2017). Prieiga internete: https://ekalba.lt/lietuviu-kalbos-zodynas. ND – Miliūnaitė R., Aleksaitė A. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas [Tęstinis internetinis žinynas nuo 2011 m.], sud. R. Miliūnaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: https://ekalba.lt/naujazodziai [žiūrėta 2021-10-02]. RekB – Kalbos rekomendacijų kompiuterinė bazė. [Netiražuota kompaktinė plokštelė], Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2006. VGP – Rekomendacija „Dėl valstybių gyventojų pavadinimų“. Patvirtinta Valstybinės lietuvių kalbos komisijos 2008-10-02 protokoliniu nutarimu Nr. PN-6; paskutinį kartą keista 20201221, Nr. PN11. Prieiga internete: http://www.vlkk.lt/aktualiausios-temos/ svetimvardziai/valstybiu-gyventoju-pavadinimai [žiūrėta 2021-09-01]. VLKK KB – Valstybinės lietuvių kalbos komisijos kalbos konsultacijų bankas. Prieiga internete: http://www.vlkk.lt/konsultacijos. ŽDV – Murmulaitytė D., Aleksaitė A. Žodžių darybos vedlys. [Elektroninis išteklius], Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2021. Prieiga internete: ekalba.lt/zodziu-darybos-vedlys/ [žiūrėta 2021-09-10]. RITA MILIŪNAITĖ 316 Acta Linguistica Lithuanica LXXXV IRODALOM Aitchison Jean 2013: Nyelvi változás: fejlődés vagy hanyatlás? 4 th ed., Cambridge: Cambridge University Press. Ayres-Bennett Wendy 2021: Modeling Language Standardization. The Cambridge Handbook of Language Standardization (Cambridge Handbooks in Language and Linguistics), eds. by W. Ayres-Bennett, J. Bellamy, Cambridge: Cambridge University Press, 27–64. Balčikonis Juozas 1978: Válogatott írások 1, szerk. A. Pupkis, Vilnius: Mokslas. Coupland Nikolas, Kristiansen Tore 2011: SLICE: Kritikai perspektívák a nyelvi (de)sztenderdizációról. Standard Languages and Language Standards in a Changing Europe, szerk. T. Kristiansen, N. Coupland által, Oslo: Novus Press, 161–176. Čižik-Prokaševa Veslava 2018: A sąjūdis fogalmának meggyökerezése a litván nyelvben. – Acta Linguistica Lithuanica 79, 144–176. Ghyselen et al. 2016: Ghyselen Anne-Sophie, Delarue Steven, Lybaert Chloé. Studying Standard Language Dynamics in Europe. – Taal en Tongval 68(2), 75–91. Jablonskis Jonas 1914: Rygiškių Jonas. Nyelvi kérdések. – Vilties priedas 3, 81–94; 4 118–128. Ugyanígy: Jablonskio raštai 4. Nyelvi kérdések, szerk. J. Balčikonis, Akcinė „Ryto“ bendrovė, 1935, 147–173. Keinys Stasys 1975: Priesaginė lietuviškų terminų daryba. – Lietuvių kalbotyros Kaunas: 16. kérdések: Litván terminológia, 7–56. Keinys Stasys 1999: A standard litván nyelv szóképzése, Šiauliai: a Šiauliai Egyetem kiadója. Keinys Stasys 2000: Néhány válasz a kérdésekre. – Geležinkelininkas, október 16. Kniūkšta Pranas 1976: Az -inis képzős melléknevek. Képzés, jelentések, grammatikai szinonimák, Vilnius: Mokslas. Liutkevičienė Danutė 2001: Az -ietis, -ė képzővel alkotott nemzetiségi és lakossági megnevezésekről. – Kalbos kultūra 74, 60–64. Online hozzáférés: http://www.bendrinekalba.lt/ Straipsniai/74/Liutkev iciene_KK_74_straipsnis.pdf. Liutkevičienė Danutė 2008: Az államok lakosainak megnevezései és népnevek. – Kalbos kultūra 81, 80–102. Online elérhető: http://www.bendrinekalba.lt/ Straipsniai/81/Liutkeviciene_KK_81_straipsnis.pdf. Miliūnaitė Rita 2019: A standard litván nyelv az európai nyelvek posztstandardizációs kontextusában. – Bendrinė kalba 92, 1–29. Online hozzáférés: http://www.bendrinekalba.lt/Straipsniai/92/Miliunaite_BK_92_straipsnis.pdf. DOI: doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.10. Tanulmányok / Articles 317 Priesagos -ietis, -ė vediniai dabartinėje lietuvių kalboje: norma ir vartosenos pokyčiai Murmulaitytė Daiva 2016: Az új személymegnevezések képzési és szemantikai szempontból. – Lietuvių kalba 10, 1–22. Online elérhető: https://www.zurnalai.vu.lt/ lietuviu-kalba/article/view/22591/21824. Norkaitienė Milda, Girdenis Aleksas 1987: A személyek megnevezéséről a gyvenamąją vietą. – Mūsų kalba 1, 13–15. Piročkinas Arnoldas 1986: Jono Jablonskio kalbos taisymai, Kaunas: Šviesa. Piročkinas Arnoldas 1990: Administracinės kalbos kultūra, Vilnius: Mintis. Simonaitytė Vida 1979: Az -ietis, -ė képzős főnevek a szovjet évek írott nyelvében. – Kalbos kultūra 36, 38–44. Hozzáférés az interneten: http://www.bendrinekalba.lt/ Straipsniai/36/Simonaityte_KK_36_straipsnis.pdf. Urbutis Vincas 2009: A szóképzés elmélete, 2. kiadás, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Derivatives with the Suffix -ietis, -ė in the Lithuanian Language: Norm and Changes in Használat ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmány tárgyát az -ietis, -ė képzős származékok képezik, amelyek képzésük szempontjából from the point of view of the codification of the standard Lithuanian language. As far problematikusak; a litván nyelv főbb nyelvtanaiban az ezzel a képzővel alkotott normatív származékokat a személy származási vagy lakóhelye alapján képzett személynevek közé sorolják. A kodifikációs források a derivációs tő bizonyos korlátozásaira is rámutatnak. A kortárs litván nyelvben ténylegesen használt, -ietis, -ė képzős származékok nem mindig felelnek meg a kodifikált normának. A képzési alap formai és szemantikai jellemzői alapján az -ietis, -ė képzős származékoknak öt olyan csoportja különíthető el, amelyek kívül esnek a kodifikált normán, vagy annak peremén helyezkednek el. Kiemelik a származékok kodifikációjának fejlődésében meghatározó pillanatokat, és meghatározzák azokat a tényezőket, amelyek e származékok normáinak instabilitását, valamint átalakulásuk menetét meghatározzák. A használati adatokat az irodalomjegyzékben felsorolt adatbázisokban és egyéb digitális forrásokban gyűjtötték össze. Az -ietis, -ė képzős származékok használatbeli változatossága e képző képzési lehetőségeinek bővülését tükrözi – a származékok szabályosságát és számuk növekedését a nyelvtanokban rögzült hagyományos normáktól függetlenül –, amely folyamat évek óta zajlik. A képzett alakok derivációs töve az utótaggal