Darybos formantų homonimiškumas ir jo žymėjimas žodžių darybos žinyne

200 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII DAIVA MURMULAITYTĖ Lietuvių kalbos institutas ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0003-3826-7272 Kutatási irányok: szóképzés, morfemika, lexikográfia, lexikológia. DOI: doi.org/10.35321/all87-10 A KÉPZÉSI FORMÁNSOK HOMONIMIÁJA ÉS JELÖLÉSE A SZÓKÉPZÉSI KÉZIKÖNYVBEN Homonymy of Derivational Formatives and Its Marking in the Word Formation Manual ANNOTÁCIÓ A tanulmány a litván nyelv szóképzési eszközeinek homonímiáját vizsgálja, amelynek aktualitása a Žodžių darybos vedlys, a litván nyelv főneveinek képzésével foglalkozó digitális kézikönyv létrehozása során vált nyilvánvalóvá. A kutatás célja a homonim képzési formánsok jelölésének szükségességét alátámasztani a szóképzési, morfémaés morfematikai összetételi szótárakban, kézikönyvekben és hasonló lexikográfiai kiadványokban, valamint megvitatni azokat a problémákat, amelyekkel a homonim szóképzési eszközök gyakorlati bemutatása során ezekben szembesülünk. Az az álláspont érvényesül, hogy a homonímiáról a képzési formánsok, nem pedig a morfémák (affixumok) szintjén kell beszélni. A homonim képzési formánsok meghatározásának vitathatatlan kritériumai közé a származékok eltérő képzési jelentése és a képzési eszközök eltérő eredete tartozik, míg a származékok szófaji különbsége és alapszavaik szófaji különbsége önmagában valószínűleg nem feltételezi a képzési eszközök homonímiáját. Homonimnak csak az azonos típusú képzési affixusok (formánsok) tekintendők. Tárgyaltuk a mozgó főnevek (substantiva mobilia) képzésére szolgáló képzési formánsok homonímiája jelölésének problémáját. A homonimák előzetes jelölése a Szóképzési útmutatóban nemcsak a képzési eszközök homonímiájának kérdését és problémáit emelte ki, hanem annak mértékét is megmutatta – a litván nyelv főnévi képzőinek mintegy fele és csaknem valamennyi végződése homonim. KULCSSZAVAK: szóképzés, képzési formáns, affixus, morféma, homonímia, szemantika. Tanulmányok / Articles 201 Darybos formantų homonimiškumas ir jo žymėjimas žodžių darybos žinyne ANNOTÁCIÓ A tanulmány a litván szóalkotás eszközeinek homonímiájával, a homonim derivációs formánsok relevance of which has become apparent in the development of the Word Formation Guide, a digital manual of Lithuanian word (noun) formation. The study aims to justify the need for jelölésével a szóalkotási szótárakban, morfémaszótárakban, morfémaszerkezeti szótárakban, szóalkotási kézikönyvekben stb. foglalkozik, valamint megvitatja a gyakorlatban felmerülő problémákat, amikor a képzett szavak derivációs jelentésében a szóalkotás homonim are presented in these publications. It is considered that homonymy should be discussed at the level of derivational formatives, not at the level of morphemes (affixes). The difference eszközei és a szóalkotási eszközök eredete alapszavaik szófajában önmagában valószínűleg are considered to be indisputable criteria for the identification of homonymous derivational formatives, while the difference in the part of speech of derivatives and the difference nem vezet a derivációs eszközök homonímiájához. Csak az azonos típusú affixumok (formánsok) homonimák. A mozgó főnevek (substantiva mobilia) képzésére használt derivációs formánsok homonímiája jelölésének problémáját tárgyalja. A homonimák előzetes jelölése a Szóalkotási útmutatóban nemcsak a derivációs formánsok homonímiájának aktualitására és problémáira világított rá, hanem a homonímia mértékét is megmutatta – a litván főnevek toldalékainak mintegy fele és csaknem valamennyi inflexió homonim. KULCSSZAVAK: szóalkotás, derivációs formáns, affixum, morféma, homonímia, szemantika. BEVEZETÉS A homonimák azonos kifejezéssel rendelkező kétoldalú (jelentéssel bíró) nyelvi elemek. A homonímia jelenségének lényege több, rendszerint két nyelvi elem azonos kifejezése (fonetikai és / vagy grafikai szempontból), valamint teljesen eltérő jelentése. A homonimák különböző fajtáiról a szavak fonetikai / grafikai kifejezése alapján (homofon alakokról, morfológiai és részleges homonimákról, homográfokról stb.), valamint azok különböző forrásokban való eltérő értelmezéséről lásd Rimkutė 2003: 34–38 és az ott megjelölt szakirodalmat. Vö. az angol nyelvben homonimáknak nevezhetők három különböző osztályba tartozó szavak – 1) azonos kiejtésűek (pl. to, too, two); 2) azonos kiejtésűek és írásúak (pl. quail ‘fürj’ és quail ‘összerezzenni, (meg)remegni’), vagy 3) csak azonos írásúak (pl. bow [ba] ‘a hajó orra, előrésze’ és bow [bō] ‘nyilak kilövésére szolgáló íj’). A szavak jelentése természetesen minden esetben eltérő. Az első és a második típusú szavakat néha homofonoknak, a második és a harmadik típusúakat pedig homográfoknak nevezik. Egyes kutatók csak a harmadik osztályba tartozó szavakat hajlamosak homonimáknak tekinteni1. 1 https://www.merriam-webster.com/dictionary/homonym [megtekintve 2022-08-08]; https://www. merriam-webster.com/dictionary/bow [megtekintve 2022-09-08]. DAIVA MURMULAITYTĖ 202 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Reikšmės požymis iš homonimo (ppr. žodžio) apibrėžties lietuvių kalbotyroje kartais tikslingai išleidžiamas kaip perteklinis, nediferencinis, nes „normaliai visi dvipusiai elementai skiriasi reikšme, išimtį sudaro nebent sinonimai“ (Urbutis 2008: 214; plg. Gaivenis, Keinys 1990: 80)2. Be to, dvienyelvi elemeik jelentésének különbségének teljesnek kell lennie, vagyis jelentéseiknek annyira távoliaknak kell lenniük, hogy ne lehessen ugyanazon nyelvi daugiareikšmiškumą. Dažniausiai homonimija nagrinėjama leksikos lygelem jelentéséről beszélni, ez azonban nemcsak a szavakra, hanem formáikra és morfémáikra is jellemző. Homomorfémák nemcsak a gyökök lehetnek (például dor1-as, -a, dor2-oti, -oja, -ojo, san-dor3-is), hanem a képzők3 is (például stip-ena1, rank-ena2, iškas-ena3, smeig-ena4, zuik-ena5), az előtagok (be1-norėti, be2-dugnė), valamint a végződések (skund-as1, nars-as2 ‘vitézség’, sarg-as2, įdar-as4, apav-as5, atbrad-as6) (vö. Urbutis 2008: 2014–2015; 2009: 116; Jakaitienė 2009: 101–111). Éppen e nyelvi szint elemeinek – a morfémáknak, pontosabban az affixumoknak, a képzési formánsoknak – a homonímiája vált aktuálissá a litván főnevek szóképzésének digitális kézikönyve, a Žodžių darybos vedlys (a továbbiakban – ŽDV, Vedlys, online elérhető: https://ekalba.lt/ zodziu-darybos-vedlys/) létrehozásakor. Ez a kézikönyv az E. kalba litván nyelvi erőforrás-információs rendszer egyik szolgáltatása, pontosabban a Nyelvi tanácsokkal (KP) együtt alkotja az E. patarimai szolgáltatást. „Arra szolgál, hogy tanácsot adjon, hogyan alkossunk új litván szavakat, 2 A homonimák és a homonímia terminusainak magyarázataiban más nyelvek nyelvészeti, lexikográfiai és egyéb forrásaiban a különböző jelentések jegyét mindazonáltal többnyire megemlítik, vö.: „Az azonos hangzású és azonos írásmódú, de különböző, egymással össze nem függő jelentésű szavakat homonimáknak nevezik.“ (http://valoda.ailab.lv/latval/vidusskolai/leksikologija/leksikolog/leks5.htm két vagy több, [žiūrėta 2022-08-08]; „Homonīmi ir vārdi ar atšķirīgu nozīmi, kas izrunājami un rakstāmi vienādi.“ (https://lv.wikipedia.org/wiki/Homon%C4%ABms [žiūrėta 2022-08-08]); „[…] one of azonosan írt és ejtett, de eltérő jelentésű szó (például a quail főnév és a quail ige)“ (https://www.merriam-webster.com/dictionary/homonym [megtekintve: 2022-08-08]); „HOMONIMÁK […] Hangzásukban azonos, de teljesen különböző szavak значенням, наприклад: коса (волосся), коса (мис), коса (сільськогосподарське знаряддя), HOMONÍMIA […] Jelentésükben eltérő szavak vagy azok alakjainak hangzásbeli egybeesése.“ (SUM-11, http://sum. in.ua/p/5/695/1 [megtekintve: 2022-08-11]); „HOMONIMÁK […] Szavak, однакові за звучанням, але цілковито відмінні за значенням […], ОМОНІМІЯ […] Звуковий valamint más nyelvi egységek, a jelentésük szerint különböző szavak vagy azok alakjainak egybeesése – homonimák“ (SUM-20, https://sum20ua.com/ Entry/index?wordid=66229&page=2094 [megtekintve: 2022-08-11]); „Homonimák […] — különböző jelentésű значению, но одинаковые по звучанию и написанию единицы языка (слова, морфемы и др.)“ (https://dic.academic.ru/dic.nsf/ruwiki/2024 [megtekintve: 2022-08-10]); „A homonímia – különböző nyelvi egységek hangzásbeli azonossága, amelyek jelentései nem kapcsolódnak egymáshoz.“ (LES 344). 3 A litván szóképzési szakirodalomban a képzőket rendszerint a végződésekkel együtt adják meg. Homonimikusságukról lásd még a 3.1. részt. Cikkek / Articles 203 Darybos formantų homonimiškumas ir jo žymėjimas žodžių darybos žinyne a szóalkotási szabályok alapján”4. A Segédprogramban strukturált formában szerepel a két litván nyelvtan – az akadémiai (LKG) és a Mai litván nyelv (DLKG) – főnévképzési fejezeteiben közölt információ (szerző: Vincas Urbutis). Neatsisakoma minties ateityje ŽDV pritaikyti ir kitų kalbos dalių darybos duomenims, atitinkamai koreguojant duomenų bazės struktūrą. Tačiau pirmajame létrehozásának szakaszában, a SZD-t az E. patarimai szolgáltatás részeként értelmezve, elsődlegesen a főnevekre összpontosítottak, abból kiindulva, hogy éppen ezek képzési szabályszerűségei iránt érdeklődnek majd új elnevezések létrehozásakor, illetve a már létrehozottak helyességének ellenőrzésekor. Mivel ez a digitális eszköz inkább a széles nagyközönség számára készült, adatszerkezete egyszerűsített. (A litván nyelvi szóalkotás professzionális kutatására szolgáló adatbázisban az információt mind szemantikai, mind formai szempontból jobban fel kellene bontani, ami több lehetőséget biztosítana az adatok keresésére és osztályozására). Bizonyos szempontokból azonban az adatok bemutatása nem egyszerűsíthető; ellenkezőleg, a nyelvtanokban szereplő bemutatáshoz képest pontosítani kell, még ha ez bonyolultabbá is teszi. Az egyik ilyen szempont a szóalkotási eszközök homonímiája, amelyet még egy egyszerűbb adatbázisban is feltétlenül jelölni kell. A külföldi morfemikai és szóalkotási szótárakban, amelyekből meglehetősen sokféle létezik – különösen orosz nyelven (lásd az irodalomjegyzéket), továbbá lett nyelven (Metuzāle-Kangere 1985), angol nyelven (DPSCF) stb. – a morfémák homonímiáját nem mindig jelölik. A litván nyelv morféma-adatbázisában (LKMDB), valamint az annak alapján összeállított litván morféma-visszafelé rendezett, betűrendes és gyakorisági szótárakban (Rimkutė, Kazlauskienė, Raškinis 2011; 2011a; 2011b) sem tükröződik a morfémák homonímiája. E cikk célja a képzési formánsok (és általában a morfémák) homonímiája jelölésének szükségességét lexikográfiai jellegű művekben alátámasztani, valamint felvetni azokat a problémákat, amelyekkel a homonim szóalkotási eszközök gyakorlati bemutatásakor szembesülünk. Ezt a következő feladatok megoldásával kívántuk elérni: a litván főnevek képzésének homonim eszközeit – a képzőket, az előképzőket és a ragokat – nyilvántartásba venni; a szakirodalom alapján megvitatni a képzési eszközök homonímiájának kritériumait; megjelölni a jelölési módszertan problematikus aspektusait. A kutatás során a szinkrón szóalkotási, morfémaés szemantikai elemzést, valamint az analitikus és leíró kutatási módszert alkalmaztuk. 4 „A litván nyelvben bővelkedünk a szóalkotási eszközökben, és egy új szó létrejöttéhez néha nem elég az ihlet, szükség van egy kis ösztönzésre is – körülnézni a szóalkotási eszközök között, példákat megnézni” (Rita Miliūnaitė, https://www.delfi.lt/projektai/suprasti-interneta/lietuviu-kalbanetrukus-taps-lengvesne-internete-kuria-patogia-sistema.d?id=78879667 [žiūrėta 2022-08-04]). DAIVA MURMULAITYTĖ 204 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII 1. A HOMONIM MORFÉMÁK KUTATÁSAI ÉS GYAKORLATI EREDMÉNYEIK Elméletileg a szóképzési eszközök – a képzők és az előtagok – homonímiája ismert és érthető dolog (bár korábban ellentétes vélemények is voltak, például N. Janko-Trinickaja és M. Brodowska-Honowska nem ismerték el a formánsok homonímiáját (Urbutis 2009: 180)). A szóképzéssel, valamint a morfémákkal és a morfémaszerkezettel foglalkozó szótárak sokaságával jellemezhető orosz nyelvű lexikográfiában (Cyganenko 1982; Kuznecova, Efremova 1986; Bardovič, Šakun 1989; Efremova 1996; Efremova 2000; Tichonov 1990; Tichonov 1996; Širšov 2004; Efremova 2005; Raciburskaja 2009; Lopatin, Uluchanov 2016 és mások, a korábban kiadott műveket nem is említve) a szóképzési eszközök homonímiájának különböző kérdéseit elméletileg tárgyalják és gyakorlatilag megoldják: az affixumok homonímiájának és poliszémiájának viszonya, az ilyen típusú homonimák elkülönítésének kritériumai, a morféma és a szóképzési formáns megkülönböztetése a homonímia szempontjából, az őshonos és az idegen eredetű (nemzetközi) morfémák homonímiája, a homonim morfémaszerkezetű szóelemzés bemutatása a morfémaszerkezeti szótárban stb. A morfémák homonímiájának jelölése leginkább a jegyzékeikben, mutatóikban és listáikban bizonyul aktuálisnak. A szóképzési szótárakban, ahol a származékokat szócsoportokba rendezve mutatják be, illetve a szavak morfémaszerkezeti szótáraiban, ahol azokat morfémákra bontva közlik, ez nem ennyire lényeges. Például A belarusz nyelv morfémaszótárában (Bardovič, Šakun 1989) a morfémák homonímiáját nem számozással, hanem más módokon igyekeznek bemutatni. Az ilyen jellegű szótárakban csak a morfémikusan különböző szóképzési homonimák elkülönítése fontos, ha pedig a morfémákra bontott szavak teljesen megegyeznek, homonímiájukat semmilyen módon nem jelölik. A morfémaszerkezet, nem pedig maguk a morfémák szótáraiban az ilyen információ valószínűleg felesleges és célszerűtlen. Ami pedig maguknak a morfémáknak a szótárait, kézikönyveit vagy egyéb jegyzékeit illeti, amelyekben a morfémák nem szavakban, hanem önálló egységekként szerepelnek, homonímiájuk eseteit jelölni kell, hogy az összes morfémát elkülönítsük és megjelenítsük. A morfémák jelentésének magyarázata, különösen többértelműségük kezelése, mindig nehéz feladat volt a lexikográfusok számára (Osilbekova 2017: 334). Például az azonos hangalakú morfémákat homonimáknak javasolják tekinteni, ha különböző szófajokhoz tartozó (1), vagy ugyanazon szófaj különböző szemantikai csoportjaiba tartozó (2) szavakban fordulnak elő, például: 1) за-петь (ige) – за-речье (főnév), 2) бо-ец – руб-ец. A második esetben a morfémák különböző jelentéseket fejeznek ki (más szóval az affixumok különböző szóképzési jelentéseket adnak a képzett szavaknak). Ha a jelentések kapcsolatban állnak egymással, akkor nem homomorfémákról, hanem egy Straipsniai / Articles 205 Darybos formantų homonimiškumas ir jo žymėjimas žodžių darybos žinyne többjelentésű morfémáról van szó (Cyganenko 1982: 102, 15)5. A szóképző affixumok többjelentűsége tág értelemben, azaz poliszémiája és homonímiája, az ilyen affixumok szótárának összeállítási alapelvei közül az egyik kellene, hogy legyen (Osilbekova 2017: 335)6. A litván nyelvészetben a képzőeszközök vagy morfémák homonimitását szórványosan említik más témák tárgyalásakor (leggyakrabban a lexikai homonímiával kapcsolatban), például a (morfológiai) többjelentűség kapcsán (Rimkutė 2003: 38; 2003a: 63). Úgy tűnik, kifejezetten nem kutatták. 2. A SZÓKÉPZÉSI ESZKÖZÖK HOMONIMIŠKUMO ŽYMĖJIMO POREIKIS 2.1. Akademinėje gramatikoje, viename iš ŽDV šaltinių, rašoma: „A főnevek és melléknevek képzéséről szóló fejezetekben uralkodó szemantikai szóképtípus-osztályozás nem kényelmes az olvasó számára azokban az esetekben, amikor egy bizonyos képzőaffixusról (képzőről, előképzőről vagy végződésről) szeretne tájékozódni. E kellemetlenség elkerülésére az I. kötet végén hozzáadjuk »A főnevek és melléknevek képzőaffixusainak mutatóját«, amelynek segítségével könnyű megtalálni a grammatika azon paragrafusát (vagy paragrafusait), amely(ek)ben a szóban forgó affixussal rendelkező szavakat tárgyalják” (LKG I 5–6). A mutató (LKG I 722– 728) valóban szükséges; enélkül ezt a grammatikát nem lehetne kézikönyvként használni, az információk közlése azonban pontosabb és az olvasó számára kényelmesebb is lehetne. Például a kicsinyítő képzők iránt érdeklődők, akik a -ukas képzőjéről keresnek információt, a mutatóban a következő utalásokat látják: -ukas § 652 -ukas, -ė §§ 385, 521, 558; lásd: -iukas, -ė -iukas, -ė §§ 385, 521, 558; lásd: -ukas, -ė (LKG I 727, 725). A kicsinyítő képzőkről, pl. valandžiukė, pragiedruliukas; varnėniukas, csak a § 385 tárgyalja (LKG I 265–269). Más esetekben ezek más szóalkotási kategóriák képzői; segítségükkel cselekvő személyek és valamely igei tulajdonsággal rendelkezők megnevezései képződnek, pl. krapštukas, -ė 1. ‘aki sokáig pepecsel, lassan dolgozik’; 2. ‘az aprólékos munkákban való matatást kedvelő ember, pepecselő’, žindukas ‘szopós malac, szopós állat’ (§ 521, 5 Ebben az értelmező-összehasonlító orosz nyelvi affixumszótárban az orosz és ukrán nyelv leggyakoribb szóalkotási és ragozási affixumai, ugyanazon morféma eltérő jelentései, valamint homonimái szerepelnek; megadandók a szóalkotási affixumok szemantikájának összetevői; niminės morfemos (tos pačiõs ir skirtingų kalbos dalių), taip pat tarptautinės homomorfemos. 6 Kiti principai: turi būti parodytas morfemų variantiškumas; priesagos pateiktinos kartu su galūmegadandók a morfémák képzett szavakban betöltött funkciói (idem). DAIVA MURMULAITYTĖ 206 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII LKG I 328), a névszói tulajdonság hordozóinak megnevezései, pl. kavinukas, musinukė, atvirukas, pirštukas ‘az ujjon viselt varrógyűrű’ (§ 558, LKG I 348–349), eszközök megnevezései, pl. krapštukas ‘kaparásra szolgáló eszköz, kaparóeszköz – a tiklis’, švilpukas, žindukas ‘nedidelis gaminys su elastinga spenelio pavidalo dalimi, duodamas žįsti kūdikiui; sin. čiulptukas’ (§ 652, LKG 393; BLKŽ), iš nauszóalkotás eredményeként: migdukas ‘olyan játék, amelynek zenéje és fényei užmigti’ (ND). Taigi šiuo atveju būtų galima kalbėti ne apie vieną, o apie keturias homonimines priesagas, kurių vediniai skiriasi darybos reikšmėmis. segítenek a gyermeknek Az első ŽDV-adatbázis létrehozása után először a DLKG adatait töltötték be, majd azokat az LKG-ből származó információkkal egészítették ki. A képzőket abban a formában vitték be, ahogyan a megfelelő nyelvtani paragrafusokban szerepelnek, nem pedig a fent említett LKG-mutatóban található formában, ahol egyes esetekben másképp írják őket, mint a megadott paragrafusban. Konkrétan a vizsgált esetben a cselekvésbeli tulajdonság hordozóinak megnevezéseit képző az LKG I § 521-ben -(i)ukas (ė), a DLKG § 251-ben pedig -(i)ukas, (ė) alakban szerepel, a zárójelbe tett lehetséges nőnemű végződést vesszővel választva el. (A képzési eszközök hímés nőnemű alakjának váltakozásáról bővebben lásd a 3.3. pontot. Itt csupán a formális megjelenítés különbségére szeretnénk felhívni a figyelmet, amely hatással van a homonimitás jelölésére a Vedlyje rendszerben.) Így e képzési kategória képzője alakját tekintve különbözik a kicsinyítő képzőktől és a névszói tulajdonság hordozóinak megnevezéseitől: -(i)ukas, -ė, valamint a kizárólag hímnemű alakot tartalmazó eszközmegnevezések -ukas képzőjétől. A Vedlyje a homonimák számozásával csak a betűjelek teljesen azonos sorrendjeit jelölték. Ezért a -ukas képzők automatikusan rendezett listája a ŽDV adatok szerkesztése előtt így nézett ki: -(i)ukas, (-ė) -(i)ukas, -ė1 -(i)ukas, -ė2 -ukas. Nyilvánvaló, hogy az LKG mutatójával összehasonlítva tárgyi szempontból helyesebben vannak feltüntetve az egyes képzőeszközök; azonnal látható, hogy nem egyetlen képzőről van szó, homonimitásuk jelölése azonban még nem következetes. Ezenkívül a homonimák számozása félrevezető, mert azt a gondolatot sugallja, hogy a homonim képzők mindössze ketten vannak. 2.2. V. Urbutis a Lietuvių kalbos enciklopedija (2008: 215) című műben a homonim morfémákról szólva kijelenti, hogy azok különböző fajtájúak lehetnek: „tövek (pl., 7 Vö. az általa az LKG-ben és a apsi-rk-ti – su-rk-ti), priesagos (pvz., berž-ýn-as – pelėd-ýn-as ‘pelėdžiukas’)7, DLKG-ben írt főnévképzési fejezetben a -(i)ukas, -ė képzőről kijelentettekkel: előtagok (pl., „[s]u šia priesaga dažniau daromi kokie kiti vediniai (ypač deminutyvai), tačiau ir vardažodinės Straipsniai / Articles 207 Darybos formantų homonimiškumas ir jo žymėjimas žodžių darybos žinyne be-norti – be-nãmis), toldalékok (pl., rañk-os, egyes szám birtokos eset – rañk-os, többes szám alanyeset)”. Az utóbbi példák a ragozási végződések homonímiáját szemléltetik, valamint a képzői nimiją, tačiau sustruktūrinti gramatikų duomenys rodo, kad šis reiškinys būdinvégződésekét is. Így a Vedlysben csak a -ai, -ės és -os többes számú végződéseknek nincsenek homonimái, amelyekkel ünnepek és szertartások elnevezései képezhetők. Az összes többi képzői végződés két, három, négy, hat vagy hét homonimából álló csoportokhoz tartozik. A Vedyben tehát hét -ė végződésű homonima szerepel, vagyis hét -ė végződés, amelyek a szóképzés folyamatában különböző funkciókat töltenek be. Ezekkel képezhetők: 1) cselekvések megnevezései (igék absztraktumai), például: pergalė (: pergalėti); 2) tulajdonságok megnevezései (névszók absztraktumai), például: vertė (: vertas, -a), kaltė (: kaltas, -a); 3) a névszói tulajdonság birtokosainak megnevezései, például: plikė (: plikas, -a), lėkštė (: lėkštas, -a), striukė (: striukas, -a); 4) a cselekvés eredményeinek megnevezései, például: riekė (: riekti, riekia, riekė), brydė (: bristi, brido), pynė (: pinti, pynė); 5) eszközök megnevezései, például: dildė (: dildyti, dildo, dildė), pašluostė (: pašluostyti, pašluostyti, pašluostė), sklendė (: sklęsti, sklendė); 6) helynevek, például: nuošalė (: nuošalus, -i), plynė (: plynas, -a); 7) pavadinimai pagal lyties skirtumą, pavyzdžiui: vilkė (: vilkas), liūtė (: liūtas), kalakutė (: kalakutas). Célszerűnek tűnik a homonimákat a képzőeszköz szabályossága és produktivitása szerint rendezni és számozni, esetleg figyelembe véve a képzett szavak használatának gyakoriságát is, előtte azonban szükség lenne a jelenlegi nyelvhasználat részletes vizsgálatára, amely e kérdésben megerősítené vagy lényegében módosítaná a XX. század második felében a grammatikákban leírt főnévképzési helyzetet. Ezenkívül feltétlenül figyelembe kell venni az új szavak képzésének tendenciáit is. Tegyük fel, hogy az említett -ė végződés esetében nagyon valószínű, hogy a nemi különbség szerinti megnevezések képzésére szolgáló végződést használják a leggyakrabban, és ez a képzés a legszabályosabb a többi homonim -ė végződéshez képest. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy ezzel a végződéssel nemcsak szabályosan, amikor csak szükség van rájuk, hanem bármely állat nevéből könnyen képezhetők a nőstényeiket jelölő új szavak. A litván nyelv új szavainak adatbázisában olyan új képzések is rögzítve vannak, amelyek ppr.-t jelölnek. a tulajdonság birtokosainak megnevezései vele nem is olyan kis számban képezhetők […] (LKG I 348; DLKG 117), vagyis úgy értelmezhető, hogy a különböző képzési kategóriákba tartozó származékokat ugyanazzal a képzővel képezik. Másutt ezt a gondolatot egyértelműen fogalmazzák meg: „A többértelműség terminusa nemcsak a morfológiai jegyeikben különböző homofon alakok elemzésekor használatos, hanem a képzésiről is beszélve (pl., ištvirkėlis – dobilėlis: ugyanaz a képzési formáns különböző jelentéseket ad) […] többreikšmiškumą“ (Rimkutė 2003: 38). DAIVA MURMULAITYTĖ 208 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII egy ember, más élő vagy megszemélyesített lény női mivoltát, pl.: autoritetė, subjektė, kūdikė, urėdė, robotė, narcizė stb. (továbbiakért lásd Murmulaitytė 2021: 58– kutatási eredmények 59). Toks priesagos „aktyvumas“ rodo, kad ji homonimų sąraše galėtų būti pažymėta pirmu numeriu. Kuriant Vedlį išsamių dabartinės darybos ir vartosenos még nem álltak rendelkezésre, ezért a homonimákat elsősorban a toldalékok, előtagok és végződések termékenységéről (a képzett szavak számáról) a nyelvtanokban közölt információk alapján tervezték számozni, vagyis a ritka, nyelvjárási, normától eltérő szóalkotási eszközök homonimáinak számai későbbiek lesznek. Így, miután tisztáztuk, hogy a jegyzékben minden szóalkotási eszközt külön kell feltüntetni, még a következő kérdésekre kell választ adni: 1) hogyan kezeljük azokat a képzőket, amelyek képzett szavai mozgó főnevek (substantiva mobilia), vagyis lehetnek hímés nőnemű alakjaik is, például: -inis, -ė (miškinis, miškinė), vö. a forma szempontjából egybeeső -inis (vat-inis, šalt-inis) és -inė (skard-inė1, palaid-inė1, šimt-inė1; malk-inė2) képzőket; 2) mit tekintsünk alapvető egységnek – morfémákat (affixumokat) vagy szóalkotási formánsokat (amelyek elsődleges és másodlagos szóalkotási affixumokból állnak); 3) melyek legyenek a homonimák elkülönítésének kritériumai; 4) hogyan járjunk el a formailag analóg saját eredetű és idegen eredetű (neoklasszikus, nemzetközi) szóalkotási affixumokkal (formánsokkal); 5) mi alapján kellene még, a már felsoroltakon kívül, meghatározni a homonim szóalkotási eszközök sorrendjét stb. 3. KÉPZÉSI ESZKÖZÖK A HOMONIMITÁS MEGHATÁROZÁSÁNAK ÉS JELÖLÉSÉNEK KÉRDÉSEI 3.1. Affixum / képzési formáns A mai orosz nyelv morfémáinak egyedi szótára (Raciburskaja 2009) nem a szóalkotási formánsok, hanem kifejezetten a morfémák, az affixumok homonímiáját mutatja be. A képzőszerű szóalkotási formánsok esetében ez azt jelenti, hogy a másodlagos szóalkotási eszközt (a végződést), ha a szó rendelkezik vele, nem vesszük figyelembe, csak maguknak a képzőknek a homonímiáját vizsgáljuk – eltérő jelentések azonos forma esetén. Így például a баран-ин-а és сахар-ин szavakban homonim toldalékoknak tekintik őket. Danija Osilbekova véleménye szerint a morfémák többértelműségének ilyen Cikkek / Articles 215 Darybos formantų homonimiškumas ir jo žymėjimas žodžių darybos žinyne vieną, tiek kitą (minėtieji rankin-ukas, raudon-ukė ir rastin-ukas, -ė) darosi akiértelmezése kétséges, és a szóképzési affixumok szótárának összeállításakor az egyik alapelvnek annak kell lennie, hogy szem előtt tartsuk: a származékok morfológiai nemének figyelembevételére törekedve a homonimák jelölése a szóképzés nem szakértői számára túlságosan bonyolulttá válna. Így legalábbis a széles közönségnek szánt Védában ez a módszertan nem elfogadható. 4. A KÉPZŐESZKÖZÖK HOMONÍMIÁJA A SZÓKÉPZÉSI SZÁRMAZÉK TÍPUSAI SZERINT (ELŐZETES STATISZTIKA) Az adatok elsődleges feldolgozása után kiderült, hogy a 770 főnévi képzőből 364 (körülbelül 47 százalék) homonim: közülük 202 homonimapárt alkot, 33 esetben három homonima van, 8 esetben pedig négy; az ötés hat-homonimás csoportokból egyaránt 2 van. Ezek azonban csak előzetes, tájékoztató jellegű számok, amelyek alapján hozzávetőleges képet alkothatunk a főnévi képzők homonímiájának mértékéről, és összehasonlíthatjuk azt más képzőeszközök homonímiájával. A képzők, amint említettük, csaknem kivétel nélkül homonimák. Ez természetesen azzal magyarázható, hogy magának a képzőállománynak a nagysága (csupán a kifejezésmódot tekintve) csaknem százszor kisebb, mint a képzőké, ezért az azonos alakú képzők több funkciót töltenek be, és több különböző képzési jelentést adnak a származékoknak, mint a formailag jóval változatosabb képzők. Az adatok első feldolgozási szakaszában 5, homonimaszámokkal jelölt prefixumpárt különítettek el (in-, pa-, prie-, prieš-, pro-), ez az összes prefixum mintegy 21%-át teszi ki. Mindazonáltal szem előtt kell tartani, hogy a Vedlyje című munkában a prefixumok homonímiája egyelőre, részletes vizsgálat és más nyelvek hasonló jelenségeivel való összehasonlítás nélkül, inkább formális. Megjegyzendő, hogy a tudományos szakirodalomban a litván prefixumok homonímiáját rendszerint az eltérő – partikulaés prepozíciói – eredetű be-1 és be-2 prefixum egyetlen példájával szemléltetik, vö.: be-norėti – be-namis (Urbutis 2008: 215), be-norėti – be-darbis (Jakaitienė 2009: 111). Valószínűleg az összes többi prefixumot többjelentésűként kezelik, vagyis az általuk képzett származékok jelentései, ha különböznek is, nem lényegileg térnek el egymástól, hanem összefüggenek. Tegyük fel, hogy az in prefixum nyelvjárási változatát olyan szavak képzésére használják, amelyek 1) olyan helyet jelölnek, amely a tőfőnévvel jelölt dologba vezet, abba beékelődik, és e dolog kezdetét alkotja, pl.: inklonis (: klonis), vagy 2) olyan dolgot jelölnek, amelynek a tőfőnévvel jelölt dologban (helyen) kell lennie, illetve ott található, pl.: inlopšis ‘a bölcső belseje’ (: lopšys), inlūpis ‘az ajak belseje’ (: lūpa). Ebben az esetben nem a prefixumok homonímiájáról, hanem ugyanazon prefixum poliszémiájáról beszélhetünk, mivel a belőle képzett származékoknak adott mindkét jelentés közös – a tőfőnévvel jelölt DAIVA MURMULAITYTĖ 216 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII daiktavardžiu žymimo dalyko vidų – semą. (Tas pats pasakytina apie priešdėlį po-, amelyet többjelentésűnek tekintenek, mivel az általa kifejezett összes képzési jelentés (lásd a 2. táblázatot) kapcsolatot mutat a po prepozíció szemantikájával, és minden esetben a tőszó főnév.) Más a helyzet az inkiauris ‘rés a falban’ (: kiauras, -a), insiauris ‘keskeny hely (két mocsár között, hegyek között)’ (: siauras, -a) esetében, amelyek mellékneveken alapulnak, és képzési jelentésük lényegileg különbözik a prefixum in korábban említett származékaitól (elsősorban azért, mert a tőszó melléknév, vagyis nem dolgot, hanem tulajdonságot jelöl) (vö. DLKG 147,149; LKG 429, 435; ŽDV). Ezen az alapon (a képzési skirtumas) Vedlyje skiriami du homonimai in-1 (inklonis) ir in-2 (inkiauris)12. Plg. anksčiau minėtą deminutyvų atvejį, rodantį, kad pamatinių žodžių kalbos dalies jelentés különbsége, amelyet az alapszó szófajának különbsége idéz elő, nem tekinthető a homonímia kritériumának, mivel nem feltételez olyan nagy szemantikai különbséget, hogy a főnevekből és melléknevekből képzett származékokat (és egyúttal képzési formánsaikat) homonimáknak lehessen tekinteni. Következésképpen az alapszó szófaja a képzési formánsok homonímiájának meghatározásakor csak annyiban fontos, amennyiben attól függ a képzési jelentés, nem pedig önmagában (lásd még a 3.3.2.2. pontot). 2. TÁBLÁZAT. A poelőtag többértelműsége (ŽDV) Leírás Képzési jelentés A származékok példái 1. pogrindis, požemis, apačioje” požievis „az alapszóval jelölt dolog alatti hely, a pamatiniu žodžiu žymimo daikto poakis, 2. „az alapszóval jelölt dolog szolgáló dolog” poveržlė, pogalvis alatt található vagy arra 3. „a rendszertan kisebb egysége alapszóval jelölt nagyobb egységbe alosztály, alcsalád” pogrūšis, pogrupis, poklasis, skyrius, poskyris, pošeimis vagy egyébként alcsoport, az vagy osztályba tartozó alnem, 4. „az alapszóval jelölt időt közvetlenül követő popietė, porytis, povakaris 5. „hamis gyermek” vagy annál valamivel korábbi idő” pokaris, mostohalány, mostohafiú, örökbefogadott gyermek 6. egyéni olyan szó, amely „szükségtelen, beszéd közben állandóan előkerülő, megrögzült szó, töltelékszó” 12 Plg. Funkcinėje lietuvių kalbos gramatikoje ir pamatinių žodžių, ir pačių vedinių kalbos dalies skirtumas nėra pagrindas įžvelgti priešdėlio į- (in-) homonimiškumą. Joje tiek veiksmažodis į-mesmind a ti (: mesti) ige, mind az į-saulus, -i melléknév (: saulė), mind pedig az į-nagis főnév (: nagas) ugyanazon előképző származékainak tekintendők (vö. Valeckienė 1998: 314). Továbbá tokie vardažodžiai laikomi su priešdėliu įpadarytais iš prielinksninių konstrukcijų. Tačiau darybos pamatu pripažįstant prielinksninę konstrukciją į saulę, būdvardis įsaulus, -i, matyt, laikytinas megjegyzendő, hogy ebben a grammatikában a végződések, nem pedig az előképző származékai, mivel a képzési alaphoz tartoznának (vö. https://www.smetona. lt/bdv-daryba/ [megtekintve: 2022-08-12]). Tanulmányok / Articles 217 Darybos formantų homonimiškumas ir jo žymėjimas žodžių darybos žinyne A grammatikákban, a főnevek előképzős képzésének leírásaiban, kevés előképzős daiktavardžių, kurie nėra vedami iš daiktavardžių, tačiau vis dėlto galėtų būti laikomi priešdėlių pa-, prieš-, prie-vediniais, pavyzdžiui, pa-sukos, prieš-gina, származékot különítettek el. Szinte valamennyi ilyen származék a megfelelő előképző nélküli igéken alapul (ellentétben a végződésképzésű főnevekkel, amelyeknek szintén gyakran vannak előképzőik, ezeket azonban előképzős igéktől kapták, vö. pamok-a (: pamokyti, pamoko, pamokė), priepuol-is (: pripulti, pripuola, pripuolė). Ez azonban még nem teszi lehetővé, hogy a mai litván nyelvben a főnevek igékből előképzőkkel való képzésének valamiféle egyértelmű tendenciájáról beszéljünk, mivel: 1) ilyen főnév nagyon kevés van, 2) ezek egyedi analógiás képzmények is lehetnek; 3) részben akár toldalékvégződésű származékokként is értelmezhetők (DLKG 149; LKG 435). Az ilyen eseteket a Kalauz a főnevekből történő szokásos pa-, priešelőtagos, illetve előtagos szóképzés eseteitől elkülönítve közli (vö. pa-jūris, pa-stalė, pa-brolys, pa-vasaris, pa-tarmė, pa-muilės, pa-dūmė (tört.) ‘a paraszti udvartól (dūmo) beszedett adó’; prieš-aušris, prieš-kambaris; prie-angis, prie-linksnis), ezen előtagok homonimáiként megjelölve. Nyilvánvaló, hogy a ŽDV-ben az előtagok homonimitása még nem következetesen, minden esetben ugyanazon kritériumokat és egységes módszertant követve van jelölve, mivel a nyelvtanok adatainak strukturálása során a homonim előtagok problémája csak ekkor vált igazán láthatóvá, megoldásához pedig az előtagos szóképzés (különösen a neologizmusok) alaposabb kutatására van szükség. ÖSSZEFOGLALÓ MEGJEGYZÉSEK 1. A Szóképzési Kalauz a széles nyilvánosság számára készült, olyan eszközként, amely segít ellenőrizni a szóképzéssel kapcsolatos ismereteket, szabályos neologizmus létrehozását és hasonlókat, de a szóképzés vagy a morfématan kutatói számára is hasznos. Így például a főnevek képzésére vonatkozó adatok strukturálása és a képzőelemek (képzők és előtagok) mutatójának átrendezése során világossá vált a képzőelemek homonimitásának kérdésében rejlő aktualitás. Az első számítások szerint a litván nyelv főnévi képzőinek körülbelül a fele homonim, kios yra beveik visos. Iki tol afiksų ir apskritai morfemų homonimija nuoa végződések homonímiáját azonban egyáltalán nem vizsgálták. 2. Žodžių darybos vedlyje atliktas preliminarus darybos priemonių homonimiškumo žymėjimas. Įsitikinta, kad tokio pobūdžio žinynuose ir pan. leksikografiniuose šaltiniuose homonimiją žymėti būtina. Priklausomai nuo keliamų tikslų ir taikomų leksikografijos metodikų, homonimiją reiérdemes volna, vagy legalábbis hasznos lenne, a szóalkotási és morfémikai (morfémák, morfémaszerkezet) szótárakban is jelölni. A morfémaszótáraknak DAIVA MURMULAITYTĖ 218 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII tükrözniük kellene mindenféle morféma — mind a képző affixumok, mind a gyökerek — homonímiáját. Homonimnak csak az azonos fajtájú morfémák tekintendők. 3. A homonímiáról a szóalkotási formánsok (szuffixáció esetén ez a képző a végződéssel együtt, pl. -ikas, -ikis, -ikė), nem pedig az egyes morfémák (pl. a külön vett -ikképzők) szintjén kellene beszélni. A szóalkotási eszközök homonímiája kritériumainak egyértelmű és szilárd meghatározását a ŽDV-ben többek között az is megnehezíti, hogy ez a kézikönyv csak egyetlen szófaj szavainak szóalkotási információit tartalmazza. A homonímia képe másként mutatkozna meg a szóalkotási eszközök általános, nem csupán főnevekre korlátozódó kontextusában. Ebben a szakaszban, amikor csak a főnevek képzési formánsait értékeljük, a homonimák megkülönböztetésének kritériumai közé a képzett szavak eltérő képzési (rendszerint kategóriális, ritkábban csoportos) jelentése és a képzési eszközök eltérő eredete sorolandó. A képzett szavak szófaji különbsége és alapszavaik szófaji különbsége (ha ez nem kapcsolódik lényegében eltérő képzési szemantikához) önmagában nem feltételezi a képzési eszközök homonímiáját, és valószínűleg nem tekinthető annak kritériumának. 5. kurių vediniai gali turėti abiejų giminių (vyriškosios ir moteriškosios) ar / ir kurios nors vienos iš jų formas. Tai yra svarbu, nes nuo to labai priklauEgyelőre nem teljesen világos, hogyan kezeljünk bizonyos képzési formánsokat, ezért a homonímia jelölése sem egyértelmű, különösen azokban az esetekben, amikor az egyik nemű alak formailag egybeesik egy külön képzővel, vö. merg-ikė (az -ikė képző), neš-ikas, neš-ikė (az -ikas, -ikė képző), raudon-ikis, raudon-ikė (az -ikis, -ikė képző). 6. Az igekötők homonímiájának megállapításához további kutatásokra van szükség, különösen az új szavak tekintetében. Kétségtelen homonimák a bepartikulaés prepozicionális eredetű igekötők (a főnevek képzésében csak az utóbbi használatos, ezért a ŽDV-ben a második homonima nélkül, számozatlanul szerepel). Bizonyos esetekben (pa-, prieš-, prie-) az igekötőket eltérő képzésük miatt homonimákként jelölik; képzett szavaik egy része nem főnevekre épülhet. 7. A jövőben a kibővített Szóképzési útmutató alapján elkészíthető lenne a litván nyelv szóképzési formánsainak értelmező szótára. Ebben a Szóképzési útmutatóban már bemutatott és a homonímia szempontjából pontosított főnévképzési információkon kívül más szófajok szóképzési eszközeit, valamint több neoklasszikus (nemzetközi) formánst is fel kellene tüntetni, nemcsak kezdő, hanem végső formánsokat is. Homonímiájuknak mind a saját eredetű képzőeszközök, mind egymás vonatkozásában kétségtelenül szintén ki kelltirtas ir sužymėtas. LITERATŪRA IR ŠALTINIAI Bardovič Anatolij M., Šakun Leu M. 1989: Бардовіч, Анатолiй М., Шакун, Леў М. Марфемны слоўнiк беларускай мовы [Marfemny slownik belaruskaj movy], Cikkek / Articles 219 Darybos formantų homonimiškumas ir jo žymėjimas žodžių darybos žinyne 2-e выд., перапрац. i дап. [2-e vyd., peraprac. i dap.], Мінск: Вышэйша школа [Minsk: Vyšèiša škola]. BLKŽ – A standard litván nyelv szótára, főszerkesztője D. Liutkevičienė. Online hozzáférés: https://ekalba.lki.lt/bendrines-lietuviu-kalbos-zodynas [megtekintve: 2022-08-15]. Cyganenko Galina P. 1982: Цыганенко, Галина П. Словарь служебных морфем русского языка [Slovar’ služebnyx morfem russkogo jazyka], Киев: Радянська школа [Kijev: Radjans’ka škola]. DLKG – A mai litván nyelv grammatikája, szerk. V. Ambrazas, 4. javított kiadás, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2006. DPSCF – A Prefixes, Suffixes, and Combining Forms szótára a Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged 2002 alapján. Online hozzáférés: https://secure.spellingbee.com/forms/M_W_pre_suf_comb.pdf [megtekintve: 2022-07-30]. Efremova Tatjana F. 1996: Ефремова, Татьяна Ф. Az orosz nyelv szóalkotási egységeinek értelmező szótára [Tolkovyj slovar’ slovoobrazovatel’nyx edinic russkogo jazyka], Москва: Русский язык [Moskva: Russkij jazyk]. Efremova Tatjana F. 2000: Ефремова, Татьяна Ф. Az orosz nyelv új szótára: értelmező és szóalkotási [Novyj slovar’ russkogo jazyka: tolkovo-slovoobrazovatel’nyj] 1–2, Москва: Русский язык, Дрофа [Moskva: Russkij jazyk, Drofa]. Efremova Tatjana F. 2005: Ефремова, Татьяна Ф. Толковый словарь словообразовательных единиц русского языка [Tolkovyj slovar’ slovoobrazovatel’nyx edinic russkogo jazyka], 2-е издание, исправленноe [2-e izdanie, ispravlennoe], Москва: Lingua, Астрель, АСТ [Moszkva: Lingua, Аstrel’, АSТ]. Gaivenis Kazimieras, Keinys Stasys 1990: A nyelvészet terminusainak szótára, Kaunas: Šviesa. Inčiuraitė-Noreikienė Lina, Stundžia Bonifacas 2015: A litván nyelv hibrid neoklasszikus főneveinek és mellékneveinek szóalkotási mintázatairól. – Tanulmányok a morfológiához és a szintaxishoz. A Greifswaldi Egyetem balti nyelvekről szóló negyedik konferenciájának tanulmánykötete, szerk. A. Judžentis és St. Kessler, Berlin: Logos Verlag, 27–50. Jakaitienė Evalda 1980: A litván nyelv lexikológiája, Vilnius: Mokslas. Jakaitienė Evalda 2009: Lexikológia, Vilnius: Vilniusi Egyetemi Kiadó. Kuznecova Ariadna I., Efremova Tatjana F. 1986: Кузнецова, Ариадна И., Ефремова, Татьяна Ф. Словарь морфем русского языка [Slovar’ morfem russkogo jazyka], Москва: Русский язык [Moskva: Russkij jazyk]. DAIVA MURMULAITYTĖ 220 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII LES – Лингвистический энциклопедический словарь [Lingvističeskij ènciklopedičeskij slovar’], főszerk. szerk. В. Н. Ярцева [főszerk. V. N. Jarceva], Moszkva: Советская энциклопедия [Moszkva: Sovetskaja ènciklopedija], 1990. A litván nyelv hamarosan könnyebbé válik: az interneten kényelmes rendszert hoznak létre. – delfi.lt, 2018. augusztus 24. Elérhető az interneten: https://www.delfi.lt/projektai/suprasti-interneta/lietuviu-kalba-netrukus-taps-lengvesne-internete-kuria-patogia-sistema.d?id=78879667 [megtekintve: 2022-08-04]. LKG – A litván nyelv grammatikája 1, szerk. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis, 1965. LKMDB – A litván nyelv morfémáinak adatbázisa, összeáll. E. Rimkutė, A. Kazlauskienė, G. Raškinis, I. Markievicz. Online hozzáférés: https://klc.vdu.lt/morfema/ [megtekintve 2022. augusztus ]. Lopatin Vladimir V., Uluchanov Igor’ S. 2016: Лопатин, Владимир В., языка [Slovar’ Улуханов, Игорь С. Словарь словообразовательных аффиксов современного русского slovoobrazovatel’nyx affiksov sovremennogo russkogo jazyka], Москва: Азбуковник [Moszkva: Azbukovnik]. Marchand Hans 1969: The Categories and Types of Present-day English Word Formation: a Synchronic–Diachronic Approach, 2. kiadás, München: C. H. Beck’sche Verlagsbuchhandlung. Metuzāle-Kangere Baiba 1985: A Derivational Dictionary of Latvian / Latviešu valodas atvasinājumu vārdnīca, Hamburg: Helmut Buske Verlag. MW – Merriam-Webster Dictionary. Online hozzáférés: https://www.merriam-webster. com/ [megtekintve 2022-08-08]. Murmulaitytė Daiva 2021: A litván nyelv neologizmusai a nemi kifejezés szempontjából. – Lietuvių kalba 16, 51–59. Online elérhető: https://www.zurnalai.vu.lt/lietuviu-kalba/ article/view/24927/24771 [megtekintve: 2022-08-15]. ND – Miliūnaitė Rita, Aleksaitė Agnė. A litván nyelv neologizmusainak adatbázisa [2011 óta folyamatosan bővülő online kézikönyv], szerk. R. Miliūnaitė, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Online elérhető: https://ekalba.lt/naujazodziai/ [megtekintve: 2022 07 26]. Pakerys Jurgis 2013–2014: Az új jövevényszavak adatbázisában szereplő igék morfológiája. – Taikomoji kalbotyra 3, 1–26. Elérhető az interneten: http://nsdb.sociolingvistika.lt/ failai/files/PDF/Pakerys_2013_Nauj%C5%B3j%C5%B3%20skolini%C5%B3%20duomen%C5%- B3%20baz%C4%97s%20veiksma%C5%BEod%C5%BEi%C5%B3%20morfologija.pdf [megtekintve: 2022-09-12]. Rimkutė Erika 2003: Homonimák, homoformák és homográfok a korpusznyelvészet szempontjából. – Terminologija 10, 33–41. Straipsniai / Articles 221 Darybos formantų homonimiškumas ir jo žymėjimas žodžių darybos žinyne Rimkutė Erika 2003a. A morfológiai többértelműség tipológiája. – Lituanistica 4(56), 60–78. Online hozzáférés: https://www.lituanistika.lt/content/13209 [megtekintve: 2022-08-12]. Rimkutė Erika, Kazlauskienė Asta, Raškinis Gailius 2011: A litván nyelv morfémáinak visszafelé rendezett szótára 1–3, Kaunas: Vytautas Magnus Egyetem. Rimkutė Erika, Kazlauskienė Asta, Raškinis Gailius 2011a: A litván nyelv morfémáinak betűrendes szótára 1–3, Kaunas: Vytautas Magnus Egyetem. Online hozzáférés: http://donelaitis.vdu.lt/lkk/pdf/AbcI.pdf, http://donelaitis.vdu.lt/lkk/pdf/ vių kalbos AbcII.pdf, http://donelaitis.vdu.lt/lkk/pdf/AbcIII.pdf [žiūrėta 2022-08-08]. Rimkutė Erika, Kazlauskienė Asta, Raškinis Gailius 2011b: Dažninis lietumorfemikos žodynas 1–3, Kaunas: Vytautas Magnus Egyetem. Osilbekova Danija A. 2017: Осильбекова, Дания А. A szóalkotási morfémák szótára összeállításának alapelveiről [O principax sostavlenija slovarja svoobrazovatel’nyx morfem]. – ХХI. századi oktató [Prepodavatel’ XXI vek] 3(2), 333–341. Online hozzáférés: https://cyberleninka.ru/article/n/o-printsipah-sostavleniya-slovarya-slovoobrazovatelnyh-morfem [megtekintve: 2020-08-14]. Raciburskaja Larisa V. 2009: Рацибурская, Лариса В. A modern orosz nyelv egyedi morfémáinak szótára [Slovar’ unikal’nyx morfem sovremennogo russkogo jazyka], Москва: Флинта, Наука [Moskva: Flinta, Nauka]. Smetona.lt. Litván nyelv és nyelvészet. Online elérhető: https://www.smetona.lt/ [megtekintve: 2022-08-10]. Širšov Ivan A. 2004: Ширшов, Иван А. Толковый словообразовательный словарь русского языка [Tolkovyj slovobrazovatel’nyj slovar’ russkogo jazyka], Москва: АСТ [и др.] [Moszkva: AST [és mások]]. Tichonov Aleksandr N. 1990: Тихонов, Александр Н. Az orosz nyelv szóalkotási szótára [Slovoobrazovatel’nyj slovar’ russkogo jazyka] 1–2, 2. kiadás, sztereotíp. [2. kiadás, változatlan utánnyomás], Москва: Русский язык [Moszkva: Russkij jazyk]. Tichonov Aleksandr N. 1996: Тихонов, Александр Н. Az orosz nyelv morfémaés helyesírási szótára. Русская морфемика [Morfemnoorfografičeskij slovar’ russkogo jazyka. Russkaja morfemika], Москва: Школа-Пресс nyelvi enciklopédia, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos [Moskva: Škola-Press]. Urbutis Vincas 2008: Homofonai, homoformos, homografai, homonimai. – Lietuvių institutas. Urbutis Vincas 2009: Žodžių darybos teorija, 2. kiadás, Vilnius: Mokslo ir enbos-vedlys/ [megtekintve: 2022-07-08]. ciklopedijų leidybos institutas. DAIVA MURMULAITYTĖ 222 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Valeckienė Adelė 1998: Funkcinė lietuvių kalbos gramatika, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. ŽDV – Murmulaitytė Daiva, Aleksaitė Agnė 2021: Žodžių darybos vedlys [elektroninis išteklius], Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: ekalba.lt/zodziu-daryHomonymy of Derivational Formatives and its Marking in the Word Formation Manual ÖSSZEFOGLALÓ A lexikai homonímia a homonímia leggyakrabban vizsgált típusa, de ez nemcsak a szavak, hanem azok alakjainak, valamint a morfémáknak is a jelensége. A nyelv ezen szintjén lévő elemek – morfémák, pontosabban affixumok, formatívumok – homonímiája vált relevánssá a Word Formation Guide (WFG, https://ekalba.lt/zodziu-darybos-vedlys/), a főként a nagyközönségnek szánt digitális litván főnévképzési útmutató kidolgozásában. A tanulmány célja a képzési formatívumok (és általában a morfémák) homonímiája jelölésének szükségességét igazolni a lexikográfiai kiadványokban, valamint bemutatni a szóalkotás homonim eszközeinek gyakorlati megjelenítése során felmerülő problémákat. E cél elérése érdekében számba vették a litván nyelv főnévképzésének homonim eszközeit – a képzőket, a ragokat, valamint (részben) az előképzőket –, megvitatták a szóalkotási eszközök homonímiájának kritériumait, és kiemelték a homonímia jelölésének problematikus aspektusait. A Word Formation Guide előzetesen jelöli a litván nyelvtanban bemutatott főnévi képzési formatívumok homonímiáját. Nyilvánvalóvá vált, hogy hasznos, sőt szükséges a homonímia jelölése az ilyen útmutatókban és más lexikográfiai forrásokban (a szóalkotás, a morfémák, illetve a morfémaszerkezet szótáraiban). Az ilyen szótáraknak tükrözniük kell minden morfématípus – a képzési affixumok és a gyökerek – homonímiáját. Csak azonos típusú morfémákat szabad homonimáknak tekinteni. Ezenfelül a homonímiát a formánsok, nem pedig a morfémák szintjén kell tárgyalni (például a szuffixáció esetében ez egy szuffixum lenne a végződéssel együtt – -ikas, -ikis, -ikė, nem csupán -ik-). A WFG-ben a képzőeszközök homonímiájának kritériumait is nehéz szilárdan és egyértelműen meghatározni, különösen azért, mert a kézikönyv csak a főnevekre terjed ki. A képzés egy picture of homonymy would be apparent in the context of the derivational means of all Cikkek / Articles 223 Darybos formantų homonimiškumas ir jo žymėjimas žodžių darybos žinyne parts of speech. As far as nouns are concerned, the criteria for distinguishing homonymy are the different derivational meanings of derivatives and the different origins of the means másik típusa. A származékok szófajának különbsége és alapszavaik szófajának különbsége (kivéve, ha ez szintén alapvetően különböző ...-höz kapcsolódik) valószínűleg nem lehet ennek derivational semantics) does not in itself lead to homonymy of the means of derivation and kritériuma. Még nem teljesen világos, hogyan kell jelölni azon képzőformánsok homonímiáját, amelyek származékainak lehetnek hímnemű és nőnemű alakjai is, illetve amelyeknek csak az egyikük lehet meg. Vö. merg-ikė ‘kislány, aranyos lány’ (kicsinyítő képző, az -ikė képző), neš-ikas, neš-ikė ‘hordozó’ (az -ikas, -ė képző), raudon-ikis, raudon-ikė ‘vörös, skarlátvörös arcú személy’ (az -ikis, -ė képző). A prefixumok homonímiájának megállapításához további kutatásra van szükség. A be partikulából és a be elöljárószóból származó beelőtagok kétségtelenül homonimák (csak az utóbbit használják főnevekben, pl. be-dugnė ‘mélység, feneketlen mélység’ – vö. be dugno ‘fenék nélkül’). Egyes esetekben (pa-, prieš-, prie-) az előtagokat a WFG-ben eltérő képzésük miatt homonimákként jelölik, és származékaik némelyike nem főnevekre is utalhat. A jövőben a kiegészített WFG alapján össze lehetne állítani a litván képzőformánsok magyarázó szótárát. A WFG-ben már közölt, homonímiával korrigált információkon kívül ennek más szófajok képzőformánsait és több neoklasszikus formánst is tartalmaznia kellene, nemcsak kezdeti, hanem végső formánsokat is. Homonímiájukat, mind az őshonos képzőeszközökhöz viszonyítva, mind pedig egymással kapcsolatban, természetesen szintén meg kellene vizsgálni és jelölni. Beérkezett: 2022. szeptember 12. DAIVA MURMULAITYTĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio utca 5., Vilnius, LT-10308, Litvánia [email protected]