Word-formation Patterns of the German and Lithuanian Nomina Loci from the Dictionary of Seven Languages (Sieben-Sprachen-Wörterbuch)

28 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII DALIUS JARMALAVIČIUS Vilnius University ORCID id: orcid.org./0000-0002-6755-6316 Kutatási terület: szinkrón és diakrón szóalkotás; a balti és germán nyelvcsoport története; a balti nyelvek kétnyelvű kéziratos szótáraiban található nominális összetételek szóalkotásának elemzése; a specifikus terminológia fordítási problémái, a német nyelv oktatásának módszertana. DANGUOLĖ STRAIŽYTĖ Vilnius University Kutatási terület: nominális szóalkotás, a Nomina Loci összehasonlító elemzése a balti és germán nyelvek között, az ESP (English for Specific Purposes) oktatásának módszertana és az angol mint idegen nyelv (EFL) oktatása; fordításelmélet és -gyakorlat; orvosi terminológia. VIRGINIJA JŪRATĖ PUKEVIČIŪTĖ Vilnius University ORCID-azonosító: orcid.org./0000-0002-3219-2794 Kutatási terület: a legújabb módszerek alkalmazása az idegennyelv-oktatásban; idegen nyelvek didaktikája, a szóalkotás az idegen nyelvek oktatásában és tanulásában. DOI: doi.org/10.35321/all88-02 SZÓKÉPZÉSI MINTÁK A NÉMET ÉS A LITVÁN NOMINA LOCI A litván nyelvű ekvivalensek szótárából. A tanulmány célja a hasonlóságok megállapítása, Tanulmányok / Cikkek 29 Word-formation Patterns of the German and Lithuanian Nomina Loci from the Dictionary of Seven Languages (Sieben-Sprachen-Wörterbuch) HÉTNYELVŰ (SIEBENSPRACHEN-SZÓTÁR1) Septyniakalbio žodyno (Sieben-SprachenWörterbuch) vokiečių ir lietuvių kalbų vietų pavadinimų (nomina loci) daryba ANNOTATION This article analyses place nouns (Nomina Loci) in German and their derivational amelyeket egy 1918-ban kiadott, hét nyelvet felölelő többnyelvű szótárból gyűjtöttek össze; a differences between place nouns in German and Lithuanian. The research material was szótárt az „Oberost” katonai közigazgatási egység hatóságai rendelték meg és állították össze. A kiválasztott adatok alapján (összesen 253 német minta 8 000 szóelőfordulásból) a cél a Nomina Loci szóalkotási tendenciáinak elemzése mindkét nyelvben, összehasonlítva a szótárban a 20. század elején rögzített német helyneveket litván ekvivalenseikkel. A Nomina Loci vizsgálatát a következő sorrendben mutatjuk be: először a német nyelv helyneveit elemezzük annak megállapítása céljából, hogy a Nomina Loci mekkora hányada összetett szavakból, származékokból és egyszerű szavakból (simplicia) áll. Az elemzés következő szakaszában a forrásban rögzített szavakat összehasonlítjuk a szótár litván részében szereplő megfelelőikkel. A cikk e része a litván nyelv Nomina Loci szóképzési mintáinak meghatározását, valamint a német összetett, származékés egyszerű szavakkal való összehasonlítását célozza. A vizsgálat kimutatta, hogy a szótár német részében található, rögzített 253 Nomina Loci-példa közül a többséget összetett és egyszerű szavak alkotják, a toldalékokkal képzett német Nomina Loci száma azonban lényegesen alacsonyabb. A német összetett helyneveket litvánul többnyire szintagmák képviselik. A német egyszerű helyneveket litvánul egyszerű szavakkal (simplicia), ritkábban pedig származékokkal fordítják, míg a toldalékokkal képzett Nomina Locit többnyire így adják vissza into Lithuanian by employing derivatives or syntagmas. KEYWORDS: Nomina Loci (place nouns), word-formation, affixes, compounds, dictionary of seven languages. 1 Hét nyelvű szótár: német / lengyel / orosz / fehérorosz / litván / lett / jiddis (1918), szerk. a keleti főparancsnok megbízásából, Berlin, Heidelberg: SpringerVerlag, 2014. DALIUS JARMALAVIČIUS, DANGUOLĖ STRAIŽYTĖ, VIRGINIJA JŪRATĖ PUKEVIČIŪTĖ 30 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII ANNOTÁCIÓ a bos atitikmenys lietuvių kalboje. A kutatás anyagát egy összehasonlító, hét Šiame straipsnyje aprašomi vokiečių kalbos vietų pavadinimai (Nomina Loci) ir jų darynyelvű szótárból gyűjtötték, amelynek összeállítását az Oberost katonai közigazgatási egység hatósága kezdeményezte, a kiadványt pedig 1918-ban publikálták. A kiválasztott adatok alapján – a forrásban szereplő 8000 lemma közül 253 a német nyelv helyneve – arra törekednek, hogy elemezzék mindkét nyelv nomina loci képzését, valamint összehasonlítsák a szótárban rögzített német helynevek és a 20. század elejére jellemző litván megfelelőik képzési sajátosságait. Az elvégzett kutatás bemutatása a következő rendben történik: először a német nyelv helyneveit tárgyalják annak feltárása céljából, hogy e nyelv nomina loci állományának mekkora részét alkotják az összetett szavak, a képzett szavak és az egyszerű szavak. Ezt követően a forrásban rögzített szavakat összehasonlítják a szótár litván részében található megfelelőikkel. A cikk e részének célja annak megállapítása, hogy milyen littuvių kalbos vietų pavadinimų darybos būdas atitinka vokiškuosius kompozitus, derivatus ir simplicijas. Iš žodyne užfiksuotų 253 vokiečių kalbos nomina loci daiktavardžių, didžiąją jų dalį sudaro dūriniai ir paprastieji žodžiai, daug mažiau rasta vietų pavadinimų, kuriems būdinga afiksacija. A német összetett nomina loci megfelelői a litván nyelvben szókapcsolatok mos), o paprastieji vietų pavadinimai verčiami į lietuvių kalbą simplicijomis, rečiau – derivatais. Afiksiniai vokiečių kalbos nomina loci dariniai žodyne pateikiami dažniausiai lietu- (szintagmatikus képzések vagy szókapcsolatok. KULCSSZAVAK: Nomina Loci (helynevek), szóképzés, affixumok, összetett szavak, hét nyelvű szótár. INTRODUCTION During the First World War, the Kaiser’s German army occupied part of the a cári Orosz Birodalom nyugati területei, amelyek alapján létrehoztak egy katonai közigazgatási egységet, az „Oberostot” (németül: Ober Ost) (lásd az 1. ábrát). Amint azt az Oberost Sajtóosztályának Das Land Ober Ost című kiadványa (a továbbiakban – DLOO) megállapítja, a területen hozott kormányzati döntések és rendeletek, amelyeket szóban vagy nyilvánosan kifüggesztett plakátokon terjesztettek, végül korlátozott hatékonyságúnak bizonyultak. Ezért a nyomdák újbóli üzembe helyezése után úgy döntöttek, hogy a fontos dokumentumokat és információkat újságokban teszik közzé (DLOO 1917: 128). Kezdetben úgy gondolták, hogy minden sajtóterméknek a német nyelvben használt Fraktur betűtípust kell alkalmaznia, amelyet a Kur-földnyelven megjelent kiadványok nyomtatására is használtak. Az Oberost területének többi nyelve azonban a latin ábécét (Antikva) és a szláv betűket (cirill) használta, ezért az e betűtípusokban készült szövegek kiadásához nyomdai Straipsniai / Cikkek 31 Word-formation Patterns of the German and Lithuanian Nomina Loci from the Dictionary of Seven Languages (Sieben-Sprachen-Wörterbuch) felszerelést telepítettek, ezek Fraktur betűtípusra való átállítása pedig pénzügyileg nem lett volna kifizetődő. Így úgy döntöttek, hogy továbbra is antik latin betűkkel adnak ki kiadványokat, a jiddis nyelvhez pedig héber betűket használnak (DLOO 1917: 136–137). A hadiállapot miatt a kiadványokat és a közleményeket cenzúrázták, ami az Oberost Sajtóosztályának (németül: Presseabteilung) létrehozásához vezetett, amely helyi osztályokból (németül: Pressestellen) állt. A Sajtóosztály Fordítóegysége (németül: Übersetzungsstelle der Presseabteilung) felügyelte a helyi nyelveken nyomtatott újságokat, és elkészítette az Oberost hatóságai legfontosabb rendeleteinek fordításait az egyes nyelvekre. A fordítók munkájának megkönnyítése érdekében összeállítottak egy német szavakat, valamint azok lett, litván, lengyel, jiddis, belarusz és orosz fordításait tartalmazó jegyzéket. Ez mintegy 8 000 szóból állt (DLOO 1917: 147–148), amelynek alapján 1918-ban elkészítették és kinyomtatták a hétnyelvű szótárt (németül: SiebenSprachen-Wörterbuch, a továbbiakban – SSW); ezt a szótárt használták az e cikkben bemutatott kutatási anyag kiválasztásához adatforrásként. FIGURE 1. Administrative territory of Oberost (the source: Das Land Ober Ost 1917: 345) DALIUS JARMALAVIČIUS, DANGUOLĖ STRAIŽYTĖ, VIRGINIJA JŪRATĖ PUKEVIČIŪTĖ 32 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII Amint az a bevezető részben olvasható, a szótár összeállítását és kiadását az első világháború idején a kelet-európai német megszálló hatóságok kezdeményezték, amelyek a sajtóért, valamint a különböző közigazgatási dokumentumok helyi nyelvekre történő fordításáért voltak felelősek (SSW 1918: 5). A szótár összeállítói szerint azonban ezt a lexikográfiai munkát e nyelvészeti terület szakembereinek részvétele nélkül végezték, ezért el kell ismerni, hogy ez kétségtelenül csökkenti tudományos értékét. Mindazonáltal e hiányosság ellenére a szótár gyakorlati jelentősége megkérdőjelezhetetlen, mivel javította a katonai hatóságok és a helyi lakosság közötti kommunikációt (SSW 1918: 5–6). A német szóegyenértékek alapját a hat nyelven katalogizált szókártyák alkották, amelyeket addig a megszállt területek különböző közigazgatási iratainak helyi nyelvekre történő lefordítására használtak. E szótár szerzői is bizonyos nehézségekkel szembesültek, mivel a helyi nyelvekben nem voltak megfelelőik a közigazgatás, a jog vagy a katonaság német szakkifejezéseinek. Ezekben az esetekben új szavakat alkottak a helyi nyelvek struktúrájának megfelelően, feltehetően anyanyelvi beszélőkkel konzultálva. Ezért ezt a többnyelvű szótárt választották kutatási adatok forrásául, mivel benne köznyelvi szavakat és szóalkotási eseteket is rögzítettek, ami lehetővé tette a 20. század elején használt litván helynevek derivációs tulajdonságainak meghatározását. Másfelől ez a tanulmány tovább bővíthető lenne további nyelvek (pl. a lett és az orosz) bevonásával, ami lehetővé tenné az egyes nyelvek helyneveinek legproduktívabb szóalkotási típusainak összehasonlítását és azonosítását. A jelen kutatás tárgya a Nomina Loci (a továbbiakban – NL) képzése a német és a litván nyelvben. A tanulmány a német NL-ek litván nyelvbeli megfelelőinek szóalkotási jellemzőit vizsgálja. A kutatás céljának elérése érdekében a következő célkitűzéseket határoztuk meg: 1) az NL szóalkotáselméletének áttekintése; 2) az NL német nyelvbeli szóalkotási struktúrájának elemzése; 3) a szótárban rögzített litván NL szóalkotás sajátosságainak vizsgálata; 4) a német NL szóalkotási mintáinak összehasonlítása és leírása litván megfelelőikkel. The NL research results are described in the following order: first, an overview of the NL formation theory is provided; then, the peculiarities of the word formation of NL in the German and Lithuanian languages recorded in a szótárban bemutatásra kerülnek, lehetővé téve az ebben a kategóriában előforduló Straipsniai / Articles 33 Word-formation Patterns of the German and Lithuanian Nomina Loci from the Dictionary of Seven Languages (Sieben-Sprachen-Wörterbuch) főnévszármaztatás uralkodó típusainak kiemelését. Végül a német NL szóalkotását összehasonlítjuk a szótár litván részében szereplő litván NL-megfelelőkkel. A fő következtetéseket és a hivatkozásokat a cikk végén mutatjuk be. 1. A HELYNÉVKÉPZÉS ÁTTEKINTÉSE A HELYNEVEK (NOMINA LOCI) Traditionally, there seems to be a general consensus in the academic community regarding the overall basic definition of Nomina Loci. Both Franz Rainer and Hans C. Luschützky (2013: 1302), valamint Bogdan Szymanek (2015: 1328) a Nomina Loci fogalmát elsősorban a szóképzési rendszeren belüli főnévi kategóriaként, különösen a deverbális képzés eseteiként határozza meg. Mindazonáltal a szerzők elismerik, hogy a helynevek kategóriája magában foglalja az elsődleges főneveket, az összetételeket és más típusú képzéseket is (Rainer, Luschützky 2013: 1302; Szymanek 2015: 1329). Prototypical derivatives of NL tend to follow the pattern of deverbal nominalizáció, pl. Lit. dirb-tuvė ‘műhely’ (← dirbti ‘dolgozni’); Ang. refin-ery (← pontosítandó). Az NL denominális típusai szintén széles körben elterjedtek, pl. litvánul dilgėl-ynas ‘csalános’ (← dilgėlė ‘csalán’), klamp-ynė ‘mocsár’ (← klampus, -i ‘mocsaras’); angolul pigg-ery (← pig ‘disznó’). Az NL képzésének fő módja a szuffixáció; azonban a konverziót, a paradigmatikus derivációt vagy a szóösszetételt is alkalmazzák (Kastovsky 1985: 224; Szymanek 2015: 1334). Az angol nyelvben az NL kategóriája gyengén produktív; Új NL létrehozására a szuffixációt, a konverziót és az összetételt alkalmazzák. A francia nyelvből kölcsönzött -(e)ry szuffixummal deverbális vagy denominális származékok where the basis can be both a verb and a noun, such as e.g. Eng. boil-ery (← to boil), pigg-ery (← a pig) (Marchand 1969: 284). Other NL suffixes of relevance are as follows: -(e)(t)eria, e.g. chocolat-eria (← chocolate); -age, képezhetők, pl. orphan-age (← orphan) (Kastovsky 1985: 223; Szymanek 2015: 1335), valamint a -dom képzőelemmel, pl. king-dom (← king), amelyet James P. Blevins (2006: 526) classifies as the type of semi-affixes.2 As Rochelle Lieber (2004: 150) observes, 2 In the word-formation theory, semi-affixes are generally considered to be constructive elements that occupy an intermediate position between affixes and individual lexemes. However, researchers have not reached a unanimous opinion on the status of affixes, and the issue of separating them from other means of word-formation remains a point of discussion (for more detail, see Jarmalavičius 2017: 75–88; Jarmalavičius, Straižytė 2020: 123–127). DALIUS JARMALAVIČIUS, DANGUOLĖ STRAIŽYTĖ, VIRGINIJA JŪRATĖ PUKEVIČIŪTĖ 34 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII az -age szuffixum nem produktív affixuma az NL-képzésnek, az -ery szuffixummal azonban e kategóriában számos szó képződik az angolban. A produktív angol szuffixumok között azonban Ingo Plag (2006: 541–545) nem említ olyan szuffixumokat, amelyek lehetővé tennék az NL képzését, ami arra utal, hogy a szuffixáció mint az angolban az NL képzésének derivációs eszköze kevésbé gyakori. Mindazonáltal az -ment szuffixummal képzett NL is előfordul (encampment, settlement) (Kastovsky 1985: 225). Emellett az angolban az NL létrehozására konverzió is alkalmazható, pl. a stop (← to stop), valamint összetétel is, pl. a második alkotóelemként szereplő shop (book-shop), house (slaughter-house) révén (Marchand 1969: 375). Noha a német főnevek megközelítőleg 60 százaléka szuffixációval képződik (Fleischer, Barz 1995: 84), ez a képzési mód az NL területén nem domináns. Az NL képzésében csak néhány affixumot használnak, amelyek közül a leggyakoribb a deverbális vagy denominális deriváció. Wolfgang Motsch (2004: 352) említ néhány produktív képzőt – leggyakrabban olyan deverbális főneveket, amelyek azt a helyet jelölik, ahol egy tevékenység zajlik (Motsch 2004: 337), pl. a -(er)ei képzőt: Druck-erei ‘nyomda, nyomtatóműhely’ (← drucken ‘nyomni’). A -erei képző azonban a német nyelvben denominalis derivátumok képzésére is használható, pl. Käs-erei ‘sajtbolt’ (← Käse ‘sajt’), -(l)erei: Först-erei ‘forestry’ (← Först-er ‘forester’), Tisch-lerei ‘carpentry’ (← Tisch-ler ‘carpenter’). A deverbal derivation of NL with the suffix -e is also possible: Kipp-e ‘garbage dump’ (← kippen ‘to tip’), Schwemm-e ‘floodbank’ (← schwemmen ‘to flood’) (Fleischer, Barz 1995: 146; Motsch 2004: 353). Emellett csak néhány, más affixumokkal képzett szó található: a -icht, -nis, -ung, -t szuffixumok és az urprefixum, pl. Dick-icht ‘sűrű bozótos’ (← dicht ‘sűrű’), Gefäng-nis ‘börtön’ (← gefangen, a ‘hajlítani’ ige múlt idejű melléknévi igenévi ‘caught’), Ansiedl-ung ‘settlement’ (← ansiedeln ‘to settle’), Buch-t ‘bay’ (← biegen alakja), Ur-wald ‘őserdő’ (← Wald ‘erdő, liget’) (Fleischer, Barz 1995: 35, 163, 166, 176, 203; Motsch 2004: 353). A német összetételek jelentős része; azonban az N + N szóalkotási típusnak3 nouns are formed by compounding. Any part of speech can become the first megfelelő determinatív összetételek rendkívül produktívak (Fleischer, Barz 1995: 84). Bár e tanulmány szerzői nem találtak a német nyelvben az NL összetételével foglalkozó konkrét kutatást, a fent említett tények arra utalnak, hogy ez a szóalkotási mód gyakoribb, mint az affixáció, amint azt az NL szóalkotásának elemzése is mutatja. Más főnevekhez hasonlóan az összetett NL első elemei melléknevek is lehetnek, pl. Flach-küste „lapos part”, 3 A balti nyelvek kétnyelvű szótáraiban az N + N típusú német összetételek 78,9–83,2 százalékot, a V + N típusúak 9,4–12,6 százalékot, az A + N típusúak 5,2–6,9 százalékot tesznek ki, míg az olyan összetett főnevek, amelyek első alkotóeleme más szófajhoz tartozik, 1,3–3,2 százalékot képviselnek (Stundžia, igék, pl. Koch-ecke „főzőfülke”, Treib-haus „üvegház” (Motsch 2004: 353), vagy Gemeinde-wald „közösségi erdő”). Az ilyen minta különösen gyakori az olyan NL-ek körében, Jarmalavičius 2019: 64, 301, 319). Straipsniai / Articles 35 Word-formation Patterns of the German and Lithuanian Nomina Loci from the Dictionary of Seven Languages (Sieben-Sprachen-Wörterbuch) amelyek második alkotóeleme helyet jelöl, pl. Stelle „hely”, Wald „erdő”, Feld „mező” stb. prepositions, e.g. Vor-garten ‘front yard’, but also a large group of NL consists of both noun elements, e.g. Schuß-feld ‘field of fire’, Unglücks-stelle ‘accident site’ In Lithuanian, NL is a relatively new category of nouns formed from nomina collectiva (Ambrazas 2000: 63, 207) and characterised by average productivity. E szavak többsége képzők alkalmazásával jön létre. Az NL-ek képzésére a következő produktív affixumok szolgálnak: lit. -ynas, pl. berž-ynas „nyírliget” (← beržas „nyírfa”), -ynė, pl. dyk-ynė „üres hely” (← dykas, -a „üres”), -inė, pl. malk-inė „fészer” (← malka „fa”), -ykla, pl. mok-ykla „iskola” (← mokyti „tanítani”), -idė, pl. kiaul-idė „disznóól” (← kiaulė „disznó”), -uma, pl. saus-uma „szárazföld” (← sausas, -a „száraz”) és néhány további, amelyek közül az első három formáns a legproduktívabb. A Modern litván nyelv grammatikája (Dabartinės lietuvių kalbos gramatika (a továbbiakban – DLKG) 1997) szerint a kevésbé produktív képzők a következők: -uva, pl. žvalg-uva „felderítőhely” (← žvalgyti „felderíteni”), -lis, pl. sandė-lis „raktár” (← sudėti, -jo „elraktározni”), -einė, pl. buv-einė „lakóhely” (← būti, -vo „lenni”), -imys (-imis), pl. paplūd-imys „part” (← paplūsti, -do „kiáradni”), -vė, pl. kal-vė „kovácsműhely” (← kalti, -ė „érmét verni”) és -udė, pl. al-usuch as, pl. Litván a prieplauk-a „kikötő” (← dė ‘beerhouse’ (← alus ‘beer’), which are responsible for producing only a few words (Ambrazas 2000: 63). Taking into account the word-formation of NL, derivational inflections, priplaukti, -ė „kikötni”) ritkák (Ulvydas 1965: 396). A Modern litván nyelv grammatikája (DLKG 1997: 137) szerint a helyneveket az -a, -is, -ė és -as végződésű származékok képviselik, pl. perėj-a „átjáró” (← pereiti, -jo „átmenni”), guol-is „barlang” (← gulėti, -jo „feküdni”), plyn-ė „vadon” (← plynas „kopár”), nuotak-as „lefolyó” (← nutekėti, -jo „lefolyni”). A Modern litván nyelv grammatikája (DLKG 1997: 145) szerint a helynevek kategóriájának egy másik szóalkotási módja a prefixáció. A pai prefixumot mutatja be a legproduktívabb prefixumképzésként, pl. pa-kalnė „lejtő” (← kalnas „domb”), pa-kelė „út menti ösvény” (← kelias „út”). A Modern litván nyelv grammatikája (DLKG 1997: 145–147) e prefixum olyan képzőelemeit is megadja, mint az už-, pl. už-stalė „az asztal mögötti hely” (← stalas „asztal”), az ant-, pl. ant-kapis „sírkő” (← kapas „sír”), a prie-, pl. prie-pirtis „szauna előtere” (← pirtis „szauna”), az į-, pl. į-kalnė „emelkedő” (← kalnas „domb”), az apy-, pl. apy-kaklė „gallér” (← kaklas „nyak”), a po-, pl. po-žemis „pince” (← žemė „föld, talaj”), valamint a prieš-, pl. prieš-kambaris „előszoba” (← kambarys „szoba”). DALIUS JARMALAVIČIUS, DANGUOLĖ STRAIŽYTĖ, VIRGINIJA JŪRATĖ PUKEVIČIŪTĖ 36 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII A germán nyelvekkel, például az angollal és a némettel ellentétben a litván nem bővelkedik névszói összetételekben, mert a Modern litván nyelv grammatikája (DLKG 1997: 151) szerint az összetett főnevek a szótárban regisztrált összes szó mindössze mintegy 5 százalékát teszik ki, és domináns mintájukban a második főnévi összetevő áll. Az N + N típusú szavak a legtermékenyebbek, míg az egyéb szerkezetű összetett főnevek kevésbé gyakoriak (Stundžia, Jarmalavičius 2019: 26–28). Elegendő adat és kutatás hiányában nehéz meghatározni, hogy a litván nyelvben milyen mértékben képviseltetik magukat az NL-ek az összetétel révén, de az összetett főnevek viszonylag kis számából kiindulva feltételezhető, hogy jóval kevesebb összetételekkel kifejezett NL lesz, mint azok, amelyek affixációval jönnek létre. Összefoglalva elmondható, hogy az affixáció nem gyakori módja az NL-ek képzésének az angolban és a németben; bizonyosan nem olyan gyakori, mint az összetétel, amely a németben általánosan termékeny módja a denominális szóalkotásnak. A litván nyelvben az NL-ek képzését a szuffixáció uralja, és lényegesen kevesebb prefixumot, illetve képzői flexiót alkalmaznak. Alaposabb kutatás hiányában azonban továbbra is nehéz kellő pontossággal meghatározni, hogy a litván NL-ek szóalkotásának mekkora részét teszi ki az összetétel. 2. A HELYNEVEK (NOMINA LOCI) SZÓALKOTÁSA A SZÓTÁR NÉMET NYELVŰ RÉSZÉBEN A cikk ezen része a szótár német részében található NL-eket ismerteti, amelyek 253 adatolt példából állnak, a képződésükre és derivációs szerkezetükre helyezve a hangsúlyt. Meg kell jegyezni, hogy e példák összegyűjtése során bizonyos nehézségek merültek fel az NL-ek és a főnevek más kategóriáinak megkülönböztetésében. Amint Vincas Urbutis megjegyzi (2009: 194), az egyes kategóriák megkülönböztetésére nincsenek szigorú határok, ezért tágabb kontextus hiányában nehéz meghatározni, hogy például a Brücke ‘híd’, Bohrturm ‘(kőolaj-)fúrótorony’, Abweg ‘tévút’, Eisenbahn ‘vasút’, Feldbefestigung ‘tábori erődítés’, Treppe ‘lépcső’ NL-nek vagy az épületeket, illetve eszközöket jelölő főnévi kategóriák más reprezentációinak tekintendők-e. Emiatt a hasonló szavak kívül maradnak a derivációs elemzés határain. Ezenkívül a többek között az Anwaltskammer ‘Ügyvédi Kamara’, Behörde ‘hatóság, hivatal, kormányzati szerv’, Fakultät ‘kar’, Generalstab ‘Vezérkar’, Sparkasse ‘takarékpénztár’ főnevek szintén kimaradnak a vizsgálatból, mivel nem Straipsniai / Cikkek 43 Word-formation Patterns of the German and Lithuanian Nomina Loci from the Dictionary of Seven Languages (Sieben-Sprachen-Wörterbuch) Általában véve a deriváció (különösen a szuffixáció) a német főnevek képzésének produktív módja, azonban az NL-ek képzésében használt prefixumok és szuffixumok választéka meglehetősen korlátozott. A német főnevek nagy csoportját az összetétellel létrehozott szavak alkotják, amely az N + N képzés különösen produktív típusa. Bár hiányoznak a német helynevekre vonatkozó mélyreható kutatások, a forrás elemzése arra utal, hogy a szóösszetétel meglehetősen jelentős módszere az NL-ek képzésének a németben. A litvánban az NL kategóriája átlagos produktivitásúnak jellemezhető, és az ilyen szavak többsége affixációval képződik. 2. A szótár német részének vizsgálata kimutatta, hogy: 2.1. A szótárban rögzített összes NL több mint 50 százaléka összetett szó, ami megerősítette azt az állítást, hogy a szóösszetétel produktív módja az NL-ek képzésének a németben. E szavak többségére jellemző, hogy mindkét alkotóelemük főnév. Lényegesen kevesebb, a V + N típusnak megfelelő összetett NL-t azonosítottak; ezenkívül nagyon ritkák az olyan összetételek, amelyeknek első alkotóeleme más szófajhoz (melléknevekhez, elöljárószókhoz és névmásokhoz) tartozik. 2.2. A vizsgált szókincs jelentős része a Az NL-ek egyszerű lexikai egységek, azaz motiválatlan szavak, amelyek a szótárban megtalálható NL-ek körülbelül 35 százalékát teszik ki. 2.3. Nincs olyan sok toldalékolással képzett német NL – összesen 14,2 százalék. A vizsgált szavak elemzése feltárta, hogy egyes affixumokat (pl. -ung, -e, -stätte/-statt, -werk, -erei, Haupt-) gyakrabban használnak, míg mások (-icht, -nis, -ei, Ob-) csak egyszer fordultak elő. Ez a tény arra utal, hogy a toldalékolás nem gyakori módja az NL-ek képzésének a németben. 3. A szótár német részének litván NL-megfelelőit elemezve megfigyelték, hogy: 3.1. A német összetett NL-eket nagyon gyakran szintagmák vagy származékok, ritkábban pedig egyszerű szavak és összetételek képviselik litvánul. 3.2. Az egyszerű német NL-szavakat általában simplicia használatával fordítják litvánra, és a toldalékolást is meglehetősen gyakran alkalmazzák; vagy ha több fordítási változatot is megadnak, ez a két módszer egymás mellett is alkalmazható. 3.3. A német NL-származékokat a litvánban többnyire szuffixumokkal, prefixumokkal vagy paradigmatikus származékokkal, ritkábban pedig szintagmákkal adják vissza. DALIUS JARMALAVIČIUS, DANGUOLĖ STRAIŽYTĖ, VIRGINIJA JŪRATĖ PUKEVIČIŪTĖ 44 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII ABBREVIATIONS A + N adjective + noun Ang. angol nyelv Lit. litván nyelv N + N főnév + főnév NL nomina loci (= helynevek, helyet jelölő főnevek) P + N elöljárószó + főnév pl. többes szám Pr + N pronoun + noun V + N verb + noun REFERENCES Ambrazas Saulius 2000: Daiktavardžių darybos raida 2, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Blevins James P. 2006: English Inflection and Derivation. – The Handbook of English Linguistics, eds. B. Aarts, A. McMahon, Malden: Blackwell Publishing, 507–536. DLKG – Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, red. V. Ambrazas, 3-iasis patais. leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 1997. DLOO – Das Land Ober Ost. Deutsche Arbeit in den Verwaltungsgebieten Kurland, Litauen und Bialystok=Grodno, herausg. im Auftrag des Oberbefehlshabers Ost, bearbeitet von der Presseabteilung Ober Ost, Stuttgart, Berlin: Deutsche Verlags=Anstalt, 1917. Fleischer Wolfgang, Barz Irmhild 1995: Wortbildung der deutschen Gegenwartssprache, Tübingen: Max Niemeyer Verlag. Jarmalavičius Dalius 2017: Dėl žodžių darybos teorijoje vartojamų terminų ir darybinių elementų klasifikacijos. – Acta Linguistica Lithuanica 76, 75–88. Jarmalavičius Dalius, Straižytė Danguolė 2020: Disputable aspects of the historical development of constituents in German compounds. – Educational, linguistic and media discourses, eds. R. Kriaučiūnienė, Cambridge: Cambridge Scholars Publishing, 118–131. Kastovsky Dieter 1985: Deverbal nouns in Old and Modern English: from stemformation to word-formation. – Historical Semantics, Historical Word-Formation, eds. J. Fisiak, Berlin, New York, Amsterdam: De Gruyter Mouton, 221–261. Lieber Rochelle 2004: Morphology and Lexical Semantics, Cambridge: Cambridge University Press. Straipsniai / Articles 45 Word-formation Patterns of the German and Lithuanian Nomina Loci from the Dictionary of Seven Languages (Sieben-Sprachen-Wörterbuch) Marchand Hans 1969: The Categories and Types of Present-Day English Word Formation. A Synchronic-Diachronic Approach, 2nd edition, München: Verlag C.H. Beck. Motsch Wolfgang 2004: Deutsche Wortbildung in Grundzügen, Berlin, New York, Amsterdam: De Gruyter Mouton. Plag Ingo 2006: Productivity. – The Handbook of English Linguistics, eds. B. Aarts, A. McMahon, Malden: Blackwell Publishing, 537–557. Rainer Franz, Luschützky Hans C. 2013: Instrument and place nouns: A typological and diachronic perspective. – Linguistics 51(6), Berlin, New York, Amsterdam: De Gruyter Mouton, 1301–1359. SSW – Sieben-Sprachen-Wörterbuch: Deutsch / Polnisch / Russisch / Weißruthenisch / Litauisch / Lettisch / Jiddisch (1918), herausg. im Auftrag des Oberbefehlshabers Ost, Berlin, Heidelberg: Springer-Verlag, 2014. Stundžia Bonifacas, Jarmalavičius Dalius 2019: Daiktavardžių dūryba vokiškuose XVII–XVIII a. baltų kalbų žodynuose, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Szymanek Bogdan 2015: Place nouns. – Word-Formation. An International Handbook of the Languages of Europe (Handbücher zur Sprachund Kommunikationswissenschaft/ Handbooks of Linguistics and Communication Science 40(2)), eds. P. O. Müller, I. Ohnheiser, S. Olsen, F. Rainer, Berlin, New York, Amsterdam: De Gruyter Mouton, 1327–1339. Urbutis Vincas 2009: Žodžių darybos teorija, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Septyniakalbio žodyno (Sieben-SprachenWörterbuch) vokiečių ir lietuvių kalbų vietų pavadinimų (Nomina Loci) daryba SANTRAUKA Šiame straipsnyje aprašomi 1918 metais išleisto septyniakalbio žodyno vokiečių kalbos vietų pavadinimai ir jų lietuviški atitikmenys. Kaip parodė atliktas tyrimas, daugau nei pusė visų šaltinyje užfiksuotų vokiečių kalbos Nomina Loci yra dūriniai, kiek mažiau jų sudaro paprastieji žodžiai. Vokiečių kalbos vietų pavadinimų, pasidarytų afiksacijos būdu, tėra 14,2 proc. DALIUS JARMALAVIČIUS, DANGUOLĖ STRAIŽYTĖ, VIRGINIJA JŪRATĖ PUKEVIČIŪTĖ 46 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII A német szókészletrész NL-megfelelőinek a litván nyelvben való elemzése során megfigyelhető volt, hogy a német nyelv összetett helyneveit nagyon gyakran szókapcsolatokkal adják vissza, vagy derivációt alkalmaznak, ritkábban pedig az összetételek megfelelői egyszerű szavak és összetételek. A német nyelv egyszerű nomina locijait a litván nyelvbe rendszerint simpliciákkal fordítják, emellett gyakran alkalmaznak affixációt is, illetve amikor egy szónak több fordítási változata van, az egyszerű, képzési szempontból nem motivált főneveket és a névszói származékokat felváltva használják. A német helynévi derivátumoknak a litván nyelvben leggyakrabban képzőkkel, előtagokkal vagy végződésekkel képzett származékok felelnek meg, ritkábban pedig szókapcsolatok (szintagmák). Benyújtva 2022. október 28-án. DALIUS JARMALAVIČIUS Vilnius University Faculty of Philology, Institute for the Languages and Cultures of the Baltic Universiteto g. 5, LT-01131 Vilnius, Lietuva dalius.jarmala[email protected]u.lt DANGUOLĖ STRAIŽYTĖ Vilnius University Bölcsészettudományi Kar, Idegennyelvi Intézet Universiteto g. 5, LT-01131 Vilnius, Litvánia danguole.straizyt[email protected] VIRGINIJA JŪRATĖ PUKEVIČIŪTĖ Vilnius University Bölcsészettudományi Kar, Balti Nyelvek és Kultúrák Intézete Universiteto g. 5, LT-01131 Vilnius, Litvánia virginija.pukeviciut[email protected]